Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)

1955-04-17 / 90. szám

# <1 N A P E (5 WS8 APRIL» ít Pedagógus magatartás és közoktatási munkafegyelem Takács Gyula elvtárs előadása a Nevelők Házában ment „*z tefcolaaz&d elnökkel, mint felettes hatósági fcözeg­KeMea arte a JfcmVk Há­tában rendesett ankéten Ta­kács Gyula eVtárs, a megyed iMné<i oktatási osztályának ve- netűje a pedagógusolt és köz- oktatásügyi dolgozók magatar­tásánál éa munlkaíegye! miéről tartott telőadást. Az előadás­ban vázolta az iskolai munka jelenlegi helyzetét és a peda­gógusokra váró feladatokat Bevezetőben elmondotta, hogy pártunk Központi Veze­tőségének márciusi határozata az ifjúság nevelésével és ta­nításával kapcsolatos számos problémát is élesen megvilá­gított és rendkívül fontos; hogy a közoktatási munka ve­zetői, igazgatók, Igazgatóhe­lyettesek, szakszervezeti veze­tők a Központi Vezetőség ha­tározatának megvilágításálban behatóan foglalkozzanak ezek­kel a kérdésekkel. Az oktatási munka jelenlegi állapotát értékelve elmondot­ta, hogy a pedagógusok döntő tSbb­sége megyénkben is őszin­tén támogatja pártunk és népi demokráciánk gazda­-áai politikai és kulturá­u- nrnrramjának megváló­sitasát. gén komoly munkát végez né­pünk kulturális színvonalának emelése, a műveit, öntudatos ifjúság nevelése érdekében. — Jelentős sikereket értek el a pedagógusok az iskolai oktatás eszközeinek gyarapítása, az ok­tatási munka fejlesztése, a ne­velés társadalmi üggyé tételé­ben. Megyénkben több, mint kétszáz iskolának van patroná­ló szerve ég több olyan isko­lánk is van, mint a selűyei, amelyek társadalmi támogatá­sát fcöbbtízezer forintos össze­gek is jelzik. Megszilárdult a kapcsolat nevelők és szülők között, ami a nevelőmunka eredményességének fontos biztosítéka. Elismeréssel beszélhetünk ar­ról is, — mondotta, — hogy a pedagógusok munkája nyo­mán iskoláinkban szilárdabb alapismeretékkel és készségek­kel .rendelkeznek a tanulók és egyre biztosabban lehet számí­tani a tanulók alapvető isme­reteinek és készségeinek ki­alakítottságára a vizsgákon és a felsőbb iskolákban. Így pél­dául az alsó tagozatban az olvasási készség fejlődésében és szinte valamennyi iskola­típusban a nyelvtani, helyes­írási készség növekedésében egészen szembetűnő az ered­mény. Megállapította, hogy peda­gógusaink számottevő ered­ményt értek el n hazafias ne­velésben, a haladó hagyomá­nyok, az iskola névadója iránti tisztelet éltnélyítésében. Ered­ményes munka foyik a hely­történeti ismeretek bővítésére, a népi hagyományok gyűjtésé­re és hasznosítására. Lelkes munkát végeztek a pedagógu­sok április -1 méltó megünnep­lése érdekében is. Egyre több jó tanulóközösséggel lehet ta­lálkozni. amelynek eredménye­ként javul a tanulás iskolai fegyelme. Elismerés illeti a pe clagógusokat „ felnőtt dolgo­zók nevelésében végzett mun­kájukért is. Derekasan kivet­ték részüket a választási mun­kából, a Hazafias Népfront he­lyi bizottságainak munkájából, „ különféle ismeretterjesztő és egyéb társadalmi munkából. Itt nálunk, Baranya megyé­ben is — mondotta, — tízével, sőt százával vannak olyan pe­dagógusok, akik elmondhatják Apáczai Csere Jánosnak pe­dagógus szerénységül, hivatás­tudattól átfűtött szavait: „Én azok köziül, kik a magyar if­júságnak dolgát a tanulásban előmozdítják, a legkisebb va­gyok, de szándékomra nézve, arrtellyel a cél elérésére törek­szem, nincs ki rajtam kifog­jon.'* A szocializmust építő társa­dalomnak a pedagógus mun­káról és annak jelentőségén)' alkotott véleményén kívül ez a műnk* és magatartás az, ami kivívta dolgozó népünk el Ismétléséi, tluánéetét a peda­gógusok munkája iránt. Ez az oka. annak, hogy egész társadalmunk » leg­nagyobb elismerés hangján nyilatkozik a pedagógusok komoly, sikeres, áldozatos, nagy munkájáról. Takács elvtárs ezután áttért azoknak a hibáknak „ tárgya­lására, amelyek az iskolai mun káiban a Központi Vezetőség határozatának fényénél mutat­koznak A munkafegyelemben mutat kozó hibákat jellemezve el­mondta, hogy a mániái iskola igazgatója, Homlódi elvtárs a rendeleteknek csak a tárgyát olvasta el, s nem törekedett azok végrehajtására, Egyházas- kozáron sorozatosan elmulasz­tották a szülői értekezleteket, a sásdi járásban 19 igazgató vagy vezető tanító mulasztot­ta el egy fontos, de könnyen elkészíthető pénzügyi jelentés beküldését. Sokhelyütt nem hajtották: még végre a tan­anyagcsökkentésre vonatkozó intézkedéseket. Gyakori hiba az órákra való felületes fel­készülés, sokszor rendik ívül gyenge az óravázlat is Bar- ban az egyik nevelő például ilyen vázlatot készített órájá­ra; „Uj anyag: A nép. 1. Eke. kard. 2. Eke, miért? 3. Kard, miért? Fenyegetés". Ez a fel­készületlenség az oka a taní­tási óra alacsony színvonalá­nak. Hasonló példákkal bizonyí­totta Takács Gyula divtára a tanítás gyakori hibáit, majd megállapította, azért fordul­hatnak elő ilyen hibák, mer* a munkafegyelem és az állami rendeletekben megszabott kö­vetelmények ellen vétőket mindeddig nem vonták komo­lyan felelősségre. Az ellenőr­zés következetlensége, az en­gedékenység, liberal izmus okozza elsősorban ezeket a káros jelenségeket. Felelősek őzért az igazgatók, akik több­nyire megelégszenek egyszerű, „kartársi“ figyelmeztetéssel. A mulasztókkal szemben nagyon komolyan fel kell vetni a felelősséget és nem szabad megengedni a/ álla­mi fegyelem megsértését. Ha kell, adminisztratív eszkö­zökkel is kell élni, ahogyan a példaként felsorolt esetekben már éltünk is ilyen eszközök­kel. Ezután a tanulók tanulmá­nyi eredményeivel és fegyel­mével foglalkozott Takács elv­társ és megállapította, hogy a pedagógusok töbhnyire nem önkritikusan vizsgálj ák ezt a kérdést, hanem csak a szülők­re vagy tankönyvekre, tanterv­re, a felsőbb vezetésre igyek­szenek hárítani a felelősséget. A pedagógusok bérezését tár. gyalva megállapította, hogy egyesek minden hibát a fize­tések kérdésére akarnak visz- izavezetná, s bebizonyította ez­zel kapcsolatban, hogy igen gyakran a sokgyermekes és nehéz körülmények között élő pedagógusok végeznek jó mun­kát, míg a kedvező körülmé­nyek közt éló, anyagilag elég­gé ellátott pedagógusok között sok a hanyagul, rosszul dol­gozó. A bérezés körüli demagó­gul «úlvos károkat é« ?«- vart okoz. Néni demokrati­kus államunk nem fe<edkc- zik meg a pedagógusok jo­gos igényeiről. Ezután arról beszélt, hogy sokan csak a hibákat, fogya­tékosságokat keresik és meg­feledkeznek az eddigi ered­ményekről, majd felsorolt né­hányat a közoktatásiban tíz év alátt elért eredmények kö­zül. Elmondta például, hogy Juhász József 20 éves szolgá­lattal rendelkező merenyei ta­nító ellen a felszabadulás előtt fegyelmi eljárást indítottak, gél szemben tiszteletien maga­tartást tanúsított." A mai pe­dagógus már nincs kitéve ilyen megaláztatásnak, aho­gyan mines kitéve a rmmka- raéUcüldségraeSk sem. Ma végzett ‘ámítotok és tanáraink okleve­lük megszerzése után azonnal besorolást nyernek és már munkájuk megkezdése előtt, a nyári szabadságra megkapják fizetésüket A banyai és falu­si pedagógusok munkájuk megkezdésekor 2,000 forint le­telepedési segélyben részesül­nék Több, fokozatosan végre­hajtott bérrendezés javította a pedagógusok anyagi helyzetét. Pótlást kaptak az összevont és a n>agylétszámú osztályok ve­zetői, javították a tűimunka és helyettesítés díjazását is. Végrehajtották * falust és tanyai nevelők bérrendezé­sét. ami megyénkben az <380 nevelő közül 1031 nevelőnek jelentett átlag havi 100—-150 forintos bér- emelkedést. M toisrz bér tanácsi rendelet biz­tosított a falusi és tanyai ne­velőknek 1—2 hold háztáji gazdaságot Ennek eredménye­ként eddig több, mint G00 pe­dagógus összesein majdnem 700 nuld földet kapott megyénk­ben. Minden új iskolát peda­gógus-lakással együtt építenek. Államunk biztosítja a peda­gógusok szakmai és politikai képaését is. Megyénkben 249 Pécsett 97 pedagógus szerzet illetve szerez magasabb Kép­zettséget jelentő oklevelet. A megyéből idén 250 pedagógus megy üdülni, másik 165 pedig önköltségen üdülhet a Peda­gógus Szakszervezet szervezé­sében. Államunk megbecsüli a lel­kiismeretesen dolgozó pedagó­gusokat Az évente megrende­zett Pedagógus Napon sokan kapnak „Kiváló tanár", „Ki­váló tanító“, „Kiváló óvónő", „Az oktatásügy kiváló dolgo­zója" kitüntetést elnyerhetik a legmagasabb kormányki tűnte - téseket is. 1ÍMC óta 18 általá­nos- és középiskolai pedagó­gus kapott Kossuth-díjat. A baranyai pedagógusok közül eddig 99 részesült kormány-, vagy miniszteri kitüntetésben. 1952 óta minden Pedagógus Napom közel 200 ezer fo­rint összegű pénzjutalmat osz­tottak a legjobb nevelőknek. Ezután a közoktatás fejlő­dését szemléltette néhány ada. tál Takács elvtárs. 1943—44-eg tanévben 2.900 tanuló részesúr. szakosítót oktatásban. (A gim­názium alsó tagozatában és a polgári iskolában). Ma me­gyénkben 25.038 tanuló vesz részt szakosított oktatásban, ami az előbbi adathoz képest 36,1.5 százalékos gyarapodást jelent. A felszabadulás előtt 821 nevelő tanított 99.000 ba­ranyai gyereket, ma 1885 pe­dagógus tanít 42.208 gyereket az általános iskolákban. 300- zal nőtt megyénkben a tanter­mek száma. Több, mint há­romszor annyi ovóaa működik, mint a felszabadulás előtt. Ez év végéig 16 új általános is­kola épül. Ezután a Szovjetuniótól ka­pott segítségről beszélt Takács etvtárs. Nem szabad elfelejte­nünk — mondotta, — hogy a szocialista pedagógia elméletét jórészt a szovjet pedagógiától kaptuk. Makarenko művei az elvi és mesterségbeli ismeretek tömegét nyújtották számunk­ra. Krupszkája és Kulinyin munkái a kommunista er­kölcs lényegével, tanítási mód­szerével ismertetnek meg ben­nünket. A Szovjetunióból kap­tuk a neveléstörtenet marxi elemzését is, amely segít ben­nünket a burzsoá pedagógiai nézetek elleni harcban. Bilihez sorolható még az a segítség is, amelyet a szovjet iskola- rendszer tanulmányozása, a pedagógus delegációk Szowjet­unáőban tett látogatása és szovjet pedagógusok náktok tett látogatása jelenített. A DISZ-ről és az úttörőmoz­galomról szóvá megáliapitotta Takács elwtárs, hogy érék is­kolai szervezeted bebizonyítot­ták életrevalóságukat, fejlődő- képességüket. Segítették agyér mekközösségek kialakítását, a tanulmányi rend, fegyelem megszilárdítását, «z ifjúság szó cíalista szellemű nevelését. — Munkájúk körét azonban, kü­lönösen tartalmilag még bő vítená kell Az utóbbi időben sok olyan megnyilvánulás volt, amely ifjúsági szervezeteink hí,bált felnagyította, eredmé­nyeit lebecsülte. Egyesek a cseükéíEmoEgataiat dicsőítet­ték g ez a kommunista ifjú­sági mozgalom elleni támadá­sig vezetett. Természetesen varrnak hi­bál ifjúsági szervezeteink­nek, de azon kell dolgoz­ni, hogy ezeket kijavító»*­suk és ebben különösen nagy az igazgatók és ősz­tályföuökök szerepe. Takács élvtárs ezután idéz­te a Központi Vezetőség hatá­rozatát, amely megállapítja: „A Központi Vezetőség elen­gedhetetlenül szükségesnek tartja a nacionalizmus, a sovi­nizmus minden megnyilatko­zás., elleni kíméletlen ideoló­giai harcot. Szükségesnek tart­ja minden ellenséges támadás vagy aknamunka leleplezésé' és visszaverését. El kell mélyí­teni népünkben — különös fi­gyelmet fordítva az ifjúságra, — a hazafias nevelés és ezzel párhuzamosan a proletárinter- nacionializmus szellemét. Né­pünk nevelésében döntő sze­rep jut nagy felszabadítónk, a szocialista Szovjetunió népei iránti mélységes hála és sze­retet ápolásának. Erősíteni kell népünk tudatában a hatalmas 900 milliós békét áöorhov, való tartozásunk nagy jelentőségét." Ebből kiindulva bírálta az utóbbi időben tapasztalt nacio­nalista, irredenta megnyilvá­nulásokat, amelyek helyen­ként nyílt ellenséges hangok­ban is jelentkeztek. Jelentkez­tek ideológiai hibák a történe- !ernoktatádban is. Nem mutat­ták be a magyar uralkodó osz­tályok hazaáruió politikáját, háttéribe szorult „ közelmúlt és a legújabb kor történelmé­nek oktatása. Beszámolt arról is Takács elvtárs, hogy a pedagógusok körében az utóbbi időben fo­kozottan jelentkeztek burzsoá nézetek, ami követelőén fel­veti a szocialista pedagógia alapelvetaék érvényrejuttatá- sáért és a marxista-Iminis ta világnézet fokozottabb érvé­nyesüléséért folytatott harc szükségességét az iskoláiban és a pedagógusok gondolkozásá­ban. E hibák felvetése mellett — mondotta befejezésül Takács elvtáirs, — természetesen nem lehet eléggé hangsúlyozni azo­kat az eredményeket, amelye­ket a pedagógusok az ifjúság nevelése, az egész társadalom előrehaladása, a szocializmus építése érdekében végeztek és végeznék. Ismételten csak hangsúlyozni kell, hogy a pedagógusok magatartá­sukkal és munkájukkal tci- jes joggal vívták ki és ér­demlik meg a mcghecs il­lést és az elismerést. Ez. az elismerés persze nem jelentheti az udvarlást a pe­dagógusoknak és n hibák el­hallgatását. A Központtá Veze­tőség határozatának elemzése útján meg kell tennünk min­den intézkedést, erőfeszítést azért, hogy a felsorolt hibás jelenségeket megszüntessük és tovább öregbítsük az iskolai és pedagógus munk;, tekinté­lyét, tovább növeljük azokat az eredményeket, amelyeket a felnövekvő nemzedék nevelé­sében eddig elértünk, Pécsett vendégszerepelt a néphadsereg művész­együttesének férfikara A Magyar Néphadsereg m^-észegyüttem pénteken Bb ** esett vendégszerepelt A Liszt Ferenc Hangverseny- termet ebből az alkalomból zsúfolásig megtöltő közönség «rá­mára a hetvenkét tagból álló férfikar hangversenye felejthe­tetlen művészi élményt jelentett. A preklasszikus madrigálok, Svesnyikorv, Bartók, Kodéit7 és Bárdos férfikarra írt remekművei Pécsett még soha nem hallott csodálatos szépséggel, megelevenítő erővel szólaltak meg a művészegyüttes műsorán. Lenyűgözően szép volt * Svesnyikov szovjet zeneszerző által feldolgozott „Ej uhnyem!” kórusmű orosz szöveggel, valamint Kodály Zoltám Ady: „Fél­szállott a páva“ és Petőfi Sándor: „Isten csodája, hogy még áll hazánk!” című költeményeire írott halhatatlan kórusmű- vének művészi drámaisággal történő előadása. Ez utóbbi kórusművet Kodály Zoltán a fasizmus legva­dabb tombolása idején, 1944-ben az elszunnyadt lelkiismeret felrázására alkotta. Megdöbbentő erővel juttatta diadalra az igazságát, hogy „Ne csak Istenben bízzunk, mint bázártk, — Emberségünkből álljon fed hazánk!” Ez a kórusmű, amely a zene erejével sokkal többet mond a vers leírt sorainál, amely kifejezi a söreik között lévő legmélyebb eszmei tartalmat, — lenyűgöző drámai képpé formálódót a férfikar toieleete tállá tőn« kifejező és hű tolmácsolásában. A vezénylő Vass Lajos őrnagy nagy kórusművésaete ki­tűnően találkozott az előadott müvek drámai erejével s en­nek köszönhető, hogy felejthetetlen művészi élményt jelentő előadásban gyönyörködhettünk. Hegyi Gézától, a művészegyüttes zongoraművészétől Cho­pin, Bartók és Liszt műveiket halhattunk, amelyek mind­egyike az előadóművész kivételesen magas képességeit, ra­gyogó technikáját és átélésbeli őszinteségét bizonyította. Jóból is megárt a sok Az egyik legszebb emberi erény: a szerénység. Az egyik legméltánylandóbb írói erény: a művészi szerény­ség. Ezek a megcáfolhatat­lan igazságok akkor jutot­tak eszembe, mikor a Du­nántúl című folyóirat leg­újabb száma a kezembe ke­rült és a borítólap második oldalától — melyen a felelős szerkesztő neve ékeskedik — eljutottam az utolsó ol­dalig, ahol viszont ugyan­ennek a felelős szerkesztő­nek a közeli jövőben meg­jelenő elbeszéléskötetét is­merteti valaki. , „.. a látás sajátot erede­tisége ... a stílus olykor szinte fölényes magabiztos­sága ..; mondanivalói min­dig közösségi érvényűek.». igényesség tartalmi, formai vonatkozásban egyaránt... bizonyára joggal sorolható az ilyen témájú írásművek legjobbjai közé.;.“ Párt napi Április Nagy László KISZÖV, Désl János Rendőrség, Garamvölgyi Miklós Bányaigaz gatóság, Szendrői György Posta, Szabó Pál Gyógyszertár Vállalat, Czirkos Mihályné KIOSZ, Sztcrgár János MÉSZÖV, Szibl Antal Ingatlankezelő Vállalat, Glück Imre Malomipari Egye­sülés, Dobai József Pénzinté­zet, Szabó István SZTK Al­központ, Szentístványi Gyulá- nc Egyetem, Gyöngyös Vilmos Szakérettségi. Tóth József Nagy Lajog Gimnázium, Bér­ces Lív ia MTH, Pusztai József Gépipari Technikum, Dénes Béla Gyárvárosi iskola. Szat­mári Sándor megyei tanács, Bocsárdi Albert fipiiletgépkar­bantartó Vállalat, Jozifek Já­nos Hangszer- és Asztalosáru- gyár, Asztalos Ferenc kereske­delmi vállalatok, Bórái Ákos Április Vcroezkei Lajos Borbála lakó­telep, Hadas Jánosné Szikra Nyomda Vállalat, Matakovics János Víz- és Csatornamű, Berki FülÖp I. kerületi tanács, Hidvégi Tivadar III- kér. ta­nács, Bujdosó László Vorosi- lov úti iskola. Juhász Ernő Vendéglátó Vállalat, Melles Rezső Belvárosi Leányiskola, Schwara Nándor Leőwey Klá­ra Gimnázium, Tímár Irma Nemzeti Színház, Bernáth La­jos Porcelángyár. Simon Imre Autóközlekedési Ig„ Tervező Iroda, Kovács Jenő Erdőgazda­ság, Körösi I>ajos Pécsbáaya- telep, Puskás Sándor Vasas I., Tamás József Bíróság, Körösi Lajos Pécsbányatelep, Gungl János Bőrgyár, Puskás Sán­dor Vasas, Kiss József Magas­építés, Mihály János Mező- gazdasági Szeráru gyár, Kár­1 gazán csodálatos, hogy lé rövid sorba — ennyi az Is­mertetés, helyesebben dics­himnusz, — hogyan és mi­ként került be ennyi díszítő jelző, ennyi hozsánna. Azt hiszem, megelégedne vele Csehov, Maupassant, Móricz Zsigmond vagy a világiroda­lom bármelyik nagy-nagy eV beszélője. Mondom, azt hf szem, megelégednék a dicsé­rettel bármelyikük, talán még soknak is találnák. Meg kell mondanom: én is tok­nak találom a virágot jelző­ket, a dicséret özönét Sok­nak találom, mert abban « folyóiratban jelent meg, me­lyet az agyondicsért — ér, kétségtelenül igen tehetséget de talán nem a legszeró-i nyebb — író szerkeszt, és így bizony mitagadás némi 9n-< dicséret jellege van.. i Az öndicséret nevű vtrág pedig, az Ibolyával ellentét­ben köztudomásúan nem ® legjobb illatul előadok 19-én TÜZÉP, Népbort. Kisker., Ma­jorosi János Nádor Szálló, Szó* ke Gyűl* MEZŐ KÉR, Ragon- csa Vendel Vegylaayagnagy ker„ Katona József Allatfor1 galmi V„ Jéhn József siklósi pártszervezet, Bedő Pálné szi­geti pártszervezet. Kovács István Gyárváros, Kovács Já­nos Múlom, Nemeskéri László Budai II., Szilágyi Lajos Me­szestelep, Vollár János Belvá­ros, Cseri Istvánná Budai L, Lantos János Szabolcs bánya­telep, Somogyi Béla MecsekaL ja, Györkő Antal városi ta­nács, Békési László Sörgyár, Gódor Ferencné A VESZ— Gázgyár, Rónaszéki Tibomé Patyolat, Csorbics József B. M. Gépjavító Vállalat, Nagy László TEFU, Kántor Sándor Tojás- és Baromfibcgyüjtő V< Szabó Béla Keményítőgyár, Szabó I ászló Üzemeld mezes. —O-án páti Ferenc Újhegy. Erőmű, Sztipánovics József Kesztyű­gyár, Lucza Jánosné Dohány­gyár, Kóczián Rajmund Tégla­gyár, Mezei Béla Kokszmű, Bérezi Pál Útfenntartó Válla­lat, Török Györgync Növény- olajipari Vállalat I vanoezák János Kenyérgyár. Honvédség 10 fő: Közlekedési Vállalat, Gemen táruipari Vállalat, Ci­pész Szövetkezet, Tejüzem, Épület és Tatarozó Válla iát« XIV. Autójavító Vállalat, Köz­tisztasági Vállalat, Húsüzem, Sertéshízlaló Vállalat, Ujhegy- szöllő lakóterület. A városi pártvcgrehajlubi- zottság felhívja a pártthkár elvtársak figyelmét, hogy aho­va előadót nem biztosítottak, ott a párttitkár elvtársak gon­doskodjanak előadóról. Anya­gért a városi párt-végrehajtó* bizottságra menjenek.

Next

/
Thumbnails
Contents