Dunántúli Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-24 / 46. szám

W5S FEBRUAR 24 NAPLÓ 3 Falusi levelezőink a felszabadulási versenyről Hétezer liter tej — terven felül Mi, » bífcali állami gazdaság dolgozói a hetvelielyiekkel folytatott párosversenyből győztesként akarunk kikerülni a '‘•szabadulás ünnepére. Tehenészetünk annakidején arra kö­telezte magát, hogy 15.000 literrel több tejet ad a közellátás­iak március 31-ig, mint amennyit terve előír. Januárban a jWenötezeraek közel a telét — 7000 liter terven felül termelt tejet már le is szállítottunk. Az új gépműhelyt határidő előtt átadtuk rendeltetésének és most annak a négy líj lakásnak telepítésén dolgozunk, melyeket ugyancsak határidő előtt aka­dok átadni munkásainknak. VIDA JÓZSEF párttitkár '«gy-öt vagon fa naponta A Mecsek-Nyugati Erdőgaz- ósághoz tartozó sasréti érdé­iben negyedéves terve ha- ^idő előtti teljesítéséért har- C°1 Boler József kerületvezető részlege: 3800 kö'ornéte. r®s fakitermelési tervükből csak alig 3—400 köbméter ■"'•ányzik. A fakitermelők, a ^llftórészleg és az almamel- teki vasúti rakodómunkások a ‘‘szabadulási versenyben na- wnta négy-öt vagon fát szál­lnak. Kender János erdész. Asszonyok a verseny élén Nálunk, a sátorhelyi Béke Őre Állami Gazdaságban az asszonyok alaoosan kivágták a rezet: a felszabadulási verseny ben maguk mögött hagyták a férfi fejőgulyásokat. A sátor­helyi központi üzemegységben Lukács Andrásné kilenc és fél literről 12.6 'a, Ormányousz- tán Godó Gáhomé nyolcról 10.8, Ugri Jánosné 9.3-ról JŐ.8. Roszkop Erzsébet 7.8-ról 8.5-re és Erb Mihályné 7.6-ről 8.1 literre emelte eddig az istálló- átlagot. A férfi fejőgulyások istállóátlag emelése messze el­marad Godó Gábornéé és Lu­kács Andrásnéé mögött. OLEXA LÁSZLÓ 354 mázsa hús helyett — 642 ^Gazdaságunk a felszabadu- verseny során külön is ,‘telkedik az élüzern bólyi és abarpi állami gazdaságokkal . Sajtó útján számolunk be hogy* 354 mázsa helyett w2 mázsa marha- és sertés- r“st szállítottunk le, nagy- ,*szt kivitelre. Az április 4-ig ífíj. hatvanezer liter terven luli tejből már 30.159 litert “‘aatunk a Tejipari Vállalat­nak. Amíg az idő engedte — tel­jes erővel folyt az őszi veté­sek ápolása is: 372 hold gabo­nát fejtrágyáztunik és az össze gyűjtött trágyalével 150 hold- nyi lucernást és rétet öntöz­tünk meg. Kertészetünk feb­ruár 20-ig 1600 ablakterületet készített elő oalántanevelésre. Obert Béla Pécsi A. G. Több mini száz egyéni gazda kiült szerzedíst a mohácsszigeti gépátoással tavaszi munkára Még javában tartott a téli gépjavítás a mohácsszigeti gép állomáson, amikor a traktorok elkezdték az egyéni gazdáknál a tavaszi szántást. A megyei gépállomások közül eddig ők végezték a legtöbb tavaszi ta­lajmunkát. A felszabadulási versenyben a Petőfi-brigád ve­zet, mely február 20-ig 174 holdat szántott fél. Második a Béke-brigád 165 holddal, a Kosuth-brigád 162 holdjával a harmadik. Tavaly és az idén megnöve­kedett a traktorosok tekinté­lye a szigeti gazdák előtt. Eb­ben az esztendőiben — a tava­szi szántásra — több, mint száz egyéni gazda kötött szer­ződést a gépállomással. Eny- nyien még sohasem szántattak Mohácsszigetein traktorral. Az előző években sok egyé­ni gazda szidta a gépállo­mást, mivel néhol csupán ösz- szeturkéflták a földet. Ez már a múlté, azóta bőven kiérde­melték a dicséretet a gépállo­más dolgozói. Vészeli Mihály négy és fél holdas egyéni gaz­da felesége elmondta, hogy ók 1953 őszén a gépállomással vé­geztették a mélyszántást. Nem bánták meg, mert azon a te­rületen, sokkal szebb volt a kukorica és majdnem 10 má­zsával több termett holdanként, mint ahol lóval csak sekélyeb­ben szántottak. Ebben a hónapban több olyan egyéni gazaa kereste fel a gépállomást szerződési ügyben, aki még sohasem szán tatott traktorral. Vida János 12 holdas dolgozó paraszt ere­detileg csak 800 négyszögölnyi kenderföldet afcarc szán tatai géppel, de amikor Zsabszki Já­nos traktoros zsinóregyenes barázdáit meglátta, másnap újra elment a gépállomásra és még két hold földre kötött szerződést. Tatai Mihály hatholaás gaz­da a gépállomás tőszomszédsá­gában lakik, öt még sohasem tudták „rászedni“ a gépi mű­velésre. Kézzel-lábbaíl szabó­don e gépi munkától. Bállá Antal elvtárs, a gépállomás főagronómusa meggyőzte. — Na, nem bánom — mond­ta. — Itt ez a két és fél hold a tanya mellett. Szántsátok meg. de h, nem lesz jó, pénzt nem kaptok tőlem! Tatai bácsi most már így beszél: „Grüníelder Jósika úgy megszántotta a földemet, hogy nem győzök rajta csodálkozni, örömmel megfizettem a díjat!” ügy dolgozunk, hogy mi nyerjük meg a versenyt Gilvánfa és Kisasszonyfa községek között verseny indult az 1955. évi mezőgazdasági munkák időben való elvégzé­sére és a sertés-, vágómarha-, baromfi-, tojás- és tejbeadás pontos teljesítésére. Helyezzék végre üzembe a magyarbólyi tsz darálóját! e,’’Vashulladék sosem ‘6§> szedd össze, jjteft gyűjti a MÉH!“ “judenüit ismerik J,® aranyszabályt, között a vil- yi gépállomáson C Mégis nemhogy a ■‘Uladékra, hanem az V*ekes, használható „ Bekre sem vetnek »lét; hol itt, hol ott ^Zsdésodik valame­y°lt a magyarbólyi fáknak egy közös .falójuk. Arn kor a y*ajdonosok belép- rji , a tsz-be, a „Me- rfagó” magára ma- o-| ^ A villányi gép- .Jwniás pedig kapva *P°tt az alkalmon, férték egy püla- — csakhogy a W ilanat" igen hosz- Ír5a nyulott. Idők folyamán a daráló a gépállomás tulajdo­nába ment át és ta­valy ősszel végre rá­szánták magukat, hogy kipróbálják. Eí- huzatták az illocskai Közös Erő termelő­szövetkezet portájára, majd ott... Igen ám, de mi lesz a _ normálholdakkal, a gépállomási elsőség­gel?! Gyerünk ki a darálót meghajtó R— 55-össel a kendergyár mellé szaporítani a barázdákat! A daráló meg ott rozsdásodott a szabad ég alatt, míg csak — nemrégi­ben — vissza nem vitték a gépállomás­ra Onnan aztán a helyi állami gazdaság hoz került kölcsön­be. .. Hogyan, hogy sem, a magyarbólyi Tartós Béke termelőszövet­kezetbeliek a közel­múltban szemet ve­tettek erre a daráló­ra. Végeredményben a tsz-ben szorgoskod­nak a „volt” gazdái, miért legyen éppfen a daráló másutt?!... Kevés utánjárással a Gépállomások Me­gyei Igazgatósága — az igazságnak megfe­lelően — a tsz-nek utalta ki a darálót. Ezzel az intézkedéssel azonban még nem tel nek meg a zsákok, üzembe kell helyezni de hogyan és hol?! A magyarbólyi Tartós Béke tsz-nek már van kalapácsos darálója — kettőt nem üze­meltetnek — és a ,Medicágó°-hoz meg nincs is hajtóerő ... Ml legyen hát a da­ráló sorsa?! A magyarbólyi Tar tós Béke termelőszö­vetkezet és a Villá­nyi Állami Gazdaság vezetői — belevonva a járási tanács mező gazdasági osztályát is — kössenek szerző­dést, mely szerint a gazdaság üzemelteti ugyan a darálót, de nagyobb tétel esetén a járás termelőszövet kezeteinek és egyéni­leg dolgozó parasztjai nak terményét is le kell darálniok. A leg­rövidebb időn belül helyezzék üzembe a „Medicágót”! Mi, kisasszonyfai dolgozó parasztok, erősen bízunk ab­ban, hogy megnyerjük a ver­senyt. Krizsán István, Krizsán Ferenc, Hőgye József, Szűcs Lajos és Mátyás Ferenc közép parasztok, özvegy Szabó Ist­vánná, Tóth József II., Markó László, özvegy Tantos Péterné és Gregorics János kisparasz- tok már egészévi sertés- és vá­gómarhabeadásukat teljesítet­ték. Az ő példájukat követik községük dolgozó parasztjai. If j. Mátls Ferenc A csertetői sortűz emléke IVT inden évvel távolabb és távolabb kerülünk a múlttól, amelynek keserű ízét már csak az öregek érzik, amikor éhségsztrájkot, csend­őrt emlegetnek, s amikor arról esik szó, hogyan kellett véres harcot vívni néhány fillérért, a betevő falatért. A pécsi bá­nyászok ma a „Munka Vörös Zászló Érdemrendje“ tulajdo­nosai, a szocializmus építésé­nek megbecsült hősei. Ma, ha harcról esik szó, a bányász nem esendőrszuronyra, párfil- iéres béremelésért étlen-szom- jan a bánya mélyén töltött keserves napokra, kockázatos, de nagyszerű tömegtüntetések­re gondol, hanem a bánya rej­tett nehézségei és veszélyei­vel szemben a több szénért folytatott mindennapi küzde­lemre. Tizennyolc év, majdnem két évtized telt el azóta, hogy Csertetön bányászok vére ön­tözte a földet. A tőkés rend, az urak rendje, akkor még erősnek érezte magát ahhoz, hogy szembeszálljon a jogai­ért harcoló tömegekkel. A sor­falat álló csendőrök szuronyai mögött biztonságban érezték magukat, onnan vezényeltek tüzet. A gyilkolásra idomított emberállatok, a kafcastollal ci- comázott csendőrök pedig meg húzták a ravaszt. Három bányász, Keller Já­nos, Féltig Imre és Hegedűs Mihály többé nem lázadozott már a kegyetlen sors és a ke­gyetlen urak ellen, akik azzal a nyolc százalékos bércsökken téssel saját hasznukat növel­ték. A' három halott bányász nem emelt szót többé, hang­jukat elfojtotta a csendőrsor- tűz ropogása. De hangtalanul is, emlékükkel tovább buzdí­tották bányásztestvéreiket: „Ne hagyjátok magatokat!“ A z 1937. évi éhségsztrájk '-*■ és tüntetés nem az utol­só bányászsztrájk volt. Nyolc év volt még a felszabadulásig --------... és az alatt sokszor kellett I értékeit jobban még harcba vonulni a minden- | emlékezés. napi kenyérért, az embersége­sebb életért. S már nemcsak ezért. A bányászok három hő­si halottjának emléke 'követel­te, hogy harcoljon minden bá­nyász annak a rendszernek a. végső bukásáig, amely a ke­nyeret kérő szóra csenaőrtűz- zel válaszol. Ugyanaz a sor­tűz, amely három bányász , szemét örökre lecsukta, felnyi­totta ezer, meg ezer másik bá­nyász szemét. Tudjuk, har­coltak volna bányászaink a végső győzelemig, bármennyi véráldozat árán is. A Szovjet Hadsereg győzelme azonban , szükségtelenné tette, hogy bá­nyászaink újabb hősöket veszít seneli, hogy ismét farkassze­met nézzenek a gyilkos fegy­verekkel. A felszabadulás óta a hatalom és a fegyver máv nem az elnyomók, a kizsák­mányolok kezében van, hanem a bányászokéban, a munkáso­kéban. Övék a bánya, övék az egész ország. Tíz év alatt megfordult nálunk a történe­lem kereke, legázolta a csend­őrsorfalakat, azokkal együtt, akik mögéjük bújtak. Tíz év alatt megszoktuk, hogy magun kát érezzük az ország gazdá­jának és urának. S ez alatt, a tíz év alatt a régmúlt távo­lába került a darabka kenyé­rért folytatott harc, a munka­nélküliek nyomora, a cserte­tői sortűz. D égen volt, de ne feled- kezzünk meg róla! A bányászvérre szomjas tőkés­rend nálunk letűnt, de nem mondott le és nem fog lemen-, dani még sokáig arról, hogy idegen fegyverek erejével visz. szatérjen. A mi nagyobb erőnk kell ahhoz, hogy megvédelmex zük magunkat. Arr„ fordítjuk ma erőnket, a munkások, a bányászok tömegeinek óriási erejét, hogy több legyen a szén és mindaz, ami keli a nép jobb életéhez, hogy na-- gyobb legyen a nép országá­nak ereje és a múLt emléke maradjon csupán mai életünk megmutató Nagy jövedelmet biztosít a cukorrépaiermelcs A Kaposvári Cukorgyár a szigetvári járási kultúrházban nemrégiben értekezletet tartott a járás cukorrépatermelése emelésének érdekében. A községi termelési bizottságok elnö­kei, a cukorrépatermelési felelősök, kiváló termelőszövetke­zeti növénytermesztők és egyéni gazdák megállapították, hogy a cukorrépa minél nagyobb területen való termesztése minden gazda érdeke is. Az almamelléki Béke tsz 15 hold cukorrépa termése után több, mint 16 ezer forint készpénzt, 3733 kiló húsz deka cuk­rot, 5040 kiló száraz, 120 mázsa nyers szeletet és 9 mázsa sziruplevet kapott, a hoboli Béke tsz pedig két hold termése után 3576.60 forintot, 532.20 kiló cukrot, 8 mázsa szárított szeletet és 138 ki{ó szörplevet vett át. Jól jártak az ^ egyem termelők is. Kovács József bánfai gazda egy hold termése után négy mázsa cukrot^ és 5000 forint készpénzt kapott. Az értekezleten a hoboliak a járás valamennyi községét versenyre hívták a cukorrépa vetésterület teljesítésére és a vetési, növényápolási munkák pontos elvégzésére. __________ El evenítsük fel a Rufli módszert! MÁJUSÁBAN István­ig aknán t/' Trofimovics Valiguraelv- és átadta tapasztalatait t elvtársnak. Az ebből a jBgsztalatátadásból született e .28almat máról-holnapra az pécsi szénmedencében í«! srRerték. Az új módszer- dolgozó csapatoknál gyor­nőtt a termelékenység, -*ueies szervezettebb lett, óbb, figyelmesebb mun- (ta..Yógeztek a bányászok. Ki- tiK hogy az új módszerrel V^él-kétezeresére lehet nö- qj/11.a teljesítményeket, ami jelenti, hogy másfél-két- s2£n anriyi szén kerül a kül- Sjfü’e s ugyanakkor másfél- hétszer annyi pénz is a ^ kezdeti fellendülés azon- 1 hamarosan megtorpant, 1Stó3-ban Rufli Bh magára maradt. Most, mikor egyre több sze­net várunk a bányászoktól, jo­gosan vetődik fel a kérdés: megtűrhetjük-e továbbra is ezeket a hibákat? — Semmi- esetre sem! A tapasztalat azt igazolta, hogy a RufLi-módszer hasznos. Ez már számtalan széncsatában beigazolódott. — Mezővári Vilmos István-aknai Hogyan változott meg a fej­tés munkája a fejlettebb mű­velési eljárás alkalmazásával? Először is a fejtést egyenesbe hozták. A 60 méteres frontsza­kaszon csak három munkahe­lyet építettek ki, ahova egyen­ként két-két vájárt telepítet­tek, az egyik- szeneit, a má­sik biztosított. így a műszak kezdetétől a végéig állandó és egyenletes volt a szenelés. — Fát az éjjeli biztosítóik készí­tettek be a munkahelyekre. Két hét múlva máris jelentke­zett a hatás. Nem három, ha­nem két műszak és nem tizen­együk fejtés jobban haladt, mindenkor a fejtési homlokon mint a másik. A Rufli-mód- találja a fát és nem akármi- szer ezen is segít. Ilyenkor " lyen méretűt, ha a szén * el­megcserélik a vájárokat. Az szállítása folyamatosan bizto- egyúttal állandó és egészséges sítva van. Ezeknek a feltéte- versenyszellemet is teremt. — leknek a megteremtése első­Ezek olyan tények, amelyeket nem lehet megmásítani, melye két nem lehet nem elismerni. Arra lenne szükség most, hogy sok bányában minél több fejtésben alkalmazzák a Rufli­s urban a műszaki elvtársak kötelessége. Főleg a fiatal vájáraikkal és a fiatalokból álló csapatokkal lehet jó eredményt elérni a Rufli-módszer alkalmazása te­módszert. Sajnos, Komlón csak rém. A fiatalok mentesek az , , . . t ,1/1 / . *r\ ..ült . 1 ít f + AI n,1 ríni 1 A1 .Ir n rí nrl n n/1 r 0*7 hamarosan megtorpant ^53-ban Rufli elvtárs tel- magára maradt. Nincs Ow különösebb magyarázat. „„ 7* a mindennapi apró-csep- hibákban lehet megtalálni, “•áradozott a műszaki támo­körletvezető például azt mond­ja: „Rufli elvtárs jelenleg be- , , teg. Távollétét máris megérez- hegyen, hanem hatan 120—130 zük. Nincs olyan szállítás, cs'^e szenet küldtek egy nap vagy annyi szenelés, mint más- a felszínre, fél héttel ezelőtt volt, amikor még a III-as mélyszinten há­rom fiatal csapatot patronált.“ Hasonló véleményt gyakran hallani műszaki vezetőktől. Tavaly júliusban például a komlói III-as üzemben volt egyhónapos munkamódszerát- adáson Rufli elvtárs. Darabos Antal és Vértes János csapa­A W.TTFT T-iwrtnsZF.R alkal- mazá­sa előtt júniusban egy vájár 69 forint 75 fillért keresett s erre jött 21.32 forint prémium. A csillés 57.08 forint alapbért és 18.72 forint prémiumot ka­pott. Júliusban a Rufli-mód­szer alkalmazásával egy vájár­addig támogatták, míg Rufli elvtárs ott volt. Utána szét­szórták a csapatot és minden maradt a régiben. Ilyen pél­dával Pécsett is lehet találkoz­ni, sőt — sajnos, — István- aknán is, az új módszer szülő otthonában. A műszaki vezetők tehetnek legtöbbet azért, hogy ezen a területen előre menjünk, hogy a jelenleg parlagon heverő le­hetőséget kihasználhassuk. He­lyes a kezdeményezés, amely­előítéletektől,. lelkesednek az új iránt. A szabolcsi példa is ezt igazolja, ahol elsőnek a DISZ-brigádok alkalmazták és alkalmazzák ma is sikerrel Rufli elvtárs munkamódszerét. A MOZGALOM terjedését gátolja még nak a keresete már 80.33 forint tait patronálta. Mielőtt hozzá- volt s a prémium 81 fillér hí­juk ment, tizennégyen dolgoz- ján elérte a 40 forintot. A csil jaté«, pontosabban: a kemény Résekbe nem jutott elegen- nriiéz szovjet fejtőkalapács u ^gfelelő nyárs, a csapato- jj* gyakran szétszólták, azéj- jV* előkészítők sem végeztek munkát. tak egy fronton, illetve dol­gozgattak, mert nem fértek el egymástól. A telep 120 centi vastag, 50 fok dőlésű és 60 méter hosszú volt. Ilyen mun­kahely kiválóan alkalmas ar­ra, hogy alkalmazzák a Rufli- módszert, mégis három mű­szak csupán 90 csille szenet szállított erről a munkahely­ről. lés keresete csaknem elérte a június hónapi vájárkeresetet. Az egy műszakra eső kereset pontosan 64.28 forint volt, a prémium pedig 31 35 forint. Ezek a számok mindennél jobban bizonyítják az élenjá­ró munkamódszer életrevaló­ságát. Sok bányászban felötlik a kérdés: mi történt, ha az sok helyen a régihez való ra­gaszkodás, a megszokottság. Az előítéleteket fel kell számolni! Itt főleg a pártszervezetnek és a szakszervezetnek, vagyis lent a Ejtésekben dolgozó párt- és ÍrüS Í SÄ szakszervezeti bizalmiaknak eevszerre nénszerűsítik és al- van sok feladatuk. A felvilá- kalmazzák a ciklusos módszer gosjtó szó erejével teremtee- rel, ami főleg a munkaerővel, nek népszerűségét a modszer- a bérrel való nagyobb takaré- bek! Agitáljanak a napi ered­ményekkel, magyarázzák meg a műszaki vezetők helyes in­tézkedését! Arról 3zónban so­hasem feledkezzenek meg, leg­jobb meggyőzés a példamuta­tás! Ezen a téren kell áttörni kosságra. ösztönöz. Csakis tettek s nem pedig végnélküli ígérgetések alapján lehet kiszélesíteni a Rufli- módszert. A legfontosabb tett arra irányuljon, hegy az elő- vájás mindenkor a fejtés előtt haladjon, különben derékba törik az egyenletes termelés. ■ . _ , , i f„i_i Az új módszerrel dolgozó vá- minden bányász ügyévé, mun- 1 jár csak úgy haladhat jól, ha kamódszerévé a Rufli-módszer 11 Három „kijavított“ traktor Mint annak a termelőszövet­kezetnek párttitkára, melynek földjén ezek a traktorok egész éven át dolgoznak majd — kötelességemnek tartom meg­írni — a vajszlói gépállomás rosszul javította ki gépeit! Át­adtak három traktort az újon­nan szervezett sellyel gépállo­másnak és a próbaszántásnál kisült, hogy: 1. A 22-es számú traktor szabályozója rossz, a szabá­lyozó felüli féltengelycsapágy törött, cserélni kell. 2. A 24-es traktor féltenge­lyénél („generáljavították”!> dől az olaj a szimmering-gyű- rű hiánya miatt. De mindez eltörpül Berta József trakto­rának esete mögött: termelő­szövetkezetünkbe tartva, még mielőtt akár csak egy barázdát húzott is volna — a nyílt or­szágúton bedöglött. Megmondom — nem va­gyunk valami jó véleménnyel a vajszlói gépállomásról, mert miattuk elszalajtottuk a tava­szi búza és zab elvetésére kiválóan alkalmad jóidőt. Sze­rencsénk, hogy a Sellye« gép­állomás igazgatója, föagronó- musa és főszerelője lelkiisme­retesebben törődik a gépekkel és szinte éjt-nappá téve rend­behozták. Úgy vélem, ez még a vajsz- lóiak dolga lett volna. SÖLYOM JÓZSEF párttitkár, Csányoszró, Uj Március tsz A Beremcndi Vörös Csillag Állami Gazdaság idamajori üzemegységében Pál lai Imre és Kiss István tehe­nészek vállalták, hogy az ed­digi 6.5 literes istállóátlagoá a felszabadulás tiszteletére 7£ literre emelik. Ma már 7.9 B- temél tartanaik. A kocsis brigád tagjai: Szöc* M. József és Balogh Lajos hat óra alatt 75 mázsa trágyát hordtak ki a földökre. Ez a a frontot, csak így válhat 1 teljesítmény 136 száza,efcrw­Jakab

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents