Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)

1955-04-19 / 91. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I

DUNÁNTÚLI

AZ MDP BARANYA MIC.YEI BIZOTT/AGA'HAK LAPJA

xii. Évfolyam, 91. szám

ARA 50 FILLÉR

KEDD, 1955 ÁPRILIS 19 !

Lenin-emléküntiepség a Tiszti Klubban

3

Y. I. Lenin születésének 85. évfordulója alkalmából a j Magyar Dolgozók Pártja Városi Végrehajtóbizottsága, a Pécs ! Városi Tanács végrehajtóbizot tságának népművelési osztálya ■ és a Magyar-Szovjet Társaság április 21-éo este hét órakor j dísztinnepséget rendez a pécsi helyőrségi Tiszti Klub nagy- • termében. Ünnepi beszédet mond Vas Zoltán elvtárs, a Köz- ; ponti Vezetőség tagja. Az ünnepség után bemutatják „Lenin j 1918-ban” című Rímet.

I

a

Megkezdődött az országgyűlés

ülésszaka

Az országgyűlés, amelyet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. §-ának második bekezdése alapján rendes ülésszakra összehívott, hétfőn délelőtt 11 órakor megkezdte tanácskozásait.

Resztvettek az ülésen a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Acs Lajos, Dobi István, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István. Piros László, Matolcsi János, Végh Béla, s a minisztertanács tagjai.

A diplomáciai páholyokban helyet foglaltak: S. Schwab, a Német Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, S. Major, a Csehszlovák Köztársaság rendicí- vüli és meghatalmazott nagykövete, An Jen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, P. Koci, az Albán Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, J. V. Andropov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Hao De-cin, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, J. Delalande, a Francia Köztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, G. P. Labouchere, Nagy-Britannia és Eszak-lrország Egyesült Királyság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, D. Sodatic, a Jugoszláv Szövetségi

Népköztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, J. Decreux, a Svájci Államszövetség rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, R. Giardini, az Olasz Köztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, K. Braunias, az Osztrák Köztársaság rendkívüli 'követe és meghatalmazott minisztere, O. L. M. Hjelt, a Finn Köztársaság ügyvivője, A. Sz. Raafat, az Egyiptomi Köztársaság ügyvivője, K. Katz, Izrael állam ügyvivője, K. 'Korolczyk, a Lengyel Népköztársaság id. ügyvivője, ö. Lundborg, a Svéd Királyság ideiglenes ügyvivője, V. Lecocqu, a Belga Királyság ideiglenes ügyvivője, C. Ziyal, a Török Köztársaság ideiglenes ügyvivője, J. Fledderus, a Holland Királyság ideiglenes ügyvivője, P. Poulsen, a Dán Királyság ideiglenes ügyvivője, továbbá a Román Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság nagykövetségének, valamint az Amerikai Egyesült Államok követségének képviselői.

Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A többi között bejelentette, hogy a Somogy megyei választó- kerületben Miszner Gyula lemondásával megüresedett képviselői helyre Birkás Imre soronkövetkező pótképviselőt hívta be a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. i

Ezután Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke emelkedett szólásra:

Az országgyűlés Hegedűs András elvtársat választotta a minisztertanács elnökévé

— Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Dolgozó« Pártja Központi Vezetőségének javaslatára a következő határozati javaslatot terjeszti az országgyűlés elé elfogadás vé gett:

Az országgyűlés Nagy Imre elvtársat, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa elnökét megbízatása alól felmenti, mivel nem látta el megfelelően a minisztertanács elnökének tisztét.

Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Hegedűs And rás elvtársat válassza meg.

Az országgyűlés Mekis József elvtársat a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettesévé válassza meg.

Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az elő terjesztett határozati javaslatot fogadja el. (Nagy taps.)

Az országgyűlés ezután egyhangúlag elfogaata a Népköztársasig Elnöki Tanácsa javaslatát .Nagy Imrének, a minisztertanács elnöki tisztje alól való felmentéséről, majd egyhangúlag Hegedűs András elv- társat választotta a miniszter- tanács elnökévé, Meikis József elvtársat ugyancsak egyhangúlag megválasztotta „ minisztertanács elnökének helyettesévé.

Ezután Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára kért szőt. Ismertette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának munkáját az orkzággyűlés két ülés. szaka közötti időben. A többi között elmondotta, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a két ülésszak között tizenhét ülést tartott, tizennyolc törvényerejű rendeletlet alkotott és több fontos határozatot hozott. Különösen jelentős az 1955. évi kilences számú törvényerejű rendelet, amely a Magyarország és a Németország közötti hadiállapotot megszünteti.

Az országgyűlés a jelentésben foglaltakat tudomásul vette, majd Olt Károly pénzügy miniszter kért szót:

Tisztelt Országgyűlés! Beterjesztem az 1955. évi állami kőit ségvetési törvényjavaslatot, valamint a költségvetésnól saéló töcvtayjaiv'asla- tot és az 1951. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésit. Kérem az országgyűlés tagjai közötti szétosztásiának elrendelését, előzetes tárgyalás és jelentéstétel cél jából az országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága elé utalását.

A beterjesztett költségvetést

és költségvetési törvényt, valamint az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést az országgyűlés előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadta a gazdasági és pénzügyi bizottságnak.

■ Ezután Molnár Erik igazságügyin in iszter benyújtó:“a a Magyar Népköztársaság alkot, mánya 24. szakasza új szövegének megállapításáról szóló törvényjavaslatot.

A beterjesztett törvényjavaslatot az országgyűlés kinyomatja és tagjai között szétosztja. Előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadta a jogi bizottságnak.

Az elnök ezután szünetet ren delt el.

Szünet után az elnök bejelentette, hogy Hegedűs András, „ minisztertanács ? nbxs kíván szólni.

Hegedűs András clvfárs beszéde

— Tisztelt Országgyűlés’ Képviselő elvtársak! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt köszönetét mondjak azért a meg- tinztelő bizalomért, amelyet irántam a minisztertanács elnökévé való megválasztásom mai tanúsítottak. Teljes erőmmel arra törekszem, hogy népünk javára eredményes munkát végezzek abban a nehéz és felelősségteljes munkakör- Den, amelyre a tisztelt országgyűlés bizakna állított. (Taps.;

A Magyar Népköztársaság kormánya egész tevékenységének alapja pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja politikája, amelynek célja a szocializmus alapjainak lerakó sa, majd felépítése hazánkban. a népgazdaság fejlesztése, a népjólét emelése, a tudomány és kultúra felvirágoztatása és honvédelmünk megerősítése.

Olyan célok ezek, amelyek lelkesedéssel töltenek el minden becsületes magyar hazafit, munkást, dolgozó parasztot’ t néphez hű értelmiségit. Részt- venru ezeknek a feladatoknak végrehajtásában annyit jelem, mint szolgálni népünk fel- eme üked ősének, a szocialista Magyarország megteremtésének, a béke védelmének nagy nemzeti ügyét.

A Magyar Dolgozók Pártja ^lmkájánaik végrehajtása ér- clieKfber‘ kormányunknak fi- gye™et az előttünk álló időszakban a gazdasági kérdések megoldására kell összpontosítani, mert mindenekelőtt to- vabb kell szilárdítanunk és fejlesztenünk a népgazdaságot,

a jólét felemelésére, „ kultúra és tudomány fejlesztésére és nem utolsó sorban honvédelmünk megerősítésére.

Népgazdaságunk meg tud felelni a vele szem,ben támasztott követelményeknek, mert fejlett szocialista iparral és ezen belül komoly nehéziparral rendelkezünk, olyan iparral, amelynek termelése többszöröse a felszabadulás előttinek és mert mezőgazdaságunkban mindinkább gyökeret ver a termelés szocialista rendje és ez lehetőséget ad „ termelőerők gyors fejlesztésére.

Pártunk célkitűzéseinek meg valósítását azonban megnehezítik azok a jobboldala opporTovábbi gyors felemelkedésünk, egész fejlődésünk érdekében a kormánynak mindenekelőtt a nehézipar fejlesztésére kell határozott intézkedéseket tennie. Ez az alapja mind a könnyű- és élelmiszeripari termelés növelésének, mind a mezőgazdasági termelés fellendítésének. Szocialista ’párosítás, állandóan fejlődő nehézipar nélkül nem emelkedhet a népjólét, nem épülhet a szocializmus.

A nehézipar fejlesztésének kulcskérdése az alapanyagipar termelésének fokozása. Van szenünk, olajunk, bauxitunk. minden^ lehetőségünk megvan az építőanyagipar fejlesztésére is. Hazánk e tekintetben igen

tunista hibák, amelyekre a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége márciusi határozata hívta fel a figyelmet, s amelyek a népgazdaság szinte minden területén jelentkeztek. Az iparban az utóbbi időben a nehézipar fejlesztésének elhanyagolása, a munka fegyelem meglazulása, a termelés nem kielégítő megszervezése és egyéb okok következtében nem nőtt megfelelően a termelés, megtorpant a munka termelékenységének nö vekedése és sok iparágiban növekedett az önköltség.

E hibák kiküszöbölése kormányunk legfontosabb, hanagy lehetőségekkel rendelkezik, amelyeket jelenleg még nem használunk ki megfelelően.

Nagyobb gondot kell lordítanunk a minőségi szenek termelésére, szeneink gazdaságosabb felhasználására, elsősorban feldolgozására.

E cél érdekében építjük a sztá- linvárosi kokszolót, amelynek első művét már a jövő évben üzembe helyezzük. Dúsítással és tömörítéssel jobban akarjuk hasznosítani vasérceinket. Tovább építjük a rudabányai ércdúsítót olyan ütemben, hogy “vVésőbh I95fl-ban 'Izembehelyezhessük. Haza) bapxttkin- csünk lehetőséget nyújt az alumíniumipar lényeges fejlesztésére.

Az ipari termelés növeléséhez, a lakosság növekvő igényeinek kielégítéséhez jelentősen növelnünk kell villamosenergiatermelésünket is. Kormányunk megkívánja gyorsítani a tiszapalkonyai erőmű építé tét. úev. hotrv ez az építkezés a második ötéves tervben már befejeződjék. Emellett nagyobb gondot kell fordítanunk a vízienergia kihasználására is.

Alapanyagiparunk fejlesztése és a baráti államokkal, elsősorban a Szovjetunióval való fokozott együttműködés ad lehetőséget arra, hogy gyorsabban növeljük és korszerűsítsük a nehézipar motorját, gépiparunkat. Világosan kell látnunk, hogy a műszaki színvonal emelésének kulcskérdése gépiparunk fejlesztése és gyártmányaink korszerűsítése. A magyar ipar az elmúlt években megmutatta, hogy tud jó, a mai technikai színvonalnak megfelelő gépeket gyártani. Gondoljunk csak az úifaita szerszámgépekre, a magán.járó kombájnokra és egyes híradás- technikai gyártmányainkra, az autóbuszra, dömperre, tehergépkocsira, motorkerékpárra, amelyek világszerte jó hírnévnek örvendenek. Nem kétséges, ha a leglobb munkalehetőségeket biztosítjuk azoknak a munkásoknak, műszaki értelmiségieknek, üzemi vezetőknek, akik élenjárnak az új gépek gyártására való áttérésben, akkor meggyorsul népgazdaságunk fejlesztése és új, korszerű gépek egész sorozatával

laszthatatlan feladata.

Szocialista iparosítás, állandrían fejlődő nehézipar nélkül nem emelkedhet a népiólét, nem épülhet a szocializmus

A Magyar Dolgozók Partja Központi Vezetőségének uíese

A Magyar Dolgozók Pártja 1 Központi Vezetősége 1955. április 14-én ülést tartott. A Központi Vezetőség egyhangúlag a következő határozatot hozta:

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége megállapítja, hogy Nagy Imre elvtárs, úgy is, mint a Politikai Bízott ság tagja, úgy Is, mint a Minisztertanács elnöke, olyan politikai nézeteket képviselt, amelyek éles ellentétben állanak pártunk összpolitikájával, a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a népi demokrácia érdekeivel. Nagy elvtárs arra törekedett, hogy fékezze a szocialista építés motorját, a szocialista iparosítást, benne különösen a nehézipar fejlesztését, a falun pedig a termelőszövetkezeti mozgalmat, a falu szocialista átépítésének e döntő módját. Igyekezett háttérbe szorítani, elhomályosítani a párt veoetőszerepét, s megkísérelte szembeállítani az állami szerveket és részben a Hazafias Népfrontot is a párttal. Nagy Imre elvtárs mindezzel akadályozta a népjólét emelésének szilárd megalapozását.

Nagy Imre elvtárs ezen amti- merxista, antilenlnista, pártcl- lenes nézetei összefüggő rendszert képeznek és kiterjednek a politikai, a gazdasági, a kulöregbítjük a magyar ipar hírnevét.

Nehéziparunk továbbfejlesztésére tehát sok lehetőség van és kormányunk azon lesz, hogy ezeket a lehetőségeket népünk javára jól ki is használjuk.

A nehézipar fejlesztésében elért eredményekre támaszkodva továbbfejlesztjük könnyű és élelmiszeriparunkat. Kormányunk arra törekszik, hogy a könnyű és élelmiszeripar minél nagyobb mennyiségben, minél jobb választékban és minőségben termeljen és elégítse ki a lakosság igényeit.

Egész iparunk fejlesztésében a termelés növelése, a minőség szakadatlan javítása mellett a termelékenység emelkedése és az önköltség csökkentése az a legfontosabb mutató, amellyel államvezetésünk gazdasági irányító munkájának eredményességét mérni akarjuk.

f>ak akkor t"d*ok biztosítani a népjólét következetes emelését, ha állandóan növekszik az egy főre jutó termelési érték, ha állandóan csökken a termelési költség, ha mind takarékosabban bánunk az anyaggal.

A termelékenység emelésére szükség van azért is. mert népgazdaságunk, anyagi és kulturális életszínvonalunk további fejlesztése és honvédelmünk megerősítése érdekében feltétlenül növelnünk kell a szocialista felhalmozást, amelynek jelenlegi mértékével nem lehetünk megelégedve. A munka termelékenysége növelésének és az önköltség csökkentésének iparunkban nagy, kihasználatlan tartalékai vannak, amelyek feltárása elsősorban az állami vezetés és a gazdasági irányítás megjavításán múlik. Jobban kell megszerveznünk a termelést, keményebben kell fellépnünk a munkafegyelem la- zítóival szemben, hogy jobban kihasználjuk a rendelkezésre álló munkaidőt. Ezen az úton iparunk jelenlegi gépesítési foka mellett is jelentősen emelni lehet a munka termelékenységét. A szorgalmas és öntudatos munkások, azaz munkásosztályunk túlnyomó többsége jogosan követeli meg az állami veI turális élet lég-különbözőbb te- ' rületeire. Nagy elv társ működése súlyos kárt okozott pártunknak, népi demokráciánknak, egész szocialista építésünknek.

Nagy elvtárs jobboldali, opportunista politikájának megvalósítása érdekében pártsze- rűtlen, pártellones, sőt frakció« módszerekhez folyamodott amelyek összeegyeztethetetlenek a marxista-leninista párt fegyelmével és egységével.

A Központi Vezetőség mindezért Nagy Imre elvtársat kizárja a Politikai Bizottságból, a Központi Vezetőségből és visszahívja minden funkcióból, amelyet a párt bizalmából viselt.

Tekintettél arra, hogy Nagy elvtárs helytelen nézeteit Farkas Mihály elvtárs hosszú ideig támogatta, a Központi Vezetőség őt a Politikai Bizottságból és a Központi Vezetőség Titkárságából visszahívja és más párt munkával bízza meg.

A Központi Vezetőség Kovács István és Mekis Józseí elvtársakat a Politikai Bizottság tagjává, Piros László elv- társat a Politikai Bizottság póttagjává egyhangúlag meg. választotta.

zetéstől, hogy keményebb intézkedéseket foganatosítson a munkafegyelem lazítóival szem ben és jobban szervezze meg az ipari termelést. A gazdasági irányítás megjavításával nemcsak teljesíteni tudjuk, hanem jelentősen túl is teljesítjük a termelékenység emelésének és az önköltség csökkentésének 1955. évi tervét.

Munkásosztályunk a párt irányításával egyre nagyobb és sikeresebb erőfeszítéseket tesz az 1955. évi terv maradéktalan, minden vonatkozásban való teljesítéséért.

Ezt bizonyítják a felszabadulásunk tízéves évfordulója tiszteletére indított munka versenymozgalomban elért eredmények is. Munkásosztályunk és gazdasági műszaki értelmiségünk hősies munkájának köszönhető, hogy első negyedéves termelési tervünket egész iparunk 104.6 százalékra teljesítette. (Taps). Javult a termelékenység és csökkent az önköltség is. A Központi Statisztikai Hivatal első negyedéves jelentése iparunkban a javulás jeleit mutatja. E kezdeti eredményeket kemény munkával, szívóssággal tovább kell fejlesztenünk, hogy az év végére minden vonatkozásban túlteljesítve az 1955. évi tervet, tény leges fordulatot érjünk el. Nem kétséges, hogy a gazdasági irányítás megjavításával partunk vezetése alatt nagyszerű munkásosztályunk becsülettel végrehajtja a kitűzött feladatokat és ezzel hozzájárul ahhoz, hogy szilárd gazdasági alapot teremtsünk pártunk politikai célkitűzéseinek végrehajtásához. A munkásosztály a felszabadulás óta eltelt tíz év alatt minden téren bebizonyította, hogy hívatott vezetőereje egész államunknak és társadalmunknak. A munkásosztály tudatos, osztályharcos, áldozatkész és fegyelmezett helytállása az alapja minden, a felszabadulás óta elért sikerünknek.

Ezért kormányunk politikáját, feladataink végrehajtását elsősorban dicső munkás- osztályunkra, államunk es társadalmunk vezető osztályára építjük. (Taps).

(Folytatás a 2. oldalon)