Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)
1955-04-06 / 80. szám
1955 ÁPRILIS 6 1VAPCÖ «> Minden eredményünk forrása a Szovjetuniótól kapott szabadság Megyénk dolgozó népe lelkesen ünnepelte felszabadulásunk 10. évfordulóját Három napig tartott a felszabadulási ünnepségek sorozatúi. Pécs és a megye dolgozói a hatalmas eredményekkel zárult munkaverseny után a megérdemelt pihenés és szórakozás óráiban is megmutatták, milyen mélyen él lelkűkben a hála felszabadítóinkiránt és a boldogság, az öröm a szabad élet első évtizedében ehírt eredmények miatt. Bensőségesen, meggnjoződésiik és 'érzéseik őszinte ^ kifejezésével -ünnepeltek dolgozóink. Felejthetetlen marad a tízéves évforduló ünnepének minden órája. A szombati baráti találkozó, amelycrn dolgozóink igaz szeretettel készített ajándékaikat nyújtották át szovjet elvtársainknak, sokáig kitörölhetetlen nyomot hagy elvtársaink emlékezetében. Vasárnap* délelőtt a itirt- és tömegszervezetek, a tárnicsok, üzemek, hivatalok, intézmények küldöttei megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét. A kruzorúzási ünnepségen Györkő /ín- tal városi tanácselnök mondott ünnepi betgedet. Vasárnap este 7 órakor kezdődött m<\*7 a díszünnep még a Nemzeti Színházban, amebjen Katona Lajos megyei tanácselnök megrrpitó- beszéde után Gádor Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára mondott ünnepi beszédet, majd magas színvonalú kultúr műsor szólt felszabadítónkról és szabad életeinkről. A tizedik évforduló ünnepnapjának derűs reggeléin zenés ébresztő köszöntötte Ifiécs és az egész bányavidék dolgozóit. Lelkes készülődés indult, hogy az ünnepli nagygyűlésre, amelyről üzemekben és iskolákban, hivatalokban és mindenütt már több, mint egy hete folyt a beszélgetés, mindenki idejében eljusson. Sűrűn követték egymást a Széchenyi-tér felé tartó minden úton és utcán a nagygyűlésre igyekvők zászlókkal, zenekarral, népviseletbe öltözött táncosokkal, sportolókkal tarkított tömör oszlopiai. Megtelt a Széchenyi tér, sőt a beletorkoló utcákban is hatalmas tömeg torlódott össze. Senki sem számolta, de mindenki láthatta: efkkora tömeg mostanában nem gyűlt össze Pécsett. Akik találgatni igyekeztek, úgy becsülték, hogy legalább ötvenezer ember várta az ünnepli nagygyűlés megnyitását: igaz volt tehát a dolgozók előzőheti nyilatkozata, amely szerint ezen a napon csak a gyermekek és betegek maradnak otthon. A sokezer ember vidám beszélgetése a tenger morajlásához hasonló zúgással töltötte meg a teret, de egy -pillanat alatt elült a zaj, amikor Katona Lajos elvtárs, a megyei tanács elnöke megnyitotta az ünnepi nagygyűlést és átadta a szót Gábri Mihály elvtársnak, a Központi Vezetőség póttagjának, a Központi Vezetőség párt- és tömegszervezeti osztálya helyettes vezetőjének. Gábri Mihály elvtárs beszéde ’ Tisa.telt Ünnepi Nagygyűlés! Kedves Elvtársaik és Elvtársnők L Tíz évvel ezeüőtt, 1945 április 4-én a Szovjetunió dicső- séfjiís Vörös Hadserege kiverte hazánkból „ német hódítónkat és a magyar fasisztákat. VSa’óra vált a magyar nép legjobbjainak, — Rákóczinak. JBocskaynak, az lK48-as szabadságharc hőseinek, Petőfinek és Kossuthnak, a dicsőséges 1919-es Magyar Tanács- köztársaság vezetőinek leg- í szebb álma, a magyar szabadság és függetlenség. Az a na.p. amelyen az utol - só német megszálló csapatc t ú; kiverték országunkból, ápri!is 4-e bevonult a ma.gy b r I történelemibe, mint a magy c r nép legnagyobb történelmi aje menyének napja. 