Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)

1955-04-06 / 80. szám

1955 ÁPRILIS 6 1VAPCÖ «> Minden eredményünk forrása a Szovjetuniótól kapott szabadság Megyénk dolgozó népe lelkesen ünnepelte felszabadulásunk 10. évfordulóját Három napig tartott a felszabadulási ün­nepségek sorozatúi. Pécs és a megye dolgozói a hatalmas eredményekkel zárult munkaver­seny után a megérdemelt pihenés és szóra­kozás óráiban is megmutatták, milyen mé­lyen él lelkűkben a hála felszabadítóinkiránt és a boldogság, az öröm a szabad élet első évtizedében ehírt eredmények miatt. Benső­ségesen, meggnjoződésiik és 'érzéseik őszinte ^ kifejezésével -ünnepeltek dolgozóink. Felejt­hetetlen marad a tízéves évforduló ünnepé­nek minden órája. A szombati baráti talál­kozó, amelycrn dolgozóink igaz szeretettel ké­szített ajándékaikat nyújtották át szovjet elv­társainknak, sokáig kitörölhetetlen nyomot hagy elvtársaink emlékezetében. Vasárnap* délelőtt a itirt- és tömegszervezetek, a tárni­csok, üzemek, hivatalok, intézmények küldöt­tei megkoszorúzták a szovjet hősök emlékmű­vét. A kruzorúzási ünnepségen Györkő /ín- tal városi tanácselnök mondott ünnepi betge­det. Vasárnap este 7 órakor kezdődött m<\*7 a díszünnep még a Nemzeti Színházban, amebjen Katona Lajos megyei tanácselnök megrrpitó- beszéde után Gádor Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára mondott ünnepi beszédet, majd magas színvonalú kultúr műsor szólt felszabadítónkról és szabad életeinkről. A tizedik évforduló ünnepnapjának derűs reggeléin zenés ébresztő köszöntötte Ifiécs és az egész bányavidék dolgozóit. Lelkes készü­lődés indult, hogy az ünnepli nagygyűlésre, amelyről üzemekben és iskolákban, hivatalok­ban és mindenütt már több, mint egy hete folyt a beszélgetés, mindenki idejében eljus­son. Sűrűn követték egymást a Széchenyi-tér felé tartó minden úton és utcán a nagygyű­lésre igyekvők zászlókkal, zenekarral, népvi­seletbe öltözött táncosokkal, sportolókkal tar­kított tömör oszlopiai. Megtelt a Széchenyi tér, sőt a beletorkoló utcákban is hatalmas tömeg torlódott össze. Senki sem számolta, de min­denki láthatta: efkkora tömeg mostanában nem gyűlt össze Pécsett. Akik találgatni igye­keztek, úgy becsülték, hogy legalább ötven­ezer ember várta az ünnepli nagygyűlés meg­nyitását: igaz volt tehát a dolgozók előző­heti nyilatkozata, amely szerint ezen a napon csak a gyermekek és betegek maradnak ott­hon. A sokezer ember vidám beszélgetése a ten­ger morajlásához hasonló zúgással töltötte meg a teret, de egy -pillanat alatt elült a zaj, amikor Katona Lajos elvtárs, a megyei ta­nács elnöke megnyitotta az ünnepi nagygyű­lést és átadta a szót Gábri Mihály elvtársnak, a Központi Vezetőség póttagjának, a Köz­ponti Vezetőség párt- és tömegszervezeti osz­tálya helyettes vezetőjének. Gábri Mihály elvtárs beszéde ’ Tisa.telt Ünnepi Nagygyűlés! Kedves Elvtársaik és Elvtárs­nők L Tíz évvel ezeüőtt, 1945 ápri­lis 4-én a Szovjetunió dicső- séfjiís Vörös Hadserege kiver­te hazánkból „ német hódító­nkat és a magyar fasisztákat. VSa’óra vált a magyar nép legjobbjainak, — Rákóczinak. JBocskaynak, az lK48-as sza­badságharc hőseinek, Petőfi­nek és Kossuthnak, a dicsősé­ges 1919-es Magyar Tanács- köztársaság vezetőinek leg- í szebb álma, a magyar szabad­ság és függetlenség. Az a na.p. amelyen az utol - só német megszálló csapatc t ú; kiverték országunkból, ápri!is 4-e bevonult a ma.gy b r I történelemibe, mint a magy c r nép legnagyobb történelmi aje menyének napja. 1ÍH5 április 4-ével új ma­gyar történelem kezdődőt t, A sokat szenvedett magyar nép ezen a napon, ma tíz éve. sza­badult fel Az elnyomás, 0 szol gaság és a nyomor óvsz is adai után, egy verőfányes I evaszi napon a felemelkedés, ; c: em­beri élet, a szabadság, t l nem­zeti újjászületés, a szó c ialista Magyarország építésén c kor­szaka kezdődött meg. Szabad hazát, boldr f életet munkát a gyárban, virágzó jövőt a földeken, ír 11 igbecsü lést az értelmiségi! e k, fejlő­dést a kultúrában f.s tudo­mányban — mind- .7 ,f április V 4-nek köszönhetői J Ezért legnagyobb* nemzeti tlnnepünik április 0 egyedike. Ezért ünnepük rr y i szerte az országban a mun fások, pa­rasztok, értelmisé íúek, dolgo­zó kisemberek, ai fkaik, a nem­zet apraja-nagyja /kitörő lelke­sedéssel szeretett : hazánk fel- aeabadulásának {Izediik évfor­dulóját, ünnepül f. a felszaba­dító szovjet ha J sereget, leg­jobb barátunkat a nagy szov­jet népet és ar 3 iák dicsőséges Kommunista pé r Íját. A mi né- pünk tudja, h * *gy Magyaror- azag felszabad fásáért a hős szovjet katon; y c nagy óldoza- tokát hoztak. Számosán a leg­drágábbat — életüket adtál; hazánk félsz 3 badításáért Sok szovjet anya , hitves, testvér és gyermek hu itatta gyászköny- 4 nyeit az éle fi eltekért. Ezeknek a hősöknek a kiöntött nemes véréből virc' j gzott ki mai éle­tünknek m t aden szépsége. A magy 1 r nép nem feledte és soha nem fogja elfelej­teni az t a sok áldozatot, amit le g |obb barátunk, na- gyobbi! i testvérünk, a Szov­jetunió hozott értünk. Mi sné < ; jól emlélcszünk ar- ra, hogy milyen volt országunk ban a, f.elyzet 1915 előtt! A muruká j mun(ka nélkül kőbő­reit v: 1 gy éhbérért dolgozott A hár (mimillió koldus orszá­gának nevezték akkor hazán­kat- fi .z értelmiség helyzete sívár. f kilátástalan volt. A fi ^szabadulás előtt a ma- / gyár ipái-, a bányák, a nagy­bank/nk néhány dúsgazdag tő­kés :és azok kiszóigálői birto­kában voltak. Magyarország legnagyobb nehézipara válla­lat:!, az aluminiumkohók, hen- ge-művek, gépgyáraik, repülő­dé (gyárak, posztó és konzerv- %Tárak a Weisz Manfréd csa- 1 a 1 tulajdonában voltak. Nem volt jobb a helyzet a riezőgazdasáigban sem. Ma­gyarország mezőgazdasági te. -ületének a fele a 109 holdon felüli birtokosok kezében volt. Hét venficilene tulajdon«* bir­tokolta a termőföld 27 száza­lékát. Egyedül Eszterházy her­ceg földbirtoka 223 ezer hold volt. E nagybirtokok árnyé­kaiban százezrével tengődtek a nincstelenek a szegényparasz­tok, akiket n bankok, az uzso­ra, az adó, az árverés, a kulá- kok napról-napra fojtogattak Hasonló volt a kép, bármerre tekintett az ember. A tőkések, földbirtokosok, bankárok, nagy kereskedők szívták ki a ma­gyar dolgozók vérét, milliók keserves munkájából épültek a paloták és szórták a pénzt a kiválasztottak. S mindezek tető ébe a náci fasiszták és a hazaárulók pusz­tulásnak tették ki országunkat. Tizenegy évvel ezelőtt. 1944- ben a magyar nép történelmé­nek egyik legtragikusabb kor­szakát élte. Az ország fasiszta megszállás alatt nyögött, fiaiit gazságitalan háborúba hajszol­ták nemzetvesztő urai, váro­sainkra repülőgépek szórták a bombát, üzemek, gyárak, há­zak dőltek romba, harckocsik taposták le termőföldjeinket. A hitleristák és a velük össze­játszó nyilas bandavezérek mérhetetlen károkat okoztak az országnak. Magyarország 1945. április előtt, kirabolt, ezer sebből vérző ország volt, amelynek fiait évszázadokon át tartó kizsákmányolás, a horthysta fehér terror gyötört, a hitle­rista fasizmus és magyar cinkosaik rémuralma nyo- morgatta. Egy évtizeddel ezelőtt Ma­gyarország a nemzeti kataszt­rófa szélén állott. Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzet­ben az ország. A Magyar Kommunista Párt lyen körülmények között tár­ta elő programját és adta ki a jelszót: „Lesz magyar újjá­születés!“ A párt hívó szavára állt talpra az ország, a hős4 magyar munkásosztály, ame­lyet egyre sűrűbb sorokban kö­vettek a dolgozók tömegei. Megindult a munka, a lüktető élet az országban. A pórt 1945-ben nem habo­zott, nem hátrált meg a ne­hézségek előtt, harcba szólí­totta a népet, figyelmeztetett a feladatok sokaságára ezzel a jelszóval: „Építsük újjá az országot!” Azóta tíz év telt el. Nézzük meg, hogy jól éltünk-e a Szov­jetuniótól kapott szabadsággal! A munkásosztály — szövet­ségiben a dolgozó parasztság­gal — megteremtette a dolgo­zó nép hatalmát. Az elmúlt 10 év során szi­lárd alapot nyert nemzeti függetlenségünk. A Magyar Népköztársaság ma már egyenjogú tagja a legyőzhe­tetlen béketábornak. A Szov­jetunióval és a népi demo­kratikus országokkal meg­kötött barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezmé­nyeink kölcsönös védelmet, biztonságot adnak hazánk függetlenségének megvédésé hez. Sohasem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a felszaba­dító Szovjetunió ps a népi demokratikus országok népe: iránti barátságunk, szerete­tünk ápolása egyben hazánk szabadságának, nemzeti füg­getlenségének további erősíté­sét is jelenti. Erre most nem árt figyel­meztetni, mert az angol-ame­rikai imperialisták újra fel akarják támasztani a hódító német hadsereget, a hírhedt Wehrmacht utódját. Mi két vé­res világiháborúból, hosszú 'deig tartó német elnyomásból, a fasizmus barbárságából jól megismertük a néniét impe­rializmust. Nem kérünk belő- 'e! Teljes erőnkkel tiltako­zunk az új1 fasiszta rablóhad­sereg felállítása ellen. Köve- eljük az atom- és más tömeg- ousztító fegyverek nemzetközi eltiltását! A felszabadulás nem csu­pán államiságunk, nemzeti füg getlenségünk újjászületésében ’.elent fordulatot. A felszaba­dulás társadalmi fejlődésünk­nek is fordulópontja. A Szov jetunió nagy történel­mi lehetőséget adott népünk számára ahhoz is, hogy a külső elnyomás után a bel­ső elnyomók cs kizsákmá- nyolók uralma aló) is felsza­baduljon. Most a szocializ­must építő dolgozó népé az ország, a népé a hatalom. A nép fiai gyakorolják a hatalmat a tanácsokban, a nép fiainak kezében van a fegyver a rendőrségben és hadseregben. Gyökeresen megváltozott hazánk gazdasági rendje. A nagybirtokok, a gyárak, a vas­utak, a bankok, a kereskede­lem ma már nem a kizsák­mányolás eszközei hazánkban. Az ipari üzemek, a közlekedé­si eszközök, a bankrendszer köztulajdonba, a munkásosz­tály tulajdonába került. Álla­mi és szövetkezeti lett a keres­kedelem döntő része is. A me­zőgazdaság egyharmadában megvalósítottuk a szocialista nagyüzemi gazdálkodást és to­vább építjük a termelőszövet­kezeti mozgalmat. Kétszázezer család választotta már Magyar országon a felemelkedés egvel ion járható útját: a szövetke­zést. a szocialista nagyüzem' gazdálkodást. Alapiában változóit meg 01 ■izágunk társadalmi szerkezete megváltoztak az osztályok is Mint osztályt megszüntettük a feudális földbirtokosok és az ipari burzsoázia osztályai.. Korlátozzuk kizsákmányoló és politikai tevékenységét az utolsó kizsákmányoló osztály­nak, a kuiákságnak is. Döntő változás ment végbe a munkásosztály életében. Nem elnyomott, kizsákmányolt proletár, hanem nemzetünk vezetőereje, a hatalom birto­kosa. Számbelileg is megnőtt. Megszűnt a munkásosztály so­rainak évtizedes kettészakított­sága, hatalmasan megnöveke- dett műveltsége, szervezettsé­ge, politikai öntudata. Gyökeresen megjavultak a munkásosztály életkörülmé­nyei is. Az elmúlt év első felében a gyári munkások egy kereső­re jutó reálbére 57 száza­lékkal volt magasabb, mint 1938-ban. Szocializmust építő nép, de­mokráciánkban már évek óta ismeretlen a munkanélküliség, az inségkonyha, a nyomor, a kilátástaianság. Doigozó parasztságunk életé ben -is sorsdöntő változások történtek a felszabadulás óta. A Kommunista Párt, a mun­kásosztály segítsége lehetővé tette számára, hogy győztesen fejezze be az évezredes pert: a föld azé lett, aki megműveli. A hárommillió koldus, a kíván doriás, a csendőrsortűz ma már a múlté! Az elmúlt tíz esztendő egyik legnagyobb vívmánya, hogy szilárd, tartós munkás-pa­raszt szövetség jött létre'. Ez népi demokráciánk alapja. Műiden munkás és dolgozó paraszt hazafias kötelessége ennek a szövetségnek szün­telen erősítése. Uj, a népből származó és a néppel vállvetve küzdő értel­miség született az eltelt évti­zed alatt. A.régi értelmiség — együtt az újjal — vállvetve dolgozik hazánk felvirágozta­tásán. Az értelmiség súlya és szerepe napról-napra növek­szik szocializmust építő orszá­gunkban. Az -értelmiség társa­dalmunk megbecsült rétege. Április negyediké, hazánk felszabadulása volt a kiinduló­pontja a nők társadalmi egyen jegusí tás ásnak, felszabadításá­nak is. A r.ők a népi demo­kráciáiban teljes egyenjogúsá­got élveznek a politikai, gaz­dasági és 'kulturális élet min­den területén. Az ifjúság élete Is alapjában megváltozott. A tanulás, a művelődés, a munka széles le­hetőségei állanak az ifjúság előtt. Az állam szüntelenül se­gíti a magyar ifjúságot, amely a DISZ-ben megtalálta azt s tömegszervezetet is, amely leg alkalmasabb az ií.úság egysé­gének megteremtésére, a mai ifjak szocialista emberré való nevelésére. A DlSZ-szervezete: egyre nagyobb súlyt kapnak, egyre nagyobb szerepet ját­szanak a falvak és üzemek életében. A felszabadulással vette kez­detét egész népünk kulturális felemelkedés!, a kútúrforrú­ja lom is. Hazánk minden ré­szén épültek kuli úrházak, film színházak, művész- és kultúr- csoportok alakultak, könyvtá­rak jöttek létre. Magyarországon meg soha­sem jártak ennyien moziba, színházba, sohasem olvastak ennyi könyvet, újságot, s nem hallgattak annyian rá­diót, mint most. Népünkben mind nagyobb az érdeklődés és igény a születő új szocialista-realista művészet alkotásai iránt. A magyar nép műveltebb, öntudatosai' j, sok­kal messzebb lát, mint tíz év­vel ezelőtt. A felszabadulás után ab a pár év alatt helyreállítottuk ; háborús pusztítások álla' tönkretett mart. közlekedést és mezőgazdaságot. A pártunk ítmuLatáss ,nymáén megszüle- ett hárem es ötéves terv so- "án stho mm látott szoclalisíE ípftőmunka bontakozott ki. Erinek folytán Mejyarorszá? -’■maradót* országból fejlett ichéz- és gépiparral rend l- térő Ipari-agrárorszásgá lett. Pécs, e nagymultú. kedves -város kedvező körülmények között szabadult fel. Itt nem 'cheitiett látni romokat a há­zak épek voltak, a lakások ab­lakai sem voltak betörve. Az utakon, kertekben, parkokban nem voltak bombatölcsérek Becsapódásoknak, a háborúnak alig lehetett nyomát találni. Ép volt a város, épek voltak a családi otthonok, a gyárak, a közüzemek — mert megkímél­te a várost a Szovjet Hadsereg. Ennek ellenére is nagy fi­gyelmet fordított a párt és a kormány a város fejlesztésére. Jelentős beruházásokkal fej­lesztették a pécsi bányákat. Pécs-Meszesen új, modern vá­rosrész épült fel, mintegy' ezer lakással. Számos szociális, kulturális, egészségügyi, tudo­mányos létesítmény jött létre. Komoly intézkedések történtek és történnek a vízellátás meg­javítására. Villamosították a Tolbuchin utat. Számos új, mo­dern üzlet, szórakozóhely' nyílt meg. Erőteljesen fellendült Pécs sportélete, s joggal sorol­hatjuk az eredmények között, hogy ma NB I-es labdarúgó- csapata is van. Most, 10 év távlatából jól­eső, büszke érzéssel állapít­hatjuk meg, hogy jó munkát végeztünk. Mindaz, amit a párt vezetésével csináltunk, alapjában helyes volt, na­gyon helyes volt, a nép ér­dekeit szolgáló cselekedet volt. Nincs miért szégyen­keznünk! Felemelt fejjel, tisz ta lelkiismerettel állhatunk ország-világ előtt, ha az el­múlt 10 ér alatt végzett munkánkról keil számotad- nunk. Amint tudják, nem volt köny nyű elérni eddigi sikereinket. Ehhez nagyon sok fáradozás, erőfeszítés, becsületes munka kellett. Eredményeink kemény harcok nyomán születtek meg. Harcolnunk kellett az ellen­ség, a kishitűség, a siránkozás, fegyelmezetlenség és a nehéz­ségek ellen. Nyugodtan álla­píthatjuk meg, hogy népünk anyagi és kulturális helyzete gyökeres meg javulásának kulcsa a magyar nép milliói­nak fáradthatatlan termelő, építő, alkotó fizikai és szelle­mi munkája volt. A nép for­málta a maga történelmét! Eredményeinket a követke­ző években tovább fejlesztjük és meg védjük! Egy ujjal sem engedünk hozzájuk nyúlni! E nagy eredményekben a mi becsületes munkápk mellett benne van az a nagy és állan­dó segítség, amiben felszaba­dulásunk óta a Szovjetunió részesített minket. Népünk azért volt képes dia­dalmasan folytatni ezt a gi­gászi építőm unkát, mert új életünk első percétől, 1945. április negyedikétől kezdve mellettünk állt és önzetlenül támogatott minket a szocia­lizmus országa, a kommu­nizmust építő hatalmas Szov­jetunió. Ez a baráti seg'tés és támo­gatás tette lehetőve számunk­ra. hogy úrrá tudtunk lenni a nehézségeken. A Szovjetunió élelmiszert adott az éhező Budapestnek, vetőmagot és jószágot az újgaz dáknak. Segített felszedni az aknákat a fő'dekröl segített megszervezni közlekedésünket, megépíteni hidjainkat. A Szov­jetunió segített iparosítási tér* veink megvalósításában, leg­modernebb üzemeink építésé­ben. átadta legjobb gépeit, gyártási eljárásait és nagylel­kűen rendelkezésünkre bocsá­totta legjobb tudósait és él­munkásait. Nálunk jártak a legkiválóbb szovjet mérnökök és technikusok, akik átadták sok évtizedes gazdag tapaszta­lataikat. A magyar munkásosztály jól Ti Bhr«v:-n ''krdúmikus- uuk, a kiváló kohásznak, Bi- kovnak, a híres gyorsvágónak, Maks/imenko gyorsfalazónak, Dubjág3 kiváló textilmunkás- nőnek, Pánvin mozdonyvezető­nek és másoknak a neveit. A magyar parasztok számos küldöttsége tanulmányozta a Szovjetunió fejlett mezőgazda­ságát, a nagyüzemi termelést, a kolhozokat és szovliozokat. Több kolhozparaszt-delegáció járt nálunk. A moszkvai mezé gazdasági kiállítást számosán megtekintették a magyar dol­gozó parasztok közül. Nagyarányú kulturális segít­séget is kaptunk a Szovjetunió tói. Ellátogattak hazánkba a legjobb kultúr- és művészcso- * portok. Gyönyörködhettünk szép filmjeikben, olvashattuk regényeiket, könyveiket. Az imperialista hatalmakkal szemben, amelyek tíz év óta egy percre sem mondtak le a hazánk elleni agresszív szán­dékaikról, amelyek polgárhá­borút akartak szítani orszá­gunkban, hogy visszaültessek a nép nyakába a reakciós úri osztályokat — a Szovjetunió volt szabadságunk és függet­lenségünk legfőbb védelmezője. A Szovjetuniónak köszönhet­jük, hogy békés alkotó mun­kában építhettünk egy év­tizeden át ős építhetünk a jövőben is. A Szovjetunió tette lehetővé számunkra, hogy a szabad né­pek nagy családjában elfoglal­hassuk helyünket, bogy tagjai lehetünk a hatalmai, 900 mil­liós béketábomak, hogy orszá­gunk egy legyőzhetetlen erő részévé vált, amely az imperia­listák minden mesterkedésével szemben sziklaszilárdan áll. Nincs az életnek olyan terü­lete, ahol szüntelenül ne ta­pasztalnánk a Szovjetunió ba­ráti segítségét. Egész népünket nyugodt önbizalommal tölti el az a tudat hogv mknt „ múlt­ban, a jövőben is számíthatunk a Szovjetunió ég a szocialista tábor baráti támogatósára. A Szovjetunió barátsága nagy erőforrás a mi számunk­ra. Mi szeretjük a szovjet né­pet. mert szeretjük a magyar népet. Nem lehet jó és iga/, hazafi, nem szeretheti igazán hazá­ját, népét az, aki nem sze­reti a Szovjetuniót és annak nagyszerű népét, amelytől a felszabadulást és ezt a sok baráti támogatást kaptuk. Laért minden erőnkkel azon leszünk, hogy még szorosabb legyen az örök szovjet—ma­gyar barátság. Mi, amikor felszabadulásunk 10 éves évfordulóját megünne­peljük, nemcsak a múltra gondolunk, hanem a jövőre is. Elért eredményeinkből új erőt merítve, új nagy feladatok megoldásához fogunk hozzá Tovább építjük azt a nagy mű­vet, amelyen t'íz évig fáradtha­tatlanul munkálkodtunk. Az elmúlt tíz év eredményei azt bizonyítják, hogy feltétle­nül helyes politika volt pár­tunknak « szocialista Iparosí­tásra irányuló politikája, a nehézipar és alapanyagipar el­sődleges fejlesztésére irányuló politikája. Ezt a politikát kell folytatnunk továbbra is, ha hőre akarunk, menni! Pártunk változatlanul tő céL Elűzésének tartja a szocia- ' izmus építését, népünk jólé­tének következetes emelését, szociális és kulturális igényei­nek mind nagyobb mérvű ki­elégítését. 10 célkitűzés minde­nekelőtt a nehézipar, sz egész szocialista par s a mező gaz­daság fejlesztése alapján bizto- éthaió. A nehézipar megfelelő ará­nyú fejlesztése nélkül nincs tartás jólét, nincs állandó jellegű életszinvonalemelle- dés. A nehézipar az eljv vendó évekre és é\tizedek­re alapozza meg a növekvő áruboséget és szocialista rendszerünk megingathatat­lan erejét. A népgazdaság fej^szlesé- ■>en. fontos szerep jut a szén­nek. Lenin elvtárs rámutatott: „Széiiipar nélkül semmiféle korszerű ipa.*, semmiféle gyér és üzem nem képzelhető el; „A szén az ipar kenyere”. A mi pártunk ebből az elv­ből kiindulva szakadatlanul gondoskodott a szénipar fej- esztéséről. a bányászok életé­nek, munkájának megkönnyí­téséről. Erre a szeretetteljes gondoskodásra válaszolva bá­(Folytatan a <>. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents