Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)
1955-04-23 / 95. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETET.! DUNÁNTÚLI Határidő előtt AZ MDP BARANYA GYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XII. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1955 ÁPRILIS 23 Jobb műszaki feltételeket hányáinkban! Bányáinkban a második negyedévre előírt tervfeladatok megvalósítása komoly erőfeszítéseket követel mind a fizikai, mind a műszaki vezetőktől A műszaki vezető — a termelés parancsnoka, jó vagy rossz munkájától száz és száz dolgozó tevékenysége, teljesítménye és keresete, sőt gyakran még ennél is több függ. Most, amikor megyénk bányászai .űjult lendülettel küzdenek, hogy május 1-ét is méltón köszönések, hogy a második negyedév eredményei még az első negyedévieket is felülmúlják, — bányász műszaki Vezetőinktől is még többet vaí 6z ország, többet várnak adói gozók. Műszaki vezetőink nagy többsége meg is értette ezt s Így is készül a nagy ünnepre. A műszaki feltételek fokozott biztosítása eredményeként termelési terveket rendszeresen túlteljesítik a csapatok, körletek, az üzemek s mindkét szénbányászati trösztünk havi átlagteljesítménye a 100 szá- *alék felett van. A termelési tervek teljesítése azonban ma már nem az egyetlen tényező, •melynek megvalósítását elvárjuk műszaki vezetőinktől. Legalább ilyen fontos a másik kettő: a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése Is. Megyénk bányaüzemeiben az utóbbi időkben elért kiemelkedő eredmények ellenére sem emelkedett megfelelően a termelékenység, alacsony az egy főre eső termelési átlag, alacsony az összüze- mi teljesítmény. Hogy ezen a téren gyors változást tudjunk elérni, nem elegendő még jobb munkára buzdíta-ni a bányászó kát, lelkesíteni őket a munka- versenyben való részvételre. Erre is nagy szükség van, de biztosítani kell ehhez a jobb termelési lehetőségeket is, — $ ez már a műszaki vezetők feladata. Bányász műszaki vezetőinknek elsősorban a tervszerű bányaművelés megvalósítását kell szorgalmaznick. A tervszerű bányaművelés megvalósítása gondos, előrelátó munkát kíván, azt, hogy műszaki vezetőink gondoljanak „ holnapra is, hogy a feltáró, elővájó, és fenntartó munkákat épp olyan fontosnak tartsák mint a fejtést, hogy csak megfelelően előkészített munkahelyeken kezdjenek hozzá a széntermeléshez. A termelékenység emelését befolyásoló tényezők, mint a gépekkel, szerszámokkal, euer giával, ürescsillével és faanyaggal való ellátás is a műszaki vezetők feladata. Műszaki vezetőink nagy többsége mindent el is követ, hogy ezeket a feltételeket biztosítsa, mégis különösen Komlón nagyon sok a tennivaló még ezen a téren. A legsürgősebb és a legégetőbb kérdés itt az üres- csilleelilátás megoldása. A komlói bánya egyes műszaki vezetői és elsősorban a szállítási üzem vezetői tervszerűtlenül végzik munkájukat. Előfordul gyakran, hogy egyes munkahelyek már kora reggel elvan nak látva egész napra üres- csillével, a másik munkahelyeken pedig még a déli órákban sem tudják megkezdeni a szállítást’ az üreshiány miatt. Az eredmények a termelékenység emelésében és az önköltség csökkentésében nagyrészt attól is függnek, hogy műszaki vezetőink hogyan gazdálkodnak a munkaerővel. Megyénk bányaüzemeiben sokhelyütt Küzdenek munkaerőhiánnyal s mégis előfordul, hogy a munkahelyeket túltelepítik '— 'különösen a fejtéseket —- s nem gondolnak arra, hogy ez a munkaerő kárbavész, mert nem tudják megfelelően fog-*' lalkoztatni, hogy rontja az egy főre eső átlagot, emeli a szén- termelés költségét, sőt kihatással van az ott dolgozók keresetére is. A termelés növelése, a termelékenység fokozás,, azonban nemcsak jól megalapozott műszaki munkát, a termelési feltételek maradéktalan biztosítását követeli meg műszaki vezetőinktől, szükség van felvilágosító szavukra is. Műszaki vezetőink s főleg a kö- zápkáderek nap, mint nap meg látogatják munkahelyükön a dolgozókat s ilyenkor módjuk van arra. hogy a munkaverseny fokozására buzdítsák őket, hogy beszélgessenek az új, a fejlettebb termelési módszerek bevezetésének, illetve elsajátításának előnyeiről. Természetesen, jobb munkára csak az „ műszaki vezető tud buzdítani, aki maga is példát mutat a kötelezettségek teljesítésében, aki nemcsak szóval, hanem tettel' is bebizonyította, hogyan kell jól dolgozni. Gyakran hallottuk már és mégsem elégszer, hogy megyénk bányászai nagyon drága szenet termelnek a pép- gazdaságnak. A komlói szén önköltsége például 129 forinttal több, mint a kereskedelmi ára, vagyis ennyit fizet rá államunk egy tonna szénre. Ez az állapot tarthatatlan és mindent el kell követnünk, hogy ezt megváltoztassuk. — Bányász műszaki vezetőinknek éppen ezért az önköltségcsökkentés terén is nagy feladataik vannak. A szénbányászatban az önköltség nagy részét a munkabér teszi ki. Ha figyelembe vesszük a kifizetett munkabér arányát az elvégzett munkához, meg kell állapítani, hogy még mindig gyakori — s különösen Komlón — a felületes munkaátvétel, még mindig nagyon sok pénzt fizetünk ki el nem végzett mur. káért. Lehet és kell elérni változást az anyaggazdálkodás terén is. Műszaki vezetőinktől függ, hegy a munkahelyekre megfelelő méretű és megfelelő mennyiségű ácsolatfa kerüljön, hogy ezzel megakadályozzák az anyagpocsékolást, a felületes munkát. A gépeket rongáló vagy elrontó dolgozók felelősiségrevonása is tőlük függ, ugyanúgy, mint a biztonsági szabályok betartása. Az a műszaki vezető, aki eltűri, hogy hanyagul, felületesen ácsoljanak, lehetőséget nyújt arra, hogy azon „ helyen később tűz, vagy omlás követkéz- hes-sék be. Műszaki vezetőink követel- jék meg következetesen a fegyelem betartását, mint ahogy azt megköveteli Börzsei Mihály elvtárs Pécsbányán, mert ez nem népszerűtlenséget, hanem szeretetet és megbecsülést fog eredményezni. Segítsék a műszaki vezetők munkáját pártszervezeteink és az ü. brik is! Most a május 1 tiszteletére folyó verseny során s utána is dicsérjék a jól dolgozó műszakiakat, népszerűsítsék eredményeiket! Neveljék őket hivatásuk szereteté- re és megbecsülésére, nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy a jövőben még jobban lássák el feladataikat, hogy még szebb eredmények szülessenek a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése terén! MAI SZAMBÁN: * Iskolánk névadója — Teleki Blanka. (2. o.) — Meeseknádasd 10 éve. (2 .o.) — Olcsóbban és többet. (3 .o.) — Juh- tenyészíő szövetkezés — Pécs váradon. (3. o.) — Taggyűlés Görcsönyben. (3. o.) — A felelőtlenség netovábbja. (3. o.)'— Elnyerték méltó büntetésüket az OFFÉRT panamistái. (4. o.) vetették el a burgonyát a mágocsi Rákosi termelőszövetkezet Petőfi brigádjának tagjai. A brigád a legkisebb jóidőt is kihasználta. Képünkön: munkában a Petőíi-brigád. : Az országgyűlés pénteki ülése As országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatta munkáját Résztvettek az ülésen a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Dobi István, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Matolcsi János, Végh Béla, s a minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor nyitotta meg, majd Boldoczki János külügyminiszter tartott beszámolót a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról. Boldoczki János elvtárs külügyminiszter beszéde Tisiztelt Országgyűlés 1 A magyar népi demokrácia fenn- áúlásánaik tizedük évfordulója, a nemzetközi helyzet alakulása kívánatossá tesoi, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya az országgyűlés jelien időszaka alkáliméiból számot adjon a magyar küliDölitika ef- ért eredményeiről és célkitűzéseiről, — kezdte beszédjét, majd többek között így folytatta: A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának határozatai a következőkben jelölik meg külpolitikai . vonalvezetésünket: „A szocializmus építésének föltételeit ma is csak úgy tud/ uk biztosítani, ha cselekvőén kivesszük részünket a béke és a háború erői között, világméreteikben folyó nagy mérkőzésből, ha a báketábor soraiban, a felszabadító Szovjetunió oldalán, mint független ország, gaját aktív külpolitikává! járulunk hozzá a béke megszilárdításához, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a népek közötti együttműködés minél szélesebb körű megvalósításához.“ Ezek a megállapításek képezik kormányunk külpolitikájának alapeüivét. A Szovjetunió te1 ies szabadságot nyújtott népünknek ahhoz, hogy olyan társadalmi rendszert létesítsen, amelyet népünk legmegfelelőbbnek tart a maga számára. Elsősorban a Szovjetunió testvéri támogatásának köszönhetjük, hogy év százados elmaradottságunkat felszámolhattuk, hegy hazánk agrárországiból ipari országgá vált és rátérhettünk a szocializmus építésének útjára. A magyar nép és a szovjet nép között a szoros baráti és szövetségi viszonynak és a Tn'nden térre kiteriedő együttműködésnek szilárd alapfa az 1948-ban a’áírt. barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés. Minden magyar hazafi büszke arra, hogy a béke és a haladás táborában, a Szovjetunió oldalán állunk. (Nagy taps.) A Szovjetunióval fennálló testvéri egyiVItműködésünk mellett egyre jobban erősítjük a barátság és a testvériség szálait a hatszázmilliós Kínai Népköztársasággal, a szomszédos csehszlovák és romáin népi demokráciáikkal, valamennyi népi demokratikus országgal. A szocialista tábor népei egységének, a proietárimtema- ciomaliTimus magasztos elvének megnyilatkozása, hogy ezek az országok nagy szocialista létesítményeik építésében nagyarányú segítséget nyújtanak egymásnak. A szovjet tudomány és technika segítsége tette lehetővé a Sztálin Vasműnek, nehéziparunk legmodernebb kohászati bázisénak felépítését Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói az inat ai és a berentei erőmű építésében vettek részt. Magyar és csehszlovák munkások közös alkotásé az új komáromi Duna-híd. Az aluminóum'pari együttműködés hozzájárul Magyarország és Csehszlovákia e fontos ipar ágának gyorsütemü fejlődéséhez. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság közötti vegyipari együttműködés mindkét ország gazdasági fejlődését szcfgálja. A szocialista tábor országai közötti gazdasági együttműködés növekedése és megszilárdulása, a szocialista nemzetközi munkamegosztás megváló sítását segíti elő. Ez valameny nyii ország erőforrásainak leghatásosabb és legmegfelefőljto féhasznáiását biztosítja és ez- zél meggyorsítja a gazdasági fejlődést. A kulturális kapcsolatok, a tudományos és a művészeti eredmények kölcsönös megismertetése és a kulturális együttműködés egyre jelentősebb helyet fogtál el a demokratikus tábor országainak egymásközöttii viszonyában. Kormányunk arra törekszik, hogy mindem szomszédos országgal normális kapcsolatokat, baráti jóviszwnyt alakítsunk ki. Erre annál is inkább megvan a lehetőség, mert mint ahogy Hegedűs András elvtárs, a minisztertanács elnöke hang súlyozta: — A Magyar Nép- köztársaságnak egyetlen szomszéd országgal szemben sincs olyan igénye és követelése, arneiy akadályozhatná, zavarhatná a népeink közötti jóviszony további elmélyülését. Annak érdekében, hogy valamennyi szomszédos országgal mind szorosabb és gyümölcsözőbb kapcsolat jöjjön létre, fontos feladatunknak tekintjük, hogy a szomszédos Jugoszláviával és Ausztriával tovább normalizáijuk és fejlesszük jószomszédi viszonyunkat. Az utóbbi időben jelentősen megjavult viszonyunk déli szomszédunkkal, Jugoszláviával. Gazda sági, kul turális és sportkapcsolataink helyre áldottak. Megállapodást kötöttünk a határinoidensek megelőzésére és kivizsgálására, árucsereforgalmi, Tisza-bajózási, vasúti, teherhajózáai és más megállapodásaik jöttek létre a két ország között. Mindez azt mutatja, hogy országaink kapcsolatainak fejlődése eredményesen halad, őszintén kívánjuk és a magunk részéről aira törekszünk, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság közötti egészséges jószomszédi viszony tovább fejlődjék. Ausztriával való jószomszédi viszonyunk megteremtése és elmélyítése érdekében ugyancsak számos kezdeménye zés, ennek alapján több konkrét eredmény született. Gazdasági kapcsoüiata.imk megerősödtek, kulturális és sportkap- csalataink kisaélesedtek, áru- csereforgalmi, Duma-hajózási megál'J!apodás>aiink végrehajtása sikeresen folyik. Közös erő- feszítéseiinik eredményéként már eddig több vitás kérdést sikerült megoldanunk. A magyar nép, a Magyar Népköz- társaság kormánya örömmel üdvözli az elmúlt héten Moszkvában a Szovjetunió és Ausztria kormánya között létrejött megállapodást. A Magyar Népköztársaság külpoUtikájára jellemző az a törekvés, hogy valamennyi országgal, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre, békés viszonyban éjen, .a népek egyenjogúságának, skuveiróni- tásámak, a bejügyekbe való be nem avatkozásának, valamint egymás érdekei kölcsönös tisz- te'.etbemtartás áriak alapján. Jelenleg 34 országgal állunk diplomáciai kapcsolatiban, ezek kétharmada kapitalista ország. Népköztárs a ságiunk jelenleg a világ majdnem valamennyi országával keresikedeSmi kapcsolatban áM. A Magyar Népköztársaság kormányának az , a törekvése, hegy kapcsolataink az Egyesült Államokkal is megfeleljenek az országok közötti nor- máfSiS viszonynak. Ez a törekvésünk m'toidewd&ig komoly akadályokba ütközött. Köztudomású, hogy az Egyesült Ál- lamck vezető körei számos alkalommal (gátolni igyekezték a népi hatalom megsKiilárdu- 'á.sái hazáinkban, meglhiuisít- iák az Egyesült Nemzetek Szervezetébe váló fa’rvétoi’.ün- ket és a gazdasági d'szkrimi- náció politikáját folytatják ellenünk. A sajtóban, a rádióban és a leickülönlbözcTrb módokon ráigalomhadjáratot folytatnak a magyar népi demokrácia ellen. Erősen befolyásolja Angliával való viszonyunkat az a körülmény, hogy ez az ország az Egyesült. Államokkal együtt vezető szerepet játszik a támadó jeflegü Nyugateurópai Unió megteremtésében, a német militari7imus feltámasztásában. Ezzel Anglia, az egykori HitJer-ellenes koalíció egyik tagia, a beranürket is fenyegető német mdiliítar izmus tárno- ea tatává és szövetségesévé vált. Kedvezőtlen kihatással van Franciaországgal fennálló kapcsol!® tatokra az a tény. hogy a Hitler-ellen es koalíciónak ez a másik tagja is ratifikálta a párizsi egyezményeket. A londoni és a párizsi rádió nap- nap után rágalmazza hazánkat népünk szorgalmas és verejtéke« munkával elért eredményéit, ugyanakkor nem győzi dicsérni a német militarizmust amely alig egy évtizede az angol és a francia népnek is oly szörnyű szenvedéseket okozott« A Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése során különösen nagy jelentőséget tulajdonít az olyan országokkal való jóviszoriy kiépítésének, amelyek nem vesznek részt agresszív tömörülésekben és politikájuk nem irányul a béketábor országai, köztük hazánk ellen. Az utóbbi időben általában javult viszonyunk a Közel- és Közép-Kelet számos országával. A magyar nép rdkonszenv vei figyeli ezen országok népeinek harcát szabadságukért, a szebb és jobb életárt. A kapitalista országokkal való árucsereforgalmunk az utóbbi időben emelkedő, irány zatot mutat. Kereskedelmi meg állapodást kötöttünk több olyan országgal, amelyekkel hosszú évek óta nem, vagy csak kis mértékben volt. árucserafor- galmunk, így például Nagy- Britanniával, Brazíliával, Görögországgal és más országokkal. Általában kedvezően alakulnak kereskedelmi kapcsolataink többek között Argentínával, Ausztriával, Egyiptommal, Törökországgal és Indonéziával. A Nyugat-Németországgal való árucsereforgalom normalizálódott és kielégítően alakultak a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok. Számos országgal fizetési megállapodást kötöttünk, illetve a régebbieket az új követelményeknek megfelelően módosítottuk. A tőkés országokkal függőben lévő pénzügyi problémák rendezése érdekében tár gyalásokat folytattunk több országgal. E tárgyalások eredményeként már eddig több megállapodást írtunk alá. Kulturális kapcsolataink a tőkés országokkal ugyancsak fejlődtek. Számos ország lakosságának széles tömeget megismerhették a magyar kultúra értékeit. A népek közötti közeledést, népünk eredményeinek, kultúrájának, hazánk szép tájainak megismertetését kívánjuk előmozdítani az idegenforgalom fejlesztésével is. Az 1954. évben különböző alkalmakból többezer külföldi vagy külföldön élő magyar látogatott el országunkba. Külföldön élő honfitársaink látogatásaik során saját sze* müWkel győződhettek meg arról, hogy a magyar népi demokrácia a dolgozók hazája, ahol mindörökre megszűnt a munkanélküliség és minden jószándékú dolgos ember számára megvan az emberhez méltó élet, a tehetség kibontakozásának minden lehetősége. Ezért már eddig is számosán hazatértek szülőhazájukba azok közül, akik az Egyesült Államokba, Kanadába, Angliába, Franciaországba és más tengerentú(Folytatás a 2. oldalon)
