Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-22 / 68. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK] Dicsőség és hála a felszabadító Szovjetuniónak, a béke és a szocializmus szilárd támaszának! MDP BARANYA MEGYEI BIT OTT/A' CA'NAk LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM ARA: 50 FILLÉR KJEDD, 1955 MÁRCIUS *2 Tanácsaink a termelőszövetkezetekért A Központi Vezetőség már­cius 2—4-i határozata me­gyénkben is eloszlatott a ter­melőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatos minden kételyt. Feltárta és szétverte azokat a jobboldali nézeteket, melyek gátját vetették a közös gazda­ságok növelésének és amelyek bizonytalanná tették a párt- szervezeteket, tanácsokat a talu szocialista átépítésének munkájában. Annak megerősí­tése nyomán, hogy a dolgozó parasztság egyedül a tertmelő- Bzövetkezetekbem találhatja meg felemelkedését, Bodán és Patapoklosin új termelőszövet­kezet alakult, százával térnek vissza a volt kilépettek, kérik felvételüket olyan gazdák Is, akik eddig távoltartották ma­gukat a szövetkezeti mozgalom tói. A proletárdiktatúra célja: a szocializmus felépítése. A köz­ségi tanácsok akkor töltik be ebből fakadó szerepüket, ha a falu élénkülő politikai életében — anélkül, hogy az egyéni gazdákkal szemben akár a leg kisebb kényszert vagy ,ürel- metlenséget is alkalmaznák — félreérthetetlenül kiállnak a régi és az új harcában a ter­melőszövetkezetek, a szövet­kezés, a falu szocialista átszer­vezésének ügye mellett. Szó­beli kiállásban sok községi ta- nácsfunkckmánusná) eddig sem volt hiány, de amikor tet­tekre került a sor, ez nem egyszer rideg közömbösséggé, rövidlátó akadékoskodássá vál­tozott így Helesfán nemrégi­ben a községi tanács hozzájá­rult volna a termelószövetke­zet homokbányájának elvéte­léhez, beleegyezett volna a falu kulákelemeinek biztatására ab­ba, hogy a községi legelőről a közös gazdaság jószágállom á- ryát szorítsák ki. Az ilyesfaj­ta jelenségek a tanács céljá­nak megcsúfolását jelentik. A munkás áhrrnhatalrm helyi szervei ehelyett keressék meg azokat a törvényes lehetősége­ket, amelyekkel elősegíthetik a közös vagyon gyarapodását, a termelőszövetkezet megerősíté­sét. Államunk számtalan ked­vezményt. intézkedést hozottá közös gazdaságok érdekében, olyanokat, melyekkel sok he­lyen maga a termelőszövetke­zet Intézőbizottsága sincsen tisztában. Ki vezesse rá erre « termelőszövetkezetieket, ha nem a tanács? Tartson s tanács mindenna- Dos, termékeny kapcsolatot a hozzátartozó közös gazdaságok kai, ne hiányozzanak képvise­lői egyetlen intézőbizotteági Ülésről sem, sót: időről-időre tűzzék napirendre a tsz gaz­dálkodásának, növelésének idő szerű kérdéseit, dolgozzák ki azokat a módokat, mellyel a tanács segítségére siethet a sző vetkezet tagjainak. A tanács és a termelőszövetkezet együtt­működésének szép, követendő példáját mutatta meg a pata- poklosi végrehaj tóbizottság: még a tsz megalakulásának napján gondoskodott megfele­lő épület kiutalásáról a közös j ószágál lomány elhelyezésére, Intézkednek a legmegfelelőbb ta rtalökföldeknek a részükre való kiadásáról. Különösen nagy* szerepet játszhat most tavasszal sok községi tanács a területén mű­ködő termelőszövetkezet gaz­dálkodásának megjavításában, 2Í.783 forint A PÉCSI ÁLLOMÁS szál­lítmányozási szolgálatának dől gőzéi a felszabadulási munka- verseny során nagy gondot fordítanak a különböző kiadá­sok csökkentésé«. így sikerült a közúti fuvardíj összegét má­zsánként 26 fillérrel csökken­az alapszabályok betartásánál. A szövetkezet legjobb tagjai, a pártszervezetek és az intéző­bizottságok a túlméretezett ház táji gazdaságok elleni harcban csak a községi tanácsokkal együtt érhetnek el sikert. A tartailékföldek kiadásánál a helyi tanácsok gondosan ügyel jenek arra, hogy termelőszö­vetkezeti tagok ne köthessék le munkaerejüket bérletekhez. Azokkal szemben pedig, akik a megengedettnél nagyobb terü­letet hasznosítanak háztájiban ne tűrjék az adócsalást és ha nem mondanak le a fölös föl­dekről, ugyanúgy adóztassák meg őket utánuk, mint az egyénileg gazdálkodó parasz­tokat. A tanács, az államha­talom, helyi képviselője védje meg a termelőszövetkezetet a kulákság zaklatásaival, bom­lasztó tevékenységével szemben is. A Központi Vezetőség ha­tározata után sem szűntek meg az olyan jelenségek még teljesen, mint a tsz szőlészeti felszerelésének eltulajdonítá­sa, az istálló elfalazása — mint például a szigetvári járásban: a tanácsok taníttassák móresre az osztályellenséget, lépjenek fel minden esetben a termelő­szövetkezet vagyonának dézs- málói eilen. A tanács azonban nemcsak mint államhatalma szerv, ha­nem mamit a legátfogóbb tö­megszervezet is kell, hogy a termelőszövetkezetek ügyét a községben előmozdítsa. Nem­csak arról van szó, hogy ta­nácsülések során rendszeresen számoljanak be a tsz eredmé­nyeiről, hanem az egyénileg gazdálkodók és a tsz jóviszo­nya kialakításában is rendkívül nagy szerepük van. Már nem egy helyein — legutóbb Mária - kéménden — megszervezték a tsz-tagak és az egyénileg gaz­dálkodók tapasztalatcseréjét a Petőfi tsz meglátogatása során. Ilyen, s ehhez hasonló egészsé­ges kezdeményezés, ha a ta­nács felkarolja — egyengeti az utat a még kívülállók ré­szére a termelőszövetkezet felé. Ahhcz azonban, hogy a tanácsok maguk is a jóvi­szony ápolói legyenek elenged­hetetlen néhány vb-elnökmek és titkárnak a termelőszövet­kezetekkel szemben lévő ren­dezetlen ügyeinek helyrehozá­sa. Geresden sem lehet mind­addig fordulatot teremteni, amíg a tanácselnök elvtáns, mint kilépett tag, nem rendezi 1953. óta fennálló tartozását a közös gazdasággal szemben. Az ilyesfajta szembenállást az asz- tályellenség a maga javára, a termelőszövetkezeti mozgalom és a szocializmus építésének kárára használja fel a falvak­ban. A Központi Vezetőség hatá­rozatának nyjlvánastságrahoza- tala óta falvainkben új erővel lángolt fel a harc a szövetke­zés híved és ellenzői között az egyénileg dolgozó parasztság megnyeréséért. Községi taná­csaink a párt határ'zata óta világosan láthatják, hogyan kell tevékenykedniük, és jóré­szük máris keményen dolgozik a határozat valóra váltásán. Elvhű, becsületes munkájúit elmaradhatatlanul meghozza eredményét,' Maizik Jeremiás a Megyei Tanacs vb. elnökhelyettese. megtakarítás teniök. A múlt év azonos idő­szakához viszonyítva március 17-ig már 21,783 forintot ta­karítottak meg. A felszabadu­lási műszak elején elhatároz­ták, hogy minden tei ületre ki­terjesztik a legszigorúbb taka­rékosságot, AKIK PÉLDÁT A pécsi állomás női dolgo­zói közül elsőnek Ybl Ernííné nyert« el az „Érdemes vas­utas" kitüntetést, és az ezzel járó 599 forint pénzjutalmat. Ybl elvtársnő a megbecsülésre még .jobb munkával akar vá­laszolni. A felszabadulási műszak so­rán a második dekádban az András-akn&i bányászok tör­tek az élre a pécsi bányaüze­mek közötti versenyben. Napi tervüket 19-én 122.7 százalék­ra teljesítették, havi átlagtel­jesítményük 110.7 százaké. E nagyszerű eredmény elérését Hajek József, a bányarész ve­zetője jó szervező és irányító munkájával segítette elő. Jegyár»; tervünket 105 százalékra iel.es i;tk A Szigetvári Cipőgyár dol­gozói 4 hagy síkei'éfcfet'éféfdk el a felszabadulási műszakban. Március 16-án 117,94, március 18-án pedig 115,9 százalékra teljesítettük termelési tervün­ket. Minőségi százalékunk is ntprólmaprá emelkedik. Már­cius 16-án 99,5, március 18-án pedig már 99,75 százalékos mi­nőségi teljesítményt értünk el. Az üzemrészek közötti ver­seny győztese március 16-án a tűződe volt. A tűződe dol­gozói ezen a napon 117,95 szá­zalékot értek el anélkül, hogy százszázalékos minőségi terme­lésükből egy század százalékot is engedtek volna. Március 18-án a tűződe má­sodik helyre keiült 117,9 szá­zalékos mennyiségi és 100 szá­zalékos minőségi tervteljesi- tésével, mert az el jazó dolgo­zói, akik ugyancsak 100 száza­lékos minőségi munkát végez­nek 119,] százalékos mennyi­ségi teljesítményükkel elébe kerültek A szénbányászati Kiemelkedő termelési ered­ményekkel zártak a felszaba­dulási müszí* O'iío hetét me­gyénk szénbányaüzetneinek dolgozói. A pécsi bányászok e felszabadulási műszak alatt egyenletesen teljesítették ter­vüket, de bogy a felszabadulá­si .serleget elnyerhessék, még szebb eredményt kell elémiők. Különösen jól dolgoztak a pécsbányatelepi bányáazo-k akik havi át’agtaljesítményü- ket már a 110 százalék fölé emelték, de dicséretet érdemel trösztök jelentik nck a szabolcsiak és vasasiak is. Javult a termelés a kom lói bányaü/.émekbeu is, csupán a szászvári bányászok nem tel jesitettéU tervüket. A kom­lóiaknak minden erejüket meg kell feszíteniük a héten, hogy a 3.1 százalékos elmaradásukat pótolhassák, s teljesítsék ha. zánk felszabadulásának 10. év­fordulójára tett vállalásukat. A két szénbányászati tröszt páros versenyének állása már­cius 20-án reggel: PÉCS napi havi KOMLÓ napi havi András-akna 123.7 110.7 IH-as üzem 104.5 97.5 Széchenyi-ak.na 119 119.3 H-es üzem 102.5 91.3 István-?,kna 108.5 105 Béta-akna 118.1 UH.7 Petőfi-akna 112.1 103 9 Szászvár 60 78.1 Béke-akna 107.3 103.4 l-es üzem 105.2 104.7 Tröszt 113.3 106.5 Tröszt 105.8 96.9 Ezen a napon a nasymányo­106.6 —. az Anna-aknai bánya­ki bányászok 111.3 — havi \ szak 111.4. — havi át’aguk 'aguk 108 9 száza’ók. — a ma 88.9 — százalékra teljesítették /aiak 110.4 — havi átlaguk tervüket. Új tötónjüvesszöveikezeti boltokat nyitnak A földmű vesszövetkezetek Baranya megyei szövetkezeti központja április 4-e, felszaba­dulásunk tíz éves évforduló­iára új földművesazövetkezeti boltokat nyit. Az ez évben lé­tesített szigetvári fűszer-cse­mege- iparcikk bolton kívül áprilisban Vajszlón megnyílik a textil szakai 7-let, élelmiszer- bolt és a volt vegyesboltot vas-, mezőgazdasági szaküzlet­té alakítják át. Ugyanakkor Pécsett a Rákóczi úton mező­gazdasági szak üzletet létesíte­ne!:, ahol a mezőgazdaság fej- lé" oisét szolgáló szerárukat, mezőgazdasági kisgépeket áru­sítanak majd. Boly községben április 4-e tiszteletére élelmi­szerboltot nyitnak, s a jelen­legi vegyesboltból pedig vegyes Iparboltot létesítenek. Ez ulob­bit április 4-én nyitják meg. Lánycsókon a vegyesbolté! szakosítással iparcikk boltot létesítenek. Március 16-án a legjobb a Zrínyi sarokkartácsoló brigád vol't, amely százszázalékos mi­nőség mellett 220 százalékot ért el. A második helyet a Kossuth csákózó brigád fog­lalta el 164, a haimadik he­lyen pedig a Május 1. evik- koló brigád végzett 151 száza­lékos teljesítményével. Március 18-án a, brigádok versenyében változás állt be. Az eleő továbbra is a Zrínyi sarekkantácsoló brigád ma­radt 215, a második a Kossuth csákózó brigád 169, a harma­dik a Zója serfelö brigád 146, a negyedik pedig a március 16-án még harmadik helyet tartó Május 1. evikkoló brigád lett 145 százalékos teljesítmé­nyével. Ha valami váratlan műszaki akadály meg nem gátol ben­nünket, akkor első negyedévi tervünket 105 száza léki-a telje­sítjük. Ezt azért merjük ilyen bátran állítani, mert jó a dol­gozóink versenyszelleme és ennek eredményeként az ed digi tervünket januárban 101,3, februárban 103,5. március első dökádjában pedig 100,1 száza­lékra teljesítettük. A felszaba­dulási műszak megindulása óta szilárdan tartjuk a 115 szá­zalékos vállalati szintet és két hónapon keresztül teljesítettük az élüzem félté ‘eket. az elő­írt önköltség 95,4 százalékát használtuk fel és ezzel 120 ezer forint megtakarítást értünk el. Bagi Ferenc Tntnasa a létfluijijthban A tavasz most már mégis csak erősebbnek bizonyul a télnél s kicsalogatja a szántó ve­tőt a mezőre, élétre kelti újra az alvó terme­szem. A Mohácsi 1. sz. Téglagyár dolgozói is folytatják a tavaly ősszel abbahagyott mun­kát. Március 11-én az egyik préssel, 16-án pe­dig már a másik téglapréssel is megindultak egy csehszlovák gyárt mányú bagger harap nagyokat a földbe, s Az aovaobánvátaa 'friss agyaggal töltögeti sorba a csilléket. 1Odébb még kézierővel lapátolják a földet. A |lapátolok mellett egy rövidkabátos, szemüve­ges ember magyaráz, mutogat az embereknek. [Madaras Antal művezető irányítja a munkát, fürkészi, hogy mit lehetne még módosítani a !téglagyártásban, mert, hogy solcat módosítot­tak már itt, az biztos. — Nem aludtunk mi a télen sem, hanem i dolgoztunk — mondja határozottan s az új ilejtővágányra mutatva kezdi magyarázni: — Ezt például a téli szünetben építettük. 'A baggertól egészen a felvonóig alig kell 1hozzányúlni a csilléhez, magától leszalad, — 1 Míg lóval vontattuk az agyagot, nyolc perc 'alatt hal csillét tudtunk elszállítani. így meg? Kétpcrcenként leeresztünk rajta négy csillét. 'Teliát egy óra alatt 70 csillével több agya­got küldhetünk a présnek, mint azelőtt, és ezenfelül még egy ló és egy ember munkáját is megtakarítottuk vele. Aztán azt is elárulja Madaras művezető, 1hogy a jövő hónapban még egy vlllanybag- ’gert-is üzembe helyeznek, s egyáltalán nem 'kell már kézierövel csákányozni a földet. — Elkészültek az új — Keller-rendszerű — szárítószínek, ahol a nyerstégla szállítást tel­jesen gépesítettük. Átépítettük az egész vá- gányhúlózalot a télen. A derékszögű fordulók helyett kanyarokat és váltókat fektettünk le, így a csillézöknek nem kell fordulásnál emel­getniük a nehéz kocsikat. Az elmondottakon kívül még sok mindent csináltak a termelékenység emelése érdeké­ben. Rendbehozták az egész gyártelepet. El­takarították a törmelék és szemétdombokat, melyek akadályozták a szállítást. Szóval ra­gyogó tisztaságot teremtettek mindenhol. — S azon leszünk, hogy egész évben meg­tartsuk a rendet — jegyzi meg a művezető — nem akarjuk az idén is kerülgetni a tör­melékei. Tavaly fen dolgoztak rosszul az 1, sz. tég­lagyár dolgozói, de az idén -még tovább akarnak menni. Naponta 10 ezer téglával többet szándékoz­nak gyártani, mint tavaly. Tehát hetenként egy modern ház építkezéséhez elegendő tégla készülhet el terven felül, ha végig ilyen akarattal és lelkesedéssel dolgoznak, mint ahogy elkezdték. A többtermelés műszaki fel­tételeit már a téli munkával, az átépítések­kel, a módosításokleal megteremtették. — S most teljes szívvel, lélekkel hozzáláttak a téglagyáridéhoz, hogy a hajók nemsokára megkezdhessék a szállítást. Vigyék SztAlin- városba, Szigetközbe, s a Duna-menti Tüzép- telepekre földművesszövetkezeteik részére, min denüvé a Mohácsi 1. sz. Téglagyárban készült jóminőségű téglát!

Next

/
Thumbnails
Contents