Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)
1955-04-15 / 88. szám
DUNÁNTÚLI AZ MD P Xn. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM MECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ARA SO FILLER PENTEK, 1955 ÁPRILIS 15 Tanuljuk meg a tömegek vezetésének lenini tudományit! ! A proletártátusrualk a hata- ran éppen arra támaszkodik, lom megszerzéséért és meg- hogy a pártonkívüli tömegek tartásáért, a szocializmus meg- előtt olcsó demagógiával sze- vaűósításáért folytatott harca réz népszerűséget, gazdasági ewán a párt egyik legfonto- alapok híján ígér anyagi ja- * ibb kérdése: hogyan vezesse v-ulást az elégedetlenkedőknek ti tömegeket. A párt a dolgozó és együtt követel a. követelő- tömegek támogatása nélkül zőkkel. Ez a demagógia meMAI SZÁMBAN: Megyei Ipari termelési nagyaktíva Pécsett. (2. o.) — Jugoszlávia szövetségi nemzetgyűlésének válasza a Szovjetunió (> Legfelső Tanácsa felhívására. (2. o.) — Csütörtökön megindultak a komlói szénosztályozó III. széregységei. (3. o.) Helyes kerékvágásban az ócsárdl Béke Őre. (3. o.) * Előre a mewy^i párt-végrehajtóbizottság vándorzászlajának elnyeréséért! Megyénk bányáiban és ipari üzemeiben aa elmúlt hónapok során hatalmas méretű munka- verseny bontakozott ki. Dolgozóink nagyszerű eredményeket értek el, a pártunk Központi Vezetősége által megszabott feladatok végrehajtásáért, a tervek túlteljesítéséért folytatott harcban. E nagyszerű verseny továbbfolytatása és a versenyben a legjobb eredményeket elérők kitüntetése érdekében a Magyar Dolgozók Pártja baranyamegyei végrehajtóbizottsága két verseny-zászlót alapított. Az egyik versenyzászlót annak a bányaüzemnek, a másik versenyzászlót annak a® ipari üzemnek dolgozói nyerhetik el negyedévenként, amely az élüzem cím feltételeit a legjobban teljesíti. A versenyzászlók végleges tulajdonosai azon üzemek dolgozói lesznek, akik a legkiemelkedőbb eredményeket érik el az évi terv minden részleteiben való túlteljesítésében. Előre a megyei párt-végrehajtóbizottság vándorzászlajának i elnyeréséért! A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA BARANYA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA T * nem érhet el tartós eredményeket. Csak a dolgozó nép egész erejét harcbavetve tudja a párt megőrizni a proletárdiktatúrát az ellenséges támarőben idegen a pártnak a tömegek előtt használt hangjától. A párt mindig őszinte hangon beszél a tömegekkel, nem fél nekivágni a népszedásak közepette, csak az egész rűtlen, de szükséges feladatok dolgozó nép lelkes, áldozatkész 'munkájával valósítható meg a szocializmus. A forradalmi elmélet nagyszerű mestere, s a párt forradalmi harcainak megoldásának sem, nem titkolja a nehézségeket, de nem is tér fcj azok elől, hanem a dolgozókat hívja segítségül. Éppen a dolgozó pártonkívüli lángeszű vezetője, Lenin, olyan tömegek előtti őszinteség, a útmutatásokat adott a prole- bátor kiállás a nép érdekében tariátus forradalmi pártjának, — ha kell, még a téves néze- emelyek betartásával a törne- teket valló tömeghangulattal gek élén haladva, azoktól el - szemben is, — ez az, ami a nem szakadva a biztos győzelem reményében folytathatja harcát az űj társadalomért. Lenin arra neveli a kommunistákat, a párt vezetőit, hogy tanuljanak a tömegektől, „...a pártonkívüli proletártömeg útmutatásai, — írta 1921-ben a Párttisztításról szóló cikkében, sőt sok esetben a pártonkívüli paraszttömeg útmutatásai is, rendkívül értékesek." Súlyosan vét a párt és a dolgozó nép érdekei ellen az a pártfunkcionárius, aki a tömegeknek ezeket az értékes útmutatásait elhanyagolja, nem veszi figyelembe. Pártnak biztosítja a tömegek közötti népszerűséget és szilárd tekintélyt A lenini útmutatások követése ma elengedhetetlenül fontos az előttünk álló feladatok megoldásában. Pártunknak, minden kommunistának és az egész dolgozó népnek kemény harcot kell most vívnia, hogy növelhessük a munka termelékenységét olcsóbb és jobb áruikat adhassunk a bel- és külkereskedelemnek, fejleszthessük mezőgazdaságunk szocialista szektorát, növelve egyúttal az egyéni gazdaságok , ... , . . . terméshozamát is. Bonyolult vezetői a lenini ut- és nagy erőfeszítéseket kövemutatás nyomán nem egyszer hangsúlyozták a párt és a tömegek közötti helyes kapcsolatok építésének fontosságát „.4 párttól csak az ellenség féljen; a dolgozó nép előtt jó munkánk eredményeképpen, a párt legyen népszerű. A dolgozó nép tisztelje, de egyben szeresse is pártunkat, saját pártját” — mondotta Rákosi Mátyás elvtárs a Központi Vezetőség 1950. február 10-i ülésén. Gyakran hangsúlyozták azonban pártunk vezetői, hogy a tömegek véleményének meghallgatása és figyelembevétele nern lehet azonos az „uszály- politikával”. A tömegek előtti népszerűség és tekintély megszerzésének pedig nem a népszerűtlen feladatoktól való meghátrálás, a pártonkívüli tömegek hangulata előtti meghajlás a módja. Lenin, említett cikkében erre is felhívja a kommunisták figyelmét: „Mi természetesen — írja, — nem mindenben vetjük alá magun- kat a tömegek szavának, mert a. tömegben néha — különösen a szokatlan fáradtság, a túlságos terhek és szenvedések okozta kimerültség ével alatt — olyan hangulat kap lábra, amely egyáltalán nem haladó.” Ezek a szavak ma, majd- nem harmincöt év távolából ® rendkívül időszerűek és tanulságosak számunkra. Ismerjük Központi Vezetőségünk- , f*el< ezév márciusában hozott határozatát, amely élesen el- uéla a pártunkban jelentkezett jobboldali elhajlásokat A jobboldali nézetek, a párt politikájától való elhajlás gyaktelő feladatok ezek, amelyek mindegyike összefügg a másikkal, s amelyeket végrehajt tani éppen ezért csak azegész dolgozó nép erejének összefogásával vagyunk képesek. Most különösen fontos számunkra, hogy dolgozó népünk egységesen, szilárdan követi-e pártunkat. Ebben azonban joggal bízhatunk, azért, mert pártunk a felszabadulás óta eltelt tíz évben számtalanszor bebizonyította, hogy a lenini politikát követi, Lenin tanításai alapján alakította ki szoros kapcsolatát a dolgozó tömegekkel. Bízhatunk ebben azért is, -mert tízéves fejlődésünk, a párt tízéves nevelő- munkája eredményeként munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk öntudata, politikai tisztánlátása megnövekedőt és egyre kevésbé hajlandó magát „egyáltalán nem haladó” hangulatba sodortatni. Ezt bizonyítja az a tény la, hogy Központi Vezetőségünk határozatát örömmel fogadta dolgozó népünk túlnyomó több sége, hogy a felszabadulási versenyben bányáink, üzemeink hatalmas eredményeket ér tek el dolgozó parasztjaink növekvő számban közelednek a termelőszövetkezetekhez. Nem árt azonban újra meg újra figyelmeztetni kommunistáinkat és pártfunkcionáriusainkat: pártunk csak a lenini útmutatásokat megértve és munkájában alkalmazva tarhatja meg vezetőszerepét és a tömegekre gyakorolt befolyását. Tanulmányozzuk Lenin tanításait tanuljuk meg a tömegek vezetésének lenini tudományát. A szénbányászati trösztök jelentik Szerdán a pécsiek újra elsők lettek. A tröszt 98.7 százalck- keriüt ~-te“*€ naP* el6irányzatát- Ezen » napon István-akna J^Uesítette napi előirányzatát. Ezen __________________ a* élre a pécsi trösztnél, 101.7 százalékkal. Petőfi-akna tottoLtóZai k elérték a 100 százalékot, a Béke-aknaiak is teljesí- a na«.na|)' tervüket. András- és Széchenyi-akna azonban ezen ko.uTvoTm *erme*^e ^ azt a szenet, amennyit tervük szerint narvmííaAJ1116* Szénbányászati Tröszt üzemeinek munkáját 4 akadályozta az áramhiány. Szerdán délután . este 10 óráig nem működött a turbó a gyenge áram éreztette hatását a széntermelésben is. A tröszt napi hÍu 90.6 százalékra esett vissza. Egyedül Béta-akna o gozol teljesítettek 101.3 százalékot ezen a napon, a többi üzemek még a 100 százalékot sem érték ék A munka termelékenysége a legfontosabb, a legfőbb, az új társadalmi rend győzelme szempontjából Megyei ipari termelési nagyaktíva Pécsett A Magyar Dolgozók Pártja Baranya megyei végrehajtóbizottsága tegnap délelőtt tanácskozásra hívta össze megyénk bánya és ipari üzemeinek műszaki, gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetőit, a legjobb kommunistákat, hogy megbeszéljék az első negyedévi terv teljesítésének tapasztalatait és a következő negyedév feladatait. Az értekezleten résztvett Sziklai József elvtárs, a megyei pártbizottság harmadtitkára. A beszámolót Fes sei Tibor elvtárs, a végrehajtóbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője tartotta. Fessel Tibor elvtárs beszámolója — A megyei párt-végrehajtó bizottság intézkedési terve a Központi Vezetőség határozatai alapján a felszabadulási verseny legfőbb célkitűzése- kénit azt jelölte meg, hogy a megye kommunistáiruak példamutatásával biztosítani keli az iparban és ezen belül elsősorban. a szénbányászatban az 1955. évi első negyedévi terv teljesítését. Ennek a célkitűzésnek a megye kommunistái eleget tettek. Erről tanúskodnak a felszabadulási verseny nagy sikerei, a pécsi és komlói bányászok hősies munkája, mely több, mint 30 ezer tonna terven felüli szenet eredményezett. Erről tanúskodik a Pécsi Bőrgyár, a Kesztyűgyár. Szigetvári Cipőgyár, a Mohácsi Selyemgyár, a Pécsi Porcelángyár fizikai és műszaki dolgozóinak áldozatkész munkája, azok az eredmények, amelyeket a nehéz-, könnyű- ás élelmiszeripari, valamint a helyi és szövetkezeti ipari üzemeinkben elértek. Szinte kivétel nélkül túlteljesítették negyedévi tervüket. A felszabadulási verseny másik fontos célkitűzése az volt, hogy emeljük a termelékenységet, csökkentsük az önköltséget, fokozzuk a takarékosságot, teljesítsük export- terveinket, emeljük magasabb színvonalra az üzemek és üzemrészek vezetését, javítsuk a termékek minőségét. Az üzemek győzelmi jelentései a statisztikai hivatal előzetes adatai azt mutatják, hogy a célkitűzések megvalósításával komoly eredményeket értünk el. Az első negyedévben minden iparágban jelentősen túlteljesítettük az egy munkásra eső termelési tervet. A megye minisztériumi ipara 8.1 százalékkal, ezen belül a nehézipar 9.1 százalékkal, a könnyűipar 5.1 százalékkal, az élelmiszeripar 12.6 százalékkal teljesítette túl az egy főre eső termelési tervet. Még ennél is szebb eredményeket értek el a helyi és szövetkezet; ipari vállalataink. Határidő előtt eleget tettek kötelességüknek exportra termelő üzemeink is. Jelentősek az eredmények a takarékosság terén, jelentősen javult az energiaellátás. A Pécsi Szénbányászati Tröszt fajlagos fafelhasználása 6.6 százalékkal volt alacsonyabb a tervezettnél Javult a felszabadulási verseny során üzemeink minőségi munkája is különösen a komlói szénbánya üzemekben és a Pécsj Porcelángyárban. A felszabadulási verseny során elért eredmények bizonyítékai annak, hogy megyénk pártszervezetei eredményesen mozgósították az ipari dolgo tokai a termelési feladatok végrehajtására, ráirányították a műszaki és gazdasági vezetők figyelmét a termelés feltételeinek biztosi tásána, jól mozgósítottak a Központi Vezetőség határozatainak végrehajtására. Ipari üzemeink dolgozóinak közel 90 százaléka vett részt a felszabadulási munkaversenyben és vállalásaikat többségükben teljesítették is. Ennék eredményeként pécsi bányászok várományosai a felszabadulási serlegnek; komlói Koesuth-ákna, a Kokszművek, a Pécsi Bőrgyár, Szigetvári Cipőgyár és még számos üzemünk teljesítette az álüzem cím elnyerésének feltételeit. Az elért eredmény élekéi met teremtettük tehát az alapot, hogy a következő tervidőszakok során még eredményesebben harcolhassunk a Központi Vezetőség márciusi határozatának végrehajtásáért. A határozat többek között kimondja: „Biztosítani kell az 1955. évi terv keretében, hogy a szocialista ipar termelése 1954-hez képest 5.7 százalék- kal, a mezőgazdaság termelőre pedig 7.3 százalékkal emelkedjék. Biztosítaná keli, hogy a széntermelés 4 százalékkal, a kohászat termelése 4 százalékkal, a villamosenergia tér melés 10 százalékkal növekedjék az elmúlt évhez képest. Biztosítani kell a közszükségleti cikkek termelésének jelentékeny növekedését.”. Az ipari termelés ilyen arányú növelése bár jelentős fejlődést jelent az elmúlt évhez képest, nem tekinthető túlságosán feszített feladatnak. — Megyénkben minden kammu- nirtának azt a szemléletet kei, elterjeszteni az ipari dolgozók között, hogy ezeket a célkitűzéseket csak túlszárnyalni lehet, nem teljesíteni szégyen. Felvetődik, hogy miért? Az első negyedéves terv termelékenységi mutatóinak vizsgálata azt mutatja, hogy igen sok ipari üzemiünkben alá tervezték az egyes tervszámokat. A minisztériumi iparban például a z első negyedév során elért 8.1 százalékos egy munkásra eső termelési tervtúltel- jesítés a valóságban nem é:i el az 1954-es év negyedik negyedévi szintjét. Ez abból fakad, hogy míg a nehézipari és könnyűipari üzemeink az egy munkásra eső termelésüket emelték, addig az élelmiszer- pari üzemeink egy munkásra eső termelése az előzetes adató« alapján csaknem 8 százalékkal alacsonyabb az 1951. IV. negyedévhez képest. Nem lehetünk megelégedve az egy munkásra eső termelési értélének alakulásával azért sem, mert ipari üzemeink munkás létszáma 1953 azonos időszakát figyelembs véve, több, mint 3000 fővel nőtt, viszont a termelési érték azonos árakon számítva nem haladja meg e tervidőszak termelését. Mindezek alapján azt keli megállapítanunk, hogy az első negyedévben elért kezdeti sikereket tovább kell fejlesztenünk, hogy megvalósíthassuk a Központi Vezetőség határozatát, amely célul tűzi ki többek között a te-melékenység 3.9 százalékos emelését is. Valamennyien tudjuk, hogy a termelékeny >eg lefelé ívelő grafikonját milyen nehéz újból felfelé íveiévé változtatni. „A munka termelékenysége pedig — tanította T-eniin —, ez végeredményben a iegfontoeaJbb, a legfőbb, az új társadalmi rend győzelme szempontjából" A termelékenység emelésének gátjai Mile azok a negatív vonások, amelyek a munka terme - lékenységének emelését akadályozzák megyénk ipari üzemeiben? Az első és legkomolyabb hibát politikai munkánk ban, főként az agitációs és propagandamunkánkban és a hiányos pártellenőrzésben kell keresni. Pári szervezeteink —- annak ellenére, hogy egyes területeken helyesen magyarázták a Központi Vezetőség ha tározatait, — agitációjából hiányzott a minden munkás számára érthető és megfogható, a helyi viszonyokból fakadó érvelés és ezért az országos és központi jelszavak hangoztatása, sőt sokszor frázisok pufogtatása tapasztalható. — Minden üzemben el kell terjeszteni azt a helyes módszert, amelyet a Pécsi Bőrgyárban, a komlói Kossuth-aknán és még néhány helyen alkalmaznak, ahol a műszaki vezetőket bevonják a népnevelők kioktatásába és mint a termelési feladatok és problémák legjobb ismerői az első népnevelők ezeken a helyeken. Ahol a pártszervezet a népnevelőkkel, pártcsoportbizal- miak-kal, a kommunista aktívákkal rendszeres kapcsolatot tart fenn, nap, mint nap beszámoltatja őket tevékenységükről, a felvetődött problémákról a dolgozok jogos panaszairól, mint Pécsbányám, Kos- suth-aknán, a Mohácsi Selyemgyárban. ott nem marad el az eredmény Ezzel a módszerrel vált szorosabbá az együttműködés a párt- és tö- megszfrvezetek és műszaki vezetők között, így tudják pártszervezeteink a műszaki és gazdasági vezetőket a termelés parancsnokaivá nevelni. Általános jelenség megyénk ipari üzemeiben, hogy egyes kérdésekben, — mint például a bér- és technológiai fegyelem, — még mindig megtalálható a liberalizmus. A bérek és a termelékenység alakulása között nem tudtuk még megteremteni azt az összhangot, mely a termelés állandó emelőjeként kell, hogy jelentkezzék vállalataink munkájában. Sokan úgy gondolják, hogy a béralaptúllépésék igazolásával minden rendben van. Egyes esetektől eltekintve azonban a legtöbbször jogtalan bérkifizetéseket igyekeznek igazolni. A jogtalan prémium kifizetésekre számos példa található a Komlói Szén- bányászati Trösztnél. A termelékenységet az új lecbnika alapján emeljük ! A munka termelékenységének kibontakozását nagyban gátolja az a tudománytalan, szűklkörű prakticizmus, amely ipari vállalataink igen sok vezetőjére jellemző. A nap; feladatok megoldásán túl nem gondolnak arra, hogy a munka termelélcenységének emelése nem elsősorban a munka intenzitásának emelésében kell, hogy jelentkezzék, hanem a munka tudományos megszervezése alapján az új technika segítségével. Nem értük el a kívánt eredményt, a munka termelékenységét nagymértékben emelő új munkamódszerek kiszélesítése, illetve továbbfejlesztése területén sem. Elsősorban a ciklusos munka- szervezés, a Rufli-módszer és a 100 méteres mozgalom elterjesztése terén van sürgős tennivaló, Sok kifogásolnivalót találhatunk újítómozgalmunk fejlődése terén is. Farkas László, a Komlói Szénbányászati Tröszt szénosztályozójának dolgozója arról ír levelében, hogy számos újítás csak addig újítás náluk, amíg az újítók megkapják az érte járó pénzt, s utána elfeledkeznek róla. Pedig az újítások a munka termelékenységének emelését segítik elő. Hallatlanul rossz képet mutat esztergapadjaink, szerszámgépeink és egyéb termelőeszközeink kihasználási foka is. Ebben ■— azon túl, hogy a gépek állandó javítása s megelőző karbantartása sem rendszeres — nagy szerepe van annak, hogy nagyon lazák az egyes gépek, főként szerszámgépek normatívái, lazák a gépek mellett dolgozók normái. Számos munkás! evél tanúskodik arról, hogy a becsületes dolgozók nem jó szemmel nézi/k, hogy egyesek a laza normák következtében arra is ráérnek, hogy sajátíttatok, de legtöbbször mások számára munkaidő alatt; dolgozzanak. Mindezeket összefoglalva műszaki és gazdasági, párt és tömegszervezeti vezetőinknek a munka termelékenységéitek állandó emelése érdekében a jövőben alapvető változást kell teremteniök az újítási mozgalom kiszélesítése, a különböző munkamódszerek tudományos megszervezése és elterjesztése érdekében, hogy minden olyan kezdeményezést, amely a termelést, a termelékenységet emeli, a dolgozók közkincsévé tégy éle. Pártszervezeteinknek és szakszervezeteinknek egyik (Folytatás a 2. oldalon)
