Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-13 / 61. szám

4 NAPLÓ 1955 MÁRCIUS 13 Mire vezetett Béke-aknán a vezetők liberalizmusa? Bemutatjuk a magyarbóljyi Tartós Béke termelőszövetkezetet i. „Előtavasz“ idején — ami­A pánt III. kongresszusa óta Béke-aknán is sokszor hang­súlyozták már értekezleteken, taggyűléseken, műszaki meg­beszéléseken: legfontosabb fel­adat a termelékenység emelé­se és az önköltség csökken té- .-e. Ez helyes )s. A hiba azon­ban ott kezdődött, hogy a ton­te« megállapításokat nem kö­vette szélem politikai felvilágo­sító munka. Kém magyarázták meg a ha gyászoknak, hogy az ország jövője, saját életszínvonaluk emelése, és a termelékeny­ség emelése szükségszerűen összefügg. Ennek következményeként az egy főre eső teljesítmény feb­ruárban 4.7. százalékkal, a fejtési teljesítmény pedig 10 százalékkal csökkent a ja­nuárihoz viszonyítva. Ml ennek az oka? — Még januárban is sok olyan munkáért fizettünk, me­lyet senki sem végzett el — mondja Bőméi György üzem­vezető főmérnök elvtárs. — A napszíntí fejtésekben pél­dául nem kell ácsolni, mégis úgy elszámoltuk az áesolást, mintha elvégezték volna. E*y rázó átépítéséért igazsá­gosan mintegy 30 forintot le­hetett volna adni, mi mégis 5140 forintot fizettünk élte sorozatosan. Béke-aknán a geológiai viszonyok, különösen egyes részeken, jelentősen kedvezőbbek, mint máshol, mégis nálunk volt a legmaga­sabb kategória. Hiba még, hogy a szükséges arány nem volt meg az elflvájási és fej­té*» vájárok keresete között. Pedig tudvalevő, hogy az elő- vújaM munka jóval alaposabb szakképzetíaéget igényel, mint a fejtés. Ezeket mér régebben észrevettük, de őszintén szól­va nem sokat tettünk megszün­tetésük érdekében. Az ilyen „jószívűségből“ csak januárban nem keve­sebb, mint 160.000 forint béralaptúUópé síink volt. Érdemes ezen elgondolkozni egy kicsit. Miért fizettek ki olyan bért, amiért senki sem dolgozott? Azért, mert egyes vezetők tűrhetetlen, opportu­nista magatartásukkal olcsó népszerűségre törekedtek Az olcsó népszerűség pedig nem lehet hoiwzúéletű. Ezt igazol­ja Béke-akna példája ie. A február elején életbelépő bérrendszer lehetetlenné tét te a jogtalan bérek kifizeté­sét és n Kósza tkedvezmények nyúltásáí. &s azok, akik januárban még könnyen jutottak, jogtalanul pénzhez, zúgolódni kezdtek az új bérrendszer ellen cs tüzelték a többieket is. Ezért csökkent a fejteljesítmény februárban Béke-aknán, így bosszulta meg magát az olcsó népszerűségre való törek vés. Ez azonban még nem min den. Jelentkezett a könnyű pénz­szerzés utáni vágy más terü­leten is. Egyre kevesebb lett a csillékbe töltött szén és több a pala. Február első dekádjá- ban például 697 kilogramm volt az átlagos csillesúly Bé­ke-aknám, Ezzel együtt emel­kedett a palaszázailék is. A megengedett 3.15 százalék he­lyett 3.74 százalék volt a pala- tartalom február első dekádjá- ban. A következő szakmány- kiadásnál — helyesen — levon ták a műszaki vezetők a pala- százalékot és a csillék nem megfelelő megtöltéséért szin­tén levonást alkalmaztak. Vagyis meet már csak a tény­legesen kitermelt szón munka- díját számolták el. Hogy meny nyíre helyesen jártak el, azt had igazolják ismét az ered­mények. A bányászok nagy többsége elítélte és ma mégiobban el­ítéli azokat, akik hamis úton akarnak nagyobb ke­resethez jutni, akik becsap­ják a dolgozó nép államát. Elítélik az öntudatos bányá­szok azokat is, akik felelőt­len ígérgetésekkel, vagy cse­lekedetekkel akarnak nép­szerűvé válni. Ez meglátszik az azóta elért eredményeiken is. Amikor art látták, hogy kemény kézzel irányítják most már a mun­kát, fokozatosan emelkedett a termelékenység. A bányászok nagy többsége, a kommunisták példamutató, lelkes munkája nyomán március első dekddjában már 11.1 százalékkal túl­szárnyalták januári eredmé­nyüket. Ugyanakkor 3.3 7 százalékra csökkentették a pdlatartalmat. Az átlagos csillesúhi is 7.14 kilogramm­ra emelkedett. Tehát Béke-akna öntudatos bányászai bebizonyították, hogy tiszta szénből többet tud nak termelni, mint egyesele csalással. Ugyanakkor bebizo­nyították art is. hogy ha nö­vekszik az ogv főre eső terme- 'ékenjosás, ekkor növekszik a kereset ia. Dénes István elő- vájási vájárnak januárban 58.60 forint volt az alapkere­sete egy műszak alatt. Feb­ruárban — noha általában csökkent az egy főne eső ter­melés Béke-aknán — ő tovább emelte teljesítményét s en­nek megfelelően 61.25 forintot keresett. Márciusban még többre számít, mert az egy fő­re eső termelés is növekedett. A műszaki vezetők is ta­nultak az esetből. Rájöttek: ha megkövetelik a fegyelmet, biztosítják a termelés foko­zásához szükséges műszaki fel­tételeket, akkor jogtalan bé­rek kifizetése nélkül is na­gyobb eredményeket érhetnek el, s a néhány ember előtt szerzett olcsó népszerűség he­lyett az egész becsületes bá­nyász kollektíva megbecsülé­sét, segítségét kapják cserébe. Ez pedig mindennél többet ér. Ugyanakkor a párt és a szak szervezet vezetősége is levon­hatja a tanulságot. Szinte tét­lenül nézték a sorozatos sza­bálytalanságokat, nem verték vissza az egyesek részéről meg nyilvánuló, fegyelemlazító, de­magóg hangokat. Pedig a Bé­ke-aknai derék bányászok nagy többsége segített volna e téren, ha támaszkodnak rá- juik. PÉCS navii havi András-akna 105.2 107.3 Széchenyi-akna 99.7 109.5 Béke-akna 99 100.5 István-akna 101.3 102 Petőfi-akna 101 100.3 Tröszt 101.2 103.6 Most a Központi Vezetőség határozata világosan és egy­értelműen megszabta a fel­adatokat. Mozgósítsák a bá­nyászokat is e nagyfontos­ságú határozat következetes megvalósítására. Építsenek ki a párt és szak- szervezet vezetői az eddiginél szorosabb kapcsolatot a műsza ki vezetőkkel és a bányászok­kal egyaránt. Ha így dolgoz­nak, akkor minden reményük megvan arra, hogy Béke-ak­na régi jó hírnevét öregbítsék újabb süt erekkel. így folya­matosan emelkédiik majd to­vább a termelékenység, ezzel párhuzamosan növekszik a bá­nyászok, és dolgozó népünk életszínvonala is. A felszabadulási műszakot azzal az elhatározással kezd­jék, hogy a Központi Vezető­ség határozata szellemében minden tőlük telhetőt elkö­vetnek a termelékenység eme­lése érdekében. Magyar János KOMLG napi havi I-es üzem 123.1 109.1 Il-es üzem 75.8 88.6 III-as üzeni 106.9 96.9 Béta-akna 101.4 96.3 Szászvár 69.9 79.9 Tröszt 98.4 96 kor a január végi, február eleji napsugár fcicsalogatta az embereket a mezőre — ,ké­szült dl*’ a magyarbólyi Tar­tós Béke termelőszövetkezet terve. Szcikölovics Mile elnök eiivtárs, bekecse belső zsebébe helyezte az irományokat, az­tán a villányi járási tanácsig meg sem