Dunántúli Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-27 / 49. szám
DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJA! ECYEfÜLJETEK] MAI SZAMBÁN: Megkezdődött a IV. magyar békekongresszus (1—2. o) — A komlói bányászok hősi harca a februári terv teljesítéséért (2. o.) — Adenauer éjszakai ülésen akarja megszavaztatni a militarista párizsi szerződések ratifikálását (3. o.) — Nemzetközi szemle (3. o.) — Élüzemek a felszabadulási versenyben (4. o.) — A jövő a termelőszövetkezeteké (ö. o.) BA BANYA MEGYEI BI TOTT/A'G A'NAK LAPJA Xn. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1955 FEBR. 21 Színvonalasabb népművelési munkát! (Sz. M.) Pártunk és kormányunk egyre több figyelmet tordít a népművelésre. Ezt bi- ^nyítja a kultúrmunkások Okozott megbecsülése is. A togutóbbi időben számos me- B*i kultúnmunkásunkat érte magas kitüntetés. A népmű- valés növekvő fontosságának tole a járási népművelési csokitok létrehozása és nem tolsósorban az Igen jelentős anyagi támogatás. Növekszik 5 dolgozó nép életszínvonala ezzel együtt a kulturális fények. Tisztázottabb nézetek 5®' foghatunk feladataink előzéséhez, két fronton harcolni elsősorban az egyre erődben jelentkező kispolgári, tobboldali nézetek, másrészről a k>k kárt okozó szektáns me- tovség ellen. , A fő tüzet a jobboldali elállás ellen kell Irányítani, vhely ma sokféleképpen jelent Őfk a népművelés területén. p®gtaláljuk ezt az ellenséges ,r®nyzatot a kószáló maszek- ?dgádok műsoraiban, a kleri- ?Y’s befolyás növekedésében; .válkozhatunk a kulákok fon- ?°rlataival a gazdakörökben i* mindenekelőtt megimutatko- r® ez a jelenség abban, hogy rpesek a kulturális tevékenyét függetleníteni igyeksze- 2®* a párt és a kormány, a jP'gozó nép előtt álló gazdasá- és politikai feladatoktól. . “la a mozitól az ezüstkai á- j-05 gazdatanfolyamokig rain- Ő eszközzel és minden erő- jj a művelt, sokoldalú, hazáig szerető falusi ember kiala- h'ásán kell munkálkodnunk. * a feladat minden tömeg- ^rvezet munkájában feüen- /‘ést hozhat és hoz is. Min- ő kulturális imézménv ösz- ,;®hanaoltan a falusi maradiul leküzdése érdedben kell. harcoljon. Ebben az ■Rüttesben a munka orosz- ‘irésze a népművelési báló- «toa vár. Ennek munkáiét ""sorban azon mérlük, ho- segítik a töme^szervera- kulturális tevékenységét. J** baltósziiak” megerősödése uDárt és a tömegek kapcsolnak megerősödéséhez vezet, j. bénművelés fgv is segíti a határozatainak végrehajtat. ^’hdenekelőtt meg kell qjjbtetni az isme-etteriesztés ahvagoltságát. Hosszabb táv -dolgozó, alapos ismereteket a dolgozók érdekeltségére előadásokra és tanfolva- j/kra van s/fjkség. Kevesebb, í, jobban előkészített, színes Ő'ekes, szemléltető eszekkel gazdagon élő. magas vjbVonalű ismeretterjesztést mJ" tőlünk a fa’u néne. Oivan c.adékat kell kiküldenünk a 'W’^ba, irénesek a tu(|jjénvtalan idealizmus, az nacionalizmus, a meffk«- tfii dett szokások s babonák leküzdésé ne. pk'k a falu “ben felmerülő kérdésekre magávalragadó előadókészséggel, nagy nevelőerővel, tudományos alapossággal, egyszerűen és közérthetően képesek válaszolni. Olyan művészeti tömegmozgalomra van szükség, amely a művészet minden ágára kiterjed, amely megújítja népi szin játszásunkat, fellendíti a táncot, az éneklést, a bábozást, épitve a felgyújtott népművészeti anyagokra, hagyományok ra. Folytatni kell tudományos színvonalon a néprajzi gyűjtő munkát. Fel kell használni a kedvelt és bevált társas alkalmakat, a fonót, a „játszókat” és a többi hagyományos közösségi szórakozási formát, arra kell törekedni, hogy az önkéntesség és az öntevékeny ség alapján nemcsak a különféle kultúrversenyek lázában égve dolgozzanak csoportjaink. Necsak a színpadi szereplés jelentsen hajtóerőt, hanem elmélyült -készülődés alapozza meg a csoport-tagság politikai és szakmai műveltségét. Olyan közösségi életet alakítsanak ki csoportjaink, amely példa az egész falu számára. Segítsék elő, hogy a falu forrjon össze végleg dalaival, táncaival, népművészete egészével. A községpolitikai tervek igen sok helyen vették tervbe kultúrotthon létesítését; ez évben igen csekély az állami hozzájárulás mértéke, ezért, túlnyomórészben a dolgozók áldozatkészségére, társadalmi munkájára kell támaszkodni. A meglévőt kell erősíteni, csinosítani. a tat-talmi munkára, a szakkörök életteli foglalkozásaira kiéli nagyobb gondot fordítani! Főleg a mezőgazdasági szakkörökre vár nasv sze* rep. Legyenek a termelési bizottságok. a mezőgazdasági ál- landóbizottságok kísérleti telepei az úi agroferhnikai mód szerek népszerűsítői. Gazdakört, olvasókört ott kall elsősorban létrehozni, ahol élő hagyománya van, vagv ahol nincs kultúrotthon, vagy netán a meglévő kultúrotthon nem kénes kielégíteni már a megnövekedett igényeket. Mindez nem könnyű feladat és szükséges hozzá a népművelési hálózat nolitikai és szak mai színvonalának szüntelen eme’éío> az állandó mén vés továbbVénzés. Az eredménvoc munkához azonban minden ténvezö rendelkezésre áll. A falusi kuHúrmunka na- ranesnnki posztjain kinróbált nevelők állnak, hivatásukat mélységesen szerető és mélységes felelősséggel végző szakemberek. Segít minket a Szovjetunió ezer tapasztalata, pártunk, népünk bizalma. Előttünk a sok nehéz, de szépséges feladat, a barátsági hónán, az ország felszabadulásának méltó megünneplése. A cél világos: a falusi kultúrélet fellendítésén kell elsősorban munkálkodnunk. ^ szénbányászati trösztök ?e*en»ik ^■februárból mén két nap van hátra. A városversenyben tj- Pécsi és komlói szénbánvászati tröszt dolnozói most mJn- i>C. elkövetnek, hogy megelőzzék egymást.. Szombat reggel a leiío,‘>!í vezettek. A pécsi tröszt öt o.hváia közül csak egy nem navi, egy pedig havi előirányzatát. kl^e0yénk bányaüzemeiben február 25-én s eredményeket érték el: k. \ü^s-akna az alábbi százaakna napi havi Komló napi havi 96.4 101.8 1-es üzem 106 7 105 4 109.1 105.7 Il-es üzem 106 1 99 1 101 5 101 4 1 Il-as üzem 96 1 101 3 101.6 99 9 Szászvár 98 3 99 5 101.1 1045 Béta-akna 102.1 101.7 102.1 102.6 Tröszt 100.8 97l Megkezdődött a IV. magyar békekongresszus $záz és száz ünnepi ruhába öltözött asszony és férfi, — fiatalabb és idősebb, — üzemi munkás, egyetemi tanár, dolgozó paraszt, pap, háziasszony és katona, diák és kisiparos, az ország minden részéből jött dolgozók igyekeztek szombaton délután az ünnepi díszt öltött Sportcsarnokba. Bent a teremben az elnöki as2rtal előtt sorakoznak az aláírások, a magyar nép békeakaratának bizonyítékai. Száz és százezer aláírást hoztak a küldöttek. Elszánt tiltakozást az atomháború ellen, leveleket, üzeneteket, békealbumokban, béketarisznyákban ezer és ezer munkahőstett írott bizonyítékait, amelyek mind-mind arról beszélnek, hogy az üzemek munkásai, a mezők dolgozói, a laboratóriumok tudósai mindennapi tetteikkel is kifejezik, hogy békét akarnak, a békéért -dolgoznak és a béke nagy ügyéért készek minden áldozatra. Az egyszerű emberek hétköznapi tetteire, következetes, céltudatos munkájára épül fel az a szilárd gát, amely útját állja a háború megszállottjai romboló erőinek. A Himnusz elhangzása után Szöczei Sándor Kossuth-díjas kovács lépett az elnöki emelvényre és javaslatot tett a IV. magyar békekongresszus elnökségére. Az elnökség tagjává választották Andics Erzsébet Kossuth- díjas akadémikust, a Béke Világtanács tagját, az Országos Béketanács elnökét, Benjámin László Kossuth-díjas költőt, Bereczky Albert református püspököt, az Országos Béketanács elnökségének tagját, dr. Beresztóczy Miklós vikárius, esztergomi érseki helynököt, az Országos Béketanács elnökségének tagját, Bölöni György írót, az Irodalmi Alap igazgatóját, Magyar Pen Club elnökét, Bugár Jánosnét, az Országos Béketanács titkárát, dr. Czapik Gyula egri érseket, Czeyda-POmmersheim Ferenc sebészfőorvost, a Magyar Népköztársaság kiváló orvosát, Csetreki Pál derecskéi egyéni gazdát, Csikesz Józsefnét, a budapesti pártbizottság titkárát, Csók István Kossuth-díjas festőművészt, a Magyar Népköztársaság kiváló művészét, Dobi Istvánt, az Elnöki Tanács elnökét, Dörnfeld László szabómestert, Fábián Mártonná Tolna megyei egyéni gazdát, Gillemot László Kossuth-díjas egyetemi tanárt, a budapesti műszaki egyetem rektorát, Gosz- tonyi Jánost, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetőségének titkárát, Gázon Gyula Kossuth-díjas színművészt, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, Hajdú Gyula egye lu Anna-afcnai bányászok 86, a nagymányokiak 103.9, a 109.9 százalékra teljesítették tervüket, temi tanárt, a budapesti békebizottság alelnökiét, dr. Heven Lajost, a Magyar Izraeliták Országos Irodájának elnökét, Ho~ vodzák István szolnoki állami gazdasági igazgatót, Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikust, Jenei Lajos Kossuth-díjas olvasztárt, Kárpáti Sándorné kispesti háziasszonyt. Kelen Bé- lát, a Magyar Szovjet Társaság főtitkárát, dr. Kiss Ferenc Kossuth-díjas professzort, a Magyarországi Szabadegyházak Szövetségének elnökét, Kisfaludy-Strobl Zsigmond Kossuth-díjas szobrászművészt, a Magyar Népköztársaság kiváló művészéti Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerzőt, alcadémikust, Kovács Pál kardvívó olimpiai bajnokot, Lőcsei János Kossuth-díjas főmozdonyvezetőt, Lukács György Kossuth-díjas akadémikust, a Béke Világtanács tagját, Mekis József Kossuth-díjast, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökét, Mészáros Ági Kossuth-díjas színművésznőt, a Magyar Népköztársaság kiváló művészét, Mészáros József Kossuth-díjas tatabányai bányászt, Mihályfi Ernő újságíró, népművelési miniszterhelyettest, Ná- nási László újságírót, a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságán nak tagját, Németh Gyula akadémikust, Ormai Arpádnét, a Hazai Fésüsfonó és Szövőgyár Kossuth-díjas szövőnőjét, Péter János református püspököt, a Béke Világtanács tagját, Rónai Sándort, az országgyűlés elnökét, Rusznyák István Kossuth■> díjas orvosprofesszort, a Magyar Tudományos Akadémia elnö-> két, Sőtér István Kossuth-díjas írót, az irodalomtudományok doktorát, Schulek Elemér Kossuth-díjas akadémikust, Szabó István, altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettest, az Országos Béketanács elnökségének tagját, Szabó Pál Kossuth-díjas írót, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökét, Szabolcsi Bence Kossuth-díjas zenetudóst, akadémikust, Szilágyi Albert gyulavári egyéni gazdát, Vass Istvánnét, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének elnökét, Veres Péter Kossuth* díjas írót, a Magyar írók Szövetségének elnökét, az Országos Béketanács Elnökségének tagját, Vető Lajos evangélikus püspököt, az Országos Béketanács tagját, Wolf Johanna főmér nöknőt, az Országos Béketanács tagját. Miután a megválasztott elnökség tagjai elfoglalták helyüket az elnöki emelvényen, Kisfaludy-Strobl Zsigmond Kossuth díjas kiváló művész nyitotta meg a kongresszus tanácskozását. • Kisfaludy-Strobl Zsigmond elnök üdvözölte a kongresszust, majd javaslatot tett a békekongresszus napirendjére, amelyet a kongresszus egyhangúlag elfogadott. Andics Erzsébet elvtársnő beszéde Tisztelt Békéje on gresszus! Kedves Elvtársak! Alig több mint két esztendő választ el bennünket a magyar békeharcosck legutóbbi országos seregszemléjétől, a III. magvar békekongresszustól. Az azóta e’telt idő bővelkedett nagyjelentőségű eseményekben. Ezt az időt mindenekelőtt a béke és a háború erőinek rendkívül erős összecsapása éles küzdelme jellemezte. Az elmúlt időben egymást érték a háborús provokációk, a háborús uszítóik veszedelmes csel szövései. De ez az események! nek csak az egyik oldala. A másik oldala azonban azt mutatja, hogy a szervezett békemozgalom mélyre eresztette már gyökereit, a népek mind erőteljesebben felsorakoznak a béke ügye mellett. Ez az elmúlt esztendők mérlegét a béke erőinek a javára billentette. * A népek mnd erőtel esebben felsorakoznak a béke ügye mellett A békemozgalom előretörésének és sikereinek jegyéber folyt le 1953 nyarán a számunkra, magyar békeharcosok számára különösen emlékezetes, a Báke Világtanács budapesti ülése. Ez az ülés elindította azt a nagy világmozgalmat, mely az egyes országok között felmerülő ellentéteik békés tárgyalások úl.án va’ó rendezését tűzte ki céljául. A tárgyalások eszméjének első nagy győzelme az 1953 júniusában Panmindzsonban • aláírt koreai fegyverszüneti megállapodás volt. A tárgyalások elvének térhódításáról tanúskodott a berlini négyhatalmi értekezlet 1954 januárjában, majd a genfi konferencia. amelv vé'Set vetett a nyolc évig tartó indokínai háborúnak. Mindennek eredményeképpen a Bake Világtanácsnak 1954 végén Stockholmban lefolyt ülése jogos megelégedéssel állapíthatta meg: „A világ hangulatát megváltoztattuk... munkánkat elsőízfben nem kíséri baljós ágyudörgés és bombarobbanások zaja. Ez a béke minden hívének érdeme." Mindezt, a béke hívei nehéz küzdelmek árán, az agresz- szív erők sorozatos támadásainak visszaverésével érték el. A népek nagy béke világmozgalma már túlnőtt azon a fokon, amikor zsarolással ijesztgetésekkel fékezni, vagv gyengíteni lehetett. A népeknek volt ai'kalmuk meggyőződni közös fellépéseik nagy átütő erejéről, A növekvő veszély _ csak fokozza a népek 'berségét, felelősségtudatát és elszántságát, egyre inkább ‘alpraállítia és egységbe kovácsolja őket. Szemléltetően mutatja ezt az a visszahatás, amit a Nyugat-Németország i't rafelfegyverzésére irányuló törekvések keltettek a népek ben. Ha van nép, amelynek minden oka megvan arra, hogy tíz körömmel is megakadályozza a nőmet rablók hatalomra jutását, úgy ez a mi népünk! „Nem nyugszunk be’e a német militarizmus feltámasztásába!" ÍN egy taps) — Ez volt az alap hangja a múlt év december 9- én, itt a Sportcsarnokban több ezer ember részvéteiévé? le folyt tiltakozó nagygyűlésnek és annaik a felhívásnak, amelv lyel ez a nagygyűlés fordult az egész magyar néphez. Ez: visszhangozta az egész ország A Béke Világtanács leguiób- bi stockholmi ülése végsőkig menő elszánt harcot hirdetett a nyugatnémet újrafelfegyver- zés bűnös terveinek megakadályozására. A világméretű aláírási mozga’om minden eddiginél eredményesebb lesz A szovjet delegáció már a stockholmi tanácskozásokon felhívta a világ figyelmét a nyugatnémet újrafelfegyverzés problémáiénak egy új, különösen veszélyes oldalára, nevezetesen arra, hogy az amerikai és angol imperialisták a nyugatnémet hadsereget atom ’egwerekkel akarják ellátni. Az. események igazat adta« a stockholmi tanácskozáson el hangzott figyelmeztetésnek. Az Északatlanti Szövetség katonai tanácsa ravaszul álcázott formában olyan döntést hozott amelv egyenlő értelmű az atomfegyvereik törvénvesítésé- vel és az atomháború kirobbantását célozza. A ncpek ellenállásának új lendületet adott a felismerés, hogy a Wehrmacht újjá élesztőse nem Jelent keveseb bet, mint atomháború előkészítését Európában és az egész világon. Az egész emberiség ellen irá nyu’ó merényletre a nemzetközi békemozgalom a-Béke Vi- lágtanács Irodája kibővített ülésének sürgős összehívásával felelt. Az Iroda ez év januárjában tartott ülésének napirend] én címnek megfelelően két kérdés szerepelt: az Észak- atlanti Szövetség Tanácsának atomháborúra való előkészületei és Nyugat-Németország fel fegyverzése. Az iroda ülésén elhangzott felszólalások híven visszatükrözték azt a nyugtalanságot, amely az egész világra kiterjed, és azt, hogy egy európai atomháború mindenekelőtt a nyueateurópai országokra ütne vissza. Az egész világon harcolnak az asszonyok a tömegpusztító fegyverek eltiltásáért. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség még ez évben összehívja az anyák világkongresszusát. Szerte a világon a tenmonuk leáris fegyverek használata ellen harcol az ifjúság is: életét, lövőjét véd fim ez i. A Béke Világtanács Irodáiénak kibővített ülése százmilliók meggyőződésének adott kifejezést, amikor nagyjelentőségű nyilatkozatában leszögezte: „Németország újrafel- fegyverzése és az atomháború törvónyesftése szorosan összefügg egymással Mindkettő ugyanannak a politikának a gyümölcse, annak a politikának, amelynek alapja a világ szétszakítása két tömbre”. A Béke-Világ tanács Irodájának kibővített ülése százmilliók óhajának, törekvésének adott kifejezést, amikor elhatározta, hogy a fenyegető veszély elhárítására új, minden eddiginél nagyotíbarányú aláírásgyűjtési mozgalmat indít. És ezzel világszerte megkezdődött az új, nagy aláírásgyűjtési mozgalom, amely sok tekintetben hasonló az tOjO-ben ugyancsak Stockholmból elindított mozgalomhoz, öt év alatt sokat tanultak a népek, gyarapodtak tapasztalatokban, növekedtek erőben és öntudatban. Éppen ezért minden kilátásunk megvan arra, hogy e nagyszerű, a legfőbb emberi érdekekért folyó világméretű aláírási mozgalom minden eddiginél hatékonyabb és eredményesebb lesz: cáfolhatatlan bizonyítéka lesz az emberiség, a haladás, az élet erejének. A haladó imperialista rendszer végvon aglásában — miközben görcsösen ragaszkodik a fennmaradáshoz — kész a legnagyobb háborús katasztrófába taszítani az emberiséget Ez a kivénhedt, embertelen, rabló rendszer a népmiltiók vérétől várja megif jodását. Embertelen és kába remény ez, amit a történelem már előre kudarcra ítél. Korunk nem az imperialista rablók és nép- elnyomók érvényesülésének és diadalának, hanem a népakarat érvényesülésének és diadalának kora. (Taps.) Az imperialista rablók nem fogják maguk alá gyűrni a népeket! A népek állják a harcot! Állják, mert fennmaradásukról, fejlődésükről, magáról az életről van szó! Nem fogják megadni magukat, mert előttük a felszabadult népek biztató példája. mert segíti őket a kommunizmust építő Szovjetunió kitartó, minden áldozatra kész, hősies és bölcs békepolitikája. (Nagy taps.) (Folytatás a 2, oldaton)
