Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-13 / 61. szám
NÄPC5 \y Néhány sz6 színjátsztfcsoportjaink műsorválasztásáről KuMúrcsoportjaimík javában Készülődnek az április 4-i, felszabadulásunk ünnepén való szereplésükre. A megyében ez a készülődés különleges jellegét nyert azzal, hogy összeforrott a falusi kullúrcsoportok és az ifjúsági kultúrbri- gádbk már hosszabb idő óta folyó szemléivel. Ezek a kulturális seregszemlék nagyon sokban segítették és segítik kultúrcspportjainkat A nagyközönség előtti szerepléseik, a fellépést követő bírálatok és — különösen a színjátszócsoportoknál — az állandó csiszolás, a szereptudás elmélyítése, a biztonságos moz gás azt eredményezi, hogy április 4-ón színjátszócsoportjaiiik tudásuk legjavát adhatják ki- forrot, biztonságos előadással szerepelhetnek. Mint ahogyan a felszabadulás ünnepére való készülődés jegyében folynak a körzeti és járási szemlék, éppen úgy ezt az ünnepet és kulturális eseményeit vezeti be kultúrgárdá- ink. ezeken belül színjátszöoso portjaink márc. 15-i szereplése iá. És hogy a felszabadulás 10.' évfordulója milyen lelkes munkára, mennyi kezdeménye zésre ösztönözte kultúrmunká-* sainkat, mi sem jellemzőbb, mint az, hogy Baranya megyéitek talán nincs is olyan községe, ahol színjátszócsoport, tónccsoport vagy éppen szavaló- esetleg szólóénekes ne készülődnék április 4-i szereplésére. A számszerű, szervezési és művészi fejlődésre azonban árnyat borít a szímjátszócsopor- tak műsorának képe. Megállapítható — és már régen fel kellett volna figyelnünk arra, nemcsak most megállapítanunk, — hogy a felszabadulás ünnepére aosz uao színjáitszó- csoportok közül csak néhány választotta meg helyesen azt a színdarabot, melyet április 4-én vagy az ünnep előestéjén szándékozik előadni. Kevés olyan csoport van, na gyón kevés, mint a kátédtól, ahol a „Találkozás“ vagy a „Hajnal“ című — a felszabadulás tényét és eseményeit mű vészien ábrázoló — egyfelvo- nasosokkal készülnek. vagy mint Magyarlukafa, ahol a színjátszocsoport a felszabadító Szovjetunió népének életéből mutat be egy színművet ,A második határ“ címmel. A színjátszócsoportok döntő többsége könnyűfajsúlyú vagy ami még ennél is rosszabb, nagyon is kétesértékű műveket szándékozik bemutatni. Nagyon helyes, ha ápoljuk haladó hagyományainkat és Gárdonyi Géza, Csiky Gergely, Szigligeti Ede népszínműveit, vígjátékait mutatjuk be. Meg kell azonban választani az alkalmat is, hogy mikor és mi célból mutassuk be ezeket. A kulturális munkában tapasztalható jobboldali, elhajló nézetek egyik tünete az, hogy éppen a felszabadulás ünnepére -döntő súlyban csak a múltat ábrázoló vígjátékodra!, népszínművekkel készülnek szinjátezócsoportjaink! Nehéz lenne összeszámolná, hegy hány helyen mutatják be megyénkben irA bor“-t. Pedig ez a mű még átdolgozva is — ahogyan nemrégiben meg jelent — hamisan mutatja ba a falu egykori óletét, az átdolgozó Írnak nem sikerült a por lefújásával együtt kiirtani belőle a hazug álromantikát. Joggal kérdezhetjük & kérdezheti majd az ápráilas 4-i bemutatók közönsége is: miért éppen ezt a darabot választották azok, akik választották? Azt hisszük nehezen tudnak felelni rá a kul|úrotthanigaz- gatók, a kultúrcSopon/ik vezetői, és nehezen tudnak felelni erre a kérdésre a járási tanácsok népművelési előadói is, akik nem terelték helyes irány ba a színjátszócsoportok mű- sorpolitákájét. A járási népművelési csoportok munkatársainak nemcsak az a feladatuk, hogy nevüket aláírják a hozzájuk benyújtott műsorokra és ezzel engedélyezzék azokat, hanem elsősorban az, hogy rávilágítsanak a politikailag kevésbé fejlett, a kul- túiTnuinkábain nem olyan otthonos falusi csoportvezetők előtt, hogy a szórakoztatás egymagában nem cél; a színjátszó csoportnak és az előadott műnek szórakoztatnia, nevelnie és tanítania kell egyaránt. Hason lóképpen hibás a megyei tanács népművelési osztálya is. Az osztály már régebben felfigyelt ezekre a jelenségekre, de tevékenyem nem igyekezett az állapoton változtatni. Helytelen lenne azonban, ha a hibák forrásait csak itt helyben, megyénkben keresnénk. Hibásak, elsősorban hibásak a műsorfüzeteket, színdarabokat, jeleneteket kiadó szervek, élükön a Népművészeti Intézet, mert ugyanakkor, amikor esőstől ad ki népszínműveket, klasszikusokat, operetteket, elhanyagolja a jelen életünkkel foglalkozó színművek kiadását. A Pécsi Kesztyűgyár színjátszói hiába akarnak fel- szabadulási témájú jelenetet bemutatni, ha egy könyvtárra való műsorfüzet között sincs egyetien-egy sem, melyben elfogadható darabot találnának. A hibákat természetesen meg kell szüntetni. Nagy segítséget, felmérhetetlen támogatást nyújt ehhez a Központi Vezetőség márciusi határozata. E határozat alapján meg kell végre javítani, gyökeresen meg kell változtatni mind a műsorfüzeteket kiadó szervek politikáját, mind a járási népművelési csoportok instruáló munkáját, mind a, községekben és üzemekben a mű- oorválasztás eddigi módját. Ahogy helyes az az élv, hogy a megfelelő embert a megfelelő helyre, úgy helyes az is, hogy a megfelelő műsort a imiftffff'lfVIrí íiíliVíi'loTTvra! . LEVELEZŐINK ÍRJÁK A Hazafias Népfront és a DISZ felhívása március 15-e méltó megünneplésére A PORCELÁNGYÁR TÄNC- CSOPORTJA a harkányi gépállomás dolgozóinak adott műsort február 28-án. Mintegy hat népitáncot és több vidám jelenetet adtunk elő, nagy sikerrel. De néni is annyira a sikernek örültünk, hanem annak a barátságos hangulatnak. amely kialakult közöttünk és a gépállomás dolgozói között. Üzennünk vezetősége tíz porcelánfigurát küldött a gépállomás kiváló dolgozóinak megjutalmazására — ezeket is átadtuk. Csoportunk márciusban Óaranyban, majd Mohácson szerepel. E szereplések után készülünk a májusi, budapesti DISZ kultúrvcrsenyre. 1FJ. LENGVARI JÓZSEF a tánccsoport tagja. A teklaíalui kultúrotthonban s2orgalmasan próbál a Klára Leánygimnázium diákjainak a kitűnő előadásért és további sikereket kívánunk a lelkes együttesnek. A Sikondára beutalt bányászok. * Még az ősz folyamán felkereste a Baranya Megyei Képzőművészeti Csoport vezetőségét a pécsváradi járási tanács igazgatási osztályának vezetője, Pferschy István elvtárs. A községi tanácsokkal egyetértve az osztály megrendelte a járás minden egyes községe egyik jellegzetes részletének megörökítését. Az olajfestményeket a csoport tagjai nagy szeretettel készítették el, hiszen minden egyes községben megértéssel és megbecsüléssel fogadták művészeinket. — A gyűjteményt, mely 32 festményből áll, a terv szerint április elején mutatják be a pécsváraai járás tanácstermében. A Képzőművészeti Csoport Vezetősége. Az 1848-as magyar szabadságharc évfordulóján, március 15-én Báránya megye városaiban és falvaiban a Dolgozó Ifjúság Szövetsége és a Hazafias Népfront megemlékezéseket tart. Az ünnepélyes megemlékezést Pécsett március 15-én, a Kossuth-téren délelőtt 10 óra kor tartjuk meg, utána megkoszorúzzuk Kossuth Lajos és Petőfi Sándor szobrát. Az ünnepségnek adjunk méltó keretet azzal is, hogy lobogózzuk fel házainkat és A Hazafias Népfront és a Dolgozó Ifjúság Szövetsége március 14-én, hétfőn este 7 órajcor rendezi meg március 15-i díszünnepségét a Pécsi Helyőrségi Tiszti Klubiban. A Himnusz után Tóth Sándor, a DISZ-bizoittság megyei titkára nyitja meg az ünnepélyt, majd Sztergár János, a Hazacsinosítauk utcátokat, lakóhelyünk; környékét. Megyénk és városunk dolgozói március tötet tekintsék az április 4-i felszabadulási ünnepünk előestjének. Kapcsolódjanak be a felszabadulási munkaversenybe, érjenek el kimagasló termelési eredményeket! HAZAFIAS NÉPFRONT- BIZOTTSÁG fias Népfront megyei bizottságának titkára mond beszédet A díszörmepeég kultúrműsorral fejeződik be. A kultúrműsor keretében fellépnek: Avar István, Békés Rita, Bön- di Pál—Körösi Bea, Rabb József, Tomanék Nándor és Vass Éva. és » DOLGOZÓ IFJÚSÁG SZÖVETSÉGE A március 15-i díszünnepség pécsi műsora 7955 MÁRCIUS IS A szovjet film ünnepe — képekben Jelenet „A tör* című kalandos szovjet filmből. A „Szitakötő“ című Hím két főszereplője. A magyar-szovjet barátsági hónap eseményei Baranyában eddig több, mint ISO helyen tartották mél a magyar-szovjet barátsági hónap megnyitó ünnepség** és azokon mintegy 15 ezren vettek részt Magyarok, délszlávok, németek közös ünnepsége Igen JÓL sikerűit ünnepséget rendeztek Mozsgón a kuliúrotthonlban, ahol nemcsak a község lakosai jelentek meg, hanem a környékbeliek is. Eljöttek az alsószent mártani délszlávok és a szuli- máni németek, akik az ünnepi beszéd utáni kultúrműsorban saját népi táncaikat adták elő. Könyvkfáimás szovjet írók műveiből Mágocson ma, vasárnak tartják meg a szovjet k6nf* ünnepét. Ez alkalomba sző*1 jet írók művedből ki&nyvttíáM Lítást rendeznek. A termeié* szövetkezet tagjai és a kő*** ség dolgozód délelőtt megtej kdntik a könyvfciállítáat, máj" utána mezőgazdasági előadá* son vesznek részit. Délután filmvetítést, este pedig kultúr1 műsort rendeznek. színjátszó- és tánccsoport. A kultúrcsoport tagjai lelkesen készülnek a márciusi kultúr- versenyre. Nagy segítséget jelent az újonnan alakult zenekar. Müller elvtárs, a kultúrotthon igazgatója és Sáros! elvtárs, a szakkörök vezetője, lelkesen vezeti, irányítja a kultúrcsoport munkáját. Monszider József Teklától u. * A MECSEK egyik legszebb részén fekszik a sikondai éjjeli szanatórium. Télen bizony kissé unalmas itt az élet, kevés a szórakozási lehetőség. A szanatórium vezetősége elhatározta, hogy meghívja a Leőwey Klára Leánygimnázium színjátszócsoportját. Elmúlt vasárnap el is jöttek a diákok és Csiky Gergely: Nagymama című vígjátékát adták elő. Eleinte szinte kedvetlenül fogadtuk a hirt. Ugyan, mit tud mondani nekünk a múlt század írója, különösen fiatal emberkék tolmácsolása ban?! De kellemesen csalódtunk. Kitűnő volt az előadás. Csiky Gergely vígjátékiban, a legszebb emberi érzésnek, a fiatalkori szerelemnek állít emléket, ugyanakkor rámutat az akkori uralkodóosztály fonák, anyagias házassági ügyeire. — Köszönetét mondunk a Leőwey késő délután. Az égalja már piros pántlikát húzott s mi nagy sietséggel igyekeztünk Pécsre. A riport már a tarsolyunkban volt, s nyugodt szívvel néztünk a hátunk mögött elmaradó városra. Úgy éreztük: mindent megtudtunk róla, amit a mindennapok krónikása — a riporter csak feljegyezhet. Gondolatban már a Mecsek túlsó lábánál kalandoztam, mikor a gépkocsi megállt. De úgy megállt, mintha többé cl sem akarna indulni. Hegytetőn vagyunk. Fejünk fölött a Béta-aknai kötélpálya csilléi húznak el, előttünk a kökö- nyösi fensík, s alattunk: Komló. lm a véletlen játéka! Néhány éve ugyanitt kaptunk defektet. Mocsár volt itt akkor a völgyben véges-végig. Hogy felejthet ilyen könnyen az ember! Megcsendülnek bennem a tegnapi, tegnapelőtti emlékek. Történetek, helyzetek, emberek. Előttem van Benács Irén, a fiatal kő- müveslány. Mennyi, de mennyi mozdulata hullott széjjel az állások, a frissen rakott falak között, míg elkészült a kétezernél is jóval több lakás a festői fensíku Kökönyösön, a szelídlanká- ju Kenderföldön és az erdő ölébe búvá Gesztenyésen. Mennyi munka, mennyi szép igyekezet, amíg 17 ezer lakosú város lett a gyértelepülésü Ős-faluból. S mindez miért? Hogyan? Számokra nem emlékszem. Mindösz- sze azt tudom csak, hogy 1 milliárd forintból épült, ami épült. Délután volt, S ami épült fennt, is lenni is ~ külön világ. Múltkoriban együtt barangoltunk a föld alatt Molnár Istvánnal, a 100 méteres mozgalom kezdeményezőjével s 6 számitgatta a földalatti folyosók hoszszát, ami nem kevesebb, mint 60 kilométer. Hatvan kilométer földalatti járat 300- 400 méter mélységben! Egy külön város, amelynek Molnár István is az egyik nagyszerű úttörője. Egy év alatt ezer métert haladt előre a kemény kőben míg á zobálci ikeraknához ért. Merre is van?... Igen, ott van... a várostól keletre. A két aknatorony ott rajzolódik az égbe. Ez az iker akna, lesz az ország — s talán Közép-Európa legmélyebb aknája. Bámulatos dolog! Még nem fordult elő nálunk, hogy ezer méter mélyre menjenek a szénért. De ez meg éri a fáradtságot, mert ez fekete szén. Ebből egy lapát annyi meleget ad, mint a borsodiból 3 lapát. Szóval az ország legjobb szene, olyan miből mindig többet szállítanak el a komlói vasutasok. Három pályaudvaron eresztik a füstöt a mozdonyok. Itt, ahol pár éve még szekérbányászat volt, — vagyis szekérrel fuvarozták a környékre a kibányászott szenet, —most három pálya udvarról indulnak a hosszú-hosszú szén vonatok. De kell is a három pályaudvar mert tízszer annyi szenet kell elszállítani, mint öt éve. Mindezt persze nem magamtól tudom, hanem Kusz Jánostól, a Toldi Miklós erejű, szálfatermetü bányásztól, ö fco- csiztatott meg engem a népessel is. az új személyszállító vonattal, amit a Ganz Vagon készített a komlóiaknak. Eszembe fut amit Kusz elvtárs mondott, hogy hány meg hány bányász egészségét kezdte ki azelőtt a bánya, amikor kijöttek a meleg fejtésből és megizzadt testüket megcsapta a huzat. Persze ezek a mostani népesek, nem olyan széllel bélelt vászonhuzatu kocsik. Teljesen csukottak, s olyan a formájuk, mint a kettes villamosnak, mely á pesti Duna-parton szaladgál. De a szürkület nő, s egyre kevesebbet látok a városból. Keleten már csillagok pislákolnak, égen-földön kígyóinak a fények. Neon szórja fényét az estébe. Világosság van a Május 1 Kultúrotthon táján, ahol gondolom ma este is összejönnek a fiatalok. Sőt bizonyos hogy összejönnek, mert az ősbemutató nagy dolog. Cserháti Gyula, fiatal komlói tanító kedves dallamú, négyfelvonásos operett jét játsszák, a városról szól. Száz szereplővel, Sok díszlettel és megannyi ruhával készülnek az előadásra, ami bizony merész vállalkozás. Hogy sikerük lesz-e, s hogy az milyen lesz, — nem tudom. De azt tudom hogy elmegyek a bemutatóra, mert szeretem, mikor az ifjú város újabb és újabb húrjairól zendiil a dal. HORVÁTH GYULA Beszámoló és filmvetítő Mongóliáról Hétfőn, 14-én délután * órakor a Leőwey Klára Leállt gimnáziumban Geleta Józs* mérnök „Mongóliái emlékein* címmel vetítettképes előadó* tart Ázsia egyik legérdekesebb népéről és ősi kultúrájáról. AI előadás ntán bemutatják * „Szovjet-Burját Mongólia“ & mű filmet. A film bemutatja a fakitermelő, halász és y** dász kolhozok életét, a köztár saság fővárosát, Ulan Ude-t iparát és kulturális fejlődését Geleta József mérnök, aki eiső világháborúban, mint ha* difogöly került Oroszország!)* cselekvő tanúja volt a burját mongol nép felszabadulásé* nak. Előadásában és a filmet keresztül is bemutatja mar felszabadulás előtti elnyom»' fását és a felszabadulás utó ni hatalmas fejlődését. Szovjetunióban járt értelmiségiek klubestje Pécsett A TTIT terybevette, hogy1 magyar-szovjet barátsági hó nap alatt megrendezi aSzoV' jetuniőban járt pécsi értelmi ségiek klubestjét. Ez alkalom mai a Szovjetunióban jár értelmiségiek a megjelentek kel elbeszélgetnek élményeik ről, tapasztalataikról. A megjelentek kérdéseket tehetne! majd fel, amelyekre a klub estein választ kapnak.
