Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-28 / 23. szám

»S!$ JANT7AR SS NAPLÓ «1 A bánvágztanáoko/ás útmutatása» nvomán „Kendet teremtünk a bányában64 Pozsgai Károly, a komlói tröszt főmérnökének nyilatkozata — Rákosi elvtársinak az or­szágos bányásztanócskozásom a Pazarlásról, a költségek csök­kentéséről mondott szavai a ind bányaüzemeinkre is vonat­koznak. Ezt már a tanácsko­záson is felismertem, s ma Hág inkább így látom. Téte­tekként meg lehetne említeni mindazokat a kérdéseket, me­lyeket Rákos; elvtáns említett. Sajnos, mindre lehet találni Példát nálunk is. Az utóbbi időben igen el­harapódzott a fahordás. Sokan műszak után fognak egy darab bányafát — és gyakran hasz­nálhatót is szétvágnak emiatt 7~ aztán hazaviszik. Csák igen watosan számolva is napon- te mintegy ezren visznek ha- 23 fát, ez mintegy 10—12 köb méter anya?'. Többezer fo­ltra rúg -naponta. Ebből az ®hyagból még lehetne fakocká­kat, feszkéket, talpfákat ké- ^'teni és ugyanakkor sok más "elven fel lehetne még hasz- f^'ni. Ez ugyan csak egy né- "any év óta áll fenn, de mind- mkább elharapódzók. Most elrendeljük: aki a bá­bában három csille hulladék- mt összegyűjt és kiküld a •mpszinitre, az egy csille fát J*P. Még ebben az évben kö- j herítjüik az altárói részt és jb’ jobbam ellenőrizhetjük a Iahordást, Rákos; elvtárs beszélt arról ’. hogy a dorogi trösztnél uitegy 5 millió forint értékű hagytak az iszapolások m°gött. Sajnos, ha nem is így r“hutatva, de hasonló tapasz­tatok nálunk is vannak. — emrégen még 500 fejtőkalapá sunk volt, ma már csak 250-et é^hunik kimutatni. Itt kell egernlítenünk, hogy lezárt bányanészen hagyturtk — tűz miatt nyolc rázómotort mint­egy 60—70 méter csúszdatek- nőt és mintegy 15 fejtőkalapá- csot Most elhatároztuk, hogy ezen a téren is rendet teszünk. Névreszólóan adjuk ki a szer­számokat. A szerszámról min­denki köteles elszámolni. Tud­juk, hogy egyeseknél ellenve­tésre talál majd ez a rendel­kezés, de azt is tudjuk, hogy a munkájukat szerető jó szak­munkások egyetértenek vele. Mérhetetlenül sok bányász- fejszét használtunk fel eddig. Ha összeszámoljuk, azt látjuk, hogy egy évben egy vájár há- -om fejszét használt el. Ez az elhasználódással sehogy sincs arányban. Ezen a téren az a helyzet, hogy sokan a 13 fo­rintért -kapott fejszét eladják, mondván — újat úgyis ka­punk ugyancsak 13 forintért. Most azt tervezzük ezen a té­ren, hogy évente csak egy fej­szét adunk 13 forintért, ön­költségi áron, a többit pedig a kereskedelmi árán számít­juk. Kivétel ez alól az olyan eset, amikor omlás alatt ma­rad a fejsze, vagy más nem számított körülmény adódik. A mi bányáinkban is alakí­tottak a DISZ-fiatalok bánya- takarító brigádokat, akik va­sárnap és ráérő idejükben ki­szállítják a bányáikból a feles­leges anyagokat, rendet te­remtenek. Ezután még na­gyobb támogatást nyújtunk eb­ben a kezdeményezésben a fia­taloknak. Sajnos, megtörténik, hogy egyesek (gumicsizmát, munka­ruhát stb.) eltulajdonítanak. Erre többnyire felhívjuk a rendőrség figyelmét is, csak az a baj, nem járnak el elég­gé következetesen. Úgy gon­dolom, ha fegyelmet paran- csolóam intézkednek, javulás történik ezen a téren. Komlón húszszor annyi em­ber dolgozik a bányában, mint a felszabadulás előtt. Nem könnyű ezeket az Intézkedése­ket megvalósítani, de meg fog­juk tenni, — ha mindjárt nép­szerűtlen feladat is, — mert ez zel is jelentékenyen csökkent- jük a széntermelés költségeit. Üj belépők a siklósi Táncsics tsz-ben Több új belépő jelentkezett a siklósi Táncsics tsz-ben. S ezt most már szinte természe­tesnek vette a falu népe, hisz az egy-két éve még igen-igen rosszul gazdálkodó termelő- szövetkezetben tavaly már 30 forintnyi értéket osztottak egy egy munkaegységre. Farkas József például 25.000 forint terményben részesült. Es jövőre? — Jövőre még gazdagabb lesz a részesedés. A fejlelt állatállományért ^ A Pécsi Termékenyítő Állomás jelentős munkát végez első g/ban a pécs-környéki állatállomány fejlesztésében. Tavaly »százalékos fogamzást ért el kb. 1300 tehénnél. Képünk Vass aőt, a Pécsi Termékenyítő Állomás szaksegédjét ábrázolja Unka közben. ^°^Jt*Jvcoeexxcocöxxxxxxx»xxx>ooooooooooooooooGoooooooooaoooooooooooooooooooooooc Ezt mutatja az idejében vég­zett őszi vetés, a mélyszántás, és a trágyázás. De a jövő évi részesedés alapjainak megteremtésében már résztvesznek az új tagok: Csontos Imre és felesége, Gye- nis János, Berta József, Vi- csik Pál, Varga Pál és Jühos József is. Az új belépők az első nap­tól kezdve dolgoznak a közös­ben. Az egyik a tehenészetben, a másik a sertéstenyésztésben, a harmadik pedig fát vág, vagy zsákot foltoz. Természe­tes, a tsz vezetősége is időben gondoskodott a munkalehető­ségekről. Csontos Imre decem­ber 14-én lépett a szövetkezet­be, a hónap végéig 24 munka­egységet szerzett. Gyuris Já­nosnak novemberre és decem­berre 70 munkaegységet írtak a könyvébe és — ha a múlt évi részesedését számítjuk — máris 2.100 forintot keresett. A szövetkezet intézőbizottsá­ga Gyuris Jánoséknak két má­zsa búzát, egy pár választási malacot és 200 forintot adott előlegként Ugyanennyit kap­tak Csontosék és a többi új tag is. A tsz tagsága az irányításba is bevonta az új belépőket. Csontos Imrénét a közgyűlé­sen beválasztották az ellenőr­zőbizottságba. Az új tagok is érzik és értékelik a megbecsü lést, máris számos hasznos ja­vaslattal álltak elő. Kirándulás Szigetváron A Pécsi Uttörőházból negy­venöt pajtást vitt az autóbusz január 16-án reggel a sziget­vári technikai állomásra. A szigetvári pajtások nagyon ked vesen, forró teával vártak ben­nünket és bemutatták szakkö­reik munkáját. Engem legin­kább a rádiósszakkör munkája érdekelt. Megtudtam, hogy a pajtások morzéból már vizs­gára készülnek. Majd megnéz­tük a város történelmi neve­zetességeit, a várat és a mú­zeumot. Ahogy visszaértünk a technikai állomásra, zeneszó fogadott bennünket. Eleinte bizonytalanul, nehezen kezdő­dött a tánc, de később már csak az este vetett véget a vígságnak. Kissé fáradtan tértünk ha­za. Láttunk, tanultunk, és szó­rakoztunk. Egy felejthetetlen nap emlékét hoztuk magunk­kal. Ezt pedig köszönjük azok nak, akik lehetővé tették szá­munkra ezt a kirándulást LÁNYI PIROSKA Uttörőház rádió szak­körének titkára. „A FELADATOT MÉGIS ELVÉGEZTÉK“ Január 24-én, hétfőn reggel, amikor a Koesuth-brigád át­vette a szolgálatot Komló állomáson, arról értesültek, hogy 48 kocsit kell a legrövidebb időn belül a személypályaudvari to­latómozdonnyal a kirakás helyére beállítani. El is készítették a tervet. Végül kiderült, hogy nem lehet tolatni, mert a nap­palos műszakra a dombóvári fűtőház nem gondoskodott fűtő­ről, az éjszakás műszak fűtője pedig anélkül, hegy megvárta volna váltóját, hazament. Súlyos hibát követett el Fadler Fe­renc elvtárs, aki elhagyta szolgálati helyét, de még súlyo­sabb a dombóvári fűtőház illetékeseinek mulasztása, akik úgy gondolták, hogy fűtő nélkül is lehet órákon át tolatni. Már-már úgy látszott, hogy fűtő hiányában nem lehet be­állítani a kocsikat, amikor Szemerédi Imre kocsirendező —* lei évekkel ezelőtt tanulta már ezt a munkát — vállalta, hogy amíg meg nem érkezik az új fűtő, elvégzi ezt a feladatot. A kocsirendező helyére a tolatásvezető állott, a tolatás irányítá­sát pedig a forgalmi szolgálattevő Novotny Károly végezte. A forgalmi irodában ezen a délelőttön az állomásfőnök volt a forgalmi szolgálattevő. Komló állomás dolgozói felszabadulási vállalásukban Ígé­retet tettek arra, hogy elnyerik az élüzem kitüntetést. Ez a tény is azt mutatja, hogy Ígéretüknek becsülettel eleget akar­nak tenni. GÖRBE ZOLTÁN tudósító „Nagy sikerrel szerepeltünk Villányküvesden“ A mároki kultúrgárda igen jól szerepelt a villánykövesdi körzeti szemlén. A színjátszó- csoport nagy sikerrel mutatta be a „Kakas" című egyfelvo- násos és a „Rádió“ című egy- felvonásos, két jelenetből álló színdarabot. A tánccsoport a „Csalogató csárdás“-sal és a „Szamosi felelgetős’‘-sel szere­pelt, az énekkar „Ereszkedik le a felhő“ és „A kanyargó Tisza mentén” című dalokat adta elő két szólamban. Ezen kívül több szavalat és villám­tréfa szórakoztatta a villány­kövesdi dolgozókat. A siker bizonyítéka, hogy a villánykó- vesdiek azzal búcsúztak tő­lünk: „Gyertek el máskor is, szívesen látunk benneteket!" Kovács Béla a mároki kultúrotthon igazgatója. Készülünk a tavaszi munkára Termelőszövetkezetünkben már megtettük az előkészületeket a tavaszra. A vétőmag ki­tisztítva és előkészítve várja a vetésj. Besze­reztük a fejtrágyázáshoz szükséges műtrágyát is. Kijavítottuk a vetőgépeket, az ekéket, a boronákat és az ekekapákat. Tavaly igen sok baj volt a munkaszervezés­sel, most erre is gondoltunk. Már most kiosz­tottuk a tagok közt a földterületeket brigá­dokra, munkacsapatokra és egyénekre. Jöhet a tavasz, készen várjuk. SZENTGYÖRGYI JÁNOS a kárászpusztai Tavasz tsz elnöke. 54 forint munkaegységenként A hetvethelyi Sztálin termelőszövetkezet ve­zetősége már elkészítette az 1965-ös gazdasági tervet. A termelőszövetkezetnek önálló ko­vács-, bognár- és asztalosműhelye van, amely havonta 9 ezer forintot, illetve 4 ezer forin­tos tiszta jövedelmet biztosít a tagságnak. A mészkemence és a kőbánya 75—80 ezer forin­tot juttat a közös pénztárba. Az 1905-os gazdasági év lezárásáig a zár­számadásra 54 forintot terveztek munkaegy­ségenként. Ez jóval több az 19Ö4. évinél, ha csak azt nézzük, hogy „ múlt évben 10 fo­rintot fizettek ki havonta munkaegységenként, ezév májusától kezdve pedig 20 forint mun­kaegység előleget adnak a tagságnak. Vida József a sásdi járási pártbizottság instruktora. Példát mutatnak a vállalás teljesítésében is A Mezőgazdasági Szer- árugyár minden műhelyében serény munka folyik. A hideg saj tolóban a lószerszám verete­ket kopogtatják az excender- présekkel —• jobbára női dol­gozók. A lánchegesztőben ugyancsak nők vannak több­ségében. A villanyhegesztőről egy percre sem veszik le sze­müket, nehogy eltévesszék a begyakorolt fogásokat, mert az xxxxxxxxxxiooooooooooooooooooooooooooocxx TOVÁBB A SIKEREK ÜTJÁN... \ Szigetvári Cipőgyár a múlt év- e ben háromszor lett élüzem és eInyerte a Minisztertanács és vándorzászlaját. Sz, gyár dolgozói decemberben is ill.2 gj^'^ékra teljesítették tervüket és a s ■' százalékos minőségi előírást 98.6 ^lékra, — ■ s ugyanakkor 11 féle keUt gyártottak. Sokan azt gondol­3 minőségi munkát mérlegelve — éh k^IKn Szelesi László n( Oiak Imre és Márkus József müve­főmérnök, <hk^. s Takács Mihály okleveles i a,n°vista talppréselővel rövid meg­yést Űrt. Pedig ezzel az eredménnyel a hwí^’“riak nincsenek is megelégedve, ói;n» é,rtek el már ők énnél sokkal jobb teljesítményt. ’tek 9 mult év nagyszerű eredményei­ét^ jA'gyarázalát keressük, sok min­is szóba. Az egyik, hogy a gyár egyes üzemrészek vezetői mind l/.fl dolgodnak. Egy nevet azonban Közülük is meg kell említeni. Ma­gyar János elvtársat, — számos kitün­tetés birtokosát, a gyár volt főmérnökét, aki a mostani szintén felelősségteljes munkakörében — mint termelési osz­tályvezető, — nem lankadó aktivitás­sal, lelkiismeretesen látja el teendőit. A vezetők és dolgozók közötti kap­csolat is egészséges. A gyár munkásainak legtöbbje is nem kevésbé jól dolgozik, ezért is születhe­tett meg közös elhatározás alapján az üzem csatlakozása a felszabadulási ver­senyhez. Vállalták, hogy az I. negyed­évi tervet 1.5 százalékkal túlteljesítik. Tervszerűbb anyaggazdálkodás révén 110.000 forintot takarítanak meg, — ebből a hulladékanyagból 900 pár cipőt készítenek. A 93.7-es megengedett mi­nőségi százalékot 99-re teljesítik. A gyárból 100 dolgozó közül 37 még ter­ven alul dolgozik, ezt a számot szerve­zett munkamódszerátadással 20-ra csökkentik. Az exporttervet hiánytala­nul teljesítik. Bár a gyár január első felében nem tartozott a tervteljesítő üzemek sorába, de ez nem jelentette azt, hogy egy pillanatra is arra gondoltak volna dol­gozói, hátha nem sikerül valóraváltani adott szavukat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a második dekádot már 101.1 százalékkal zárták. A sok jó munkás közül is megemlí­tünk néhányat, akik példásan helytáll­nak: Haller János sztahanovista gépi evikkolót — aki január elején beteg társa munkáját is ellátta, Varga Bé’át, — gépi kalapálót, — aki a legnehezebb és az egészségre sem ártalmatlan mun­káját már öt éve végzi. Pedig két év után könnyebb munkára mehetett vol­na, de ő nem hagyja ott munkahelyét és mindig jóval túlteljesíti előirányza­tát... és lehetne még sorolni a neve­ket, A fiatalok közül is találni többeket, akik ügyességükkel és erős akarattal a régiek mellé küzdötték fel magukat. Wolf Rózsi, aki még csak egy hónap­ja van a szabászatban, máris olyan ügyesen dolgozik, mint sokan akik már több mint egy féléve vannak ott. Az idén teljesül a cipőgyáriak régi jogos kívánsága is. Szeptemberig ^ két millió forintos beruházással felépül az új fürdő és étkező. A cipőgyár dolgozói, akik jó munká- jukkái e.entős mértékben hozzaiárul- J mar e'keszite.tak. Február lo- tak népünk életszínvonalának emelésé- * re már fel is szerelik a tsz hez, az idén tehát újból meggyőződnek stációjában s így teljesítik arról, hogy érdemes volt kitartóan dol­gozni és a vállalásuk bizonyítja — to­vább akarnak haladni a megkezdett, eddig is sok sikert hozott úton. —vi— már késleltetné a munkát. Kúszik Elvira, a Komszomol brigád vezetője zablakarikáikat hegeszt. Egyénileg 145 százalé­kot ért el eddig. Mörcz János- nié pedig még őt is túlszárnyal ta, 157 százalékra teljesítette tervét az első dekádban. De bármelyik műhelybe tér is be az ember, mindenütt szorgal­mas dolgozókkal találkozik, a zsurolóban, lakkozóban és hi- degprés-műhelyben egyaránt. A szerárugyáriak igyekeze­tének elsősorban az a magya­rázata, hogy adott szavukat mindenképpen teljesíteni akar ják. A megyében ők csatlakoz­tak élsőnek az RM Művek fel­hívásához, teljesítésben is pél­dát akarnak mutatni. Nem kevesebbet vállaltak, minthogy első negyedévi tervüket három százalékkal túlteljesítik, ugyan rkkor 0.1 százalékkal csökken tik a selejtet. Ez azonban a gyár kollektívái a együttes váll­alásának csak egy része. A közös vállaláson kívül 139 dol­gozó egyéni vállalást is tett Fel-szabadulásunk 10. évfordu lójának tiszteletére. Sokan azt ígérték, hegy tovább növelik átlageredmé­nyüket, mások azt vállalták, hogy selej imént esen dolgoz­nak. Újvári Sándor, a TMK- •sopert vezetője és Weldin Vilmos, a segítőtársa merészeb bek voltak, azt ígérték, hogy a gyár által patronált magyar- sarlósi tsz-nek — üzemi mun­kájuk pontcv ellátása mellett — elkészítik az öniltató beren- iezést. Ujváriék a 15 itatóesé- zét és a 2000 literes tartályt stációjában s így •gyéni vállalásukat. De nemcsak Újvári Sándor karja előbb teljesíteni ígére­tét, mint vállalta, hanem raj­ta kívül még igen sokan. Ezt bizonyítja Golváth István 144, Steineib runner Józsefné 135, Mihovicz Vincéné 145, és Her- ke Jánosné 135 százalékos de- káderedménye is. De még to­vább lehetne sorolni azok ne­vét, akik máris túlszárnyalták eddigi átlageredményüket Az sem mindegy a szeráru- gyáriaknak, hogy az üzem tel­jesíti-e fogadalmát, vagy nem. Üzemrészek és dolgozók páros versenyre hívták egymást, hogy még nagyobb munkalen­dülettel vigyék győzelemre a felszabadulási versenyt. Bekap csolódtak a műszakiak is a versengésbe.* Úgy irányítják a munkát, hogy semmi se aka­dályozhassa a vállalások tel­jesítését. Meg kell mondani, hogy ez nem kis feladat. Most éppen szükség van az ilyen segítségre, mert — az egyéb­ként jó anyagellátás ellenére — a legszükségesebb 82-es lágy vashuzalból mutatkozik hiány. Ezért a műszakiak úgy szervezték meg a munkát, hogy félkész árut gyártattak előre és ha megérkezik az anyag, akkor pár nap alatt pó­tolná tudják az egyes művele­tek elmaradását. Eddig dekádonként érté kelték a versenyt, de a dolgo­zók nagy többségét a napi eredmények is érdeklik. Ezért az üzemi bizottság úgy hatá­rozott, hogy a naponta értékel­hető teljesítményeket minden nap nyilvánosságra hozzák. A felszabadulási versenyben leg­jobb három dolgozót ingyenes jutalomüdültetésben részeseik. Azonkívül két versenyzászlót és ajándéktárgyakat adnak a legjobb eredményt elérőknek. Majd ezután dől el, hogy kd érdemű meg legjobban a juta- om üdülést és a jutalomtárgya kát Magyar János

Next

/
Thumbnails
Contents