Dunántúli Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-124. szám)

1955-05-04 / 103. szám

1SS5 HAJ CS «

NAPLÓ

3

PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS

Tényekkel, példákkal

Á minap több értakezle- 1 1 1 ten vettem részt a Pécsi Bőrgyárban. Népnevelőik, pártbízalmiak, vezetőségi tagak tárgyaltak munkájukról, a jövőről. Sokan — sokmindenről beszéltek, Róna- ki elvfcáng szavai azonban különösen, megkaptak.

— Az elmúlt három hónap- bari;— mondotta, — nagy változások történtek gyárunkban. Kői abban itt senki sem törődött semmivel. Ha az üzem Ügyéből beszéltünk, csaik légy intettek. Most olyan lüktető verseny Van, amilyenre még nem volt példa. Mindenki szívvel,; odaadással dolgozik. Most magukénak érzik a gyárat...

— Három hónap alatt hét százalékkal csökkent az önköltség — tette hozzá mintegy csattanóul Erdődi elvtárs.

Horniét ez a változás, mi enh»k a nyitja? A bőrgyár nagy kiterjedésű üzem. Keressük meg hát a kérdésre a választ á nehézbőr alapszervezeti'ez . tartozó cseres-műhely- beht

■ Foglalkozni kéll az önköltséggel — kissé elcsépelten hangzik ez a mondat Valójában , nagyon is életteli és nehéz feladatot takar: meggyőzni, megnyerni az embereket. Mondjuk kj kereken, nagyon sokan valamiféle szükséges rossznak tartották az önköltségcsökkentést, amiből semmi hasznuk sincs. Igaz ez?

A cseres műhely népnevelői a legérdekesebben, a legkézzelfoghatóbban: példákkal bebizonyították, hogy önmaguknak takarékoskodnak. Csete elvtárs már régóta látta, hogy a kifeszítőléceket össze-vissza dobálják. Ha szólt miatta, egy ideig rend lett, de utána ment minden a régiben. Egy alkalommal kiszámította a dolgozók előtt, hogy naponta legalább tíz lécet törnek így el, hatforintos áron számítva hatvan forint, tíz nap alatt hatszáz, egy hónapban ezrnyolc- száz forint veszik el csak a lécek miatt... Két közepes teljesítményű munkás egyhavi keresete.

A cseresben drága im1 -------port anyagga

l készítik ki a bőröket, minden liter cserző-anyag „aranyat” ér. Korántsem bántak így vele, kenődött, csöpögött, veszett mindenütt. Valamelyik nap Horváth elvtárs odaállott a kádak elé. Nem fogalmazott ciricailmas mondatokat az önköltségről, csak annyit szólt: „Naponta legalább kétezer darab bőrt emelünk Jcj a kádakból. Csak egy deci anyag csöpögjön el mindegyikről, akkor is 190 forintot dobunk ki az ablakon, ez egy évben több, mint ötvenezer forint. ügy tudom, ennyiből építették fel az üzemi bölcsődét.”

Apróságok? Igen, de mégis az ilyenek győzik meg az embereket. Ezek a példáik, a kis számítások a népnevelők ön- tevékenységét dicsérik, de az alapszervezet vezetősége sem feledkezik meg róluk. A kéthetenkénti népnevelőértefoezlet napirendjébe érdekes pontot ál litattak be. Az üzem valamelyik műszaki vezetője tart rövid előadást az önköltség, termelékenység vagy más mutató alakulásáról. Pontos számokat mond el, apró, érthető példákat dolgoz ki s a népnevelők megjegyzik maguknak. A dolgozó i is a szívükbe vésik, nem egyhamar felejtik el. Sőt, a munkásokban fel is keltik a kezdeményező kedvet...

A népnevelőértekezleleh

utáni „rend” itt a következő; a népnevelők tízperces röp- gyűlést tartanaik a közelükben dolgozók között, frissiben ismertetik a hallottakat. Ez amolyan előzetes megbeszélés, a java utána következik. Nos, egy ilyen alkalommal Horváth elvtárs azt találta mondani, hogy a faragóknál baj van a .•rüinőséggei, jónéhány bőrt le ítéli értékelni. Helyes ez? — ..Nem — szólt közbe Csete elvtárs. — Versenyre hívom a faragókat. Feltétel: nem ütjük be a bélyegzőt a hibás bőrbe, félretesszük és kérjük Fehér elvíársat, hogy bírálja el az okozott kárt.” Ez bizony ön- ellenőrzés: becsületbeli üggyé teszi a minőségi munkát s ahol ott a bélyegző, az biztosan,

Holland nőküldöttség érkezett Pécsre

Az eiműlií hét csütörtökjén a Magyar Jtfők Demokratikus Szövetségének meghívására Hilversumból Budapestre érkezett Will v. d. Meer háziasz- ■ szany és Sárink Bőéiként Wil- helmina, a holland nőküldöttség két tagja. A holland vendégek két hetet töltenek Magyarországon, ahol megismerkednek a magyar nők szociális és, «kulturális helyzetével, az MNDSZ munkájával, különböző üzemeket látogatnak meg és résztvesznek az anyák országos konferenciáján.

Néhány napi buüapesti tartózkodás után, kedden délelőtt gépkocsival Pécsre jöttek. ahol két napig tartózkodnak. Az MNDSZ helyiségében a holland nőküldöttság két tagját Vida Andrásaié, az MNDSZ megyei, elnöke üdvözölte és piros sze&fűcsokrot nyújtott át nekik. A szívélyes fogadtatás, ismerkedés és megvendé- gelés után Will v. d. Meer baráti beszélgetés , formájában röviű tájékoztatót adott a hollandiai politikai helyzetről, a békemozgalomról, a nők harcáról jogaik: kivívása érdekében.

Elmondotta, hogy a holland r.Ők milyen sokat szenvedtek 0; német megszállás idején. Nagyon sok holland nőt koncentrációs táborba hurcoltak. Amikor ezek kiszabadultak, felhívást intézték a holland nőkhöz, i hogy küzdjenek az újabb háború ellen. ALÍráso- kat gyűjtötték az európai védelmi szövetség ratifikálása, a fasizmus feltámasztása ellen. Amikor .egy fasiszta karmester érkezett Hollandiéba, hogy hangversenyt vezényeljen, a holland nők kiabálással, könny fakasztó bombával megakaoályoztáik a hangverseny megtartását, Amikor egy szovjetel- lanes amerikai filmet akartak bemutatni, ugyancsak a holland nők voltak azok, akik azt megakadályozták.

— A rádióban állandóan azt mesélik, hogy keletről jön a veszély és ezért van szükség fegyverkezésre. Mi, holland nők azonban nagyon jól tudjuk, hogy ennek épp az ellenkezője igaz. Nem fogjuk tűrni, hogy a fasiszták kinyújtsák kezüket a keleti országok és a Szovjetunió felé. Éppen ezért mi azt mondjuk: inkább ezer izzadságcseppet áldozunk a békéért, mint egyetlen várcsep- pet a háborúért!

Will v. d. Meer tájékoztatója után Vida Andrásaié, az MNDSZ megyei cipőké ismertette a magyar nők helyzetét, az MNDSZ munkáját, Pécs fontosabb ipari üzemeit, kulturális intézményeit majd át- aata az MNDSZ ajándékát: egy kis bányászlámpát és egy porcelánszobrot. A holland nő- küldöttség két tagja ezután megtekintette azokat az ajándékokat, — szobrokat, hímzéseket, díszpámákat, — amelyeket a baranyai asszonyok készítettek az anyák országos konferenciájára. Délben ellátogattak a Porcelángyárba, dóit:tát. megteikintették a várt» nevezetességeit, este pedig a TTIT klubhelyiségében elbeszélgettek a pécsi bányász,asz- szomyökkal, háziasszonyokkal, üzemi dolgozó nőkkel, értelmiségi asszonyokkal. A holland nőküldöttság tagjai szerdán el. iátOigaltnak Komlóra, ahol meg tekintik első szocialista bányavárosunk kulturális és szociális intézményeit és elbeszélgetnek a komlói bányászasszo- nyoktoa'

kiváló munka. A faragók mind egy szálig csatlakoztak hozzá. Azóta fél százalék alatt van a selejt.

Egyébként ennek van egy másik példája is. Kovács elv- társ, pá r tcsaporibizaJimi ne- vetve is, meg szégyenkezve is meséli a vele történteket. — Ideg az év első hónapjában is győzött szaladgálni a készraktáriba. Ott rámutattak a keze alól kikerülő bőrökre: „Sok a selejt” Az utolsó két hónapban egyszer sem hívták „ra- portra” — másokat sem. De az viszont mindennapos dolog, hogy Horváth vagy más népnevelőket megállítanak a dolgozók, kiterítik karjukra a bőrt: „Ugye, milyen szép? Én munkáltam.” Egy szó, mint száz, becsülete lett a mónőség- nefc! Nem csoda, a népnevelők nem egyszer figyelmeztetik őket, hogy nemcsak egyszerűen kükáazítók, hanem vásárlók ISi

a. népnevelők itt nemcsak a

szavak „mesterei” — tetteikért sem mennek a szomszédba. Úgy tartják: ahogy beszélsz, úgy cselekedj — ez is agitáció! Herfke elvtárs jó ideje kissé bosszankodva látta, hogy mennyire alábbhagyott a verseny, Talán kiveszett belőlünk a régi kedv? Felkereste Rónaki elvtársat, kezében az elkészített versenyvállalásisai!, mely szerint az egész üzemet küzdelemre szólítja. Napokon belül minden üzemrészbe eljutott a hír: Herke minőségi, takarékossági versenyre hív bennünket. A dolgozók álltak elébe s az üzemben egy csapásra megváltozott a hangulat. — Egyébként Henke elvtársról mindenki tudja, hogy a versenyek zöme tőle indul el, s egyúttal mindenkinek szívesen segít.

— Nézzék csak — mondta a kádak mellett dolgozó csoportnak, — ha megemelik a krup- ponokat, a lé jó része visszafolyik, nem megy kárba. Ezreket takarítunk meg.

Figyeljük csak: fentebb írtuk, hogy a népnevelők milyen erdekesen magyarázzák az önköltségcsökkentés jelentőségét, fontosságát s most azt tapasztaljuk, hogy mindehhez szakmai tanácsot is tudnak adni. Ez a kettő bizony együtt jár!

A cikk eleién feltettük----------------■ i I, a kérdést: ml a változások nyitja? Válaszolhatunk rá. A pártszervezet felvilágosító, nevelőmun- kája, az emberek szívének meg nyerése. Szorgalmukat, kezdeményező kedvüket takarja a hét százalék.

(B

OCZ)

A proletár nemzefkozíség melleit tüntettek a megye legjobb termelőszövetkezetei

Huszonegy

Tj'gy-két hájéból álló apró

* J tanyák sorakoznak a Su- monyból Okorágra vezető kö- vesút mentén. Valamikor ku- lákok és vitézek földjei vették körül. Valamikor ...

Ma másként van. A tanyák lakói újonnan földhöz juttatot- tak: a kárászpusztai Tavasz termelőszövetkezet tagjai, és körülötte a gondosan megművelt 234 hold szántó a tsz gazdasága. Két-háromszáz méterre egymástól szétszórtan laknak itt az emberek, s mégis mennyire egyek, összetartanak a munkában akár egy család.

Ezek a jó gazdák — a tsz harminchárom tagja — május elsején közösen ünnepeltek. Kettős öröm gyújtotta pirosra valaimennyiők arcát: örülnek a szabad május 1-nek, s a saját munkájuknak. A tsz irodában több mint ötver.en hallgat ják az ünnepi beszédet: „Köszöntőm az elvtársakat — mondja beszédében Józsa Ferenc elvtárs, a gépállomások megyei igazgatóságának vezető je, — becsülettel teljesítették, sőt túlteljesítették Ígéretüket — a tavaszi munkák elvégzésében elsők lettek a megyében ...

S amilcor Szentgyörgyi János tsz elnök átveszi a oklevelet és az ötezer forint jutalmat, felzúg a taps, mintha nem ötven, hanem ötszáz ember ütötte volna össze tenyerét. — Szívből örülnek, mert megérKárászpuszlán

demlik a jutalmat. Százhúsz hold tavaszi vetésüket már a májusi napfény növeszti, s a kertészetben huszonötezer palánta hirdeti szorgosságukat. Többet tettek Ígéretüknél, de még többet akarnak. Erről bőszéi Horváth József, Böngyik Péterné és Szentgyörgyi Teréz is, amikor átveszik a „Kiváló termelőszövetkezeti tag” kitün tetést. „Újabb versenyfelhívást teszünk — mondja a tsz elnök — ígérjük, hogy a növényápolási munkákban is elsők leszünk a megyében ...” Be sem fejezi mondanivalóját, Horváth József és Darabos elv társ agronómus — szinte egyszerre — közbeszólnak: „Nemcsak a megyében, hanem az országban is.” A többiek nevet nek, tapsolnak. <

összekoccanak a poharak, ürítik az újabb győzelemre. Igen, ők a Tavasz tsz tagjai teljesítik ígéretüket, de jó lenne, ha az öntözési és Talajjavító Vállalat Pécsi Kirendeltsége is teljesítené, „ötezer pa lántánk a szabadban van — mondja Váczi János kertész — a többi húsz-huszonötezret is ki kellene ültetni, de ilyen meleg időben vödörrel nem győzzük öntözni, szivattyú kellene.

Szivattyú van is. -Februárban értesítették az öntözési és Talajjavító Vállalatot, hogy építsék be. A kérelmet cizótr sokszor megismételték, de a teljesítés elmaradt. „Márpedig ha továbbra is így lesz — vélekedik Darabos elvtárs — nagy baj. Harmincezer palántáról, a termelőszövetkezet év- végi pénzjövedelmének negyven százalékáról van szó ..Igazuk van. A Tavasz tsz tagjai többet adtak és még többet akarnak adni az országnak. Most az öntözési és Talajjavító Vállalat Pécsi Kirendeltségén a sor.

Siklósnagyfaluban

V

\ tanácsháza előtt vörös drapériával leterített asz tel áll, az utcákból már egyre nagyobb csoportokban özönlenek az emberek. Kettős ünnepet ülnek ma a siklósnagyfa- hisiak: május elsejét és azt, hogy ,a megyei versenyben a második helyen végzett az Uj Élet teimelőszövet,kezet.

— Az Uj Élet termelőszövetkezet megyei viszony! a'baii második helyezést ért cl, . — 'mondja ünnepi beszédében Ágh János párttitkár elv-tors.

Kátolyban

\S

n oldogan ünnepelt május elsején Kátoly dolgozó paraszt- & sága, különösen a termelőszövetkezeti tagok. A Földművelésügyi Minisztérium ezen a napon részesítette kettőezer forint pénzjutalomban a kátolyi December 21 termelőszövetkezetet, mivel a megye mintegy 203 termelőszövetkezete közül a harmadik helyezést érte el a begyűjtésben, az állattenyésztés ben és növénytermelésben.

Megérdemelték. A jó vezetés és a közös munka eredményeként a termelőszövetkezet tagjai még április 4 előtt elvetettek minden kalászost.- Azóta földbe került a burgonya, a cukorrépa, tíz hold szarvaskerep és majdnem teljes egészében végeztek 97 hold kukorica vetésével. Gyümölcsöst is létesítettek ezen kívül.'

A jutalom kiosztása után Baracs József megyei föagrono- mus további sok sikert kívánt a termelőszövetkezet tagságának. A jutalmat Kaszapovics András, a tsz Kossuth-díjas elnöke köszönte meg és megígérte, hogy ez a jutalom további munkára serkenti a csoportot.

Ezután az óvódások és az iskola növendékei ünnepi műsort adtak, melyen magyar és délszláv dalok, szavalatok és táncok szerepeltek.

— és ezért 3000 forint pénzjutalomban részesül. Dolgozó parasztjaink zöme is szép eredményekkel köszöntötte május elsejét. Babai József, M. Kovács Sándor, Eckert József Inez« Antal és Csata! Márton már egészévi sertés-, vágómar; ha-, baromfi- és tojásheadási kötelezettségének eleget tett.

Még el sem ül a taps, amikor Lukács Antal elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági igazgatósága vezetője emelkedik szólásra. Nem szaporítja a szót, csak további sok sikert kíván a siklósai,agyfalusiakmiak is átadja a 3000 forint pénzjutalmat Somogyi József rmm- kaétrdíemrendes termefőszövetkezeti elnöknek, aki itt a falu színe előtt tesz ígéretet arra, hogy legközelebb az első : lesznek a megyében.

Lehetnek is. Minden lehetőségük megvan rá, Inert olyan dolgozói varinak a termelőszö ■ vetikeaertmek, mint az imént szólítottak: Varga Sándor kovács, Both János és Kovát - György ^ccsisok, akik a termelőszövetkezetben végzet; eredményes munkájukért biisz kén vették át a „Kiváló termelőszövetkezeti tag“ kiitüntetést.

Úttörőit szalaoinak a kitüntetettekhez s virágcsokrokat ad nak át, majd dallal, szavalattal -köszöntik a munkában élen járókat.

méter magas májusfa ágaskodik szalag- dísszel, boros üveggel lombjában a mágocsi Rákosi tsz szék háza fölé, a piactéren nyüzsgő, felvonulásra kész tömeg fölé. Az idősebb korosztály ünneplés feketében, a fiatalság a tavaszi virágok eleven színeibe í árad a templomtér felöí, a kapuk aljából, zászlókkal, szalagokkal ékesítve mind. A gépállomás vörös-szín kombájnja íeldurrogtatja motorját és a menet élén elindul a nagyüzemi gazdálkodás egyik jelképe: Cser János sztahanovista aratócséplője. Teher autó követi: a termelőszö v it-» kezeté. Rajta a zenészek: a termelőszövetkezeté és a gépállomásé közösen. Aki ott d i gadozo arccal riogtatja trombitáját nem más, mint a gépállomás egyik legjobb traktorosa, Szijjártó Imre, aki úgylátszik a kottától sem riad vissza. A tsz kapuján most felcifrázott paripák vonta szalagos kocsik fordulnak a menetbe, — még a küllők sem látszanak a sok díszítéstől.

„itt van május elseje, énekszó s dal köszöntse.”

Kövöskörül a falun, azután újra a piactérre, a díszemel- vényhez fordul a menet, a térre gördül a munkásosztály május elsejei ajándéka: a gépállomás két vadonatúj traKto- ra is. ünnepi csendben emlékeznek vissza a mágocsiak Szabó István elvtárs szavai nyomán, — aki a sásdi járás;

1 végrehajtóbizottság nevében

Mágocson

.4. kongresszusi zászló alatt vonultak fel május elsején és a szorgalmas munkáért kapott dicső elismerés alatt dolgoznak tovább a mágocsiak Sziveri Kálmán elvtárs vezetésével, hogy őszre kelve társa akadjon: idekerüljön az ország legjobb termelőszövetkezetének járó selyemzászló is.

köszönti a községet, — a régi, titokban, megtartott harcos május elsejékre és tapsolják meg a felszabadult munka r.agy sikerét akkor, amikor Serflek Gyula elvtárs, a földművelésügyi miniszter helyettese emelkedik szólásra, hogy átadja a felszabadulási mun- kaversenyben országosan harmadik Rákosi termelőszövetkezet tagjainak az erről szóló díszoklevelet és a tízezer forintos pénzjutalmat.

— Büszke lehet a mágocsi Rákosi termelőszövetkezet, de

vele az egész község is, hogy olyan emberek dolgoznak itt, mint I. Dudás Ferenc kocsis, Deme István sertésgondozó, akik erejüket és idejüket nem kímélve dolgoztak a tsz gyarapodásán. A mágocsi tsz elérte, hogy kukoricájának például nemcsak egy részét, hanem száz százalékát négyzetesen vetették, lehetővé téve ezzel a munkaerőt kímélő, nagyobb termést jelentő gépi művelést, — mondotta üdvözlő beszédében, majd felhívta a figyelmet arra, hogy — a legjobb talajelőkészítés és a legmegfelelőbb vetés is hiábavaló, ha a növényápolást késve végezzük el. A növényápolás: munka jó elvégzése nélkül a most végzett jó munka is kár- bavész. Éppen ezért alaposan fel kell készülni itt Mágocson is a növényápolásra, és szét kell zúzni azokat az ellenség- táplálta nézeteket, amelyek a gépi munka, a gépi növényápolás ellen hangolják a termelőszövetkezeti tagokat.

Az oklevél és a pénzjutalom átvétele után Sziveri Kálmán elvtárs, a szocialista munka hőse, a termelőszövetkezet elnöke szólt — kifejezve reményét, hogy hamarosan nem a harmadik, de az első helyre verekszik fel magukat- a termelőszövetkezetek o »szagos munkaversenyében, majd kiosztotta a legjobb tsz tagoknak az igazgatóság és a párt- szervezet jutalmait.

„Ez az ország a mi országunk,

Itt most már a mi kezünk épít"

szavalta az ünnepségen egyik fiatal Ady Endre versét.

A mágocsiak

szmpompas május elsejei ünnepe a munkás-paraszt szövetség nagyszerű demonstrációja is volt egyben, ahol tsz- tagok az egyéni gazdákkal, gópállomásiak a földművesszövetkezet dolgozóival együtt tüntettek a párt mellett, a munkásosztály mellett, a teremtő munkához nélkülözheiteí. len béke mellett,