Dunántúli Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-27 / 49. szám

N A P L ó Hfivs F;'a?'jA.p "7 L átott már ez a napfényes, eleven balatonpart római légiókat, kanizsai pasákat, bécsi marhakereskedőket, megfordult itt annakidején maga a walesi herceg is, ~ de ilyent nem pipált még hajdan füstölgő korában a hires borait érlelő vén Bada­csony sem. Parasztemberek a Bálát onon! Nem egy-két államkölt ségen üdülő mintagazda, ha- tfm 'közönséges gazdák — falustul! A hetvehelyiek unták el a patak vizét és ruccantak ki a vonathoz akasztott külön kocsin fürdőzésre a magyar tenger partjára. Tán ugyanezen a réggé len Harkányba is befordult eg y autóbusz, hogy kénes-meleg- vízzei kúrálják munkában fáradt tagjaikat az idősebb gazdáik. Budapestre, az Országos Mezőgazdasági Kiállításra pedig Mohácsszigetről utazott fel egy népes küldöttség teher- <uitón, meg hajóval. Miféle parasztemberek ezek, hogy egyformán telik ne kik üdülésre, fürdőzésre, utas­ításra, kiállításra és ahogy a kedvük hozza — megjárják a Balaton húsét, a Badacsony Elegét, Harkány forróságát?! Termelőszövetkezeti par asztemberek a hetvehelyi Sztá lin tsz-ből, a kátolyi Decem- ír 21-ből, a mohácsszigeti Vörös Fényből. Szövetkezeti parasztemberek, akik nem rab- !ai hajnaltól sötétig tartó gürcölésben a földnek, hanem urai és parancsolói, akik nem­csak a mindennapi kenyérre valót csikarják el tőle, hanem akiknek megadja a Balaton- ra> Harkányra, a rádióra, mot otkerékpárra, az iskoláztatás ra és művelődésre valót is. Miért boldogulnak ők jobban? A nagy táblák előnye három darabban van az egész, nem teremnek kevesebbet az egyéni gazdálkodás során mos­tohán kezelt részek. Keserves dolog a nadrágszíj parcella! Mintha befalaznák az embert még gyermekkorá­ban egy kis odúba, hogy ne fejlődhessen ki teljes nagysá­gára — úgy visszafogja a gaz­dálkodás menetét. Vegyük csak a kukoricateumesztést: akárhány nagydobszai gazda ugyanúgy műveli kukorica- földjét, mint dédapja tette. — Nem ismerik a négyzetes mű­velés előnyeit? Ismerik, tud­ják is — dehát a kis parcel­lán nem forgolódhatnak, csalt a szomszéd földjei rovására. Hallottak a búza, a rozs ke­resztsoros vetéséről is, — de hiába: mielőtt keresztbe for­dulna a vetőgép, nekiütközik a nadrágszíj szélének. Senyved, egyhelyben topog a gazdálkodás, holott, ha nagy táblákon dolgozhatnának, — egyik évről a másikra nagyobb lehetne a termés, még altkor is, ha színét sem látnák a trak tornak. 0Zel 25 kilométert gyalogol lassú ökrei után ezakökényi míg felszántja egy hold földjét. Kevesen számították úe Igazság: tizenöt—húsz év alatt csak szántással annyit r*ú, mintha egy barázdát húzna köröskörül a földgolyón. »tt. ^ legelején kell kezdenünk, Jelég ahonnan az egész földmű­kiindul, a-=> István, a TO— barázdáknál. , ■ nagydobszai >ös Sugár agronómusa a he- Példákat említi ugyan, de >, * Nagydobszán igaz, az tisz akárme­, valóság a megye sarkában is. I ~~ Nem egy gazda él a fa­ltban, például Kustos Jó- L, — akinek azelőtt éppen ü$z tagban terült el tíz hold- földje. A húsz darab az Ppen negyven mesgye-sze- jelentett, amelyet ke- trágyázott, kevésbé mű- l*lt .— nehogy a szomszéd ltl?sa hasznát. A mesgyéken SWig hitványabb, satnyább a termés. . Sok-sok mázsa ... Mázsa? (k'Sok vagon termés vallot- ^ kárát évről-évre a baráz- l^hak, mesgyéknek, szegé­inek, dűlőhatároknak, egy- faluban a tsz szervezés Ní’ de látja most is ott k még mindig a szétszórt |(J!Cellákon folyik a gazdál- Pedig ez még csak a "^hbik kár — a nagyobbhoz És elv­ismerni kell a határt. Berta István agronómus társ jól ismeri: — Nálunk a lajoshází határ­ban vannak az igazán jó, kö- zépkötött, búzatermő földek, az őrhegyi dűlő meg csupa ho­mok. Azok az egyéni gazdák, akik ide szorultak ki, még apáik-nagyapáik idején, leg­feljebb, ha a rozzsal, burgo­nyával, dohánnyal boldogul­hatnak — búzájuk mindig gyengébb azokénál, akik a la- iosházi határban vethették. De kénytelenek a búzát is ide vetni — mert nem mehetnek máshová, »s így évről-évre gyengébb az aratásuk, A ter­melőszövetkezet tagosított táb Iáin nincsenek ilyen gondok. Minden növényt abba a föld­be vethetünk, amely a leg- :óbban megfelel neki — nem kötnek bennünket a nadrágszíj hoz szabott tulajdonviszonyok. Egy törvény van csak a tsz-ek tábláin: mindent a legmegfe- ’ előbb helyre. És nekünk, a Vörös Sugárnak mind a 392 holdját egyformán trágyázzuk a közepén, meg a szélén, mert Közösen könnyebb a munka, több a jövedelem A nagyüzemi gazdaság csak úgy ér valamit, ha gyarapodik a közös vagyon, évről-évre nö­vekedik a tagok jövedelme. A táblás gazdál­kodás, a gépi munka előnye a szövetkezet tagjainak az életében mérhető fel. így van ez a kátolyi December 21 tsz-ben is. Bár az elmúlt esztendő nem volt valami jó, de a kö­zös gazdaság gondtalan életet biztosított a szövetkezet valamennyi tagjának. Látogassunk él idős Kollár Mátyásékhoz. Mi mindent kaptak a szövetkezettől az elmúlt esztendőben? Kollárék a termelőszövetkezet alakulásakor 12 hold földdel léptek be. Egész évben né­gyen dolgoznak a közösben, tavaly 1260 mun­kaegységet szerzett a család. Zárszámadásikor 114 mázsa kenyér- és takarmánygabonát, 15 mázsa takarmányrépát, 65 kilogramm babot, két és fél mázsa burgonyát, 55 liter bort és 14.233 forintot vittek haza. A háztáji gazdaság is jól jövedelmezett, a területről 18 mázsa kukoricát és 15 mázsa burgonyát takarítot­tak be. Kollárék évi jövedelmét tetéz; a háztáji ál­latállomány. Portájukon egy tehén és két növendékmarhe, 8 sertés és 40 tyuk van. — Nyolc liter tejet szállítanak be naponta a tejcsarnokba, amély havonként 600—700 fo­rintot hoz a házihoz. — Eddig csak (?!) két hízót vágtunk — mondja Kollár néni, — a jövő hónap végén újra vágunk egyet. — Ahogy mondják, egyik-egyik 170 kilós volt,. amit ezután vágnak, az is meglesz annyi A közösben szerzett jövedelemmel tetszé­sük szerint rendelkezhetnek Költenék, mert beadásuk nincs. Igaz, ebben az esztendőben csak egy zománcozott tűzhelyet vettek, de a falubeliek gyakran emlegetik Kollár Jóska la­kodalmát. A tsz család kitett magáért, töbh,' mint 6 ezer forintba került csupán a lakoda­lom megrendezése. A hivatalos vendégek szá­ma megközelítette a százat. A hivatalosaké? Nem számolta azt senki! Három éjjel és há­rom nap mulattak a vendégek. A templommal szemben laknak idős Ivart- kovics Péterek. Az öreget tekintélyes gazda nak ismerik a faluban. Ivánkovics bácsi —. bátran mondhatjuk, — mintagazdaságot vezet Erre vall az is, hogy mikor belépünk az ud­varába, minden a legnagyobb rendben, a gaz­dasági felszerelések készenlétben állnak tt szin alatt. Az Ivánkovics család nyolc hold saját és négy hold tartalékföldön gazdáikon dott az elmúlt esztendőben — épp úgy tizen két holdon, mint Kollárék a belépés előtt. —*■> Nagy munkák idején a felkelő nap már mun kában találja a háromtagú családot. A 12 hold földön az elmúlt évben 102 má­zsa kenyér- és takarmánygabonát termeltek Ivánkovicsék. Ezenldvül 25 mázsa burgonyát> három zsák babot és nyolc szekér takarmány répát. Portájukon két ló, négy szarvasmarha, négy sertés és 33 tyu!k van. Az idén ők is három sertést hizlaltak, de ezek közül egyet a beadásra kellett szállítaniok. Egy 170 és egy 160 kilósat vágtak le a saját szükségle­tükre. Tejet is szállítanak a csarnokba, négy­öt litert naponta, de tejből is évi 034 litert a beadásra kell számítaniuk. A 12 hold föld termékéből 12 mázsa a Se«-* nyér- és a takarmánygabona beadásuk, négy mázsát félre kell tenni vetőmagnak, ezenkívül a lovaknak egész évben 43.80 mázsa abrak- takarmányra van szükségük. Igaz ugyan, hogy a beadott hízóért, baromfiért, terményért és a tejért pénzt kapnak, de ebből Íveli biztosí­tani az évi adói, amely 3994 forintot tesz ki évente; ezenkívül 5—6000 forintot visznek el az elkerülhetetlen gazdasági kiadások. Vessük össze a két gazdálkodó 1954. évi eredményét! A tsz-tag Kolláréknak 114 mázsa kenyér-es takarmánygabonájuk maradt, — az egyéni­leg dolgozó Ivánkovicséknak 71 mázsával ke­vesebb. Ivánkovicsék jövedelméből 10.494 fo­rintot adtak ki adóra és a gazdasági szerszám mok javítására a múlt esztendőben — Kollá­rék saját céljaikra használhatták fel mind a 14.233 forintot. A számok nem csalnak: a nagyüzemi gaz­daság nagyobb jövedelmeivel nem. veheti fel a versenyt egy ugyanakkora földterülettel- rendelkező egyéni gazda — legyen akármi-* lyen szorgalmas és kötelességtudó. Eltűnnek a fejlődés korlátái Négyen-öten állnak a frissen szántót tábla végében. Az el­nök, Kelemen, a brigádvezető, és néhány szövetkezeti tag. — Ha hosszába megboronál- juk, elsimiitózzuk, jó magágy lesz. A fogatosok vethetnek is — mondja Kelemen elvtárs. — Várjunk csak ... Azt mondod, hosszába? Inkább ke­resztbe kellene, nagy a föld, lehet. Mart nézzétek csak, a traktor hosszába szántott, ha mi így is boronáljuk, egyenet­len lesz a föld. De ha kereszt­be, akkor egyenletesen elmun­kált földet kapunk... Nincs mit vitatkozni Bujtor Jánosnak igaza van. — ... Nem a tudálékos em­ber beszélt belőlem akikor. Én sok mindennel próbálkoztam már az életben. Néha sikerült, de legtöbbször kátyúba jutot­tam. A szövetkezetben min­dent meg lehet valósítani. S most, ebben a kicsiny, de jól gazdálkodó szövetkezetben kiadja magából mindazt, ami évtizedek óta összegyűlt ben­ne. ö is, mások is. Bőven buz­gó forrás ez! Valaki azt talál­ta mondani: az idén sok ta­karmányunk termett. Kár len­ne soványan eladn; a süldő­ket, inkább hizlaljuk meg mindannyit. A szövetkezet vezetődé az érdem, hogy sémin; nem gátol­hatja a tagokból kiapadhatat- lanul kibukkanó, régen fontol­gatott javaslatok megváló« tá­djsazi fordulatot a gazdálko­dván azonban csak a mun- í**osztály vasba öntött segítsé- — a gép hoz. Tudta már iRyvenöt előtt a kuláik és a l* — miért vásárol Segít a gép olcsóbb is, gyorsabb öseM [VÜ1 hogy ha nem I,. Pfösebb is a fogatnál, azon ftjriü_az a roppant nagy elő­dolgozik, b'‘v°r nem nyerít abrak után. jP*zájuthat most is az egyé- MjBazda a gépállomás trakto- csa^ a termelőszövet vT1«'« munkák elvégzése után. aztán ha a két-három “ das darabokkal el is boldo- a traktor, a tömérdek meg 600 négyszögölben Lthezen forgolódik már fünftel nélkül. A gép ott se- úiet igazán a parasztságnak, I 1 vége-hosszat szánthat — Nagyüzemben, a termelőszö- afkezetben. Hogy tényleg se- aj* azt a nagydobszai Vörös Ka.g.^r tsz-ben is megfigyel­niük. Tavaly minden föld­«5 «U gépállomással szántatták csak hetvenhat forintba ke­ll?1* holdja, míg a fuvaros száz húszat |s €]kért volna érte. Nmedül a szántásnál 30.000 fo­gatot takarítottak meg ma­iknak a termelékenyebb gépi >~hkával a nagydobszaiak. f^“Cy százezret, hány milliót Olthatnának az egész me­gyében saját boldogulásukra a szövetkező egyéni gazdák?! — A gép pótolja a hiányzó munkáskezeket is — sorolja el a megcáfolhatatlan tényeket Péter Sándor brigádvezető: a tsz földjeit a felszabadó .ás előtt húsz emberrel több dol­gozta meg, — a kulákok és cselédeik révén, ök elmentek, a cselédek földet kaptak, sok gazda elöregedett, a fiatalok egy része az iparban dolgozik | ~ ógyedül a gép segít ki ben­nünket, azzal, hogy megkapál­ja a kukoricát, répát, betaka­rítja a termést. Nagydobozán a lajosházá dű­lő a tanú arra, hogy a gépet naóg azok sem nélkülözhetik, kar nélkül, akiknek fogatjaik vannak.^ Itt terült el a múlt esztendőben a termelőszövet­kezet répaföldje: 300 mázsát adott hold.a. Lukics Józsefé, Bosztanics Andrásé is ott volt A gépállomás traktora nem égésién három óra alatt, sokkal mélyebbre eresztett vasakkal megbirkózik az egy holddal. a közelében — mégis mégcuak egy napon sem lehetett emlí­teni a közösével. Pedig ugyanaz a föld nö­velte, ugyanaz az eső frissítet­te, ugyanaz a napfény gyara­pította az egyiket, mint a má­sikat. De a termelőszövetkezeté alá traktor szántott. Huszonöt cen­ti mélyen. Az egyéni gazda csak 18 centire ereszthette le ekéjét — kímélve a fogatot. A gép gyorsasága is a ga2d*ag aratást segíti elő. Szántásban vetésben, három lófogat mun­káját látia el egy naD — előbb készít jobb magágyat a vetés­nek. Kényszeríti a földet, hogy többet teremjen. Az ötéves tervben megterem tett, szüntelenül feilődő nehéz­ipar évről-évre több traktort, aratócséplőt, kultivátort, gépet küld a falvakba, a dolgozó pa­rasztság életének könnyebbé- tételére. A falu dolgozói szá­molják, hogy érdemes-e fel­hagyni az előrehaladást, a bol­dogulást fékező régivel és rá- *émi arra a gazdálkodási mód­ra, ahol a gép végzi a paraszti munka nehezét az ember he­lyett. Jobban, gyorsabban és ol­csóbban. sát Egyedül, a tagolj megkér­dezése nélkül nem döntenek. „Arra jó a közgyűlés, —mond ják, — hogy mindenki el­mondhassa tapasztalatait, néze tét, a gazdálkodás menetéről alkotott véleményét.” Tetszik ez a tagaknak, de a kívülállóknak is. A múlt év végén két család lépett be, helyesebben vissza. — Bár csak maradtam vol­na — mondja Magda József. Egy évig kínlódtam a tizen­három hold földemen. Akár- hova nyúltam, akármit gon­doltam, — semmi sem sike­rült, kevés termett. Moet majd másképp lesz... Ez a véleménye Magda Ist­vánnak is. S olyan kedvvel, örömmel sorolják a „más- ként”-ot! Keresztsccosan vet­jük a búzát, az árpát, a fürge- járású Zetcr jár a kukorica­táblában, bevezetjük az egye­di takarmányozást. Minden második szavuk a gép, a mun­kát gyorsító, erőt megtakarító gép. Csak egy kívánságuk van: tagosítsák minden földjüket! „Akkor megmutatjuk az egyé­nieknek, mire vagyunk képe­sek.” Csak rajta elvtársak .: A tudományt állította államunk fokozottan a szövetkezeti föld­művelés szolgálatába az agronómusi hálózat kiépítésével. A rózsafai Közös Ut termelőszövetkezetben Aracs Jenő agronó­mus segítségével készíti Háttá József elnök a talajerő vissza- pótlásának tervét A jövő a termelőszövetkezeteké! Ebben foglalhatnák öub ' * sze az elmúlt öt esztendő tapasztalatait, ezt olvashat­juk ki a III. pártkongresszus határozataiból. Az a tizenkét elő­készítő bizottság, amely szerte Baranyában új termelőszövet­kezetek létrehozásán dolgozik, eleven tanulság arra, hogy dol­gozó parasztságunk számot vetett ezzel és a falu kultúráltába, szebb, gazdagabb életét nem valamikor tiz-tizenöt év múlva, hanem minél előbb el akarja érni és ezért már most elhatá­rozza magát a közös gazdálkodásra. A számvetések újra rs újra a közös gazdálkodás eredményességét támasztják alá ás ezért a tanakodás sok helyen határozott lépéssé érik: Sásdon a múlt hónapban egyszerre tizen alakították meg a baranya- jenői termelőszövetkezet helyi brigádját, Dunaszekcsőn öt tag­gal szaporodott a Petőfi tsz létszáma és Sellyén is újabb négy család kérte felvételét február folyamán. Erik a falu nagy átalakulása. Pártunk minden erőszakos zaklatást kérlelhetetlenül félreutasitva meggyőző szávai vezeti a dolgozó parasztságot a boldogulás felé.

Next

/
Thumbnails
Contents