Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-26 / 21. szám
1955 JANUAR 26 NAPLÓ a Párimunka a csányoszrói Uj Március tsz-ben Ismertessék eredményeiket, célkitűzéseiket! Egy (zt<en már ellátogattunk a csányoszrói Uj Március termelőszövetkezet pártszervezetébe. Akkor a gazdálkodás Pártel]eriőrzéséről írtunk. Most vegyük szemügyre a pártmun- ka egy másik területét: az agi- tációt. Hogy miért éppen ezt? Erre n.em nehéz válaszolni, hisz mind a párttagok, mind a Pártonkívüliek nevelése szem Pontjából a politikai felvilágosító munka a legfontosabb. A szövetkezet megalakulásától Siókat erősödött a pártszervezet, tagjainak száma a kétszeresére nőtt. Szép eredmény ez. annál is inkább, mert a Párttagok a szövetkezeti tag- sa& gerincét alkotják, példamutatóan dolgoznak. Itt van Például Tóth János elvtárs. Az elmúlt évben 890 munkaegységet teljesített, Czigler Antal "H-et, Gersa Imre 450-et. De a többiek neve mellett is háromszázon fölüli szám szerepel- Mindenütt, s így a csányoszrói Uj Március t.sz-ben is fontos, hogy a párttagok példát mutassanak a munkában. így aztán „oda mernek állni” a szövetkezet pártonkívüli tagjai elé. Az Uj Március tsz-ben egyen ként el-elbeszélgetnek egymással és párttagok és a párton- .'vüliekkel is. Valami még- Slncs rendjén ... Egy évvel ezelőtt az egyik taggyűlésen sokat beszéltek arról, hogy kampányszerű az agitációs munka. Azóta sem so kát változott a helyzet. Aratás vagy betakarítás előtt, amikor a Párttagok megbeszélték, ho- 8.van mozgósítják a családtagokat is — meg voit a látszata: ogy-egy nap 20—25 emberrel többen dolgoztak. Mi ebből a tanulság? Az, k® a párttagok és a népneveVír-soport tagjai közös erővel, azonos feladatok végrehajtására mozgósítanak jobb eredmény születik. Szükséges tehát, hogy a népne e.oVet rendszeresen ellássák ^ adatokkal, kéthetenként ősz zeh'vják őket és meghatároz- ?ak, hogy a következő két nőiben mivel és hogyan fog- , kozzanak. Erről azonban a Partvezetőség megfeledkezett, másfél hónapja nem tartottak nopnevelő-értekezletet. Most n, uk „holt szezon” van. A tíz népnevelőből csak öt-hat dol- Sozik, azok is a „saját fejük szerint”, mindegyik épp arról ^zél, ami eszébe jut. Ezt F °zné meg a rendszeres tájékoztatás és ellenőrzés. A szövetkezet kilencvenhfi- rom tagjából a jelenlegi tíz fos népnevelőcsoport kicsi. Azzal védekeznek az itteni e-lv- mrsak: „Nem vállal sénki ilyen fajta munkát”. Igaz ez? Több párttag és pártonkívüli szívesen végezne agitációs munkát, csak meg kellene bízni őket. Nagy Lajos és Gaál elvtárs régebben is népnevelő volt, most is vállalnák, de senki sem beszélt velük. Szükséges lenne a népneve, lőm-unka megjavítása? _ De még mennyire. Foglalkozni kel lene a közös vagyon védelmével, azon ikiellene munkálkodni, hogy a csoport minél jobban összeforrjon. Elhanyagolták a családtagok nevelését nem törődnek a csoporton kívülálló egyénileg dolgozó parasztokkal. Sorolhatnánk még tovább is a tennivalókat, s mindez azt bizonyítja, ha irányítanák a népnevelömunkát. nem lennének „munkanélküli népnevelők.‘‘ Ragadjuk csak ki a sok közül az utóbbit! A szövetkezet taglétszáma is kevésnek bizonyul 900 hold föld megműveléséhez. Ráadásul sokan idősebbek. húsz éven aluli nincs q szövetkezetben. A tagságnak csajt 14 százaléka 20—30 év közötti, ugyanakkor több, mint a fele 51 évesnél idősebb. Az pedig természetes, hogy a 75 éves Fi tics János bécsi már nem bír annyit dolgozni, minit a 20 éves Hegyi Sándor. Év végi elszámolás után csak két család lépett a csoportba. Több nem lenne? De igen, csakihát az egyénileg dolgozó parasztok nem sokat tudnak a szövetkezet tavalyi eredményed női, mert a tsz népnevelői csak a ,kampányok“ idején — begyűjtés, békekölcsönjegyzés, választás — beszélnek a kívülállókkal. Pedig nincs miért szégyenkezniöfc. íme néhány példa: Tavaly országosan gyen gébb volt a termés, az Uj Március tsz tagságának mégis a 16 százaléka 300—400 munkaegységet teljesített és év végén 3—4000 forint készpénzt, 8—10 mázsa búzát és több mág terményt kapott. További 40 százalék ennél is többet, mert 500—600 munkaegysége volt, s ez csak készpénzben 5—6 ezer forintot tesz ki Az eredmény óvről- évre jobb. A falu 140 egyénileg dolgozó parasztcsaládjával meg kellene ismertetni a tsz ered ményeit s a terveket is. Mondják el nekik, hogy Jövőre 5 hold helyett 10 hold dohányt tarmei a szövetkezet, s ez mintegy 200 ezer forint jövedelmet jelent. A sertés- tenyésztés is a tavalyi 300 ezernél jóval többet hoz az idén. És ha többen dolgoznának, a kertészetben is nagyabb lehetne az eredmény. Nyilvánvaló, ha a sok szép tervet — és mellette az eredményeket ismertetnék az egyéniekkel, nem két család lépett volna most a közös gazdálkodás útjára. Csak akkor tudnak javítani az agitációs munkán, ha gondosain elemzik a tsz tevékenységét, levonják a tanulságokat, rendszeresem Irányítják a népnevelömunkát, feladatokkal bízzák meg a párt tagakat. Nemcsak Kacsótán tanulhatnak tőlük... Az országos szénbányászati tanácskozás folytatta munkáját (Folytatás a 2. oldalról) munkahelyek biztosítása. De feltétlenül változtatni kell a kommunisták példamutatásával kapcsolatos helyzeten is, ahol szintén bőven van még tennivalónk. Hátrányosan hat a termelésünkre a gépesítés mai állása is. Czottner elvtárs elmond ta beszámolójában, hogy Komlón mennyi elheverő gépet találtak, talán több, mint hatszázezer forint értékben. Meg kell mondanom, a pártbizottságnak komoly harcot kellett folytatnia mind szénbányászati, mind az építésügyi minisztériummal, hogy elszállítsák az ott heverő 120 va- gonnyi gépet. Ebből az is látszik, mennyi elheverő gép lehetett, s még most is lehet ilyet találni. Meg kell mondanom, hogy káderpolitikánk nem előrelátó. Még mi, a párt-végrehajtó- bizottság is, sokszor ad hoc veszünk el, vagy helyezünk ki egyes embereket, holott már évekre előre meg kellene lennie, hogy ennél és ennél az aknánál ki lesz majd az igazgató, ki lesz a főmérnök és a* illető élje bele magát abba a munkába, irányítsa a munkát Befejezésül csak annyit, hogy ezéves terveink teljesítésének és a következő ötéves tervre való jó áttérésnek feltétele az, hogy a pártszervezetek, a minisztérium és a gazdasági vezetők közt minél jobb kapcsolat legyen, olyan kapcsolat, amely a széntermelést elősegíti. A másik feltétel az, hogy a verseny a fel- szabadulás ünnepével ne essék vissza, hanem továbbfokozódjék. Börzsei Mihály elvtárs, Pécsbánya igazgatója: Berke Nándor 20 holdas Fenyősi Árpád 7 holdas kacsótai gazdák már egész esztendei sertesbeadásuknak eleget tettek. Hogy másból se valljanak szégyent, Herke Nándor a félévi, Fenyősi Árpád pedig az egész évre szóló baromfit is begyűjtőhelyre vitte már. Tisztelt tanácskozás! Kedves eütvtársakl Én a Pécsi Szénibányászati Tröszt pécsbányartelepi üzeméről szeretnék néhány, szerintiünk megemlítésre érdemes adatot elmondani. Üzemünk az elmúlt évben hét százalékkal teljesítette túl tervét és így harmincnégyezer tonnáit adtunk terven felül Jelenleg 102.5 százaléknál tartunk termelésünkkel. Tiszta termelésünk is elfogadható értéket adott, mert a megtűrt palatar- talammaiic hatvanöt százalékával szállítottuk termelésünket, bár hamuszázailékiunlkat 15 százalékkal teljesítettük túl Béralapunknál az utolsó évnegyedben 366 ezer forint megtakarítás volt, bár a progresszióval ezt lényegesen túlteljesítettük. Az önköltséget az utolsó évnegyedben 97.8 százalékban teljesítettük és a többi évnegyedben is azon belül maradtunk. Igazolatlan mulasztásunk 0.4 és 0.6 száza, lék között mozgott egész éven keresztiül. Baleseteink száma — talán éppen ez az, ami legjobban bánt bennünket — a kétezres összlétszám mellett a havi 61—87 között mozgott. Börzsei elvtárs ezután a viszonylag sok balesettel foglalkozott, rámutatott ennek okaira és az ezzel kapcsolatos teendőkre, majd így folytatta: — Több esetben lepleztünk le álbetegeket és eltöröltük táppénzüket. Ez az eljárás azon ban nem bizonyult eleg hatásosnak. Ugyanis azzal, hogy 2—3—5 vagy tíz álbeteg műszak után eltöröltük valakinek a táppénzét, az ügyet elin. tézettnek tekintettük. Mi történt azonban? Az, hogy amikor nem tudtunk szabadságol adni, mert létszámunk hiányos. egyeseik, továbbra is álbetegek lesznek. És mi bajuk lehet? Legfeljebb nem fizetik ki nekik a táppénzt, de szabadságon vannak. A „jobbik esetben“ azonban, — ha történetesen nem leplezik le őket — megkapják a táppénzt is és I rékkel nem lehet dolgozni« szabadságon is vannak. A mi üzemünk nem érez maga mögött olyan szorító hatást. amellyel talán bennünket is. talán a szerveket ig szorítanák, hogy ezen a téren alaposabban lépjünk féL A balesetek kérdéséhez szorosan kapcsolódik a munkafegyelem kérdése is. Nemcsak a műszakmulasztást tekintjük a munkafegyelem megsértésének, hanem a technológiai fegyelem be nem tartását is, ami miatt balesetek fordulnak elő és a termelésben is visszaesés következik be. A párt- és a szakszervezet vezetői mindenkor segítséget nyújtanak ezen a téren Amikor valakit nem egészen legálisan fegyelmezünk meg, — majd rátérek, milyen módon, — „ párt. és szakszervezet hozzájárulásával történik. Ugyanis ha folyton csak dorgálunk, az egy-két embernél jól beválik, de a legtöbb esetben tizenötször is hiába dorgálunk, mert nem érünk el eredményt. Ha a fenyítésnek nem adunk gazdasági alapot, nemigen van hatása. A gazdasági alap kb. az az érték, amely a dorgálás, és az elbocsátás között van. Tekintettel arra, hogy nem nagy a létszámunk, nem szívesen bocsátjuk el az embereket. Mivel azonban fegyelmezetlen embe. szükséges még egy olyan eszközt is alkalmazná, amely a dorgálás és az elbocsátás között van, éspedig a prémium- elvonás. A továbbiakban a toborzók felületes munkájának káros I öve Lkezmén yeit ismerteit« Börzsai elvtárs. Azután a párt- szervezettel és a szakszervezettel való együttműködésről beszélt. A párttal és a szakszervezettel való együttműködésünkről ugyanazt mondhatom, amit Tatabányáról Takács György elsőtitkár mondott beszámolójában. Termelési eredményeinket annak tulajdoníthatom, hogy a párttal, a párt helyi vezetőivel egyetértésiben dolgozunk és nem keresztezzük agymást. Mind a saját magam, mind egész üzemünk köszönetét fejezem ki Kálmán György tatabányai termelési osztályvezető elvtársnak, a felajánlott fúrógépért. Ezt a felajánlást a becsületes munkaversenytárs gondolkodásmódjának nevezem. A SZOT-zászlót azon ran a fúrógépek ellenében sem engedjük át. (Derültség és taps). Biztos vagyok abban, hogy új bérszabályaink révén, valamint fokozódó figyelműn!' kel évi tervünket továbbra is túl fogjuk teljesíteni. (Taps.) Szünet után felszólaltak Hidasi István, a Kőzépdunántúli Szénbányászati Tröszt igazgatója, Szalai István, a szénbáryá- szati minisztérium földtani osztályának vezetője, Weisz E nő, a miskolci járási pártbizottság másodtitkára, Tihanyi Alajos, a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatója, Martos Ferenc az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület főtitkára, Pintér László, a Nógrád Megyei Pártbizottság osztályvezetője, Kovács István, a szénbányászati minisztérium személyzeti főosztályának vezetője és Varga István a Duclos Bányagépgyár igazgatója. A felszólalások után Czottner Sándor miniszter fogl'lta össze a tanácskozás eredményeit, válaszolt a felszólalásokra, majd megállapította, hogy azok is mind csak azt bizonyították, hogy a szénbányászat előtt álló feladatok, az 1955. évi terv célkitűzései reálisak, s minden részletben megvalósíthatók. — Éppen ezért, most a tanácskozás után szénbányászatunk minden dolgozójának az a feladata, — mondotta, — hogy--- ■*— -"—v-- -T— T~ a tartalékok feltárásával, minden erőt latbavetve azon legyünk, m • II' S })' hogy az idei év során minél több jóminőségű és minél olc i niőzsqói ÍÁ.kO^ldhCLít \ Szénbányászatunk legjobbjainak kétnapos tanácskozása ..A jj. földművelésügyi miniszter 1954-től kezdődően szer- ez^en hathónapos trakitorgépészképző Jelfolyamokat 22—26 éves dolgozok szá- Jra,_ akik katonai szolgálatukat telje- főtték és a traktorvezeté&ben legalább íyéves tapasztalattal rendelkeznek, ze-ken a tanfolyamokon évente négy- négyezer traktorvezetőt keil kij, A dunántúli traktorosok részére itt ^anyában nyílt egy ilyen szaktanfo- ^arn. a mozsgói B/ederman-kasitélyt (Odern traktorosképzö szakiskolává ala be át. Itt találkoztak össze decem2er negyedikén Metőszilas, Kün.gös, rfromend, Andráshida és az egész Dunántúl állami gazdaságainak kiváló fraktorosai. .Az igazgatói iroda ajtókilincsét egy- r?as kézébe adják 'az emberek: a pos- íf® a rádiópénzért, Járányi Lászlóné a oeremendi Vörös Csillag táviratával, ?zütán Kovács József, a hivatalsegéd is bekopogtat; Két film érkezett, igazgató elvtársi . A termekben folyik az oktatás. A hét lóerős nevelőtestület megosztozik a , únkán. Két osztályra tagolták az 54 • Jo'Satót. Míg az. egyik csoportnak het- :';n- kedden és szerdán elméleti okta- “s van, addig a többiek a gyakorlati ^unkákkal foglalatoskodnak a tanári i?r.. építette szerelőműhelyben. Csütörtök Pét °n reggel eztán megcserélik a szereke! a osdba. No,’ “ sz®relők ülneK az há*>0ri*a öt órai elméleti oktatás folyik. )at0rn óra egyéni tanulás. A gyakorló ™Unlía ’dőtartama nyolc óra. Imre okleveles mezőgazdász f^ola igazgatója. Az elméleti oktatást _ talajnemek, kémhatás, hajszálcsóvesség stb. — ő tartja a kezében. Tanításai serán nem egyszer olyan visszhangra is talál, hogy „hát bizony nálunk nem úgy csinálta az agironómus, de még a brigádvezető sem. Majd ezután megmondom nekik..Galamb elvtárs az Iregszemcsei Állami Gazda- ságbó' jött, ezidáig sosem hallotta, hogy a fogast még gyomirtásra- is lehet alkalmazni. _ Az a célom — mondja Márkus Im ire. — hogy a tanfolyam elvégzése után necsak mint traktorosok, hanem mint gazdák is végezzék el a szántásvetést ... G érusz József helyettes igazgató és egyúttal műhelyvezető, arra ügyel hogy minden traktorosnak legyen elfog1 a’tsága. Minden munkafolyamatnak akad mestere: az erőgépeknél Süli István, a munkagépeknél Illés Ferenc, S/anyi János, a traktornál Krausz Károly az előadó. A hallgatók öt-hat tagból álló csoportokat alkotnak és így azután kevés alkalom nyílik rendetlenkedésre, hasztalan időtöltésre. Szétszedik, összerakják a motorokat, kovácsolnak, reszelnek, hegesztenek, javítanak, megismerkednek a munkagépekkel. A szent lészlóí és a görösgalü állami gazdaságból hozzák a szükséges erő- és munkagépeket. Mint más iskolákban — itt is megszólal a csengő, vége az órának, ebéd következik. Az ezután megjáró szabadidőt a hálókban töltik a hallgatók. Ilyen kor aztán megvitatják a hallottakat. Csak meg kell kezdeni, aztán megy ez már magától: mi iár a traktorosnak, mit adtak meg nekik, mit nem, miit ír az újság.. Jj*Kocsis Lajos, a szénbányászati miniszter első helyettesének — Ami megjár, az még Mezőszilason jjl elnöki zárszavával ért véget. is megjár, — hangzik a vita az egyik .jj __________________________ háló ból. Ide nyissunk be! b>- I Szénbányászati trösztök jelentik Herczeg István mezőszilasi traktoros M visz: a szót. Jól dolgozott, 200 százaié- Jj kon feliil teljesítette a tervét,' de sem 4 ezért, sem a gépmegőrzésért nem ka pott egy fillért sem, holott ördög Sán dóráknál Lepelpusztán már régen ki- W A Komlói Szénbányászati Tröszt továbbra is megtartotta osztották a .nekik járó részt. A gerjeni I({a vezetést a pécsiekkel szemben. Január 25-én reggelig napi Bandzi Antalnak is tartoznak még a •^előirányzatát 106.3, havi esedékes tervét pedig 103 százalékra gépmegőrzés pénzével. A beremendi Vö- ^-teljesítette. A Pécsi Szénbányászati Tröszt napi eredménye rös Csillag traktorosa Draxler István JO 103.9, havi pedig 102.2 százalék volt ezen a napon, megkapta a neki járó 340 forintot, a pusztaszabolcsi Mészáros István meg egyenesen 1370 forinttal dicsekedik, neki annvi prémium (árt ki... Nemcsak erről folyik itt a szó, hanem a mokStani otthoni munkákról, a jövő tervekről, r.z esti moziról,,., és ká tudja még mi mindenről. A traktorosok arca azt sugározza, szívesen töltik el a hat hónapot Mozsgón. Szórakozásra is jut idő. Csaknem __________ ___ ,___= ......_______ ___ . _______« mi nden este vetítenek filmet, hol szak- »',*90.2 százalékos napi eredménye mellett 87.6 százaléknál tart mait, hol játékfilmet, — ahogy ők ne- jahavi esedékes terve teljesítésével M Pécsi aknák ;/l András-oikma napi havi Komlói üzemek napi havi 106.2 103.3 III-as üzem 106.4 102.5 VSzéchcnyi-akna 117.9 102.2 Il-es üzem 110.6 103.1 »/Béke-akna 103.6 100.1 I-es üzem 118.2 169 3 •/(István-akna .j'Petőfi-aluia .(I *)‘ A Komlói 1C3.4 105.8 Béta-akna 108.5 103.3 100.9 98.3 Szászvár 106.3 106.2 Szénbányászati Tröszt többi üzemeinek erediíménye: Máza üzem napi előirányzatát 103.9, havi esedékes ter- jüvét pedig 102.4 százalékra teljesítette. Anna-akna napi ered- '•ménye 88.8, havi pedig 98.4 százalék volt. Végül Nagymányok asztali-temszeznek, a tavaszra a röp- »0 ~ mm mi vezik. Sakkoznak, már most szervezek iabda-csapatot, labdarúgásra ' is mar most ford-lanak gondot... Mtádennek . . , w Illés elvtárs a «Irányítója. Tanulnak, ^élCtSZÍIlVOnal“ Címmel clŐadÚS leSZ „Termelékenység — önköltség — szórakoznak... és a fizetés? Ki hogyan dolgozott otthon, úgy részesül! A nőtlenek hatfcónapi fizetésük 50 százalékát kapják, akinek már négy eltartottja van,'az 90 százalékát kapja átlagos fizetésének. \ mozsgói traktoros iskolán szak- szerű, jól irányított oktatás folyik. A júniusban kikerülő hallgatók többsége alaposan felkészül nagyszerű hivatására, ___ ,-* **-*■—• Sch. K. a November 7 Kultúrotthonban 1 Értesítjük az elvtársakat, hogy Gáspár Sándor elvtárs, az JllMDP Központi Vezetőségének tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsa titkára január 26-án 17 órakor a November 7 Kul- Ijtúrotthonban „Termelékenység — önköltség — életszinvonu.1” ^-címmel előadást tart. C Az előadás fontosságára való tekintettel kérjük az divtára tilsakat, bogy minél nagyobb számban jelenjenek meg.