1ÍH5 április 4-ével új magyar történelem kezdődőt t, A sokat szenvedett magyar nép ezen a napon, ma tíz éve. szabadult fel Az elnyomás, 0 szol gaság és a nyomor óvsz is adai után, egy verőfányes I evaszi napon a felemelkedés, ; c: emberi élet, a szabadság, t l nemzeti újjászületés, a szó c ialista Magyarország építésén c korszaka kezdődött meg. Szabad hazát, boldr f életet munkát a gyárban, virágzó jövőt a földeken, ír 11 igbecsü lést az értelmiségi! e k, fejlődést a kultúrában f.s tudományban — mind- .7 ,f április V 4-nek köszönhetői J Ezért legnagyobb* nemzeti tlnnepünik április 0 egyedike. Ezért ünnepük rr y i szerte az országban a mun fások, parasztok, értelmisé íúek, dolgozó kisemberek, ai fkaik, a nemzet apraja-nagyja /kitörő lelkesedéssel szeretett : hazánk fel- aeabadulásának {Izediik évfordulóját, ünnepül f. a felszabadító szovjet ha J sereget, legjobb barátunkat a nagy szovjet népet és ar 3 iák dicsőséges Kommunista pé r Íját. A mi né- pünk tudja, h * *gy Magyaror- azag felszabad fásáért a hős szovjet katon; y c nagy óldoza- tokát hoztak. Számosán a legdrágábbat — életüket adtál; hazánk félsz 3 badításáért Sok szovjet anya , hitves, testvér és gyermek hu itatta gyászköny- 4 nyeit az éle fi eltekért. Ezeknek a hősöknek a kiöntött nemes véréből virc' j gzott ki mai életünknek m t aden szépsége. A magy 1 r nép nem feledte és soha nem fogja elfelejteni az t a sok áldozatot, amit le g |obb barátunk, na- gyobbi! i testvérünk, a Szovjetunió hozott értünk. Mi sné < ; jól emlélcszünk ar- ra, hogy milyen volt országunk ban a, f.elyzet 1915 előtt! A muruká j mun(ka nélkül kőbőreit v: 1 gy éhbérért dolgozott A hár (mimillió koldus országának nevezték akkor hazánkat- fi .z értelmiség helyzete sívár. f kilátástalan volt. A fi ^szabadulás előtt a ma- / gyár ipái-, a bányák, a nagybank/nk néhány dúsgazdag tőkés :és azok kiszóigálői birtokában voltak. Magyarország legnagyobb nehézipara vállalat:!, az aluminiumkohók, hen- ge-művek, gépgyáraik, repülődé (gyárak, posztó és konzerv- %Tárak a Weisz Manfréd csa- 1 a 1 tulajdonában voltak. Nem volt jobb a helyzet a riezőgazdasáigban sem. Magyarország mezőgazdasági te. -ületének a fele a 109 holdon felüli birtokosok kezében volt. Hét venficilene tulajdon«* birtokolta a termőföld 27 százalékát. Egyedül Eszterházy herceg földbirtoka 223 ezer hold volt. E nagybirtokok árnyékaiban százezrével tengődtek a nincstelenek a szegényparasztok, akiket n bankok, az uzsora, az adó, az árverés, a kulá- kok napról-napra fojtogattak Hasonló volt a kép, bármerre tekintett az ember. A tőkések, földbirtokosok, bankárok, nagy kereskedők szívták ki a magyar dolgozók vérét, milliók keserves munkájából épültek a paloták és szórták a pénzt a kiválasztottak. S mindezek tető ébe a náci fasiszták és a hazaárulók pusztulásnak tették ki országunkat. Tizenegy évvel ezelőtt. 1944- ben a magyar nép történelmének egyik legtragikusabb korszakát élte. Az ország fasiszta megszállás alatt nyögött, fiaiit gazságitalan háborúba hajszolták nemzetvesztő urai, városainkra repülőgépek szórták a bombát, üzemek, gyárak, házak dőltek romba, harckocsik taposták le termőföldjeinket. A hitleristák és a velük összejátszó nyilas bandavezérek mérhetetlen károkat okoztak az országnak. Magyarország 1945. április előtt, kirabolt, ezer sebből vérző ország volt, amelynek fiait évszázadokon át tartó kizsákmányolás, a horthysta fehér terror gyötört, a hitlerista fasizmus és magyar cinkosaik rémuralma nyo- morgatta. Egy évtizeddel ezelőtt Magyarország a nemzeti katasztrófa szélén állott. Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzetben az ország. A Magyar Kommunista Párt lyen körülmények között tárta elő programját és adta ki a jelszót: „Lesz magyar újjászületés!“ A párt hívó szavára állt talpra az ország, a hős4 magyar munkásosztály, amelyet egyre sűrűbb sorokban követtek a dolgozók tömegei. Megindult a munka, a lüktető élet az országban. A pórt 1945-ben nem habozott, nem hátrált meg a nehézségek előtt, harcba szólította a népet, figyelmeztetett a feladatok sokaságára ezzel a jelszóval: „Építsük újjá az országot!” Azóta tíz év telt el. Nézzük meg, hogy jól éltünk-e a Szovjetuniótól kapott szabadsággal! A munkásosztály — szövetségiben a dolgozó parasztsággal — megteremtette a dolgozó nép hatalmát. Az elmúlt 10 év során szilárd alapot nyert nemzeti függetlenségünk. A Magyar Népköztársaság ma már egyenjogú tagja a legyőzhetetlen béketábornak. A Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal megkötött barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezményeink kölcsönös védelmet, biztonságot adnak hazánk függetlenségének megvédésé hez. Sohasem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a felszabadító Szovjetunió ps a népi demokratikus országok népe: iránti barátságunk, szeretetünk ápolása egyben hazánk szabadságának, nemzeti függetlenségének további erősítését is jelenti. Erre most nem árt figyelmeztetni, mert az angol-amerikai imperialisták újra fel akarják támasztani a hódító német hadsereget, a hírhedt Wehrmacht utódját. Mi két véres világiháborúból, hosszú 'deig tartó német elnyomásból, a fasizmus barbárságából jól megismertük a néniét imperializmust. Nem kérünk belő- 'e! Teljes erőnkkel tiltakozunk az új1 fasiszta rablóhadsereg felállítása ellen. Köve- eljük az atom- és más tömeg- ousztító fegyverek nemzetközi eltiltását! A felszabadulás nem csupán államiságunk, nemzeti füg getlenségünk újjászületésében ’.elent fordulatot. A felszabadulás társadalmi fejlődésünknek is fordulópontja. A Szov jetunió nagy történelmi lehetőséget adott népünk számára ahhoz is, hogy a külső elnyomás után a belső elnyomók cs kizsákmá- nyolók uralma aló) is felszabaduljon. Most a szocializmust építő dolgozó népé az ország, a népé a hatalom. A nép fiai gyakorolják a hatalmat a tanácsokban, a nép fiainak kezében van a fegyver a rendőrségben és hadseregben. Gyökeresen megváltozott hazánk gazdasági rendje. A nagybirtokok, a gyárak, a vasutak, a bankok, a kereskedelem ma már nem a kizsákmányolás eszközei hazánkban. Az ipari üzemek, a közlekedési eszközök, a bankrendszer köztulajdonba, a munkásosztály tulajdonába került. Állami és szövetkezeti lett a kereskedelem döntő része is. A mezőgazdaság egyharmadában megvalósítottuk a szocialista nagyüzemi gazdálkodást és tovább építjük a termelőszövetkezeti mozgalmat. Kétszázezer család választotta már Magyar országon a felemelkedés egvel ion járható útját: a szövetkezést. a szocialista nagyüzem' gazdálkodást. Alapiában változóit meg 01 ■izágunk társadalmi szerkezete megváltoztak az osztályok is Mint osztályt megszüntettük a feudális földbirtokosok és az ipari burzsoázia osztályai.. Korlátozzuk kizsákmányoló és politikai tevékenységét az utolsó kizsákmányoló osztálynak, a kuiákságnak is. Döntő változás ment végbe a munkásosztály életében. Nem elnyomott, kizsákmányolt proletár, hanem nemzetünk vezetőereje, a hatalom birtokosa. Számbelileg is megnőtt. Megszűnt a munkásosztály sorainak évtizedes kettészakítottsága, hatalmasan megnöveke- dett műveltsége, szervezettsége, politikai öntudata. Gyökeresen megjavultak a munkásosztály életkörülményei is. Az elmúlt év első felében a gyári munkások egy keresőre jutó reálbére 57 százalékkal volt magasabb, mint 1938-ban. Szocializmust építő nép, demokráciánkban már évek óta ismeretlen a munkanélküliség, az inségkonyha, a nyomor, a kilátástaianság. Doigozó parasztságunk életé ben -is sorsdöntő változások történtek a felszabadulás óta. A Kommunista Párt, a munkásosztály segítsége lehetővé tette számára, hogy győztesen fejezze be az évezredes pert: a föld azé lett, aki megműveli. A hárommillió koldus, a kíván doriás, a csendőrsortűz ma már a múlté! Az elmúlt tíz esztendő egyik legnagyobb vívmánya, hogy szilárd, tartós munkás-paraszt szövetség jött létre'. Ez népi demokráciánk alapja. Műiden munkás és dolgozó paraszt hazafias kötelessége ennek a szövetségnek szüntelen erősítése. Uj, a népből származó és a néppel vállvetve küzdő értelmiség született az eltelt évtized alatt. A.régi értelmiség — együtt az újjal — vállvetve dolgozik hazánk felvirágoztatásán. Az értelmiség súlya és szerepe napról-napra növekszik szocializmust építő országunkban. Az -értelmiség társadalmunk megbecsült rétege. Április negyediké, hazánk felszabadulása volt a kiindulópontja a nők társadalmi egyen jegusí tás ásnak, felszabadításának is. A r.ők a népi demokráciáiban teljes egyenjogúságot élveznek a politikai, gazdasági és 'kulturális élet minden területén. Az ifjúság élete Is alapjában megváltozott. A tanulás, a művelődés, a munka széles lehetőségei állanak az ifjúság előtt. Az állam szüntelenül segíti a magyar ifjúságot, amely a DISZ-ben megtalálta azt s tömegszervezetet is, amely leg alkalmasabb az ií.úság egységének megteremtésére, a mai ifjak szocialista emberré való nevelésére. A DlSZ-szervezete: egyre nagyobb súlyt kapnak, egyre nagyobb szerepet játszanak a falvak és üzemek életében. A felszabadulással vette kezdetét egész népünk kulturális felemelkedés!, a kútúrforrúja lom is. Hazánk minden részén épültek kuli úrházak, film színházak, művész- és kultúr- csoportok alakultak, könyvtárak jöttek létre. Magyarországon meg sohasem jártak ennyien moziba, színházba, sohasem olvastak ennyi könyvet, újságot, s nem hallgattak annyian rádiót, mint most. Népünkben mind nagyobb az érdeklődés és igény a születő új szocialista-realista művészet alkotásai iránt. A magyar nép műveltebb, öntudatosai' j, sokkal messzebb lát, mint tíz évvel ezelőtt. A felszabadulás után ab a pár év alatt helyreállítottuk ; háborús pusztítások álla' tönkretett mart. közlekedést és mezőgazdaságot. A pártunk ítmuLatáss ,nymáén megszüle- ett hárem es ötéves terv so- "án stho mm látott szoclalisíE ípftőmunka bontakozott ki. Erinek folytán Mejyarorszá? -’■maradót* országból fejlett ichéz- és gépiparral rend l- térő Ipari-agrárorszásgá lett. Pécs, e nagymultú. kedves -város kedvező körülmények között szabadult fel. Itt nem 'cheitiett látni romokat a házak épek voltak, a lakások ablakai sem voltak betörve. Az utakon, kertekben, parkokban nem voltak bombatölcsérek Becsapódásoknak, a háborúnak alig lehetett nyomát találni. Ép volt a város, épek voltak a családi otthonok, a gyárak, a közüzemek — mert megkímélte a várost a Szovjet Hadsereg. Ennek ellenére is nagy figyelmet fordított a párt és a kormány a város fejlesztésére. Jelentős beruházásokkal fejlesztették a pécsi bányákat. Pécs-Meszesen új, modern városrész épült fel, mintegy' ezer lakással. Számos szociális, kulturális, egészségügyi, tudományos létesítmény jött létre. Komoly intézkedések történtek és történnek a vízellátás megjavítására. Villamosították a Tolbuchin utat. Számos új, modern üzlet, szórakozóhely' nyílt meg. Erőteljesen fellendült Pécs sportélete, s joggal sorolhatjuk az eredmények között, hogy ma NB I-es labdarúgó- csapata is van. Most, 10 év távlatából jóleső, büszke érzéssel állapíthatjuk meg, hogy jó munkát végeztünk. Mindaz, amit a párt vezetésével csináltunk, alapjában helyes volt, nagyon helyes volt, a nép érdekeit szolgáló cselekedet volt. Nincs miért szégyenkeznünk! Felemelt fejjel, tisz ta lelkiismerettel állhatunk ország-világ előtt, ha az elmúlt 10 ér alatt végzett munkánkról keil számotad- nunk. Amint tudják, nem volt köny nyű elérni eddigi sikereinket. Ehhez nagyon sok fáradozás, erőfeszítés, becsületes munka kellett. Eredményeink kemény harcok nyomán születtek meg. Harcolnunk kellett az ellenség, a kishitűség, a siránkozás, fegyelmezetlenség és a nehézségek ellen. Nyugodtan állapíthatjuk meg, hogy népünk anyagi és kulturális helyzete gyökeres meg javulásának kulcsa a magyar nép millióinak fáradthatatlan termelő, építő, alkotó fizikai és szellemi munkája volt. A nép formálta a maga történelmét! Eredményeinket a következő években tovább fejlesztjük és meg védjük! Egy ujjal sem engedünk hozzájuk nyúlni! E nagy eredményekben a mi becsületes munkápk mellett benne van az a nagy és állandó segítség, amiben felszabadulásunk óta a Szovjetunió részesített minket. Népünk azért volt képes diadalmasan folytatni ezt a gigászi építőm unkát, mert új életünk első percétől, 1945. április negyedikétől kezdve mellettünk állt és önzetlenül támogatott minket a szocializmus országa, a kommunizmust építő hatalmas Szovjetunió. Ez a baráti seg'tés és támogatás tette lehetőve számunkra. hogy úrrá tudtunk lenni a nehézségeken. A Szovjetunió élelmiszert adott az éhező Budapestnek, vetőmagot és jószágot az újgaz dáknak. Segített felszedni az aknákat a fő'dekröl segített megszervezni közlekedésünket, megépíteni hidjainkat. A Szovjetunió segített iparosítási tér* veink megvalósításában, legmodernebb üzemeink építésében. átadta legjobb gépeit, gyártási eljárásait és nagylelkűen rendelkezésünkre bocsátotta legjobb tudósait és élmunkásait. Nálunk jártak a legkiválóbb szovjet mérnökök és technikusok, akik átadták sok évtizedes gazdag tapasztalataikat. A magyar munkásosztály jól Ti Bhr«v:-n ''krdúmikus- uuk, a kiváló kohásznak, Bi- kovnak, a híres gyorsvágónak, Maks/imenko gyorsfalazónak, Dubjág3 kiváló textilmunkás- nőnek, Pánvin mozdonyvezetőnek és másoknak a neveit. A magyar parasztok számos küldöttsége tanulmányozta a Szovjetunió fejlett mezőgazdaságát, a nagyüzemi termelést, a kolhozokat és szovliozokat. Több kolhozparaszt-delegáció járt nálunk. A moszkvai mezé gazdasági kiállítást számosán megtekintették a magyar dolgozó parasztok közül. Nagyarányú kulturális segítséget is kaptunk a Szovjetunió tói. Ellátogattak hazánkba a legjobb kultúr- és művészcso- * portok. Gyönyörködhettünk szép filmjeikben, olvashattuk regényeiket, könyveiket. Az imperialista hatalmakkal szemben, amelyek tíz év óta egy percre sem mondtak le a hazánk elleni agresszív szándékaikról, amelyek polgárháborút akartak szítani országunkban, hogy visszaültessek a nép nyakába a reakciós úri osztályokat — a Szovjetunió volt szabadságunk és függetlenségünk legfőbb védelmezője. A Szovjetuniónak köszönhetjük, hogy békés alkotó munkában építhettünk egy évtizeden át ős építhetünk a jövőben is. A Szovjetunió tette lehetővé számunkra, hogy a szabad népek nagy családjában elfoglalhassuk helyünket, bogy tagjai lehetünk a hatalmai, 900 milliós béketábomak, hogy országunk egy legyőzhetetlen erő részévé vált, amely az imperialisták minden mesterkedésével szemben sziklaszilárdan áll. Nincs az életnek olyan területe, ahol szüntelenül ne tapasztalnánk a Szovjetunió baráti segítségét. Egész népünket nyugodt önbizalommal tölti el az a tudat hogv mknt „ múltban, a jövőben is számíthatunk a Szovjetunió ég a szocialista tábor baráti támogatósára. A Szovjetunió barátsága nagy erőforrás a mi számunkra. Mi szeretjük a szovjet népet. mert szeretjük a magyar népet. Nem lehet jó és iga/, hazafi, nem szeretheti igazán hazáját, népét az, aki nem szereti a Szovjetuniót és annak nagyszerű népét, amelytől a felszabadulást és ezt a sok baráti támogatást kaptuk. Laért minden erőnkkel azon leszünk, hogy még szorosabb legyen az örök szovjet—magyar barátság. Mi, amikor felszabadulásunk 10 éves évfordulóját megünnepeljük, nemcsak a múltra gondolunk, hanem a jövőre is. Elért eredményeinkből új erőt merítve, új nagy feladatok megoldásához fogunk hozzá Tovább építjük azt a nagy művet, amelyen t'íz évig fáradthatatlanul munkálkodtunk. Az elmúlt tíz év eredményei azt bizonyítják, hogy feltétlenül helyes politika volt pártunknak « szocialista Iparosításra irányuló politikája, a nehézipar és alapanyagipar elsődleges fejlesztésére irányuló politikája. Ezt a politikát kell folytatnunk továbbra is, ha hőre akarunk, menni! Pártunk változatlanul tő céL Elűzésének tartja a szocia- ' izmus építését, népünk jólétének következetes emelését, szociális és kulturális igényeinek mind nagyobb mérvű kielégítését. 10 célkitűzés mindenekelőtt a nehézipar, sz egész szocialista par s a mező gazdaság fejlesztése alapján bizto- éthaió. A nehézipar megfelelő arányú fejlesztése nélkül nincs tartás jólét, nincs állandó jellegű életszinvonalemelle- dés. A nehézipar az eljv vendó évekre és é\tizedekre alapozza meg a növekvő áruboséget és szocialista rendszerünk megingathatatlan erejét. A népgazdaság fej^szlesé- ■>en. fontos szerep jut a szénnek. Lenin elvtárs rámutatott: „Széiiipar nélkül semmiféle korszerű ipa.*, semmiféle gyér és üzem nem képzelhető el; „A szén az ipar kenyere”. A mi pártunk ebből az elvből kiindulva szakadatlanul gondoskodott a szénipar fej- esztéséről. a bányászok életének, munkájának megkönnyítéséről. Erre a szeretetteljes gondoskodásra válaszolva bá(Folytatan a <>. oldalon)
