Dunántúli Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-27 / 49. szám
N A P L ó Hfivs F;'a?'jA.p "7 L átott már ez a napfényes, eleven balatonpart római légiókat, kanizsai pasákat, bécsi marhakereskedőket, megfordult itt annakidején maga a walesi herceg is, ~ de ilyent nem pipált még hajdan füstölgő korában a hires borait érlelő vén Badacsony sem. Parasztemberek a Bálát onon! Nem egy-két államkölt ségen üdülő mintagazda, ha- tfm 'közönséges gazdák — falustul! A hetvehelyiek unták el a patak vizét és ruccantak ki a vonathoz akasztott külön kocsin fürdőzésre a magyar tenger partjára. Tán ugyanezen a réggé len Harkányba is befordult eg y autóbusz, hogy kénes-meleg- vízzei kúrálják munkában fáradt tagjaikat az idősebb gazdáik. Budapestre, az Országos Mezőgazdasági Kiállításra pedig Mohácsszigetről utazott fel egy népes küldöttség teher- <uitón, meg hajóval. Miféle parasztemberek ezek, hogy egyformán telik ne kik üdülésre, fürdőzésre, utasításra, kiállításra és ahogy a kedvük hozza — megjárják a Balaton húsét, a Badacsony Elegét, Harkány forróságát?! Termelőszövetkezeti par asztemberek a hetvehelyi Sztá lin tsz-ből, a kátolyi Decem- ír 21-ből, a mohácsszigeti Vörös Fényből. Szövetkezeti parasztemberek, akik nem rab- !ai hajnaltól sötétig tartó gürcölésben a földnek, hanem urai és parancsolói, akik nemcsak a mindennapi kenyérre valót csikarják el tőle, hanem akiknek megadja a Balaton- ra> Harkányra, a rádióra, mot otkerékpárra, az iskoláztatás ra és művelődésre valót is. Miért boldogulnak ők jobban? A nagy táblák előnye három darabban van az egész, nem teremnek kevesebbet az egyéni gazdálkodás során mostohán kezelt részek. Keserves dolog a nadrágszíj parcella! Mintha befalaznák az embert még gyermekkorában egy kis odúba, hogy ne fejlődhessen ki teljes nagyságára — úgy visszafogja a gazdálkodás menetét. Vegyük csak a kukoricateumesztést: akárhány nagydobszai gazda ugyanúgy műveli kukorica- földjét, mint dédapja tette. — Nem ismerik a négyzetes művelés előnyeit? Ismerik, tudják is — dehát a kis parcellán nem forgolódhatnak, csalt a szomszéd földjei rovására. Hallottak a búza, a rozs keresztsoros vetéséről is, — de hiába: mielőtt keresztbe fordulna a vetőgép, nekiütközik a nadrágszíj szélének. Senyved, egyhelyben topog a gazdálkodás, holott, ha nagy táblákon dolgozhatnának, — egyik évről a másikra nagyobb lehetne a termés, még altkor is, ha színét sem látnák a trak tornak. 0Zel 25 kilométert gyalogol lassú ökrei után ezakökényi míg felszántja egy hold földjét. Kevesen számították úe Igazság: tizenöt—húsz év alatt csak szántással annyit r*ú, mintha egy barázdát húzna köröskörül a földgolyón. »tt. ^ legelején kell kezdenünk, Jelég ahonnan az egész földműkiindul, a-=> István, a TO— barázdáknál. , ■ nagydobszai >ös Sugár agronómusa a he- Példákat említi ugyan, de >, * Nagydobszán igaz, az tisz akárme, valóság a megye sarkában is. I ~~ Nem egy gazda él a faltban, például Kustos Jó- L, — akinek azelőtt éppen ü$z tagban terült el tíz hold- földje. A húsz darab az Ppen negyven mesgye-sze- jelentett, amelyet ke- trágyázott, kevésbé mű- l*lt .— nehogy a szomszéd ltl?sa hasznát. A mesgyéken SWig hitványabb, satnyább a termés. . Sok-sok mázsa ... Mázsa? (k'Sok vagon termés vallot- ^ kárát évről-évre a baráz- l^hak, mesgyéknek, szegéinek, dűlőhatároknak, egy- faluban a tsz szervezés Ní’ de látja most is ott k még mindig a szétszórt |(J!Cellákon folyik a gazdál- Pedig ez még csak a "^hbik kár — a nagyobbhoz És elvismerni kell a határt. Berta István agronómus társ jól ismeri: — Nálunk a lajoshází határban vannak az igazán jó, kö- zépkötött, búzatermő földek, az őrhegyi dűlő meg csupa homok. Azok az egyéni gazdák, akik ide szorultak ki, még apáik-nagyapáik idején, legfeljebb, ha a rozzsal, burgonyával, dohánnyal boldogulhatnak — búzájuk mindig gyengébb azokénál, akik a la- iosházi határban vethették. De kénytelenek a búzát is ide vetni — mert nem mehetnek máshová, »s így évről-évre gyengébb az aratásuk, A termelőszövetkezet tagosított táb Iáin nincsenek ilyen gondok. Minden növényt abba a földbe vethetünk, amely a leg- :óbban megfelel neki — nem kötnek bennünket a nadrágszíj hoz szabott tulajdonviszonyok. Egy törvény van csak a tsz-ek tábláin: mindent a legmegfe- ’ előbb helyre. És nekünk, a Vörös Sugárnak mind a 392 holdját egyformán trágyázzuk a közepén, meg a szélén, mert Közösen könnyebb a munka, több a jövedelem A nagyüzemi gazdaság csak úgy ér valamit, ha gyarapodik a közös vagyon, évről-évre növekedik a tagok jövedelme. A táblás gazdálkodás, a gépi munka előnye a szövetkezet tagjainak az életében mérhető fel. így van ez a kátolyi December 21 tsz-ben is. Bár az elmúlt esztendő nem volt valami jó, de a közös gazdaság gondtalan életet biztosított a szövetkezet valamennyi tagjának. Látogassunk él idős Kollár Mátyásékhoz. Mi mindent kaptak a szövetkezettől az elmúlt esztendőben? Kollárék a termelőszövetkezet alakulásakor 12 hold földdel léptek be. Egész évben négyen dolgoznak a közösben, tavaly 1260 munkaegységet szerzett a család. Zárszámadásikor 114 mázsa kenyér- és takarmánygabonát, 15 mázsa takarmányrépát, 65 kilogramm babot, két és fél mázsa burgonyát, 55 liter bort és 14.233 forintot vittek haza. A háztáji gazdaság is jól jövedelmezett, a területről 18 mázsa kukoricát és 15 mázsa burgonyát takarítottak be. Kollárék évi jövedelmét tetéz; a háztáji állatállomány. Portájukon egy tehén és két növendékmarhe, 8 sertés és 40 tyuk van. — Nyolc liter tejet szállítanak be naponta a tejcsarnokba, amély havonként 600—700 forintot hoz a házihoz. — Eddig csak (?!) két hízót vágtunk — mondja Kollár néni, — a jövő hónap végén újra vágunk egyet. — Ahogy mondják, egyik-egyik 170 kilós volt,. amit ezután vágnak, az is meglesz annyi A közösben szerzett jövedelemmel tetszésük szerint rendelkezhetnek Költenék, mert beadásuk nincs. Igaz, ebben az esztendőben csak egy zománcozott tűzhelyet vettek, de a falubeliek gyakran emlegetik Kollár Jóska lakodalmát. A tsz család kitett magáért, töbh,' mint 6 ezer forintba került csupán a lakodalom megrendezése. A hivatalos vendégek száma megközelítette a százat. A hivatalosaké? Nem számolta azt senki! Három éjjel és három nap mulattak a vendégek. A templommal szemben laknak idős Ivart- kovics Péterek. Az öreget tekintélyes gazda nak ismerik a faluban. Ivánkovics bácsi —. bátran mondhatjuk, — mintagazdaságot vezet Erre vall az is, hogy mikor belépünk az udvarába, minden a legnagyobb rendben, a gazdasági felszerelések készenlétben állnak tt szin alatt. Az Ivánkovics család nyolc hold saját és négy hold tartalékföldön gazdáikon dott az elmúlt esztendőben — épp úgy tizen két holdon, mint Kollárék a belépés előtt. —*■> Nagy munkák idején a felkelő nap már mun kában találja a háromtagú családot. A 12 hold földön az elmúlt évben 102 mázsa kenyér- és takarmánygabonát termeltek Ivánkovicsék. Ezenldvül 25 mázsa burgonyát> három zsák babot és nyolc szekér takarmány répát. Portájukon két ló, négy szarvasmarha, négy sertés és 33 tyu!k van. Az idén ők is három sertést hizlaltak, de ezek közül egyet a beadásra kellett szállítaniok. Egy 170 és egy 160 kilósat vágtak le a saját szükségletükre. Tejet is szállítanak a csarnokba, négyöt litert naponta, de tejből is évi 034 litert a beadásra kell számítaniuk. A 12 hold föld termékéből 12 mázsa a Se«-* nyér- és a takarmánygabona beadásuk, négy mázsát félre kell tenni vetőmagnak, ezenkívül a lovaknak egész évben 43.80 mázsa abrak- takarmányra van szükségük. Igaz ugyan, hogy a beadott hízóért, baromfiért, terményért és a tejért pénzt kapnak, de ebből Íveli biztosítani az évi adói, amely 3994 forintot tesz ki évente; ezenkívül 5—6000 forintot visznek el az elkerülhetetlen gazdasági kiadások. Vessük össze a két gazdálkodó 1954. évi eredményét! A tsz-tag Kolláréknak 114 mázsa kenyér-es takarmánygabonájuk maradt, — az egyénileg dolgozó Ivánkovicséknak 71 mázsával kevesebb. Ivánkovicsék jövedelméből 10.494 forintot adtak ki adóra és a gazdasági szerszám mok javítására a múlt esztendőben — Kollárék saját céljaikra használhatták fel mind a 14.233 forintot. A számok nem csalnak: a nagyüzemi gazdaság nagyobb jövedelmeivel nem. veheti fel a versenyt egy ugyanakkora földterülettel- rendelkező egyéni gazda — legyen akármi-* lyen szorgalmas és kötelességtudó. Eltűnnek a fejlődés korlátái Négyen-öten állnak a frissen szántót tábla végében. Az elnök, Kelemen, a brigádvezető, és néhány szövetkezeti tag. — Ha hosszába megboronál- juk, elsimiitózzuk, jó magágy lesz. A fogatosok vethetnek is — mondja Kelemen elvtárs. — Várjunk csak ... Azt mondod, hosszába? Inkább keresztbe kellene, nagy a föld, lehet. Mart nézzétek csak, a traktor hosszába szántott, ha mi így is boronáljuk, egyenetlen lesz a föld. De ha keresztbe, akkor egyenletesen elmunkált földet kapunk... Nincs mit vitatkozni Bujtor Jánosnak igaza van. — ... Nem a tudálékos ember beszélt belőlem akikor. Én sok mindennel próbálkoztam már az életben. Néha sikerült, de legtöbbször kátyúba jutottam. A szövetkezetben mindent meg lehet valósítani. S most, ebben a kicsiny, de jól gazdálkodó szövetkezetben kiadja magából mindazt, ami évtizedek óta összegyűlt benne. ö is, mások is. Bőven buzgó forrás ez! Valaki azt találta mondani: az idén sok takarmányunk termett. Kár lenne soványan eladn; a süldőket, inkább hizlaljuk meg mindannyit. A szövetkezet vezetődé az érdem, hogy sémin; nem gátolhatja a tagokból kiapadhatat- lanul kibukkanó, régen fontolgatott javaslatok megváló« tádjsazi fordulatot a gazdálkodván azonban csak a mun- í**osztály vasba öntött segítsé- — a gép hoz. Tudta már iRyvenöt előtt a kuláik és a l* — miért vásárol Segít a gép olcsóbb is, gyorsabb öseM [VÜ1 hogy ha nem I,. Pfösebb is a fogatnál, azon ftjriü_az a roppant nagy elődolgozik, b'‘v°r nem nyerít abrak után. jP*zájuthat most is az egyé- MjBazda a gépállomás trakto- csa^ a termelőszövet vT1«'« munkák elvégzése után. aztán ha a két-három “ das darabokkal el is boldo- a traktor, a tömérdek meg 600 négyszögölben Lthezen forgolódik már fünftel nélkül. A gép ott se- úiet igazán a parasztságnak, I 1 vége-hosszat szánthat — Nagyüzemben, a termelőszö- afkezetben. Hogy tényleg se- aj* azt a nagydobszai Vörös Ka.g.^r tsz-ben is megfigyelniük. Tavaly minden föld«5 «U gépállomással szántatták csak hetvenhat forintba kell?1* holdja, míg a fuvaros száz húszat |s €]kért volna érte. Nmedül a szántásnál 30.000 fogatot takarítottak meg maiknak a termelékenyebb gépi >~hkával a nagydobszaiak. f^“Cy százezret, hány milliót Olthatnának az egész megyében saját boldogulásukra a szövetkező egyéni gazdák?! — A gép pótolja a hiányzó munkáskezeket is — sorolja el a megcáfolhatatlan tényeket Péter Sándor brigádvezető: a tsz földjeit a felszabadó .ás előtt húsz emberrel több dolgozta meg, — a kulákok és cselédeik révén, ök elmentek, a cselédek földet kaptak, sok gazda elöregedett, a fiatalok egy része az iparban dolgozik | ~ ógyedül a gép segít ki bennünket, azzal, hogy megkapálja a kukoricát, répát, betakarítja a termést. Nagydobozán a lajosházá dűlő a tanú arra, hogy a gépet naóg azok sem nélkülözhetik, kar nélkül, akiknek fogatjaik vannak.^ Itt terült el a múlt esztendőben a termelőszövetkezet répaföldje: 300 mázsát adott hold.a. Lukics Józsefé, Bosztanics Andrásé is ott volt A gépállomás traktora nem égésién három óra alatt, sokkal mélyebbre eresztett vasakkal megbirkózik az egy holddal. a közelében — mégis mégcuak egy napon sem lehetett említeni a közösével. Pedig ugyanaz a föld növelte, ugyanaz az eső frissítette, ugyanaz a napfény gyarapította az egyiket, mint a másikat. De a termelőszövetkezeté alá traktor szántott. Huszonöt centi mélyen. Az egyéni gazda csak 18 centire ereszthette le ekéjét — kímélve a fogatot. A gép gyorsasága is a ga2d*ag aratást segíti elő. Szántásban vetésben, három lófogat munkáját látia el egy naD — előbb készít jobb magágyat a vetésnek. Kényszeríti a földet, hogy többet teremjen. Az ötéves tervben megterem tett, szüntelenül feilődő nehézipar évről-évre több traktort, aratócséplőt, kultivátort, gépet küld a falvakba, a dolgozó parasztság életének könnyebbé- tételére. A falu dolgozói számolják, hogy érdemes-e felhagyni az előrehaladást, a boldogulást fékező régivel és rá- *émi arra a gazdálkodási módra, ahol a gép végzi a paraszti munka nehezét az ember helyett. Jobban, gyorsabban és olcsóbban. sát Egyedül, a tagolj megkérdezése nélkül nem döntenek. „Arra jó a közgyűlés, —mond ják, — hogy mindenki elmondhassa tapasztalatait, néze tét, a gazdálkodás menetéről alkotott véleményét.” Tetszik ez a tagaknak, de a kívülállóknak is. A múlt év végén két család lépett be, helyesebben vissza. — Bár csak maradtam volna — mondja Magda József. Egy évig kínlódtam a tizenhárom hold földemen. Akár- hova nyúltam, akármit gondoltam, — semmi sem sikerült, kevés termett. Moet majd másképp lesz... Ez a véleménye Magda Istvánnak is. S olyan kedvvel, örömmel sorolják a „más- ként”-ot! Keresztsccosan vetjük a búzát, az árpát, a fürge- járású Zetcr jár a kukoricatáblában, bevezetjük az egyedi takarmányozást. Minden második szavuk a gép, a munkát gyorsító, erőt megtakarító gép. Csak egy kívánságuk van: tagosítsák minden földjüket! „Akkor megmutatjuk az egyénieknek, mire vagyunk képesek.” Csak rajta elvtársak .: A tudományt állította államunk fokozottan a szövetkezeti földművelés szolgálatába az agronómusi hálózat kiépítésével. A rózsafai Közös Ut termelőszövetkezetben Aracs Jenő agronómus segítségével készíti Háttá József elnök a talajerő vissza- pótlásának tervét A jövő a termelőszövetkezeteké! Ebben foglalhatnák öub ' * sze az elmúlt öt esztendő tapasztalatait, ezt olvashatjuk ki a III. pártkongresszus határozataiból. Az a tizenkét előkészítő bizottság, amely szerte Baranyában új termelőszövetkezetek létrehozásán dolgozik, eleven tanulság arra, hogy dolgozó parasztságunk számot vetett ezzel és a falu kultúráltába, szebb, gazdagabb életét nem valamikor tiz-tizenöt év múlva, hanem minél előbb el akarja érni és ezért már most elhatározza magát a közös gazdálkodásra. A számvetések újra rs újra a közös gazdálkodás eredményességét támasztják alá ás ezért a tanakodás sok helyen határozott lépéssé érik: Sásdon a múlt hónapban egyszerre tizen alakították meg a baranya- jenői termelőszövetkezet helyi brigádját, Dunaszekcsőn öt taggal szaporodott a Petőfi tsz létszáma és Sellyén is újabb négy család kérte felvételét február folyamán. Erik a falu nagy átalakulása. Pártunk minden erőszakos zaklatást kérlelhetetlenül félreutasitva meggyőző szávai vezeti a dolgozó parasztságot a boldogulás felé.
