Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-31 / 76. szám (72. szám)

Testvéri üdvöslet a szocializmust építő és a békéért küzdő népi demokratikus országok dolgozóinak ! „A pécsi keltetőállomás eredményei maguktól beszélnek: gyönyörűen megy a munka !" G. A. Kodinyee szovjet tudós látogatása Pécsett Büszkék vagyunk eredményeinkre Javult a lakosság ellátása (ieargtj Árkédjervics _ Kodi­eret: professzor, a mezőgazda- sági tudományok doktora, szerdán, március 30-án láto­gatást tett a pécsi keltefcőál- lomásoo, ahol új eljárás sze­rint válogatják ki a keltetés­re kerülő tojásokat. Lapunk munkatársa a TTlT értelmi­ségi klubhelyiségében beszél­getést folytatott Kodinyee elv- társsaL KÉRDÉS: Mi a véleménye a keltetőállornáson alkalmazott esírakoro pg-vizsg á la ti mód­szerről a keltetés eredményes­ségével kapcsolatban? VÁLASZ: Rendkívül nagy horderejű kérdésnek tartom, amelyneík még alapos, tudomá­nyos tisztázása feltétlenül szak séges. Az a véleményem, hogy a kelést százalék fokozható vele. A Tápiószelei Kísérleti Gazdaságban például a csíra- korongozási módszerrel szelek tilt tojásoknak 93.53 százaié­iul kelt ki, ami rendkívül nagy eredmény. A keltetőállomás­nak fel 'kell vennie a kapcso­latot mind az Allattmyésztési Kutatóintézettel, mind az Agráregy etemmel. KÉRDÉS: A Dunántúli Nap­ló szerkesztősége a tél folya­mán közvélemény-kutatást ren­dezett a baromfitenyésztők kö lében. A laphoz küldött vála­szok azt tükrözik, hogy • az ilyen módon válogatott tojá­sokból kelt csirkék felülmúl­ták a többieket. Véleménye szerint jelent-e előrehaladást a csírakorong vizsgálati mód­szer a tenyésztői munkában is? VÁLASZ: Természetesen! Nyilvánvaló, hogy nagyobb esírájú tojásokból életképe­sebb csirkék kelnek, melyek 1 gyorsabban nőnek és ellenál­lóbbak a betegségekkel szem­ben. Az ilyen csirkékből fel­nevelt tenyészállat feltétlenül jobb is. Úgy vélem, az állat­orvosi tudomány is megtalálja az üggyel kapcsolatos teen­dőit. Igen fontosnak tartom ezt a módszert a baromfiállo­mány minőségének emelését szolgáló tenyésztörzsek kiala­kításában, a baromfiak neme­sítésében. Fokozottan érdekes ezekután a termeléssel kap­csolatos kalkuláció kérdése. KÉRDÉS: Hogyan foglal­koznak a csírakorong vizsgá­lattal a Szovjetunió baromfi- tenyésztői? VÁLASZ: A Szovjetunióban tudományos problémát képez és a moszkvai Állattenyésztési Kutató Intézetben foglallcoz- nak vele. A kísérletek befeje­zéséig általános elterjesztéséi nem javasolják. Véleményem szerint a pécsi keltetőállomás kísérleti munkája előrehala­dottabb stádiumban van. To­vábbítottam már a Szovjet­unióba a pécsi keltetőállomás eredményeiről szóló részletes beszámolót. KÉRDÉS: Mi a véleménye professzor elvtársnak a pécsi és általában munkájáról? VÁLASZ: A keltetőállomás eredményei maguktól beszél­nek: gyönyörűen megy a munka! Igen jól kapcsolják össze a tudományos kísérlete­zést a. termelés gyakorlati fel­adatainak megoldásával. 31 százalékos átlagos keltetésük — méghozzá nem saját ter­melésű tojásokból, — óriási százalék. — Megvalósították a kelte­tésre kerülő tojások kvarc­fénnyel történő besugárzását is, amellyel a csíra élet képes­ségét fokozzák. Az ilyen tojá­sokból leélt cstrkék két-há- rom grammal nehezebbek a többieknél. .Ez nagyon sókat jelent. A kvarcfénykezelést én kísérleteztem ki Pécsett és a nemzetközi szakirodalomban közzétett ismertetésem nyo­mán a Német Demokratikus Köztársaság területén a föld­művelésügyi szervek vala­mennyi keltetőállomáson tör­ténő bevezetésre javasolják. Georgij Árkádjevics Kodi- nyec elvtárs a megye állatte­nyésztő szakembereivel foly­tatott barátságos eszmecsere után üdvözletét küldte a kel­tetőállomás dolgozóinak, majd keltetőállomás kísérleteiről Budapestre távozott. A kölcsönös segííség eredménye.. A komlói állomás két legjobb brigádja, a Petőfi- és Nossuth-brigád megígérte, hogy munkamódszerük útadó Aval a felszabadulási műszak alatt olyan segítséget adnak a Tán- csics-brigadnak, hogy azok felzárkózhassanak melléjük. A Táncsics brigád a 24—25-i éjjeli szolgálatukban tanító­mesterüket is túlszárnyalták a túlsúlyos vonatok összeállításá­ban. Szolgálatukat nem ötletszerűen kezdték meg, hanem ahogy azt segítőjüktől tanulták, munkatervet készítettek, így indult útnak ezen éjjelen a ferencvárosi irányvönat 468 tonna és a Rákosrendezői irányvonat 691 tonna túlsúllyal. GÖRBE ZOLTÁN tudósító. Am étmxéit hat évben Baranyában szüntele­nül te egyre gyorsabban fejlődött a kereske­dettől hálózat. Állandóan növekedett az álla­mi és a szövetkezeti üzletek száma. Ezt bizo­nyítja ez alábbi statisztika is: 1949-ben 98, 1950-ben 324, 1951-ben 401, 1952-ben 442, 51953-ban 458, 1954-ben 569 ál­latni, illetve 272 — 331 — 434 — 438 — 44S — 472 szövetkezeti üzlet gondoskodott a dol­gozók jobb áruellátásáról. A Pécsi Elelmisicrkiskeres- iedehrd Vállalat Kossuth La­jos utca 69 szám alatti ő. «. Csemegeboltja az elmúlt év szeptemberében nyílt meg. Az Irányi Dániel-téri régi üzlet szűknek b'xonjuM, ezért 444 ezer forintos beruházási költ­séggel megépítették a mosta­nit, amely Pécs egyik legkor­szerűbb, legmodernebbül be­rendezett boltja. Csemegeárnt, fűszert, élel­miszert, háztartási cikkeket, dohány- és édességárnt hoz forgalomba. Hétköznap reggel 7-től este 19-lg, vasárnap pe­dig reggel 8 órától déli 13 óráig áll a dolgozók rendelke­zésére, hogy akik hétköznap nem tudják áruszükségletüket beszerezni, azok vasárnap is vásárolhassanak. A Fodrászkisipari Szövetke- zct Rákóczi út 28 szám alatt lévő 14-cs sz. férfi fodrász üz­letét egy évvel gzr'őtt 30 ezer forintos beruházási költséggel létesítették. Korszerűen fel­szerelt, ragyogóan tiszta. Szá­mos képeslap, újság és sakk áll a vendégek rendelkezésére, hogy a várakozási idő alatt szórakozhassanak. Az üzlet reggel fél 7-tól este 9 órá'g áll a dolgozók rendelkezésére; a fodrászok két műszakban vég­zik munkájukat. A hideg és meleg vízzel felszerelt üzlet dolgozói nemcsak borotválás- sal és hajvágással, hanem fej­mosással is foglalkoznak. ,Ms.ak oiLdle.it“ 4 Mohácsi Selyemgyár fel ső szövődéjébe ugyai hiába szerelnének be hangos beszélőt, nem sok teteje lett ne. Úgy zúgnak, zakatolnak < fényes selymeket, béléseket ingnek való anyagokat szövi gépek, hogy a saját szavát se hallja az ember. így hát in­kább nézelődik. Gyönyörkö­dik a katonás rendben sora kozó, gyorsmozgású gépekben, hozzáértés kell a munkához. De meg valami: szeretet és lelkiismeretesség is. Es Gerti Mária úgy ismeri, szereti gé­peit, mint anya gyermekeit. Ha háttal áll is a gépnek, egy bői megmondja, mitől akadt meg: elfogyott-e az orsóból az anyag, vagy elszakadt-e a szál. Boszorkányos ügyesség­gel matat a feszülő ezernyi szál között és néhány pillanat gyárt hat gépén egy esztendő alatt... És az csak tisztára véletlen, hogy a 40 ezer méter­ből 38 ezer méter extra és el­sőosztályú, mint ahogyan az is ilyen csodálatos véletlen, hogy ebből a Mohácstól Pé­csig elérő 40 ezer méterben nincs egyetlen centiméternyi selejt sem. G. L. A Pécsi Hús- és Tejkiskc- reskedclmi Vállalat Rákóczi­ét 32 sz. alatti 60 -as számú boltja, amely a vasútállomás­ra igyekvő dolgozókat látja cl áruval. Az üzletben bevezet­ték a poharas tej és poharas kakaó árusítását, a dolgozók a helyszínen is fogyaszthatnak, ^^lÉpíatjl EaienkíVÜ1 tetőiteket, konzer­ja veket, tejféleségcket és cukor­kákat hoz forgalomba. Az üz­let látogatottságára jellemző, hogy havi forgalma déri az átlag 05—100 ezer forint for­gatni at. az asszonyokban, lányokban, alatt megkeresi, megjavítja a akik hat gépet etetnek, gon- hibát. És a lelkiismeretesség? á* doznak, látnak el egyszerre; a Inkább felfejti a kész anyagot t versenytáblában, ahol egyetlen I— pedig ez fáradságos, nehéz f egy száz százalékon alul tel- murika, — mint hibásat ad- f jesítő dolgozó sem szerepel. on ki a kezéből. f Azután, mikor megszokta a fül a gépzajt, mikor hozzászo­kott a szem, hogy a szájról olvassa le a szavakat, már beszélgetni is lehet. Ugyan kivel ereszkedjünk szóba ások szövőnő közül? Hát Gerti Ma­riával! Egyrészt azért, mert a versenytáblán az ő neve mel­lett ékeskedik a legmagasabb szám, másrészt pedig meri Molnár elvtárs, űz igazgató annyi jót mesélt róla, hogy item egy fiatal lánynak, de egy egész üzemrésznél- is di­csőségére válna. ... . Érdékes lány GerJ, Maria. Ö is hat gépen dolgozik mint társnői, szapora kezek ' ­ja az üres orsókat csomózza az elszakadt szálakat,_Jesz- vesz megállás nélkül, munkalcözben egv, sem hervad le arcáról ~ soly. Jókedvű, szívesen - a munkáról, magáréi, járói, csak akkor főn * ’ ha valaki az eredmények után érdeklődik nála. .- Hogy én vagyokjz első a versenyben? óh, ez véletlen! — Hogy az elkészült 95 százaléka extra ,1jtn és elsőosztályú? Ez lS véletlen. — Hogy mennyi a ■ . ?m Jaj, mit gondol az elvta selejtet gyártunk? „ Nincs ebben semmi gősség — erősíti. ~~ ™Vegés,’ hozzáértés kérdésé az g • A 130 százalék is, a 95 százalékos minőség f*­Igaz, ami igaz,. Feleméi selejt? Qil „ÜítinyL (Szaliuuuihun IC roó LC ivw--------- \ Igen, hát ez a „véletlen.”... f 7 UZMARÄS volt még a hatar, ami- Meg az is csak véletlen, \ kor a szuLimámi gazdák kijártak '■ogy a fiatal szövőnő súlyos . az erdőre fát hasogatni, rozsét kötöz- peráció után nem, fogadta el 1 getni ilyenkor aztán a nyulat szima­^ámVaebszövögép wl^Te™ $ to!ó és a vadászpuska sem ma­észetesen az is véletlen, hogy ) radt otthon. 't nem ő maga, hanem tár-a a vadász szenvedély még az ulti­N<TÄ Sérti Mária sze-i «^1 is rosszabb. Órákig les a nt ’mindez csak véletlen is, i vadra szótlanul, pisszenés nélkül. Most érintünk nem az. — Mint 4 rapótoltáík a favágók, bizony neon áll at>gyan az sem az, hogy eb- f el egyiknek sem a szája. Minek is, hi- bi az üzemben sok-sok Gerti i szen nem körvadászatra jöttek. "fiához hasonló asszonyt es |> ™„|L. ,. . . , „ iá;t találhatunk. * u Büszkék ezek a szuhmámak a oben az üzemben kérték a ) hatarukra, az erdőkre, a török vér áz- te> felemelését és a terven I1 tatta földekre. Innen szól a környező fel\ gyártott selyemnek majd f népek száján élő, a favágók ápolta “3“ asszonyai, leányai örül- f monda is a nagysztvű Szulejmán szul­tánról. Nem kds történet ez, de hadd mondjunk róla néhány szót! A törökverő Zrínyi Miklós cudarul bánt el a várostromló janicsárokkal. Már-már úgy látszott, hogy csatát vesztettek a pegányok. Szulejmán szul­tán a harag ckozta gutaütésbe belehalt. Hogy a rossz hír ne bomlassza a csapat rendjét, fegyelmét, eltitkolták a vezér halálát. Belső részét, agyvelejét kiszed, ték és eltemették valahol a szuHrnáni határban, testét bebalzsamozták és élő­ként mutogatták az előtte elvonuló ka­tonáknak. Egykori török történetíró feljegyzése: „A nagy szívű Szulejmán _ __ , _ __ szultán szíve megszakadt annak láttán, sz öűrY az örökösen kattogó } hogy legjobb vitézei miiként pusztulnak kö-öttZ1*’ a szület° selymek A el a gaz, vérszopó Zrínyi békanyálas anyaaof fia seMniet, in0~ é árkaiban ...” ne fez^úíést vásárolnál, hát A Régi dolog ez már, de a hősi em’ék ezeket 'ezz ™a róla’ hogv f ott él az emberek szívében. így tere’.o­ban j.'Mohácsi Selyemgyár) <jött hát a gazdálkodásról Zrínyire a Mária Egymaga Gerti) szó, s a hőstettekről a mai munkára, w ágy iO ezer métert é * 10 éves szabadságra, és mivelhogy ne\ Nékik készül szoknya, ' Pfhlik belőle. Ebben az ^.Hben kezdeményezték a ötA^bí őrjáratot. Az ilyen1 Gettók során a meósok fel- 1 ‘Visítják a dolgozókat a ' Sé£fahibák okairól, jelentö- tiszt}' ltt kezdeményezték a virágos munkahelyekért DIS?elmet' Itl szervezeH *' mal?úsáa ener0iaőrséget és 1 sebb mi sem természete­munFint az’ h09y e°y VW- ! snhh„ lesz61 a fűtőnek: las-, légbőlC testtel! Elé° a ,ne~ Sok. nz em\ ijat, sok szépet talál gazdák vágják itt az erdei fát — újra vissza a gazdálkodásra. — Nem rossz dolog az a közös — suhint fej széjével Faikas Vendel, a párt titkár, — csak hát új! Szokatlan! — Fenét új! — szólt közbe egy hang. — Régi az már, csak, nekünk .. Farkas Vendel elejtette a fonalat, a favágók kezdték göngyölíteni. így kezdődött... A I* A RTX AGG Yll LÉS EN kovácso- lódott egységessé a közös gondo­lat: „Termelőszövetkezetet alakítani !'* Másnap a parasztok is elkapták a szót, belopódzott munden po«tára. Érezni, szá­molni, gondolkodni kezdtek az emberek. Most derült csak ki igazán, hogy sok gazda tudatában, szívében, bensőjében ott élt már ez a gondolat, csak nem akadt ember, aki kezdeményezett, szer­vezett, bátorított volna. Nem volt ki elsőnek nekiveselkedett volna, hogy: — Belépek! Hanem a párt Központi Vezetőségé­nek márciusi határozata után Farkas Vendel, Szulimán község párttitkára cselekedett: elsőnek írta alá a belépési nyilatkozatot. Ezután a járástól kikül­dött Jerszi -Istvánnal, Miók Jánossal és Juhász János tanácselnökkel közösen meglátogatták azokat a dolgozó parasz­tokat, akikre eleve számítottak a ter­melőszövetkezet megalakításában. Nem csalódtak: jött Borsó Lajos felséges­től, hat hold földjével. Jött a Szátner család hét holddal, aztán Kerék Feren. cék, mindahányan családostól a párttif- kár után ... Csiba Sándor és Kőröshegyi György- né másnap bekopogtattak a párititkár ajtajáfc — Mi is itt vagyunk, már ki ne hagy­janak bennünket.. A bíborvörös színben búcsúzó nap a pincesor mögé lopakodva még vissza­lesett Tanai Imrére, Szulimán község kistoírója, aki vállán kereazübevetett dcbszíjjal a falu végén, mint még soha úgy verte a kutyabőrt. Kiöltek az em­berek a kiskapuba, fülelték a kerít­sen belülről, a megnyíló ablakokból: „Közhírré tétetik, hogy ma este kul- túrotthonunkban megalakul az új téeszcsé. Mindenkit elvárunk ..." Elsőinek azok nyitottak ajtót, akik már aláírták, de eljöttek azeík is, akik még nem kanyarították oda nevüket. Lassan megtelt a kultúrház. Sokan az­ért jöttek, hogy végignézzék, hogyan is alakul egy termelőszövetkezet, má­sok azért, mert odacsalta őket valami belső érzés. A legtöbbje pedig azért, hogy flelépjen a tsz-be. Nem várhattuk meg végig a gyűlést, — nem írhatom le, hogy történt Far­kas Vendel párttitkár elnökké választá. sa. A hivatalos jelentés is csak így említi meg, hogy a Központi Veze­tőség márciusi határozatának megjele­nése óta megyénkben ez a harmadik újonnan alakult közös gazdaság. [VEMVOLTAM OTT, de az biztos: ^ ez a 16 faluja emlékére büszke dolgozó parasztember, aki ott a gyűlé­sen a töröknevű faluban, a törökverő Zrínyi nevére keresztelte az új term" szövetkezetei, — hazánk máso<j:' bad évtizedének küszöbén roe helyes irányt.,.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents