Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)
1955-04-27 / 98. szám
Előre a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság erősítéséért és továbbfejlesztéséért! Új termelési győselmehhel ünnepeljük május elsejét Élüzem leit a pécsi állomás A pécsi állomás dolgozói a felszabadulási versenyben végzett jó munkájuk, az első negyedévi terv minden részletében való túlteljesítése eredmé nyekérit elnyerték az élüzem címet. Lelkes, küzdelmes munka eredménye a cím. Az első negyedévi terv túlteljesítéséért meg kellett küzdeni az időjárás viszontagságaival, le kellett küzdeni a géphiányokat, meg kellett b’rkózni még számos nehézséggel. A pécsi vasutasok helytálltak a nehézségekkel szemben és így átlagos terhelési tervüket az előírt 105 százalékos élüzemszint helyett 115 százalékra teljesítették. Jé eredményt értek el a menetrendszerinti Indítási terv teljesítésében Is. Az egy kocsi mozgatási tervüket 108 százalékra, a kocsi tartózkodási tervet 109 százalékra, a kocsi kifutási tervet pedig 117 százalékra teljesítették. A felszabadulási verseny ideje alatt érte el hat forgalmi dolgozó — 12 havi kiváló munkájának eredményeként — a szakma kiváló dolgozója címet. A pécsi állomás dolgozóit az élüzem cím elnyerése még jobb munkára serkenti, hasonló eredmények elérésére tö- rekdnek a második negyedévben is. LEITI FERENC „A mi vállalásunk: határidő előtt ad.uk át a nyolc új kutat“ A Pécsi Víz. és Csatornaművek első negyedévi termelési tervét 155,5, önköltségi tervét pedig 122.3 százalékra tel-« jesítebte. Ez annak köszönhető, hogy üzemiünk vaiameny- nyi dolgozója réeztvett a fel- szabadulási versenyben és olyan eredmények eléréséire voltak képesek, mint a Gróí- és a Szekeres-brigád, amelyek 2130 köbméter földet 228 munkanap helyett 108 munkanap alatt moGgaittak üveg a tarty o„Átadom tapasztalataimat“ A Mezőgazdasági Szerirn- gyár dolgozói a felszabadulási verseny során 107.9 százalékra teljesítették az első negyedéves tervet. Április 4-én több dolgozó nyerte el a sztahanovista oklevelet. Kúszik Elvira, Herke Megismétlődnek a felszabadulási hét eredményei Az Agrárra Keményítőgyár dolgozói az első negyedévben az anyagtakaréümsság, ön költ- aégcsöldoemtés és a tervtúlteljesítés következtében 80.115 forintot takarították meg. Május 1-re az eddigieknél is jobb munkával készülnek; jobban megszervezték a brigádok közti versenyt. Nagy gondot fordítanak a munkamódszer átadására is. A Tóka, Tímár és Eller a centrifugális brigád tagjai, akik már túlhaladták a 140 százalékot, átvették Török elvtárs munkamód szerét, — a gépek menetközben! töltését. Ezáltal 5—6 százalékkal növeljék eredményüket. A keményítő részlegnél #, kiásó-brigád a szitás brigádok-1 kai és a csatomaszerelő brigádokkal áll versenyben. Az volt a céljuk, hogy 160 százalékos eredménnyel köszőratsök május 1-ét Szorgalmas munkáival azonban máris elérték, hogy több napon keresztül túlteljesítették vállalásukat. A magasabb teljesítmények elérése érdekében nagyobb gom dot fordítanak az újítások bevezetésére; a keményítő kinyerési százalékot az eddigieknél magasabbra kívánják emel ni. Bach János főművezető bevezette a melag-daiálási rendszert. ami a kukorica vissza- Keményedését megakadályozza, ezáltal időt, valamint víz- megtakarítást ér el. Az újítás az eddigi eredmények alapján bevált, máris alkalmazzák. Márton József Istvánné, Steinerbrunner J6- zsefné, Szommer Tibomé k* én a kiváló dolgozó címet nyer tűk el. Május 1 tiszteletére azt vállaltam, hogy a fiatal munkásoknak átadom tapasztalataimat. Fuchs Máriával ét Fuchs Annával rendszeresen foglalkozom. Ezek a fiatalok mindjobban elsajátítják a lánchegesztés helyes módszereit, Fuchs Mária máris 118—120 százalékra emelte teljesítményét. Magam is arra törekszem, hogy a felszabadulásunk ünnepére elért 139 százalékomat ezen a héten messze túlszárnyaljam. x BOGNÁR MARGIT gói vízműbővítésrvéL Jó munkánk eredményeként a kubikos brigád valamennyi tagja *— tizennyolcon — sztahanovisták vagyunk és április 4-én megkaptuk „ kiváló dolgozó kitüntetést is. De nemesek & kubikos brigád dicsekedhet ilyen szép eredményekkel. Lőczy Ferenc szerelő napi tervét állandóan 200, sőt ennél több százalékra is teljesíti és így havi átlaga 200 százalék. A Tó!h Lajos kútásó brigád is állandóan 220—230 százalékot teljesít. — Keszthelyi József kőműves 101, Mahoiányi Márton segédmunkás 192, Tóth István segédmunkás 1C4, Sz&lay Imre segédmunkás 182, Ferenc János segédmunkás löS, Katona János segédmunkás teljesítménye pedig 179 százalékot mutat. Május 1 tiszteletére az eddigi eredmónyekné! is jobbakat akarunk elém! Minden, erőnkkel azon leszünk, hogy a fortyogó! déli vízműlbővítés, a 8 új kút és a visszajövő földmunkák határidőn belül készül jenek el. Ha ez a vállalásunk siCcerrel jár — márpedig sikerrel jár. — ha üzemünk vezetői biztosítják az anyagot, — akkor június 30-án az eddiginél napi 12 ezer köbméter vízzel többet tudunk aoni városunknak. Ez a vízmennyiség jelentősen megjavítja a város vízellátását. Nusszer Péter Készülődnek a felvonulásra A kesztyűgyár dolgozói elhatározták, hogy a május 1-i felvonuláson léggömböket eresztenek fel, melyekre kis kesztyűket erősítenek. — Majd valahol leszálinak — mondják — és aki megtalálja, bizonyára örül a kis 'kesztyűnek, melyet mi készítettünk. A kultúrcsoport táncosai már tanulják a menettáncot. S mennyire komolyan veszik, hogy szép legyen a felvonulás, bizonyítja, hogy a bőrgyártól kérnek kölcsön ruhát a táncosoknak, mert a kesztyűgyár kultúrcsopmtjának ruhái nem olyan szépek. Harcunk nem voll hiábavaló T 912 május 1 megűnneplé-*■ sére készültünk. Délután három óra lehetett, amikor egyesületünk gyülekező- helyéről a Tornacsarnok térre mentünk (a mostani Kórbonctani Intézet helyén) ott volt a fő-gyülefcezőhely, A bányászok és a többi egyesület tagjai már vártak ránk. Mellükön ott díszelgett a koicárda. A kokárdán ez a felirat: „Éljen május 1.” A vezetők utasítására egykettőre zárt sordkat alkottak a munkások és megindultunk az üszögi erdőbe. A menet élén a vezetők men tek. Elöl vörös zászlót lengetett a szél, Hatalmas táblát vitt egy munkás, amelyen ez a felirat állt: „8 óra munka, 8 óra szórakozás, 8 óra pihenés”. Bizony, akkor még ezért kellett harcolnunk. Egyszerre csak felcsendült a Marseillaise. — Mint a futótűz, úgy lobbantot- ta lángra a munkások szívét ez a dal is egy szemvillanás alatt mm volt olyan ember, aki ne énekelt volna. A Nemzeti Kaszinó előtt néhány tőkés álldogált. Nevetgéltek. A munkások észrevették őket és mintha vezényszóra csinálták volna, egy kiáltás töltötte be az egész utcát: Pfuj! A tőkések besomfordáltdk a Nemzeti Kaszinóba. Azt gondolták, hogy itt biztos helyen lesznek. Tévedtek. Felbomlottak a sorok és az út szélén lévő téglarakás megcsappant. Ablakok csörömpöltek és egymás után repültek be a téglák a Nemzeti Kaszinóba. Az „ütközet” befejeztével zárt rendben tovább mentünk. Jelszavak röppentek a levegőbe, követeltük a papi birtokok felosztását. így vonultunk egészen az üszögi erdőig. Itt kisebb csoportokba verődve beszélgettünk, szóraScoztunk. A beszéd fő témája politikai volt- A szabadságról, a szebb és bol dogabb jövőről beszélgettünk. Közülünk, nyomdászok közül csak ketten-hárman nem vettek részt a felvonuláson, az ünnepségen. Ezeket gyávának minősítettük és ezt úgy juttattuk kifejezésre, hogy nem beszéltünk velük hosszú ideig. Már szürkült, amikor hazafelé indultunk A csoportos beszélgetés megtette hatását .4. munkások igazi tüntetése volt ez. Rendőröket vezényel tek ki szétverésünkre. Működésbe léptek a tűzoltó fecskendők. Csak úgy zúdult a víz ránk. A munkások sséi-szét mentek, de tovább énekelték a Marsetllaise-t és azt a dalt, hogy: „begyen kérges annak is • tenyere, akt miatt nincs a népnek kenyere. / Kik művelik a bányát, at ércet kik törik? Kik szőnek selymet, vásznat, a gabonát kik vetik? A munka emberei ők, a proletárság ez!” Rég volt. Olyan jólesik erre visszaemlékezni, mert látjul:, hogy harcunk nem volt hiába való Amiért mi akkor küzdőt tűnik, mind valóra vált a fel szabadulással és ennek a va lóraválásnak mi is részese vagyunk ID. LEIKAUF ERNŐ Két szőlőtermelő szakcsoport alakult a siklósi kegyekben Két éve még csak kivágásról beszéltek, tavaly 120, idén pedig már 270 .hold új szőlőt telepítettek a kiváló zamatú, ■exportképes fehérbort termő siklósi szőlőhegyekben. A csaknem háromezerholdas borvidéken olasz rizlinget, bánáti rizlinget, rizlirg-szil várni, a pecsenyeborok jó alapanyagát termesztik A szakszerű kezelésről, a kártevők elteli védekezésről gyakorlati bemutatókkal kísért szakelőadások egész sora öktatta a tavasz folyamán a szőlőtermelőket. Az időszerű ápolással már mindenütt készen vannak és sokhelyütt a mélykapáláshoz is hozzákezdtek, Siklóson és Má- riagyűdön, a borvidék két legjelentősebb községében gyümölcs- és szőlőtermesztési és. értékesítési szakcsoportot alakítottak a gazdák. Picseü megnyílt az egészségügyi kiállítás A tisztasági hónap keretében a Megyei Rendelőintézet, a megyei egészségügyi osztály, a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás, egészségügyi kiállítást, gyógynövény] és gombabemutatót rendez a Megyei Rendelőintézet Munkácsy Mihály utca 19. szám alatt lévő kultúrtermében. A kiállítás célja: az egészségügyi felvilágosítás, oktatás, az egészség- ügyi kultúra továbbfejlesztése, a tisztásági hónap alattf egészségügyi munka elősegítése. Az "egészségügyi kiállítást hétfőn délelőtt 11 órakor dr. Abádi Gyula megyei főorvos nyitotta meg. Beszédében rámutatott a kiállítás jelentőségére, hangsúlyozta: el kell érnünk azt. hogy o >igo2óink az eddiginél sokkal igényesebbek legyenek az egészségügyi ismeretek elsajátításában, a gyógykezeléssel, a személyi környezettel, az élelmezéssel és a munkahely tisztántartásával, egészségügyi követelményeivel kapcsolatban. A kiállítás bemutatja azokat ez okokat, amelyek mint kórokozók szerepelnek az egyes megbetegedések kifejlődésénél. Ismerteti azokat az ártalmakat, amelyek a tisztaság ellen elkövetett hibákból származnak. Láthatók a hibás munkaeszközök és munkavédelmi berendezések nélkül végzett munkák következményei: a baleseteket, amelyek kárt okoznak a dolgozók életében és munkakiesést idéznek elő. A kiállításon bemutatják azt a hatalmas különbséget is, amely a múlt primitiv egészségügyi felszerelései, felkészültségei és mai intézményeink. valamint azok korszerű felszerelései között vannak. Különösen a közegészség- ügyi és járványügyi vonalon mutatkozik nagyarányú fejlődés a múlttal szemben. A fali táblák bemutatják, hogy felszabadulásunk óta az egészségügy területén milyen óriási eredményeket értünk el. Aki- állítás egyik legértékesebb része az, amely bemutatja a Szovjetunióm: átvett új egészségügyi módszereket, gyógyítási eljárásokat. Az egészségügyi kiállítást rövid idő alatt .orvosaink munkaidejük után állították össze, hogy ezzel is hozzájáruljanak az egészségügyi felvilágosító munka előmozdításához. A Közegészségügyi és Járvány- ügyi Állomás anvagi támogató, sa mellett, nagy segítséget nyújtott a kiállítás megrendezéséhez a Pécsi Orvostudományi Egyetem,, a Pécsi Állami Levéltár, valamint a GyógyI szertár Vállalat is. A kiállítás április 30-ig tekinthető meg. Újfajta, bőhozamn bargonva-veiígumót termel a nasyitezai lermeiöszüvelkezel Á kultúrált szocialista kereskedelem fejlesztésével elősegítjük a dolgozók jobb ellátását Kereskedelmi tanácskozás volt Pécsett Április 25-án a városi tanács tanácstermében mintegy 250 kereskedelmi dolgozó, értekezleten vitatta meg az eddig.el- ért eredményeket, hiányosságokat és a kereskedelem előtt r Baranyában ezévben 600 hol dón foglalkoznak nemesített burgonyavetőgumó előállításával. Az állami gazdaságok mellett 33 termelőszövetkezet vállalkozott a részben hazai ne- mesítésű, résziben lengyel és német importból származó, bőhozamú, új bursonyafajták vetőgumójának termelésére. A nagydöbszai Vörös Sugár termelőszövetkezet tagjai az „Ararnyalma“ nevű. sáfgahúsú. bő termő burgonyát honosítják meg. Homokos talajukból hat holdat szánnak erre a célra. A jó közepes termés esetén 150 mázsás holdankéinti átlagtermést adó fajtát, amennyiben itt beválik, jövőre már megye- szerte termelik. Ezzel a nagydöbszai tsz- cagok amellett, hogy a többi termelőszövetkezeteket hozzásegítik burgonyatermésük növeléséhez, szép jövedelemhez jutnak álló feladatokat. A megyei kereskedelmi tanácskozás beszámolóját Jozifek János elvtárs. a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője mondotta. Jozifek János elvtárs beszéde — A mai tanácskozás feladata az —, mondotta Jozifek elvtárs — hogy a Központi Vezetőség és a kereskedelmi tanácskozás határozatai alapján megvizsgáljuk megyénx kereskedelmének helyzetét,, számbavegyük eddig elért eredményeinket, rámutassunk meglévő hibáinkra, meghatározzuk a megyei kereskedelem fejlődésének irányát, valamint mozgósítsuk kereskedelmi dolgozóinkat az előttünk álló feladatok megvalósítására. A kereskedelem fejlődését illetően Jozifek elvtárs a következőket mondotta. — A szocialista kereskedelem erőteljes fejlődése az 1949—1950-as években indult meg. Ma már a megye részére jutó központi árualapok 99 százalékát az állami és szövetkezeti kereskedelem hozza forgalomba. Nagy eredmény ez akkor, amikor 1950-ben 1600 magánkereskedő és m:ndössze 705 állami és szövetkezeti bolt működött. A kereskedelem fejlődéséről, eredményeiről és a dolgozók életszínvonala emelkedéséről szólva Jozifek elvtárs hangoztatta, hogy — A megyei összforgalomból 1953-ban az iparcikkforgalom 49,3 százalékban részesült, ezzel szemben 1954-ben ez a részesedés 59,5 százalékra növekedett. Ez az összehasonlítás a szövetkezeti kereskedelemnél, ahol 1953-ban 44,7, 1954ben pedig 61,3 százalékos részesedés mutatkozik nagyobb fejlődésről tanúskodik. Ez az emelkedés is bizonyítja, hogy megnő vekedett dolgozó parasztságunk termelési kedve és ez igán nagymértékben befolyásolta a mezőgazdasági kisgépek és szeráruk keresletét. — Érdekes megvizsgálnunk a megye összlakosságához viszonyítva az egy főre eső átlagfogyasztás alakulását is. Míg 1953. elsp negyedévében ruházatból az egy főre eső fogyasztás 187 forint volt, addig 1955. első negyedévében ez az összeg 257 forintra emelkedett. A vegyesipar és kultúr- cikk terén is hasonló emelkedést tapasztalhatunk. E cikkekből az egy főre eső fogyasztási átlag 1953. első ns- gyedévében 112, 1955. első negyedévében pedig 206 forint volt. Ma már arról beszélhetünk. hogy a falusi vásárlók is megkedvelték a tropikál ruhaanyagot, a selyem és a nylon-harisnyát, de nagy növekedés jelentkezett a kötöttáruk, divatcikkek és a bőrdíszmű-áruk forgalmában is. Különösen megnőtt az elmúlt években a kereslet a tartós, nagyértékű fogyasztási cikkek iránt. Az elmúlt évben 1953- hoz viszonyítva 1015 asztalitűzhellyel. 1761 kerékpárral, 550 mázsa edénnyel többet adtunk el. A rádió iránti kereslet is megnövekedett — hozzá kell tenni, ezt még ma sem tudjuk kielégíteni. Dolgozó népünk nemcsak jobban él, szebben öltözködik, hanem jobban berendezett, szebb lakásokban is lakik. Ezt bizonyítja a bútorforgalom növekedése is. A megyei kereskedelem 1953-ban 5 millió, 1954-ben pedig 8.5 millió forint értékű bútort adott el nem is beszélve arról, hogy a Bútorértékesítő Vállalatnál az előjegyzésbe vett bútormegrendeléseket sok esetben csak hónapok múlva tudják kielégíteni. Jozifek elvtárs ezután a vendéglátóipar fejlődésének eredményeinek és hiányosságainak ismertetésére tért át majd a beszámoló további részében rámutatott a kereskedelemnek az iparral és mezőgazdasággal való szorosabb kapcsolatának jelentőségére. Hangsúlyozta, hogy szükség van erre a kapcsolatra azért is, mert csak így tudja kielégíteni a vásárlók igényeit a kereskedelem és csakis így képes arra az ipar, hogy azt gyártson, ami a vásárlók igényeinek megfelel. — A kereskedelmi dolgozók, különösen a földművesszövetkezeti kereskedelem dolgozói igen sokat tudnak tenni a begyűjtési tervek maradéktalan teljesítése érdekében egyrészt az emberekkel ilyen irányban való foglalkozás, másrészt az áruk helyes térítése révén. Erre annál is Inkább szükség van, mert e téren hiányossá gok tapasztalhatók. A beszámoló hangsúlyoz» hogy nagy feladatok várnak az 1955-ös évben a kereskedelemre nemcsak azért, mert az 1955 évi tervek 8.9 százalékkal magasabbak az 1954. év- tényleges forgalomnál, hanem azért is, mert udvariasabba kell tenni a kiszolgálást, 3,7 százalékkal kell csökkenteni az elmúlt évhez viszonyítva a forgalmi költségeket, el kell érni a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmét, biztosítani kell a nagy- és kiskereskedelem, valamint a helyiipa.' együttműködését. — Ezeket a feladatokat nem lesz könnjm megoldani — mondotta Jozifek elvtárs —de azt hiszem, hogy nem teszek könnyelmű kijelentést amikéi' a tanácskozás részvevői nevében kijelentem: a párt és kormány által elénk tűzött feladatokat maradéktalanul megvalósítjuk. A tanácskozás résztvevői lelkes tapssal fogadták Jozife. elvtárs beszámolóját. Kitüntették a kiváló kereskedelmi dolgozókat A beszámolót vita követte, majd Tardos Béláné, a belkereskedelmi minisztérium szak- oktatási intézetének igazgatója a belkereskedelmi miniszter megbízásából jó munkájuk jutalmaként átadta a „Belkereskedelem kiváló dolgozója“ kitüntetést Berényi Imrénének, a Pécsi Vendéglátó Vállalat üzletvezetőjének. Kresz Istvánnak, a Dél-Baranva megyei Népbolt boltvezetőiének. Jutási Antalnak, a Pécsi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat boltvezetőiének, özv Szatmári Aladárnénak, a Pécsi Hús- és Tejkiskereskedelmi Vállalat boltvezetőiének, Toll Ivánnak, a Pécsi Ruházati Bolt csoportvezetőjének, Koller Imrének, a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat boltvezetőjének. Bíró Lászlónak, a megyei tanács kereskedelmi osztálya revizorának. A „Szövetkezeti kereskedelem kiváló dolgozója“ című kitüntetést és a velejáró 306 forintot Pesti József, a má- gocsi földművesszövetkezet üzemág csoportvezetője. Hé ger Márton, a sásdi földművesszövetkezeti vendéglő-étterem vezetője, Szomor Ferenc, a sellyei földművesszövetkezet ruházati boltjának vezetője és Baranyai Géza boltvezető kapta. Mankovácz Mátyás, Sirásó Ferenc, Tóth János és Vadon Béláné pedig miniszteri dicséretben részesültek;
