Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-23 / 69. szám

% NAPLÓ 1955 MÁRCIUS S3 A Szovjetunió honvédelmi miniszterének napiparancsa Moszkva (TASZSZ: A Szovjetunió honvédelmi minisztere a k&vetkező napiparancsot adta ki: Március 22-én délután 4 órakor a moszkvai Vörös-téren tesz Leonyid Alekszandrovics Govorovnak, a Szovjetunió mar­calijának, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­sága póttagjának a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttének, a Szovjetunió honvédelmi miniszterhelyettesének temetése^ A Szovjetunió fegyveres erői meghajtják harci zászlóikat L. A. Govorov koporsója előtt és megadják a vegtisztességet a kiváló hadvezérnek és a uagy Honvédő Háború dicső hősé­nek. Megparancsolom, hogv L. A. Govorovnak, a Szovjetunió marcalijának temetése órájában adják meg az elhunytnak járó katonai vegtisztességet és Moszkvában, hazánk fővárosában adjanak le tüzérségi dísztüzet. ) G. ZSUKOV a Szovjetunió marsailja. a Szovjetunió honvédelmi minisztere. Amerikai manőverek a koreai } fegyverszünet megbontására $ A bátorság iskolája (MTI): Az AFP londoni tu­dósítója a brit kormányhoz közelálló körökből származó forrásokra hivatkozva azt írja, hogy az Egyesült Államok kez­deményezésére tárgyalások in­dultak Washingtonban, a 1 ko­reai háborúban „az ENSZ zász­laja alatt” résztvett tizenhat ország között. A tanácskozáson azt az amerikai javaslatot vi­tatják meg, hogy „helyezzék hatályon kívül a koreai fegy­verszüneti megállapodás bizo­nyos pontjait”. Főként arról van szó, hogy korlátlanul le­hessen hadianyagokat szállíta­ni Dél-Korea területére. Nehru elítéli az amerikai tervet. Az AFP Uj-Delhlböl szárma­A z emberiség Igazi haj na­zó jelentése szerint az indiai J. UU «apóikkal egy­parlament egyik képviselője aj^5.^ a fűmnek ennek az koreai fegyverszünet felborító-^ ts E«yben a tomeghatás sát célzó amerikai manőverek­kel kapcsolatban kérdéssel for­szempontjából legfontosabb művészetnek a születése. — A dúlt Nehru miniszterelnökhöz, iszerenff, idöl?eU ^beesés a 7. f szovjet filmművészét egeszére vajon terjesztettek-e az indiai #js el'hatórozó kormány elé olyan javaslatot, hogy szüntessék meg a koreai fegyverszüneti bizottságot. Nehru írásban válaszolt a kér­désre: „Jóllehet az indiai kor­mány nincs közvetlenül érde­kelve ebben a bizottságban — írja — a jelenlegi helyzetben úgy vélem, nem volna kívána­tos az egyetlen koreai semle­ges szerv megszüntetése. Ezt a szervet csak a két parancs­nokság beleegyezésével lehetne megszüntetni”. Bomlásban az olasz kormánykoalíció Róma (MTI): Az Olasz Köz- társasági Párt Országos Ta­nácsa háromnapos ülés után úgy határozott, hogy nem tartja lehetségesnek a kor­mányban résztvevő pártok to­vábbi együttműködését, elveti a földbérleti szerződések kér­désében a minisztertanács ál bal elfogadott kompromisszu­mot ég a kormánnyal szemben nem vállal többé koalíciós kö lenézettségeket. A2 Olasz Szocialista Demok­rata Párt balsz árnya kétszáz megyei küldött részvételével Bolognában szintén értekezle­tet tartott és úgy döntött, hogy kéri a párt kilépését a kor­mánykoalícióból, valamint azt. hogy rendkívüli pártkongresz- szust hívjanak össze a Saragat féle vezető csoport politikájá- .nak felülvizsgálására. Mindez arra vezet, hogy a Sóéiba—Saragat-kormány már két hónap óta húzódó válsá­ga még tovább súlyosbodik. Scelha miniszterelnök ugyan­akkor nem szándékozik le­mondani amerikai útjáról: csü törtökön indul Washingtonba Sóéiba útját még a polgári sajtó sem helyesli, tekintettel a kormány igen bizonytalan helyzetére. Scelba amerikai útja az oiasz kóolajkérdés szempont­jából különösen kényes. A kommunisták és a szocialisták, valamint bizonyos értelemben a köztársaságpártiak és a szo­ciáldemokraták is, azon a vé­leményen vannak, hogy az olasz kőolajtermelés teljes ellenőrzését az államra kell bízni és korlátozni kell az olasz és a .külföldi magántőke befolyását a termelésnek ezen a fontos területén. Az olasz képviselőháznak még Scelbn washingtoni útjá­nak megkezdése előtt meg kellene vitatnia a kommunis­táknak és a szocialistáknak azt a sürgős indítványát, hogy a kormány az Egyesült Álla­mokban ne vállaljon semmi olyan kötelezettséget, amely sérti az olasz állam teljes nem delkeaési jogát és hatalmát az olasz föld kincseinek kiter­melése és felhasználása terén és mindaddig ne adjon a ma­gántőkének semmiféle kon­cessziót, amíg a parlament nem fogadta el az egész kér­dést szabályozó új törvényt. Végétért a remiHtartzálás elleni német Ifjúsági kongreasaiM Beriftn (TASZSZ): A Nyuffti- Németország nemfUtnrizáláaa ellen megtartott ifjúsági kong­resszus vasárnap befejezte munkáját, A kongresszus zárőülésén a német Ifjúságnak (körülbelül 2500 képviselője vett részt, Külföldi hírek PÁRIZS Szerdán délután három óra­kor kezdődik a Francia Köz- társasági Tanács ratifikációs vitája. A vita a tervek szerint három napig tart és pénteken a késő éjszakai órákban ér vé­get. Minden nap három ülést tartanak. Mint ismeretes, a Köztársa­sági Tanács bizottságai ajánl­ják a szerződések ratifikálását, egyedül az ipari termelési bi­zottság fűzött azokhoz fenntar­tásokat. PEKING Mao Ce-tung, a Kínai Nép- köztársaság államtanácsának el nöke Csaj Cseng-vent nevezte ki a Kínai Népköztársaság rend­kívüli követévé és meghatal­mazott miniszterévé a dán ki­rályságban. PÁRIZS Gilbert de Chambrun haladó képviselő bejelentette a nem­zetgyűlés elnökségének, hogy interpellációt szándékszik be­nyújtani a kormányhoz a Saar- kérdésben. E lépést azzal in­dokolta, hogy amikor Német­ország jövőjét eldöntő fontos határozatokat akarnak hozni, a kormány nem tájékoztatta a parlamentet azoknak a módosí­tásoknak igazi jelentőségéről, amelyeket a francia-német Saar-megállapodás szövegében eszközöltek a Német Szövetsé­gi Köztársaság kormányának álláspontja következtében. A képviselő bejelentette, hogy intcrpelláeiós kérelmét szerdán nyújtja be hivatalosan, ötven aláírással ellátva, ami lehetővé teszi azonnali megvi­tatását. PEKING A Vietnami Demokratikus Köztársaság országgyűlésének negyedik ülésszaka vasárnap meghallgatta Ziap tábornok­De emellett a polgárháború­val, az októberi forradalom dicsőséges napjaival foglalko­zó szovjet filmeknek külön 'hagyománya és bizonyos fokig külön stílusa is van. Az érde­kes, a— figyelemreméltó az, | hogy ez a hagyomány, ez a stílus sohasem válik sémává. |Mennyi felejthetetlen polgár- háborús filmélményünk van már! A Csapajev, a Krorus tadli tengerészek, a Lenin- film, a Puskás ember, a VI borgt városrész ..;. és bár , mindegyik egyezik abban (hogy szinte varázsütésre át­helyez a polgárháború hősi és , ugyanakkor legkisebb részle- ,tekig reális hangulatába, sót , varrnak azonos vagy hasonló , eseményt bemutató Jelenetek — egyik film sem hasonlít a másikra, egyre új élmények­kel, eszmeiséggel gazdagodik a néző. Mi szolgáltatja ezt a hallatlan művészi bőséget? Elsősorban természetesen maga a történelem: ez a csodálatos > pátosza kor. Aifcagylj Gajdar maga élte át ezt a korszakot Még gye­rekfejjel beállt a vörös kato­nák soraiba. Az átélt esemé­nyek izgalmasabbnál izgalma­sabb epizódjai, maga az élet adta a nagy témát. Az „Isko­la” c. elbeszélésből készült a Bátorság iskolája c. film (Rozen és Szemjonov sikerült átírása) méltó a híres szovjet íróhoz, méltó az eddigi pol­gárháborús filmekhez és nem utolsósorban: méltó a vörös katonák hősiességéhez. A kis Borisz (vagyis Gaj- dar) fejlődését az Igazi bátorságig — mely nem ismer alkut de távol áll az oktalan vakmerőségtől is — folyamat­ban mutatja be a film. Ez á fejlődés nem akadálytalan. A fiúra nem csak jóbarátok, hanem felelőtlen ismerősök is hatnak. Az ellenség mellett meg kell birkóznia saját köny- nyelműségével is. Elővigyázat­lansága atyai barátja halálát okozza. Csaknem eszét veszi a fájdalom, a bűntudat. De úrrá tud lenni kétségbeesésén, mert társai újra megajándékozzák bizalmukkal. Ezt a bizalmat igazolja azután nagyszerűen végrehajtott, bátor felderítő munkájával. Részletesebb tartalomismer­tetés és összefüggő méltatás helyett hadd idézem fal né- hápyát azoknak a mozzanatok­nak, melyekre talán külöm- külön nem Is emlékezik a né­ző, de amelyele a filmművé­szet csúcsait jelzik. Osztrák hadifoglyokat kísér­nek az utcán. Egy háborús plakát látszik, a lehanyatló fejű kétfejű sas. A legkülön­bözőbb arcok nézik a sáral- , más menetet, köztük Borisz J sovinizmustól (cári i«kólában Az üzbeg SzSzK kolhozaiban és szovhozaiban megkezdődtek $ felszedett sovinizmustól) ra- a tavaszi mezei munkálatok. A képen: Tavaszi vetés a Sza- é gyogó arccal. Ebbe a képbe markand-területi „Sztálin' -szovhozban. (Foto: A. Kuzmenko) f jön: egy féllábu hadirokkant nak, a vietnami néphadsereg főparancsnokának és nemzet- védelmi miniszterének a gen­fi fegyverszüneti egyezmények végrehajtásáról szóló beszámo­lóját — jelenti a Vietnami Tá­jékoztató Iroda. Ziap tábornok beszámolójá­ban felsorolta, hogy az ameri­kai imperialisták, a francia gyarmatosítók csoportja és Ngo Dinh Diem délvietnami minisz­terelnök klikkje számtalanszor megsértette az egyezményt és más mesterkedésekkel is a béke és az ország egyesítése ellen tört. Ziap tábornok ki­emelte a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság kormányá­nak és népének azt az elhatá­rozását, hogy továbbra is lel­kiismeretesen tiszteletben tart­ja a fegyverszüneti egyezmény előírásait. Ukttt több, ntot enartoétaeáz nyupatiiémetcrazágü ifjúsági küldött A kangnessDUsan Otto Gpo- tewohl, «, Német Demokratikus Körtársaság mimfeztereinöke is beszédet mondott Beszédé­ben hangsúlyozta, hogy a né­met nép nem akár a német mlü tartamú* feltámasztásénak és egy ÚJ háború felidézésé­nek útján haladni. A német nép a békés fejlődés útját akarja Járni A felszólalások után a kong­resszus részvevői kiáltványt fogadtak ei „ német ifjúság­hoz. A kiáltvány felszólítja Nyu­gat-Németország ifjúságát, hogy minden erejével harcol­jon a párizsi egyezmények el­len, az össznémet népszavazá­sért. A kiáltvány javasolja, hogy alakítsanak mindenütt harci bizottságokat a nyugat­német hadseregbe való tobor­zás ellen, tartsanak tiltakozó gyűléseket, tüntetéseket és sztrájkokat. A kiáltvány hang súlyozza, hogy az egész német ifjúságnak vállvetve kell har­colná a német mill tarizmus talapraáüLítésa ellen, Németor­szág egységéért, a német nép boldog Jövőjéért Tavaszi munkálatok 53*?! orosz átsántikál az úton, utána egy bérkocsi robog át, duhaj, részeg, úri társasággal. Egy utcai kép az egész. Mi .min­dent mond. Iskolai folyosó. Bo riszt csú­folják, megszégyenítik „áruló" apja miatt. — Gyerekek (és milyen sokrétűen tipizált gye­rekek!) acsarkodása, gyűlöl­ködése. — A háttérben, a fo­lyosó végén a falon — egy­általán nem hatásvadászóan „kiexponálva” — óriási kép a gyerekek, az iskola.... minden- fölött: a cár képe. Az opera­tőr nőm hozza premierplanba, homályos is a kép, de tudjuk: ott van. Természetellenes nagy Ságban — és a gyerekek fe­lett. pattanásig feszülő dráma: Borisz egy diadalmasnak vélt könnyelmű kalandból tér vissza néhány társával a par­tizán-táborba. Vígan, kissé italosán, harmonikáivá, danáz- va érkeznek. Néma hátakkal találják szembe magukat. Azoknak a frissen hantolt sírját veszik körül e néma há­tak, akiknek vesztét a vissza­térők okozták. Az emberek lassan megfordulnak, a víg portyázókat néma, vádló te­kintetek sütik. A harmonika nyávogva hull a földre; A harang. Borisz a fehérek táborának kellős közepén, egy templom tornyában felderít. Izgalmában meglöki a haran­got, az kondul egyet, Borisz ijedten kapja el. — Ugyanitt később: Borisz egy győzelme­sen befejezett csata után vi­dám hetykeséggel kongatja meg a legutóbb ellenségesen rendetlenkedő harangit Csubuk és Borisz lápos vi­déken sebesült társaikat sze- kerezik. A szekér beleragad a sárba, Csubukék emelgetik a sáros kerekeket, minden mé­terért erőt szakajtó harcot vív nak ezek a csatában, virrasz­tásban halálosan elfáradt em­berek, — hogy beteg társaikat megmentsék. Csubuk két-há- rom biztató, tréfás szava ar­ról, hogy nem könnyű dolog ez, de érdemes . ; — ellenáll­hatatlan eszmetársítást indít el. Nem csak a realisztikus jelenetet látjuk, hanem a ben­ne rejlő Igazságot is: ezek az emberek mentik meg a Kátyú­ba jutott Oroszországot is, a beteg emberiséget is. — Jme': a film egy teljesen reális kép­nek is mélységet, költői, filo­zófiai jelentést, szimbolikát ad. Az egész filmet átitatja a mély eszmeiség. Az esz­mei mondanivaló, a forradalmi romantika nemes pátosza a film majd minden egyes koc­káját a legmagasabb művészi tökélyre emeli. Bászov és Korcsagln rende­zésében jobbnál-jobb színészek alakítása ad maradandó él­ményt: a Boríszt játszó fiatal Haritonové, Csubuk-Bernessé, Jermeljakové, Gariné- Dienes Ferenc szinkronrendező Har­kányi Endre, Horváth Jenő, Gyurkovits Zsuzsa és Szabó Sándor közreműködésével az utóbbi idők legjobb szinkroni­zálásával járul hozzá A Bátor­ság iskolája osztatlan sikeré­hez. T. POLGAR ISTVÁN NEMZETKÖZI SZEMLE A nagy liang nem mindig párosul erővel Nyugati politikusok beszédeit hallgatva burzsoá lapok ve­zércikkeit olvasva, mindunta­lan előbukkan egy szó, me­lyet különösebb magyarázatok nélkül is könnyen meg lehet érteni. Ez a kifejezés: „erőpoli- tikft”. Imperialista nyelvre le­fordítva: „aki erősebb, az dik­tál a világban”. S ebből fakad a másik következtetés: erő­sebbnek tartva saját világukat, szünet nélkül azt bizonygatják, hogy a demokrácia táborával szemben övéké a vezetőszerep a nemzetközi életben. Bár meg kell mondani, az utóbbi hóna­pokban saját népeik körében is oly visszatetszést szült a hábo­rú* törekvéseket jelző „erő poli­tika” jelszava, hogy egy nép- «zerűbbnek gondolt kifejezésé­vel helyettesítették ilyenfor­mán: „A béke biztosítása erő­vel”. Miben rejlik hát az az „er6", melyre támaszkodva — egyes nyugati elgondolások szerint — diktálni lehetséges a béke or­szágainak? Választ ad a kér­désre egy cikk, amely most je­lent meg a Novoje Vremja cí­mű tekintélyes szovjet külpoli­tikai folyóiratban. Szerzője Iszajev vezérőrnagy, a kiváló katonai szakértő, aki logikusan csoportosítja, s pontról-pontra megcáfolja az „erőpolitikusok” állításait. Iszajev szerint az erőpolitika három alapvető el­gondolásra épül. AZ ELSŐ ELGONDOLÁS: az atom- és hidrogénfegyverek birtoklása, s a felhasználásuk­ra szőtt tervek. Ez a koncepció kezedben arra épült, hogy az imperialisták kizárólagosan birtokolják az említett fegyve­reket. De már akkor csakha­mar kiderült, hogy a Szovjet­unió is gyárt atombombát, leg utóbb pedig arról számolt be Molotov elvtárs, hogy a Szov­jetország hidorégfegyver elő­állítása terén is túlszárnyalta az Egyesült Államokat. Már ez ts tarthatatlanná teszi az ame­rikai stratégák elképzeléseit, akik az atomfegyverek felhasz nálására építik számításaikat. Ilyen „stratéga" például Gru- enther tábornok, az atlanti erők Európában állomásozó csapatainak főparancsnoka, aki nemrégiben így nyilatkozott: „úgy döntöttünk, hogy központi stratégiánknak szüksége van az atomfegyver felhasználásá­ra, függetlenül attól, alkalmaz- za-e azt az ellenség, vagy sem”. Gruenther azonban való­színűleg megfeledkezett arról, hogy egy ilyen támadásra igen rövid időn belül hasonlóval le­het válaszolni. Márpedig a sűrűnlakott Anglia, Franciaor­szág és az Egyesült Államok szempontjából ez semmi jóval nem kecsegtet. Rendkívül érdekes megálla­pításokat tesz Iszajev vezérőr­nagy ott Is, amikor azokat az amerikai „érveket” elemzi, hogy az Egyesült Államok ren­delkezik a legnagyobb hatósu­garú bomba ve tőkkel, s hogy Amerikának olyan rakéták vannak birtokában, melyek egyik földrészről a másikra ké pesek továbbítani hidrogéntöl­tésű lövedéket. Iszajev a szov­jet szóvivők macabiztos sze­rénységével válaszolja: „Orszá­gunk nemcsak senkitől nem marad el az ilyen rakétameg­hajtású motor gyakorlati meg­szerkesztésétől, hanem ahhoz is megvan minden feltétele, hogy vezető helyet foglaljon el e téren. Ugyanilyen módon a Szovjetunió természetesen ren­delkezhet lökha jtásos transz­kontinentális légierővel is”. A MÁSODIK ELGONDO­LÁS: amerikai szárazföldi, légi és tengeri támaszpontok létesí­tése a béketábor országainak határain. Az Egyesült Álla­mokban közzétett hivatalos adatok igazolják, hogy az ilyen fajta támaszpontok száma ma már 950, s közöttük Igen sok a hatalmas befogadóképességű. A bázisok, támadások kiinduló pontjául, hídfőállásokként szol­gálnának az amerikai tervek szerint, — ám — e stratégiai elgondolás szerzői is megfeled­keztek néhány lényeges körül­ményről. Legfőképpen arról, hogy a támaszpontok szétfor­gácsolják a hadviselő állam erőit, s hogy a legfőbb tá­maszpont: maga az ország ossz forrásaival és készleteivel. Iszajev cikkében emlékeztet arra, mily dicstelen sorsra ju­tottak a második világháború idején, a Japánnal vívott har­cok során Amerika és Anglia csendesóceáni és távolkeleti hadibázisai. S hogy mennyire így áll a helyzet, azt még az U. S. News and World Report című newyorki hetilap is be­ismeri, amikor rámutat: „Az amerikai katonák többsége most az egész világon szét van szórva, úgy hogy az Egye­sült Államok lényegében sehol se elég erős”. A HARMADIK ELGONDO­LÁS: agresszív katonai és po­litikai tömbök összetákolása a világ különböző részein. Eddig tíz ilyen tömböt hoztak létre, s a Nyugateurópai Uniót szánták a tizenegyediknek. A béke or­szágai ellen irányuló blokkok főcélja az, hogy Amerika egy újabb világháború bekövetke­zése esetén más népek fiait küldhesse ki a harcterekre. Vagy ahogy ezt Wilson ameri­kai hadügyminiszter valamivel finomabban megfogalmazta: „Egyre inkább támaszkodnunk kell a világ más szabad orszá­gainak fegyveres erejére. To­vábbra is segíteni fogjuk « fegyveres erők felszerelését és kiképzését”. Ami ezt az elgondolást illeti, nemcsak az a bökkenő,« hogy a különböző népek fiai egyálta­lán nem kívánnak majd halál­ba menni a Wall Street érde­keiért Hanem az is, amit Isza­jev vezérőrnagy így fogalmaz meg: „Az Egyesült Államok vezető körei ilyen politikájá­nak és stratégiájának követ­kezményei a „szabad világ” számára csak a következők le­hetnek: a legnagyobb városok, ipari gócpontok és egészen sű­rűn lakott vidékek megsemmi­sülésének veszélye, különösen Nyugat-Európában és az Egye­sült Államokban: óriási veszte­ségek az Egyesült Államok csatlósainak hadseregében; a, csatlósországok elvértelene- dése. Ilyen a perspektíva. S bizo­nyos, hogy mindebből a józan emberek levonják majd Nyu­gaton is a megfelelő következ­tetéseket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents