Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-03 / 52. szám

1955 MÁRCIUS 3 NAPLÓ s A szavai döntés Gondosabb munkát a tatarozásoknál! szövetkezet. Miért, ilyen is van? — Csak volt. ; Vo't pediglen Szaván az 195'. Márciusában 41 taggal meg­fakult Békotábor termelőszö- 'vtfcezet. Áz első évben szé- ten gyarapodtak, a-mumkaegy- tegek után csali a pénzbeni *eS!>esedé3 24 forintra rúgott, •“tán.?! Aztán 1953-ban nyolc ^rihtot, 1954-ban pedig csak 128 forintot részeltek a tagok. 4. .három év előttinek csak- ••em egyhatodára zuhant a jö- ''"ílelem. Talán csak a pénz- teli? Kém! Kukoricából pál- teui 53-ban három kilogramm iutott egy munkaegységre, 5^ben semmi! Az állatállo­mány romlott, a fejési átlag ® tgyre csökkent... . Ezért hívtak minket sze- &*iyedő szövetkezetnek. Ha- üfün, ez már a múlté! . Február 15-én közgyűlésre Wtt össze a tagság. Már na­pokkal előtte zsongtak, bong- a faluban. Tudták a kívül- telók; nagy dologra készü­lünk. A szálkás betűkkel néhol ‘pjzolt, néhol elkapkodott írá- te jegyzőkönyv szinte elénkva- •'äzsoija a közgyűlést. Olvassuk 0eak-! Második napirendi pont: a háztáji gazdaságok rendezése. .»A tagság a szövetkezetből eSyhangűlag kizárja: Deli Já- ■josnét. Csömör Józsefet, La- “®áyi Júliát, Kálmán Irmát és Jt®3ip Lajcisnét“. Ennyit mond terűi a jegyzőkönyv, se többet, J9 kevesebbet. Pedig r.agy do- •o? ez! Itt állnak körülöttem emberek, Kovács Pál, a könyvelő, K. Horváth József elnök, H. Kovács József, Akinek felesége tavaly 490 •hunfcaegységet szerzett, Kis “*kab Lajosné munkacsoport- M«zető és még néhány an szö­vetkezetiek. Mindenki beszél­ni akar. Megelevenedik az el­etek évek minden hibája, s ptok közül elsősorban a ház- teji gazdaságok körüli rende- tetlenség okozta óriási károk. Szegényedő Régi seb terra, az volt ez. a „háztáji kér dés “ — A megkapták szöy.-tagok egy Hold háztájit, hanem kis szőlő is jó lenne ügye S'1! a hegyben, vagy egy-két °tecske vagy két-három hol- tfpska, mert ugye a háztáji “tán nincs beadás sem. Így tevődött a földszerzés, aztán 'őneki van. hát nekem miért legyen?“ okoskodás alap- •te' lassan több lett a háztáji, a közös. , »Első a háztáji“ — lett a ;tefzó és a munkacsapatveze- sokszor dolgavégezetlen lőtted ki a tagok házából, mi­kor munkára hívták őket. „Majd ha az enyém meg lesz, akkor megyek.“ Józsip például otthagyta az aratást, és ki­ment a szőlőjébe dolgozni. A háztáji kukoricát megkapálták háromszor, lett is vagy húsz mázsa az átlegtenmés, hanem a közöst, azt nem. Nem is ter­mett fele annyi sem. De nem­csak a munkával álltak így. Szédelgett a tsz egyik disznó­ja. Állatorvost kéne hívni — vélte valaki. „Nem az enyém, hadd dögöljön!“ — vágta rá R. Kovács József. Nem, ez így nem mehetett tovább. Tudta a tagság becsü­letes része és tudta az a ki­lenc kommunista, aki a szö­vetkezetben van. De csak húzó­dott, halasztódott. Ha egyese­ket figyelmeztettek: nem lesz ez így jó, emberek — köny- nyem jött a felelet: „Te be­szélsz, hisz te sem vagy jobb!“ Végre február 15-én intézkedtek! ... „Nem és nem válók meg a háztájitól! Nem érdekel az álapszabály“ — mondták egye­sek, de a kezek magasba emel­kedtek: kizárták őket a szö­vetkezetből! Kizárták azt a Józsip Lajos- nét, akinek férje és apósa már 1953-ban kilépett s az asszonyt is csak azért hagyták benn, mert a lovat és a gazdasági felszerelést nem kapták meg. De a 11 hold földet kivittek. Kizárták azokat, akik jcbtan ragaszkodtak a 3—4 hold OF A földekhez, az egy-két holdmyi szőlőkhöz, mint a közös gaz­dálkodáshoz. „Ha nem váltok meg tőle, ha nem kedvesebb nektek a szövetkezet, hát men­jetek.“ — De csak Józsip Lajosné ötödmagával? Nem! Emberek innen addig nem megyünk el, míg mindenki színt nem vall! Alapszabály szernnt, vagy anélkül? Mindenki emberek, mindenki! ...És sorban állanak fel: Kisjakab Sándor, aki lemond a háztájin kívüli 1000 öl szőlő­jéről, Kozári Sándor, aki a közösben keresi a boldogulá­sát, ezért 600 öl szőlőről mond le, Kovács Pá'ék és a többiek. És ahogy felállnak, előtör­nek a régtől meghánytorga- tott szavak: — Mink virágzó tsz-t aka­runk ... Én éjjel, nappal dol­gozom, mert a tsz az enyém... Á md boldogulásunk a terme­lőszövetkezetben van elvtár­sak, nem a háztájiban . Nem fejőstehén a tsz, amin keresz­tül könnyen be lehet csapni az államot a beszolgáltatással... Nem azért jöttünk a szövetke­zetbe, hogy újra egyénileg gaz­dálkodjunk ... És mikor betellett a francia- kockás papírra írt jegyző­könyv, kedden este, 22 ember lépett ki a hűvös éjszakába, akik mindnyájan tudták, hogy ezzel lezárult a szegényedés ideje. Hogy ez így lesz, annak már csalhatatlan jelei vannak. A kitett Csömör József he­lyett most Kovács Pél látja el a tehenek gondozását és a könyvelést is. Jól-e?! Meghi­szem: A két hét előtti hat li­teres fejési átlagot 18 literre emelték. „22-en vagyunk, de erőseb­bek vagyunk, mint mikor még egyszer ennyien voltunk. Mert ezek egytől egyik szövetkezeti emberek. Szívükkel, minden erejükkel!“ Ma már tervezgetnek. Ba­romfitenyészetet, pulykatenyé­szetet létesítenek, méhesük van, azt is szaporítják és még mennyi, mennyi terv! Hogy milyen reményekkel indulnak? Hogy mit várnak? —■ Jöjjön el elvtárs, a zár­számadásunkra! Meglátja, mi álljuk a szavunkat! ISZAK A BARANYA MEGYEI Épí tő és Tatarozó Vállalat nem­régiben fejezte be a Kossuth Lajos utca 72 és a Sailai ut­ca 41 számú házak tatarozá­sát. Bár sok munkát rende­sen elvégeztek, több helyen durva hibáik mutatkoznak. Nézzük például a Kossuth Lajos utcai házat! Mezőfiék tálcását üzlethelyiségből ala­kították át. Az új fal azonban egyenetlen, repedezett „Mi­előtt kifestetem — mondotta a házigazda, — kénytelen leszek előbb magam kijavíttatni”. A Lakás alatt másfélméteres gö­dörben volt a vízóra. Ezt ki- ameü'ték, de a gödröt nem te­mették be, csak befedték pad- lódeszkával. Schweitzer Vil- mosékraál a parkett feldagadt, a villanyóra meglazult a fa­lon. Az asztalosok munkájára, az ajtók, ablakok elkészítésé­re, befestetósére többen is pa­naszkodnak, így Varga László- né, Szabó Istvánná, Keizner Ferencné Rossz a mosókony- ha ajtaja is. Az esőcsatornát sem igazították meg rendesen. Sailai utca 41. — Alexits Ferencéknél bizonyos padló­én faljavítás! munkákat csak hiányosan végeztek eL Rácz Vendelné éléskamrája beérik. Wéfberéknek megígérték alyu kas fürdőkályha kicserélését, de ígéretüket máig sem telje­sítették. Károlyiéknál a fes­tés óta nem lehet becsukni az egyik ablaicot. A lépcsőt rend- behozták, de alsó részén nin­csen korlát. Sorolhatnánk még tovább a panaszokat. Apróságok ezek? Talán igen. De elép egy ilyen apróság is, hogy megkeserít­se a dolgozó családi életét. MI OKOZZA ezeket a hi­bákat? Az egyik ok kétségtelenül egyes dolgozók hanyagsága. Vannak szerelők, asztalosok, akik nem végzik el gondosan a munkájukat. A munkaveze­tőknek sokkal lelkiismerete­sebben (kell ellenőrizniük a miunkát. Ha szükséges, ‘lépje­nek fel határozottan, ' mint ahogy ezt Gáspár György, a Szabadság úti tatarozások munkavezetője tette, aki fel­szedette a hanyagul lerakott cementpadlót. Jobban kellene ellenőrizniük azokat a mun­kákat is, amelyeket az alvál­lalkozó szerelő vállalatok vé­geznek. Az anyaghiány is gyakran akadályt jelent. De megfele­lőbb munkaszervezéssel ezen sokat lehetne segíteni. A Kos­suth Lajos utcai tataroeásnál „Igen sok pécshbányász már n Te munka módszereddel dolgozik, Valigura elvtárs !í6 ÍZ' edves barátom, Ivan Trofimovics Valigura! Már számos levélben számoltunk be egy másnak munkánkról, de most. a magyar-szov­jet barátság hónapjának közeledtével a hála érzésével és baráti szeretettel ismét Rád gondoltam. Immár csaknem három éve lesz, hogy ná­lunk, pócsszabolcsi bányászoknál jártál és megmutattad nekünk munkamódszeredet. — Tudod, én is ott voltam akkor, s átvettem tapasztalataidat, azóta munkamódszerátadó-' ként dolgozom. Örömmel írom, hogy már igen sok pécsi fejtési vájár a Te munkamód­szereddel dolgozik és kiváló eredményeket érünk el. Tapasztalataid átadásával hozzá­segítettél bennünket, hogy trösztünk a múlt évben is túlteljesítette tervét és ezért a „Munka Vörös Zászló Érde*nrend“-del tün­tették ki. Igaz, nem volt könnyű az új munkamód­szer elterjesztése. A nehezebb szovjet fejtő­kalapácsot — amellyel nálunk először dolgoz­tál, — kezdetben viszolyogva fogadták bá­nyászaink. Azóta azonoan már meggyőződ­tek ,hcgy a keményszer.ű telepekben ezek á fejtőkalapácsok sokkal nagyobb teljesít­ményt nyújtanak. > Én, mint imtnkamódszceátadó, most is a pécsszabolcsl István-aknán dolgozom és egy fiatal gyakorlóvájárokból álló brigádnak se­gítek, tanítom őket az általad mutatott fogá­sokra. Ez a brigád 1954. november elején — mikor hozzájuk kerültem, — jóval a snái százalékon alul termelt, ma már túlszárnyal­ja előirányzatát. Most. hazánk felszabadulása tizedik évfor­dulójának megünneplésére készülünk. Mi, pécsi bányászok, azzal akarjuk méltóképpen megünnepelni a nagy évfordulót, hegy fel­ajánlottuk: április 4-ig terven felül ötezer tonn» szenet termelünk. Ezzel kapcsolatban büszkén írom le, hogy felajánlásunkat már túlteljesítettük. Beszámolok arról is, hogy az egész magyar nép elítéli a háborús uszítók törekvéseit és országépítő munkája mel'ett a békeivek alá­írásával is hitet tesz a háború ellen. Kedves Ivan Trofimovics Valigura! Nagyon szeretném, ha ismét találkozhat­nánk. Addig is, amíg viszontlátjuk egymást fogadd a magam és bányásztársaim forró üdvözletét. Elvtársi üdvözlettel: RUFLI LAJOS a Murkaérdemrend arany- fokozatával kitüntetett vájár. például — a tervező hibájá­ból — először lebetonozták a kapualját, majd a mér kész betonozást végig feltörték, hogy bevezethessék a csator­nát. A Sailai utca 41-ben pe­dig rendbehozták a húsboltot és ezért Schef férőknél befalaz íak három ajtót. Scheffer Ká­roly várt két hónapot, majd saját költségén befestette la­kását. „Egyik reggel arra éb­redek, — mesélte, — hogy 4 helyen kilyukasztották nálunk a falat, mert beszerelték az üzletbe a fogasokat. A lyukat ugyan besározták, de az újon­nan festett fal közepén ott ék­telenkedik a folt.” A PIK az idén már jobban törődik a lakók igényeivel. — Lipp József műszaki ellenőr elérte, hogy a Kossuth Lajos utcai tatarozásra előirányzott, hitelkeretet 103 ezerre emel­jék fel. Lipp elvtárs igyekszik erélyesen képviselni a kivite­lező vállalatoknál a lakók ér­dekelt, de ezen a téren még fokozottabb figyelemre van szükség. Komoly eredmény, hogy ebben az évben már a PIK költségén festik ki a ta­tarozott lakásokat Kétségtelenül akadályozza az Ingatlankezelő Vállalat munkáját a munkaerőhiány, valamint a bürokrácia is. Elő­fordul, hogy egy-két udvari villanylámpa bevezetése hó­napobiig tarthat, mert a Ter­vező Iroda és az Épületszerelő Vállalat ennyi idő alatt „ter­vezi be” ezt a félnapos mun­kát. A tanácsnak is jobban kel­lene képviselnie a lakók ér­dekeit. A Sailai utca 41-ben a városi tanács igénybe vette a mosókonyhát, a húsbolt szá­mára. Ebben az esetben azon­ban gondoskodnia kellene ar­ról, hogy a házban lakó 12 család ne maradjon mosó- konyha nélkül. A TERVEZŐ IRODÁNAK is alaposabb munkát kell vé­geznie! Ne takarékoskodjanak például úgy, hogy egy ajtó részleges megjavítása esetén a nem javított rész kifestését már nem veszik be az elvég­zendő munkák közé. De a la­kók maguk is jobban vigyáz­zanak az újonnan rendbeho­zott lakásokra! Megengerihe tétlen például, hogy Reizner Ferencné baromfit tart a la­kásában. A PIK, a Tervező Iroda, a Tatarozó Vállalat és a lakók együttes munkájával ej lehet érni, hogy megszűnjenek vagy legalábbis erősen csökkenje­nek a panaszok. GYENES LÁSZLÓ LEVELEZŐINK ÍRJÁK Minden föld elkelt... ii gyöngyfái községi tanács asztalán álló vörösselyemzászló megcsillanak a Nap fényében: „A járás legjobb közsé­gyöngyfai tanács j, , * '1 ve. i/woC'H'Lt'í VKv r\j i*i irchfj j rz- lay ip t/c- it/, jjZJ. j „ nek!” Méltán került a vándorzászló a italára..* , Gyöngyfán minden tartalékföld elkelt, bár lepne még be- ÍJySÍ Mivel kifogyott, hát kértek egy táblára valót a magyar- teecskei tanácstól. Kell a föld, abból lesz a jövedelem, — vfhdogatják a gyöngyfái gazdák. Hanem aztán beadásban is .‘tettek magukért: jónéhány gazda 200 százalékon is felül tel­eltette ezidáig az első negyedévi beadási tervét. A gyöngyfái «nács versenyre hívta a sellyei járás valamennyi községét az ‘tem iránti kötelezettségek határidőre történő teljesítésében. l , AVp-7iop után egyre többen járnak a tanácsnál tavaszi ^favetomag után érdeklődni, szerződést kötni a gépállomás­áéi egyre sürQetik a szántást, a tavaszi munkák megkezdé­MESZÁROS ALBERT traktoros február 28-ig rendezem. Hogy terméseredményeim még job­bak legyenek, mint a múlt év­ben, vállalom azt, hogy amint a föld megengedi, 3 nap alatt elvégzem az őszi mélyszántás elimunkálását, simítózását. Amint a talaj állapota meg­engedi, 5 nap alatt befejezem az őszi vetések ápolását, foga­solását, hengerezését. Amellett, hogy megfelelő mennyiségű is- tállótrágyát használok, termé­sem növelése érdekében összes őszi vetéseimet műtrágyával szórom be két ízben. Holdan­ként 60 kg. műtrágyát hasz­nálok fel. összes tavaszi ve­téseimet a kukorica kivételé­vel március hó 31-ig elvetem. játszó csoport is van. Legutóbb Csiky Gergely: Buborékok c. háromfelvonásos vígjátékát adták elő. A tiszta bevételt a megalakult sportkör felszere­lésére fordítjuk s ezzel lehető­vé tesszük, hogy minél többen vegyenek részt a sportkör fog­lalkozásain. Keszthelyi Lajos kultúrotthon-igazgató. Tmada'É műn'aval... Az ibafai pártszervezet, a tanács és a Hazafias Népfront bizottság felkarolta és segítet­te a dolgozók kezdeményezé­sét. Ennek lett az eredménye, hogy társadalmi munkával 1857 méteren kitisztítottuk a vízlevezető árkot. Felszabadulási versenyben j felszabadulásunk 10. é vfar­cújának tiszteletére az ipari /tehkásság kezdeményezésére ,*kes munkaverseny indult, ^szocialista munkaverseny jakkor lesz igazán eredményes, I®, hű, falusi dolgozók is csat- 6t"ózunk hozzá a termelés, be- ”*s, adófizetés terén. ' ,hn, Muth Mátyás, Szava Ozségi 10 holdas dolgozó pa- Jszt érzem ennek a jelentő­tudom azt, hogy ha idő- elvégezzük a mezőgazda- a« munkát, eleget teszünk Jterrvmal szembeni kötelessé- ^rbknek, akkor hozzájárulunk dolgozók é’etszínvonalának n*teléséhez, jobb ólelmiszerel- tásunkhoz, saiát magunk éle- Jtek még szebbé és jobbá té- j te’nez, hazánk erősítéséhez, te béke ügyének védelméhez, v ^határoztam, hogy jó mun- teűrnal én is hozzájárulok a verseny kiszélesítéséhez, ‘ezen keresztül a béke védelméhez és ennek érdekében az aláb­biakat teljesítettel^ eddig és még a következőket vállalom: 1955. január 10-én teljesítet­tem egész évre járó sertósbe- adásomat, 15-én pedig az idei 819 kiló kenyérgabona beszol­gáltatásomnak is eleget tet­tem. Az első félévben esedékes baromfibeadásomat eddig 130 százalékban, első félévi tojás- beadásomat 100 százalékban rendeztem. 1955. január havi tejbeadásomat már a műit év­ben teljesítettem, január hó­napban, beadtam 56 liter sza­bad tejet, február havi és már­cius havi tejbeadásomat is folyamatosan 100 százalékban teljesítem. Az első negyedévi adómat már január 10-én be­fizettem és vállalom azt, hogy a második negyedévi adómat Muth Mátyás dolgozó paraszt. Szava. Keszü községben megalakult az öregek tánccso­portja, amely a február 20-i béketalálkozón nagy sikert aratott helyi feldolgozású la­kodalmas táncával. A tánc- csoportnak 34 tagja van, leg­idősebb Gölöncsér József 67 éves dolgozó paraszt. A tánccsoport mellett szín­Az ibafai lakosoknak régi kívánságuk a község villamo­sítása. A termelőszövetkezet tagjain kívül az egyénileg dol­gozó parasztok is jól kivették részüket a társadalmi munká­ból. 130 darab villanyoszlop­nak való fát termeltek ki az erdőn Gvűrűfű község dolgo­zói is vállalták a falu villa­mosításához szükséges oszlo­pok kitermelését, vállalásuk­nak eleget is tettek. ZOM1 J^VSEF tanácselnök. Rendet a matinékon ! Kilenc éves kisfiámmal gyakran eljárok a vasárnap dél­előtti matinéműsorokra, mert az iskolai szabályok értelmében — nagyon helyesen — gyerekeknek tilos este moziba, szín­házba menni. A matiné műsor helyes és jó. csak n°m olyan formában, ahogy ez a pécsi moz4,-vál a gyakorlatban tanasztnlható Sok­szor úgy érzi az ember, hogy a mozik csak „muszájból”, vala­mi „felsőbb parancsrau vagy érmen .a bevételi terv teljesíté­se”, nem vedig az ifjúság helyes nevelése érdekében tarta­nák ezeket a délelőtti előadásokat. A legnagyobb zavart talár, az okozza, hogy a matiné je­gyeket mm számozzák meg. (Lehet, hogy így akarják az ön­költséget csökkenteni.) Ennek következtében mindenki oda ül, ahová akar, ahol éppen helyet talál. Ez addig még rendjén is volna, amíg meg nem kezdődik az előadás. Az előadás rendszerint tízkor kezdődik, de előfordul, hogy még féltizen­egykor is jönnek a „mozilátogatók". Ilyenkor a jegyszedőnő sokszor percekig keresgél a lámpájával üres helyet. A felügyelet hiánya az is. hogy az előadás alatt a gyere­kek egy része hangosan beszél, fütyül, sikít. De erre nem fi­gyelnek a mozik dolgozói, sőt mi több, a Petőfi moziban feb­ruár 13-án a vetítővászon mögött égve hagytak egy villanyt, amely végig zavarta az előadást, annak ellenére, hogy többen is szóltunk a jegykezelőnek. Véleményem szerint sürgős és erélyes intézkedésekkel véget kell vetni ennek a tűrhetetlen állapotnak, hogy a ma­tinék valóban azt a nevelő szerepet töltsék be, ami miatt rend­szeresítették. VILLANYI LAJOS, Pécsi Porcelángyár. r Újjáéledi a sza’cntai dé'sziáv kultúrcsopcrr Községünkben, Szalántán, délszlávok és magyarok lak­nak. A különböző anyanyelvű lakosság a legnagyobb megér­tésben él és dolgozik 1952-ben híres kultúrcsoportja volt köz­ségünknek, mely bácskai kör­útja alkalmával nagy sikert aratott. Ebből a kultúrcsoport- ból a lányok férjhezmentek, a legények megnősültek, szétbom lőtt a csoport. Most új kultúr- csoport alakult Szalántán. A fiatalok számára nagy előnyt jelent, hogy felhasználhatják elődeik tapasztalatait. Sőt, sok­kal könnyebb számukra a kul- túrmunka azért is, mert már van zenekarunk, nem kell ko­moly összeget fizetnünk más községek zenekaráért. Ugyanis két hegedűt, egy tamburicát, egy bőeőt és egy tangóha.rmo- nikát kaptunk a Délszláv Szö­vetségtől. Kultúi'otthonunk nincs, hiá­nyát azonban pótolja az isko­la. Itt tartjuk összejövetelein­ket, itt beszéljük meg a kul- t úrcsoport problémáit. Nem­rég volt nálunk a katymári kultúrcsoport, amelynek tag­jait nagy szeretettel várta Sza- lánta dolgozó népe. A katymá-, riak szereplése után mi is el­határoztuk, visszaadjuk a köl­csönt. Már készülünk Gárdo­nyi Géza „Bor“ című színda­rabiának előadására. Ezt sze­retnénk bemutatni Katymár- ban április 4-én. A szerepekét már kiosztottuk és a fiatalság nagy lelkesedéssel tanulja a darabot. Különösen jó munkát végeznek a kultúrcsoportban Dugáiia Anna, Pávics Miklós, Szrimócz Anna, Udvarácz Ist­ván és Antalovics Vince. Bundity Lázár népműv. ügyvezető, Szalánta,

Next

/
Thumbnails
Contents