Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)
1955-04-09 / 83. szám
lass Április 9 NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS Még nem kollektív. • • A tMpoktwB arról beszélget- Sellyén, hogyan irányítja a falu életét — a nagy közűé® pártszervezeteit összefogó — egységes pártvezetőség. — Seteféle véleményt hallottunk, Búzás elvtárs, a járási pártbizottság első titkára úgy látja, hogy a vezetés: „még nem kollektív..Heidin gémé, az egységes pártvezetőség titkára szerint: „Javult, de még sok a hiba.“ Mások szerint viszont ( nincs semmi baj, meg vannak elégedve n pártvezetésscL Mi tehát az igazság? A kollektív vezetés sokoldalú munka. A vezetőségi ülés csak egyik mozzanata; mégis legjobban a vezetőségi üléseken szűrhetjük le, kinek van igaza, milyen valójában Sely- lyén az egységes pártvezetőség munkája. A vezetőségi ülések napirendje azt mutatja, hogy az egységes pártvezetőség %iég korántsem irányítja a falu egész életét. Miről tárgyaltak az elmúlt hónapokban? Egy ízben a gyermeknap műsoráról, egy családi est előkészületeiről és legutóbb április 4 méltó megünnepléséről. S ebben körülbelül ki is merült a pártvezető- . ség munkája. Fontos kérdés *' Valamennyi, érdemes és kell is foglalkozni velük. De csak ennyivel — ez már komoly hiba! Az egységes pártvezetőségnek időnként napirendre kell tűznie a pártszervezetek munkáját. Még egyszer sem vitatták meg például a termelőszövetkezet pártszervezetének tevékenységét, mondjuk: hogyan agitál az egyéni parasztok között, vagy milyen a kommunistáik aktivitása, jó-e a szövetkezet nemrég elkészített gazdasági terve. A tanács munkája sem szerepelt napirenden, mint ahogyan a DISZ. MNDSZ és a többi tömegszer. vezető sem. Az egységes pártvezetőség iószövetkezet ügyeiről — gond jairól beszél, Czédula Imre elvtárs csak az erdészetérőlés így tovább. Persze, az nem hiba. hogy á pártvezetőség tagjai elmondják saját munkaterületük tapasztalatait, — ez segíti a vezetőség munkáját. De semmiképpen sem helyes, hogy Márton elvtárs, vagy Kun elviére nem szól hozzá az egész községet érintő ügyekhez, ugyanolyan biztonsággal az erdészeti pártszervezet munkájához, mint a sajátjához: nem vesznek részt kellően az egész község politikájának kialakításában, holott ez a feladatuk. Ugyanakkor, egy-egy vezetőségi ülés amolyan titkári értekezlet ízű is ezért, ahol mindenki elsírja bánatát s nem a község felelős vezető testületének értekezlete, amely a falu ügyeivel, életével foglalkozik. Érdemes megkeresni a választ arra, hogy a pártvezetésig tagjai miért csak a maguk dolgaival foglalkoznak? Egyszerű lenne azt mondani: mert nem kollektív a vezetés. De mit jelent az egységes pártvezetőségben kollektive vezetni? Nemcsak értekezést, annyit, hogy összeül néhány ember és közösen határoz egy-egy kérdésről. Ennél sokkal többet! Azt, hogy a pártvezetőség min den tagja önállóan is tanulmányozza az egész falu életét és sok-sok tapasztalata alapján segíti a vezetőséget helyes határozatokat hozni és segíti azok végrehajtásának ellenőrzését. 'Heidinger elvtársnőnek mint párt-titkárnak igen sok gyengéje van — de jó pártmunkás. A sellyei esetben ugyanis e kettő elválasztódik egymástól. Heidinger elvtársinőt sosem lelhet az irodáiban találni. Varga elvtárs, a csopori nem reprezentatív szerv, elnöke nagyon melegen betelésein a pártszervezetek és gazdasági szervek munkáját vitatják meg, hasznos tanácsokat adnak az illetékeseknek — legfőképpen így segítik az alapszervezetck munkáját. Éppen az ülés elé kerülő jelentések, a vita alapján is ellenőrzik, hogyan hajtják vég- rp a párt- és kormányhatározatokat. Sellyén ezt elmulasztották, s a pártszervezetek ma gukra maradtak. De menjünk tovább!... A pártvezetőségi üléseken szó esik ugyan a pártmunkáról, gazdasági szervek tevékenységéről, de Kun József elvtárs „ tsz párt-titkára csak a termeszéi róla: „Tud bánni az emberekkel. Csak hallgattam, hogyan győzi meg a dolgozó parasztokat a szövetkezet előnyei ről, még a legkényesebb ellenvetésre is biztos, határozott választ adott.“ Napjában meglátogatja a pártszervezetet is délutánját már a földműves-, vagy a kisipari termelőszövetkezet dolgozói között tölti el. Maga mondja el, hogy n választás előtt legalább tíz kisgyűlést tartott ég nem is tudja már hány házban fordult meg. Az erdészeti pártszervezet taggyűléséről viszont már olyan hírekkel tér vissza, hogy ott. nem gondoskodnak megfelelően a dolgozókról. Egyszóval ez az asszony -kint tevékenykedik a faluban, részt- vesz a pártmumka apraja- nagyjában. a dolgozó emberek véleménye sokszorozza meg tudását, erejét. Ez az, ami hiányzik a többi vezetőségi tag munkastílusából. — Annyi-szor megbeszéltük már, hogy . ki, melyik vezetőségi ülést, taggyűlést ellenőf- zi... Hiába, elfoglaltságára hivatkozik mindegyik — mondja. Kétségtelen, nagy elfoglalf- ságot jelent az egységes pártvezetőség tagjának lenni. De ezen is lehet segíteni — terv- szerűséggel. Miért nem osztják fel egymás között a falut? Te itt felelős vagy a politikai munkáért, kisgyűlésért, az emberekért, innét kell hoznod tapasztalatokat a pártvezetőség számára. Ugyanakkor mindegyikük egy-egy pártszervezetet patronálna, ellenőrizne, így bizonyosan megnövekedne felelősségük, kézzelfogható munkát kapnának, amiről minden héten be kellene számolni — és előre látnák feladatukat. Most egyiküknek sincs semmiféle pártmegibizatása. egyszerűen csaik vezetőségi tagok. így hiába ülnek le az asztal mellé értekezni, csait a saját ügyeikről tudnak beszélni és nagyon vérszegény javaslatokat adhatnak a pártmunka megjavítására... Térjünk vissza oda, ahonnét elindultunk! Kinek van igaza? Búzás elvtársnak és akik oly véleményen vannak, hogy az egységes pártvezetőség munkája még nem kollektív, különösen tartalmában nem. El lehet és el is tceT érni, hogy azzá váljon. De mindettől eltekintve: komoly tapasztalatokat nyújt a sely- iyei pártvezetőség munkája a következő hetekben megalakuló falusi pártbizottságoknak és pártvezetőségnek. A kollektív vezetés helyes értelmezése, meghonosítása jelentős változást hozhat a falusi pártmunkában: öárttitkárcknak, vezetőségi tagoknak, egyszerű kommunistáiknak egyaránt (Bocz) Etilre a még szebb 1 11* * * * S * 7(Lp.i'iJaqvcL kißatibö-'sik István-akna legjobb frontbrigádja Bien József István-akna! frontmester csapatának tagjai valamennyien fiatal vájárok. A felszabadulási versenyt a Rulli-nvwlszenel kezdték. Egy re előrébb törtek a versenytáli Ián, végül fejtei jesítményüket 5.3 csilléről 6.5 csillére növelték. A csapat teljesítménye a felszabadulási műszak után sem csökkent. Áprilisban minden nap túlteljesítették elő irányzatukat s esedékes havi tervükkel 123 százaléknál tartanak. A csapat most István- akna legjobb frontbrigádja. A kesztyűgyári l)ISZ-brSgádok A kesztyűgyár! exjportelien- őrző- DlSZ-brigádok a legközelebbi termelési értekezleten már beszámolhatnak tapasztalataikról. Április 5-én a gépi varroda I-ből indult el az ex- porübrigád minőségi ellenőrző Útjára. A MEO és a műszaki vezető a készáru raktárban szemléltette a fiatalokkal az előforduló kiseb b-nagy óbb szépséghibákat. Hatodikén a szabász és kézivarroda Il-es ellenőrző brigádja vizsgálta meg az elkészített kesztyűket, s 7-én a gépivarroda Il-es bői indult el a minőségi őrjárat. Május 1-re már úgy készülnek, hogy a mennyiség mellett az eddiginél is nagyobb gondot fordítanak, a minőség további javítására. A Pécsi Porcelángyár , exportbrigádjai a Kőbányai Porcelángyárból választottak párosversenytársat a felszabadulási versenyben. Ugyanakkor a három kis csoport együtt is versenyzett. A három brigád 186 százalékos teljesítményt ígért április 4-ig és azt fogadták, hogy 75 százalékról 85 százalékra javítják az export minőséget. S az eredmény: 186 százalékos teljesítmény mellett 91 százalékra javították a minőséget. A három export brigád versenyében a Komszomol vezetett. Átlagos teljesítménye 150 százalékos volt. A brigádok arra törekszenek, hogy a május 1 tiszteletére folyó versenyben is megtartsák ezt az eredményt. Már megint Ssentlászló ! A í elszáll a hí hí s i verseny lendületével A mellett, hogy a felszaba- dulási versenyben határozott lépést tettünk a jólét növelése érdekében, gazdag tapasztalatokat is meríthetünk további munkánkhoz. A legfőbb tanulság: minden tervet teljesíteni lehet, ha azért vállvetve küzdenek a fizikai dolgozók és a műszakiak, ha pártfogolják a jó kezdeményezése- Ket és nem utolsósorban, ha megvan a versenynyilvánosság. Megyénk valamennyi jelentős bányája és ipari üzeme túlteljesítette negyedévi tervét. A múlt évben sereghajtó Pécsi Porcelángyár a tervteljesítő üzemek sorába lépett, felzárkózott a Pécsújhegyi Erűmű, a Beremendi Cementgyár. A Mohácsi Selyemgyár dolgozói olyan lelkesedéssel dolgoztak, hogy eredeti tervfeladatukat jelentősen túlszárnyalták és ezért tervemelést kértek. Erre a megye életében még nem volt példa. Mikor januárban megkezdődött a felszabadulási verseny és egymásután hangzottak el a felajánlások, néhány helyen ilyen szavakat is hallottunk: „Nem teljesíthető a terv”. Pécsbányán is mondták ezt. Amikor azonban látták, hogy több csapat eredménye rácáfolt erre a nézetre, felelevenítették a régi mozgalmakat, ahol csak lehetett bevezették a Rufli-mozgalmat. Most a negyedév végére egy kivételével minden csapat, amely alkalmazta a Rufli-módszert, teljesítette tervét. Jelenszki János frontmester februárban elindította a „Termelj gazdaságosabban’-mozgal mat. Elhatározta, hogy 1.3 százalék alá szorítja a palatartalmat. így 12 kilogrammal több jutott egy csillébe. Ez havonta 3600 forintot jelent. Naponta egy-egy pillért a régi bányafából készítettek el. Ez egy hónapban mintegy 200 darab pillérfa megtakarítást eredményezett. A mozgalom magával ragadta a többi ifjúsági brigádot is. így aztán Péesbánya az első lett. Az első tapasztalat tehát, amit a felszabadulási versenyből le kell vonni: a Rufli és a „Termelj gazdaságosabba n”mozgalmat általánossá kell tenni a bányaüzemekben! Főleg a komlói frontbrigádok tanuljanak Jelenszkiék példájából! A felszabadulási versenyben csaknem minden komlói üzem túlteljesítette tervét, a szén önköltsége azonban nem csökken kielégítően. A tisztántermelés a fával való takarékosság nagy lépést jelentene itt is a gazdaságos termelés útján. C1 gyík érdekessége az el- múlt időszaknak — a szénbányászati trösztök közötti párosverseny. Pécs jóval megelőzte versenytársait, Tatabányát és Komlót. Ekkor ugrott ki a Közép-Dunántúli Tröszt Tizedszázalékokért folyó lelkes harc kezdődött. Jól biztosított nyilvánosság tette a kezdetben spontán vetélkedést mind mélyebbé, lelkesebbé, — és oda vezetett, hogy a pécsi tröszt vállalását csaknem háromszorosan túlteljesítette, vagyis több mint 20 ezer tonna szenet adott terven felül. A legfrisebb eredményeket naponta kiírták a táblákra, a legjobbakat naponta jutalmazták. S nem vették egy kalap alá a jutalma- zottakat. Kit-kit érdeme szerint részesítettek elismerésben. Egyik fő tanulsága az is a versenynek, hogy csak úgy lehet jó eredményekre számítani, ha biztosítják a műszaki feltételeket. Ennek hiányában a legjobbak erőfeszítése is hiábavaló. így volt ez István- aknán Szlavek Antal, a szocialista munka hőse csapatánál is. Volt egy időszak, amikor 70—80 százalékot teljesítettek csak, mert két harmadban telepítették a csapatot. Az összeszokott csapattagokat szétdobálták. Az új munkahely idegen volt, sok időt vett el az előkészítő munka. A hibákat úgy lehetett megszüntetni, hogy segítettek a műszaki vezetők. A Sziavek-fejtés utána ismét 120 százalékra teljesítette tervét, s eredményüket most is tartják a felszabadulási verseny után. * z üzemi párt- és szakszer- vezetek úgy tudnak hathatós segítséget nyújtani a verseny továbbvitelében, ha — a jó példákból tanulva — támaszkodnak az élenjárókra s elsősorban a kommunistáktól várják el a példamutatást, a helytállást. Világos utat jelöl meg számunkra a Központi Vezetőség márciusi határozata. Munkásosztályunk a felszabadulási versenyben méltón fejezte ki azt, hogy helyesli ezt a határozatot. Legfontosabb most ennek a versenyszakasznak a lezártával az, hogy tovább folytatódjék a vetélkedés. Az első negyedév eredményeire támaszkodva biztosítani kell a termelés növekedése mellett a többi gazdasági mutatók állandó javulását. Május 1 közeledik, a proletár intefnacio- nalizmus nagy ünnepe. Tegyük ezt a napot is kiváló termelési eredményekkel emlékezetessé! Tisztasági versennyel is készülnek a hetveheíyiek május t-re t A kaposszekcsői tanácstagok élenjárnak a beadásban Községünk termelőszövetkezeti tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok felszabadulásunk 10. évfordulójára az első negyedévi sertésbeadásukat 110, a vágómarhabeadásukat 112 r baromfibeadásukat 262, tojásbeadásukat pedig 103 százalékra teljesítették. A csikós- töttösiekkel folytatott párosversenyben, mi kerültünk ki győztesen. A Táncsics termelőszövetkezet tagjai az egész évi sertés- és vágómarhabeadásrikát március 20-ra, 100 százalékra teljesítették. A félévi baromfi- es tojásbeadáswkat szintén teljesítették erre a napra. A termelőszövetkezet jó példája átragadt az egyénileg dolgozó parasztokra is. A felszabadulási versenyben különösen a tanácstagok tettek ki magukért. Többek között Zádori Ijajos, Világosi József, Hodnik Mihály és Czakó László tanácstagok az egész évi sertés-, vigóinarha-, baromfi- és ato- jásbeadásuliat teljesítették április 4-re. A felszabadulási verseny sikere után, május 1-re újabb győzelmeket akarunk kivívni a begyűjtésben. Erre meg is van a lehetőségünk, mert továbbra is a termelőszövetkezetiek és a tanácstagjaink jó példájára építünk. SZABÓ ANTALNÉ begyűjtési megbízott. A Dunántúli NapA fő március 27-i, vasárnapi számában olvastam a szentló szlói gépállomásról. A cikkben foglaltak teljes egészében fedik a valóságot. A szentlászlói gépállomás egész területén tűrhetetlen a helyzet, szervezetlen a munka. Hadd egészítsem ki soraimmal a vasárnapi újságcikket! Tizenkilenc hold szántóföld áll a ■ szentlászlói községi tanács kezelésében, — ezen termeljük az apaállatok abraktakarmányát. A vetőmagot a szentlászlói gépállomás szelektorával tisztítottuk, mesébe illő körülmények között: — Tanácselnökünk megbeszélte Gálosfai Mihály főagronómus- sal a szelektálás időpontját. Mielőtt elvittük a magot, ismét megkérdeztük. A válasz: ,yJöhetT‘ Erre fogadtunk egy kocsit és két napszámost, aztán elszállítottuk a vetőmagot a gépállomásra. Mire odaértünk, elromlott a szelektor (már évek óta nem használták!) A gépállomásiaknál úgy látszik ez olyan mindennapi jelenség: — egyszerűen visszaküldték a kocsit a vetőmaggal együtt. Ígéretet1 tettek, hogy hoz rluk egy jobb szelektort. Hoztak is, csakhogy az is rossz volt. Egy napi javítás után megkezdték a szelektorozást, de nem olyan egyszerűen, — ahogy azt bárki is gondolná. Reggel „kezdték” — délre már be is indult és egészen negyed egy óráig tisztította a magot, miitor ismét felmondta a szolgálatot. Becsületükre legyen mondva, néhány nap alatt mégis csak kitisztították a 12 mázsa vetőmagot. Ez idő alatt a gépállomás 24 forintot keresett, mi viszont kifizettünk 6 napszámot és a kocsi fuvart. .Van egy másik jellemző eset. Szerződést kötöttünk a gép állomással 12 hold tavaszi gabona március 20-ig való elvetésére. Amikor a munka elvégzéséi e került volna sor, kiderült, hogy a Szent- lászlóra irányított traktor rossz. (Azóta is javítják.) Állítólag hibásan vették át a Megyei Gépjavító Vállalattól még valamikor januárban, de azóta nem értek rá megvizsgálni, csak március 23-án, a legnagyobb dologidőben. A tanácselnök naponta háromszor, négyszer sürgeti őket, hogy mikar jönnek viár tárcsázni, vetni? Szóval sohasem fukarkodnak, de tettekre nem kerül sor. Ha Lehóczki elvtárs, a gépállomás igazgatója meglátja a tanácselnököt, már szede- lőzködik is, mert „sürgős dolga akadt” — kint a területen. Végül is a főagronó- mus megszánta a tanácselnököt: — Ha vetni akarnak, menjen Almamellékre, hívja vissza onnan az egyik traktorost, azt, aki az egyénieknek szánt.... A tanácselnök hajlott a szóra, megbeszélte az almamelléki traktorossal a dolgot, utána megszervezte a vetést„ A traktoros azonban nem ért ide, mért közben telefonon utasították, hogy ne Szentlászlónak, ha uem Horváthertelend nek vegye az irányt... A vasárnapi műszak alatt ott rostokolt egy Lanz Bulldog a gépállomás udvarán. Vezetőjét nem tudták rábírni a mun kára, csak hétfőn. A gépállomásról az OFA földekre irányítottálc.. Amikor a délutáni órákban a tanácselnök kiment a mezőre megszemlélni a végzett munkát, sehol sem találta a traktort, de a földek is még a téli álmukat aludták. A traktoros útközben „eltévedt", Somogyhár- ságyon kötött ki. — (Úgylátszik arra jobb berok vannak!) Mindezek a tények a súlyos felelőtlenség, a gyenge vezetés következményei. A felelősség elsősorban Lehóczki elv társat terheli! A gépállomás vezetősége nemcsak a gépállomási teendő két hanyagolja el, ha nem a tanáccsal való kapcsolatot is. A tanácsülésekre, v. b. ülésekre nem érnek rá eljönni, pedig a tanácsba választottak szeretnék olykor nyíltan. szemtől-szembe megbeszélni a gépállomás munkáját. Szeretnének egyes kérdésekben felvilágosítást kérni Lehóczki elvtárstól. Sóic esetben a gépállomási főagronómus szaktanácsai is elkelnének. Ugylátszik nekik mindez nem fontos, —• enélkül is tudják olyan jól irányítani a munkaversenyt, hogy szégyenszemre az utolsók legyenek?! SÁGODI LAJOS V, b, titkár, Hetvehelyen, Okorvölgyön és Kán községben még soha nem látott verseny bontakozott ki a termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok között. A termelőszövetkezetiek a felsőmindszentiekkel lép tek párosversenyre, az egyéniek pedig Kovácsszénájával és Szentkatalin községgel. A hízottsertésbeadásban lemaradtunk, de a tojás, tej, baromfi és az adófizetésben kimagasló eredményeket értünk el. Hetvehelyen az első negyedévi tojásbeadásunkat 304, baromfibeadásunkat 364 százalékra teljesítettük. A beadásban — a termelőszövetkezetieken kívül — élenjárnak H. Szerző András és Rudi János egyénileg dolgozó parasztok, akik az egészévi beadásukat 100 százalékra teljesítették. Május 1-re, a proletárnemzetköziség nagy ünnepére vállaltuk, hogy befejezzük az ösz- szes tavaszi vetéseinket. Tisx tasági versenyt is indítottunk az utcák és az udvarok rer.d- bentartására. Megjavítjuk a kerítéseket és a járdákat. A község közepén lévő parknak már öt éve nincs gazdája, most megfogadtuk, hogy. május 1-re rendbe hozzuk társadalmi munkával. SEBES MIHÁLY . vb. elnök. Elszámoltatják a begyűjtést hátráltató kulákot Sellyén A felszabadulás 10. évfordulójára Sellyén lelkes veirsen gés indult, „ki lesz az első a begyűjtésben” jelszóval. Többele között ifjú P. Szabó János öt holdas gazda március elején megfogadta, hogy április 4-re teljesíti az egészévi beadását. Április 2-án büszkén jelentette a begyűjtési hivatalnál, hogy leadta az augusztusra beütemezett hízottsertését. Ezenkívül eleget tett az egész évi baromfi- és tojásbeadásának is. Tóth Gábor nyolc holdas egyéni gazda ugyancsak eleget tett az egész évi hízóttsertés-, vágómarha-, baromfi- és tojásbeadásának. Községünkben jól halad a begyűjtés, de még mindig vannak olyanok, akik hátráltatják a beadást. Sztaraba József ku- iák még tavalyról tartozik államunknak 143 kiló hízottsertéssel és 7.082 forinttal, de most megindítottuk ellene az eljárást. Április 4-ével nem zárult le községünkben a begyűjtési ver seny. Több egyéni gazda megfogadta, hogy május 1-re teljesíti egész évi, illetve fél évi be adását. Április végére a fél év: vágómarha, baromfi és tojás- beadásunkat 70 százalékra teljesítjük. Kapusi József begyűjtési megbízott.
