Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-17 / 64. szám

I ms MÁRCIUS 11 NAPLÓ s Kommunisták az élen! Bika József körletvezető takarékosan bánik a nép vagyonával Bika József elvtárs, a komlói iV-es szállító üzem körletve- tetője nemrég jött fel a bányá­ból. Ilyenkor, a müszakváltás idején is van mit megbeszél­ni Surányi Lászlóval, Bán elv­társsal és a többi brigádvezető- vél. Feltűnően sok szó esik a takarékosságról, a szállítás jobb, gyorsabb ellátásáról. Bika József kommunista kör letvezető' eddig is megkülön­böztetett figyelmet szentelt az önköltségcsökkentésre, de most a Központi Vezetőség határoza­ta után még komolyabban ve­szi. Komlón spk üzemben túl­lépték a létszámtervet, s ez drágítja a szenet. Bika elvtárs Pár nappal ezelőtt beszélt min­den szállítóbrigáddal és közös megállapodás alapján tizenkét fővel csökkentették a létszá­mok így például a 304-es szál­lító csapatnál hét ember he­lyett most hatot telepítenek. Ennyi emberrel is — minden nagyobb erőkifejtés nélkül — biztosítani tudják a szállítást Csak ez a létszámcsökkentés műszakonként ötven forintot, három harmadra számítva ha­vonta 3900—4200 forintot je­lent A 317-es csapatnál most négy végzi el ugyanazt a mun­kát, amit ezelőtt hét lakatkeze­lő végzett Ha csak a legalacsonyabb fizetést számítjuk, akkor is azzal, hogy tizenkét fővel csök- Kentették a körlet létszámát, Bika elvtárs havonta mintegy 15 ezer forintot takarít meg népgazdaságunknak. Nem két­séges, hogy ez is csökkenti a komlói szén önköltségét. Bika elvtárs takarékosan bá­nik a drága bányafával is. Oda küld fát, ahol szükséges, mert ha egy helyen sok tartalék gyűlik össze, sok elhányódik, tönkre megy. Előfordul az is, hogy egyes meggondolatlan bá­nyászok, ha szükségük van a kocsira, kiszórják belőle az akna környékén a fát és ott hagyják szétszórva. Bika elv­társ ezzel is törődik, a fát ösz- szeszedik és leszállítják a mun kahelyekre. A munkagépek, munkaruhák gondos kezelése és még sok kioebb-nagyobb területet említ­hetnénk, ahol Bika József elv­társ kommunista körletvezető takarékosan bánik a nép pén­zével, harcol az önköltség csők kentéséért. Megalakult Pécsett a Magyar önkéntes Hon­védelmi Szövetség Az MDP Központtá Vezetősé­gének ez év januári határozata alapján a Magyar Szabadság- harcos Szövetség és a Magyar Repülőszövetség országos kö­zös választmánya február 28- án kimondotta a két szervezet egyesítését. Az új szövetség neve: „Magyar önkéntes Hon­védelmi Szövetség”. A szövet­ség a dolgozók, főleg azonban az ifjúság, önkéntesség elvén felépülő hazafias tömegszerve­zete és célja: közreműködni a magyar néphadsereg megerősí­tésében, a dolgozók széles tö­megeinek felkészítése a haza Védelmére. A szövetség felada­ta, hogy tagjait, a lakosságot, a szocialista hazafiság szelle­mében, hazánk és pártunk for­ró szeretetére, a felszabadító Szovjetunió iránti törhetetlen hűségre, a belső- és külső el­lenség elleni gyűlöletre nevel­je, tudatosítsa az ország védel­mének szükségességét. Ápolja népünk dicső szabadságharcai­nak, nemzeti történelmünk ha­ladó hagyományainak emlékét. Március 13-án délelőtt 9 óra­kor az MSZHSZ helyiségében Jó minőségű árut készíteni — ez a pártmunkám“ „Minden tok nyolc bögre, de ka jól csinálod, huszonnégy bögrét adsz a népgazdaság­nak!” A Porcelángyárban Kiss János és Györki József munka­asztala fölött kifüggesztett kar­tonlapon olvashatjuk ezt a fi­gyelmeztető mondatot. A két kommunista tokkorongos — Kiss és Györki elvtárs — akasztotta oda, hogy mindig alőttük legyen, s a minőségi termelésre figyelmeztesse őket. Meg kell mondani nincs is baj a minőséggel, hiszen amellett, bogy a tervüket átlag 180—190 Százalékra teljesítik gyártmá­nyaik minősége kifogástalan. Samottmasszából formált to­kokat készítenek, ezekbe rak­ják az edényt, hogy égetéskor a magas hőfok hatására szét he fojjon és ne legyen füstös. Nyolc bögre fér egy tokba. Hr rosszul készítik a tokot, akkor az első égetés után használha­tatlanná válik, ha jól három­szor is égethetnek benne. Ezért számoltak háromszor nyolcat, Vagyis huszonnégy bögrét, még többször is égethetnek benne. A kemencéknél, a kocsikra rakott tokokat nézegetve jól megállapítható Kiss elvtárs és f r+ $ rq készítménye és mások munkája közötti kü­lönbség. Többen ugyanis csak azzal törődnek, hogy sokat ké­szítsenek, de hogy milyeneket, arra már nem gondolnak. A Központi Vezetőség már­ciusi határozatának megjele­nése után Ádám elvtárs műve­zető azon töprengett, hogyan csökkenthetnék a tányér gyártásnál lévő nagymennyisé­gű selejtet. Kiss elvtárs vállal­ta, hogy az eddigi munkájuk mellett Györki elvtárssal tá­nyértokokat is készítenek és a többi tokkorongosnak is segí­tenek. Csak egy példa arra, hogy milyen eredményt értek el: Ezelőtt ötszáz elkészített tokból az első égetés után há­romszáz kiesett és az ilyen to­kokban égetett edény jelentős része selejt lett. Kiss és Györki elvtárs olyan tányértokokat ké­szítenek, amelyekben ötször, sőt többször Is égethetnek és az áru nem lesz selejtes. Arra a kérdésre, hogy mi a oártmunkája, Kiss elvtárs így válaszol: — A inagam munkáját kivá­lóan ellátni, jóminőségű toko­kat készítem és segíteni a töb­bi tokkorongosnak, hogy ők is jobban dolgozzanak — ez most a legfontosabb pártmegbízatá- som. , 15 mássa sajt naponta A pécsváradi sajtüzemben lelkes munka folyik napjaink ban. Szinte megjön az ember étvágya, amikor a Hóvirág, Zengő, Ildikó és egyéb sajt­féleségeket látja. Csupán eb­ből az üzemiből naponta lő— 16 mázsa sajt kerül az üzle­tekbe. Az üzem egyik legjobb munkása Hornyuk / Kálmán, «kit nyugodtan mondhatunk a sajtkészftés mesterének. Min­dig pontosan betartja a techno !ó@iai utasításokat s ennek köszönheti, hogy még nem ta­láltak kifogást, akár a zsírtar-, talmat, akár a formáját vizs­gálták. A pontos minőségi munkája mellett a teljesítmé­nyét is rendszeresen növeli, a tervteljesítésiben átlagos311 140 százalékot ér el. a Magyar Szabadságharcos Szövetség és a Magyar Repü­lőszövetség közös megyei vá­lasztmányi ülést tartott, ame­lyen kimondották a két szövet­ség baranyai szervezeteinek egyesülését Az ülésen megválasztották az új szövetség ideiglenes vá­lasztmányát, amely az országos kongresszusig intézi a szövet­ség ügyeit. Az ideiglenes vá­lasztmány tagjai a következők lettek: Bruczkó István, Piri Kálmán, Solymosi Béla, Milo- vicz József, Bors Antal, Bognár János, Majzik Jeremiás, Mén Ilona, Szarka Rudolf, Halász Sándor, Vörös Pál, Máy József és Gyulai Irma. Póttagokká vá lasztották meg: Németh Ká­rolyt, Kisasszondi Józsefet, Gó­lyák Mártont, Hess Ádámnét és Boros Sándort. Az ülésen az 1954-es évben végzett jó munkája elismerésé­ül Nagy Györgynek és Müller Antalnak átnyújtották' a „Ki­váló Munkáért” jelvényt és díszoklevelet. Az ülés az Inter- nacionálé eléneklésével ért véget. Dicsőség ti legjobbahnak ! szerzett a palotabozsoki gépállomás Ismét kitüntetést A kultúrterem falain körös­körül zászlók, emléklapok dísz lenek — a palotabozsoki gép­állomás eredményes munká­jának jelzői. Délután három óra van. A terem zsúfolásig megtelt em­berekkel. Itt vannak a gépál­lomás dolgozói valamennyien de jónéhányan eljöttek a fa­luból is, hogy tanúi lehesse- hes annak az ünnepélyes. Hagy pillanatnak, amikor a gépállomás dolgozói átveszik a minisztertanács és a SZOT Vörös vándorzászlaját. Szétnyílik a függöny és sor­ra foglalják el helyeiket az elnökség tagjai: Serfleík Gyu­la elvtárs, a földművelésügyi miniszter helyettese, Gödör Ferenc elvtárs. „ megyei párt- végrehajtóbiz. másodtitkára Dui’a József elv-társ, a mohá­csi járási párt-végrehajíóbi- Zottság első titkára, Bogár Jó­zsef elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnöke, Józsua István elvtárs, a megyei ta­nács gépállomások, igazgató »ágának vezetője... j •— A palotabozsoki gépállo­más dolgozói második félévi (tervüket 143. mély szántási tervüket pedig 167 százalékra teljesítették. A gépállomás jó munkájának köszönhető, hogy a'körzetükhöz tartozó termelő szövetkezetekben emelkedett a termésátlag, hogy 23 százalé­kos üzemanyagmegtakarítást értek el, hogy 20 nappal előbb ■fejezték be a gépjavítást és ezael mintegy 15 ezer forintot takarítottak még­A gépállomás dolgozói hall­gatják Serf lek elvtárs szavait, azután ők is megszólalnak. A múltról kevés szó esik ezen az ünnepségen. Minden­ki a máról, a holnapról, a jövőről beszel. — Még egy-két nap és meg­kezdhetjük a szántást mondják a felszólalók. — Minden erőnket meg kell feszíteni, hogy a késést be­hozzuk és időben földbe ke­rüljön a gabona! — Az elvtársak jó politikai ás gazdasági munkáján mú­lik, hogy milyen lesz a ter­melőszövetkezetek eredménye Egy fiatal, alig 22 éves trak­toros, ifjú Kincses József kér szót. — Elvtórsak, én vállalom hogy hét forintra csökkentem az üzemanyag-költséget és áte Ha külföldi, vagy belföldi vendég érkezik Pécsre és az éjszakát a városban kívánja tölteni, első útja a Nádor- seállodába vezet. Azért vá­lasztja ezt a szállodát, mert a Nádornak ma már országos hírneve van.. A vendég előre tudja, hogy itt messzemenően gondoskodnak pihenéséről, a szálloda és az étterem dolgo­zói előzékenyeik, udvariasak az ellátás kifogástalan, az ét- ap változatos. A Nádor-szálloda dolgozói jó munkájuk eredményeként lanaóan 140 százalékra telje­sítem a tervemet! Újabb kéz lendül a magasba: — Én pedig vállalom — mondja neki tüzesed ve Nyilas Lajos traktoros, — hogy ál­landóan 150 százalékot teljesí­tők. Vállalom, hogy tnég a ta­vasszal 200 hold földet szán­tok meg... Már vége az ünnepségnek. Lassan elszélednek az embe­rek. A kultúrterem falár „ egy új zászló, a minisztertanács ás a SZOT vándorzászlaja ke­rül. — Elnyerjük a felszabadu­lási serleget is! — ezt mond­ták az ünnepségen a dolgozók ás a palotabozsoki gépállomá­son olyan elvtársak vannak, akik eddig még mindig állták a szavukat. már 1952-ben országos vi­szonylatban az első helyre ke­rültek. Az elmúlt év harma­dik negyedében a Nádor, mint az ország legjobb vendéglátó­ipari vállalata elnyerte a .ki­váló vállalat“ címet. A vállalat a IV. negyedév­ben is tartotta a „kiváló vál- 'alat" szintet. Beszerzési ter­vét 120.4. értékesítési tervét 110.75, önköltségcsökkentési tervét pedig 30.56 százalékra teljesítette. Ezért a Nádor- szállcoa most immár harmad, szór lett az ország legjobb vend églátói'pan vállalata, a IV. negyedévben pedig egy­ben az ország legjobb keres­kedelmi vállalata. A Nádor-szálló dolgozói e héten ünnepélyes keretek kö­zöt veszik át a miniszterta­nács és a SZOT vándorzászúa- ját. Kiváló vállalni léit ai Északbnranyamegyci Népbolt Szombaton este bensőséges ünnepély keretében adta át ezt a kitüntetést Kemény elv- *árs. a Belkereskedelmi Mi­nisztérium kiküldötte. A vál* 'alat igazgatója, Ragoncsa elv­társ megemlékezett a vállalat harcairól a bányászok jobb el­látásáért és arról a jó mun­káról, melynek eredménye­képpen a vállalat a negyedik negyedévben kiérdemelte a „Kiváló vállalat“ megtisztelő címet. Az ünnepségén 10.900 forint jutáimat osztottak ki a kiváló aolgozóknak. Az ünnep ség vacsorával és reggelig tar­tó tánccal fejeződött be. A Baranya Megyei Vas- é| Műszaki Nagykereskedel­mi Vállalat a belkereske­delem ,,kivá'ó válbv ata“ lett Ezt március 17-én este 7 órakor a vállalat kultúrtermé­ben ünnepi termelési értekez- ’eten ünnepük meg a dolgo­zók. Ez n lka lommal a belke­reskedelmi miniszter oklevélé' Sándor Miklós, a vállalat köz­pontjának igazgatója adja át. majd 24 jól dolgozót pénzju­talomban részesítenek, Harmadszor is országos első lett a Nádor-szálloda Gondolatok Harkány emlékműveiről TTarkány megyénk neve- fi család. De kinek ütötte met zetes községe. Ország- a fülét, hogy bányászok szá­mára épült reumakórházról, szó l- vol-na szerte ismerik gyótfyítóerejű, kénhidrogénes hőforrását és termelőszövetkezetről fürdőjét. Arról már keveseb- tunk? Miért is ütötte ben tudnak, hogy tíz évvel ez- meg? Mindennapi életünkben előtt a hazánkat felszabadító az utóbbi tíz év alatt megszólt harcok részeként nagy csata tuk ezeket az új fogalmakat. zajlott le itt, a Harkányt övező Ugyanígy megszokták a har­síkon. hánylak, hogy a gépállomás Hősök vére öntözte ezt a la- traktorai ott pöfögnek a hn- pályt akkor, a háború utolsó tárban. Annyira megszokták, heteiben. Közel volt már r hogy fel sem vetődik a fté győzelem órája. s józanul miért vannak, ki hozta latr- nem is kételkedhetett senki ezeket, mit jelentenek szá- abban, hogy győznie kell a inunkra? A gazda ma terme Szovjet Hadseregnek, hiszen szétesnek tartja, hogy ha jól hazánk nagyrészét felszadadí- akarja felszántani földjét, tóttá már. A Dráván túlra szerződést köt a gépállomás­űzött fasiszta csapatok azon- sál, s természetesnek tartja ban ellentámadásra késztetek. a2t is, hogy ha a szántás .ne Megkísérelték feltartóztatni a hány sora görbe, kedvére ki­győzelmes előrenyomulást. — veszekedheti magát a trakto- Reménytelen és mégis vészé- rossnl. delmes kísérlet volt ez. Sokat tudna beszélni erről o ez. életünk Jó, hogy alkotóelemei a harcról Kója József, Magó ilyen szervesen beleilleszked- Szilveszter, a két szomszéd, tek a falu életébe. De nem árt ott Harkány északi szélén és o egy pillantást vetni a szovjet többiek, akik aggódva figyel- hősi emlékműre ott a falu kő­télé az éjszakát fénycsíkokkal zepén és feltenni az előbbi és tűzcsóváldcal felszabdaló kérdéseket. Lehetne itt pápai túzvihart és verejtékes ágyeke- lomás, termelőszövetkezet, Zettel ásták a lövészárkokat a mieinknek. A „mieink” akkor reumakórház, körzeti iskola, szabadtéri színpad és még a szovjet csapatok és a velük annyi más, ha ezek a hősök együtt harcoló bolgár katonák nem űzik ki életük árán is a voltak. Értük aggódtak és az fasisztákat? Nem a traktoros- ó hősi halottaikat siratták a sál veszekedhetne akkor az a harkányiak a győzelmes csa- gazda, hanem hallgathatná u ta után. Az <5 hőstetteiket örö- maga — úgy mint tízegyné- kíti meg .a falu központi terén hány éve — az intéző szidal- a Szovjet Hadsereg iránti há- mait. Nem munkaegységen- lából emelt emlékoszlop és a ként harminc forintra tehető parkban a bolgár hősök emlék részesedést vinne akkor haza műve. ' a mai tsz-tag, hanem — mint Több napig tartó csatában tízegynéhány éve — a keserve.: dőlt el, hogy kié legyen ez a munkáért odavetett éhbért termékeny lapály. S ezzel vég- Hála a szovjet hősöknek azért, érvényesen eldőlt az is, hogy hogy nem így van, hála a szót ki kapja. Azok-e, akik évszá­zadokon át bitorolták, vagy jet népnek, hogy ezt a lapályt szabad és mindig jobban élő azok, akiknek' évezredes jus- emberek hazájává tette, suk volt hozzá. A német had- tíz évvel ezelőtt szovjet állások szovjet kézre kerültek győzelemmel ért véget a har- — a Benyovszky grófok bír- kányi csata. Felszabadult ez a toka a volt cselédek, zsellérek, baranyai táj is, szabad lett az nincstelen mezőgazdasági mun egész ország. Csatákat azon- kások kezébe került. A német ban azóta is vívtunk és ezután fasiszták a BenyovszkiaJaért, is fogunk vívni. A szovjet csa saját arisztokratáikért, a ma- patak győzelmét a főtéren álló gyár és német népnyúzókért emlékmű hirdeti. A nép föld­lőtték rommá a környék fal- ért vívott csatájának az egész vait, — a Szovjet Hadsereg a falu, az egész határ, a saját névért győzött. lábukra állt, jómódú gazdSrá ¥/ an-e ma valaki Harkány- lett volt cselédek szabad élete r ban, aki ezt nem érti? az emlékműve. A munkás Nem hisszük. De ha mégis' paraszt szövetségért vívott har akadna, hát menjen el a falu cok győzelméről tanúskodik a legnagyobb nevezetességéhez gépállomás, a jobb életért te­ás kincséhez, a hőforráshoz és dúlt küzdelem első sikereiről gyógyfürdőhöz. Ha járt ott a a termelőszövetkezet. Feltett - felszabadulás előtt, emlékezhet badulásunk évfordulója jó al- rá: ott volt a nagy szabad halom arra, hogy flgyelmez- medence, két kisebb fedett tessen, hogyan következik az fürdőház és a melegvíztárolás- elsőből a többi. Jó ezt végig­hoz szükséges néhány bér ende- gondolni most, amikor új csa- zés. Ma új létesítményt talál tákba indulunk, hogy tovább ott. Reumakórház épült, ahol javuljon és szépüljön életünk, bányászok kapják vissza egész Nem árt arra gondolni, hogy ségüket. Azután kísérje a hé- mint akkor, 1945-ben, ma is víz folyását. Azelőtt haszonta- szőnek terveket ellenségeink rt- lanul elfolyt medrében, legfel- ménytelen. de mégis veszedel- jebb a falu lakói mosták ben- mes kísérletek végrehajtására, ne fehérneműiket. Most a víz a népnyúzók és földbitorlók útját követve, jókora, öt és hatalmának visszaállításáért. fél holdas területre érünk, ahol hosszú, üvegezett tetejű házikók ,sorakoznak. Az „1. Tíz évvel ezelőtt véres harc­ban aratott győzelem alapozta meg a szabad és szép életért Megyei Tanácskozás“ termelő- indítoU küzdelmek sikereit. Ha szövetkezet kertészete ez, most sikeresen vívjuk meg amely télen is bőségesen tér- csatáinkat a termés növelésé meli majd a friss zöldségfele- ért, a termelőszövetkezet eró - ségeket. A hőforrás melege té- sítéséért, népünk jólétiért, len is nyári éghajlatot vará­zsol az yvegtetős növényházak ba és ha valaki éppen a karú gazdagodásáért, — ezzel pvs-v tító, véres harcoknak vehet­jük elejét, s ha kell fegyvere-: csonyi sült mellé kívánja meg harcban aratott győzelemhez a friss fejes-salátát, nem. lesz terP~,tttnk alapot. A harkányi parkban nem- ^ í sokára iombosodni kez­akadálya, hogy ezt a kívánsá­gát kielégítse. Kicsit körülnéztünk a hő- denek a fák és üdülők, kirán- forrás tájékán. Bebizo- dűlők lepik el a zöld gyep*t. nyosodott, hogy ezt a terme- a határban megindul a ke szeti kincset is jobban ki tud- meny munka a több kény ér- ja . használni, a maga urává ért. Szép és jó itt az élet, de lett dolgozó nép, mint a föl- gondoljunk sokszor arra, hogy désúri arisztokrata gőggel és mitől lett szép és hogyan lesz tőkés profitéhséggel eltelt gró- még jobb. Megindult a mezőn a munka Mint a pécsváradi tanács mezőgazdasági osztálya jelenti a járás területén a tegnapi nap folyamán, szerdán meg­indult a munka a mezőkul. Szebény községben Fazekas Mátyás középparaszt délelőtt, egy hold tavaszi árpát vetett el és Papp József a tavaszi árpán kívül megkezdte a ta­vaszi búza vetését te. — A MECSEKNYUGATI ERDŐGAZDASÁG dolgozói­nak felszabadulási versenyét öt új, nagyteljesítményű szov­jet és cseh gyártmányú mo­toros fafűrész segíti. A gé­pekkel jól felszerelt nagyüze­mi erdészetek az erdőgazdaság negyedévi bányafa-termelesi tervét már teljesítették. Már cius 5-én hozzákezdtek a ne­gyedév végéig terven felül vállalt 25 vagonnyi pillért'* kitermeléséhez. Ezzel segítik a komlói és pécsi bányászok április 4-i munkaversenyét.

Next

/
Thumbnails
Contents