Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-18 / 65. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ V/LÁC PROLETÁRJA! ECYEfÉLJETEK! Éljen o magyar dolgozó nép építő és harci szövetsége, a Hazafias Népfront! M D P BARANYA MEGYEI BIZOTT/ACÄN A K LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 05. SZÄM ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1955 MÁRCIUS 1* Éles fegyver Az alkotó, kommunista bírá­lat és önbírálat, különösen az alulról jövő bírálat a szocializ­mus építésének éles fegyvere, a pártmunka és pártélet szer­ves része. A proletárdiktatúra korszakában egy párt van ha­talmon, ezért szükséges, hogy a kommunisták és pártonkí- vüliek széles rétegeinek bevo­násával önmaga biztosítsa po­litikájának ellenőrzését, a hi­bák feltárását. Egyes idősza­kokban, amikor a párt és a nép előtt különösen nagy fel­adatok állnak, a bírálat még inkább a párt és társadalmi élet előterébe kerül, mert a párt igényesebb lett, többet akar tudni, megoldani, alkotni, mint eddig. A III. pártkong­resszus határozata — a terme­lékenység emelése, a szigorú takarékosság, a termelőszövet­kezetek fejlesztése, a mezőgaz­dasági termelés nagyarányú fellendítése, a népjólét fokozá­sa— nálunk is szükségessé te­szi a bírálat és önbírálat foko­zását. A kommunisták és a párton- kívüliek is bátran, az ország igazi gazdájának felelősségével mondják el véleményüket az országos és helyi ügyekről. Tag gyűléseken, vezetőségi ülése­ken s egyéb megbeszéléseken szenvedélyes hangon ostoroz- lák a hibákat. Az Anna-aknai kommunisták taggyűlésén több felszólaló elítélte a társadalmi tulajdon ellen vétőket, akik el­herdálják a drága bányafát, elhagyják szerszámaikat. A pártszervezetekhez, a sajtóhoz érkező levelek százai bizonyít­ják dolgozó népünk egyre nö­vekvő aktivitását, segítőkészsé­gét, amely segít legyűrni az idejétmúlt rosszat, eltakarítani Htunkból a szennyet. Mégsem lehetünk elégedet­tek, korántsem mondhatjuk, hogy nincs semmi tennivalónk a bírálat és önbírálat kibonta­koztatásában. A komlói I-es üzem párttaggyűlésén Patacsi elvtárs elmondta, hogy jóné- hány csapatban ok nélkül da­rabolják a bányafát. Hozzátet­te: már nem először teszi ezt szóvá, az illetők mindenkor megígérték, hogy ez többet nem fordul elő. A bírálat for­mális fogadása — „megfeled­kezni” a hibák kijavításáról — éppoly pártszerűtlen, mint a bírálat megtorlása, visszauta­sítása. Sajnos még ilyen jelen­ség is tapasztalható. Kővágó­szőlősön az egyik legtekintélye­sebb középparaszt tagjelöltfel­vételéhez a tanács kommunista VB elnöke nem járul hozzá, mert az illető tanácstag és egy alkalommal megbírálta mun­káját. Tűzzel-vassal irtani kell az ilyen jelenségeket, amelyek nagy károkat okoznak a párt­nak. Máskor a megbíráltak fűhöz-fához szaladgálnak, je­lentéseket készítenek, amely­ben bizonyítják ártatlanságu­kat és kérik, hogy vizsgálják ki ügyüket. Közben egy lépést sem tesznek, hogy a hibát ki­javítsák, s legtöbb esetben ki­derül, hogv nem nókik, hanem a bírálónak van igaza. Párt- és gazdasági vezetőink egy része megfeledkezik arról, hogy a bírálat nem fejlődik önmagától. Csak ott alakulhat ki egészséges bíráló-szellem, ahol a vezetők nem kendőzik el a hibákat, példát mutatnak a hibák kijavításában, őszintén kérik a dolgozók támogatását a fogyatékosságok elleni harc­ban. Ahol ilyen légkör van, ott bőven meríthetnek a dolgozók Javaslataiból, bírálatából, az üzem, a pártszervezet munká­jának hasznára. De ugyanakkor, amikor a párt megköveteli, támogatja a bírálatot és önbírálatot, nem akármilyen bírálatra gondol. A kommunista bírálat erősíti a munkásosztály éberségét, a fogyatékosságokra irányítja a figyelmet és növeli a munkás- osztály politikai műveltségét, hogy megtanulja az országot igazgatni. Az utóbbi másfél év­ben azonban helytelen nézetek terjedtek el a bírálatot illető­en, sokszor lejáratták, elseké- lyesítették tartalmát. Az utóbbi időben már va­lamiféle dicsőségnek tüntették fel azt, ha valaki felállt a tag­gyűlésen és sorolta a hibákat. Nem az a baj, hogy beszélt azokról; de csak a fogyatékos­ságokról szólni, sőt azokat már a valótlanságig eltúlozni — nem tesz jó szolgálatot. Néhol már-már tagadták a párt 1953 júniusa előtt elért hatalmas eredményeit s azt mondták, hogy csak hibákat követtünk el. Előszeretettel turkáltak a régi hibák között, eltúlozták, felnagyították, s mindez csök­kentette a dolgozók aktivitását a valóban meglévő hibák kija­vításában, csüggedést keltett. Miközben a múlt hibáit pellen- gérezték ki, elfordították a dől gozók figyelmét a jelenlegi problémákról. A múltat hány- torgató az eredményeket leple­ző túlzott bírálat komoly káro­kat okozott, sok esetben lejá­ratta a párt és gazdasági veze­tés tekintélyét. A bírálat helytelen értelme­zése következtében egyesek öncélúnak tartották ezt a fon­tos fegyvert, mindenki min­denről vitatkozott. A pécsi járás több pártszervezetében egy-egy fontos párthatározat megjelenésekor azon vitatkoz­tak, hogy helyes-e, szükséges-e, ahelyett, hogy — a demokra­tikus centralizmus elve alap­ján — a végrehajtás gyors és maradéktalan megszervezésén tanakodtak volna. Ezek a vég­nélküli viták csökkentették a pártszervezetek irányító tevé­kenységét, nemegyszer aláás­ták a legfontosabbat: a párt egységét, egyöntetű fellépését, fegyelmét. Az osztályellenség örömmel használta ki az ilyen helyzetet, s a „kritika szabadsága” ürü­gyén rágalmazta, becsmérelte a párt és állami funkcionáriu­sokat, végső soron a pártot, leplezetlenül I imádta a ter­melőszövetkezeteket, rémhíre­ket koholt. A rosszindulatú rá­galmazásoknak, koholt vádak­nak nincs semmi közük a kom­munista bírálathoz! A párt tel­jes erejével támogatja az olyan bírálatot, amely a párt és álla­mi munkában meglévő hiányos Ságok ellen, megszüntetésük érdekében lép fel, de elutasít­ja a párt tekintélyét, dolgozó népünk alkotó munkáját rom­boló rágalmazást. Ezt kell ten­nie minden kommunistának is. „ ... biztosítani kell a párt egész tevékenységében, az ál­lami munka minden területén, s egyebütt a kommunista bírá­lat és önbírálat érvényesülé­sét... amely nélkül nem biz­tosítható pártunk Jó munkája és épülő szocialista társadal­munk előrehaladása” — mond­ja ki a Központi Vezetőség ha­tározata. De minden erővel harcolni kell azok ellen, akik a bírálat fontos fegyverét rom­boló, rágalmazó módon a mun­kásosztály, dolgozó népünk el­len akarják fordítani, hogy Szántsunk, hőven arathassunk ! tJa megkésve is, ha március derekára is, de elérkezett, -*-* beköszöntött végre a gázdaemberek cselekvésének ide­je is: eke és vetőgép alá kívánkoznak már néhány nap múlva a földek. Április 4 előestéjén — amikor Pécsbányán, Szabolcson, Vasason szünet nélkül ragyognak a tervteljesltés vörös csillagjai — termelőszövetkezeti tagok, egyéni gazdák, állami gazdasági brigádok, gépállomási traktorosok és agronó- musok ne feledkezzetek meg Somogynak adott szavunkról: „Kötelezzük magunkat, hogy a felszabadulás ünnepére elvet­jük a tavaszi búzát, árpát, zabot, lóherét és cukorrépát". Az egész ország figyeli a két szomszédos megye munkaszerető dolgozó parasztságának vetélkedését, — nem válhatunk szé­gyent a haza színe előtt. Az Ígéretek után most már a munkán a sor! A MŰTRÁGYÁT KISZÓR­TAK, a zabföld vetésre készen áll a szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságában. Szerdán Németh József és Bó- dis István traktorosok zetor- iiikkal előbb a B 12-es táblát szórták meg zab alá szuper- fnszfáttal és pétisóval, csütör­tökön már kultivátorral lazí­tották fel a tél folyamán meg- töinődött őszi mélyszántást. Mint telefonon jelentik, ma megindul a hatvanegy holdas táblán a zab vetése és hétfőn — ha az idő engedi — földbe­kerül a borsó is. TAVALY ILYENKOR már elvetettük a tavaszi búzát, a zabot, a tavaszi árpát, most az időjárás miatt sakkal később kezdhetjük el a vetést. A mos­tani tavaszi időjárás arra kö­telez beníiiüniket, parasztembe­reket. hogy minden erővel el­kezdjük a vetést. Termelőszövetkezetünkben megtettünk m'ndent annak ér­dekében, hogy egy percnyi időt ne veszítsünk tétlenül. Négy fogatos vetőgépet javí­tottunk ki a tél folyamán. 'zerukívül a gépállomás is se­gítségünkre siet egy nagytel­jesítményű 30 soros géppel. Kell is az erő, mert kereszt- sorosán vetjük el az összes ta­vaszi aprómagot. így bármi­lyen időjárás jön. egy-két má­zsával töWb tesz a holdanként: termésátlagunk. Eddig még minden esztendő­ben vetettünk vsvaszi búzát. 1953-ban 11 mázsát takartot- turJk be holdanként. Most újfoó' 20 hold tavasa* bjzát vetünk kenesztsorosan. Várfalvi István a mzgyarbólyi Tartós Bélre tsz brigádveze- tője. 4 KORAI VFTÉS RITKÁN CSAL, a kése) ritkán sikerűi — tartják lg- u helyesen a ré- rl gazd tkő, mondást a kátolyi December 21 termelőszövetke­zet tagjai. A tavaszi búza ■— melynek l'uiyé sildé je úgyis jo_ val rövidelv) az őszi vetésűik­nél — különösen elvárja, hogy 'döben kerüljön a földbe: t liirási tanács mezőgazdasági osztályának jelentése szerint ezért a szerdai nap folyamán elvetették mind a tíz kataszte­ri holdat. A megye másik sar­kában, a majsi Táncsicsban ugyancsak kihasználták a jó időt: ők is, akárcsak a káto- ljiak, tíz hold tavaszi búzát vetettek el szerdán. FÖLDBEKERULT A TAVA­SZI BÜZA Lányosokon Né­meth Antal és Takács Kásroiv egyénileg dolgozó paraszcok földjein, is, akik 300, illetve 1500 négyszögöl tavaszi búza vetéssel pótolták az ősszel el­mulasztottakat. Csütörtökön reggel Szőkéden ifjú Horváth János, Kadia György és Mes­ter János is kihajtottak a ha­tárba és hozzáláttak a tavaszi búza vetéséhez. A község: ta­nács elnöke csütörtökön dél­előtt körüljárta á határ;.: mi­után meggyőződött róla. hogy a földek szárasak, Zuhan 1-ü- löp agranómussal este gazda- gyűiésen hívta fel a gazdákat a vetés megindiHására. METSZIK A SZŐLŐT, ül­tetik a burgonyát, vetik a bú­zát a keszüi gazdák ■— jelen­tette szerkesztőségünkbe Lég- rády Ferenené v. b. titkár. — Vidákovics József né 704 négy­szögölön. Budai József 1001 négyszögölön már be is fejezte a metszést, Kelenfi Györgynek és Vidákovits Istvánnak már csak egy pár négyszögöle van bátra. Vidákovits István kü- ’önben szívesen bíbelődik — kísérletezik: 100 négyszögölön előcsiráztatott burgonyát ülte­tett el. Lőrincz Latos csütörtö­kön 800 négyszögölön vetette el a tavaszi búzát.' A szénbányászati trösztök jelentik: A pécsi tröszt továbbra is őrzi első helyét mindkét pá­rosversenytársával szemben. Valamennyi aknája elérte, sőt túlszárnyalta napi előirányza­tót március 10-án is. Pécs napi havi András-akna 100 109.6 Széchenyi-akna 104.5 111.1 István-akna 104.4 104.4 Petőfi-akna 100.3 102.9 Béke-akna 100.8 102.7 Trqtzt 102.2 105.9 Komló napi havi III-as üzem 74.7 97.3 Il-es üzem 97 90.7 Béta-akna 102.5 100.9 Szászvár 70.5 80.4 I-es üzem 98.4 106.8 Tröszt 87.3 97.2 A délelőttösök példát mutattak Az István-aknai bányászok a felszabadulási műszak negye­dik napján is nagy lelkesedés­sel fogtak a munkához. A fel- szabadulási műszak alatt már eddig is jelentősen javult az Urescsille és anyagellátás és 'Óbban p‘z*nyitották az °gyéib műszaki feltételeket is. Ez le­hetővé tette, hogy a délelőttös harmad dolgozói túlszárnyal­ják tervüket. Különösen jól dolgoztak Buncsek Lajos, aki 216, Gelencsér János és Kaszai Gábor, aki 138, valamint Né­meth Sándor, aki 153 százalék­ra teljesítette napi tervét. Uj termelőszövetkezet alakult (Telefon jelentés) A szigetvári járásbei} Pntapoklosi községben szer dán este meghozta gyü­mölcsét az ősszel alakult előkészítő bizottság szívós munkája: március 16-án nyolc család jelentette be a rögtönzött gyűlésen, hogy termelőszövetkezetet alakít. Csütörtökön dél­előtt újabb két család kö­zölte belépési szándékát és így megyénk legfiatalabb termelőszövetkezete már tíz családot, 17 tagot és 61 kataszteri hold földet számlál. Hufnägel Henrik (!) a mázai bányaüzem 5-ös csa­patán dolgozik. Bár még fia­tal szakmunkás, máris kiérde­melte munkatársai megbecsü­lését, mert nemcsak túltelje­síti tervét, hanem jóminőségű munkát is végez. A csapat többi tagjával együtt a felsza­badulási műszak első két nap ján magasan túlszárnyalta elő­irányzatát. 15-i eredményük 131 százalék. jLátogatás a Bőrgyár üveglapoS’műhelyében EÉy Óra van — a Pécsi Bőrgyár üveg­lapos műhelyében a múszakváltás ideje. — Tóth Nándorné csapatát váltja a DISZ-bri- gád, amelynek Or esik Piroska a vezetője. Rö­vid megbeszélés János bácsival — csak így szólítják Makári János művezetőt, —■ és ha­lad tovább a munka, mint a karikacsapás. A műhely három egymást váltó női brigádja — a harmadik: Márton Zoltánná csapata e hi- ten éjjeles — szinte egyformán jól, lelkesen fés eredményesen dolgozik. Februárban a Márton-brigád 162 százalékra, az Orcsik és Tóth-csapat pedig 156—156 százalékra végzett. De nézzük őket most. A DISZ-brigád se­rény lányai kezében csak úgy suhannak a bőrdarabok, öröm nézni szívvel-lélekkel fo­lyó munkájukat: Szabó Jolán víztelenít, Or­csik Ilona keni a ragasztóanyagot, Orcsik Piroska, Végvári Jolán és Sarok Erzsébet gondosan ragasztják a bőröket az üveglapok­ra, a már megszáradt bőrölcet pedig Szántó József né és a mindig vidám Büki Irén szedi le. Aztán időnként cserélnek, hogy mindegyi­A komlóiak bizony nagyon elmaradtak a pécsiek mögött. A nagymányoki és a máza) bá­nyászok ugyan továbbra is 100 százalék fölött teljesítették ter­vüket, de a többi üzem gyen­ge eredménye visszahúzza az élenjárókat is. Anna-akna mindössze 53.5 százalékot ért el ezen a napon. A komlói bé- 4kük mindenhez jól értsen nvás2oknak l-„ii .... f A DISZ-fiatalok végzik a legjobb minőségi nyászoknak fokozniok kell azjmunfcd{ é's vállalásaik is arra irányulnak, ütemet, ha utol akarják érni a 'hogy e téren mindig jobb legyen az eredmé- pécsieket. Ínyük. Azon túl, hogy április 4-re tett válla­it f iúsukat eddig is teljesítették, s most is tel­VUszaesett n fjesítik, a felszabadulási műszakra külön vál­Visszaesett a pécsiek másik, tcttűfc. 0k kezdem&nyezték _ amihez versenytársa, a Tatabányai f aztán a másik két brigád is csatlakozott, — Szénbányászati Tröszt is. Havi t hogy a múlt évi üvegtörési átlagot a felére esedékes tervükkel ugyan 100.3 )csűfctenfiíc- Tavaly havonta 6—7 üveg törött százaléknál tartanak, de szer-**!' nagy üvegnek 1200 forint az iara. Ha vállalatukat teljesítik — és ok erősen dán csak 87 9 százalékra telje- < bíznak benne, — akkor egy évben ezzel S0 sítették napi előirányzatukat, \ezer forinttal csökken a gyár önköltsége. -s Kezdeményezésük eredménye azonban még ennél is nagyobb lesz, mert kihívták ver­senyre az Újpesti és Simontornyai Bőrgyár üveglapos műhelyének dolgozóit. Az Orcsük-brigád azonban nem csak ff mi­nőségre, takarékosságra ügyel, hanem most a felszabadulási műszak napjaiban — hason­lóan a másik két csapathoz — eredményét is növelte. Múlt hónapban átlagosan 162 rá­mát ragasztottak műszálamként, kedden pe­dig 189-et. Hogy ilyen nagyszerű eredmények szület­nek mindhárom brigádnál, ebben fontos sze­repe van Makári Jánosnak, művezetőjüknek is. Az anyagot előre folyamatosan biztosítja, értékeli a versenyüket — és közli velük ered­ményeiket, — most a felszabadulási műszak alatt kétnaponként — amelyeket a hangos- híradó és az üzem versenytáblája is ismer­tet. Egészséges a munka- és versenyszellem üzemében, mert fáradságot és időt nem saj­nál annak 'kialakítása érdekében. Az üzem baráti, elvtársids légköre is a kölcsönös meg­becsülésből ered. Sutyor János, aki egy hete elnyerte a szakma kiváló dolgozója jelvényt, maga is mondja, hogy János bácsinak is köszönheti a kitüntetést. Sutyor János meg munkatársát. Terleczky Lászlót segíti, hogy az is elérje a sztahanovista szintet május 1-re. Az 6 terve pedig — hat hónap múlva újra elnyerni u szakma kiváló dolgozója kitüntetést. Röviden ez a magyarázata az üveglapos műhely jó munkájának: éló, pezsgő munka és versenyszellem, jó vezetés. És még az, hogy elsők szeretnének lenni a gyár üzemei közti versenyben a felszabadulás ünnepéig,

Next

/
Thumbnails
Contents