Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)

1955-04-06 / 80. szám

1855 ÁPRILIS « ÍN A P L ó 7 MEGYÉNK ELETEBOL Andersen-emlékiintiepély •■zeretet erejéről, bűz ■litva a fiatalokat, logy bátran szállja- lak síkra a jóért. . Dicséret és elisme- és illeti a Pécsi Ta- lítóképző . tanárait, ikik gyakorló iskolá­juk növendékeinek •észvételével igen szépen sikerült An- lersen emlékünne- oélyt rendeztek az , / , Ifjúsági Színházban. A Béke Világtanács hataro- gyakorló is­zata alapján ebben az évben kola színes jelmezbe öltözött Hans Christian Andersent, a növendékei a dán meseköltő ■ dán irodalom büszkeségét, a „ründérdomb“ és „Kis Ida vi- haladó emberiség a vilii giro- fúgái“ című meséinek világába dalom, egyik legrokonszenve- vitt^k el a színházat zsúfolásig sebb halhatatlanját ünneplik megtöltő fellőtt és gyermek ne világszerte. . Andersen meséi z^t. a meseszereplők mind- nem hazudnaJt a gyermekeknek egykén meglátszott, hogy szív- mondvacsináit. a való élettel vei-iélekkel azonosultak alak- semmi kapcsolatban nem lévő falakai és kitűnően érvényre álomvilágot, hanem egyszerű, jutíatni a mese mon­hétköznapi történeteket mesel- . irtaimtt nak el a szegények szenvedé- danivalojának mély ertelmet seiről és a soha el nem múló és jelentőségét. ' TANÁCSI DOLGOZÓK ki­tüntetése: A Magyar Nép- köztársaság Elfiöki Tanácsa ha zánk felszabadulása 10. évfor­dulója alkalmából Györkő An­talt, Pécs város tanácselnökét ,,Munkaérdemrenddel”, Berki Fülíjpöty Pécs város helyettes tanácselnökét és' Tamás József vb. titkárt a „Szocialista Mun- kaérdemérémmel”, Posgai Jó­zsef csoportvezetőt és Lénárt •Magdolna II. kerületi tanács- admiirisztrótort ..Munkaérdem­éremmel”'tüntette ki. * ÁPRILIS 1-ÉN az OTP pécsi fiókja és a postahivatalok is •megkezdték az Ötéves Terv- líö’"'ön pvereménvkötvénvei nek beváltását és a névértékes kötvények visszafizetését. Az első két napon az OTP Pécsett 4722 nyereménye« és névérté­kes kötvényre 562.000, a pécsi l'őpostahivata) pedig 4417 köt­vényre 456.000 forintot fizetett ki. Ezenkívül Pécsett még 11 postahivatalban történt ötéves Tervkölcsön kifezetés. * A NÉPMŰVELÉSI MINISZ­TER elvtárs Kolta Ferenc fő­iskolai tanárnak és Kupetz Vil­mos postamérnök elvtársnak a TTIT keretében végzett ered­ményes népművelői munkájuk­ért a „Szocialista Kultúráért” kitüntetést adományozta. A VÁROSI TANACS KE­RESKEDELMI OSZTÁLYA közli az érdekeltekkel, hogy április 6-től kezdve a csecse­mőkelengye, valamint a terhes, szoptatós anyák és csecsemők részére rendszeresített kedvez­ményes tejutalványok a kerü­leti tanácsok kereskedelmi elő­adóinál vehetők át. * NAGYBUDMÉR községben Ti-nordi István egyéni gazda hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére teljesí­tette egész évi tojás-, baromfi­ig tejbeadását, valamint kifi­zette félévi adóját. (Kovács Bála adóügyi m-egb.) * A CSOBOKAPUSZTA1 Szarvasmarha Törzsállatte. nyésztő Állami Gazdaság ká­rászpusztai üzemegysége a ha­táridő előtt 10 nappal befejezi a tavaszi munkákat. Az eddigi munkákban kimagasló eredmé­nyeket értek el: Hőgyes Lajos, Molnár Kálmán, Zékány Lász­ló, Sreiner Antal, akik napi tervüket mindig 130 százalék­ra teljesítették. (Yégh Ferenc tudósító) * A KERTÉSZETI és Helyi- fuvarozási Vállalat dolgozói sok esetben órákig ácsorogtak, amíg feiférbek az autóbuszra. Az is többször előfordult, hogy •bérletükkel a zsebükben gya­log tették meg az utat. Ez­úton maradiunk köszönetét a Közlekedési Vállalat vezetők .nek, hogy 16 óra 15 perctől olyan autóbuszt kaptunk, amely vállalatunk és a bőr­gyár dolgozóit is elszállítja. (Nagy József) * MÁRCIUS 7-e és 12-e kö­zött tartották meg a Rákosi Mátyás tanulmányi verseny el­ső, fordulóiét. Pécsett. A verse­nyen mintegy 650 jeles- és jó- rendü középiskolai tanuló vett részt. Közülük hatwanan szak­mai tárgyakból indultak, többi közismereti tárgyakból: ma» gyárból, történelemiből, mate­matikáiból, fizikából és föld­rajzból. Legtöbben —• 170-er — magyarból jelentkeztek.. Matematikáiból 140-en készítet ték el a dolgozatot. Az április 18-ával kezdődő héten a legjobb dolgozatok írói résztvesznek a tanulmányi verseny második fordu’óján. Ezt a versenyt a Nagy Lajos Gimnáziumban bonyolítják le. Azokat a tanulókat,akik a II. ‘!órdii1<Vi a legjobb dolgozató, kát írják, év végén meg jutal­mazzák, dolgozataikat pedig "elküldik Budapestre. QIjldj'-L/nejt*a. kinn uh fr'ik CJitfóqíptk — a kuliOt'Leaq&t'tbati V A fehérlistái lóktól jó messze, a Pécsi Állami Gaz­daság szigeti tanyai üzemegy­sége kukoricagóréjának egyik ■szegletében különös szerkeze­tek várják az évvégi leltáro­zást: — Fejőgépek! Három kész­let! Értékük ... darabonként huszonöt, összesen 75.000 fo­rint. Nyilvántartásba véve l$53-bun. liábiggyesztenek egy cédu­lát, a nagykönyvbe, pirossal rántanak egy strigulát s ez­után újra zavartalanul hasz­nálhatják mint saját legsze­mélyesebb ügyeik elintézésére a góré egerei. A leltározók to­vább leltározna!:. A tehené­sze1: ‘Változatlanul kézzel fejik a jószágokat — naponta há­romszor. a főkönyvelő pedig ennek folyamányaként tovább ra is így szöveffezi a mérleg- beszámolót: „Ráfizettünk két és fel forintot minden liter tej­^ _ ll re. Mindezt — pár túcat gumi­ért. Aki" tudja, mit tesz tucatnyi bőtejű tehenet naponta három­szor megfejni, az magyarázko­dás nélkül is megérti a szigeti- tanyaiak örömét, amikor 1953. augusztusában áttörték a 80-as •istálló falait, légmentes csőve­zeték-hálózatot szereltek fel, majd üzembehelyezték a Szov­jetunióból érkezett_ gépet, a sokezernyi markolást, húzást, ujjgörbítést egycsapásra he­lyettesítette a zakatoló masina, amely gyorsan, tisztán megfej­te a legriadtabb tehenet is. Az emberek csak etettek, tisztí­tottak, almoztak — a fejest el­végezte helyettük a gép. He­lyesebben: a gép, négy darab, arasznyi hosszúságú, a kezet helyettesítő gumicső darab se­gítségével. Mivel az acél is kopik, a gyémánt is porlad — senki sem csodálkozott azon, hogy decemberben a kitágult gumik Helyett újakat kellett hozatni Üj gumi — tekintve, hogy századrészét sem éri meg az egész gépnek — nincs. Ellen­ben küldtek a Pécsi Állami Gazdaságnak mégegy fejő­gépet. Megint huszonötezer fo­rintért. A gép működött, fejt akkurátusán, de 1954. április végén ennél is cserélni kellett volna a gumit. Jött gumi! Istók uccse, ha hosszú civakodás után is — de jött vagy három zsákkal. Arasznyinak ezek is arasznyi­ak, de ahány darab, annyi faj­tav Az egyik — akár a kábel, durva, inkább törik, mint ha­jolna, tönkreteszi a tőgyeket. A másik lágy, mint a lehelet, csak éppen nem feji a tehenet. A harmadik külsőre biztató, kár, hogy a tej oldja. Csak az összetartó vászon marad be­lőle rövid használat után. A tej jórésze a tőgyekben ma­radt, kénytelenek voltak a gu­mik miatt kézzel utána fejni. Amikor a tejhozam veszedel­mesen zuhanni kezdett —üze­men kívül helyezték a két gé­pet. Mindezt — pár tucat gu­miért. A levélvitát, amely a gazda­ság és a FM. Keletdunántúlí Állami Gazdaságok Igazgató­sága között lezajlott a gumik érdekében — a következő so­rok zárták i.e: „Érdeklődésemre azt a fel­világosítást kaptam, hogy meg kezdték a megfelelő minőségű gumialkatrészek gyártását amely lehetővé teszi a fejő­gépek kifogástalan működteté­sét. A gazdaságnál lévő fejő­gépeket ... addig is, míg a gu­mik beszerzése lehetővé válik... megfelelő gondossággal tárol­ja.“ Ez történt tavaly ősszel. Gumi" még mindig nincs, de a fejőgépek örvendetesen meg­szaporodtak: most már ugyan­is három darab tárolódik „meg felelő' gondossággal“ a kuko- ricagóréban. Hetvenötezer fo­rint értékben. „Megjegyzés“ — rendsze­rint ez az utolsó rovata a lel­tárkönyvnek, „fejetlenség, nem törődömség, pazarlás“ a mi hozzáfűznivalónk, amit ezúton szeretnénk a leltár utolsó ro­vatába, még szívesebben az illetékes személyek munka­könyvébe jegyezni. Drága, kül­földről hozott gépek hevernek kihasználatlanul pár forint ér­tékű — minden bizonyára ha­zánkban is gyártható aprócska kellék hiánya miatt. Mind­azok, akik e fejőgépek műkö­dését elősegíthették volna j bizonyára mindennap beszél­nek a párt márciusi határoza­tának jelentőségéről — ne fe­lejtsék el, hogy az önköltség- csökkentés nemcsak ipari ügy — az állami gazdaságokra két- anUyira vonatkozik. * Lapzártakor jelentik: A sátorhelyi állami gazda­ságban ugyancsak gumihiány miatt, szintén már egy eszten­deje használaton kívül áll egy fejögép garnitúra. „Május 1-lg teljesítjük félévi beadásunkat“ Tavaly ilyenkor úgy kellett noszogatni községünk dolgozó parasztjait az államiránti kö­telezettségek teljesítésére. Most egészen másként van: a gazdák egymással vetélkednek az első­ségért. A felszabadulás ünne­pére megfogadtuk, hogy már­cius pégére teljesítjük az első negyedévi beadásunkat, amely 37 kiló baromfi és 46 kiló tojás lett volna. A gazdák közötti lelkesedés azt eredményezte, hogy március 29-ig 103 kiló to­jást és 79 kiló baromfit vittek a begyüjtöhelyre. Ennyi élenjáró gazda még nem volt a falunkban mint most. Sokan vannak olyanok, akik április 4-re az egész, vagy a félévi beadásukat teljesítet­ték. Május 1-re újabb győzel­meket akarunk kivívni a be­gyűjtésben — teljesítjük a fél­évi beadásunkat. HORVATH JENŐ vb. elnök, Ap&tvarasd. Tíz év alatt 150 millió forintot fordítottunk balesetelhárításra? üzemegészségügyi berendezésekre A balesetelhárítási 1945 előtt egyik állami szerv végezte, de eredménytelenül. A tőkés rend szemnek nem volt célja a mun­kavédelem, mert a munkanél- küMek tízezreiből pótolták a kidőlt munkást, a gépek elké­szítésénél védőkről nem gon­doskodtak s a dolgozók sötét, szennyes gyárakban, pincemű­helyekben tengődtek., A felszabadulás utáni évek lényeges változást hoztak a munkavédelemben is. 1950. ok­tóber 1-től a munkavédelmet is a szakszervezet vette át. Az­óta számos gyakorlati intézke­dés történt, több rendelet je­lent meg, szakkönyvek, brosú­rák láttáik napvilágot, munka­védelmi tanfolyamok indultak. Az új gyárakban a gépeket mér védőkkel látták el én ezek eredményeként lényege­sen csökkent az üzemi balese­tek száma. Ma már ezrével dolgoznak társadalmi munkavédelmi fel­ügyelőik, akiket a SZOT tan­folyamokon képez ki. Ugyan­akkor a szakszervezeti függet­lenített munkavédelmi felügye­lők továbbképzését szakembe­rele irányítják, akik megtanít­ják őket a szakmák ífiagas technológiájára és a műszaki megelőzés teendőire. Az elmúlt tíz év alatt KO millió forintot fordítottunk balesetelhárításira, üzemegész- ségügyi berendezésekre. Jáné- hány millió forint jutott erre a caLra a felújítási és átszer­vezési alapból is. 1953-ban a kiutalt pénznek 84.7, 1954-ben már közel 100 százalékát fordí tottuk munkavédelmi célokra. Temesiványi Lajos SZMT munkavéd. fel ügyelő. Értekezletet tartottak a pécsváradi járás kommunista asszonyai és leányai A pécsváradi járás kommu- alatt 14 hold hagymát dugva- hozta egymáshoz a termelőszö- násta asszonyai és lányai — nyoztak. vetkezeti és az egyénileg dol­több mint kétszázan — érte- Szókéné, a hidasi termelő- gozó asszonyokat. , . , ,, „.. szövetkezet baromfigondozója Rozsás Ferencne Erdosmecs­keziehen beszeltek meg a Koz- megfoga<jtia> hogy a2 idén ezer kéről elmondotta, hogy ő még ponti Vezetőség március * 4-i lóscsibét fog felnevelni. csak most lépett be a termelő­határozatát, hogy annak alap- _ Nagy Imre elvtárs beszé- ff^yetkezet^f’.^e ”77 r?e!n.l?sö" ján megvitassák a munkát’ a de, de főként a Szabad Nép­községi és termelőszövetkezeti ben megjelent cikke uün úgy élhetésünk, mint az ’egyéni MNDSZ-szervezetakben. Az ér ^^s^váradi t^ei&zövet gazdaságban. Azt sajnálom., tekezlet iránt nagy volt az ér- k.ezet dolgozója, — hogy a hogy már előbb nem határoz- deklődés. Keresztény Dénesné kommunisták háttérbe szorul- tam fel magam erre a lépésre.“ ............ ~ • • *~1- Bizonytalanok — ta k. voltunk. például három hónapos gyér- -y- .Yi*“““1- A többi hozzászólásból is mekével a karjan jött el Pus- feladatainké és nagy lelkesedés, tenniakarás poklákról. mi ígérjük, hogy minden csendült ki. Ez az értekezlet Kosa Pálné FazekasbodaróL erőnkkel harcolunk ennek vég arról számolt be az értekezle- rehajtásáért. ten, hogy a termelőszövetke- ’ , . ,____ zeti MNDSZ-szervezet asszo- Horvathne, a hidasi terme- nyai vállalták: a tavaszi mun- lőszövetkezet párttitkára el- kák idején minden nap két mondotta, hogy március 20-án órával tovább maradinak kint jd| sikerült egyéni és tsz asz- a mezon, hogy minél előbb , . . földbe kerüljenek a tavasziak, szony-talalkozot szerveztek. A Elmondotta, hogy a lelkes találkozón 120 asszony jelent MNDSZ-asszonyok három nap meg. Ez a' találkozó közelebb is azt bizonyította, hogy a pécsváradi járás asszonyai mindent megtesznek a Köz­ponti Vezetőség határozatának végrehajtásáért. Villányi László a pécsváradi járású párt­végrehajtóbizottság ágit. : prop. osztályának vezetője „146 százalékra teljesítettük negyedévi sertésbeadásunkat<f Év elején vállalitulk, hogy április 4-re tel­jesítjük első negyedévi hízottsertés-, baromfi- és tojás'beadási kötelezettségünket. Fogadal­munknak eleget tettünk: a negyedévi sertés­beadásunkat 146, baromi ibe adásun ka t 150, a lojáabeadásunkat pedig ICO százalékra teljesí­tettük március 24-re. A beadásban példát mutató gazdik: Mátyás Ferenc, Papp Ferenc, Vőnéki Pál, Németh János. I. Krizsán István, Saücs Lajos, Deli János. Foki József és Ho- rák Lajos, akik március végére egész évi sertésbeadásukat teljesítették. ifj. Mátis Ferenc Kisasszonyfa Tiszta autóbuszokat! A Komlói Kiskeres kedelmi -Vállalat dol­gozóinak többsége vi­dékről, főleg Pécsről jár Komlóra dolgoz­ni. Az autóbuszokon történő utazásunk — a ritkán előforduló zökkenőktől eltekint­ve — nem jelent kü_ lönösebb nehézséget. Ennek ellenére mégis sok bosszúságban van részünk. Azt kifogá­soljuk, bogy a MÁV- AÚT dolgozói az utóbbi időben nem furdítanak kellő gon­dot az autóbuszok tisztántartására. Nem ritka, hogy az autó­buszt mozgóműhely- nek tekintik. Drótkö­telet, olajos és ben­zines kannát helyez­nek el az ülések alá. Így aztán nem is cso­da, ha a ruhánk olaj- iG.tos lesz. Az ülésez is tisztátlanok, poro­sak» Bízunk abban, hogy a MÁVAUT ve­zetősége hamarosan tiszta autóbuszoka. bocsát az utazók ren­delkezésére. Székely Tiborné. „Évrol-évre gazdagabb lesz termelőszövetkezetünk44 lT ermelőszövetkezetünk meg alakulásától kezdve a fejlődés útján halad. Egymást megértve, megbecsülve gyara­pítjuk közös vagyonúnkat. Ma már elértük azt, hogy a tag­ság jövedelme jóval felülmúl­ja az egyénileg gazdálkodókét. Eredményünk nagyrésze az állattenyésztésnek köszönhető. Tavaly sertéstenyésztésből több mint 76.000 forinttal növeltük szövetkezetünk jövedelmét, pedig nem is a legjobban gaz­dálkodtunk a sertésekkel, mert választáskorban mindig elad­tuk a malacokat. Az idén figyelembevesszük azt is, hogy a sertéstenyésztés­ben érdemesebb a kevert állo­mánnyal foglalkozni, mert an­nak sokkal nagyobb a piaci ér téke. Ezért a megtermékenyí­tést fekete és fehér kannal vé­geztetjük el és az új módszer alkalmazásával kocánként a malacozási átlagot 8.1-ről 8.9- re növeljük. Pénzjövedelrnünk másik alapja a szarvasmarhataayéez­tés és a tejtermelés. Tavaly kevés volt a jövedelmünk tej­ből, fejési átlagunk csak négy­öt liter volt. Amióta azonban bevezettük az egyedi takar­mányozásit, fejési átlagunk 10.3 literre emelkedett. Az új módszereket a növény termelésben is sikeresen alkal­mazzuk. Tavaly már kukori­cánkat négyzetesen ültettük. Ez azt eredményezte, hogy hoiidanikéint harminc mázsa ku­koricát takarítottunk be. Mun­kaegységenként négy kiló ku­koricát osztottunk és bőven van abraktakarmányunk a kö­zös állatállománynak is. Hogy jól gazdálkodtunk, ezt bizonyítja az is, hogy az idén februárban és márciusban hat család kérte felvételét szövet­kezetünkbe, Kerner Jánosné, Muzmann Istvánné, Muchausz Józsefné, Kapási József har­madmagával, Rozenberg József né és Giz Andrásné. Erdősi Antal a nagyárpádi Uj Alkot­mány tsz elnöke. Tíz év óta bo'dog otthonra, megbecsülésre találtunk 12 hold földet kap­r1 ye rmekko romban Romá- mában éltem. Szüleim­nek öt hold földjük volt, de ez is csak tehernek, mert ló és eke hiányában mással kel­lett száiniatim. vettetni. öten voltunk gyerekek. Máj gyerekkoromban — az iskolát el sem végezhettem — dolgoz- rü jártam a lugosi tégla,gyár­ba. Amikor bátyámmal szom­baton este hazamentünk, anyánk lehúzta rólunk a ru­hát, hogy kimossa és hétfőn tisztán adja ránk. Mi ezidő alatt ki sem mozdulhattunk a házból. Reggel, délben, este ku­koricás kenyeret ettünk olaj­jal. 1932-ban nősültem. Felesé­gemmel egyik helyről a másik­ra vándoroltunk. Volt eszten­dő, hogy kétszer-háramszor is költözködtünk. Igaz, „könnyű“ volt a költözködés, mert egy batyuba kötöttük a vagyonún­kat. A felszabadulás már Ma­gyarországon ért. Baranyában Nagydobszán, a papi birtokon dolgoztunk, A földosztás során 1945-ben tunk. A felszabadulás óta eltelt lü év óta boldog otthonra és megbecsülésre találtunk. Gyö­nyörű két szobás két komy- hás, fürdőszobás lakást építet­tünk 40 ezer forintért. Szép szobabútort is vettünk. 1949- ben beléptünk a termeloszövet kezeibe. Amióta a család a közösben dolgozik sokkal több az évi keresetünk, mint az­előtt. Van mos* már rendes ünneplője, viselóruhája, cipője a család minden tagjának. A feleségemnek nemrég vettünk egy varrógépet, a fiamnak tangóharmonikát. Tanácselnök vagyok Moas- gón. Szeretem a munkámat. A község dolgozói is megbecsül­nek, mert a tan ácsválaszkúson újból megválasztottak elnök­nek. Boldogan élünk, van min­denünk, ami a gondatlan élet­hez szükséges, de sohasem fe­lejteni a múltat. Dolgozom hogy még szebb legyen minden dolgoaó élete, Velez Fábián

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents