Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)
1955-04-17 / 90. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ mÁcpmnzmaarelvetőiJETEtn A MAI SZAMBÁN: Sztálin: Leninről. (2. o.) — A termelés és s pártellenőrzés. (2. o.) — Eszmecsere. (2.—3. o.) — Nemzetközi szemle. (3. o.) — Somogyi útijegyzetek. (A o.) — A miotagazda. (5. o.) — Pedagógus magatartás és közoktatási munkafegyelem. (6. o.) — Az első negyedév mérlege. (7. oldal.) MDP BARANYA MEGYEI Bl IO TT/A'CA'N AK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM ARA: 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1955 ÁPRILIS 17 Termeljünk többet és olcsóbban! A napokban alakultak vagy nJakulmaik meg a bányáknál, üzemekben és vállalatoknál — a műszaki és gazdasági vezetők, a párt- és tömegszervezetek megbfzottaiból —• azok a brigádok, amelyeknek az elkövetkezendő két hét során feladatuk lesz a helyi erőforrások és tartalékok . felkutatása, a termelékenység emelése és gazdaságossá tétele érdekében. Ha ezeknek a brigádoknak tagjai lelkiismeretesen, alapos körültekintéssel, a dolgozók javaslatainak felhasználásával végzik munkájukat, ekkor felmérhetetlen segítséget nyújthatnak üzemeik dolgozóinak, az évi tervben megszabott feladatok valóraváltá- sához. Nincs olyan üzemünk, bányánk, gyárunk, ahol ne lehetne segíteni a termelékenység emelését. Az új módszereket, tapasztalatokat üzmeink dolgozóinak csak kis százaléka ismeri vagy alkalmazza és éppen ezért a brigádoknak ezek felhasználására kell irányítani a figyelmet. Bányaüzemeinkben nagyszerű eredményeket hozott már a Rufli- módszer. Mégis, ha a számokat nézzük, ötszázan, a valóságban azonban ennél is kevesebben alkalmazzák. Hasonló a helyzet a 100 méteres gyors feltárási mozgalommal, a ciklusos munkaszervezéssel is, holott ismeretes, a ciklusos fejtések előhaladási sebessége 20 százalékkal gyorsabb. Üzemeinkben az építkezéseken hasonló problémák vannak. Vasipari üzemeinkben nem alkalmazzák a gyors forgácsolási módszereket, nem vált még közkinccsé a gyorsfala- *ási, a gyorségetési módszer az építőiparban. Ezenkívül még számos olyan lehetőség van, — elsősorban az újítási mozgalom fellendítése. — amelyek megismerése és széleskörű elterjesztése érezhetően megmutatkozna a termelékenység emelésében. A termelékenységet emelni nemcsak új módszerekkel lehet. A meglévő technikai felszerelések maximális kihasználása, a munka helyes megszervezése, a technikai és műszaki feltételek fokozottabb biztosítása, a munkaidő minden percének kihasználása — a munka termelékenységének emelését segíti elő. ' E téren van még bőven javítanivaló. Mutassanak rá a brigádok, hogy miért rossz az ürescsille, anyag, a levegőellátás a bányákban, a munkaszervezés az üzemekben, hol mit és hogyan kell kijavítánl. A termelékenység emelése elválaszthatatlan az önköltség csökkentésétől. Nem mindegy az, hogy csak többet terme- lünk vagy olcsóbban terme- lünk-e többet Nekünk olcsóbban többet termelnünk, nn akarjuk, hogy életszínvonalúnk emelkedjék, hegy holnap jobban éljünk, mint ma, hogy több jusson ruhából, cipőből, élelmiszerből. A fej.’ wzabaduLási verseny során értünk el kezdeti sikereket a: önköltség csökkentésében. A pécsi bányászok egy százalékkal, a bőrgyáni dolgozók 700.00C forinttal és még jónéhány üzemben olcsóbban termeltek a tervezettnél. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a legtöbb helyen igein magasra tervezték az önköltséget és még ezt ií túllépték, mint például a 11-es AKÖV-néd, a hidasi bányaüzemnél — ahol majdnem annyiba kerül egy tonna lignil termelése, mint a pécsi magas kalóriájú fekete széné — akkor elért eredményekké egyáltalán nem lehetünk elégedettek. Az önköltségcsökkentés lehetőségeinek felkutatása épper ezért égetően sürgős, fonto« feladat. A bányaüzemekbe! még gyakran előfordul, hogy meg nem dolgozott munkáéit is kifizetnek bért, és más üzemekben is — többek között a porcelángyárban, — gyakoriak a béralap-túllépések, az indo- kodatlan túlóráztatások. Ezek a tényezők mind-mind drágítják gyártmányaink, termelvé- nyeink önköltségét. A gazdaságos termelésnek másik legfontosabb tényezője a takarékosság anyaggal, idő- ved, energiával. Szép eredmények vannak e téren is. A pécsi bányászok jelentős meny- nyiségű bánya fát, a Pécsi Kesztyűgyárban, a Szigetvári Cipőgyárban. többszáz pár kesztyű, illetve cipő elkészítéséhez elegendő bőranyagot takarítottak meg. A brigádoknak, de az üzemek valamennyi dolgozójának továbbra is ku- tatniok kell azokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik az anyaggal való takarékosságot, különösen az importanyagok, hazai anyagokkal való helyettesítésének lehetőségét. Az olcsóbb, gazdaságosabb termelés feltételéhez tartozik üzemeink ügyvitelének egyszerűsítése, az improduktív munkát végzők számának csökkentése is. Sok még az olyan helytelen intézkedés, ami csak felesleges munkát jelent, szaporítja a papírhegyeket,' egyszóval sokoldalú kárt okoz. Több kimutatáshoz, több dolgozó kell, ami növeli a béralapot, az önköltséget, drágulnak a termékek. Megyénk ipari üzemeiben széleskörű munka verseny bontakozott ki. Dolgozóink maradéktalanul akarják teljesíteni a második negyedévi tervet is, méltó sikerekkel kívánják köszönteni a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepét, május elsejét. A verseny lendületét jelentősen fokozta az is, hogy a megyei párt-végrehajtó bizottság versenyzászlókat tűzött ki a legjobb eredményt elérő bányaüzemek és ipari űzetnek számára. Üzemi, párt és szakszervezeteink, a műszaki és gazdasági vezetés lelkesítse még jobb munkára dolgozóinkat, hogy a jövőben ne csak a termelés fokozása, de a gazdaságos termelés megvalósítása terén is komoly eredményeket érjünk el. Bikov elvtárs Pécsre érkezett K. M. Bikov akadémikus, a •«ovjetunió Tudományos Akadémiája I. p. Pavloviéi elnevezett Fiziológiai Intézetének Igazgatója szombaton délután Pécsre érkezett. A Nádor szálloda halijában az egyetem ve- *cto személyisegei ünnepélye- Kn fogadták a világhírű orvosprofesszort. Dr. Abády Gyu- a megyei tanács egészségügyi osztály vezetője üdvözlő ■zavai után, Bikov elvtárs megköszönte a szíves fogadta- *«t és megjegyezte, reméli, ezek a látogatások a jö mind gyakoribbak leszne után két kis úttörő üdv vendégünket virágcsokor Az üdvözlések után elvtárs résztvett a tiszte rendezett ebéden, délutál látogatta a készülő Zi múzeumot, valamint az térni tudományos intéze Délután fél 5 órakor az tem dékáni hivatalában lj getést folytatott a pécsi fesszorokkal, este 6 órak: dig előadást tartott az ej men, A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1955. évi népgazdasági terv első negyedévének teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, valamint a dólgozák anyagi helyzetének és kulturális színvonalának alakulását 1955. első negyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar A szocialista ipar 1955. eflső negyedévi teljes termelési tervét 104.6 százalékra teljesítette. A terv túlteljesítéséihez jelentős mértékben hozzájárult a hazáink felszabadulásának tizedik évfordulófa alkalmából kibontakozott széleskörű, lelkes munkaiverseny. Az egyes minisztériumok tér melési tervüket a következőképpen teljesítették: 1955. első negyedévi termelési terv teljesítése százalékban kohó. és gépipari minisztérium 105.4 szénbányászati minisztérium 105,? ezen belül a szén- termelés 100.9 vegyipari és energiaügyi minisztérium 105.1 könnyűipari minisztérium 101.2 élelmiszeripari minisztérium 104.2 építésügyi minisztérium iparvállalatai 113.1 országos erdészeti fő- igazgatóság iparvállalatai 111.6 közlekedés és postaügyi minisztérium ipar- vállalatai 106.1 A helyiipari vállalatok 105 százalékra, a kisipari szövetkezetek 106.2 százalékra teljesítették 1955. első negyedévi termelési tervüket. A tervtejjesítés értékelésénél figyelembe kell venni, hegy az első negyedévi terv az ipari termelésnek viszonylag nem nagy növekedését írta eilő. 1955. első negyedévében a szocialista ipar termelése 11.4 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakának — az akkor rendkívüli időjárás és az áramkorlátozások miatt igen alacsony színvonalát és (az idányszerű élelmiszeripar nélkül számítva) 1.3 százalékkal múlta felül a múlt év legmagasabb szintjét: a negyedik negyedév termelését. Az ipar 1955 első negyedévben többet termelt, mint amennyit a terv előírt szénből, bauxitból, hengereit acélból, fogatosekéből, kézi- és fogatos sorvetőgépből, foszformű trágyából, étolajból, szappanból, pamutszövetből, gyapjúszövetből, selyemszövetből, bőrcipő- ből, férfiöltönyből, motorkerékpárból, stto. 1954 első negyedévéihez képest 1955. első negyedévében jelentősen több szenet, villa- mosenergiát, bauxitot, kőolajat, acélt, hengerelt acélt, cementet, húzott üveget, arató- cséplőgépet, kerékpárt, rádióműsorvevőt, pamutszövetet, gyapjúszövetet, pamúharis- nyát, férficipőt, gyermekcipőt, stb. termeltek. A tervezettnél kevesebbet termelt az ipar acélnyers- anyagből, martinacélból, kén. savból, nitrogénműtrágyából', tehergépkocsiból, gőzmozdonyból, kerekes traktorból, néhány élelmiszerből, st:b. 1955 első negyedévében — a kezdeti javulás meilett — még mindig nem volt kielégítő egyes termékek minősége. A szocialista iparban 1955 első negyedévében közel 16.000 rel több munkás dolgozott, mint az előző év azonos időszakában. A munka termelékenysége (az egy munkásra eső termelés) 8.8 százalékkal volt magasabb a szocialista iparban, mint a múlt év rendkívül kedvezőtlen első negyed évében és — az idényjeláegű élelmiszeripar nélkül számítva — némileg meghaladta az előző negyedévben elért termelékenységi színvonalat. Elsősorban a termelékenység növekedésének, a végrehaj tott műszaki szervezési intézkedéseknek eredményeképpen az ipar számos területén a múlt évinél valamelyest kedvezőbben alakult az önköltség. Az önköltségcsökkentés .terén edért eredmények azonban még nem kielégítőek. Mezőgazdaság 1955 tavaszán a mezőgazda- ági munkák a kedvezőtlen időjárás .következtében a szokásosnál későbben indultak meg. Az őszi vetések általában jól teleltek: a tavaszi takar- mánygsibonaneműek vetésének üteme azonban nem kielégítő. A március elsejei állapotnak megfelelően végrehajtott állat számlálás eredményei szerint az ország állatállománya — a juhállomány kivételével a múlt évihez képest növekedett. A sertésállomány kereken 5.6 millió darab, 30 százalékkal nagyobb, mint a múlt év márciusában volt. Az átlagosnál nagyobb mértékben növekedett a sertésállomány az egyénilleg gazdálkodóknál és a beadásra nem kötelezett, földdel nem rendelkező állattartóknál. A megnövekedett sertésállományiból a tavalyinál jóval magasabb a fiatal állatok aránya. A szarvasmarhák száma valamivel több, mint egy évvel ezelőtt, a tehénállomány azonban kismértékben csökkent. Az 1955. első negyedévi begyűjtési tervet a vágóállatok és állati termékek közül baromfiból és tejből .túlteljesítették, vágósertésből, vágómarhából és tojásból a tervezettnél kevesebbet gyűjtöttek be. A negyedév folyamán több, mint tizenötezer új tag lépett be a termelőszövetkezetekbe. A legtöbb belépő Szolnok, Szabolcs-Szatmar, Békés és Somogy megyében volt. Huszonhat áj termelőszövetkezet a’akult. A negyedév folyamán a mezőgazdaság jelentős szánni gépet kapott, így többek között 1100 traktort (ebből több mint 500 Univerzál traktort), 1200 traktorekét, 300 kultivátort és 150 fűkaszálót. A gépállomások a tél folyamán kijavították a tavaszi munkához szükséges erő- és munkagépeket. A gépavításí gyorsabb ütemben és jobb minőségben hajtották végre, min. a múlt évben, a javításra szorult cséplőgépek 79 százalékát, a kombájnok 59 százalékát, az aratógépek 73 százalékát javították ki március 31-ig. Közlekedés 1955. első negyedévében a múlt év azonos időszakához képest mind a teher-, mind a személyforgalom jelentősen emelkedett. A vasú) 14.8 százalékkal, a teherautófuvarozó vállalatok 6.6 százalékkal szá ntottak több árut, vasúton kö zel hárommillióval, távolság'' autóbuszon pedig több mint ötmillióval utaztak többen, mint 1954. azonos időszakában. Áruforgalom A kiskereskedelem 1955 élső negyedévében 6.2 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított Le, mint a múlt év azonos időszakában. A kereskedelem árukészletei jelentősen megnövekedtek és a választék is bővült A lakosság élelmiszerellátása Jobb volt a tavalyinak A kiskereskedelem mintegy hat százalékkal több élelmiszert adott el mint 1951. első negyedévében. Ezen belül tejből hat százalékkal, vajból öt százalékkal, sajtból húsz százalékkal, cukorból hat százalékkal, tojásból 64 százalékkal, édesipari cikkből mintegy 25 százalékkal többet adott el a kiskereskedelem 1955 első negyedévében, mint egy évvel ezelőtt A liszt-, kenyér- és zsiradék- ellátás a negyedév folyamcin zavartalan volt, nyershúsbói és főként sertéshúsból az ellátás nem volt kielégítő. Több fontos élelmiszerből, elsősorban tejtermékedből, hentesárukból, édesipari cikkekből lényegesen bővült. a vá'asz- ték. Iparcikkekből a kiskereskedelem 6.2 százalékkal többet forgalmazott, mint a múlt év első negyedében. A ruházati cikkek közül gyapjúszövetből, kötöttáruból, női komfekció- ciikkékből mintegy tíz száza'.ék kai több volt a forgalom, mint a múlt év azonos időszakában. Jelentősen emelkedett egyes tartós fogyasztási cikkek forgalma; edényáruból 40 százalékkal, kerékpárból 25 százalékkal, tűzhelyből több mint 40 százalékkal többet adtak el 1956 első negyedévében, mint 1954. azonos időszakában. Építőanyagokból, mezőgazdasági kisgépekből és szerárukbóL a negyedév folyamán közel két. szer annyit adtak el, mint a múlt év azonos időszakában, Építőanyagokból — bár az eladási forgalom jelentőin növekedett — nem tudták a keresletet kielégíteni. * 1955. első negyedévéiben tovább emelkedett a piaci felhozatal. A piaci árak a megnövekedett felhozatal ellenére nem csökkentek. Beruházások — építkezések 1955. első negyedévében — a tervnek megfelelően — beruházásokra 10.9 százalékkal kevesebbet foirdí tot tunk, mint egy évvel ezelőtt. Az állami építőipar termelési tervét teljesítette, azonban az első negyedévi beruházási terv teljesítésénél lemaradás mutatkozik. A negyedév folyamán több — nagyobb résziben az előző évekről áthúzódó — beruházást helyeztek üzembe. A minisztertanács határozata értelmében az 1954/1955. évi fűtési idény 1955. április 15-én befejeződött. Kórházak, rendelőintézetek, ovódák. csecsemőotthonok, vagy ezekkel egyenlő elbírálás alá tartozó intézmények, iskolák. egyetemek, napközi otthonok, valamint az állami balett- intézet. az Állami Operaház és az Operaház Erkel SzínháMr "kezdte működését • soroksári vasöntöde, üzembe helyezték a I-enin Kohászati üzemek középhengersorát, a Sztálin Vasmű mész. és dolomitégető üzemét, az L számú énülrtelemgyár építőlemez üzemét, stb. Megkezdték a borsodi hőerőmű húsz mw-os L számú gépsyysé- gének és II. számú kazánjának, valamint a „November T* erőmű VII. számú kazánjának próbaüzemeltetését. Ezenkívül a negyedév folyamán számos rpeglévő üzemet bővítettek, illetve korszerűsítettek. így pL jelentős összeget fordítottak a Kőbányai Sör- és Malátagyár, valamint a pécsi Pannónia Sörgyár bővítésére. Az első negyedévben több ipari, főleg élei mi szeripa, ri üzemet korszerű munkavédelmi és üzemegiászségügyi berendezésekkel láttak el. A népgazdaság állóalapjainak az 1955. első negyedévi jelentős bővülése mellett azonban több beruházás munkálat tai nem folynak tervszerűen, illető’.eg nem fejeződtek be a tervekben előírt határidőkre. Szociális, kulturális eredmények A negyedév folyamán tovább javult a dolgozók szociális és kulturális éHátotteága. Bővüiít az egészségű®"! hálózat: növekedett a kórházi ágyaik száma, a járóbetegek ellátására több rendelőintézeti, szakorvosi és üzemorvosi mun kaórát fordítottak. Több új szülőotthon létesült. A bölcsödéi hálózat „ negyedév folyamán min tegy hat száz férőhellyel bővült 1955. első negyedévében több mint 2700 állami erőből épült lakást adtak át beköltözésre, ezenkívül állami támogatással és magánerőből több, mint 2300 lakás épült. A villamos- és a városi airtó- buszfomgialom tovább emelkedett. A budapesti járműállományt 26 trolibusszal és 89 autóbusszal bővítették. Jelentősek az eredmények kulturális téren is: a negyedév folyamán többmiŰSó példányban Jelentek meg új könyvek, illetőleg művek, új kultúnházak és kultúrotthonok létesültek (pl. Ajkán és Barcson), megnövelteden a színházlátogatók száma, a negyedév folyamán mintegy 30 százalékkal többen látogatták a mozikat, mint a múlt év azonos időszakában. 1955. március 15-én a tudományok, találmányok, újítások, „ termelőmunka módszerének: alapvető tökéletesítése, továbbá az irodalom és művésziét terén elért kiváló eredményekért nyolcvanegyen részesültek Kossuth-díjban. Budapest, 1955. április 16. Központi Statisztikai Hivatal za helyiségeiben, hivatalokban, üzemekben, illetve központi fűtéses lakóházakban 1955. április lő-e után — a külső hőmérséklettől függetlenül — fűteni lehet akkor, ha a helyiségek belső hőmérséklete 18 Celsius fok alatt van. 1955. május 1 után — a fentiektől függetlenül — a fűtési a felsorolt szerveknél lg meg kell szüntetni. Határozat az 1954—1955. évi fűtési idény befejezéséről