állt... A mezőgazdasági osztály szakemberei körülállták az asztalt, és számolni kezdtek: .. búza: őszi öt, tavaszi hat mázsa ... dohány: a múlt esz­tendőben termett nyolc mázsa 60 kiló, idei terv: négy és fél mázsa... — Hát ez miféle terv?! Egy hétre rá Hegedűs Vin­ce osztályvezető, Murányi Ödön főagronómus, Mihályi István járási agronómus és a tsz vezetősége határszemlét tartott: milyennek Ígérkezik a búza, árpa, zabtérmés ? Mire lelhet alapozni a módosaiéit tervet? Harmadnapra ismét asztali mellé ültek, — most már a járásiakkal együtt. — hogy elkészítsék a módosított tervet. A dohány átlagtermését 4 és fél mázsáról nyolc mázsá­ra tervezitek, megállanítva hogy ez egymagában 106.450 forintot jövedelmez maid. Nö­vénytermelésből és állatte­nyésztésiből az összjövedelem 512.738 forint, az egy munka­egységre eső részesedés pedig 23.06 forint lesz. Ez azután csakugyan terv! A közgyűlés elfogadta — a járási tanács jóváhagyta! A magyarbólyi Tartós Bék° termelőszövetkezet közel 800 holdon gazdálkodik. Két bri­gádban végzik a növényterme­lést. Az egviík brigád vezető­ié: Fehér Bálint, a másiké: Várfalvi István. A közös gaz­daság egységes tervét részeik­re bontották, a két brigád meg osztozott a földterületen és fav egyú.ttall az egész évi mun­kán is. Egy-egy brigádnak 381 hold 800 négyszögöl föld, 7—7 fogat, eke, fogas, négy vetőgép jutott. A Majonságl dűlőben terem a finom szívni-való. A dohány nalánfákat már jó előre eü kell készíteni Munkácsi Jó­zsef és felesége mesterei ennek a szakmának.A kút melilé ké­szítenek IS darab 120x120 ern­es melegágyat május 10-e kö­rül innen viszik a palántákat a Majorság! dűlőbe. Háromszor ló- és legalább háromszor kézi kapázzák a dohányt. A kapá­lást és a dohány szüretet az egész brigád végzi. A Fehér brigád 10 hold ta­vaszi búzája az Uj Sor dűlő­be kerül. Boranálás <£ 'lőtt 30— 30 kiló pétisót szórnál: ki hol­danként. Pacáni Gyulja és ÍSó- yom György kocsisokra vár ez a munka, meg a ló von tatá­im gépi vetés is. CuHcorrépá- nak Kiss István és Nyavádi Károly készíti elő a talajt. Hanem a kukorica elvetése körüli sok a fennakadás! Nincs megbízható vetőgép! Fehér Bálint bri gaídvezető megtalálta a négyzetei! vetés nyitját. A vetés kicsit költsé­ges ugyan — de megéri, meg­térül! — Hosszában „barázdáikat’* kell huzatni fcraktorvéntatásu kultirvátornal, — mon/iija Fe­hér elvtárs, — erre aztán ke­resztben, — derék szikiben — ráférni 1 óvomtatávú sor-jelzővel. Ahoü a két „barázda” találko­zik, oda kerül a kukorica... végül az egészet .elfogasoljúk. így aztán egyenesek lesznek a sorok. A Majorsági dűlőbe 75 hald négyzetes vetésű ku­korica kénül!... A Tartós Béke két brigád­vezetője kiszámította, hány hold kapálnlvaló jut egy-egy tsz tagra: 3 hold kukorica, cukorrépá­ból 630, takarmányrépából 336, dohányból 630, burgonyá­ból 4(20, napraforgóból pedig 1471 négyszögöl, összesen tehát öt hold 287 négyszögöl. Ez vo­natkozik az egészrészesekre. A beteges tsz tagok és a gyerme­kes anyák csak féfnészesek, tehát fele annyi munkát mér­nek ki nekik. A tsz vezetősé­gének — nem kivétel az elnök és az agronómus sem — két- két (hold kukoricával kefll meg birkóznia. Hanem most már az állat­tenyésztésről is szóljunk né­hány szót! 12 tinót hizlalnak ebben az esztendőben, két bi­kát neve’nek toy óbb tenyésztés re. 35 hízót értékesítenek majd szabadpiacon, ebből 66—67.000 forintra, az 50 darab malacért tizenkét és fél ezer . forintra számítanak. — Szabadtejből 40.494 forintot terveztek... Tagadhatafflan: szép számok ezek! De tegyük hozzá, nagy­szerűbbek lehetném dk, sokkal busásabb jövedelemre tehet­nének szert, ha jobban kiak­náznák állattenyésztési „kin­csesbányájukat”! A magyart« . bólyi Tartós Béke termelőszö- , vetkezet tehénállománya törzs r tehenészetnek is beillene, ha»' több gondot fordítanának rá^ Fejési átlaguk csak 4.2 literi A m-alacozási átlag: 115—16, 6 választási átlag: 12—13. AfcawO mit termi? Bőségesen! Első­sorban a vezetésen múlik. .4, (Folytatjuk) A komlói tröszt üzemel közül ezen a napon is a nagy- mányokiak emelkednek ki 109.9 százalékos napi és 105.8 szá­zalékos havi eredményükkel. A mázaiak 101.6 százalékos napi és 104.4 százalékos havi eredményükkel következnek. Anma- akna dolgozói 93 százalékra teljesítették napi előirányzatukat, így havi esedékes tervükkel 89.8 százaléknál tartanak. Heíven-nyolcvan hold szőlő, 80—100 hold baracktermő terület felújításához segíti hozzá a gazdákat a pécsi városi tanács Több, mint négy és félezer látogatója van a pécsi városi tanács rendezésében az ősz óta folyó szőlő- és gyümölcster- melési előadássorozatnak. A tanfolyam folytatásaként már e hónap közepétől kezdve gyakorlati bemutatókon oktatják ki a pécsvidéki termelőket a jó terméskialakító művelési, ápo­lási módokra. A városi tanács a szakmai képzettség növelése mellett j segítséget is nyújt a 2000 holdas pécskömy&ci szÖlővldék és I az 1500 hold kiterjedésű baracktermő terület gazdáinak. A tavaly ősszel létesített hatholdas oltványtelepről már ezévtől kezdve annyi símavesszővel látják el a pécsi szőlők felújításá­ra váró területeit, ami 70—80 hold felújításához elegendő:. A bicsérdi faiskolából pedig évről-évre nagyobb mennyiségű őszibarack-csemetét osztanak ki ingyen új gyümölcsösök te­lepítésére. Tavaly tízezer, idén húszezer, jövőre pedig a ter­vek szerint 40 ezer facsemetét kapnak innen a legalább 400 négyszögöl barackost telepítők. A szénbányászati trösztök jelentik: A Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói március 11-én ts meg tartó' ták vezető helyüket komlói versenytársukkal szem­ben. A tröszt valamennyi aknája túlteljesítette havi esedékes tervét. KI LESZ A GYŐZTES? Vetélkedik a két megye: Somogy és Baranya. Közeleg az ünnep1 április negyedi­ké, s egyre közelebb a nap, amelyiken eldől: ki lesz a verseny győztese. Múlik már a tél, végét járja. Itt-ott még v an hótakaró ugyan, de szürkül már az is. Az emberek fi­gyelnek, figyelik a felhőket, a nagy, nehéz felhőket, lesik a napsugarat. Villan-e már. Fesben áll a falu népe: jön a tavasz! Megindulhat a földeken is a verseny! .4 lusta tél még itt ólálkodik a. somogyi mezőkön, de a termelőszövetkezeték, egyéni­leg gazdálkodó dolgosó parasztok, valamint a gépállomások és állami gazdaságok már nap, mint nap figyelik, mikor álUiatnak be n tavaszi munkák nagy csatájába: készen áll­nak a szántás-vetésre. A lengyeltóti gépállomás Aolgozőí határidő előtt lei javítóit ffk a tavaszi munkákhoz, szük­séges gépeket, ki vontatták a bripádszáll ásók­ra, hogy mihelyt a figyelő szolgálattevők je­lentik, hogy rá lehet menni a talajra, azon­nal munkába állhassanak. Kötelezővé tet­ték. hogy a traktoros munka végeztével ráír­hassa. a munkautalvány hátára a munkálta­tóval, hogy milyen minőségű munkát vett át. Hozzájárulnak a terméshozam növelésé­hez azzal is, hogy rendszeresen foglalkozik_ a gépállomás a tsz-ekkel az agrotechnikai mód­szerek alkalmazása érdekében. íny a terve­zett húsz hold helyett ötven holdon vetnek keresztsornsan tavaszi kalászosokat és 116 holdon négyzetes kukoricát a gépállomás körzetéhez tartozó tsz-ek. Most arra töreked­nek a gépállomás traktorosai, hogy minél több egyéni gazdával kössenek szerződést ta­lajmunkára, hogy 02 egyénileg dolgozó sa­rasatokkal megszerettessék a gépi munkát, s ennek folytán » nagyüzemi termelést is. • A földeken még lucskos hóiakaró fekszik, de az ordacsehi Úttörő tsz tagjai már a ha­tárban járnak. A télen összejött trágyát a dűlőre hordják és ha felszikkad a talaj, in­na« már gyorsabban jut a trägt,/a a tavaszi vetés alá. A munkában a lengyeltóti gépállo­más segít a tsz-nek. Kormos traktor után kapcsolt pótkocsival hordják a trágyát reg géltől estig. Két nap alatt annyit szállítottak ki a mezőre, ami tizenkét hold tavasz/ vetés alá elegendő lesz. A tsz megkötötte a gépál­lomással a szerződést száz hold tavaszi talaj­munkára. így bátran mer versenyezni a Ba­ranya megyei tsz-ekkel a tavaszi mezőgazda- sági munkák során is. • A bulatonkereszturi tanács a községi me­zőgazdasági ú'Jandóbízoltság és Szántó Kál­mán körzeti agronómus segítségével tervet dolgozott ki, a tavaszi mezőgazdasági mun­kák fennakadásnélküli elvégzésére. Ezeknek a terveknek alapján tett a község dolgozó parasztsága verseny vállalást felszabadulásunk ünnepére. Az agronómus javaslatára a köz­ségben mintegy 180 mázsa jóminőségü bur­gonya vetőmagot cserélnek a gazdák, amely fajtából Gál Bállá István 12 holdas gazda, a községi hazafias népfrontbizottság elnöke, már a múlt évben vagy 200 négyszögöles kí­sérleti parcellán 35 mázsát termelt. Idén az Őszi vetésterületnek 90 százalékát fejtrágyázzák. Ahogy szikkad a talaj, egy bizottság az agronómus vezetésével határ- szem.lét tart. így állapítják meg, hogy melyik területen milyen mennyiségben adagolják a gazdák a műtrágyát őszí vetéseikre, s hol hengerezzenek, vagy boronáijanak. El akarják érni a községben a tísrmázsás búzatermést holdanként, a múlt évi nyolc mázsával szem­ben. Meggyőződtek a cukorrépatermelés fpn- tosságáról, s annak előnyeiről is. A tanács­tagok példamutató munkájának és nevelő szavának eredménye az, hogy a községben vállalták a gazdak a tervezett harmincöt hol­don a cukorrépa termelését. A tavaszi szántás-vetés jó minőségben tör­ténő elvégzése érdekében a gazdák mintegy száz holdnyi talajmunkára kötöttek szerző­dést a marcali gépállomással s tervszerű beosztással biztosítják, hogy minden gazda vetőgéppel tegye a földbe a tavasziak vető­magját. Németh Ferenc tanácselnök és Hor­váth Ferenc a mezőgazdasági állandóbizott­ság elnöke, Csikós János párttitkár segítségé­vel úgy szervezi és irányítja a munkákat ez­után is, hogy a község méltóan kivegye ré­szét megyénk Baranyával folytatott páros- versenyéből. (SZŰCS) Vajszló. A gépállomás pihen, hátulról a gépjavítóiból hang se haillik idáig. Csak a csizma cuppan a sáriban, ebben az elkesere­dett sárban. Valahonnan már elindult a ta­rasz, igen, mert a tél már menőiéiben, s ilyenkor má munka is lenne egy gépállomá­son? — Mi-ö-1? Ezer és egy, •— így az igazgató, Molnár elvtárs. Fenn a gépjavító memyezetén lámpa ég, s mintha a hangok is onnan jön­nének A hosszúra nyúlt elevátor szinte kapar­ja a menyezetet. Most kaptak nyolc darabot belőle Füzesgyarmatról, bizony, gyatrán néz­tek ki. Hosszúak is nagyon, nehéz velük a szérűn dolgozni. Vasfűrész reccsen ti a vasat, amott lánccal bajlódnak az emberek: idős Messz,inger István, Mérei József, Kurucz La jós. És kezük nyemán lassan tényleg elevá­tor lesz a roncsból. Már indul is! Kovácsműhely. Szokott kép és hangzavar. Csak a nagykalapács hangja uralkocnk; bimm-bamm. Alatta hajlik a vas, alakul, for­málódik: kész a nagyfogó. Még hunyorogva izzik, de az üllőn már új vason csattog a kalapács: dolgozik a kovács. Mármint Ko­vács István: kovács. Igen, van munka ezer és egy. Felhasznál­ják ezt az időt, a rongyosszélű télutó felhő­vonulásának idejét, hogy hamarosan, ha ide­ér a tavasz, teljes erővel lendülhessenek a tavaszi munkáknak. • Az asztalon szétteregetett papirok csak jót mesélnek róla. A tanácselnök elvtárs is csak erősíteni tudja, — „Magyarmecáke legjobb és legbecsületesebb gazdája.“ — Elsők közt csat­lakozott a felszabadulási versenyhez: tettek­kel. Eddig gém maradt ©1 ugyan Dudás Já­nos soh., kötelessége teljesítésében, tavaly is már decemberben leadott erre az évre hét kiló baromfit, de az Idén aztán Igazán csőik kitett magáért. Hét és fél holdja ven, azfcn gazdálkodik a feleségével együtt Már te'ße- sítette egész évi tojás- és baromfibeadását. az ólban már ott röfög a szeptemberi leadásra beütemezett disznó, szóval gazdaságáról so­kan példát vehetnének. És a gazdálkodásárt® is. A tawaszbúza vetőmagot sajátjából bizto­sította és most a tanácstól egy hóid í>FA- földet kért. — Minek? — Tavaszi búzát akar abba is vetni. Vállaltuk, hogy „ esányoszn® TTj Már­cius termelőszövetkezet én rills négyre, fék szabadulásunk tízéves óvforduflóiáoak tiszte­letére ...“ kezdődik a versenyváUslás. A ce­ruza lassan mozdul Varga elvtárs kezében. No. nézzük csak — mondia aztán, és mi néz­zük sorban a „pontokat.“ Hat vetőgéoet. ti­zenhárom fogatos ekét, huszonhat ekeksoét mór március eleiére ki la vitet talk. Anrilis négyre vették tervbe 160 hold föld trágyázá­sát. eddig nyolcvannal végeztek. Megtisztítot­ták e, seprűcirok, fehérhere és vöröshagyma- magot is. no meg 16 mázsa tavaszi búzát és ugyanannyi zabot is. — Csak oWkadma már a föld —• mondja. •— Még öles volt a hótakaró, sunyin hall­gattak a földek, mikor az emberek nagyot gondoltak — meséli a tsz-elnök. — Elhatá­roztuk hogy a 210 hold Őszi vetés tettrágyá- zását kézzé! végezzük, mert fgv hamarabb rá lehet menni gyalogosan a iföloékre. Ügy érteim, hogv mindenki arra. ami neki . ju­tott“. Mivelhogy ezt nálunk már mindenki tudja. Kiosztottuk, kinek milyen területen kell a munkát elvégezni. Hogy mindenki tudja, mi lesz az ő feladata. Mert az a fon­tos ám! Meg, hogy el ne feledjem: mégegy igen fontos: teljesíteni a vállalást! — Április négyre? A mosoly, amivel búcsúzott, nagyon titok­zatos volt. Valami lói nem mondott, jelentős üzenet. Nektek, Somogy iák. (tozak)

Next

/
Thumbnails
Contents