Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-25 / 71. szám
ms MÁRCIUS 25 NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS * i ■mull iw 11 MII ...................... - II iiiiiiiw Tim r'inm Mi nden eredményünk, szabad életünk és jövőnk a Szovjetunió felszabadító harcénak, a szovjet nép segítségének köszönhető Kommunista aktíva-értekezlet as egyetemen Több mint száz kommunista részvételével tartotta meg az egyetemi pártbizottság az egye temi és főiskolai pártszervezetek aktíva-értekezletét. A pártaktíván megjelent és fölszólalt Nagy László elvtárs, a Központi Vezetőség tudomá- nyos és kulturális osztályának munkatársa és Gódor Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára. Az egyetemi pártbizottság beszámolóját Szentistványi Gyuláné elvtárs- nő, a pártbizottság titkára nwn dotta. A lelkes hangulat, a párták- tíván résztvevő elvtársak hozzászólásai arról tanúskodnak, hogy az egyetemi és főiskolai tanárok, dolgozók és hallgatók magukévá téve a Központi Vezetőség márciusi határozatát, teljes odaadással résztrresz nek megvalósításában. A pártbizottság beszámolója — igen helyesen — külön is hangsúlyozta, hogy most, a Központi Vezetőség határozatának végrehajtása során miért kell különös gondot fordítani az ifjúság nevelésébe. „Egyetemi hallgatóink egy része — mondja a beszámoló — nem értékelte eléggé azt a hatalmas vívmányt,, hogy ma az egyetemeken és főiskolákon a munkások, parasztok, a dolgozó emberok gyermekei tanulnak.” Még a munkás származású hallgatók között is akadnak, akik elfelejtették, hogy a munkásosztály gyermekei és hálával tartoznak annak az osztálynak, amelynek áldozatos munkája, harca lehetővé tette nekik a tanulást. 9 mert az egyetemi hallgatók egy része nem értékeli a jelent, a tíz év alatt elért eredményieket, gyakran jelentkezik a k/jvetelődzés. Nem veszik észre,, hogy körülöttük mi történ t. A pécsi orvostudományi karon 3938ban mindössze 230 hallgató tanult, s ezek 1,1 százaléka volt csak munkás vagy paraszt származású. Ma pedig 804 hallgatója van az orvostudományi egyetemnek, ezeknek több mint fele munkás és paraszt szülők gyermeke. 1938-ban az egyetemen 3600 pengő ösztöndíjat osztottak ki, ma évente 4 millió 476 ezer forintot kapnak a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatói. Ezt a nagy változást figyelmen kívül hagyni, erről megfeledkezni — nagy hiba lenne. S mindezek csalt részletek azokból a hatalmas vívmányokból, amelyeket 1945 után pártunk vezetésével dolgozó népünk elért. A pártbizottság beszámolója és a hozzászólásában Ernst Jenő elvtárs Kossuth-díjas egyetemi tanár és Szántó Károly elvtárs, a Pedagógiai Főiskola igazgatója is arról szólt, hogy a párt- és DISZ-szervezet politikai fölvilágosító munkájában, az egyetemi tanároknak pedig az oktató-nevelő munkában az eddiginél többet kell foglalkozniok hazánk eredményeivel. „Azért is szükség van erre — hangsúlyozta a pártbizottság beszámolója — mert a jelenlegi egyetemi ifjúság kevés tapasztalattal rendelkezik, homályos képe van a múltról, a2 osztályharcról. Sokkal mélyrehatóbban kell megmutatni ifjúságunknak a régi rendszerben élő értelmiség megalázott helyzete és a jelen közötti nagy különbséget.” Több homályos nézet látott napvilágot az igaz hazafisággal kapcsolatban is. A fiatalok közül egyesek nem értették, miért ismérve az igaz hazafi- ságnak a Szovjetunió szerete- te. S a DISZ-szervezetek fölvilágosító munkája, de az oktatók sem adtak választ. Nem magyarázták meg, hogy minden eddigi eredményünk, szabad életünk és jövőnk a Szovjetunió fölszabadító harcának, a szovjet nép segítségének köszönhető. Nagy László elvtárs, a Központi Vezetőség tudományos és kulturális osztályának munkatársa arról szólott, hogy amikor haladó hagyományaink ról, nemzeti történelmünk haladó személyiségeiről — Zrínyiről, Rákócziról, Kossuthról, Petőfiről — beszélünk ifjúságunknak, azt kell megmutatni, hogy ezek azért voltak igaz hazafiak, mert a népért, a néppel cselekedtek, a legtöbbet nyújtották a népnek, s készek voltak életüket is föláldozni a nép sorsának jobbrafordításá- érL S mindaz, amiért nemzetünk nagyjai ezer éven át küzdöttek, 1945 ntán testet öltött, s ez elsősorban pártunk áldozatos munkájának köszönhető. Tény! Jenő elvtárs, az egyetemi DISZ-bizottság titkára többek között arról beszélt, hogy az egyetemi ifjúság egy részénél tapasztalható nemzeti kultúránk lebecsülése. Az egyetemi énekkar egyes tagjai például úgy nyilatkoztak, ők magyar népdalfeldolgozásokat nem énekelnek, csak klasszikusokat és operakórusokat. Mi ez, ha nem a magyar népi kultúra lebecsülése, ami végső soron a dolgozó néptől való eltávolodáshoz, a dolgozók alkotó munkájának lebecsüléséhez vezet? Mindez néhány példa csak abból a gazdag anyagból, amellyel az egyetemi pártaktíva kommunistái foglalkoztak. Számos kérdés tisztázásával, a feladatok helyes kijelölésével a pártaktíva nagy mértékben elősegítette a továb bi sikeres munkát. Már elvetették az árpát és a zabot * máriakéméndi Rákóczi term elősző vet ke- " zet tagsága a legutóbbi közgyűlésen határozta el, bogy a tavaszi szántási-vetési munkákkal a községben ők végeznek először. Türelmetlenül várták az első tavaszi napot, hogy adott szavukat valóraválthassák. Március 21-én a tavasz hivatalos kezdetén valamennyi tsz-tag már kint serénykedett a szántóföldeken, mire besötétedett, végeztek az árpa- és a zabvetéssel. Ezen a napon kezdték el a szőlő metszését is. Most pedig a Lan- kás-dűlőben borsót, a Templom-dűlőben pedig zabosbükkönyt vetnek. A négy fegatos vetőgéppel péntek estig újabb 20 holdon végzik el a tavaszi vetést. A közgyűlésen vállalták még, hogy április 4-re teljesitik az egész évi beadási kötelezettségüket. Március 22-re fogadalmuknak részben máris eleget tettek: az egész évi sovány- baromfi- és tojásbeadási kötelezettségüket teljesítették. Az egész évi vágómarhabeadásuknak 126, kövérbaromfibeadásuknak 68, tejbeadásuknak pedig 75 százalékra tettek eleget. Április 4-ig teljesitik az egész évi hízottsertésbeadásnkat is. NAGYBODZSÄB ERNŐNK ▼. b.-einök. „375 hold tavaszi bűzál vetettünk“ A szigetvári járás eléggé mély fekvésű s ezért a tavaszi talajmumkák néhány napjjoai később kezdődhették meg, mint más járásokban. A vetések műtrágyázását még a tél folyamán a magunk erejéből készített saját gyártmányú véntillátoros. műtrágyaszóró- val végezzük. Március 27-től kezdve M2 normálhold szántást, tárcsázást teljesítettünk. Körzetünk területén 3715 kataszteri hold tavaszi búzát vetettünk ebből 52 hold,at a termelőszövetkezetekben. A szigetvári és a rózsafái termelőszövetkezetekben például 12—12 holdat. Arra törekszünk. hogy még ezen a héten a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok tavaszi búzájának nagyrészét elvessük. A brigádszervezeteket kiépítettük, traktorosaink ismerik feladataikat. Minden remér nyünk megvan arra, hogy megelőzzük versenytársunkat, a Somogy megyei ladi gépállomást és hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére a hozzánk tartozó valamennyi termelőszövetkezetiben elvessük a tavaszi kalászosokat. Méhes Lajos Igeizgató, szigetvári gépállomás. Megkétszereződik a baromfiállomány A kisasszonyfái MNDSZ- szervezet újjáválasztotta vezetőségét Agóas Emőné, az MNDSZ-szervezét elnöke felhívta a tagság figyelmét, hogy csökkent a baromfiállomány s ezen sürgősen változtatni kell. Ez az értekezlet is azt bizonyította, ahol a vezetők példát mutatnak, ott a tagság sem marad el. Egymásután szólaltaik fel Németh György- né, özv. Szabó Istvánná és a többiek, akik elmondották: az idén több kotlót ültetnek a tavalyinál, a téli ültetésü csirkékből aratásra kövér baromfit nevelnek. Megyénkben mindenhol meg kezdődött a tavaszi munka. Szántanak, vetnek a földeken. A biesérdi határban is serény munka folyik, de Benkovics Ferencnének még mindig ott „díszeleg” a földjén a tavalyi Büszkék vagyunk asszonyainkra, mert nemcsak a beadási kötelezettségük teljesítésére gondoltak a baromfiállomány illesztésekor, ha. nem a városi dolgozókra is. Ugyanis a libák, kacsák, de a pulykák számát szintén növelni fogják. Közös elhatározásuk hogy a múlt étűhez viszonyítva augusztus 20-ra 40 százalékkal növelik a baromfiállományt Az, év végére a múlt évi baromfiállományt kötszeré sére szaporítják. ifJ. Mátis Ferenc kukoricaszár. Jó ü.iae, ha a városi tanács illetékes osztályán felfigyelnének erre az évelő kukoricára, és felelősség re vonnák a tulajdonosát. FUCHS TIVADAR v. b. elnök, Eicsérd. Kimagasló eredmények az állattenyésztésben Gazdaságunk dolgozói április 4-re. hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára tett vállalásaikat már jóval túlteljesítették. Kimagasló eredményeket értek el az állattenyész lésben dolgozók, mert az első negyedévi tejtermelési tervüket március 15-ig 209.000 liter helyett 216.393 literre teljesítették, a 10.823 kilogrammos marhahús-szállítási tervünket pedig 19.129 kilogramm ra teljesítettük. A felszabadulási versenyben a legkiválóbb fejőgulyásaink, akik túlteljesítették vállalásaikat: Méhész József, Pavelka Ferenc, Pál- földi Péter és Koczka István. TAKÁCS SÁNDOR a Sátorhelyi Béke Őre Állami Gazdaság igazgatója. Évelő kukorica?! KI LESZ A GYŐZTES ? Párosverseny áprilisi 4>e tiszteletére BÉKE-AKNA I - E S ÜZEM Bizony ‘éRg bánya már 1 t’Jéfce-akna, de az is bizonyos, hogy dolgozóinak mostani fiatalos munkalendülete a múlt év legszebb Bakeréinek időszakára emlékeztet. Möszaifcválíás előtt vagyunk éppen, mozgalmas hát a különben csendes, csak a lánc- pályán vonuló csilléik kattogását vissr/hangzó domboldal. Az irodfában Börzseá György üzemvezető főmérnök és abá- nyamestef.’ a jövő havi telepítési tervtat készítik. Leteszik kis időre a logarlécet és a már ciusi eredményekre terelődik a szó. jgL második dekád zárásakor 3i tervteljesítés 102.8 szá zalék veit s ez a jó csillétől“ tés és a tisztántermslés révén 103.9 iszáza'ékra alakult, tehát l.t százalékkal emelkedett. Ez az emelkedés azonban 1.5 százalék is lehetett volna, ha Bek- ker Mihály csapata a nap- szirtti fejtésből szombaton éjjel nem 50 csille anyagot, — amelyet a tetején szénnel álcáztak — szállít szén gyanánt. Szerencsére a mosóban észrevették s így üzemzavart nem qkozott. De nemcsak Beokerék képviselik Béke-akna színeit, hanem — s elsősorban — -azok, akik becsületes jó munkájukkal hozzájárultak, hogy a márciusi első dekádtól a második dekád végéig három kilogrammal emelkedett a csil- tesúly. Mert sok kiemelkedő, szép eredmény születik mostanában Béke-aknán. Igen jól dolgoznak a futballisták — így nevezik Appelshoffer Antal csapatát, s könnyen érthető, hogy miért. 128 százalék a havi eredményük, pedig február hon niég a 100 százalékot sem érték el egészen. A csapattagjai február előtt önálló fejtési munkát még nem végeztek. Van azonban bennük lelkesedés, szív és akarat. Közülük is a legjobbak Imrő Sándor, Grün Lajos vájárok és Gajcsi József csillés. Hozzájuk hasonlóan emelkedik a tér melés KónyP István csapatának fiataljainál. Érdekes összehasonlítást le------------hét tenni Török István és Antal Pál brigádja között Egy munkahelyen dolgoznak és mégis az egy főre eső teljesítményt tekintve Törökék átlagban majdnem egy csillével termelnek többet naponta. Szombaton is 114 csillét szállítottak, Antalék pedig csak 71-et. Az annyira eltérő számok mögött az áll, hogy a Török-brigád egy összetartó, egymást segítő kollektíva, akiknél a brigád érdeke az első, ami egyben tagjainak haszn„ is. Ezzel magva rázható 109.4 százalékos havi eredményük is. Az Antal-csa- patban nincsen így,, főleg a csillések munkája körül van sok baj. A DISZ-brigádról, amelynek Fischer János a vezetője, nem sok jót lehet mondani. 4 2 csille a normájuk, de ebben a hónapban még csak háromszor teljesítették ezt. 80 százalék körül állnak. Tény, hogy ke- fnény a fejtésük, de ha amin denre való panaszirodái helyett jobban munkához látnának, — mert ez lenne DISZ- brigádhoz méltó — akkor legalább is a tervüket teljesíthetnék. Hiba az is, — amint Fischer elvtárs mondotta, — hogy nem igen beszél egymással az egymást váltó két csapat vezetője, pedig hát csak szóból ért igazán az ember. És a versenynyilvánosság... Béta-akna szakszervezetének ez gyenge pontja, bár a Központi Vezetőség határozata óta — a szakszervezet tevékenységének alapos felülvizsgálása után — fokozatosan javul. — Mert úgy van, ahogy Kusz Dezső vájár a rendkívüli szak- szervezeti taggyűlésen kedden elmondta: — Szívesen versenyzőnk mi, de szervezze is a versenyt a szakszervezet, kutassa milyen munkalendület van bennünk, s miután vállalásokat tettünk, — amelyeknek teljesítéséhez a műszaki feltételeit biztosítása is szükséges, —- értékkelje, hozza nyilvánosságra az eredményeket a szakszeivezet. Ez is a dolgozókkal való törődés, foglalkozás egyik formája, és igen lényeges dolog is. De nemcsak a csapatok és egyéni dolgozók vállalásait kell figyelemmel kísérni, hanem a nagy párosversenytárs, a komlói I-es üzem munkáját is. Győző Jenő párttitkár elvtárs meg is ígérte, hogy mindennap megszerzik az I-es üzem eredményét és kiírják a saját teljesítményük mellé, hadd lássák a bányászok, hol tartanak. Most nagyjából egymás-----——------------- mellett ha ladnak. A tervet mindkét üzem teljesíti. Szerdán 13.2 százalékkal jobb eredményt ért el az I-es üzem, a havi teirvállás pedig: I-es üzem 10(5.5, Béke-akna 104 százalék. Ezévi munkájuk alapján és a jelenlegi számok tükrében is egyforma eséllyel küzdenek a két bányaüzem dolgozói az elsőségért. Elsőnek lenni éppen ezért nagy dicsőség. Most pediS ellátogatunk----------------- a komlói veté lytárshoz, az I-es üzemhez. Hogyan zajlanak itt a felszabadulási verseny harcos napjai? Reggel hat óra múlt néhány perccel, s a „hangos” üdvözli a felszállókat, a műszakról érkező bányászokat. Többen egy kis kivilágított kirakat felé tartanak. Csak nem az Állami Áruház nyitott itt fiókot? Nem. Itt az I-es üzem ■ leendő legjobb eredményt elérő dolgozóinak és műszaki vezetőinek jutalomtárgyait látni. Damaszt törülközők, órák, villanyvasalók, köny vek, szivarok, különféle palackozott itókák, stb, s a kis ajándékokon más és más felirat áll: „Első fejtési csapat”, „A legjobb egyénivájár”, „Elő- vájás harmadik díj” stb. Azok veszik most körül, akik — ha ki nem is mondták — esélyesnek érzik magukat. — Többen tréfás megjegyzést is tesznek: — Ha az asszony megtudja, hogy itt ilyesmit osztogatnak április 4-én, „kiszekíroz” otthon. — Azért pedig meg kell nyomni a „pedált” — különben még szivar sem lesz belőle — veti közbe valaki. De ha már a versenynél tartunk, nyissunk be egy kicsit az üzemi bizottsághoz, a verseny gazdájához! Pozsgai elvtárs, az ÜB-elnök már nagy buzgalommal serceg- teti a tollat — szabadságon van az adminisztrátor. Némi büszkeséggel újságolja mutatva az ideiglenes szakszervezeti könyveket, — Ezek az új belépők. Frissiben ki is állítom nekik a könwef Különben én magam szerveztem 24-et két nap alatt. Első is akarok lenni, mert a többi UB-elnököt is versenyre hívtam. Aztán az imént érkezett alacsony, keménykötésű bányász jut szóhoz Sinkendes József az 1-es csapatból. — Én most már nem tűröm tovább — kezdi — hogy rajtunk élősködjenek. Ha kell, az atyaúristenhez is elmegyek az igazságért. Először nem értjük, de a második lélegzet után minden kiderül. Sinkovics Imre elővájásban dolgozik. Az ó szakja délutános. Becsületesen megcsinálnak mindent. Ácsolnak, biztosítanak, meg ami az előváj ássál együtt jár. De nem így az éjszakás, meg a délelőttös műszak, Kocsis Józsefék meg Stand Péterélc. Ok csak kéinyelmeskednete. sápiitoznak, hogy meleg a levegő, szóval lógnak. Tűznek egy-két deszkát, aztán jól van, mondván, majd keres helyettünk más, mert hát kollektív bérezés van. Az egyik műszakon Sinkovics elvtárs még egy cédulát is írt, odaszögezte az egyik támfához. „Ne aludni járjatok a bányába, hanem dolgozni!” — írta. — Szeretem magukban, hogy ilyen harciasak — veszi át a szót Pozsgai elvtárs — de hát azért nem kell mindjárt úgy nekirontani a falnak. Egyezzünk meg — javasolja — abban, hogy az üzemi bizottság, én magam személyesen utána nézek a dolognak! Ilyenek a komlói I-es üzem bányászai! Vér Ferenc, Szőke Lajos, Baumann János, Seres János és' még sokáig lehetne sorolni azok nevét, akik olyan harcosan dolgoznak a felszabadulási versenyben, mint Sinkovics József, akik nemcsak saját, hanem mások munkájával is ‘nrődnek. nem tűrt.'"- a lógást, a fegyelmezetlenséget, Szólni kell, ha a versenyt, a termelést említjük azokról is, akiknek ugyancsak múlhatatlan érdemeik vannak a sikerekben — a műszaki vezetőkről. Nagy munkát végezr tele a múlt év augusztusa óta. Kezdték azzal, hogy kitessékeltek a bányából vagy 70 notórius bumlizót. Biztosították a szükséges légkalapácso- ,(rat, tömlőt, anyagraktárt, hogy ne kelljen mindenért ki szállni. így nőtt meg a mun- kakedv. a teljesítmény, a Kereset. Csak puszta számokat tudunk meg Kovács elvtárstól, az üzem vezetőjétől, de akiryek van szeme a számokhoz, az sok érdekességet tud ezekből kihámozni. Az össz- üzemi r.e'jesítmény január óta — mióta elkezdődött a felszabadulási munkaverseny — másfél mázsával nőtt. Már az egy főre eső összteljesítmény meghaladja a 12 mázsát. Ez három mázsával túlhaladja a tavalyi eredményt. Nem ritkaság, hogy azt halljuk a hangos híradóból: 115—120 százalékra teljesítette tervét az I- es üzem. Most különösen nagy elhatározás előtt állnak. A pártnak tettek ígéretet, hogy túlteljesítik a tervet. Ez megvalósul. Szombat reggelre már végeznek az első negyedévvel, s utána még a negyedév végéig 4000 tonnát adnak terven felül. — léy zajlanak hát a komlói I-es üzemben-a munkás hétköznapok. Béke-aknának — habár az is helytáll a széncsatában — igyekeznie kell, vagy ahogy Kovács elvtárs üzeni: „Még jobban kössék fel azt a bizonyos ruhadarabot”, különben az I-es üzem — nevéhez méltóan — első lesz,
