Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)

1955-04-20 / 92. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI Leum-emléküuoepéiy Tiszti Klubban NAPLÓ YA MC6Y E1 BIIOTT/At AM AV LAPS A XII. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM ARA 50 FILLER SZERDA, 1955 ÁPRILIS 20 a V. I. Lenin születésének Magyar Dolgozók Pártja Pécs a városi tanács népművelési o Társaság április 21-én, esütör séget rendez a Tiszti Klttb <ii Az ünnepi műsort a magy ja meg. majd Uaáar Miklós _ szélgeíés Lenin elvtárssal" eí det Czárt Ferenc elvtárs, a ra tartja, majd Vas Zoltán zetöségének tagja mond ünne ! elhangzása után bemutatják I met. 85. évfordulója aikaiméból a Városi Végrehajtó Bizottsága, sztály* és a Magyar Szovjet tökön este 7 órakor diszünnep- szíermébcn. ar és a szov jet Himnusz uyit- elsravalja Majakovszkij: „Be­rn ű versét. A megnyitóbesxé- városi pártbizottság első titká­éi vl ars. az MDF Központi Ve- pi beszédet. Az Internacicnálé a „Lenin 1918-ban" című fii­Az országgyűlés keddi ülése A z oTSzággyülás kedden délelőtt tíz óra- kor folytatta tanácskozását. Rónai Sándor az országgyűlés elnöke nyi­totta meg az ülést. Ezután az országgyűlés megkezdte az 1955. évi költségvetés, a költ­ségvetési törvényjavaslat és az 1954. évi költ­ségvetés végrehajtásáról szóló jelentés együt­tes tárgyalását. Olt Károly elvíárs pénzügyminiszter beszámolója Tisztelt Országgyűlés! Az 1955. évi állami költség- vetés, amelyet a mimisziterta- r.écs nevében az Országgyűlés elé terjesztek, azokból a fel­adatokból indul ki. amelyeket a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Ma­gyar Népköztársaság kormánya népgazdaságunk további fej­lesztésére, dolgozó népünk anyagi, kulturális és szociális viszonyainak állandó javításá­ra meghatározott. Az 1955. évi állami költség­vetés, összhangban 3 népgaz­dasági tervvel, tehetővé teszi hogy tovább építsük ha?ónk­ban a szocializmus alapjait. fejlesszük a szocialista ipa", elsősorban a nehézipart, fo­kozott gondot fordítsunk a könnyű- és élelmiszeripar ter­melésének növelésére, nagy összegeket fordítsunk P mező­gazdaságra, gondoskodjunk né pürnk szociális és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítéséről és biztosítsuk or­szágunk védelmi képességének további megszilárdítását. Az ISőő. évi állami költség- vetéssel egyidejűleg nyújtom be a Tisztelt Országgyűlésnek az 1954. évi költségvetés vég­rehajtásáról készült, a minisz­tertanács által jóváhagyott zár számadást. Valóraváltotluk az ötéves tervben kitűzött lelátjátok túlnyomó részét Ezután a miniszter a felsza­badulás óta eltelt tíz eszten­dő eredményeivel foglalkozott Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk lelkesedéssel és odaadó, áldo­zatos munkával váltott,, való­ra az ötéves tervben kitűzött feladatok túlnyomó részét. A miniszter többek között rámutatott: Sztálinváros és a Sztálin Vasmű felépítése az egész magyar dolgozó nép. első­sorban a magyar munkásosz­tály olyan dicsőséges tette volt, melyre méltán lehetünk büszkék. Az egész ország elismerését vívták ki azok a munkások és műszaki dolgozók, akik határ­idő előtt fejezték be a Lenin Kohászati Művek nagy kohó­jának építését. Kazincbarcikán már áramot adnak az új erő­mű első gépegységei. Az tno- tai November 7 Erőmű pedig már évek óta látja el villa- mosanergiával a környező ipar vállalatokat és lakótelepeket. Elkészült a Tisza löki Duzzasz­tómű, amely a tiszántúli terü­letek öntözését teszi lehetővé. .. Lényeges változáson ment át ot év alatt mezőgazdaságunk is, korszerűsítésére több. mint kilenc milliárd forintot fordí­tottunk. Gépállomások hálóz­zák be az országot. Szociális és kulturális cé­lokra a beruházásokkal együtt az öt év alatt 46 3 milliárd fo­rintot fordított államunk. ötéves tervünk sikereinek, 5 r csakúgy, mint a felszabadó- I retek elterjedésének következ­Az 1951. évi költségvetés végrehajtásának vizsgálata az eredmények mellett számos fogyatékosságra hívja fel a> figyelmet. Az ipar 1954. évi termelési tervét 1.4 százalékkal túltelje­sítette ugyan, azonban, ahogy arra a Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetősége rámu­tat, az ipa« termelés „az egyes területeiken elért ered­ményeik ellenére is, alapjában véve egyhelyben topog, a mun. Ica terme-’ ékeny sége, a legtöbb iparágiban csőkként és „ ter­mékek önköltsége növekedett, a munkafegyelem meglazult, a mezőgazdaság árutermelése kedvezőtlenül alakult." „Mind­ez kihatott a nemzeti jövede­lem alakulására is, amely 1953- hoz képest csökkent,“ Az évközben elhatározott be ruházási csökkentések és át­csoportosítások nem e'éggé tervszerű végrehajtása fokoz­ta a gazdá'akoGás nehézségeit. A vállalati gazdálkodás terü­letén fellépő lazaság azon ká­ros jobboldali, opportunista né lás óta elteli tíz év mindé»" győzelmének kiíndVópontja és forrása a Szovjetunió és az a baráti támogatás, ame­lyet a szovjet nép nyújtott számunkra, részben közvet­len gazdasági segítség for­májában, részben gazdag ta­pasztalatainak átadásával — mutatott rá a miniszter. Az ötéves terv során nem­csak eredményeket értünk el, hanem hibákat is elkövettünk. Ezek a hibák azonban egy pil­lanatra sem hömályosíthatjók el azokat a hatalmas eredmé­nyeket és sikereket, amelye­ket dolgozó népünk pártunk és kormányunk vezetésével az első évtized alatt, első ötéves tervünk során elért. Az ötéves terv megvalósítá­sa során elért nagyszerű ered­ményekért mindenekelőtt kö­szönet Illeti meg népünk ve­zető erejét, hős munkásosztá­lyunkat, (nagy taps) köszönő: illeti meg dolgozó parasztsá­gunkat, népi értelmiségünket. (Nagy taps.) Népgazdaságunkban 1954. év folvatnán 18 jelenios eredményeket értünk el ötéves tervünk utolsó évé- riek 1954 állami költeégveté- "rá.:-,e8e azt mutatja, agy a költségvetési év negy- enot milUárd 2*6 millió 63!) .bevétellel, 43 mil­, . ,, Hüilió 136 ezer forint ■.ordáS^d tehát egy milliárd '.'0b nxillió 503 ezer forint több­lettel zárult, ami államháztar- lástmic szilárd egyensúlyát bi­zonyítja. A költségvetés végrehajtási mintegy nyolc-kilenc százalék­kal aiatta maradt az előíróny- zatnak. A költségvetés végre- lajtejsanak alacsonyabb sza­mai elsősorban a népgazdasá- “L_,eiT ^vközj módosítása so- átcsoportosí­tó fi beruházási csökken- Rán,^etkeaményei- ra ;s , a miniszter ar­• költségvetés elő- Sévííözl esökken- gScbsIn 1gS *? "épgazdasá­a” kön^^011^^^^ **■ iÄa: kedetl. te ipar lénytSn*bS v.tette számos fogyasztási cikk választékát, javította a minő­séget. A közszükségleti cikkek tennelése 1953 évhez viszo­nyítva 13 százalékkal nőtt. — Komoly eredményeket ért el e •éren nehéziparunk, amely 35.1 százalékkal szállított több közszükségleti cikket, mint ez előző évben. Az év során megjavult a mezőgazdaság műtrágyával, növényvéd »szerrel és mező-gaz desági gépekkel való ellátása. Az átlagkeresetek nüvekedé- se és egyes árleszállítások következtében a munkások é« alkalmazottak reálbére 1954-ben átlag 15 százalék­kal volt magasabb, mint az előző esztendőben. A dolgozó parasztságnak nyúj­tott kedvezmények és terme­lési segítség eredményeképpen jelentős mértékben emelkedett a parasztság életszínvonala. Az elmúlt évben állami esz­közökből és saját erőből kö­zel harmincezer lakás épült Az 1954. évi költségvetésből jóléti és kulturális célokra -ke­reken tízmllliárd forintot for­dított államunk. ménya».-a»aa>yek— lebecsülte k az önköltség csökkentéséért, a munka termelékenysége emeié sóért folytatott harc jelentő- i|gé-t. A hiány osságokért nem­csak egyes irányító gazdasága szerveinket tetheíi felelősség, hanem felelősség terheli a pénzügyi ellenőrzést is, mert nem lépatt fel kalló határo­zottsággal a 1 ép ten-ny ómen je­lentkező lazaságokkal szem­ben. A hiányosságok legjobban kiütköztek a szénbányászati kohó- és gépipari, építőipari minisztériumnál és az álla­mi gazdaságoknál. A szén önköltsége 1953-hoz mérten emelkedett. A kohó. és gépiparban az új feladatokra való áttérés szen­tem nem folyt tervszerűen, fellazította a terv- és munka- fegyelmet, növelte az anyag­pazarlást. A legnagyobb ered­ményromlás a kohászatban mu átkozik. Az építőipar költségei ez el­múlt év folyamán közel öt százalékkal emelkedtek.^ En­nek 'következtében a terv év­közi csökkentésének ellenére is rz építőipar megközelítőleg ötszáz millió forint vesztesé­get okozott a népgazdaságnak. Az állami gazdaságok 1954 évben jelentősen nagyobb «értékben terhelték az állami költségvetést, mint 1953-ban, Ennek döntő oka az volt. hogy tervezett hozamokkal szem­ben jelentős Mesés mutatko­zott, ugyanakkor a termékek önköltsége emelkedett. Számos példa bizonyítja, hegy a szénbányászatban, a gépiparban, az állami gazda­ságokban is meg lehet való­sítaná. sőt túl tehet teljesíte­ni a termelési tervek teljesí­tése mellett a termelékéhysé- gi és az önköltségcsökkentés: tervet is. , Annak következtéiben, hogy népgazdaságunk egyes ágai­nak termelése és fejlődése a tervezettől elmaradt, a költ­ségvetési Eikkumulác-’óhoz va­ló hozzájárulása csökkent, az életszínvonal eddigi emel­kedése jórészt meglévő tar­talékaink felélésén és első­sorban a beruházások csök­kentésén alapult. A népjólét emelésének azonban nem ez az útja. A Magyar Dolgozók Párttá Központi Vezetőségének már­ciusi határozata megmutatta az egyedül helyes utat a nép jó'élének következetes emeié- .séhez. szociális, kulturális igé­ny etnek niir.d nagyobb mérvű kielégítéséhez. Ez az út: a szocialista bőví­tett újratermelés biztosítása: a termelés szakadatlan növeke­dése mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, a munka­termelékenység állandó növe­kedése. az önköltség csökken­tése, a legszigorúbb takarékos­ság érvényesítése az anyagi és pénzügyi eszközök felhaszná­lásában, a munkafegyelem és az állampolgári fegyelem meg­szilárdítása, az állampolgári kötelezettségek pontos teljesí­tése. E célok szó'gálatában ál! az 1955 évi költségvetés. .százalékát, végül _ igazgatási kiadásokra kétmilliárd forin­tot, az összkiadása1: 4.5 száza­lékát irányozza elő. Költségvetésiünknek ezek a legfőbb ágazati arányai is mu­tatták, hogy a költségvetésben összpontosított anyagi _ eszkö­zöket a párt és a kormány cél­kitűzésének megfelelően olyan célok megva ósítására fordít­juk. amelyek elősegítik nép­gazdaságunk valamennyi ágá­nak fejlődését, fokozzák né­pünk anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését, biztosítják békés építőm un­kánk védelmét Beruházásokra a költségve­tésben 9 milliárd forint van előirányozva, a költségvetés, kiadásainak húsz százaléka. A beruh ázásokra előirányzott összeg 35 Százalékát nehézipa­ri, 8.7 százalékát fogyasztási ipari, 26.2 százalékát mezőgaz­dasági beruházásokra fordít­juk. A beruházások előirányzatát egészíti ki az állami vállalatok és költségvetési szervek által felújítási célokra fordítandó 4.8 milliárd forint, amelyet az- állami vállalatok termelő be­rendezéseik, különösen géppar­kok állagának, megjavimsára. termelőképességének és kapa­citásának bővítésére használ­nak fel. Négytnilliárd forintot fordít államnak a/ ipar, mindenekelőtt a nehézipar fejlesztésére A beruházási és felújítási célokra előirányzott összegek biztosítják, hogy néhány na­gyobb új létesítmény mellett, meglévő üzemeink egész sorá­ban hajtsunk végre kisebb- nagyobb bővítéseket, korszerű- sí téseket és befejezzünk több olyan létesítményt, amelyek­nek építését 1954-ben átmene­tileg leállítottuk. Ebben az esztendőben a költ­ségvetésnek a népgazdaság fejlesztésére előirányzott összegéből közel négy mil­liárd forintét fordít álla­munk az iparnak, mindenek előtt a nehéziparnak fejlesz­tésére. Nehézipari beruházásaink nyomán további«'lődik büszke­ségünk: a Szitáim Vasmű. To­vább épül új, hatalmas kok­szolóműve és érctömörítője. Folytatjuk egy sor meglévő nehézipari létesítményünk, mint pl. a Tten.in Kohászati Műveik, a Soroksári Vasöntöde, a Qheocghiu Dej Hajógyár re­konstrukciós munkálatait.^ To­vább építjük a borsodi erőmű­vet. amely ezévben már meg­kezdi a villamcsenergia terme­Az 1955. évi költségvetés Tisztelt Országgyűlés! Az. 1955 évi állami költség- vetés bevételei 46 milliárd 961 millió háromszázhatvankét ezer forintot, kiadásai pedig 45 milliárd 457 millió ötszáztizem- hötezer forintot tesztnek ki. A költségvetés mérlege tehát egy milf.iárd 503 millió nyolcszéz- ötvenötezer forint többletet mutat. Költségvetési bevételeink leg nagyobb részét állami válla­latainktól származó forgalmi adó- és nyer óság befizetés al­kotja. Az. állami vállalatoktól származó bevételek 336 mil­liard forintos előirányzata a költségvetés összbevételeinek 71.6 százalékát teszi ki. A szövetkezetektől származó adóbevétel egvezerkétszáz- millió forint, az összbevételek 2.6 százaléka, a lakosságtól be­folyó adóbevételeik háromezer- hétszázhatvannégy milliós elő­irányzata pedig a költségvetés összbevételeinek mindössze 8 százaléka. A költségvetés bevételei kö­zött szerepel az ötödik béke­kölcsön 850 millió forintos elő irányzata is. Az áLlamkölcsön- ből származó bevétel a múlt évi előirányzathoz képest száz millió forint emelkedést mu­tat. A társadalombiztosításra elő irányzott bevételek a költség­vetésben 4.3 milliárd forint­tal szerepelnék. A költségvetés egyéb bevé­telei. különösen a gépállomá­soktól, a tanácsok tói, a költség vetési szervektől és a hosszú­lejáratú hitelek visszafizetésé­ből származó bevételek több mint három milliárd forintos előirányzattal, nagyjából az előző évi szintnek megfelelően alakulnak. Költségvetésünkben elő­irányzott bevétetek tei.'es egészében biztosítják annak a gazdasági és kulturális programnak a végrehajtá­sát. amelyet a párt és a kor­mány határozatai alapján a népgazdasági terv 1955. évre előír. Az 1955 évi költségvetési ki­adások negyvenöt milliárd fo­rintot meghaladó előirányzatá­ból a költségvetés népgazdasá­gunk fejlesztésére és gazdasági kiadásokra 25.2 milliárd forin­tot, vagy's a költségvetés ösz- szes kiadásainak kereken 56.5 szfizalékát fordítja. Szociális te kulturális célokra a költség- vetés 10.4 miWiárd forintot, az összkiadások 22.9 százalékát, honvédelmi célokra 5.7 mil­liárd forintot, az összkiadások 12.5 százalékát, rend- és jog- biztonsági célokra 2.1 milliárd forintot, az összkiadásuk 4.6 lést. Folytatjuk a komlód bá­nya fejlesztését és a nktebá- nyei ércdúsító építését. Mind­ezzel elősegítjük nehéziparunk igen komoly erősítését. A termelés «nelkedéaéyat, az áruforgalom növekedésével gondoskodni kell kőeüíLedé- sünk fejlesztéséről is. A nö­vekvő áruforgalom, valamint * személyszállítás zavartalan le­bonyolítása céljaiból Tvyoicsz&z millió forintot fordítunk a köz leikedés m.mden ágának < -vvábto fejlesztésére. Az élelmiszer, a könnyű. <• az egyéb közszükségleti cikke­ket gyártó iparáguk bővítésé­re, kapacitásuk növelésére, új gépeikkel és modem techniká­val való fékraetelésükrc költ­ségvetésünk 781. ma Sri ió forintot irányoz elő. Könnyűipari be­ruházásaink nyomán, egy sor rekonstrukciós. létesítmény mellett, ez év folyamán meg­épül a miskolci ha minőké’- ezer orsós úti fonoda. Számo* új létesítménnyel, köztük sói­éi; kenyérgyárakkal, hü tőha­zakkal és koraervipan létesít­ményekkel bővüi élelmiszer^ iparunk is. A rae702a7ííasáo:i beruhazusokra 2.340 millió forintot biztosít a költségvetés A mezőgazdaság fejlesztésé ben eddig elért eredménveiru'- re támaszkodva, az 1953 év­ben tovább kívánjuk fokozni a növénytermelés termésátla­gát, az állattenyésztés hoza­mait, a mezőgazdáié? áruter­melését — ezen belül is dön­tőéin a kenyérgabona termel­tet, — a t a ka rm án v termelés t. valamint fokozottabb mértés- ben biztosítjuk a mezőgazdaság anyRgi és technikai bázisát. A mezőgazdaság fejlesztését, az árutermelés növelését cél­zó költségvetési fedezet döntő részét a beruházások teszik ki. A mezőgazdasági beruházá­sokra 2.340 millió forintot biztosit költségvetésünk, amely az 1954-ben megvaló­sított beruházásoknál 15 szá­zalékkal több beruházást tesz lehetővé. Jelentős mértékben növök, szik a mezőgazdaság termelő- eszközökkel való ellátottsága. A hozamok gyors emeléséhez nehéziparunk gépeket., gazda­sági eszközöket, műtrágyát bo­csát a mezőgazdaság reendeike- tesére. Tijfc'b mint hatezer új traktort, négyezei- traktoreétét, ezer cséplőgépet, ötszáz kéve­kötő aratógápet és számos mis talajművelő, növény ápoló és ígyeb gazdaságii eszközé juttat a mezőgazdaságinak, műtrágyá­ból pedig harminc százalékkal kap többet mezőgazdaságunk, mint 1954-fcen. A műtrágya- ellátás növelését a kazinc­barcikai műtrágyagj’ár ezév- ben meginduló termelése teszi .ehetek ___ A költségvetés jelentős össe- szeget: 1.190 millió forintot irányoz elő a gépállomások -nunkájának továbbfejlesztésé­re. Költségvetésűinkben igen je­lentős Összegeket irányoetumk elő a termeil őszövefckeBetek fej- le3-atésére. A költtségvetés » mezőgazdaság hosszú- és közép lejáratú hiteleUátásái-a i>égy- százhat millió forintot biztosít. Ez esősorban a tennelóazövet­kezetek építkezéseire, istállók, silók, ömtözőteilepek, halasta­vak létesítésére szobái. A minő-égi vetőrregakció szélesítésére, tenyésiá*la', törzs- ál 1 ománynöve!ősre, nö^nyvéde lömre é* á i la te gészsé g ügy j saol g altatásokra a költségvetés eav miliiórd foniiv.ct Iránjw. elő. A mezőgazdasági termeié* céljaira fordított összegek jelentős mértékben segítik az egyénileg dolgozó P* rasztságot te. A gépáilomás i'>hb és olcsófcb munkát biztosít á doleoró pa­rasztságnak. Bz egymaigában száz mifilió forint megfokarí- íást jefen-i részére, A szerződé­ses termeltetés számos eiónye 's fokozza a para.^*4ág lej-me­lóid kedvét. Népgazdsságuník 1935. étel fejlesztésének eredményekép­pen az ipar feime’ése 5.7 szá­zalékkal a mezőgazdaság ter­melés 7.3 százalékkal növek­szik. Ennek következtében az év folyamán jelentősen emel­kedik a közszükségleti és fo­(F oly tatás a 2, oldalonj 4>\ _ ________

Next

/
Thumbnails
Contents