Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)
1955-04-16 / 89. szám
1955 ÁPRILIS id NAPES 8 Hozzuk rendbe párthelyiségeinket ! Körúton a sásdi járásban Megyénk legtöbb községében a községi pártvezetőség választására készülődnek a kommunisták. A vezetőségválasztás előtt azonban többek között — még egy sokak szemében talán jelentéktelennek látszó, tie végeredményben igen fontos munkát Is cl kell végezni: rendbe kell hozrfí a párthelyiségeket. Cwö«Ire> A párthelyiség elhagyott kis ház, ablakai itt-ott papírral befödve, s rajta fakó tábla: „Magyár Dolgozók Pártja göd- , rei szervezete”. A poros abla- 4 kon éppen hogy csak belátni. Törött pad hever a papírhulladékkal teleszórt padlón, s füstös falon dekoráció maradványok csüngnek. — Igen, ez volt bárom évvel ezelőtt a párthelyiség — mondja Bódog elvtárs, pártvezetőségi tag. — Három évvel ezelőtt? S most ilyen? — Persze, mi nem használjuk azóta, — folytatja Bódog elvtárs. — A tanácsházán szók tűk tartani a gyűléseket, itt meg nyáron a tűzőrség szobája volt, azért ilyen .;; Rendbe lehetne hozni, s meg is érné, takaros lcís épület lenne, otthont kapna a két párt- szervezet — a falusi és a tsz — több mint harminc tagja és A tanácsházától fölfelé vezető utca jobboldalán piros téglával kirakott ház — ez volt két évvel ezelőtt a baranya- szentgyörgyi pártszervezet helyisége. a DISZ is. — Anyagunk is van hozzá — szólal meg Balogh Mihály tanácselnök — úgy gondoltuk május 1-re rendbe tesszük. Mesteremberünk is lenne, hiszen Schiller elvtárs, páríve- zetőségi tag — kőműves, a népfront bizottság titkára, Forcha elvtárs meg asztalos. Épület van, anyag van, mesterember is van csak éppen párthelyiség nincs. Mi hiányzik még? A pártvezetőség, a DISZ-szervezet, a tanács akarata, kezdeményezése. Nem nagy munka az egész: kimeszelni, berendezni, földíszíteni, sőt még virágos kertet és röplabda pályát Is készíthetnének előtte. Amíg elnézik a fakó táblát, az „árván hagyott” épületet addig nem lesz párthelyiség. S hogy ez meddig tárt, kizárólag a gödrei pártvezetőségtől, a kommunistáktól függ. Csak volt.;; Ugyanis Nagy János tanácselnök a faluba költözött, lakás kellett, hát neki adták. Eddig rendjén is lenne, de az már nem, hogy a tanács „kisajátította” a párthelyiséget és azóta sein gondoskodott másikról. Szükség lenne helyiségre! Ha a falu több mint harminc kommunistája — a falusi és a tsz-pártszervezet — közös gyűlést akar tartani, bemennek a tanácshoz és megkérik a tanácselnököt: legyen olyan kedves és engedje be őket a tanácsterembe. Nemcsak gyűlésekre kellene a párthelyiség, jó lenne, ha a párttagok estémként elbeszélgethetnének valahol. Kultúrotthon sincs a faluban s így a harminc DISZ-tag sem talál máshol szórakozást, mint a kocsmában. — Már gondoskodtunk másik helyiségről — mondja a tanácselnök elvtárs. — A földművesszövetkezetnél hátul az udvarban van egy szoba, az jó lenne.;. Nem, Nagy elvtárs, az nem lesz jó. Azért sem, mert azt legföljebb nyári konyhának vagy kamrának lehetne használni, másrészt, mert kocsma, üzlet és pórthelyiség sehol sincs egy helyen. — A felső iskolánál is lehetne — vélekedik Nagy elvtárs — csak a járási tanács .:: Két évvel ezelőtt sem várták a járási tanácsot, most sem várni, hanem cselekedni kell. S ha a tanács nem akar, miért nem követel a falusi pártszervezet, a tsz pártszervezete és a DISZ? Senki nem mondhatná, hogy jogtalan a követelése.. Harminc párttag, harminc DISZ-tag, az MNDSZ, a Népfront Baranyaszentgyör- gyön is megérdemelne egy helyiséget. A tanács elvette, gondoskodjék másikról, megfelelőről! A pécsi Főpostán megrendezték a kerületi fónl- kus és siemens távíróversenyt. A fónikus távíróverseny győztese a haladók közül Bónis Lajos az I. számú postahivatal dolgozója. A kezdők közül Tihanyi Mária kaposvári postás nyerte az első díjat. A Siemens távíróverseny győztese a haladók közül Sárosi Orbánné pécsi, a kezdők közül Károlyi István a zalaegerszegi postahivatal dolgozója. Gödreszcnimáríon A falu végén szürkére meszelt házba mellékajtón — amelyről hiányzik a tokdeszka és a küszöb — egy szobába vezet Harmath elvtárs, párttitkár. — Ez lenne a párthelyiségünk — mondja, mintha várná, hogy azt feleljük rá: ez aztán igen! Mi tagadás, szépen kifestett szoba, be is van rendezve, de azért mégsincs minden rendjén. Három kép lóg a talon, s aki többet akar látni nézzen az asztalfiókba, mert ott porosodik jónéhány! A padlót ki kellene javítani, a menyezetet bemeszelni, a képeket felrakni, s máris szebb, otthonosabb lenne. Talán erő nincs hozzá? — Égjük vezetőségi tag, En- gyel Tibor elvtárs kőműves — mondja Harmath elvtárs — s ha a Sertéstenyésztő Vállalatot megkérnénk, ők is segítenének. S ha még a diszisták is hozzálátnának!.. t Persze, kívül is lenne mit tenni. A faluban minden ház előtt téglából kirakott járda van, csak éppen itt, a párthelyiség előtt nincs. Tíz-tizenöt méter hosszú járdáról van szó, tégla is van a tanyai romoknál csak el kellene hozni és lerakni. Kinek kellene megcsinálni? A párttagok és DISZ-tagok száma több mint ötven. Ennyi embernek alig kétórás munka. Ua ranyaszen(gy5rgy Som&gqi utijeqij.zetek A Latönka Sándort idézi itt: minden. Földet foglaló sum- másaival őt reszkették a dombtetők fekete fenyveseibe fesz kelt mállott falu kastélyok, őt idézi a zászló Somogy megye faragott kapujában.... A szám széle bizony véres Lássa is meg minden béres, öreg bojtár, számadó: Igaz ember meghal inkább, Sohasem lesz áruló. Egy életem — egy halálom A kaposi megyeházon Lesz még vörös lobogó! Imhol lebbenti, csat- tinstja az április szele a zászló vörösét a kaposi megyeházon. S a zászló fölött, az épület homlokzatára tán száz esztendeje felvételt betűk: ,,A’ Közjóért” most már igazat szólanak. ,A’ Közjóért...” Latinka fiai ülnek Stefanies Lengyeltótiban tanultam meg — mi az a somogyi virtus, és Pál és Vidovite bőr- huzatu foteljeiben, a gyilkoskedvű somogyi kisurak helyén szer- számlakatos a pénzügyi osztályvezető, — parasztember a párt- bizottság munkatársa, cukorgyári munkás- lány a megyei elnökhelyettes, szabósegéd a begyűjtési hivatal helyettes vezetője. — Laiinka Sándor fiai fogadják a baranyai parasztküldötteket — a verseny dolgában. Hejj, ha megérhetted volna ezt, Latinka Sándor elvtárs! Megélni — megérni? Hiszen ott lüktet So- mogy-orszóg szívében, dalában, meséjében, történelmébe n s „a nádasi erdőszélen", ahol „tizenkét sír sorban szépen” vörösöket temettek, emléktáblát állított a megye nagy fiának, a százharminc somogyi termelőszövetkezet szervezőjének, aki 1919-ben „véreshajnalban, hűvös szélben” meghalt — A’ Közjóért hogy mit tesz ez a nagy szó: közönségünk becsülete. A falu hárameaeröhszáz lakója féli a jégve-, rést féli az aszályt, de a kettőnél is jobban a legnagyobbat, hogy talán öreglak valahogy eléjük kerül. Mindent — csak ezt ne! Gondolom, ha kalappal kellene kimerniük érte a közeli Balaton vizét — azt is megtennék. De mivelhogy öreglak nem a Balaton vízével, hanem a kihizlalt mangalicák tucatjaival tűnik ki beadásban hónapról-hónapra, — Makarész János bácsi is úgy jött el a disznó-óltól, hogy azt mondja: — Holnap úgyis be gyűjtési nap. Hallod- e, elviszem az ár- tányt Mondhatták neki, hogy hiszen messzi még a szeptember. —• Az egyik fülén be, a másikon meg ki. Hisz attól melegszik a szív, hogy ni, a Makarész Jani bácsi! Fél esztendővel előbb! Ez a derék! Hanem a mázsánál, az átvételnél, mintha az égből pottyant volna le. — Hajtsa haza Makarész bácsi — alkalmatlan. — Az enyém-e?! — Nincs meg a százhuszonhat, így nem vehetjük át: Majd két hét múlva. Szinte füstölögve, nagy indulatában, szót sem ejt Hazatereli, óljába zavarja a röfögő ártányt s nagy csendben, nagy méreg ben már megy is végig a nagysoron, le a Kossuth Lajos út irányába. És nicsak, — disznóval jön vissza! — Hajtja nagy hegyesen a mázsához, fordítják rá — még felül is üti a százhuszonhatot... — Honnan? Honnan a csodából? Nevetnek. A begyűjtési megbízott is. Lenhoífer József, a községi párbtitkár, az öreg Suri Ferenc, aki már másodszor tsz- tag (nem lépett 6 #e ki, se vissza. 19-ből, Latinka idejéből kelt az első tsz tagsága) — A Kovács Istvántól. Odaadta neki a magáét míg Maka- részé felhízfk. — Csak úgy? Első szóra? — Hát persze. Miért ne adta volna? Tudta — visszakapja tőle, nó meg — eny- nyit mindenki megtehet községe becsületéért Azon nevetnek — hogy ml van ezen csodálkoznivaló?! (Folytatjuk) Felavatták a bolgár hősök emlékművét Mohácson Az emlékművet a városi tanács a Hősök parkjában állíttatta fel, annak a 17 bolgár katonának emlékére, akik 1944 őszén, a Mohács váró., felszabadításáért folytatott harcok során hősi halált haltak. Nevüket az emlékművön elhelyezett márványtáblán örökítették meg. Április 10-én, mintegy ezer főnyi közönség előtt ünnepélyes keretek között avatták fel a bolgár hősök emlékművét. Az emlékmű leleplezési ünnepségén megjelent Borisz Manolov elvtárs, a Bolgár Nép- köztársaság rendkívüli és meghatalmazott követe is. Az emlékműre a pártszervezetek, a tanácsok, a tömegszervezetek, üzemi dolgozók koszorúkat helyeztek el. Á baranyai kisipari szövetkezetek a második negyedévben a lakosság szükségletére jóval több árucikket gyártanak, mini amennyit tervük előír. így a Pécsi Bádogos KTSZ 50 tejeskannát, 500 tepsit és különböző méretű horganyzott fazekat készít A Mohácsi Építő KTSZ 45 darab háton hordozható tejesteannát, 140 horganyzott mosóteknőt és 150 horganyzott vedret, a Dunaszefccaői Vegyes Kisipari Termelőszövetkezet 100 mosó- fazekat, 50 tűzhelyet és 500 vizesvödröt készít terven feliül. A Vajszlói Vegyes Kisipari Termelőszövetkezet tíz tűzhelyet és 500 vi- zesvödröt, a Bólyi Vegyes Kisipari Termelő- szövetkezet 400 darab facsapot gyárt, terven feliül a második negyedévben május 1 tiszteletére. Mozgalmas napok a gépállomásokon ^ omopy megyei szaJctársaikat maguk mögött hagyva a tavaszi terv teljesítésén munkállcodnak traktorosaink. Küzdelmes és nehéz dolog most jó traktorosnak lenni, Ha csak zsebére nézve belegázolna a sáros földekbe — jóvátehetetlen kárt okozna tér meloszövetkezetnek, egyéni gazdának, eszten- dókre játszana el előttük a gépi munka be- A csületét. Száraz időkre várni? Hisz itt már a kukoricavetés ideje is lassan és az idő — enyhén szólva nehezen javul. Nincs mit tenni — munkára készen állni és az esők szünetében elvégezni a legalkalmasabb munkákat, félholdanként, holdanként — táblánként haladva előrébb. Mozgalmas napokat élnek a gépállomások — melyeik igénybe vesznek minden szervező- készséget, tudást, akaratot. Négyzetbevető kukoricavetőgép JJarmincegv traktor vágott neki a borús reggelnek és harmincegy caplatott ki, sietett ki tizenegy óra tájt a latyakos dűlőkből. Esik. Megint. I^ik, rnipt annyi hete már vigasztalanul, nem apadnak a felhők a bólyi gépállomás fogott, de nem apad a tavaszi talajmunkák terve sem. — Én már megmond tuounk kapáim eleget meglesz a terv, ha nen lőttek. Mang Bela elvtáns, kitüntetett főmérnök a jegesen csap kodó csőben felbakolt gépeknél mutatja, — mit tesz azért, hogy csakugyan kar álhassa- *. nak? Hiszen ez egy közönséget; barmi,ncsoros vetőgép! — Az. Méghozzá mosonmagyaróvári. És ez a közönséges harminc-soros gabonavetőgép négyzetbe fogja vetni a kukoricát egy hét múlva. .Felnyitja a magszekrén; magyaráz, mutat és egy pe ™ulya már azt kérdeztük eg n\af- , nem jöttek eddig: Mások. Viszont nw éppen a rendkívül egyszer 'efnzi az életrevaló d< L ‘)a,j 'é kell ide írni szósz .rogy Sásdon is, Villán -M-. is tanakodjanak felőle. “ía. Szóval négyzett e.ogépünk csak egy van. E ze. talán elvethetünk száz h< dat es kész. vége a vetési ic ne«.'Mi többet szeretnénk gt P®* vetni, már csak a tavai terv miatt is. Ezért: ledobáljuk a felesleges csoroszlyákat, csak hatot hagyunk rajta. Ez veti a hat sort, a többi nyílást elzárjuk. Namármos-t: a hat cso- roszlya aljára egy-egy lapocskát szerelünk, amit rugó szorít rá a kiömlő nyílásra. Elzárja teljesen, és csak abban a pillanatban nyitja ki, amikor a kioldó szerkezethez elérkezik a vezérlő drót egy-egy csomója. A kioldószerkezet és a drót ugyanaz, amit a rendes négyzetbeveto gépekre kaptunk. Ennyi az egész. — Két gépünk lesz, egy helyett. És ha ez beüt, akkor feleslegesek lesznek a négyzetbevetők, mert a közönséges ga bonavetőgép is megteszi ezt a szolgálatot. — Ha beválik, lehetséges. Az irodában a csuromvizes agronómusok szidják az időt, és emlegetik a szép időket, amikor mehettek állami gazdaságba szántani, a nagy táblákon játszva teljesíthették a tervet. Most meg még az erdészet is kiesett, hiszen csónakkal szállítják a rönköket, ahelyett, hogy traktorra] huzatnak. Kutya idő, átkozott eső. Mang elvtárs csak mosolyog a bajsza alatt. így van — nincs más hátra, csak a termelőszövetkezetek. Ott kell jól dolgozni. És nem szitkozódás- sal, hanem találékonysággal egyengetni a gépi munka, a tervteljesítés útját. Gépekkel, vegyszerrel a nyomok és kártevők ellen Jf 953-ban voltak a közönsé- Oes háti permetezőgépek, melyekkel minden gazda úgy boldogult, ahogy tudott, ötvennégyben már jött egy közönséges jeep-autó is, amely a hátuljára szerelt ventillátor segítségével szórta szét fertőzött vetéseinken az Agritoxoi. Háromszázezernyi hold baranyai szántó és egyetlen szál kivén- hedt jeep! Ma már 33 vadonatúj, nagyteljesítményű gép áll bevetésre készen a szederkényi növényvédelmi gépállomáson — megyénk növény- egészségügyi központjában, ahonnan, hogy a háti permetezőgépekben se legyen hiány, — éppen minap osztottak ki kölcsönre. Baranya mindéit sarkába vagy kétszázat ezekből az egyszerű gépekből. Bevetésre készen? Talán januárban így volt igaz, most. április derekán azonban már a futrinka kártétel elleni vétkezésen, kint a megye gabonaföldjein szórják a védőanyagot, a napi 50—80 holdat fertőtlenítő szovjet OKSZ gépek. Egyik telefon a másikat éri: a villányi járási tanácstól Sramó István kér segítséget a lippói Bine őre tsz 40 holdas ősziárpa táblájára, a másik percben pedig Kacsótáról jelentkezik a Jobb Sors termelő- szövetkezet, hogy — Csócsárlókárt észleltünk. Jöjjenek időben! Időben, az egy huszonnégy órát jelent. Kiirányítják a szűk séges Agritoxot, egyik közelben dolgozó gép pedig telefonutasításra Lippónak, vagy Ka- esótának veszi az irányt. Kétezer hold — hatalmas terület. Kétezer hold — ennyi 9 szederkényi növényvédelmi gépállomás tavaszi, futrinka-ellenes teljesítménye. — Meg kétezer termőfaegy- ség, a téli permetezések során. Szamosmenti Tibor szak- agronómus munkatársaival új, nagy, eddig sosem látott akcióra, a vegyszeres gyomirtásra készül elő — ezerholdakon: — Végigpermetezzük a búzákat, árpáikat és három nap múlva valamennyi kétszikű gyomnövény elpusztul. Vagonokat jelent ez kenyérnekvaló- ban, ugyanannyit takarmányfélékben. Kékesd, Erzsébet, Püspöklak, Zengővárkony ... tizenhat termelőszövetkezet szerződött velünk eddig s mihelyst alkalmas lesz rá idő, a pajzstetű, a csórsárló után nekimegyünk a gyomoknak. Gépekkel! Vegyszerrel! Külön terveznek az esőre, külön a száraz időre VT annak, akik kifognak az j ’ az időn. Úgy lopkodják | össze az esőktől a perceket, órákká, műszakokká, teljesített normálholdakká — de kifognak az időn. Zélity József brigádja ilyen emberekből ált Basta István az egyik traktorosa, ifjú Vass József annak a váltótársa. A palkonyai Mao Ce-tung búzától Iáján kapta el őket rotációs kapájukkal az eső. Gyors, mégis áztató áprilisi eső. Ha folytatják — kitúrják mind a búzát. Ha megállnak — elvesz jóformán az egész nap. Amilyen gyorsan jött, ügyei is ment a íellhő a harsány i hegy felé. Csak a vizet hagyta ott, a tócsákat, meg a sarat. És két dühödt, de leleményes traktorost, aki pár órás szik- kadás után újra vígan hozatta rotációs kapáját — nem nem a búzaföldön, — hanem az öreg lucernáson, melynek évek óta eke nem háborgatta földje, gyorsan száradt, s kemény, mint a beton. Varga István és Mayer Alajos a brigád másik két tagja. Talán ugyanaz az eső ugratta szét őket, amelyik Bastáékat. csakhogy ők nem rotációs kapával dolgoztak, hanem tárcsával, amely összegyúrja a talajt, kárt tesz, kárt, márpedig akkor se termés, se osztalék a termelőszövetkezettől. Otthagyták a tárcsát és be Villányra. — Pótkocsiért jöttünk igazgató elvtárs, feszengenék előtte — úgy gondoltuk, — a dűlő elbírja, hát trágyát azt hordhatunk. Ha meg felszikkad, újra ráakasztunk a tárcsára. Az irodában akkor számfejtették a béreket, amikor elmentek. Meglátszik a boríték- jukpn, hogy ezek az emberek külön terveznek esőre, külön a száraz időre, és talpra esnek mindenkor. A bérelszámolók ennek a brigádnak, Bastáéknaik számolták el erre a deltádra is a legtöbb forintot, A pécsi szennyvíztelepről három és fél kilométer hosszú csatorna építését kezdték meg, A csatornát a Gázmüvekhez vezetik, ahol a fekáliából havonta 1500 köbméter, 7.000 ka- lóriájú gázt készítenek majd. A csatorna építése 280 ezer forintba kerül és előreláthatólag június végén fejeződik be. A kaukázusi zergevirág a mecseki erdőben két év után most nyfliiik újra. A mecseki erdőgazdaság dolgozói elhatározták, hogy fényképfelvételeket készítenek a hegység növényvilágáról és felvételeiket még ez év folyamán előadások alkalmával ismertetik. A huszonhárom holdas baranyahídvégi kulák, Csordás Jenő, a tanács többszöri felszólítása ellenére sem tett eleget cukorrépavetési kötelezettségének. A kivetett 2600 négyszögölnyi terület helyett mindössze 600 négyszögölet vetett be, a többi területen pedig a cukorrépa veté sét megtagadta. Ezért a siklósi járási ügyészség Csordás Jenő kulák ellen vádiratot nyújtott be a járásbírósághoz, amely az eljárást megindítja. A Pécsi Épületanyag- iutarozó Vállalat dolgozói közül Várnagy Ernő és Hargitai Miklós gépkocsi- vezető a május 1 tiszteletére rendezett munkaversenybeu nagyszerű eredményeket értek el. Várnagy Ernő 4-lú tonna építőanyagot szállított el 697 kilométer távolságra a verseny első dekádij álban. Hargitai Miklós 406 tonna anyagot 729 kilométerre szállított egyi azon idő alatt,
