Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-15 / 62. szám
& NAPLÓ 1935 MÁRCIUS 15 A Központi Vezetőség iránymutatásával harcolunk a Ili. pártkongresszus határozatának végrehajtásáért I — határozta el lelkesen a megye A Magyar Dolgozók Pártja Baranya megyei Bizottsága szombaton pártaktíva-érte- kezletet tartott a pécsi Petőfi filmszínházban. Több mint 600 kommunista lelkes tapsa közben foglalt helyet az elnökségben Farkas Mihály elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Vezetőség titkára, Komócsin Zoltán elvtárs, az MDP Revíziós Bizottságának tagja, Gádor Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. Sziklai József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Czárt Ferenc elvtárs, a Pécsi Városi Pártbizottság elsőtitkára, Katona Lajos elvtárs, a megyei tanács elnöke, Bogár József elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnöke, Bogár János elvtárs, a Komlói Városi Pártbizottság első titkára, Vereczkei lMjos elvtárs, a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatója, Novics János elvtárs, a Siklósi Járási Pártbizottság első titkára és Vida Andrásné, az MNDSZ megyei elnöke. • A megyei párt-végrehajtóbizottság beszámolóját — a oolitikai helyzetről és a párt feladatairól, a Központi Vezetőség március 2—4-i határozata alapján — Gádor Ferenc eVO- társ mondta el. A megyei párt~végrehajfőbizottság beszámolója kommunistáinak aktívaértekeslete Tisztelt megyei pártafctí- va értekezlet! Kedves Elvtár- sak! A Központi Vezetőség legutóbbi határozatának nagy történelmi jelentősége abban van. hogy íe'tárba az opportuniz mus gyökerét és szétzúzta az.! a jobboldali Irányzatot, amely 1953 júniusa óta érvényesült amely igen sok kárt okozott a pártnak és a népi demokráciának, mind a gazdasági mind a politikai és kulturális élet területen. A Központi Vezetőség határozatával továbbfejlesztette az 1953. júniusi határozatokat- és a III. pártkongresszus határozatát, helyes marxista értékelését adta a júniusi határozatoknak. Leszögezte, hogy pártunk politikájának fő vonala: a szocializmus építése, a nép jólétének emelése. Mindenekelőtt egyértelműen tisztázni kell azt, hogy a párt Központi Vezetősége a márciusi határozatával megtisztította azoktól a sallangoktól a júniusi és a III. pártkor.gresz- szus határozatait, amelyek elterjedése, tovább folytatása veszélybe hozta volna hazánkban a szocializmus építését. A Központi Vezetőség megvédte a júniusi határozatokat minden jobboldalit elhajlástól ér biztosította azolk maradékta lan végrehajtását, mert ezé- a határozatok az egész dolgo jó nép érdekét szolgálták. A Központi .Vezetőség teljesen egyhangúan hozott határozatával helyreállította és minden eddiginél, erősebbe kovácsolta Kedves elvtársak! A júniusi határozatok elferdítése követ. Kéziében megyénkben is elterjedt az a helytelen aníimarxis- ;a nézet, amely a szocialista iparosítás jelentőségét és ezen belül a nehézipar jelentőségét lebecsülte: Ez a nézet — mint ahogy pártunk márciusi határozata feltárta, — komoly ká- -okat okozott egész népgazdaságunk életében, ez a nézet megzavarta a párt, állami és gazdasági élet vezetőit és a munkásosztályt. Valahogy úgy érezte mindenki, hogy be van csapva, mert minden amit eddig tett, amit jónak tartott, amiért áldozatot hozott — elveszti értékét. Nagyon fontos tisztáznunk mindenkinél azt, hogy az Ipar fsjiesztése terén lévő aránytalanságok kiküszöbölése más kérdés, mint ahogy más kérdés a szocializmus építésénél? alapvető feltétele: az ipar és a nehézipar fejlesztése. Hruscsov elvtárs az amerikai újsáe írókkal folytatott beszélgetés során erre a kérdésre is kitért ..Nekünk — mondta Hruscsov elvtárs — mindig az Volt a véleményünk, úgy véljük a? is lesz a véleményünk, hogv az ipar összes ágazatainak párhuzamosan kell fejlődniük, miközben a nehéziparnak a többi ágazat élén kell haladni. Miért szükséges ez? Erre a:- ert van szükség, mert a nehéz -par termelési eszközöket gyúrt az életszínvonal emelése érdekében pedig termelőerőké' kell teremteni és ki kell azokat bővíteni, s ehhez elengedhetetlen a gépesítés. Fém, valamint gépek, villamosenergia nélkül pedig a gépesítés lehetetlen. Ezért a népgazdaság fejlesztésének alapja a nehézipar.” — A Központi Vezetőség márciusi határozata aláhúzta, hogy a dolgozó nép élet- színvonalának emeléséről beszélni, de annak érdekében semmit sem tenni, nem tiii párt ideológiai, politikai és :zervezeti egységét. — A Központi Vezetőség iont osan meghatározta az sgész ország számára, hogy miilyen konkrét feladata ink rannak az 1955-ös évben a tervek teljesítése, a munka-terme- ékenység emelése, az önköltség csökkentése, a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfej- 'esztése, a párt és államool- tari fegyelem megszilárdítása tarén. Ezután arról szólott, hogy a .megve dólgozói, kommunistái ts hozzájárultak hazánk 10 ‘■vés fejlődéséhez, azokhoz az eredményekhez, amelyeket a tart vezetésével értünk el. Ezeknek a sikereiknek legkézzelfoghatóbb bizonvítékai azok a létesítményeik, amelvek szabadságunk 10 esztendeje a-tatt -z.ü'ettek Baranyában. Nem ~snk nv baranyaiak han^m az egész orszáv népe büszkén tekint új, szoeiaUsta bányavárosunkra. Komlóra \ mi megyénkre is érvénye« az. hop-y 10 év alatt építettünk, nagyobb eredményeket értünk el, mint a felszabadu'óst megelőző eeész évszázad alatt. Népünk életsz'nvonal’a az ötéves terv befeiezésakmr magasabb, mint eddig bármikor is. Fhelyen mondunk köszönést a felszabadító Szovjetuniónak, a szoviet nép sokoldalú tamoe«tátaért. melynek felhasználásával 10 esztendő alatt -- főként pedig az első ötéves tarv időszakaiban — aimv mindent építettünk, alkottunk. rődni a termelékenység emelésével, az önköltségcsökkentésével nem más, mint olcsó demagógia, a dolgozó nén félrevezetése, becsapása. Aki ezt teszi, az a dolgozó nép ellen cselekszik. Ezután arról beszélt, hogy h megye ipara sok feladatot »ikerrel oldott meg, amely hozzájárulás hazánk szocialista iparosításához. A szénbányászat 1954-ben több, mint 46 ezer vagonnal több szenet adott a népgazdaságnak, mint az előző évben. Bár a komlói tröszt az elmúlt évben nem taljesítette tervét, mégis köze’ "0 százalékkal több szenet adott, mint 1903-ban. A pécsi széntröszt viszont az elmúlt Ívben 2.6 százalékkal szárnyai ta túl tervét, amelynek eredményeként megkapták a Minisztertanács és P SZOT vándorzászlaját. Teljesítette tervét a hidasi lignitbánya is. Eredményeink mellett bányászatunkban komoly hibák találhatók. Komlón rendkívül drágán termeljük a szenet, nem javul — különösen a pécsi bányáknál, a szén minősége, rosszak a vágataink, nem alkalmazzuk eléggé a fejlettebb munkamódszereket, amelyek segítik a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését. Ami érvényes bányászatunk ra a tervteljesítésben, az érvényes megyénk egész iparára is. A nehéziparhoz tartozó 19 vállalat közül M — elsősorban a komlói széntröszt, erőműva- ink, kőbányáink, a beremen- di cementgyár, a pécsi brikettgyár és a Porcelángyár —nem teljesítette elmúlt évi tervét. 1954-ben csak 4.1 százalékkal nőtt s termelés. A Pécsi Szénbányászat! Tröszt sem érte el az előző évi termelési szintet, a pécsi Kokszművek Í.6 százalékkal kevesebbet tertneil, mint a műit esztendőben. A Központi Vezetőség határozata leszögezi, hogy az életszínvonal emelkedését csak úgy lehet biztosítani, ha szakadatlanul emelkedik a termelékenység és csökken az önköltség. Párt- és gazdasági vezetőink azonban elhanyagolták a termelékenység és az önköltségcsökkentés ügyével való foglalkozást. Az elmúlt évben megyénkben hét százalékkal alacsonyabb volt a termelékenység, mint 1953-ban. A komlói széntrösztnél mintegy 800 fővel magasabb a nem termelők száma a szükségesnél. Ezeknek a bére szociális juttatásokkal együtt havi másfélmillió forint. A sörgyár a megengedett kereten túl havi 2—3 ezer túlórát fizetett ki. A Porcelángyár termelésének 15.1 százaléka selejt volt. A Sopiana Gépgyárban Zdellár gazgató elvtárs nem tartjs alkalmasnak a munkásokat arra, hogy a termelés és önköltség kérdésébe beleszóljanak. Egyes üzemeinkben mint például „ Hirdi Homokbányában forintértékben állapítják meg a tervteljesítést és ezért érdekük, hogy minél drágábban termeljenek, hisz annál Kedves elvtársak! Pártunk Központi Vezetőségének határozata leszögezi, hogy á munkásosztály és a dolgozó parasztság, közötti szövetség tóvá,bbi megszilárdítását egyik legfontosabb feladatnak tartja. Ennek a szövetségnek a további erősítése egyaránt érdeke a munkásosztálynak és a parasztságnak, mert e szövetség a proletárdiktatúra ál- 'amának alapja. A munkás-paraszt szövetség olyan szövetség, amelyben biztosítva van a munkásosztály vezető szerepe és amely szövetség a szocializmus építése ’tanyában hat. Ez a szövetség akkor szilárd, ha mindkét osztály közös érdekein alapszik. Ezt a szövetséget nem szabad csak a város és a falu árukapcsolatára korlátozni, hanem elsősorban ennek politikai célkitűzéseit, a proletár- diktatúra állandó erősítését, a izodalízmus építését, az ellen ?ég elleni harcot kell szem slőtt tartani. Ezt fontos hangsúlyoznunk, mert megyénkben is számos esetben találkozunk olyan nézetekkel, amelyek szerint a munkásosztály pusztán engedményekkel js megnyerheti a parasztság támogatását. Csak akkor szolgáljuk jól a munkás-paraszt szövetség megszilárdítását, ha a dolgozó parasztságnak nyújtott kedvezmények és támogatás mellett megteszünk mindent, hogy a dolgozó parasztság is eleget tegyen állampolgári kötelezettségének. Akkor szolgáljuk jól a munkás-paraszt szövetség erősítését, ha a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért végzett munkánkkal megszabadítjuk a dolgozó parasztságot a kulákuzsorától ha a szegenyparasztságra tá maszkodva, szövetségünket erősítve a középparaszttal, következetes harcot folytatunk a kulákság politikai és gazdasági korlátozásáért, befolyásának csökkentéséért. A dolgozó parasztság öntudatos része •— mindenekelőtt a termelőszövetkezeti parasztság és a falu szegény parasztjai — el is várják, hogy párt és állami szerveink mindezt jobban teljesítik a tervet és magasabb az azután járó prémium A Porcelángyárban olyan nézet alakult ki: nem érdemes csökkenteni az önköltséget, mert annak hatása úgysem érződik a fizetésen. Ezeknek a hiányosságoknak oka az is, hogy a megyei párt-, végrehajtóbizottság elhanyagol ta az ipari pártszervezetekkel való foglalkozást. Ezt a munkát csak az ipáid osztályra szú kitette, figyelmen kívül hagyva azt, hogy a mezőgazdaság egyébként igen fontos feladatait csak a munkásosztály állandó támogatásával, a munkásosztályra támaszkodva, az ipari tervek maradéktalan teljesítésével oldhatjuk meg megyénkben is. A minisztériumok többszöri figyelmeztetések ellenére sem törekedtek határozottan a hibák kijavítására.» A komlói ?zén trösztnek olyan önköltség- csökkentési tervszámot állapítottak meg, amely nem mozgósít, nem követel különösebb erőfeszítést Eltűrték a megyei párt-végrehajtóbizottság többszöri figyelmeztetése ellenére, hogy gazdasági szerveink a jóváhagyott tervszámúk hiányára hivatkozva ne dolgozzák ki azokat a feladatokat, amelyeket a termelékenység és önköltségcsökkentés terén el kell irniök. Pedig tudott dolog hogy e terveket ettől függet- enül is el lehet és el is kell készíteni. Gazdasági és műszaki vezetőink munkájában gyökeres fordulatnak kell bekövetkezni és látniuk kell, hogy az ország csak akkor adhat többet a népnek, ha saját üzemük is többet, jobban és olcsóbban termel. messzemenően íigyelembe- vegyék. Pártunk Központi Vezetőségének határozata ismét aláhúzta, hogy figyelmünket és munkánkat elsősorban a termelőszövetkezetek megszilár- aításár,, és számszerű továbbfejlesztésére kell fordítani. — Egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy falun » szocializmus építésének, a mezőgazdasági termelés nagyarányú fejlesztésének egyetlen helyes útja a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a termelőszövetkezeti mozgalommal valósítható meg. Csak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás teremti meg a termelőerők fejlődésének korlátlan lehetőségeit. Számos példája van annak, hogy az elmúlt másfél évben egyesek ezt figyelmen kívül hagyták, „ marxizmus-lemináz- musitól idegen nézeteket hirdettek és a mezőgazdaság szocialista átszervezését hosszú 'dőre el akarták odázni. A termelőszövetkezeti mozgalom elhanyagolása, eredményeinek lebecsülése, ezzel együtt akisárutermelő parasztgazdaságok ’ehetőségeinek ég jövőjének túldicsőítése a párt politikájának elferdítését jeleníti. Ez parasztellenes, mert a dolgozó parasztság jövője ellen irányul. A megye termelőszövetkezetei már eddig is számos példával bebizonyították a szövetkezeti gazdálkodás felsőbbrendűségét. Számos növényfajtánál magasabb átlagtermést takarítottak be, mintáz egyéniek. A párt és a kormány továbbra is segíti az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat — kisgéppel, iparcikkei, műtrágyával — de a szövetkezet eredményeihez hasonlót nem képesek elérni, mert szüntelenül érzik a kis- parcellás egyéni gazdálkodás szűk korlátáit. Csak a terme- ’őszövetkezet nyújt tág teret, hogy a parasztság képességeit szaktudását kibontakoztathassa. A jobboldali elhajlás következményeként mindezt nem magyaráztuk sokoldalúan az -'•gyén.ileg dolgozó parasztoknak és a termelőszüyetJEszetj tagoknak. — Nem népszerűsítettük eléggé a termelő- szövetkezetek eredményeit s emiatt a múlt évben a tsz-ek taglétszáma csökkent. Ez év első két hónapjában azonban már 200 dolgozó lé pett be a megye termelő- szövetkezeteibe — mutatva, hogy mily komoly sikereket érhetünk el, ha rendszeresen és állandóan népszerűsítjük a termelőszövetkezetek eredményeit. Az utóbbi időben fokozódott az ellenség termelőszövetkezet-ellenes tevékenysége. — Egyes szerveink munkájukkal, intézkedéseikkel bizonyos alapot js adtak ehhez. A margi- tai termelőszövetkezettől a kulákok elvitték a fűkaszát, boronát, szőlődarálót és szőlő- prést. A termelőszövetkezet és a tanács mezőgazdasági osztálya feljelentésére a szigetvári járási ügyészség, és egyéb illetékes járási szervek ahelyett, hogy azonnal eljártak volnia a ltulá-kofckal szemben és visszaadták volna a termelőszövetkezetnek tulajdo nukat képező vagyontárgyukat, olyan határozatot hoztak hogy a kulák „jogosan” vitte el, mert valamikor az „övé" volt. A megyei párt-végrehajtóbizottság és a járási párt- végrehajtóblzottságok, községi alapszervezetek nem fordítottak elegendő gondot a termelőszövetkezetekre és ifő- ként az ezzel kapcsolatos poli- Likai munkára. Emiatt több helyen nem tartják be az ala.p szabályt, herdálják a társadalmi tulajaont. gyenge a munkafegyelem. Nem eléggé segítettük elő, hogy a szövetkezetek mindenütt megfelelő mólon legyenek képviselve a falu gazdasági, politikai kulturális és társadalmi életében. A (községi népfrontbizottságok alakulásakor, a községi tanácsok választásakor és a gazdakörökbe nem választották be vagy csak igen kislétsZámmal a tsz-tagokat és emiatt észérvek igyekeznek elszigetelni a termelőszövetkezeteket. A he- 'esfat (községi tanács végrehajtóbizottság a például el akar ta venni a termelőszövetkezet tulajdonát képező homokbányát és azt a legeltetési társulatnak akarta adni. Sokkal szélesebb körben kell ismertetni a termelőszövetkezetek eredményeit, jövedelmét és beszélni az olyan sikerekről, mint a siklós- nagyfalusi, a kistapoloai lánycsóki, fazekasbodai, vil- lánykövesdi és mág«csi szövetkezeteké, ahol az elmúlt évben 30—40 forint értéket meghaladó munkaegységet biztosítottak. Ugyanakkor tá mogatni kell az alacsonyabb típusú tömörüléseket is. Miközben erőteljesen íej- tasztjük termelőszövetkezeteinket, világosan meg kell mondani : szi gorú an ra gasz kod un k az önkéntesség elvéhez. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert máris jelentkeznek olyan nézetek, amelyek a dolgozó parasztság „megsrófolását", a begyűjtési és egyéb kedvezmények eltörlését, a kötelezeti ségek megemelését tartják szükségesnek azért, hogy azok a termelőszövetkezetekbe lépjenek. Ez káros, „ párt politikáját elferdítő, baloldali szek- táns nézet és ezzel szemben fel kell venni a harcot. AmiA Központi Vezetőség határozata megállapítja: „A meg» erősödött jobboldali opportunista elhajlás megmutatkozott a párt vezetőszerepének lebecsülésében is.“ Ilyen törekvésekre megyénkben is számos példa akad. Kétségtelen, hogy a Hazafias Népfrontnál?; megyénkben is vannak eredményei. Ezt bizonyítja, hogy számos olyan embert mozgósított a párt célkitűzéseinek végrehajtására, társadalmi munkára, a nép ügyével való törődésre, aki azelőtt csak szemkor a dolgozó parasztságnak javasoljuk a szövetkezetbe való belépést, nem alkalmazhatunk semmiféle ’kényszert. Kü lön gondot kell fordítanunk a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok közötti egészséges, baráti viszony megteremtésére és az elmúlt években kilépett dolgozó parasztokra, akiknek egyrésze szívesen jön visszás termelőszövetkezetbe. Elvtársak! Amikor a párt helyes politikája alapján népünk életszínvonalának eme- ’éséért szállunk síkra, akkora mezőgazdaságnak is többet, jobban és olcsóbban kell termelnie. Ezzel együtt minden dolgozó parasztnak alapvető érdeke és feladata az állammal szembeni kötelezettség pontos teljesítése. A falunak ez az egyik legfontosabb hozzájárulása — a termelés mellett — a munkás-paraszt szövetség és népi államunk erősítéséhez, a jobblét megteremtéséhez. Megyénkben mégis komoly hibák vannak az ál- ’aimipodgári kötelezettségek teljesítésében. A politikai. munka elmaradása, a líiberaöiz- mus, a jobboldali opportunizmus miatt az elmúlt év őszén 18 ezer katasztrális hold kenyérgabona vetéssel, a begyüj téaben pedig 1.050 búza vágom nyi mezőgazdasági termékkel maradtunk adósai népi államunknak. Holott a tervek tei- íesítésének meg voltak és meg vannak a feltételei. A legjobban elmaradt szigetvári járásban is mintegy 2000 vagonnyi kukorica termett, amelyből mindössze csak 130 vagonnal idtaik be. Pártunk gyakran hangsú- ’yozta. hogy a törvényesség kétoldalú. Nem elég, hogy csak az állami szervektől követeljük meg a törvények betartását, — ami helyes, — hanem ezzel együtt az állampolgároknak Is tiszteletben kell tartani a törvényeket és teljesíteniök az állam iránti kötelezettségeket. Megyénkben mégis gyakran ta- pasztaljuk, hogy állami és begyűjtő szervek liberális, megalkuvó magatartásukkal elnézik a törvénysértéseket. Az állampolgárokat védő törvényességből jobboldali elméletet alakítottak ki a törvénysértők mentegetésérc, A szigetvári járásbíróság például a begyűjtési hivatal által feljelentett több kuiákot felmentett, nem vont felelősségre, sőt egyszerűen az eljárást is megszüntette eilenük. fez elvtelen liberalizmus és engedékenység ellen éles harcot kell folytatnunk. A kommunisták példamutatásából, apó- . litikai munka tartalmának megjavításával — ahol szük- eéges a törvényes szankciók alkalmazásával — fel kell számolni az állampolgári kötelezettségekben mutatkozó elmaradást. E feladatok végrehajtásában akkor érünk el sikereket, ha itt is helyesen alkalmazzuk pártunk ' paraszt- politikáját. Támaszkodnunk kell a szegényparasztságra, akik leginkább érzik a kulákok üzérkedő, spekuláns tevékenységét és joggal követe-, ük meg — mert többségük becsülettel teljesíti köteiezettsé gél, — a begyűjtési kötelezettségek pontos, maradéktalan teljesítését, hogy állami szerveink kemény kézzel lépjenek fel mindenféle törvénysértései len. nézetek elten l léiője veit az eseményeiknek. Az eddiigi eredmények Bizonyítják, hogy a mozgalomnak van jövője, feladata. Vissza kell utasítaná minden olyan káros véleményt, amely arról fecseg, hogy nincs szükség a Hazafias Népfrontra. Milyen negatív jelenségeik tapasztalhatók megyénkben a Hazafias Népfrontot illetően? A Hazafias Népfront egyes szerveiben a párt vezetősaere- o&nek tagadása, e vozetősze(Foly tatás a 3. oldalon) A tervteljesítés, a termelékenység növelése az életszínvonal alapja Erősítsük a munkás-purnszt szövetséget!" Kérlelhetetlenül harcoljunk a jobboldali, antimarxista
