Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-20 / 67. szám

írók. művészek ! Vj. nagyszerű alkotásokkal lelkesítsétek népünket a szocializmusért9 a békéért vívott harc hőstetteire ! Beszélgetés V. P. Kászov elvtárssal a „Bátorság iskolája46 című szovjet film rendezőjével V. P. Bászov, a „Bátorság iskolája“ című szovjet film rendezője, a film komlói be­mutatója után pénteken a késő esti órákban Pécsre ér­kezett és a színész-klubban pcfaarazgatás köziben barátsá­gosan elbeszélgetett a színház művészeivel. E beszélgetésből közlünk néhány részletet. — Mennyire tükrözik a szovjet filmek a szovjet nép mai életét? — tették fel a kérdést Bászov elv­társnak. — Azt lehetne mondani, hogy a szovjet fűmben a ma kérdése se nem jól, se rosz- ftzul neun áll. Sok mai témájú filmet 'készítenek, de nem mindegyik felel meg a köve­telményeiknek, A párt legutób bi határozata és az alkotócso­port határozata kimondja, hogy a szovjet filmművészek­nek még sóikkal jobban leéli a mával foglalkoztok. A szov­jet filmművészet elsőrendű feladata, hogy olyan filmeket készítsenek, amelyek a mai életről beszélnek. — Az emberek nemcsak azt' akarják megnézni, hogyan él­ték nagyapáik, hanem azt is, mii történik körülöttük és sa­ját magukat is látni akarjak, tudni akarják, hogy kik ők és mit kéll tenniük. Ennek „ kí­vánságnak eleget kell ten­nünk. Különben milyen új művészéle vagyunk mi, ha nem tudjuk a nép lelkét meg­érteni és ábrázolni! — A Romeo és Júlia szép és örök dráma — jó megnéz­ni. De nézzünk körül figyel­mesen a városban &$ falun, a völgyekben és hegyeken, ke­ressük meg az új Rómeót, és Júliát és énekeljünk az új szerelemről, amely semmiben sam különbözik Romeo és Ju­li szerelmétől,’ csak’ maga­sabban áll és a szerelmesek tudják, hol a kiút! — Mégis, miben látja okát Bászov elvtárs, hogy ma még mindig igen sok író, rendező és színész húzó­dozik » mai élet ábrázolá­sától? r 1 — Kényes feladat mai té­májú filmet készíteni, mert a film igazságát ellenőrzi P me­glátogató közönség. Igen érde­kesen megmutathatjuk pél­dául a XIX. századot és a né­zőtéren senki sem áll fel, hogy kérem én akkor éltem, ez nenn így volt. . —• A máról szóló filmek­nek nagy követelményeik van­nak az emberi lélek ábrázo­lás® terén is. „„ jó erdeiményeket érünk el. Ebben a vonatkozásban te­hát nekünk egyformák a ba­jaink. A mai Magyarországiról szóló filmeknek szintén job­baknak kellene len nácik. Hi­szem, hogy, le leket küzefeni a nehézségeket és úgy sikerül az életet, megmutatni, . ahogy van. — Milyen filmeket látott, Bászov elvtárs Magyaror­szágon? — A liiliomfí-t és a Kin tón - járó szerelmet, őszintén mon­dom el a véleményemet, nem hallgatom el a hibákat sem. Először á Liliomfi-ról szeret­nék szólná. Az én figyelmemet elsősorban az okos, találékony rendezői munka ragadta meg Nagyon nagy örömömre szol­gált, hogy „ bemutatón mel­lettem ülő rendező még egé­szen fiatal. Elsőrendű a for­gatókönyve is .Ez különleges követelményeket támaszt, de meg is könnyíti a munkát. Ne­hézség továbbá, hogy az egyes alakoknak van már egy sor színházi és művészi tradíció­ja. Ezek az alákck élnek a közönség tudatában, tehát a rendezőnek alkalmazkodnia kell hozzájuk. A Lüiornfi igen filmszerű. És ennek különösen örültünk. Vita tárgya volt ugyanis, hogy a filmnek meg­vannak-e a maga sajátos mód­szeri fogásai. Ez a film is bi­zonyítja, hogy a film speciális műfaj. — Tisztára rendezői szem­pontból ez a film is, és az Életjel is bebizonyította, hogy a magyar film új úton indult el és .mi is sokat tanultunk belőle. A filmet Moszkvában is bemutatják és bizonyára gén nagy sikere lesz. — A Hintónjáró szerelem más témájú. Hibája a forgató- könyvinél (kezdődik. A dnama- turgiai anyag nem nagyon dramaturgiai. Nem találták meg az élet diktálta drama­turgiai helyzeteiket. Innen ered az alakok kidolgozatlansága, az erőszakolt rendezői jelleg. Né­hol a belső pszichológiai vo­nal felépítése sem teljes. — Bár sok hiba van, ami a forgatókönyvből indul ki — a film jó benyomást , gyakorolt rám. A művészek nem a ki­taposott úton akarnak halad­ni, hanem meg akarják köze­líteni a maii életet. Érdekesek a falusi emberek,' akiknek most alakul a meggyőződésük. A film sajátságosain magyar, telítetten nempbü. Ez ■ minden kockában, minden jelenetében érezhető. Jó á rendezés is. — Ügyesen dolgozott az operatőr — különösen szépek a sza­badtéri felvételek­— Nálunk a legkülönfé­lébb vélemények láttak napvilágot a sajtóban e filmmel kapcsolatban. — Egyesek igen erősen hi­báztatták konfliktusmentes sége miatt. Mi erről BA- szov elvtárs véleménye? —■ E film legfőbb értéke, hogy mai témát dolgoz feL A fűm megítélésénél figyelembe kiéli vennünk a következőt: ha gyermek születik, az ko­rántsem tökéletes. Bizonyára rossz osztályzatokat is hoz majd haza az iskolából, be­lövi a szomszéd ablakait, stb. De foglalkoznak vele és ész­reveszik, — mondjuk — a ze­ned tehetségét. Nem azt fogják hangoztatni, hogy milyen rossz gyerek, hanem azt: lesz belőle valami. —■ A Hintónjáró szeretem­nél is hasonló a helyzet. Új­szerűén világítja meg a mai életet és a rendező feltétlen jót akar, ezt kell elsősorban meglátni. És ha a fele vagy egyharmada rossz is, akkor is mondjuk meg mindenekelőtt a jót. — Ami a konfliktusmentes- sőget illeti, erről a legkülön- Eélébb elméletek születtek. Le kell szögeznünk, konfliktus nélkül nincs művészet, ellent­mondás nélkül nincs élet. — Hangsúlyozni kívánom még: amikor művészetről 'be­szélünk, igen szigorúnak kell lenni. Úgy kell nézni, hogy nem elég, ha a művésznek esz méi, gondolatai vannak. Csak akkor lesz művész, ha ezeket a művészet nyelén tudja ki­fejezni. Nem egyszer előfor­dul, hogy van tehetsége, van­nak jó eszméi is, de amikor formáiba „karja önteni, — és az eszméket nem logikád for­májúikban, hanem az érzel­mek fényében kell megjelen­tetni, nem az észre, hanem az érzelmekre kell Itatni — nem bír nehézségekkel. — De ha jót eJkiar mondani, csupán nem tudja szépen kifejezni, nem kell mindjárt a süket-né­mák intézetéibe küldeni, har nern meg kell tanítani szépen beszélni. cmmmi próbái A Pécsi Nemzeti Színház egyik legtehetségesebb pécsi írónk: örsi Ferenc Test- vértüzek című drámájának be­mutatójára készül. Idén, a színházi évadnak csaknem a harmadik harmadában Örsi Ferenc drámája az ország ösz- szes színpadain mindössze a harmadik magyar ősbemutató — s ha meggondoljuk, hogy vidéken a felszabadulás ün­nepére ez lesz az egyetlen új magyar bemutató: akkor mél­tányolhatjuk igazán színhá­zunk vállalását. Két év után tehát újra új magyar író, pé­csi író bemutatóját . várhat­juk! A drámát még 1954 tavaszán vitatta meg a Dramaturgiai Tanács, ezt hosszú alkotómun­ka előzte meg, utána pedig a pécsi szinházvezetésí válságon áitküzdve magát jutott el a próbák megkezdéséig. —• Ma már, az előkészületek kellős közepében, azt hihetnénk, hogy az író megnyugodva pi­heni ennek a többéves irodal­mi-színházi harcnak a fáradal­mait. Nem így van, — szeret­nénk vele beszélni, de ő a pró­báikon is még mindig a dráma egy-egy jelenetének csiszolá­sán dolgozik. „Csend! Próba!" — figyel­meztet a folyosókon a kivilá­gított tábla, s így őt- egyelőre nem hívhatjuk ki a nézőtér­ről. Csajági Jánossal, a szánház dramaturgjával sikerül hát beszélnünk először. — Magyar színháznak ál­talában az a feladata, hogy műsortervének gerincében ma­gyar szerzők darabjai állja­nak; a vidéki színháznak pe­dig kötelessége, hogy annak a tájnak írói tehetségeit szólal­tassa meg, aJiol működik. Ér­zésem szerint a mi színházunk dramaturgjának külön szeren­cséje, hogy ebben a városban nem egy tehetséges író dolgo­zik. En idén kerültem a szín­házhoz, a darab végső simítá­sain dolgoztam együtt Orsivel, Íróval, rendezővel, színész- szél a próbák miatt nem be­szélhetünk, — közben azonban nemcsak a színpadon folyik a munka. Díszletfestők, asztalo­sok, ruhatervezők és maszk­készítők is azzal a lelkesedés­sel, az új magyar dráma szü­letésének örömében osztozva készülnek az előadásra, mint a ’ színészek. Kovács Lajos, a színház szcenikai vezetője, aki a Romeo és Júlia előadásán a nagyszerű díszlet-megoldások­kal, a gyors képváltozásök megoldásával jelentős szakmai sikert aratott, — most a forgó színpad korszerűsítésével tet­te lehetővé, hogy a néző minél közelebb kerüljön a darab lé­nyegéhez. Mint mondja, a da­rab valójában forgószínpadra íródott, kilenc forgás szüksé­ges. Ezek nem képváltozások, nem törik meg a darabot, ha­nem minden egyes fordulás éppen a darab cselekményé­nek kifejlődését gyorsítja. \í égre próbaszünet. örsi ’ Ferenc érthetően boldo­gan jön ki a folyosóira. Arról beszél, hogy Tándor Lajos a most próbált jelenet végén igazi könnyekkel sírt. Tapasz­talt, öreg színházi emberek tudják, hogy színpadon a szí­nész 'könnyen sír, — de mégis inkább Örsi meghatódottságá- ban osztozunk: — „...hogy a próbákat is ennyire komolyan, veszik, ennyire nem csak mes­terségből, hanem szívből ké­szülnek ...!" — mondja. Békés Rita, a darab női fő­szereplője magyarázza meg a készülődésnek ezt a különös áhítatát: — „Életemben elő­ször játszom majd ősbemuta­tón, olyan darabban, ahol a szerző jelen van a próbákon. Különös öröm így dolgozni, mert ha valami probléma adó­dik, nem kell feltételezni és találgatni, ami különben öli az idegeket, hanem a legttle- tékesebbel: a szerzővel beszél­hetjük meg a kérdést. Izgató, művészi feladat olyan szerep megformálása, melyet én ját­s az az érzésem, hogy jó és SZOTn először, hiszen nekem Bászov elvtárs a színészek­kel folytatott beszélgetése utón még pénteken éjjel visszatért Budapestre. tanulságos munka együttmű­ködni vele, nemcsak azért, mert tehetséges, turném azért js, mart messzemenően magáé­vá teszi a színház szempont­jait, és a próbákon felmerülő, színpadi szükségszerűség kö­vetelményeit megértve: az utolsó pillanatokig javított kell az alaphangot megütnöm, nem meríthetek előző megfor­málások erényeiből, nincs min­tám és a szerepnek nincs még tradíciója. Felemelő érzés eb­ben az első, megformáló mun­kában a szerzővel együtt dol­gozni.1’ Alighanem ilyen érzések, ilyen elhatározások fűtik Buss Gyulát is, akit Romeo ftta*dDtäs sa után végérvényesen szívét* zárt a pécsi közönség, s aJs4 ebben a darabban a főhőst», Szkander béget játssza inajőv Művésztársad szerint srvéS egyetlen szerepben sem jé**'1 szott ilyén férfias szén vedelj« lyel, ennyi lánggal. A pröbaszünet végét nyitván», valóan örsi Ferenc várja * legdzgatottaibban: — „Termé* szelesen nagyon örülök, hogy végre, közel három évi mun-: ka után színpadon látom a do» rabomat. Kétségtelen, hogtf: minden színpadi szerző, legna* gyobb öröme, ha színpadról hallhatja vissza saját monda* tait. A próbákon percről-perc* re lehetek tanúja, hogy a kéz* iratból hogyan születik élő szó — az írói elképzelésekből, ál* mákból átlő cselekvés, hart) öröm, szenvedés: élet! A leg nagyobb élmény azonban a be* mutatón a közönséggel való találkozásom lesz.” \ darab próbáit maga * • színház művészeti veze­tője, Lendvay Ferenc főrende­ző irányítja. A darab monda­nivalójának és történetem té­májának aktualitása miatt vá­lasztotta Örsi darabját a fel­szabadulási évforduló megün­neplésére. — „Szkander béget nevelte-' tése, vagyona, gyermekkorit köti, de amikor a haza gondo­lata drámai erővel először je­lentkezik életében, amikor rá-' döbben arra, hogy a nép az aZ erő, melyet megtagadva nincs tovább semmiféle élet, — alt­kor már tiszta előtte az az űt, melyre lépnie kell. Ennek cß eszmei igazságnak a kimondás sa ma különösen sürgető, —♦ ma, amikor a felnőtt nemzedék nagyrészét a felszabadulás előtti, királyi köntösbe öltöz­tetett eszmék nevelték, emXt* keik abban a gyerekkorba* gyökereznék, — s csak az d* múlt ti3 év kezdte nyitogatid szeméf, S vezetheti az igaz* hazaszeretet nagy érzéseihez! az a nagyvilágon e kívül ni*? csen számodra hely — felém»1 lő öntudatáig.” Csengő szól. Folyosókon^ próba termékben, irodákban ** gjrullad a figyelmeztető táblá­kon. a fény: Csend! Próba! A haza nagy ünnepére: * hazaszeretet drámájával készü lünk: —; író, színész, műszaki dolgozó. Kende Sándor darabján.” fiú és a lány, egymás kezét cA Imjáni lakodalmai hazafi" I Példa erre a „Nagy című filmünk. — Ha művészeink még ala­posabban fogják tanulmányoz­ni, ami körülöttünk van, a leg­tartják, kettőt lépnek jobbra, egyet; vissza balra — ez a ket­tes páros gyors,-követi a lassú, de már megint egy sorban és hátul fonódik egybe a kéz. És most, most jön a jó- Nékem azonban az a vé-* LevéJ érkezeü a minapBir- temenyem .hogy a febeteégesfijánb6L „Kedves elvtársak! Uj- ember, aki ismert nmnkáj.< t ? ra megszerveztem a tónccso­tősé^ke' í^y^T^g ^toépes íd portot. Már ötvenen vagyunk. halványodott már. sót szét is búcsúzás utón megszólal a ze- lógó tudást duzzadó virtust. Túi“ n^eu meg, »vpe. ágzombaton a „Birjám lakó- f szlik ha .. ne, énekel a násznép, a falu Járják, járják s velük kurjong tóSíki r ud ast fejezni tdalmE!s"'t ITuttatjuk^be a Pécsi Szétcsapódik a függöny. - lakosságának egy tizede. és tapsol a nézőtér, get és ki .s tudja azt tej. .*; l Porcelangyarban. Most azon- Kétoldalt a násznép, középütt — Hogyan szervezték a cső- — így volt, így volt ez va­ban baj van, jöjjenek ki, de pálinkás r6zsás rozmaringos portot, ennyi embert bogy tud- lamikor — mondja Zsófi néni. félórás műsor csúcspontja, hamar!” kalappal’, csizmában, feketé- tak összehozni. — Az én lakodalmamban így amellyel 48—49-ben sorra hagy A tanítót, Matisa Józsefet, ben hófehér ingben a hívóga- — Nem a szervezése nehéz, ment ez. ták maguk mögött a legjobb az iskolában találtuk néhány tó vőfély. — Köszönti a nász- hanem az összetartása — vá- Változik a szín, új nótába kultúrosoportoikait, a birjdn: ,i, , • i^j. $ gyerek között, amint éppen be- népet, azután belecsap a húrba laszol a tanító. — Végigjártam csap a zenekar: bevonulnak az üveges verbunkos «mi iföni ’Vt'ü - történik "és Ilépőjegyeket bélyegeztek s a citerás, a násznép felkapja a a családokat — nem tudom asszonyok — kezükben az ^1 l’^;s l iwmon-a mindjárt el is adták a mamák- dalt hogy hányszor. Először tizen voltak, üveg. Elöl a Szabó Mari néni feltárjak azokat az odenúnon * J aBK* a következő héten már húszán, táncol. Mindig így szokott, joga dásofcat, amelyek az eletet elő-* kilőttek már Vadalom van a mi Egyszer csak jön hozzám Stein van hozzá, hisz Mojszejevet is NiSrSmTerítek Kantian..,A~tal; Tanfl6 4r, nem venne 5 fnltett. meg « «Máéra. ... _, . . nnloár-»tudomást a világ _ mondia_ Húzzák, tarkítják és velük be engem is meg a feleségem Lassúval kezdődik.:-, hogy há ^ún Jirepkiit:^a feLr-^ós boldogan felkacag. dalol önfeledten, boldogan a -it « Krdosi Mihállyal. ----„ - tn«mir szok­gá rdistát és » vörös katonát,^ Ez volt tehát a baj?! — Nos, tanító és a felesége, könnyebb szembeállítani a fa-fi ha már itt vagyunk, hadd tud- — Tizenöt éve vagyok itt A birjáni csárdában Ecet ég a lámpában Meg sem gyújtják, mégis, ég Barna legény, a vendég. , Kurjong, tapsol a közönség) á padok a fal mellé kerülnek, most már lent is ropják tisztát és az ellene küzdő szov^ja meg a világ, milyen is az Birjánban. Azóta tanulom, jet polgárt itt ugranis kézen-’ja birjáni tánccsoport!... gyűjtöm a szokásaikat. Hogy fekvő ellentétek vannak. Ezé-ú Este tartották a főpróbát. Je hogyan kezdtem? Feltűnt, hogy két könnyű oramat orgiái lag rí gesen csapkodott a havasesö, Gyürgy-napkor, Vince-napkor, felhasználni, könnyű rendez- 0 marasztalón cuppogott a bo- Gyertyaszentelő napián versek ni könnyű eljátszani De azé káig érő sár, de nyolc órára ben köszöntik egymást az em­élet nem akar mindig úgy ó már tömve volt a kicsi kis kul- berek. Ezeket jegyeztem fel. .viselkedni, ahogy a drama-,5 túrterem — a csapszéktől a No, meg aztán borozgatás koz- turg és a rendező szeretné. £ még apróbb színpadig. ben kifogyhatatlan mesélő Sokkal bonyolultabb. Éppen [k A „násznép” már fönn ka- legtöbb parasztember. Itt min ezért a dramaturg és a rendé- ívargott a színpadon, amikor den alkalomhoz tudnak vala- ző aludjék talán valamivel ke- S még mindig nyílott az ajtó- ne­vesebbet, legyen valamivel ^Jöttek a nagyanyák, nagyapák, —Amit ma adunk élő, azon kevesebbet otthon és minél ^hogy megnézzék, úgy járják-e ban idei termés — mondja többet figyeljen. Figyel je az »ezek a mostaniak, mint réges- Matisáné.— embereket, kutassa az egyéni $ régen, amikor még... tem gyűjteni Szabó Mari néni­ember tálható így volt ez Erdősi Mihállyal, ornjanak a drága kasmír szok­Zöldesi Györggyel.;; nyák: az azúrkékek, halvány- _ De lám, vége már a meny- zöidek krémsárgák, rózsaszi- együtt a násznép és á vendég asszonyt táncnak, Zöldes! nűek> ’a pruSzlíkon csillog a — idős .és fiatal. György a násznagy áll elő: dús magyaros hímzés és a pi- — így Jártuk, mi, így bi­Kedves vendégek, az asztal ros pettyes főkötőről csak zonyl... . .. meg vagyon terítve. azért sem esik le az üveg. A tanítót körülveszik a fér­Kés, kanál, tányér és villa Zeng a dal a színpadon, vé- fiák, gratulálnak s máris árad rákészítve... gigszáll a dohányfüstös terem- a szó: mennyi Minden van Nehogy a sok étel álltában ben. még, mennyi mindent lehetne elhüljön Felmelegítése dologba kerüljön Ti i? gyorsan és fürgén forgassátok magatokat Mintha bolha csípné . mindkét oldalatokat! • Nem hell biztatás, Elmúlt á tél megjött a rózsás még. csinólni- tavasz Lehetne? Hát az őszig ősz­Év elmegyek, te meg babám szegyüjtjük a szüreti mulatsá- ittmaradsz... got és akkor •: -. újból berae­.... , „ . gyünk Pécsre. A dal uj nótába olvadt, új táncra igazodnak a lányok. Kö- • ; zépre szöknek, legközépre a All a tánc Birjánban. , Az a Mán néni. Kezdődik a karika- ősök tánca kelt új életre a fia­HSP STVüT" dJmasbmr^ ^-------------- Tizenhárom rőfböl van az én a tánc és a csodás színharmó- lut, megmozgatják ä többit Is. ■gén sok forgatókönyv íródottRmamát, mint akkor... Fent a Színpadon bönvolód.k gatyam .. n.a, azután újra egy korbe hu-* - .. ,s nem kell hozza más, Kárn. Az a tény te.ft A negyven év körüliek már a nászünnepség. A vőlegényt S nyomában a vőfélyek mar zodnak. de cMpon mar a kéz: csak szív és szeretet... hogy most egyre több film- í nem így mentek férjhez. Ami elbúcsúztatják apjától, anyja- tarjak is a botos verbunkost... egy o . g ••; , És két ilyen kedves, lo.ttos SStetortSfTmrtéletfelé.|az öregeknél élmény, náluk tói, a menyasszonyt szüleitől Nem, nem lehet leírni, látni Atakul. fellődik. uj színe- tanító, reményt ad, hogy hamarosan ® csak gyerekkori emlék, — az is és a szülői háztól, S minden kell ezt a pattogó ritmust, csil- két o . Szemben áll a ö. "J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents