Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)

1955-04-22 / 94. szám

2 N A P L ó 1955 Április as Ünnepi ülés az Operaházban Vlagyimir Iljies Lenin születésének évfordulóján Az országgyűlés csütörtöki ülése (Folytatás az 1. oldalról) v<M ás mariad is egész szocia­lista építérii/nikinek. Pántunk minden .győzelmén aimak kö­szönheti, hogy Lenin t ámításé, a marxi zmus-leninizimis vezé­relte egész tevékenységét. Ez­ért vált lehetővé a felszabadu- és után a munkásosztály ha­talmának megteremtése és megszilárdítása, meghonthatat- ,an baráti szövetsége a dol­gozó parasztsággal. A marxizmus-leninizmas se­gítette pártunkat abban, hogy helyesen ismerje fel a soronlevö tennivalókat. Pár­tunk hű volt Lenin tanítá­saihoz és ennek köszönhet­jük sikereinket. Pártunk hű marad a teninizmushoz és ez jövőbeni győzelmeink záloga. Pártunk és kormányunk Lé­nán .tenli tás áinak szellemében járt el akkor, amikor a mun- kásosatály hatalmának meg­szilárdítása, az ipar, a közEe- kedés és a bankok társadal­masítása után a szocialista iparosítás ftenlni paláfeilkájáit követve, országunk erőíorrá. salt elsősorban a nehézipar fej- iesetésére fordította. Ezek az erőfeszítések meg­hozták gyümölcsükéit, orszá­gunk elmaradt agrár-ipari or­szágból fejlett nehéziparral rendelkező ipari ország lett. Háiia a szbcdaiLista iparosítás poditskájának, nagyszerű mun­kásosztály uniónak, ma már fej­lett gépiparral rendelkezünk, amely képes korszerű termelő evziközökkcil ellátni könnyű és élelmlszeiúparuir-kat és meg- fa Lelő . gáptkkel a mezőgazda­ságéit'. Különösen nagy fejlő­dés mutatkozik a mehézápa rűnk szíve, a gépgyártás területéin. (Hosszantartó, ütemes taps.) Köszönet, és minden elisme­rés megilleti dicső munkás­osztályunkat, országúink és tár sadalmunk vezető osztályát, az újjáépítés, a szenes® ták, a szocietiíéa iparosítás hőseit. (Lelkes taps.) Pártunk és kormányunk első­sorban a munkásosztályra tá­maszkodva rendületlenül foly­tatja a szocialista iparosítás, a nehézipar fejlesztésének po­litikáját, mert tudjuk, hogy csak ezen az úton lehet ellát­ni a fogyasztási cikkeket gyár­tó iparágakat és a mezőgaz­daságot konszern gépekkel, csak ezen az úton lehet bizto­sítani honvédelmünk megerő­sítését. Pártunk Központi Vezetősé­ge Lenin tanítása szellemé­ben járt el, amikor ez év márciusában cs áprilisá­ban elítélte és ha­tározottan elutasította azo­kat a jobboldali opportunis­ta nézeteket, amelyek lebe­csülték a nehézipar jelentő­ségét, a munkásosztály veze­tő szerepét és azokat a nagy szerű győzelmeket, amelye­ket ipari munkásságunk, pártunk vezetésével az el­múlt évtizedbeit elért. Ezeknek a nézeteknek az érvényesü­lése lemondást jelentett volna a nehézipar fejleszté­sének elsőbbségéről és ez országunkat az iparilag el­maradott államok sorába vetette volna vissza. A szocialista ipái ásítás po- kukájának továbbfolytatása, a nehézipar fejlesztése — ez a ■ lápjaiét ome’jéaér.ek és né­pünk szabadsága megvédésé­nek egyetlen járható útj-a. (Taps.) Saját tapasztala ta inik “ alap­ján is Valljuk,' hogy igaz az a lenire megállapítás, amely sze­rint a szövetkezet a legjobb forma a parasztság egyónd ér­dekéének és a szocialista épí­tés egyet ernes érdekeltnek tár­sítására. Köszönet illeti az új, boldogabb paraszti élet bátor úttörőit, a szövetkezeti parasz­tokat, akik leküzdve a kez­deti' rnehéitVégokét, a gyakor­latban mutatták meg a szövet kezes előnyét'. (Taps) Itenin a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését csak a dolgozó parasztsággal »szövet­ség ben, az önkéntesség szi­gorú figyelembevételével tar­totta kereszt üjvihe tőnek. Pártunkat és kormányunkat Is ez az elgondolás vezeti, segíti az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok ter­melését és na önkéntesség lenini elvét tiszteletben tart­va arra törekszik, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgo­zó parasztokat ne a (kény­szer vigye a szövetkezetbe, hanem saját tapasztalatuk alapján önként válasszák a dolgozó parasztság felemel­kedésének ezt az egyetlen járható útját. A mezőgazdasági termelés feiLendítése továbbra is egyike a legfontosabb feladatunknak, amelyet öntudatos munkás­osztály un. ik. szorgalmas. pa­rasztságunk és tehetséges ér­telmiségünk segítségével min­den bizonnyal sikeresen meg is oldunk. A nép jóiét felemelése voít és ez is marad pártunk és kor­mányunk gazdaságpolitikájá­nak alapja, de ezt a célkitű­zést nem légváraikra, hanem népgazdaságunk egészséges, a •lenini utat 'követő fejlesztésé­re építjük. Ahogy a Szovjetunió Kom­munista Pártja az alapja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének, a szocializmus építése sikerének a Szovjetunió­ban, úgy hazáinkban minden győzelmünk forrása volt és marad a magyar kommunis­ták pártja, a Magyar Dolgo­zók Pártja. (Hosszantartó, ldikes, ütemes taps.) A lenini párt a Szovjetunió dicsőséges Kommunista Pártja megalakulásától kezdve példa­képe volt a magyar kommunis ták pártjának és az -marad a jövőben is. Pártunkat a Szov­jetunió Kommunista Pártja bátorította és Lelkesítette az 1919-eis dicső proletár forra­dalomban. A proletér-íinitenniaciCinaLiz- mus jegyében támogatta a Szovjetunió Kommunista Párt­ja a magyar fcamrnuniistéfcat nehéz harcaikban a felszaba­dulás élőit és országépítő mun kéjükben a felszabadulás után. Pártunk a felszabadulás előtti kemény és áldozatkész harcaival és a feüszabaduílás utáni hősi országé,pítő muinká- ával méltán érdemelte ki az egész magyar dolgozó nép bi­zalmát. Népünket saját tapasztalata tanította meg arra, hogy bíz­hat a pártban, hogy a párt hivatott vezelóereje egész tár­sad a'rmunknak. Népünk tudja hogy párt nélkül nincs mám demokrácia, szilárd párti rámyí- tás nélkül nem emelkedhet a népjófét, nem erősödhet szo­cialista hazánk. (Taps) Pártunk miniden eddigi eredményének és sikerének az volt az alapja, hogy tö­retlenül követte a lenini útmutatásokat és egységes volt a lenini politika végre­hajtásában. Megbonthatat­lan volt a párt egysége, összetörrottsága. és fegyelme. Pártunk elvi egységét, vas­fegyelmét szilárdította még pártunk Központi Vezetősé­gének márciusi és áprilisi határozata is, amely döntő csapást mért a népellenes és pártellenes, a pártfegycl- met lazító, jobboldali oppor­tunista nézetekre. Pártunk, amelyet erőssé tesz egysége, politikájának elvi és eszmei szilárdsága, a lenLnizmushoz való hűsége és a munkás- osztályhoz, s az egész néphez fűződő elszakíthatatlan kap­csolata. legfőbb biztosítéka hazánkban a szocializmus győzelmének, a népgazdaság fejlesztésének, a népiólét emelésének, az ország védel­mi képessége növelésének. Pártunkat megerősíti a kol- '. tűrt ív vezetés lenirá elvének egyne következetesebb magva- !ásítása, amely ma már a párt- ív tunika jefilemzője, a Központi Vezetőségtől egészen az alap- szervezetekig. Pártunk vezető- szervérnek kotüefctív tapasztala­ta és koifjefiotrív 'bölcsessége az egyik legfőbb btetosítétoa an- rfak, hogy pártunk helyes úton vezeti népünket. Marx és Engels tanításaiból kiindulva Lenin továbbfejlesz­tette a proletár! átus vezető szerepéről szóló tsűiftást. Csák a munkásoezitáily képes követ­kezetes harcot folytatni a búr. zsoázia ellen. A munkásosz­tályt osztályömtudata, szerve­zettsége, a haladásért és a szociel izmusért vívott harc hivatott vezetőjévé tette. Pártunk erejét és egész né­pi oemokratiküs rendszerünk szilárdságát is az- szabja meg. hogs hivatott vezető osztálya harcedzett nagyszerű munkás­osztályunk, amely az elmúlt tíz év alatt hősies helytállá­sával, fegyelmezeRsög'ivei any- nyi nagyszerű feladatot oldott meg győzelmesen. A lenini tanítások alapján szilárdult meg országunkban a munkásosztály és a dolgo­zó parasztság megbonthatat­lan testvéri szövetsége, népi demokráciánk megingatha­tatlan alapja. Pártunk a munkás-paraszt szövetség megerősítése érdeké­ben (következetes Lenini pa- raszitpolitikát folytatott és foly­tat, s nem ismer megalkuvást, nem tűr semmiféle elhajlásit ezektől az elvektől. Pántunk Köziponiti Vezetősége a lenini tanítás szellemében lépett fel, amikor a leniinúzmusitól ide­gen, osztálybéikét hirdető, a szegényparasztsáig szerepét Le­becsülő opportunista mézeteket elutasította, leszögezte, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének to­vábbi erősítése érdekében a szegény parasztságra, mint 8 part legszilárdabb falusi tá­maszára építve kell megnyer­ni a közópparasztot és sza- kaoaitlanul harcolni kell ? kuiáksáig ellen. Nem tudtuk volna hazánk­ban sikeresen építeni a szo­cializmust, megszilárdítani a munkásosztály liatalmát, megteremteni a mun­kás-paraszt szövetséget, fejleszteni a népgazdaságot, emelni a népjólétet, ha a ' felszabadulás első órájától kezdve nem segítette volna népünk harcát és építő mun­káját a Szovjetunió. Lenén tanításának, a prole- térmtennaciomiaLizmiusnak dia­dala ez a megbonthatatlan ba­rátsági, azaz újitípusú viszony, kölcsönös segítség és szoros együttbműiködés, amely kiala­kult a Szovjetunió, a Kínai Népiköztársaság és a demokra­tikus, a szocialista tábor többi országai között. A barátság, amely ma összeköti a kapita­lizmus járma alól felszabadult országok népeit, ez „ legdön­tőbb erő, amely képes meg­akadályozni az új világháború borzalmait, s képes megálljt parancsolni az atom- és hidro- génlháJború megszállottjainak, a népeik ezen esaevesaett eölen- ségeinok. Ezen történedernformáló ba r átség mogerősítése szent kö­telességünk hazánk és az em­beri haladás na-gy ügye iránt, különösen most, amikor a pá­rizsi szerződések ratifikálása után az amerikai imperialis­ták irányítása alatt a nyugat­európai kapitalista országok uralkodó körei elhatározták a népek legveszélyesebb ellensé­gének, a nyugatnémet iimperia 1 izmusnak felélesztését, a nyu­gatnémet hadsereg felállítását. Pártunk és kormányunk, egész népünk egységesen he­lyesli, hogy a német imperia­lizmus feltámasztásával járó veszély elhárítására a mosz­kvai értekezleten résat.vett or­szágok kölcsönös barátságii és együttműködési szerződést köt­nek és közös (katonai főpa­rancsnokságot éT fi tanaik fel. (Taps.) Az érintett áfflamclk népeinek biztonsága, az euró­pai béke fönntartása meg­Hegedüs András beszédét gyakran szakította félbe az ünnepi ülés résztvevőinek lel­kes tapsa, amellyel a felsza­badító Szovjetuniót, a Szov­jetunió Kommunista Pártját követeli, hogy ilyen határo­zott intézkedéseket tegyünk meg. Már Lenin megmutatta, hogy má a különbség „ reális béke- harcot folytatók és azok kö­zött, akik pacifista illúziókat táplálnak a tömegekben azért, hogy leszereljék, elvakítsák és harcképtelenné tegyék őket. Mi nem így védjük a békét, hanem erőink növelésével és összefogásával. Ez lehetőséget ad arra, hogy ha a szükség úgy kívánja, a demokratikus és szocialista tábor olyan választ tudjon adni az ellene támadó hatalmaknak, amely lehetettemmé teszi az agresszió újbóli megismétlődését és a kapitalizmus teC(jes megBemmi- süliését jelenti. (Taps.) Az imperialisták háborús tö­rekvései nem okoznak ria­dalmat országunkban. Tuda­tában vagyunk annak, bogy felszabadult hazánk nemcsak azért erős. mert van fejlett technikával rendelkező kor­szerű néphadseregünk, ha­nem mindenekelőtt azért, mert népünk egységesen és tántoríthatatlanul támogatja pártunk és kormányunk po­litikáját, amely a szocializ­mus felépítésére, a nép élet- színvonalának emelésére, ha­zánk megerősítésére irányul. (Taps) Hazánk erős, mert olyan ha­talmas táborhoz tartozunk, ameflyet támogat a népek egy­séges akarata és mély igazság- érzete és ez eUenálillhatatlajn erő. Növeli a béketáJbor és így országúink erejét is az a tény. hogy a kapitalista országok dolgozóinak jelentős része is támogatja a Szovjetunió és a béketábor országainak politi­káját. A népd demokrácia és a szo­cializmus országainak ereje és együttműködése, a kapitalista országok dolgozóénak harca a kizsákmányolás és politikai el­nyomás, az imperialista hábo­rús politika ellen, a gyarmati ás félgyarmati országok dol­gozóénak szabadság és függet­lenségi mozgalmai s a világ népeinek egységes harca a bé­kéért, együttesem legyőzhetet­len erőt jelent. A leninizmus e küzdelemben az egész haladó emberiség zászlója lett az imperialista kő rök háborús törekvései ellen, valamennyi nép őszinte barát­ságáért, a népek szebb jövő­jéért. A magyar nép, a párt és a kormány becsülettel őrzi Le­nin hagyatékát, tanítása és életműve egész munkánk vezérfonala. E győzelmes eszméltet követ­ve megfeszítjük erőinket azért, hogy országunkban lerakjuk a szocializmus alapjait, felépít­sük a szocializmust, erős, fej­lett, szilárd népgazdaságot hozzunk létre, s jólétet teremt­sünk városiban és faluin egya­ránt. és a Magyar Dolgozott Párt­ját éltették. Az ünnepi ülés első része az Jnternacionálé hangjaival én véget. Az ünnepség második részében művészi műsor kö­vetkezett. Falusi levelezőink írják „Május 1-isí befejezzük a vetést“ A póesaí Vj Alkotmány ter­melőszövetkezet május elseje tiszteletére vállalta, hogy a tavaszi növény-magvakat ad­digra a föleibe teszik. Az elve­tésre kerülő 46 hold kukori­cából 30-at négyzetesen vet­nek el a nagyobb termés ér­iekében. Hét hold cukorrépa és 10 hold napraforgó kapálá­sával is végeznek május 1-re. Valamint az őszi kalászosok termésének a növelése érde­kében gyomtalanítják a veté­seket. Az I. félévi beadási köte­lezettségüket pedig tojásból, baromfiból, vágómarhából és hízottsertésből 110 százalékra teljesítik. HOFFMANN FERENC tsz-elnok, Begyűjtési napot tartottak Magyaregregycn és Kárászon Május elseje tiszteletére Ma- gyaregregyen és Kárászon áp­rilis 17-én, vasárnap begyűjté­si napot rendezted?;, melyen a magyaregregyiek tojásból 196 és baromfiból 28, a karásziak pedig tojásból 70 és baromfi­ból 12 kilót gyűjtöttek be. — Magyar eg regyen ezen a na­pon 4010 forint adót szedtek be. Különösen jó munkáit vég­zett az adószedésben Keizer Anna, aki egymaga 2200 fo­rintot gyűjtött, de a begyüj- ‘'ósben jó munkát végeztek a tanulók is Remény Ferenc is­kolaigazgató vezetésével. RÓTH BÉLA begy, előadó, Az országgyűlés csütörtökön folytatta az 1955. évi kőU* ségvetés és az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról szóló je-> lentés tárgyalását. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Elsőnek Házi Árpád, az Állami Ellenőrző Központ cl* nöke beszélt az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról. Házi Árpád elvtárs beszéde Házi Aripád többek között arról beszélt, hogy „ termelési folyamatban megmutatkozó hibák megszüntetésében dön­tő feladóit hárul a műszaki dol­gozókra és szintén nagy fel­adat hárul a főkönyvelőkre. A pénzügyminisztériumnak és a banikszervezeteknek nagy aktivitást kell tanúsítóinak a forint útján való el len őrzés­ijein. Nemcsak a pénzügymi­nisztériumot, hanem népgaz­daságunk egész ellenőrzési szervezetét — beleértve az Állami Ellenőrző Központot is — felelősség terheli azért, mert nem éltek megfelelően azok­kal az eszközökkel, amelyek­kel eredményesein harcolhat­tak volna B pazarló gazdáik j- dás, a gazdasági eredmények­kel szembeni közömbösség el­len. Az Állami Ellenőrző Köz- bont nem harcolt elég követ­kezetesein azért, hogy a feltárt hibákat az államigazgatási és a gazdasági szervek meg is szüntessék — ezen változtatni kelL — Az Állami Ellenőrző Köz­pontnak keményen és eredmé­nyesen kell fellépnie az álla­mi fegyelem megszilárdításá­ért, a termelés és „ termelé­kenység növeléséért, az önkölt­ség csökkentéséért, a pazarlás megszüntetéséért, a társadalmi tulajdon megvédéséért, az ál­lam; és a gazdasági apparátus egyszerűsítéséért és olcsóbbá tételéért. Az elmúlt évben rendkívüli mértékben elharapódzott a társadalmi tulajdon fosztoga- ása is. Ennek ogyLi alapvető oka, hogy gazdaság' és egyéb szerveinkben mind nagyobb számban hatoltak be es az éberség hiánya, az ellenőrzés elmulasztása, a pazarlássá’ -.zembeni liberalizmus láttán mind jobban felbátorodtak a társadalmi rendszerünkkel szemben ellenséges, dekiasszált reakciós elemek — mondotta, s példáikkal érzékeltette a re­akciós elemek okozta kártevé­sét. Ezután így folytatta: A társadalmi tulajdon fősz-- tóga tói ellen kemény és követ­kezetes harcot kell folytatnia a vezetésnél?;. Meg kell szilár­dítani az ellenőrzést és el ke'l szigetelnie a burzsoá mai ma­radvány okát. Meg kell akadá­lyozni, hogy beférközliessenek olyan helyekre, ahol módjuk nyílik a népvagy on fosztoga­tására. Ebben a harcban a ve­zetőknek a dolgozók alulról jövő ellenőrzésére kell táimasz- kodrwofic. A dolgozók többsége ma már éberen, a jó gazda szemével őrködik a társacai- mi tulajdon felett és felhívja a vezetők figyelmét a népva- gyón fosztogatóira. De nemcsak a társadalmi tulajdon védelmében, hanem az egész állami munka meg­javításában nagy segítséget nyújtanak a dolgozók a veze­tők számára. Ezt a segítséget sokan nem becsülik meg eléggé. Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Ellenőrző Központ a pénzügyminisztériumnak az 1954. évi költségvetés végre­hajtásáról szóló zárszámadásét megvizsgálta és megállapította, — folytatta, — hogy mind a bevételek, mind a kiadások is­mertetése és elemzése szabály­szerűéin történt. Ezért javas­lom az lítóL évi költségvetési zárszámadás elfogadását. Ezután Matol esi János, az MDP Központi Vezetőségé­nek titkára emalkedett szólás­ra. A földművelésügyi tárca költségvetéséihez szóit hozzá. Mafolcsi János elvtárs felszólalása A beterjesztett 1955. évi ál­lami költségvetésből kitűnik. — mondotta, — hogy pártunk politikájának megfelelően kor­mányunk a szocialista ipar fejlesztése mellett az idén is jelentős összegéi?: felhasználá­sával akarja előmozdítani a mezőgazdasági termelés fej­lesztését. Dolgozó népűnk azt várja, hogy 1955-ben továbbhalad­junk a mezőgazdaság fejlesz­tésének útján, s a határozat­ban lévő célkitűzéseiknek meg­felelően termeljünk több ke­nyeret, húst, tejet, tojást, mert népünk életszínvonala továb­bi emelésének, szocialista ipa­runk fejlesztésének ez elen­gedhetetlen előfeltétele. Éppen ezért a mezőgazdaság fejlesz­tése változatlanul pártunk po- ütikájánák -középpontjában áll. s a?, a nehézipar fejlesztése mellett hazánk szocialista épí­tésének ma is egyik fő kérdé­se. Most, a jobboldali elhajlás által emelt akadályok elhá­rítása titán erőinket a falun újra az 1953. decemberi ha­tározat végrehajtására össz­pontosítjuk, amely — mond­hatjuk, — a termelőszövet­kezeti mozgalom fejlesztésé­re vonatkozó határozatokkal együtt továbbra is pártunk, kormányunk falusi program­ját képezi. Pártunk Hl. kongresszusa és a Központi Vezetőség már­ciusi határozata is rámutatott, hogy mezőgazdaságunk nagy elmaradottsága véglegesen ak­kor szüntethető meg és dol­gozó parasztságunk felemelke­dését is úgy tudjuk biztosítani: ha a mezőgazdaságban is a gépesített nagyüzemi termelés­re térünk át. ha a kis- és kö­zépparaszti gazdaságok töme­gei önkéntesen, saját meggyő­ződésük alapján tenmelőszövet kezeli gazdaságokba egyesül­nek. Ezért támogatta pártunk és kormányunk eddig is nagyobb mértékben a termeJőszövetke- zeti gazdaságokat, és ezért fog a jövőben is — amint ezt a költségvetés bizonyítja — még nagyobb politikai és gazdasági segítséget adni, hogy fiatal hmmel őszévé tkezete tok gyor­san megszilárduljanak, virág­zóvá, jövedelmezővé váljanak. Mindez nem azt jelenti, hogy a mezőgazdaság szocialista át­alakításáért folytatott munka közepette megí e ledikezihe tnénüc a mezőgazdaság nagyrészét ki­tevő, tö'bb mint egymillió kis- és középparaszti gazdaságról. Ellenkezőleg, mint azt pártunk márciusi határozata kimondja, kormányunknak, 8 » mező­gazdaságot irányító szervek­nek továbbra is minden tá­mogatást meg kell adni egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztságunknak ter­melése növeléséhez, s a kis­gazdaságokban rejlő lehető­ségek ki használás ához. Végül a földművelésügyi mi- niszibériuim feladatairól szólt, ha/ngsúlyoBvia, hogy a minisz­térium munkájának központ­jába kell állítani a termelő­szövetkezetek megerősítését s állami vonalon kell vezetnie a falu szocialista átalakítására irányuló szervező munkát. A te nmei ős zövet kezetek szer­vezeti, gazdasági megerősíté­séhez, s a mezőgazdasági terme lés fejlesztéséhez ez a költség- vetés a szükséges anyagi esz­közöket biztosítja — fejezte be szavait — s a feladat megvaló­sítása állami és gazdasági szerveink, valamint pártszer­ve ink jó munkájától függ. így az országgyűlés élé terjesz­tett 1955. évi állami költség- vetést helyeslem és elfogadom. (Tan?) Ezután Olt Károly pénzügy- miniszter válaszolt a költség- vetés tárgyalása során elhang­zott javaslta tokra. Olit u árolv felszólalása után az országgyűlés az 1955. évi állami költségvetést általános­ságban és részleteiben elfogad­ta. A költségvetés főösszegében 47 milliárd 11.362.009 forint bevételt és milliárd 502 mil­lió 17 ezer forint kiadást tar­talmaz, oevételi feleslege tehát 1,509,345.000 forint. Ugyancsak elfogadta az országgyűlés az 1955. évi állami költségvetésről -AY-, tőrvk-nviíátas.'etot. és az 1954. évi költségvetés teljesíté­séről szóló jelentést,

Next

/
Thumbnails
Contents