Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-05 / 54. szám

jw55 MÁRCIUS 5 NAPLÓ Á bányászfanácskoicás határozatainak megvalósításáért Petőfi-aknai tapasztalatok A vasasi Petőfi-akna dolgo- ® februárban az országos bá- Msztanácskozás útmutatásai lapján igyekeztek munkájú- öt megjavítani. A Bányaipari folgozók Szakszervezete és a s2én bányászati Minisztérium Özös brigádja az elmúlt na- ákban megvizsgálta ezirányű evékenységüket. A tapasztal­atról Vajda József elvtárs, a bányaipari Dolgozók Szakszer- cetének titkára számolt be a b’etőfi-aknai bányászoknak. Vajda elvtárs többek között ^mondotta, hogy a Petőfi-ak- tei bányászok amellett, hogy ívi tervüket 100.3 százalékra teljesítették, jelentős eredmé­nyeket értek el a termelékeny­ig emelése és az önköltség öökkentése terén is. Az egy főre eső termelési előirányzatot a földalatti dolgozók 103 százalékra tel­jesítették. A fejtési teljesít­mények 1953-hoz viszonyít­va 140 kilóval, ezév .január­jában pedig újabb 10 kilóval növekedtek. önköltség terén mintegy 2.1 százalékos megtakarítást értek *• Ez azt jelenti, hogy 154.01 forint helyett 150.85 forintért termeltek egy tonna szenet. Je­lentős a megtakarítás még a bányafa és a villamosenergia ‘elhasználása terén is. Javult !az elővájási és feltárási mun- íjták tervszerűsége, a bánya biztonsága is. 1954 második telében a meg nem felelő vá­lhatok aránya 53 százalék volt, az év végére ez a szám 39 szá­zalékra csökkent annak ellené­ig, hogy a vágalok folyóméter­jessz növekedése 15 százalé­kos. Igen helyes vólt a szakosí­tás bevezetése, aminek ei ed­ényeként növekedett a fejtel- íesítmény s ugyanakkor 50 fő- ',el csökkent a szeneink létszá­ma. A gazdaságosabb termelés érdekében még tovább kon­centrálják a termelést, keve­sebb, de nagyobb teljesítmé- ayű fejtéseket telepítenek. Bár ezek mind jelentős ered- a vezetői nem veszik igénybe a mények, Petőfi-aknán is sok még a tennivaló, hogy a jövő­ben még több s még olcsóbb, jóminűségű szenet termeljenek. Sürgős változtatást követel az özem munkavédelmi és egészségügyi helyzete. Még mindig gyakoriak a túl­bizottsági tagok munkáját s így természetesen, nem is tud­nak eredményt elérni. Az említett hibák kijavítása érdekében számos javaslat hangzott el ezen az értekezle­ten. Az egyik legfontosabb az volt, hogy az üzemvezetőség dolgozza ki a termelékenység emelésének az önköltség és az anyagfelhasználás csökkentésé­órák, a balesetek. Vannak hi- j nek, valamint a minőség javí­bák a létszámgazdálkodásban ' tásának mindenki által köny­is, különösen nagy az arány-! mefrathe^ *on,ktrét ’ . J kitűzéséit. Az értekezleten fel­talanság a külszíni és a föld­alatti létszám között. Ezt bizo­nyítja az is, hogy míg az össz- földalatti teljesítmény eiőirány zajukat 103 százalékra teljesí­tették az összüzemí teljesít­mény csuk 99 százalék. Erőfeszítéseket kell tenni a dolgozók szakképzettségének emeléséért. Kevés a megfelelő szakképzettségű vájár s ugyan­akkor az üzemben mintegy S0 olyan csillés dolgozik, akik már 6—700 csapatműszakkal rendelkeznek s elegendő a ta­pasztalatuk, hogy vájártanfo- lyamra kerüljenek. Ezzel a je­lenlegi vájárarányt mintegy 40 százalékra lehetne emelni. Befolyásolja a termelékeny­szólalt Boros János sztahano­vista vájár is. Javasolta, hogy a. hány ásztanácskozás hatá­rozatainak megvalósítása, a felszabadulási munkaverseny továbbfejlesztése érdekében március 14-től április 4-ig a felszabadulási verseny kere­tében békeműszakokat tart­sanak, hogy ezt az elhatáro­zásukat levélben közöljék a Szakszervezet Országos Ta­nácsával. A Petőfi-aknai bányászok lel­kesedéssel fogadták a javasla­tot s még aznap elküldték a levelet, melyben többek között ezt írták: „Mi, a vasasi bányaüzem dolgozói ígérjük, hogy eddigi séget a fejtések előrehaladási 1 eredményeinket a felszabadu- sebességének lassúsága is. Ki- j lási műszakok alatt tovább lene fejtés közül mindössze fokozzuk és ezzel is elősegít- egy érte el az előírt előreha- jük üzemünk előtt álló negyed­ladási sebességet. Tovább kell harcolni az ön­költség csökkentéséért is! An­nak ellenére, hogy a tervezett­nél olcsóbban termelték a sze­net, még mindig kb. 10 forint­tal magasabb az 1953 évinél. Különösen nagy figyelmet kell tordítani az anyagfel­használásra. meri míg 195?- ban az egy tonna szén kiier­éves tervfeladatok sikeres meg valósítását.. TAJSZLO a 5Eecsek-JÍyugati Erdőgazdaság első erdészete Mintha a természet la meg­emberelte volna magát: a fe­hér-szürke felhők helyét a nap foglalta el. A hideg­ből eddig házaikba húzódó fa­vágók ismét megindulnak az erdő ellen és felsivít a fűrész, kopognak a fejszék. Ég a mun­ka, gyűlnek a köbméterek ível a grafikon egyre felfelé — a felszabadulási verseny- vállalások teljesítése felé. Az irodában Szántó elvtárs a grafikon előtt áll. Az. erdészetvezető né­zegeti a számokat, amelyek arról beszélnek, hogy ók, a vajszlóiak elsők a Mecsek- Nyuigati Erdőgazdaság erdé­szetei között. A számológép mellett, egy kislány jegyzi az adatokat. Kattog a számológép és Ju- oi-ka mondja az adatokat — Félévi tervteljesítés 104.6 százalék. — Az anyagelinozgatás 243 százalék. — Az Iparifa értékesítése 167 százalék. — A tűzifa értékesítése 302 százalék. — Köszönöm — hangzik új­ból Szántó elvtárs hangja — és felém fordul: — Csak ja­nuár elseje uxán kezdhettük meg a kitermelést a Bükkhá- lon, a Csererdőben és a Fel­sőerdő kerületében. Március 1-re túlteljesítettük a félévi tervünket és március 31-re az Megjutalmazták a pécsváradi járás legjobb apaállat gondozóit A pécsváradi járás legjobb apaállatgondozóit február 5-én, jó munkájuk elismeréseképpen jutalmazásban részesítették. — Többek között Hahn János 6.900, Somogyi Ádám 4.730, Borsos István 3.400, Góbi József 3.270, Auth János 2.700, Vértesi melegéhez felhasznált anyag Miklós 2.390, Mikolics József 2.350, Petz György 2.190 forint ára 21.54 forint volt, ez a juttatásban részesült. A járás 34 apaallaigondozója közül 22-en kaptak prémiu­mot. Az említetteken kívül még sokan részesültek 160-tól 2000 szám a múlt évben 26—29 forintra emelkedett. I Vajda elvtórs elemezte szakszervezet munkáját is. 1 forintig terjedő pénzjuttatásban. egész évit teljesíteni akarjuk. Ezért nem szünetel most sem a munka. A bükkháti erdőben Lóéivár Mánk brigádja dolgo­zik 19 fejszével, egytől-egyig drávasztáraiak. Át'agos telje­sítményük 130—140 százalék. Most is sok munkája akad a fűrésznek meg a baltának. Az öreg és alacsony termetű Fin­nes Jóska bácsi alig tud köz­lekedni a sek kidöntött szálfa között. A galyazás után sorra járja mindegyiket. A mérő­szalag számai döntik el en­nek vagy annak a darabnak a sorsát. — Harmincöt centiméteren felül Fumirlemez lesz belőle! Emennek meg harmincötöm aluli az átmérője? Jó lesz bá­nyaiénak, szőlőkarónak. Ez meg hordódongának! — ítél­kezik Fintics bácsi. És utána belevájják magukat a fába a fűrészfogak. Készül a bánya­fa a pécsi és komlói bányák részére, a szőlőkarók meg In­nen indulnak a villányi, sik­lósi és mecseki bortermő vi­dékre. Ferenci Sándor mozdonyvezető minden reggel kípöfög kis masinájával a Bükkhátra. A négy kocsiba beleül a Nyíri- brigád és a vasúthoz kivonta­tott bányafákat, a rönköket és a tizes kö legekbe összekötött szőlőkarókat beszállítják a vajszlói vasútállomásra. Min­den fuvarral megtelik egy nagy vagon és attól függően, hegy mivel rakták meg. irányt vehet Pestre, Dombóvárra, Pécsre vagy Komlóra. Ha megszorulunk, akkor na­ponta még ötöt-hatot is for- tulnaik az emberek. A .,baksa“ Csányoszrótól kifelé, a Fel­sőerdő szélén, közel , kisva­súdhoz, mered az égnek ké£ hatalmas favonulatcsomó, arrét szaknyelven úgy neveznek hogy „baksa.“ — Sok fa van ebben, Nagy elvtárs? — Hát van jócskán. Negy­venöt köbméter. Ennek (két­harmada hasáb és dorong., egyhanmada pedig tuskó. Két baksa kész. Salakos— humuszos földdel lefödték. Még be kell gyújtani és meg­kezdődik az öt-hat napos foj­tott égés. Nagy Domonkos és Göndör Sándor felváltva éjiéi nappal őrködnek. Figyelik, hogy hol kap levegőt és azt a helyet azonnal betömik. A füst színe mutatja, hogy kész-e az égetés vagy sem. Általában, a 45 köbméterből 45 mázsa faszén készül, amit azután a kohászatokba szállítanak és innen a bakjától eljut a Ko­vácsok műhelyeibe, a házi­asszonyok konyháiba is. Nem pusztul ki az erdő! Szántó elvtárs iratokat szed elő a fiókjából. A feljegyzé­sek mutatják, hogy ültetnek is a kitermelt fa helyébe. Ce­ruzája végigfut a neveken ée sorba diktálja, hogy Bükkhá- ton 12.9, Felsőerdőn 17.4, Szá­lason 5.6, Lajostanyán 12.0, a Cser erdőben 2 és Velányben egy hektár kerül beültetésre. A csányoszrói 110 holdas ker- •észetben a csemetéket már kiemelték a földből és elver-' melték. Csak a hó olvadása“- várják és azonnal megkezdik a mintegy 53 hektárnyi terü­let fásítását. Tölggyé1, juhar­ral, feketefenyővel, kanadai nyárral és kőrissel. Sletht keli vele, mert a felszabadulás: versenyben arra kötelezték magukat, hogy március 31-én a kijelölt területnek má: .- . egyetlen négyszögöle sem lesz - | ielepítetlenül. c8£^-<«CSc*<»eS<í<*CScí<#eScí^ Megállapította., hogy sok javi-'ó l^iovP'pink nXOinÚhan i tanivaló van még a bér, a tei-i§ — ............. ----------------­Ä melési é s a munkavédelmi bi­zottságok munkájában, mert nagyon kevés segítséget nyuj-\ tanak a feladatok megoldásá­hoz. Ezeknek a bizottságoknak & m • MIKOR MAR őszi nap- — Dehogy is furcsa, — ja a szerződés évenként 100 »sugár bukdácsol a hegyoldal- mondja Horváth elvtárs. — vessző telepítése kötelező. Ifj. LeveJezői értskeztetet torfotíak a szerkeszlcségben A Dunántúli Napló szer- kát, a műszaki vezetőkhöz uta- kesztosége szerdán délután sítja őket. A kásőnjövőkkel ipari levelezői értekezletet tar- szemben pedig feleslegesen is tini Az üzemi levelezők, tudó- adminisztratív eszközökhöz fo­citok elmondták, hogy a Du- lyamodik. Viszont Harvan Jó- j bántüli Napló most már sok- zsef elvtárs elmondotta, hogy ®mult betekben. Hada idézzem a ráfordított munka esetleg ka! több helyről közól cikke- náluk másként igyekeznek ne-2a levélírónak csak egy sorát: másnak gyümölcsözött, két és az apróbb hírek is ér- vélni a dolgozókat. A Bőrgyár-és sfr az ember lelke, a kormánvprc.vr.-'jri.nak ban, roeg-me-íjbotolva szőlő­karóikban, puttonyos, szürete­lő emberekben; ökörnyál kó- jdorog a présház körül, ahol ja hegyoldalnak édes csillogó ,'eve csurran hej, de jó is ak­ikor szőlősgazdának lenni! Ha­jnem a szőlő nemcsak szüret­ikor szőlő ám! 490 öl területein alul nem volt beadás. Igv aztán, ha a bérlő Hornung Károly a kötelező 100 helyett négyszázat telepi­egész évben feléje se nézett, tett s így sem adót, sem bór­ákkor is hozott valamit. Az letet nem kell fizetnie. Még­is ingyen jött, „ dologtalanok- szűntek a 398 ölek, de a meg- nak. S a dolgosaknak? Hát munkált, gondozott szőlőből azoiknsik se sok kedvük volt a bőven futja beadásra is. — A munkához, mert a szerződé- most megalakult gazdakörben sek rövidlejáratúak voltak, ­szőlészeti csoportot szándé- Levelet kaptunk Siklósról a mire hasznát láthatta volna, koznak a gazdák létrehozni. FELESLEGES VOLT hát elsiratni az előbb a siklósi OFA-szőlőket? A siklósi OFA-szőlők még mindig siralmas ál­lapotban vannak, ami annyi ményeit. 1953 őszén megindult <iv* rablógazdálkodás után a re ham a szőlőkért. Az OF A érthető is. Nem kukorica az, elmondta, hogy januárban 18- ebédidő alatt a hangos híradó-»senki sem gondozza...“ an keresték fel s arra kérték, ban pellengére állítják. Most* Nagy szó” ez! Siklós, ez a hogy írjon észrevételeikről, már ritkábban fordul elő ilyes-GZinte történelmi bor­problémáikról. A kérésnek ele- mi, megszilárdult a munkaié-«vidékünk, a „siklósi fehé: get is tett. gyelem. ^hazája, a borairól messze föl­Levelezőink nagy örömmel Nemcsak az üzemekben, ha-Időn híres Siklós nem fog töb- ribén megszűntek a szőlőterü­fogadták azt a- ^bejelentést, nem a MÁV-nál is komoly^bé derűt, jókedvet vinni az letek kiadósával a gondjai. — szőlők gazdájának, a siklósi tanácsnak — közben a régi ta nácsot leváltották — egysze­hegy egy év után meghozza gyümölcsét! De nemcsak ez a hiba. Még mindig súlyos ba­jok vannak — kivált a szőlő­elosztás körül. Azt mondta hogy a januári 1255 levéllel eredmények tapasztalhatók, (‘[emberek asztalára? Pusztulás- HanmTgond heiyébe gond jön, Horváth elvtárs: „Ahhoz, hogy szemben, februárban mar 1913 akad azonban itt is hiba. Erről vannak ítélve a siklósi sző- „ m P7 l#»tt A 3 szőlőt ötonHnvini l/^hpowapn levelet kapott a szerkesztoseg. Köhler László elvtárs, a me-olők? Ebben nagy részük van üzemi gyei tanács ipari osztályának 3 Hatszáz hold szőlő terül el levelezőinknek, tudósítóinknak vezetője mondott el egy pél-»a határt ölelő dombokon Eb- is, akik faradhatatlanul látjuk dat. A Mohácsi Mezőgazdasági 5bő; s?ázhúsz hold OFA tártá­éi híranyaggal az újságot, be- Szerárugyárnak két vagon fát % iaw^Ví kiadva Mazdáknak számolnak az eredményekről küldtek. Mivel a fa nem volt már<’s felvetődd kérdés és a hibákról. Most is erről megfelelő a sikló». Faipari ga &,J6sl Lölök létének vagy beszéltek. Vállalathoz akarták további­Gál János elvtárs örömmel tani feldolgozásra, de a MÁV t/ürctelő újságolta, hogy üzeműk már az[ a választ adta: ki kell ürí-g^™^0“ csak 6Zurctel° ötödször nyerte el az élüzem teni a vagonokat, újabbakat ö°~ catenak . s most egyszerre az lett a nagy probléma: kinek adja­nak szőlőt? — Nagyobb gond a résinél. — állítja címet. A Patyo'at Vállalat har kell igényelni, csak azután’ Évekkel kellene vissza,per­Sokkal nagyobb, Horváth elvtárs. IGEN, rossz még ma is a siklósi szőlők helyzete, délről vannak már a két év előtti idők! Kétségkívül sok ered­ménnyel dicsekedhetünk. A a szőlőt gondozni lehessen, egv embernek nem szabad 800 ölnéd többet adni, mert azt már nem tudja megművelni.“ Ez igaz. A 35 OFA szőlőbérlő közül 10 nem kapálta meg a szőlőjét. | — Hogy is volt az a Mérei- ügy? — Hat kérem, a Mérei pé­csi lakos, aztán már évek óta nem gondozza a szőlőjét. nehéz az jét vesszük a bajoknak”. Az értekezlet felhívta a szer­kesztőség figyelmét, hogy nem mindenütt ilyen jó az üzem­vezetők kapcsolata a dolgozók­kal. Arann Pere ne né elvtá's­1 Hriényi Vilmostól és An- delkezik. hogy várni h ’’tói FehyvesinétŐl Kiss Im" második határidőre, tíz napig. Hanem arra már kihajt a sző­lő, s hiába vesszük el az ille­tőtől, kényszerhasznosításba madszor tettélOam. K»m* mehet , (a Slklto Ez mlj-jja™« ™ “J““1 ■ S.jfSj'ií ó&rtft *Än. mer, u, gozókkal való jo Kapcsoiaioaii hentes. 5 tőkék „Mezceezdaeáafe-Vszt^ szőlőt így Krét Jánostól, Bo- Ha nem metszi meg az első látja a siker V^kát. „Műszaki Hibák vannak a meszesi|si hatArozat efött ku.yának se 'dócs 'Istvántól, Berta Lajos- határidőre, a törvény úgy ren vezetőink, de en magam is építkezésnél is. Bertram elv-»keUett szőlő« _ r^0Tldia ló! Hriényi Vűmnctól és An- delkezik. hogy várni kell a mondotta — nemcsak akkor J eim0ndotta, hogy a laka-í ,..ná_ _monaja a t-Oi, nexenyi látogatjuk meg a dolgozókat, . k még csak most szerelik v: ' 0I7dtj1' ls ^n e ha e .ívik vaev mcásik üzemrész aitókra a zárakat v\ ,s‘ Vltte a boldog, bol- rét öl. Mager Mátyástól. Mag­nehézségekkel küzd. Máskor is ® t az épületeket ugyan mégL“f d°'8°s J°tl c szőlőtermelők munza­kikdriilk véleményüket * * U«fK * * kát nem szereztek be időben. ?siklósi szőlők A? akkori fa. Az ipari levelezői értekezlet ács —- most már börtönben hasznos volt, számos eredmény Aülnek vezetői — rablőgazdája re és sok hibára hívta fel a fi- ivóit a sző’oknak. A régi szer- gyeimet. A szerkesztőség ígé-Sződések lapjain a „bérbevett nő‘elmondta1 hoév ‘ AUcV "elv- retet tett, hogy levelezőinknek » -.zőlőterület nagysága“ című L-U r norcelánuvár igazgató- és tudósítóinknak az értekez- írubrikában ilyen számok sze­STiüSSÄÄB: 3» öl. :*» öl »0» gatja a hozzá forduló .dolgozó- közeljövőben megváló^ ja, kedve is. Nem is csoda: a szer­ződéseket Keresztes Ferenc­cel. ifj Berta Jánossal. Dénes Istvánncl, Bruszt Antallal. Varg.j Vincénével és a többi jó gazáéval a tanács már nem egykét évre hanem ft— 8 sőt tíz évre köti meg Meg­kezdődött hate'más mértek­ben az. új t.eleoítés és a tőke­kellene adnunk, de a kihaj­tott szőlő már senkinek sem kell. Miniszteri intézkedés kel­lene kérem, miniszteri intéz­kedés. Hát ez is igaz. Hanem a kérdést megkerülte a tanács­elnök elvtérs, mert a Mérei már évek óta nem műveli a föl. 396 öl. Ejnye, de furcsa! pótlás is. Holdanként —mond- szőlőjét s még így is nyerész­kedni akar. Ki akarta adnia neki kiadott szőlőt Mohácsi Jánosáénak, aki szereti a sző iőt, becsületesen munkálja is. Ki akarta adni egy évre e hogy addig hozza rendbe ugye pótolja a tőkéket, s a gyümöl­csét három év múlva majd 6 élvezi. A Mérei. — És Weinenéknek mennyi szőlőjük van? Ugyanis ők hatvanéves há­zaspár. Ketten vannak. a> asszony a szőlőkben lévő szö­vetkezeti boltban dolgozik, az ember meg a szőlőben. Úgy hallottam, 4—5 hold szőlőjük van. — A, dehogy is elvtárs, de hogy is! Mennyi is van? — hajol a papírok fölé, betűzi számolja: — itt 700, ott 190. amott meg ... szóval összesei: kétezerháromszáz négyszögök Hogyan lenne négy-öt hold' Alig másfél hold. Hát ebben megnyugodtam, 2800 öl, az tényleg nem 4—5 hold. Csak mikor már messze jártam Siklóstól, ötlött fel bér nem hirtelen: mit is mondot; a beszélgetés elején Horváti: elvtárs? „ ... ahhoz, hogy a szőlő tisztességesen meg le­gyen művelve, egy ombernek- 800 négyszögölön egész évbe: jut munka ...“ Hát igen. Ha az öreg Weinernek is csal-. 800 öl lenne, akkor jutna Ko váos Ferencéknek, meg má­soknak, akik annyit járnak o „tanács nyakára szőlőért.“ így áll hát a .siklósi szőlők ügye. Kis problémáié, a na­gyobbakat már megoldotta a mezőgazdaságfejlesztési hatá­rozat, megoldotta eddig a ta nács, de oldja meg ezeket Is! ... HOGY TÖBB aranyló must csurranjon ősszel a ká­dakba, bővebben teljenek a puttonyok, s a dohos pincék mélyén több hordóban érjen az aranyló siklósi fehér, több örömet derűt, palackba zárt jókedvet vive az asztalokra. IszaL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents