Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-03 / 52. szám
1955 MÁRCIUS 3 NAPLÓ s A szavai döntés Gondosabb munkát a tatarozásoknál! szövetkezet. Miért, ilyen is van? — Csak volt. ; Vo't pediglen Szaván az 195'. Márciusában 41 taggal megfakult Békotábor termelőszö- 'vtfcezet. Áz első évben szé- ten gyarapodtak, a-mumkaegy- tegek után csali a pénzbeni *eS!>esedé3 24 forintra rúgott, •“tán.?! Aztán 1953-ban nyolc ^rihtot, 1954-ban pedig csak 128 forintot részeltek a tagok. 4. .három év előttinek csak- ••em egyhatodára zuhant a jö- ''"ílelem. Talán csak a pénz- teli? Kém! Kukoricából pál- teui 53-ban három kilogramm iutott egy munkaegységre, 5^ben semmi! Az állatállomány romlott, a fejési átlag ® tgyre csökkent... . Ezért hívtak minket sze- &*iyedő szövetkezetnek. Ha- üfün, ez már a múlté! . Február 15-én közgyűlésre Wtt össze a tagság. Már napokkal előtte zsongtak, bong- a faluban. Tudták a kívül- telók; nagy dologra készülünk. A szálkás betűkkel néhol ‘pjzolt, néhol elkapkodott írá- te jegyzőkönyv szinte elénkva- •'äzsoija a közgyűlést. Olvassuk 0eak-! Második napirendi pont: a háztáji gazdaságok rendezése. .»A tagság a szövetkezetből eSyhangűlag kizárja: Deli Já- ■josnét. Csömör Józsefet, La- “®áyi Júliát, Kálmán Irmát és Jt®3ip Lajcisnét“. Ennyit mond terűi a jegyzőkönyv, se többet, J9 kevesebbet. Pedig r.agy do- •o? ez! Itt állnak körülöttem emberek, Kovács Pál, a könyvelő, K. Horváth József elnök, H. Kovács József, Akinek felesége tavaly 490 •hunfcaegységet szerzett, Kis “*kab Lajosné munkacsoport- M«zető és még néhány an szövetkezetiek. Mindenki beszélni akar. Megelevenedik az eletek évek minden hibája, s ptok közül elsősorban a ház- teji gazdaságok körüli rende- tetlenség okozta óriási károk. Szegényedő Régi seb terra, az volt ez. a „háztáji kér dés “ — A megkapták szöy.-tagok egy Hold háztájit, hanem kis szőlő is jó lenne ügye S'1! a hegyben, vagy egy-két °tecske vagy két-három hol- tfpska, mert ugye a háztáji “tán nincs beadás sem. Így tevődött a földszerzés, aztán 'őneki van. hát nekem miért legyen?“ okoskodás alap- •te' lassan több lett a háztáji, a közös. , »Első a háztáji“ — lett a ;tefzó és a munkacsapatveze- sokszor dolgavégezetlen lőtted ki a tagok házából, mikor munkára hívták őket. „Majd ha az enyém meg lesz, akkor megyek.“ Józsip például otthagyta az aratást, és kiment a szőlőjébe dolgozni. A háztáji kukoricát megkapálták háromszor, lett is vagy húsz mázsa az átlegtenmés, hanem a közöst, azt nem. Nem is termett fele annyi sem. De nemcsak a munkával álltak így. Szédelgett a tsz egyik disznója. Állatorvost kéne hívni — vélte valaki. „Nem az enyém, hadd dögöljön!“ — vágta rá R. Kovács József. Nem, ez így nem mehetett tovább. Tudta a tagság becsületes része és tudta az a kilenc kommunista, aki a szövetkezetben van. De csak húzódott, halasztódott. Ha egyeseket figyelmeztettek: nem lesz ez így jó, emberek — köny- nyem jött a felelet: „Te beszélsz, hisz te sem vagy jobb!“ Végre február 15-én intézkedtek! ... „Nem és nem válók meg a háztájitól! Nem érdekel az álapszabály“ — mondták egyesek, de a kezek magasba emelkedtek: kizárták őket a szövetkezetből! Kizárták azt a Józsip Lajos- nét, akinek férje és apósa már 1953-ban kilépett s az asszonyt is csak azért hagyták benn, mert a lovat és a gazdasági felszerelést nem kapták meg. De a 11 hold földet kivittek. Kizárták azokat, akik jcbtan ragaszkodtak a 3—4 hold OF A földekhez, az egy-két holdmyi szőlőkhöz, mint a közös gazdálkodáshoz. „Ha nem váltok meg tőle, ha nem kedvesebb nektek a szövetkezet, hát menjetek.“ — De csak Józsip Lajosné ötödmagával? Nem! Emberek innen addig nem megyünk el, míg mindenki színt nem vall! Alapszabály szernnt, vagy anélkül? Mindenki emberek, mindenki! ...És sorban állanak fel: Kisjakab Sándor, aki lemond a háztájin kívüli 1000 öl szőlőjéről, Kozári Sándor, aki a közösben keresi a boldogulását, ezért 600 öl szőlőről mond le, Kovács Pá'ék és a többiek. És ahogy felállnak, előtörnek a régtől meghánytorga- tott szavak: — Mink virágzó tsz-t akarunk ... Én éjjel, nappal dolgozom, mert a tsz az enyém... Á md boldogulásunk a termelőszövetkezetben van elvtársak, nem a háztájiban . Nem fejőstehén a tsz, amin keresztül könnyen be lehet csapni az államot a beszolgáltatással... Nem azért jöttünk a szövetkezetbe, hogy újra egyénileg gazdálkodjunk ... És mikor betellett a francia- kockás papírra írt jegyzőkönyv, kedden este, 22 ember lépett ki a hűvös éjszakába, akik mindnyájan tudták, hogy ezzel lezárult a szegényedés ideje. Hogy ez így lesz, annak már csalhatatlan jelei vannak. A kitett Csömör József helyett most Kovács Pél látja el a tehenek gondozását és a könyvelést is. Jól-e?! Meghiszem: A két hét előtti hat literes fejési átlagot 18 literre emelték. „22-en vagyunk, de erősebbek vagyunk, mint mikor még egyszer ennyien voltunk. Mert ezek egytől egyik szövetkezeti emberek. Szívükkel, minden erejükkel!“ Ma már tervezgetnek. Baromfitenyészetet, pulykatenyészetet létesítenek, méhesük van, azt is szaporítják és még mennyi, mennyi terv! Hogy milyen reményekkel indulnak? Hogy mit várnak? —■ Jöjjön el elvtárs, a zárszámadásunkra! Meglátja, mi álljuk a szavunkat! ISZAK A BARANYA MEGYEI Épí tő és Tatarozó Vállalat nemrégiben fejezte be a Kossuth Lajos utca 72 és a Sailai utca 41 számú házak tatarozását. Bár sok munkát rendesen elvégeztek, több helyen durva hibáik mutatkoznak. Nézzük például a Kossuth Lajos utcai házat! Mezőfiék tálcását üzlethelyiségből alakították át. Az új fal azonban egyenetlen, repedezett „Mielőtt kifestetem — mondotta a házigazda, — kénytelen leszek előbb magam kijavíttatni”. A Lakás alatt másfélméteres gödörben volt a vízóra. Ezt ki- ameü'ték, de a gödröt nem temették be, csak befedték pad- lódeszkával. Schweitzer Vil- mosékraál a parkett feldagadt, a villanyóra meglazult a falon. Az asztalosok munkájára, az ajtók, ablakok elkészítésére, befestetósére többen is panaszkodnak, így Varga László- né, Szabó Istvánná, Keizner Ferencné Rossz a mosókony- ha ajtaja is. Az esőcsatornát sem igazították meg rendesen. Sailai utca 41. — Alexits Ferencéknél bizonyos padlóén faljavítás! munkákat csak hiányosan végeztek eL Rácz Vendelné éléskamrája beérik. Wéfberéknek megígérték alyu kas fürdőkályha kicserélését, de ígéretüket máig sem teljesítették. Károlyiéknál a festés óta nem lehet becsukni az egyik ablaicot. A lépcsőt rend- behozták, de alsó részén nincsen korlát. Sorolhatnánk még tovább a panaszokat. Apróságok ezek? Talán igen. De elép egy ilyen apróság is, hogy megkeserítse a dolgozó családi életét. MI OKOZZA ezeket a hibákat? Az egyik ok kétségtelenül egyes dolgozók hanyagsága. Vannak szerelők, asztalosok, akik nem végzik el gondosan a munkájukat. A munkavezetőknek sokkal lelkiismeretesebben (kell ellenőrizniük a miunkát. Ha szükséges, ‘lépjenek fel határozottan, ' mint ahogy ezt Gáspár György, a Szabadság úti tatarozások munkavezetője tette, aki felszedette a hanyagul lerakott cementpadlót. Jobban kellene ellenőrizniük azokat a munkákat is, amelyeket az alvállalkozó szerelő vállalatok végeznek. Az anyaghiány is gyakran akadályt jelent. De megfelelőbb munkaszervezéssel ezen sokat lehetne segíteni. A Kossuth Lajos utcai tataroeásnál „Igen sok pécshbányász már n Te munka módszereddel dolgozik, Valigura elvtárs !í6 ÍZ' edves barátom, Ivan Trofimovics Valigura! Már számos levélben számoltunk be egy másnak munkánkról, de most. a magyar-szovjet barátság hónapjának közeledtével a hála érzésével és baráti szeretettel ismét Rád gondoltam. Immár csaknem három éve lesz, hogy nálunk, pócsszabolcsi bányászoknál jártál és megmutattad nekünk munkamódszeredet. — Tudod, én is ott voltam akkor, s átvettem tapasztalataidat, azóta munkamódszerátadó-' ként dolgozom. Örömmel írom, hogy már igen sok pécsi fejtési vájár a Te munkamódszereddel dolgozik és kiváló eredményeket érünk el. Tapasztalataid átadásával hozzásegítettél bennünket, hogy trösztünk a múlt évben is túlteljesítette tervét és ezért a „Munka Vörös Zászló Érde*nrend“-del tüntették ki. Igaz, nem volt könnyű az új munkamódszer elterjesztése. A nehezebb szovjet fejtőkalapácsot — amellyel nálunk először dolgoztál, — kezdetben viszolyogva fogadták bányászaink. Azóta azonoan már meggyőződtek ,hcgy a keményszer.ű telepekben ezek á fejtőkalapácsok sokkal nagyobb teljesítményt nyújtanak. > Én, mint imtnkamódszceátadó, most is a pécsszabolcsl István-aknán dolgozom és egy fiatal gyakorlóvájárokból álló brigádnak segítek, tanítom őket az általad mutatott fogásokra. Ez a brigád 1954. november elején — mikor hozzájuk kerültem, — jóval a snái százalékon alul termelt, ma már túlszárnyalja előirányzatát. Most. hazánk felszabadulása tizedik évfordulójának megünneplésére készülünk. Mi, pécsi bányászok, azzal akarjuk méltóképpen megünnepelni a nagy évfordulót, hegy felajánlottuk: április 4-ig terven felül ötezer tonn» szenet termelünk. Ezzel kapcsolatban büszkén írom le, hogy felajánlásunkat már túlteljesítettük. Beszámolok arról is, hogy az egész magyar nép elítéli a háborús uszítók törekvéseit és országépítő munkája mel'ett a békeivek aláírásával is hitet tesz a háború ellen. Kedves Ivan Trofimovics Valigura! Nagyon szeretném, ha ismét találkozhatnánk. Addig is, amíg viszontlátjuk egymást fogadd a magam és bányásztársaim forró üdvözletét. Elvtársi üdvözlettel: RUFLI LAJOS a Murkaérdemrend arany- fokozatával kitüntetett vájár. például — a tervező hibájából — először lebetonozták a kapualját, majd a mér kész betonozást végig feltörték, hogy bevezethessék a csatornát. A Sailai utca 41-ben pedig rendbehozták a húsboltot és ezért Schef férőknél befalaz íak három ajtót. Scheffer Károly várt két hónapot, majd saját költségén befestette lakását. „Egyik reggel arra ébredek, — mesélte, — hogy 4 helyen kilyukasztották nálunk a falat, mert beszerelték az üzletbe a fogasokat. A lyukat ugyan besározták, de az újonnan festett fal közepén ott éktelenkedik a folt.” A PIK az idén már jobban törődik a lakók igényeivel. — Lipp József műszaki ellenőr elérte, hogy a Kossuth Lajos utcai tatarozásra előirányzott, hitelkeretet 103 ezerre emeljék fel. Lipp elvtárs igyekszik erélyesen képviselni a kivitelező vállalatoknál a lakók érdekelt, de ezen a téren még fokozottabb figyelemre van szükség. Komoly eredmény, hogy ebben az évben már a PIK költségén festik ki a tatarozott lakásokat Kétségtelenül akadályozza az Ingatlankezelő Vállalat munkáját a munkaerőhiány, valamint a bürokrácia is. Előfordul, hogy egy-két udvari villanylámpa bevezetése hónapobiig tarthat, mert a Tervező Iroda és az Épületszerelő Vállalat ennyi idő alatt „tervezi be” ezt a félnapos munkát. A tanácsnak is jobban kellene képviselnie a lakók érdekeit. A Sailai utca 41-ben a városi tanács igénybe vette a mosókonyhát, a húsbolt számára. Ebben az esetben azonban gondoskodnia kellene arról, hogy a házban lakó 12 család ne maradjon mosó- konyha nélkül. A TERVEZŐ IRODÁNAK is alaposabb munkát kell végeznie! Ne takarékoskodjanak például úgy, hogy egy ajtó részleges megjavítása esetén a nem javított rész kifestését már nem veszik be az elvégzendő munkák közé. De a lakók maguk is jobban vigyázzanak az újonnan rendbehozott lakásokra! Megengerihe tétlen például, hogy Reizner Ferencné baromfit tart a lakásában. A PIK, a Tervező Iroda, a Tatarozó Vállalat és a lakók együttes munkájával ej lehet érni, hogy megszűnjenek vagy legalábbis erősen csökkenjenek a panaszok. GYENES LÁSZLÓ LEVELEZŐINK ÍRJÁK Minden föld elkelt... ii gyöngyfái községi tanács asztalán álló vörösselyemzászló megcsillanak a Nap fényében: „A járás legjobb községyöngyfai tanács j, , * '1 ve. i/woC'H'Lt'í VKv r\j i*i irchfj j rz- lay ip t/c- it/, jjZJ. j „ nek!” Méltán került a vándorzászló a italára..* , Gyöngyfán minden tartalékföld elkelt, bár lepne még be- ÍJySÍ Mivel kifogyott, hát kértek egy táblára valót a magyar- teecskei tanácstól. Kell a föld, abból lesz a jövedelem, — vfhdogatják a gyöngyfái gazdák. Hanem aztán beadásban is .‘tettek magukért: jónéhány gazda 200 százalékon is felül teleltette ezidáig az első negyedévi beadási tervét. A gyöngyfái «nács versenyre hívta a sellyei járás valamennyi községét az ‘tem iránti kötelezettségek határidőre történő teljesítésében. l , AVp-7iop után egyre többen járnak a tanácsnál tavaszi ^favetomag után érdeklődni, szerződést kötni a gépállomásáéi egyre sürQetik a szántást, a tavaszi munkák megkezdéMESZÁROS ALBERT traktoros február 28-ig rendezem. Hogy terméseredményeim még jobbak legyenek, mint a múlt évben, vállalom azt, hogy amint a föld megengedi, 3 nap alatt elvégzem az őszi mélyszántás elimunkálását, simítózását. Amint a talaj állapota megengedi, 5 nap alatt befejezem az őszi vetések ápolását, fogasolását, hengerezését. Amellett, hogy megfelelő mennyiségű is- tállótrágyát használok, termésem növelése érdekében összes őszi vetéseimet műtrágyával szórom be két ízben. Holdanként 60 kg. műtrágyát használok fel. összes tavaszi vetéseimet a kukorica kivételével március hó 31-ig elvetem. játszó csoport is van. Legutóbb Csiky Gergely: Buborékok c. háromfelvonásos vígjátékát adták elő. A tiszta bevételt a megalakult sportkör felszerelésére fordítjuk s ezzel lehetővé tesszük, hogy minél többen vegyenek részt a sportkör foglalkozásain. Keszthelyi Lajos kultúrotthon-igazgató. Tmada'É műn'aval... Az ibafai pártszervezet, a tanács és a Hazafias Népfront bizottság felkarolta és segítette a dolgozók kezdeményezését. Ennek lett az eredménye, hogy társadalmi munkával 1857 méteren kitisztítottuk a vízlevezető árkot. Felszabadulási versenyben j felszabadulásunk 10. é vfarcújának tiszteletére az ipari /tehkásság kezdeményezésére ,*kes munkaverseny indult, ^szocialista munkaverseny jakkor lesz igazán eredményes, I®, hű, falusi dolgozók is csat- 6t"ózunk hozzá a termelés, be- ”*s, adófizetés terén. ' ,hn, Muth Mátyás, Szava Ozségi 10 holdas dolgozó pa- Jszt érzem ennek a jelentőtudom azt, hogy ha idő- elvégezzük a mezőgazda- a« munkát, eleget teszünk Jterrvmal szembeni kötelessé- ^rbknek, akkor hozzájárulunk dolgozók é’etszínvonalának n*teléséhez, jobb ólelmiszerel- tásunkhoz, saiát magunk éle- Jtek még szebbé és jobbá té- j te’nez, hazánk erősítéséhez, te béke ügyének védelméhez, v ^határoztam, hogy jó mun- teűrnal én is hozzájárulok a verseny kiszélesítéséhez, ‘ezen keresztül a béke védelméhez és ennek érdekében az alábbiakat teljesítettel^ eddig és még a következőket vállalom: 1955. január 10-én teljesítettem egész évre járó sertósbe- adásomat, 15-én pedig az idei 819 kiló kenyérgabona beszolgáltatásomnak is eleget tettem. Az első félévben esedékes baromfibeadásomat eddig 130 százalékban, első félévi tojás- beadásomat 100 százalékban rendeztem. 1955. január havi tejbeadásomat már a műit évben teljesítettem, január hónapban, beadtam 56 liter szabad tejet, február havi és március havi tejbeadásomat is folyamatosan 100 százalékban teljesítem. Az első negyedévi adómat már január 10-én befizettem és vállalom azt, hogy a második negyedévi adómat Muth Mátyás dolgozó paraszt. Szava. Keszü községben megalakult az öregek tánccsoportja, amely a február 20-i béketalálkozón nagy sikert aratott helyi feldolgozású lakodalmas táncával. A tánc- csoportnak 34 tagja van, legidősebb Gölöncsér József 67 éves dolgozó paraszt. A tánccsoport mellett színAz ibafai lakosoknak régi kívánságuk a község villamosítása. A termelőszövetkezet tagjain kívül az egyénileg dolgozó parasztok is jól kivették részüket a társadalmi munkából. 130 darab villanyoszlopnak való fát termeltek ki az erdőn Gvűrűfű község dolgozói is vállalták a falu villamosításához szükséges oszlopok kitermelését, vállalásuknak eleget is tettek. ZOM1 J^VSEF tanácselnök. Rendet a matinékon ! Kilenc éves kisfiámmal gyakran eljárok a vasárnap délelőtti matinéműsorokra, mert az iskolai szabályok értelmében — nagyon helyesen — gyerekeknek tilos este moziba, színházba menni. A matiné műsor helyes és jó. csak n°m olyan formában, ahogy ez a pécsi moz4,-vál a gyakorlatban tanasztnlható Sokszor úgy érzi az ember, hogy a mozik csak „muszájból”, valami „felsőbb parancsrau vagy érmen .a bevételi terv teljesítése”, nem vedig az ifjúság helyes nevelése érdekében tartanák ezeket a délelőtti előadásokat. A legnagyobb zavart talár, az okozza, hogy a matiné jegyeket mm számozzák meg. (Lehet, hogy így akarják az önköltséget csökkenteni.) Ennek következtében mindenki oda ül, ahová akar, ahol éppen helyet talál. Ez addig még rendjén is volna, amíg meg nem kezdődik az előadás. Az előadás rendszerint tízkor kezdődik, de előfordul, hogy még féltizenegykor is jönnek a „mozilátogatók". Ilyenkor a jegyszedőnő sokszor percekig keresgél a lámpájával üres helyet. A felügyelet hiánya az is. hogy az előadás alatt a gyerekek egy része hangosan beszél, fütyül, sikít. De erre nem figyelnek a mozik dolgozói, sőt mi több, a Petőfi moziban február 13-án a vetítővászon mögött égve hagytak egy villanyt, amely végig zavarta az előadást, annak ellenére, hogy többen is szóltunk a jegykezelőnek. Véleményem szerint sürgős és erélyes intézkedésekkel véget kell vetni ennek a tűrhetetlen állapotnak, hogy a matinék valóban azt a nevelő szerepet töltsék be, ami miatt rendszeresítették. VILLANYI LAJOS, Pécsi Porcelángyár. r Újjáéledi a sza’cntai dé'sziáv kultúrcsopcrr Községünkben, Szalántán, délszlávok és magyarok laknak. A különböző anyanyelvű lakosság a legnagyobb megértésben él és dolgozik 1952-ben híres kultúrcsoportja volt községünknek, mely bácskai körútja alkalmával nagy sikert aratott. Ebből a kultúrcsoport- ból a lányok férjhezmentek, a legények megnősültek, szétbom lőtt a csoport. Most új kultúr- csoport alakult Szalántán. A fiatalok számára nagy előnyt jelent, hogy felhasználhatják elődeik tapasztalatait. Sőt, sokkal könnyebb számukra a kul- túrmunka azért is, mert már van zenekarunk, nem kell komoly összeget fizetnünk más községek zenekaráért. Ugyanis két hegedűt, egy tamburicát, egy bőeőt és egy tangóha.rmo- nikát kaptunk a Délszláv Szövetségtől. Kultúi'otthonunk nincs, hiányát azonban pótolja az iskola. Itt tartjuk összejöveteleinket, itt beszéljük meg a kul- t úrcsoport problémáit. Nemrég volt nálunk a katymári kultúrcsoport, amelynek tagjait nagy szeretettel várta Sza- lánta dolgozó népe. A katymá-, riak szereplése után mi is elhatároztuk, visszaadjuk a kölcsönt. Már készülünk Gárdonyi Géza „Bor“ című színdarabiának előadására. Ezt szeretnénk bemutatni Katymár- ban április 4-én. A szerepekét már kiosztottuk és a fiatalság nagy lelkesedéssel tanulja a darabot. Különösen jó munkát végeznek a kultúrcsoportban Dugáiia Anna, Pávics Miklós, Szrimócz Anna, Udvarácz István és Antalovics Vince. Bundity Lázár népműv. ügyvezető, Szalánta,
