Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-20 / 67. szám
Bányászok, a széncsaták hősei! Adjatok több és jobb szenet a hazának! leitekkel válaszolunk a párt határozatára Városi és járási párüiktíva értekezletek A Központi Vezetőség határozata a szénbányászatnak is utat mutatott. Megmutatta, hogyan kell kijavítani a kormányprogram megvalósítása közben előálló hibákat, kijelöl te a feladatokat nem egyszerűen a termelés, hanem annak fontosabb ágai, a termelékenység, az önköltségcsökkentés terén is. Most ennek az útmutatásnak a szellemében és az Országos szénbányászati tanács kozás tapasztalatai alapján még tervszerűbb munkát kell végeznünk. A „tonnaimádat” helyett a termelékenység emelését, az olcsóbb termelést tartjuk mi, Petőfi-aknai bányászok is legfőbb kötelességünknek. A teljesítmények fokozásának alapjai a jó munkahely biztosítása Minden bányász nagyon jól tudja, hogy a jó és a jól ellátott munkahely hozza meg igazán a munkakedvet, ad lendületet a versenyhez. Ez az, ami növeli az egyfőre eső teljesítményt, a keresetet. Tavaly 24.76 mázsa volt az üzemi fejteljesítmény. Az idén ez januárban 23.46-ra, februárban pedig 26.98 mázsára emelkedett. Ezt akarjuk most tervszerűen továbbemelni úgy, hogy még több munkahelyet biztosítunk. Több sajátos körülményből fakadó megkötöttség van a tervezésnél Mindezek ellenére erőinket egyhélyre összpontosítjuk. Egybe csoportosítjuk a 6-os szint 1-es északi keresztvágat fejtéseit, ami a 2-es szállítóaknának, Petőfi-légaknának a szállítási összpontosítását ered ményezi. Szakítunk a régi maradi fel fogással, ami sok fejtést üzemeltet kis telepítéssel, kis sebességgel. Egyenletesen, több szenet csak úgy adhatunk, ha optimális telepítéssel, kevesebb fejtést üzemeltetünk, összeegyeztetjük a legapróbb munkamozzanatokat is a kiszolgált jó munkahelyek érdekében. Az egyes körletvezetők felelősek a fadepók kialakításáért, a zavartalan bányafa- ellátá3ért, a bejáró aknászok kötelessége a szerszámellátás biztosítása, ellenőrzése. Nem feledkezünk meg a jövő feladatairól sem. A feltárás fokozásával új bányamezőket, új féltéseket készítünk elő. Körültekintő munkával a takarékos termelésért, a jó minőségért Üzemi szinten jelenleg 143.12 forintba kerül egy tonna szén kitermelése. Itt is sokat tudunk még javítani, ha mindjárt a fajlagos fafelhasználás határait sem haladjuk túl. Egy méter, meddőkőzetben hajtott vágat jelenleg mintegy 1600 forintba kerül. Ez igen magas. Az ésszerűbb műszaki vezetésnek itt abban kell megnyilvánulnia, hogy fokozottabban csökkentsük a fajlagos vágathosszat. Az elmúlt évek után igen nagy javulás mutatkozik az anyagellátásban, ami sok esetben elfeledkeztet üzemünkben egyes műszaki vezetőket a szigorú takarékosságról. Ezen a téren az egyes üzemrészek anyagutalványozóinak kell ébe •en őrködniük, hogy csak az anyagterv szerint megengedett anyag kerülhessen kivételezésre. Csak így előzhetjük meg azt, hogy feleslegesen gyűljenek szükségtelen készletek. Az üzemi DISZ-szervezet anyaggyűjtő brigádokat szervez és menti a még használható anya got a bányában. A termelt szén minőségének javításával le nagy eredménye >et érhetünk el. Igen sok tennivalónk van ezen a téren mert a megtűrt palaszázalékot 'anuárban 1.83 százalékkal, februárban pedig 1 százalékka' haladtuk túl, vagyis ennyivel maradt a szénben a megengedett 3.3 százaléknál több pala. Ezután folyamatosan jobb minőségű telepeket műveltünk. A telepeket megfelelően vegyítjük, hogy ne forduljon elő az. ami most is, hogy egyszerre négy darab olyan telepet kényszerülünk fejteni, amelyek nagy meddőbeágyazással bírnak. Megköveteljük minden fejtési munkapad mellett a palaszekrényt. Különösen áll ez a Varga—Magyar, Kopa— Vajda fejtés-csapatokra. Megmagyarázzuk a dolgozóknak, hogy milyen következményekkel jár a tisztántermelés elmulasztása. Megszilárdítjuk a munkafegyelmet! Üzemünkben a fegyelmezetlenség leginkább abban nyilvánul meg, hogy nem mindenütt használják ki a munkaidő 480 percét. Főleg a fejtésekre áll ez. Itt átlagosan a 8 órából hat—hat és fél órát dolgoz nak ki. Én magam is naponta járom a bányát s már többször volt alkalmam találkozni jóval a műszak befejezése előtt elővájási dolgozókkal, például a IX-es szinti ereszkénél. Bizony az is előfordul, hogy éppen azok reklamálnak fizetéskor, akik a munkaidőt csak ilyen kismértékben használják ki. ügy akarunk ezeken a hibákon változtatni, hogy felsőbb és az alsóbb műszaki vezetők Is műszakváltáskor szállnak le a bányába és megkövetelik a munkamegindítását, végetvet- nek a lógásnak. Ezen a téren is kérjük a párt- és szakszervezeti bizalmiak segítségét. Az utóbbi időben nálunk jó eredményeket hozott a verseny. Mi kezdeményeztük hazánk felszabadulásának ünnepére is a „felszabadulási mű- szak”-ot. Benkő Béla, Kopa Fajos, Vajda József, Hankisz József neveit mér mindenki ismeri üzemünkben, ók a legjobbak a munkában. Hozzájuk igazítják lépéseiket ma már agyra többen. A párt határozatára, nekünk vasasi bányászoknak is az lesz a válaszunk, hogy megadjuk pontosan, ' hónapról-hónapra azt a szénmennyiséget, amit az ipar, a fogyasztás kíván. A termelékenység emeléséért ví- /ott harcban azonban nem feledkezünk meg arró> sem, hogy állandóan és tervszerűen csökkentsük a termelt szén árát. A végrehajtás a mi feladatunk. A fizikai és szellemi dolgozók, az üzemi párt-, DISZ és szakszervezet, műszaki vezetés teljes összefogása kell, hogy a határozatokból, a szavakból tett és élő valóság legyen, amelyből több szén és nagyobb jólét fakad. Tamásy István Vasasbánya igazgatója Március 18-án, 19-en, megyénk városaiban és járásaiban pártáktívaéftfekézieten vitatták meg a Központi Vezetőség március 4-i ülésének határozatát a politikai helyzetről és a párt feladatairól, valamint az ezzel kapcsolatos tennivalókat. A siklósi járási partbizottság szombaton délelőtt aktívaértekezletet tartott. Az aktívaülésen megjelent és felszólalt Gödör Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára. A pécsi városi pártaktíva- éitekezleten Czárt Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság első titkára tartott beszámolót. A villányi járási pártaktíva- értekezleten Szekeres László elvtárs, a járási pártbizottság ?lső titkára mondta el a beszámolót. Az értekezleten részt vett és felszólalt Szabó József elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője. A pécsi járási pártaktívaérlekezieten közel 20Ó részvevő előlit Lipcsik István elv- lárB, a járási pártbizottság másodtitkára mondta el a párt végrehaj tóbizottság beszámolóját. Szigetváron Gyorsok István elvtárs, a járási pártbizottság első titkára ismertette a párt- aktíva-értekezleten a Központi Vezetőség határozatát ás a járás kommunistáinak, dolgozóinak feladatait. Az értekezleten résztvett és felszólalt Katona Lajos elvtárs, a megyei tanács elnöke. A sellyei járási párták tíva-értekezleten Búzás Ferenc elvtárs, a párt- bizottság első titkára tartott beszámolót. A péesváradi [járási párták- tíva-értekezleten Papp János slvtárs, a pártbizottság első titkára mondta el a párt-vég- rehajtóbrizoUság beszámolóját; Párt akti va-órtckez'et eke t t ar- tottak mégl a sásdi, mohácsi járási pártbizottságok is. öt évvel ezelőtt több mint 750 millió forintot adott kölcsön dolgozó népünk államunknak. Az ötéves Tervkölcsön ősz szege nyereményekkel tetézve most teljes egészében visszafizetésre kerül. A Tervkölcsön nagy cél jaink megvalósítását, a dolgozók életszínvonalának emelését szolgálta. A fenti rajz mutatja, ha államunk a kölcsön tel jes összegét csak lakásépítésre, vagy ruha, rádió, Stb. gyártására fordítja, akkor ezekből a cikkekből a feltüntetett meny- nyiséget készítették volna el. A dolgozók érdekében 750.000. OOO. Fi = 10.in.o6o ri, <?.■yhu.ikí 15.000 11 lakáig— ÄL mi iíel 'W m., vJazii'UM fádio }60 ed ! ozufxi* -^5=1 j t Uil «K 1150.000 a SP tíuohnek/u/ux 1071. WO a ’// 1 V07Í KI LESZ A GYŐZTES Első a kötelesség Utolsóból Nemeth Ferenc elvtárs, 1953 őszén került Balatonkeresztúrra tanácselnöknek. Uj tanácstitkárt is helyeztek ezen az őszön a községbe: Forrnod! Gizellát. A két elvtárs lelkesen kezdett munkához, hogy helyrehozzák a mulasztásokat és kiküszöböljék a község becsületén esett csorbát. Szigorúan megkövetelték a törvény betartását mindenkitől, s így hónapról-hónapra lassan emelkedett a község tervteljesítése. Az elmúlt évben már nagyrészben teljesítették begyűjtési tervüket és a hátralékokat is rendezte a gazdák nagyrésze. A begyűjtési állandóbizottság tagjai igen lelkesen dolgoznak most, sok segítséget adnak a tanács munkájához. Minden héten egyszer begyűjtési napot tartanak a községben Mestyán Vilmossal, az állandóbizottság •elnökével az élén. Felkeresik azokat a gazdákat, akik még nem teljesítették beadásukat erre a negyedévre, és meggyőző szóval elmond j-áik, hogy miért fontos a beadás; kötelezettség pontos teljesítése. Dícséretreméltó, jó munkát végez Király Gyula begyűjtési megbízott is. Mindig pontosan feltérképezi a községben, hogy kinél van hízottsertés és minden szállításkor tudják a gazdák, hogy kinek kell leadnia Ihízottserté- 6ét. A tojás- és baromfifelvásárló pedig addig nem vesz át senkitől szabadáron tolást és baromfit, amíg a vételi jegyét fel nem mutatja, hogy már teljesítette a kötelező beadást. A községben most már becsületbeli kötelességüknek tartják a dolgozó parasztok a beadás teljesítését. A községben sok olyan becsületes dolgozó paraszt van, mint Simon Jánosné, aki egészévi tojás- és baromfibeadási kötelezettségét teljesítette. A példamutató dolgozó parasztoknak nagy érdemük van abban, hogy a község ebben az évben pontosan teljesítette begyűjtési előirányzatát és a fonyódi járás községeinek begyűjtés; versenyében a második helyre került. Í9 Az ordacsehi dolgozó parasztok tiszta lappal, adósság nélkül zárták le az 1954-esévet, ezt az évet azonban már adóssággal kezdték, már az első hónapban nem teljesítette a község hízottsertés- és tolásbeadását. — Igen szégyenteljesen lemaradtunk ebben a két hónapban — mondja a tanácstitkár elvtárs, — ami nagyrészben abból adódik, hogy hanyagul, felelőtlenül kezeltük a vágási engedélyeket és sok olyan gazdának is adtunk ki, akinek erre a negyedévre volt ütemezve a hízottsertés beadása. Ezek azután beadás helyett levágták a sertést. Mulasztá— második sunkat már későn vettük észre, így az első negyedévre nem tudtuk teljesíteni hízottser- tésbeadásunkat. Ez azt jelenti, hogy annyi sertéshússal, zsírral kevesebb jut a városi dolgozók asztalára, amennyivel adósai maradnak államunknak az ordacsehiek. Igaz, hogy a tojás-, baromfi- és tejbeadásuknak becsülettel eleget tettek eddig a gazdák, de ez egvik sem pótolja a hízottsertésbeadást. Mit szólnának ahhoz az ordacsehi gazdák, ha ipari munkásaink ebben a negyedévben nem készítenének cipőt azzal a kifogással, hogy majd a második, harmadik negyedévben teljesítik tervüket. Érdemes lesz ezen elgon- dolkodniok az ordacsehi gazdáknak és a tanács vezetőinek. * Szöllőskislak a fonyódíi járás első községe a begyűjtésben. 806 pontszámmal vezetnek eddig, ami nagyrészben a jó begyűjtési eredménynek köszönhető. Április 4-e tiszteletére eddig 25 gazda tett vállalást, ebből 16 máris 100 százalékra teljesítette, a 9 gazda is nagyrészben már eleget tett vállalásának. Miseta József, Fodor János, Győréi Ferenc azok közé tartoznak, akik már becsülettel eleget tettek vállalásuknak és jó teljesítményükkel a község eredményeit is elősegítették. A begyűjtési állandóbizottság tagjai sem restéinek kimerni; a dolgozó parasztok közé és beszélni velük a beadás fontosságáról, A múlt héten begyűjtési napot tartottak. Az állandóbizottság tagjai szánkóba fogtak és a rossz Idő ellenére is kimentek a hegyben lakóikhoz, mivel azok nehezen tudnak téli időben bejárni a faluba. A hegyben összeszedték a beadásra szánt tojást és baromfit. * Szólád és Balatonöszöd között nemes vetélkedés indult meg az elsőség megszerzéséért. A legutóbbi értékelés szerbit Szólád 61 versenyző dolgozó parasztjából eddig 45-en tettek eleget kötelezettségvállalásuknak. 10 nap alatt 12 hízottsertést, 30 mázsa vágómarhát, 158 kiló tojást és 126 kiló baromfit gyűjtöttek be. A község máris teljesítette negyedéves beadási tervét. * A nagyatádi járási tanács végrehajtóbizottságának pénzügyi osztálya levélben értesítette a szerkesztőséget, hogy három községük március 15-én teljesítette első negyedévi adóbevétel; tervét. Kuntelep, Somogyszob és Nagykorpád dolgozó parasztsága ezzel is hozzájárult a Baranyával folytatott párosverseny sikeréhez. . Vállaljuk, hogy az első negyedévi adó bevételi tervünket március 31-ig 102 százalék ra teljesítjük...” — kötelezte magát Baranya megye háromszáz községe a Somoggyal indított párosverseny során. Nézzünk meg hát egyet a háromszázból: hogyan állja adott szavát? Színhely: villányi járás, Márok. Pontosabban a mároki tanácsház. — Hát azt most nem tudnám pontosan megmondani, hogy mennyi hátralék van még ebből a negyedévből — mondja a tanácselnök, Biró elvtárs. — Te se tudod. Konrád elvtárs? — fordul aztán a hivatalsegédhez. — No, hogy is ... eddig jegyűit Ötvennégyezer, tegnap hétszázhárom, ma 1890 forint, péntek, szombat, az adószedés napja, szóval úgy látszik, hogy ezen a héten eleget tesz o község a negyedévi adókötelezettségének. — És mi a titka ennek a szép eredménynek? — Titka? Elgondolkodik, aztán mégegyszer ismétli: titka? Talán az nincs is. Mert azt hiszem, a jó munka nem titok. Ugye?’ • Ballagunk a faluban Konrád elvtárssal. — Nézze elvtárs, — mondja, — akárkihez bemehetiink. Amelyik ház magának jobban tetszik. Vannak, akik teljesítik az adójukat, és vannak, akik előre fizetnek. Mert eddig is minden negyedévet 11—12 százalékkal teljesítettünk túl. De nemcsak az adóval, hanem a beadással is így van. Már eddig túlvagyunk a negyedévi beadáson. A csoport? Az meg már egész évi tojás- és baromfibeadását tisztázta. — No. de maradjunk csak az adónál. Legalább egy-két nevet mondjon! — Egy-kettőt? Molnár, Simon, az öreg Juhász bácsi, Bognár Lajos, 6 már a félévi odóját. Tóth Zsina, id. Óber György, Sidó Károly, ó az meg az egész évit, Dióst Antal, ö meg éppen itt is lakik... • — Szervusz Konrád komám! Jóestét elvtárs! Kinn az istállónál vagyunk, micsoda rend van ezen az udvaron! — Hanem vendégnek beljebb a helye — invitál a lakásba bennünket Dióst bácsi Beszélgetünk. Nem, a világért nem kérdezné, é mi járatban vagyunk, látogató dolga az! Konrád elvtárs kezdi: — Tudod-e miért jöttünk, Antal? — Majd. megmondjátok! Te még rosszban nem Jöttél hozzánk, mindig szívesen látott ember voltál a portámon, hát most is majd elmondod. így leezdtünk aztán beszélgetni az adófizetésről. És most leírom mindazt, amit Dióst bácsi ott a félhomályos konyhában elmon- dott: — Hát micsoda ember az, akinek nem első a Mtelesség, mi?! Úgy van az elvtárs: én harmadiknak jövök. Első a kötelesség, második a család, aztán jövök én. Mert micsoda állampolgár lennék én, ha fütyülnék arra, amivel tartozom neki?l Hat hold földecském van, beadtam már az egész évre a baromfit, félévre a tojást... — Hét a tej, az semmi, mi? — mondja, az asszony szemrehányóan. — No, asszony, csak ne zsörtölődj, úgyis tudom, nem szívből csinálod. Mert tudja, az úgy volt —■ fordul ismét felénk, — hogy bementem a tanácsra, hogy az egész évi tejbeadásomat beütemeztessem két hónapra. Aztán az asszony csak mérgelődött, hogy megmondtam neki. Mert hogy ráértem volna egész évben: lassanként. De mondom, annak a városi embernek nemcsak szeptemberben kell a tej, hanem most is. ügyi? — Hát az adóval hogy is állsz, Antal? — Adót? Olyan régen befizettem, hogy már nem is tudom mikor. Várjunk csak... úgy január vége felé. Az megjár az államnak az kötelesség, mit várogassak vele7 Befizettem ezer forintot, ezzel negyedévre elegét tettem. Apró, amolyan hatéves gyerek fut be: Nagypapa! — Na kis fiam, eredj: otthagytam az ié tállóajtajában a taligát, told el hátra! A gyerek elszalad, Diósi Antal szemében összegyűlik az összes napsugár, amit még az alkony az udvaron hagyott, mikor megszólal: — Látja-e, ez az én legnagyobb örömömt Az onoka. Micsoda szorgalmas, igyekvő kis emberke! Jó gazdaember lesz belőle! Nem, ez nem tartozott szorosan az adó' zetéshez. de azt hiszem hiányzott volna, r gyón hiányzott volna Diósi Antalnak a köt lességtudó mároki gazdaembernek r. porti t jóból, ha nem írom le. ...
