Dunántúli Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-26 / 48. szám

2 NAPLÓ 1955 FEBRUAR 3« KÜLFÖLDI HÍREK NEW YORK Robert Allen, a New York Post tudósítója jelenti, hogy az amerikai kormány a július I-ével kezdődő új költségvetési évben nyolcszáz millió dollárt irányzott elő a „baráti orszá­gok'’, főképpen a távolkeleti országok hadseregeinek kikép­zésére. A fenti összeg kétsze­resen meghaladja a folyó költ­ségvetési év hasonló kiadá­sait. A tudósító jelentése sze­rint „Dél-Vietnamban,, Thai- földön, Pakisztánban, Japán­ban, Formozán és Dcl-Koreá- ban egymiiliókétszázötvenezcr főnyi különböző fegyvernemek hez tartozó haderőt szándékoz­nak kiképezni. Az amerikai kiképzési tervben középkeleii országok is szerepelnek, így Irán és Törökország, Egyiptom és Irak pedig feltételesen”. MOSZKVA A szovjet ifjúság antifasiszta bizottságának elnöksége a na­pokban ülést tartott Az elnökség megvitatta a szovjet ifjúság részvételének kérdését a Varsóban 1955. jú­lius 31-e és augusztus 14-e kö­zött megtartandó V. világifjú­sági találkozón. A szovjet ifjúság antifasiszta bizottságának elnöksége hatá­rozatot hozott, amelynek értel­mében a szovjet ifjúság között széleskörű agitációt fejtenek ki a fesztivál céljainak és fel­adatainak ismertetésére. A fel­adatok lényege: az ifjúság ere­jének további fokozása az atomháború és a német milita- rizmus feltámasztásának ve­szélye ellen, a békéért és a né­pek kollektív biztonságáért ví­vott közös harcban. TEHERAN A Keihun című iráni lap bciruti jelentésekre hivatkozva közli, hogy Hensel tábornok amerikai hadseregügyi állam­titkár beiruti tartózkodása ide­jén kijelentette, hogy „Was­hington támogatja egy — Pa­kisztánból, Törökországból, Irakból cs az arab országokból álló — erős tömb megalakítá­sát”. D4IREN Peng Tö-huaj, a Kínai Nép- köztársaság miniszterelnökhe- lyettese és nemzetvédelmi mi­nisztere, a Dairen térségében állomásozó szovjet fegyveres erőket meglátogató kínai kül­döttség vezetője, csütörtökön délután fogadást adott a szov­jet fegyveres erők képviselői­nek tiszteletére. A fogadáson több mint ezer vendég jelent meg, köztük a daireni térségben állomásozó szovjet fegyveres erők tábor­nokai tisztjei, tiszthelyettesei és katonái. P. F. Jagyin a Szovjetunió pekingi nagyköve­te is résztvett a fogadáson. A kínai küldöttség tagjai közül megjelent a többi között Szun Csin-lin asszony a Kínai—Szov jet Baráti Társaság elnöke, Ho I.unrg minisztereinökbilyettes. Kuo Mo-zso, a Kínai Békebi zottság elnöke, továbbá Dairen polgármestere, a Kínai Kom­munista Párt daireni szerveze­tének titkárhelyettese és má­sok. A jelenlévők éltették a szov­jet és kínai nép, a szovjet és kínai hadsereg széttéphetetlen barátságát, valamint a Szov­jetunió és Kina Kommunista Pártjának és kormányának ve­zetőit. BERLIN A Német Demokratikus Köz társaság népi kamarájánál; el­nöksége csütörtökön délután Berlinben sajtóértekezletet tar­tott a német cs külföldi sajtó képviselőinek. Johannes Dieckmann, a népi kamara elnöke bejelentette, hogy a német nép mostani sorsdöntő óráiban a bonni par­lament nem volt hajlandó meg hallgatni a népi kamara kül­döttségének beszámolóját a Német Demokratikus Köztár­saságnak a szabad össznémet választások előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos ál­láspontjáról és konkrét javasla iáiról. A bonni parlament an­nak a felszólításnak sem tett eleget, hogy megbízottai útján tájékoztassa a népi kamarát Nyugat-Némeíország hivatalos köreinek e kérdésben vallott nézeteiről. Ezt a hallgatást és passzivitást, amelyet a nép egyöntetűen elítél, csak a bon­ni képviselők zavarával és rossz lelkiismeretével lehet megmagyarázni — mondotta Dieckmann — majd figyelmez­tette a nyugatnémet szövetség! gyűlés tagjait, hogy a német nép éberen figyc'i. milyen ál­láspontra helyezkedik a béke­ellenes párizsi szerződésekkel szemben és hogy egy napon felelősségre vonja maid mind­azokat, akik a militarista szer­ződések jóváhagyásával elsza- lasztották a német egység hely reállitásának lehetőségét. BECS Ernst Fischer, az Osztrák Kommunista Párt Központi Bi­zottságának tagja felhívta az osztrák kormányt, hogy saját népe érdekeit tartsa előbbre, mint Washington utasításait és követelje négyhatalmi értekez­het összehívását, amelyre hív­ják meg Ausztria képviselőit is. Az értekezlet céljául kell kitűzni a német kérdés megol­dását és az osztrák államszer- ződés megkötését. BUKAREST A Román Népköztársaság dolgozói országszerte élénk ér­deklődéssel vitatják meg Gheorghe Gheorghiu-Dejnek a Román Népköztársaság mi­nisztertanácsa elnökének a kor mány külpolitikájáról mondott beszédét. A dolgozók gyűléseken jut­tatják kifejezésre, hogy teljes mértékben támogatják a Ro­mán Népköztársaság nagy nem zetgyűlésének nyilatkozatát. BELGRAD A Tanjug jelenti, hogy Mesa Pijade, a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés elnöke március 7-re összehívta a nemzetgyű­lés szövetségi és köztársasági tanácsát. A nemzetgyűlés együttes ülésén Joszip 3roz Tito elnök beszámol Jugoszlá­via bel- és külpolitikájáról, a szövetségi végrehajtó tanács pedig beterjeszti jelentését az elmúlt évi munkájáról, SANGHAJ A japán rádió jelentése sze­rint Szapporo városában nyílt bírósági tárgyaláson foglalkoz­tak Smith amerikai őrvezető bűnügyével. Az őrvezető bes­tiális módon meggyilkolt egy japán szállodai szobalányt. A bíróság a gyilkos amerikai katonát öt évi kényszermunká­ra ítélte. Ifi az Ideje, bogy fel­számolják az amerikaiak angliai támaszpontjait — írja Bevan a „Tribüne“ című lapban London (TASZSZ): A Tri­bune című munkáspárti heti­lap több olvasója kérdést in­tézett a szerkesztőséghez az amerikaiak angliai katonai tá­maszpontjairól. Ezekre a kér­désekre a lap hasábjain Aneu­rin Bevan válaszolt. Bevan kiemeli, stratégiai szempontokból teljesen indo­kolatlan, hogy amerikai bom­bavetőket tartsanak angol föl dön. Ami a kérdés politikai vo­natkozásait illeti, Bevan eze­ket írja: „Az amerikai tá­maszpontok ellen felhozott politikai érveket nem lehet kéís égbevonni. Ezek a támasz­pontok: azt a látszatot keltik, hogy Anglia „megszállt or­szág“ és kétségessé teszik, hogy az Egyesült Államokkal szem­ben akciószaibadságga-l rendel­kezünk. Itt az ideje, hogy vé- getvessünk, ennek ax állapot­nak.“ Aláírták a tfirök-lrakl katonai egyezményt London (TASZSZ): A Reu­ter Iroda bagdadi tudósítójá­nak jelentése szerint Mende- resz török miniszterelnök és Nuri Szaid iraki miniszterel­nök február 24-én este aláírta a Törökország és Irak között létrejött katonai szerződést. ÜJtípusú gyomirtógép «11 A Szovjetunóban a szűz- és ngarfoldeken gyom’rtóefpet hasz­nálnak. — A képen: A mocsaras vidékeken is használható gyomirtógép. cA szovjet (film ünnefie 'fiz esztendeje, hogy ha- * zánk felszabadult a fasizmus igája alól. Ez alatt a tíz év alatt egyre jobban meg­ismertük és megszerettük a szovjet művészetet és ezen be­lül a szovjet filmeket. Mi en­nek a szeretetnek a forrása? A felszabadulás előtt Magyar országot elárasztották a ma­gyar és a külföldi burzsoá fil­mek. Ezek a filmek elrugasz­kodtak az élet valóságától, hazúg álproblémákat vetettek fel, arra igyekeztek nevelni a népet, hogy szemet hunyjon a véres elnyomás, a kizsákmá­nyolás ténye előtt. A felszabadulás első napjai­tól kezdve a szovjet filmek voltak azok, amelyek szabad­ságot, igazságot, békét, ember­séget hirdettek. A szovjet fil­meknek ezt az Igazságát, mű­vészi erejét érezték meg a dolgozó emberek és ezért fo­gadták a szovjet filmeket for­ró szeretettel. Százezrek emlékeznek a ki­tűnő filmek sorára. A „Nagy hazafi”, vagy a „Párttagsági könyv’4, a kommunista éber­ségre. nevelték a mozilátogató­kat. A „Kormány tagja" meg­mutatta: hogyan vész részt az egyszerű szovjet ember a nem zet életének irányításában. A háborús filmek, a monu­mentális „Berlin eleste”, a „Támadás 6.25-kor", a „Sztá­lingrádi csata” híven ábrázol­ta a szovjet nép gigászi küz­delmét a nácizmus ellen. Az imperialisták szovjet­ellenes mesterkedéseit leplezte le a felejthetetlen „Találkozás íz Elbán”. És a többi mind. Ki ne emlékezne a „Szibé­riai rapszódiá”-ra, a „Hurrá tavasz”-ra, a „Halló Moszkvá­ra, az „Expressz szerelemé­re? Kit nem kápráztatott ei_ a Nagy koncert” és a „Szár­nyaid dallamok" pazar szine, magával ragodó muzsikája? Melyik úttörő nem érezte ma­gáénak a „Vörös nyakken- dő”-t és a „Timur és csapa­tát”? A szórakozással egyidőben ** ezek a filmek fejlesztet­ték népünk Ízlését, kultúráját és a szovjet emberek példa- mutatása nevelte és segítette harcában a magyar munkások, parasztok, értelmiségiek, fia­talok és öregek százezreit. A szovjet filmek nagy nemzet­közi sikereket értek el a leg­utóbbi időben is. Az 1953-as velencei fesztiválon a „Boldog ság madara” az Ezüst Orosz­lán díjat nyerte eL 1954-ben Karlovy-Varyban a „Luxustutajon“ című film a nagydíjat, Cannesban a „Szkander bég” a technikai díjat kapta. Bombaytól Rómáig, Párizs­tól Newyorkig milliók gyönyör ködnek a szovjet filmekben é6 merítenek erőt harcukhoz. Ezek a nagy sikerek azon­ban újabb erőfeszítésekre ösz­tönzik a szovjet filmek íróit, rendezőit, és szereplőit egy­aránt. A szovjet filmgyártás újabb nagy feladatok előtt áll. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. Kongresszusa azt a célt tűzte ki, hogy az eddi­ginél sokkal több és egyben még magasabb művészi szín­vonalú filmnek kell elkészülni. Ezeknek a filmeknek még mélyrehatóbban kell feltárni a szovjet élet színes sokrétűség gét. Végleg fel kell számolni a konfliktus mentesség káros elméletét és sokkal többet kell foglalkozni a kommunizmust építő ember problémáival. A nagysikerű „Luxustutajon” ás az „Érettségi bizonyítvány* már ennek jegyében született pi elszabadulásunk tizedik A évében, a szovjet film ünnepén, március 10-—23-ig számos kitűnő szovjet filmal­kotás kerül bemutatásra a ba­ranyai és a pécsi filmszínhá­zakban. „A 13-as számú ügV' nők” című — ukrán naciona­lista összeesküvők leleplezését mondja el egy fiatal házaspár életén keresztül. A főhős ez­úttal is kedves ismerős: Szer- gej Bondarcsuk. Az „Őserdő foglyai" citná film napjainkban, egy mocsa­ras erdőben játszódó ifjúsági történetet, míg a „Bátorság iskolája" és a „Tőr” a polgár­háború éveibe vezti a nézőt. A .Bátorság iskolája” című film alkotói Gajdar „Iskola” eímu elbeszélését vitték filmre. Fő­szereplője egy tizenhatéves kis diák, aki az intervenciós sere­gek elleni harcokban érik fel­nőtté. A „Tőr” című filmet fiatal művészek készítetté® Ribakov elbeszéléséből. A ka­landos filmben gyorsan pergői érdekes események váltják egymást. A történet ugyani* arról szól, hogy a rendőrség gyermekek segítségével hogy30 tesz ártalmatlanná egy vesze­delmes fehérgárdistát. A ren­dező az esenjény bonyolult szálai mellett hitelesen érzé­kelteti a kor szellemét, az út­törőmozgalom kibontakozását S. T. Ilol’and’dl he akarják vonni a SEATO-ba Treues* sir ismét sskhúhass“ Hága (TASZS?): A holland sajtó közleményeiből kitűnik hogy Menzies. ausztráliai mi niszterelnök a múlt héten tit­kos tárgyalásokat folytatott Hágában a holland kormánj vezetőivel. A Hét Parool című lap sze­rint ezeken a tárgyalásokon S SEATÖ-szerződésről folyt esz­mecsere és Luns holland kül­ügyminiszter ígéretet kapott hogy! Menzies „megmagyaráz­za majd Washingtonban az amerikai kormánynak, hogy Ausztrálig Hollandiát fontos partnernek teicinti a SEATO egyezményben.“ A De Telegraaf című lap közlése szerint hágai diplo­máciai körökben felteszik hogy Menzies márciusban mer látogatja Eisenhowert és ak­kor Elveti Hollandia SEATO- tagságának kérdését. Dzsakarta: Indonéziában a leghatározottabban elítélik Hollandiának a SEATO-ba aló várható belépését Az \ntara hírügynökség jelentése \ Mohács és v’d’í^e Baranya megyének népi és érint Szunarzso, indonéziai J történelmi hagyemányokbar ülügyminiszter kijel entette, i leggazdagabb taia. A sző ohe­ndönézia közvéleményét nyug alánítja Hollandiának az a ■■zándéka hogy belépjen a lEATO-ba valamint az a ter­es intézkedéseket tesz Nyugat 'ránra vonatkozólag. Ezek az ntézkedések — jelentette ki a gyek árnyékukat a szomorú emlékű mohácsi csatatérre vet« tik, a város határában csőr gedezik a megszelídült Csele re hogy Ausztráliával égy üt- patait, az utcákon színpompás -1 ... .i—ix—ii M.mrtco népviseletbe öltözött sokác lá­nyok asszonyok tereferélnek és ilyenkor, farsang végén ülügyminiszter —* „nem segí- jimessze tájakról érkeznek ven- ik eíő a, béke megszilárdító- ) dégek az ősidőktől fennmaradt ának ügyét áll aló ban és a biz onság megszilárdítását Dél- -elet-Ázsiában ...“ és azt a örekvést bizonyítják, sjhogy neg akarják erősíteni Hollan- üa gyarmati uralmát indonéz erület felett.“ Az indonéz sajtó élesen el- téli azokat a tárgyalásokat, amelyeknek célja Holland:a a busclás — álarcos, vidám go- kác farsangi felvonulás — megcsodálására. A sok szebb- nél-szebb ősi épségében és eredeti tisztaságában meg­óvott népszokás, hagyomány egyike a farsang utolsó va­sárnapján évről-évre megren­dezett- sokác bál is. Ezidén is volt sokác bál, Az amerikai „erő-diplomácia“ nem éri ci célját __ írja egyjndiailap a bangkoki ka tonai tanácskozásokról De»* (TASZSZ): A Free Press Journal című indiai lap rámutat: A bangkoki SEATO- értekezlet „klasszikus példája annak“, hogy az Egyesült Ál­lamok a nemzetközi politika ban semmibe veszi a dem?“n patikus módszereket. A lap hangsúlyozza, hegy 32 a*sia' országok többsége nem akart Sakozni ehhez- a tömbhöz Elítéli, hogy a délkeletáz.siai bevonása a SEATO-ba. Az 4 Február 20-án, vasárnap tar- Voadi című lap azt írja, hogy flották meg és elmondhatjuk ,zek a lépések közvetlenül íe- 4 örömmel készült rá az egész nyegetik Indonéziát. óváros, különösen a sokác la­Á kosság. Az idei bál azonban az eddigieknél nagyobbszabá- súnak ígérkezett. Rózsaszínű meghívók vitték szét hírét és ezek a meghívók a bál színhe, 'vének megjelölése, a belépő­díjak összegének feltüntetése mellett azt is' jelezték hogy a tánc előtt -űsor lesz: egy ma­katön&i szövetséget az ázsiai országok akarata ellenére hoz f---- ; - - je 'á k létre. A lap azért is meg- * gyár'es so kár bélyegzi az Egyesült Allamo- J lenetet mutatnak be a sokár ka* mert reakciós ázsiai rend- 4 színjátszók szereket* támogat és akadó-> Mindez örvende es yozza Kínát abban hogy el- 4 ’enne h* - és itt foglalja jogos helyét az Egye-# a nagy . ha . — ha e m u«d •.ült Nemzetek Szervezetében. 4*4* a műsor rendemé A Free Press Journal ki-J nem húzódott vr.'.r. me* mtoli, hogy az Egyesü't Álla- i meghívón egy rév treuer F SS < Tó í «• «»« Ferenc? 9V Mohácson eléggé ismert és ? oecsü’etes dolgos sokác lakos ság körében igen rosszcsengé- ű ez a név. A kulákok előtt -izomban annál népszerűbb. Miért? Röviden számotadva az eső nényekről azért, mert Treuer Ferenc a háború előtt a rossz­emlékű „gyöngyösbokrétának szervezője és nem utolsósor ban elsőrendű haszonélvező]' volt. A Horthy-fasizmus egyik gén fontos tevékenysége a porhintés, a ködösítés volt, en­nek egyik eszköze volt a „györ íyösbekréta“. A módosabb pa- asztokat — főként küláko-ka - népviseletbe öltöztetve mu­togatták a külföldieknek és gyekeztek bizonygatni a pa­raszti élet „romlatlan románt' Icáját“, mintha legalábbis a győri avösbokréta szútoomoáje a hűnes ruhák, a kulákjómód. a csinált népszokások fénye el toled/hettelték, elleplezhették volna a kiáltó néprtyofnert, p füldnélkülijánosok sanyarú, írom télén életét. Innen, a ..gyöngyösbofcré---------- ták“ korából ered Tr euer Ferenc kapcsolata a mohácsi sokácokkal. Ez a kap­csolat azonban átvészelte a háborút. A felszabadulás utár ómegeket megmozgató kultu áhs élet bontogatta szárnyait Treuer úr fantáziáiét termé 7etesen munkába hozta a? vj lehetőségek előszele. . Atm ultúrmunka — ott pénzszer ■si teh-.’őság“ — gondoltáé vékenykedni kezd-Tt. Szer -7ett — 1ó’ ért hozzá. — be- ré’t — s^ma nyelvének hisz nek az emberek, — és most már mint mohácsi sokác kul- úrcsoportot szerepletette azo­kat, akik bíztak benne. Sze- •eplést. sikert, díszvacsorákká gért, ígéreteit meg is tartotta éppenúgy, mint a rendezvé­nyek tiszta hasznát — ez utób­bit természetesen saját ma- iának. — £n voltam a kultúrcso- port pénztárosa az EPOSZ-<ban — mesélj Jánity János. — A pénzt be is S7.edtem, de az íz előadás után egy percig sem maradt nálam. Treuer Fe­ri elszámoltatott, eltette a >énzt és többet nem tudtunk óla. Többet mi sem tudunk csak annyit, hogy a rendezvények bevételeinek morzsáiból a fiataloknak va­csorát fizetett — innen a nép- szerűség — a jövedelem jaya pedig elszivárgóit titokzatos utakon Pénztárkönyv nem volt, ellenőrzés szintúgy nem, 'önnyű dolga volt Treuer úr­nak. Ahol viszont nem biztatott :xtra jövedelem, ott egykettő­re megcsappant az addig lel­kes szervező tevékenysége. _ Há rom esztendővel ezelőtt a nohácsi sokác kultúrcsoport a óvárosba került, mint a kul- úrvarseny egyik megyei győz- ese. Csak Pesten derült ki rogy a kultúx-versenyen való zereplésért pénz nem jár. — Treuer Ferencnek elegendő mit egy nap, hogy hazafordít, a az egész együttes szekere údját Ha nincs pénz, nem zorepelünk“ — biztatta őkel s az eredmény az lett, hogy a sokác csoport szégyenszem­re szereplés nélkül hazatért kis időre rá fel is oszlott. Igaz. Treuer Ferenc kényt®' 'en volt belátni utána, hofP kissé“ túllőtt a célon és ha­marosan más lakóhely után n® ■ett, valahol Bácskában. A*' itán hazajött Baranyába Vf' ányban ütötte fel sátorfáj3” foglalkozni kezdett“ a vilié) nyi német nemzetiségű kultur csoporttal, azt is szétzüUe«3' tette Majd innen is továbbá^ ts bízva abban, hogy a háro ívvel ezelőtti dolgokra már V ékony fátylat borított a lés, hazatért szűkebb pátn3' hiba, Mohácsra. És neki volt igaza. A lés, a nemtörődömség, a h‘^ nyagság. a felelősség alól v3) ló kibújás működési teret ^ •emtett számára. Követeit, megtévesztett kác tanácstagokat, régi ba ait akcióba állította. , felkeresték a pártbizottság® ’ a tanácsot, hogy a mégalak'T gazdakörbe hadd vegyék be ^ ügyes, hozzáértő Treuere, városi pártbizottságon új e: - társak voltak, a ’anácson r*- ' ben ugyancsak ez volt a h rét. A régiek, akik ismeri 1 Treuer viselt dolgait, felszó' ^ tak ugyan tanácsülésen. hiába beszéltek Omachtne mások, nem hallgattak a s vukra. Treuer bekerült a jól kác olvasókörbe — nem gatónak ugyan, mint sa^. maga jelölte volt magát, hanem csak jegyzőnek. ™ izonban ez is elég volt. Kövessük ®sak időr®"^-------------—ben ennek-mb érnek a munkáját: Január 10-én meg hácson. ^ Január U-én követei 111 (Folytatás a 3. oldalon) kaját: jelenik

Next

/
Thumbnails
Contents