Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-13 / 61. szám

NÄPC5 \y Néhány sz6 színjátsztfcsoportjaink műsorválasztásáről KuMúrcsoportjaimík javában Készülődnek az április 4-i, fel­szabadulásunk ünnepén való szereplésükre. A megyében ez a készülődés különleges jelle­gét nyert azzal, hogy össze­forrott a falusi kullúrcsopor­tok és az ifjúsági kultúrbri- gádbk már hosszabb idő óta folyó szemléivel. Ezek a kulturális sereg­szemlék nagyon sokban segítették és segítik kultúrcspportjainkat A nagyközönség előtti szerep­léseik, a fellépést követő bírá­latok és — különösen a szín­játszócsoportoknál — az ál­landó csiszolás, a szereptudás elmélyítése, a biztonságos moz gás azt eredményezi, hogy áp­rilis 4-ón színjátszócsoportjaiiik tudásuk legjavát adhatják ki- forrot, biztonságos előadással szerepelhetnek. Mint ahogyan a felszabadu­lás ünnepére való készülődés jegyében folynak a körzeti és járási szemlék, éppen úgy ezt az ünnepet és kulturális ese­ményeit vezeti be kultúrgárdá- ink. ezeken belül színjátszöoso portjaink márc. 15-i szereplése iá. És hogy a felszabadulás 10.' évfordulója milyen lelkes munkára, mennyi kezdeménye zésre ösztönözte kultúrmunká-* sainkat, mi sem jellemzőbb, mint az, hogy Baranya megyé­itek talán nincs is olyan köz­sége, ahol színjátszócsoport, tónccsoport vagy éppen sza­való- esetleg szólóénekes ne készülődnék április 4-i szerep­lésére. A számszerű, szervezési és művészi fejlődésre azonban ár­nyat borít a szímjátszócsopor- tak műsorának képe. Megálla­pítható — és már régen fel kellett volna figyelnünk arra, nemcsak most megállapíta­nunk, — hogy a felszabadulás ünnepére aosz uao színjáitszó- csoportok közül csak néhány választotta meg helyesen azt a színdarabot, melyet április 4-én vagy az ünnep előesté­jén szándékozik előadni. Kevés olyan csoport van, na gyón kevés, mint a kátédtól, ahol a „Találkozás“ vagy a „Hajnal“ című — a felszaba­dulás tényét és eseményeit mű vészien ábrázoló — egyfelvo- nasosokkal készülnek. vagy mint Magyarlukafa, ahol a színjátszocsoport a felszaba­dító Szovjetunió népének éle­téből mutat be egy színművet ,A második határ“ címmel. A színjátszócsoportok döntő többsége könnyűfajsúlyú vagy ami még ennél is rosszabb, nagyon is kétesértékű mű­veket szándékozik bemutatni. Nagyon helyes, ha ápoljuk ha­ladó hagyományainkat és Gár­donyi Géza, Csiky Gergely, Szigligeti Ede népszínműveit, vígjátékait mutatjuk be. Meg kell azonban választani az al­kalmat is, hogy mikor és mi célból mutassuk be ezeket. A kulturális munkában tapasz­talható jobboldali, elhajló né­zetek egyik tünete az, hogy éppen a felszabadulás ünne­pére -döntő súlyban csak a múltat ábrázoló vígjátékodra!, népszínművekkel készülnek szinjátezócsoportjaink! Nehéz lenne összeszámolná, hegy hány helyen mutatják be megyénkben irA bor“-t. Pe­dig ez a mű még átdolgozva is — ahogyan nemrégiben meg jelent — hamisan mutatja ba a falu egykori óletét, az átdol­gozó Írnak nem sikerült a por lefújásával együtt kiirtani be­lőle a hazug álromantikát. Joggal kérdezhetjük & kér­dezheti majd az ápráilas 4-i bemutatók közönsége is: miért éppen ezt a darabot választották azok, akik választották? Azt hisszük nehezen tudnak felelni rá a kul|úrotthanigaz- gatók, a kultúrcSopon/ik veze­tői, és nehezen tudnak felel­ni erre a kérdésre a járási ta­nácsok népművelési előadói is, akik nem terelték helyes irány ba a színjátszócsoportok mű- sorpolitákájét. A járási nép­művelési csoportok munkatár­sainak nemcsak az a felada­tuk, hogy nevüket aláírják a hozzájuk benyújtott műsorok­ra és ezzel engedélyezzék azo­kat, hanem elsősorban az, hogy rávilágítsanak a politi­kailag kevésbé fejlett, a kul- túiTnuinkábain nem olyan ott­honos falusi csoportvezetők előtt, hogy a szórakoztatás egy­magában nem cél; a színjátszó csoportnak és az előadott mű­nek szórakoztatnia, nevelnie és tanítania kell egyaránt. Hason lóképpen hibás a megyei ta­nács népművelési osztálya is. Az osztály már régebben fel­figyelt ezekre a jelenségekre, de tevékenyem nem igyekezett az állapoton változtatni. Helytelen lenne azonban, ha a hibák forrásait csak itt hely­ben, megyénkben keresnénk. Hibásak, elsősorban hibásak a mű­sorfüzeteket, színdarabo­kat, jeleneteket kiadó szervek, élükön a Népművészeti Inté­zet, mert ugyanakkor, amikor esőstől ad ki népszínműveket, klasszikusokat, operetteket, elhanyagolja a jelen életünk­kel foglalkozó színművek ki­adását. A Pécsi Kesztyűgyár színjátszói hiába akarnak fel- szabadulási témájú jelenetet bemutatni, ha egy könyvtárra való műsorfüzet között sincs egyetien-egy sem, melyben elfogadható darabot talál­nának. A hibákat természetesen meg kell szüntetni. Nagy se­gítséget, felmérhetetlen tá­mogatást nyújt ehhez a Köz­ponti Vezetőség márciusi hatá­rozata. E határozat alapján meg kell végre javítani, gyö­keresen meg kell változtatni mind a műsorfüzeteket kiadó szervek politikáját, mind a já­rási népművelési csoportok in­struáló munkáját, mind a, köz­ségekben és üzemekben a mű- oorválasztás eddigi módját. Ahogy helyes az az élv, hogy a megfelelő embert a megfelelő helyre, úgy helyes az is, hogy a megfelelő műsort a imiftffff'lfVIrí íiíliVíi'loTTvra! . LEVELEZŐINK ÍRJÁK A Hazafias Népfront és a DISZ felhívása március 15-e méltó megünneplésére A PORCELÁNGYÁR TÄNC- CSOPORTJA a harkányi gép­állomás dolgozóinak adott mű­sort február 28-án. Mintegy hat népitáncot és több vidám jelenetet adtunk elő, nagy sikerrel. De néni is annyira a sikernek örültünk, hanem an­nak a barátságos hangulat­nak. amely kialakult közöt­tünk és a gépállomás dolgo­zói között. Üzennünk vezető­sége tíz porcelánfigurát kül­dött a gépállomás kiváló dol­gozóinak megjutalmazására — ezeket is átadtuk. Csoportunk márciusban Óa­ranyban, majd Mohácson sze­repel. E szereplések után ké­szülünk a májusi, budapesti DISZ kultúrvcrsenyre. 1FJ. LENGVARI JÓZSEF a tánccsoport tagja. A teklaíalui kultúrotthon­ban s2orgalmasan próbál a Klára Leánygimnázium diák­jainak a kitűnő előadásért és további sikereket kívánunk a lelkes együttesnek. A Sikondára beutalt bányászok. * Még az ősz folyamán felke­reste a Baranya Megyei Kép­zőművészeti Csoport vezetősé­gét a pécsváradi járási tanács igazgatási osztályának vezető­je, Pferschy István elvtárs. A községi tanácsokkal egyetért­ve az osztály megrendelte a járás minden egyes községe egyik jellegzetes részletének megörökítését. Az olajfest­ményeket a csoport tagjai nagy szeretettel készítették el, hiszen minden egyes köz­ségben megértéssel és megbe­csüléssel fogadták művészein­ket. — A gyűjteményt, mely 32 festményből áll, a terv sze­rint április elején mutatják be a pécsváraai járás tanácster­mében. A Képzőművészeti Csoport Vezetősége. Az 1848-as magyar szabad­ságharc évfordulóján, március 15-én Báránya megye váro­saiban és falvaiban a Dolgo­zó Ifjúság Szövetsége és a Hazafias Népfront megemlé­kezéseket tart. Az ünnepélyes megemléke­zést Pécsett március 15-én, a Kossuth-téren délelőtt 10 óra kor tartjuk meg, utána meg­koszorúzzuk Kossuth Lajos és Petőfi Sándor szobrát. Az ünnepségnek adjunk méltó keretet azzal is, hogy lobogózzuk fel házainkat és A Hazafias Népfront és a Dolgozó Ifjúság Szövetsége március 14-én, hétfőn este 7 órajcor rendezi meg március 15-i díszünnepségét a Pécsi Helyőrségi Tiszti Klubiban. A Himnusz után Tóth Sándor, a DISZ-bizoittság megyei tit­kára nyitja meg az ünnepélyt, majd Sztergár János, a Haza­csinosítauk utcátokat, lakóhe­lyünk; környékét. Megyénk és városunk dol­gozói március tötet tekintsék az április 4-i felszabadulási ünnepünk előestjének. Kap­csolódjanak be a felszabadu­lási munkaversenybe, érjenek el kimagasló termelési ered­ményeket! HAZAFIAS NÉPFRONT- BIZOTTSÁG fias Népfront megyei bizott­ságának titkára mond beszé­det A díszörmepeég kultúrmű­sorral fejeződik be. A kultúr­műsor keretében fellépnek: Avar István, Békés Rita, Bön- di Pál—Körösi Bea, Rabb Jó­zsef, Tomanék Nándor és Vass Éva. és » DOLGOZÓ IFJÚSÁG SZÖVETSÉGE A március 15-i díszünnepség pécsi műsora 7955 MÁRCIUS IS A szovjet film ünnepe — képekben Jelenet „A tör* című kalandos szovjet filmből. A „Szitakötő“ című Hím két főszereplője. A magyar-szovjet barátsági hónap eseményei Baranyában eddig több, mint ISO helyen tartották mél a magyar-szovjet barátsági hónap megnyitó ünnepség** és azokon mintegy 15 ezren vettek részt Magyarok, délszlávok, németek közös ünnepsége Igen JÓL sikerűit ünnepsé­get rendeztek Mozsgón a kuliúrotthonlban, ahol nem­csak a község lakosai jelen­tek meg, hanem a környék­beliek is. Eljöttek az alsószent mártani délszlávok és a szuli- máni németek, akik az ünnepi beszéd utáni kultúrműsorban saját népi táncaikat adták elő. Könyvkfáimás szovjet írók műveiből Mágocson ma, vasárnak tartják meg a szovjet k6nf* ünnepét. Ez alkalomba sző*1 jet írók művedből ki&nyvttíáM Lítást rendeznek. A termeié* szövetkezet tagjai és a kő*** ség dolgozód délelőtt megtej kdntik a könyvfciállítáat, máj" utána mezőgazdasági előadá* son vesznek részit. Délután filmvetítést, este pedig kultúr1 műsort rendeznek. színjátszó- és tánccsoport. A kultúrcsoport tagjai lelkesen készülnek a márciusi kultúr- versenyre. Nagy segítséget je­lent az újonnan alakult zene­kar. Müller elvtárs, a kultúr­otthon igazgatója és Sáros! elvtárs, a szakkörök vezetője, lelkesen vezeti, irányítja a kultúrcsoport munkáját. Monszider József Teklától u. * A MECSEK egyik legszebb részén fekszik a sikondai éj­jeli szanatórium. Télen bizony kissé unalmas itt az élet, ke­vés a szórakozási lehetőség. A szanatórium vezetősége elha­tározta, hogy meghívja a Leő­wey Klára Leánygimnázium színjátszócsoportját. Elmúlt vasárnap el is jöttek a diákok és Csiky Gergely: Nagymama című vígjátékát adták elő. Eleinte szinte kedvetlenül fo­gadtuk a hirt. Ugyan, mit tud mondani nekünk a múlt szá­zad írója, különösen fiatal em­berkék tolmácsolása ban?! De kellemesen csalódtunk. Ki­tűnő volt az előadás. Csiky Gergely vígjátékiban, a leg­szebb emberi érzésnek, a fia­talkori szerelemnek állít em­léket, ugyanakkor rámutat az akkori uralkodóosztály fonák, anyagias házassági ügyeire. — Köszönetét mondunk a Leőwey késő délután. Az égalja már piros pántlikát húzott s mi nagy sietséggel igyekeztünk Pécsre. A riport már a tarsolyunkban volt, s nyugodt szívvel néztünk a hátunk mögött elmaradó városra. Úgy éreztük: mindent megtudtunk róla, amit a min­dennapok krónikása — a riporter csak feljegyezhet. Gondolatban már a Mecsek túlsó lá­bánál kalandoztam, mikor a gépkocsi megállt. De úgy megállt, mintha többé cl sem akarna indulni. Hegytetőn vagyunk. Fejünk fölött a Béta-aknai kötélpá­lya csilléi húznak el, előttünk a kökö- nyösi fensík, s alattunk: Komló. lm a véletlen játéka! Néhány éve ugyanitt kaptunk defektet. Mocsár volt itt akkor a völgyben véges-végig. Hogy felejthet ilyen könnyen az ember! Megcsendülnek bennem a tegnapi, tegnapelőtti emlékek. Történetek, hely­zetek, emberek. Előttem van Benács Irén, a fiatal kő- müveslány. Mennyi, de mennyi mozdu­lata hullott széjjel az állások, a fris­sen rakott falak között, míg elkészült a kétezernél is jóval több lakás a fes­tői fensíku Kökönyösön, a szelídlanká- ju Kenderföldön és az erdő ölébe búvá Gesztenyésen. Mennyi munka, mennyi szép igyeke­zet, amíg 17 ezer lakosú város lett a gyértelepülésü Ős-faluból. S mindez miért? Hogyan? Számokra nem emlékszem. Mindösz- sze azt tudom csak, hogy 1 milliárd forintból épült, ami épült. Délután volt, S ami épült fennt, is lenni is ~ kü­lön világ. Múltkoriban együtt barangoltunk a föld alatt Molnár Istvánnal, a 100 mé­teres mozgalom kezdeményezőjével s 6 számitgatta a földalatti folyosók hosz­szát, ami nem kevesebb, mint 60 kilo­méter. Hatvan kilométer földalatti járat 300- 400 méter mélységben! Egy külön vá­ros, amelynek Molnár István is az egyik nagyszerű úttörője. Egy év alatt ezer métert haladt előre a kemény kő­ben míg á zobálci ikeraknához ért. Merre is van?... Igen, ott van... a várostól keletre. A két aknatorony ott rajzolódik az égbe. Ez az iker akna, lesz az ország — s talán Közép-Európa legmélyebb aknája. Bámulatos dolog! Még nem fordult elő nálunk, hogy ezer méter mélyre menjenek a szénért. De ez meg éri a fáradtságot, mert ez fekete szén. Ebből egy lapát annyi meleget ad, mint a borsodiból 3 lapát. Szóval az ország legjobb szene, olyan miből mindig töb­bet szállítanak el a komlói vasutasok. Három pályaudvaron eresztik a füs­töt a mozdonyok. Itt, ahol pár éve még szekérbányászat volt, — vagyis szekérrel fuvarozták a környékre a ki­bányászott szenet, —most három pálya udvarról indulnak a hosszú-hosszú szén vonatok. De kell is a három pályaudvar mert tízszer annyi szenet kell elszál­lítani, mint öt éve. Mindezt persze nem magamtól tudom, hanem Kusz Jánostól, a Toldi Miklós erejű, szálfatermetü bányásztól, ö fco- csiztatott meg engem a népessel is. az új személyszállító vonattal, amit a Ganz Vagon készített a komlóiaknak. Eszembe fut amit Kusz elvtárs mondott, hogy hány meg hány bányász egészségét kezdte ki azelőtt a bánya, amikor kijöttek a meleg fejtésből és megizzadt testüket megcsapta a huzat. Persze ezek a mostani népesek, nem olyan széllel bélelt vászonhuzatu kocsik. Teljesen csukottak, s olyan a formá­juk, mint a kettes villamosnak, mely á pesti Duna-parton szaladgál. De a szürkület nő, s egyre keveseb­bet látok a városból. Keleten már csil­lagok pislákolnak, égen-földön kígyói­nak a fények. Neon szórja fényét az estébe. Világos­ság van a Május 1 Kultúrotthon táján, ahol gondolom ma este is összejönnek a fiatalok. Sőt bizonyos hogy összejön­nek, mert az ősbemutató nagy dolog. Cserháti Gyula, fiatal komlói tanító kedves dallamú, négyfelvonásos operett jét játsszák, a városról szól. Száz sze­replővel, Sok díszlettel és megannyi ruhával készülnek az előadásra, ami bizony merész vállalkozás. Hogy sikerük lesz-e, s hogy az mi­lyen lesz, — nem tudom. De azt tudom hogy elmegyek a bemutatóra, mert sze­retem, mikor az ifjú város újabb és újabb húrjairól zendiil a dal. HORVÁTH GYULA Beszámoló és filmvetítő Mongóliáról Hétfőn, 14-én délután * órakor a Leőwey Klára Leállt gimnáziumban Geleta Józs* mérnök „Mongóliái emlékein* címmel vetítettképes előadó* tart Ázsia egyik legérdekesebb népéről és ősi kultúrájáról. AI előadás ntán bemutatják * „Szovjet-Burját Mongólia“ & mű filmet. A film bemutatja a fakitermelő, halász és y** dász kolhozok életét, a köztár saság fővárosát, Ulan Ude-t iparát és kulturális fejlődését Geleta József mérnök, aki eiső világháborúban, mint ha* difogöly került Oroszország!)* cselekvő tanúja volt a burját mongol nép felszabadulásé* nak. Előadásában és a filmet keresztül is bemutatja mar felszabadulás előtti elnyom»' fását és a felszabadulás utó ni hatalmas fejlődését. Szovjetunióban járt értelmiségiek klubestje Pécsett A TTIT terybevette, hogy1 magyar-szovjet barátsági hó nap alatt megrendezi aSzoV' jetuniőban járt pécsi értelmi ségiek klubestjét. Ez alkalom mai a Szovjetunióban jár értelmiségiek a megjelentek kel elbeszélgetnek élményeik ről, tapasztalataikról. A meg­jelentek kérdéseket tehetne! majd fel, amelyekre a klub estein választ kapnak.

Next

/
Thumbnails
Contents