Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-21 / 17. szám
2 NAPLÓ 1155 JANUAR 21 A párizsi egyezmények ratifikációs törvény- javaslatai a Köztársasági Tanács bizottságai előtt Párta (MTI) A Francia Köztársasági Tanács hadügyi és külügyi bizottságai szerdán kezdték meg a békeellenes pá rizsi egyezmények megvitatását. A külügyi bizottság ülésén igen érdekes fejleményekre került sor, amidőn az elnöklő Plaisant, radikális-szocialista szenátor beszámolt Mendes- France miniszterelnökkel kedden folytatott megbeszéléséről Közölte a miniszterelnök kívánságát, hogy a Köztársasági Tanács a ratifikációs vitát még január végén kezdje meg. Szerinte azonban ennek nincs semmi értelme, s így a teljes vita megkezdésére február 8-a vagy 10-e előtt gondolni sem lehet. A miniszterelnöktől kapott megerősítés alapján bejelentette azt is, hogy Edgar Faure jelenlegi pénzügyminisz tér, hajlandó elvállalni a külügyminiszteri tárcát, de csak azzal a feltétellel, hogy ha „nem neki kell képviselnie a párizsi egyezményeket a Köztársasági Tanács ratifikációs vitájában". így azután Edgar Faure számára ..külföldi diplomáciai utazást" tartottak' fenn hogy teljesíteni lehessen az általa támasztott feltételt. Mendes-France pedig magára vállalta, hogy új küh’ígvminisz tere távollétében a Köztársasági Tanácsban is a párizsi egv'vménvek védelmére keljen. Végül a bizottság elnöke b''jelentette, hogy Marius Moutet szocialistapárti szenátor elhárította a meghívást hogy a bizottságban a párizsi egvezmények előadó tisztségét vállalja. F-’zel kapcsolatban a francia lapok parlamenti tudósítói rámutatnak arra, hoev a szocialista szenátor huzódozása az előadói tisztség váhalásátó1 nagyon is érthető. Először is azért, mert a nomzetgvűlés ra- tlf’káció.s szavazata óta szerfelett kiéleződjek az ellentétek a Francia Szocialista Pártban. másrészt pedig a szóban- forgó szenátor Drome megyét“? chel Debré szenátor vállalja a párizsi egyezmények előadói tisztségének hálátlan feladatát, kivéve a Saar-egyezményt. Debré azonban már be is jelentette, hogy a maga részéről előadói jelentésében bizonyos fenntartásokkal fog élni a ratifikációs törvényjavaslatoknak a nemzetgyűlés által megszavazott szövegével szem ben és „ilyen vagy amolyan“ formában módosításokat fog javasolni. Parlamenti körökben úgy tudják, hogy Mendes-France miniszterelnök váltig azon lesz, hogy a Köztársasági Tanács a Debré által jelzett módosításokat nem kifejezetten indítvány, hanem csak határozati javaslat formájában fogadja el, amelyet azután hozzácsatolnának a törvényjavas- 'atok megfelelő szövegpontjaihoz. Utóbbi esetben ugyanis szükségessé válna, hogy a nemzetgyűlés második olvasásban és ehhez csatlakozó szavazással foglaljon állást. Az ülés további folyamán a radikális-szocialista Pinton szenátor tette meg megjegyzéseit a párizsi egyezmények keretébe tartozó Saar-megálla- podáshoz. Bírálattal illette a kormányt és fenntartotta ma gának a jogot, hogy követelje Mendes-Francetól: a teljes ratifikációs vita során jelentse ki „véglegesnek és megváltoz- taihatatlanoknak“ a saarvidé- ki egyezmény azon pontjait, amelyeket Adenauer kancellár most ismét vitássá kíván tenni. Végül is a bizottság 22 szavazattal 2 ellenében — utóbbiak a kommunista szenátorok — hajlandó volt a ratifikálást javasló előadói jelentést elfogadni. Az ülés berekesztése előtt a külügyi bizottság úgy határozott, hogy január 26-i ülésén fogja meghallgatni Mendes- France miniszterelnököt a párizsi egyezmények egésze ügyé ben. Eszerint Michel Debré szenátor csak a bizottság február másodiki ülésén terjesztheti be véglegesen megfogalmazott jelentését. Németország Szocialista Egységpártja harci egység létrehozására szólította fel Nyugat-Németország munkásosztá'yát Berlin (MTI): Németország Szocialista Egységpártjának Központi Bizottsága felhívást intézett a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt vezetőségéhez és tagjaihoz, a Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetség országos vezetőségéhez és tagjaihoz, valamint a katolikus munkásmozgalom tagjaihoz. Németország Szocialista Egy ségpártja — utalva arra a súlyos veszélyre, amellyel a párizsi szerződések ratifikálása a munkásosztályt, a német népet és a békét fenyegetné — harci egység létrehozására szólította fel Nyugat-Németország dolgozóit. Németország Szocialista Egy ségpártjának Központi Bizottsága javasolja a nyugatnémetországi munkásoknak és szervezeteiknek, hogy a Német Demokratikus Köztársaság munkásszervezeteivei akcióegységben követeljenek népszavazást a párizsi szerződésekről és állapodjanak meg közös rendszabályokban szabad össznémet választások előkészítésére. valamint a demokratikus, békeszerető Németország zökkenőmentes egyesítésére. KQHSldi hírek LONDON A BBC bonni tudósftójánnk jelentését közli arról, hogy a nyugatnémetországi szociáldemokraták, szakszervezeti vezetők, valamint a protestáns egyház bizonyos körei újabb kampányt indítottak Nyugat-Németország felfegyverzése ellen, A tudósító megjegyzi, hogy a jövőbeni bonni hadügyml nisztérium több vezetője „az utóbbi időben sok időt töltött azzal, hogy leszerelje a felfegyverzéssel szembenálló politikai és társadalmi szóvivők érvelését, ennek azonban eddig nincs sok látszata”. WASHINGTON Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára szerdán délután Washingtonba érkezett, jelenti az AFP. Hammarskjöld Washingtonban tárgyalásokat folytat Dulles külügyminiszterrel DAMASZKUSZ Tájékozott damaszkuszi körök megállapítják, hogy az iraki-török egyezményt óvatos formában támogató Angliának az a tulajdonképpeni célja, hogy az arab országokban komoly mértékben gyengítse az Egyesült Államok befolyását. E körök szerint Anglia jól tudja, hogy az arab országok meghiúsítják ezt az Egyesült Államok által Törökországon keresztül sugallt egyezményt. Damaszkuszban felhívják a figyelmet arra, hogy a teljes mértékben Angliától függő Jordánia élesen síkra száll a török-iraki egyezménnyel szem ben. PEKING A Kínai Népköztársaság kormánya és Afganisztán kormánya közös nyilatkozatot tett közzé a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. A nyilatkozat a többi között a következőképpen hangzik: A Kínai Népköztársaság kor mánya és Afganisztán kormánya — miután kölcsönösen óhajtják kapcsolataik fejlesztését — megegyeztek, hogy nermáMs diplomáciai kapcsolatokat létesítenek és nagyköveteket cserélnek a két ország között. A Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetség „Németország újraegyesítéséért küzdő népi mozgalmat** hív életre Berlin (MTI): A Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetség Országos Elnöksége a nyugatnémet munkásság harci elszántságának hatása alatt határozatot hozott „Németország újraegyesítéséért küzdő népi mozgalom" él etreh ívásáről. A mozgalmat — a határozat szerint — a Szakszervezeti Szövetség elnöksége, a legnagyobb tizenhat szakszervezet és ismert közéleti személyiségek irányítják majd. A Francia Szocialista Párt országos intézőbizot'ságának kizáró határozata a párt_18 hazafiasán gondolkodó képvisclőtagjával szemben Párizs (MTI): A Francia Szocialista Párt országos intézőbizottsága szerdán este ülést tartott és azon Guy Mollett főtitkár és klikkjének követelésére úgy döntött, hogy kizárja a parlamenti frakció és ezzel együtt a párt soraiból azt a 18 szocialista képviselőt, aki december 30-án, a francia néppel szembeni felelőssége, tudatában és szívén viselve hazája sorsát, fellázadt a pártvezetőség ellen és a háborús párizsi szerződések ratifikálása ellen szavazott A kizártak között van Edmond Naegelen képviselő is, aki a decemberi több fordulóból álló izgalmas köz- társasági elnöki választások idején még pártjának hivatalos jelöltje volt. A kizárt képviselők végleges sorsáról a február 5-ére és 6-ára Párizsba egybehívott rendkívüli párt kongresszus hivatott dönteni, amennyiben a most kizárt kép viselők vagy egyesek közülük, szükségesnek találják, hogy fellebbezéssé’ éljenek az országos Intézőbizottság döntése ellen. Paul Ramadicr lesz Franciaország képviselője a Schuman-terv főhatóságában Párizs (MTI): Francia politikai körökben nagy feltűnést kelt az az azóta már beigazolódott hír, hogy Paul Rama- dier, a volt miniszterelnök — szocialista képviselő, aki a múltban azzal tette ismertté nevét, hogy élvonalban harcolt az EVK-szerződés és a békeellenes párizsi egyezmények ratifikálása ellen, most elfogadta Mendes-France miniszterelnök ajánlatát, és hajlandó volt vállalni a megbízást, hogy Jean Monnet utódaként, aki a közelmúltban bejelentette visszalépését, képviselje Franciaországot a szén- és acél közösség, az úgynevezett „hatok Európájának” Schumann-ter- vében. Népi mozgalom Dániában a párizsi egyezmények ratifikálása ellen Oslo (TASZSZ): Larsen, a Dán Kommunista Párt elnöke a Friheten című lapnak adott nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a dán nép nem feledte el német megszállást és, hogy a Wehrmacht helyreállításának terve a dán nép minden rétegében ellenállásra talál. Dániában — mondotta — Igazi népi mozgalom bontakozott ki a párizsi egyezmények ratifikálása ellen. Ez a mozgalom annyira erős, hogy a dán korín á-ov kénvte’on volt letenni arról a szándékáról, hogy azon nal ratifikálja a párizsi egyezményeket. képviseli és több más mecvé- “ vei együtt ebben a megyében J NI o n O n V C7f) Is rövidesen sor kerül a sze-I» s ~ ^ ■ 1 / nátusi képviselet újjáválasztá- ] sára. így azután abban maradtak,! hogy a volt — gaulleista Mi-3 Nemzetközi if júsági tanácskozást rendeznek Bratislavában A Csehszlovák Köztársaság, az Osztrák Szövetségi Köztársaság és a Magyar Népköztársaság ifjúságának küldöttel január 22-én, szombaton a nyugatnémet felfegyverzés elleni küzdelem jegyében tanácskozásra gyűlnek össze Bratislavában. A magyar Ifjúságot képviselő csaknem hatvan főnyi küldöttség Gosztonyi János, a DISZ Központi Vezetősége titkárának vezetésével pénteken reggel a Nyugati pályaudvarról indul Brat’s'.avába. A mggvar küldöttségnek kiváló ifjúmunkások. dolgozó parasztfiatalok, ifjú írók és művészek, valamit DISZ-vezetők a tagjai. Madáchról és „Az ember tragédiá;á"-ról M Belga édesanya kéri, hogy a debreceni szemklinikán operálják meg kislányát A Magyar Távirati Iroda tudósítása alapján belga újságok is közölték, hogy a deb.-eceni szemklinikán újszerű műtéttel visszaadták az ötéves Csillag Erzsiké látását, aki hathónapos kora óta szemszaruhártyá- jának elszürkülése miatt nem látott. A napokban a műtéttel kapcsolatban két levél is érkezett Belgiumból a klinikára. Az egyikben J. Laurent Fromont kér tanácsot szem- betegsége gyógyításához. A másikat egy brüsszeli édesanya írta, aki tudatja, hogy 5 és féléves kislánya ugyancsak szaruhártyájának elszürkülje miatt nem lát és szeretné, ha Kettesy Aladár professzor vizsgálná és operálná meg, adáeh Imre 132 esztendővel ezelőtt, 1823. január 21-ón született. Megemlékezésre azonban nemcsak ez az évforduló késztet bennünket, hanem az a hatalmas si* kér, amellyel művét napjaink- £ban a budapesti Nemzeti Szín* házban előadják. Talán soha nem fordult akkora érdeklődés műve felé, mint ma, talán soha nem beszéltek, vitatkoztak róla any- nyit, mimt ma, és talán soha nem készültek annyi lelkesedéssel, annyi műgonddal alkotásának színrevitelére, mint ma. Mi az oka annak a nagy megbecsülésnek, amelyben mű vészeink és közönségünk egyaránt részesíti? Az egyik ok nyilvánvalóan az, hogy valamennyien éreztük, hittük, tudtuk: Madách műve régi irodalmunk egyik legnagyobb értéke, büszkesége, sőt a világirodalom egyik legragyogóbb alkotása és fájt, hogy hallgatunk róla, hogy ^ifjúságunkkal alig ismertetjük "meg, hogy ez a remekmű ma nem „időszerű”, s ezért jobb nem sokat beszélni róla. Mi volt az oka annak a nagy tartózkodásnak, amellyel hivatalos irodalompolitikánk ezt a művet oly sokáig mellőzte? Lényegében két vitathatatlan tény: az egyik Madách művének pesszimista történelemszemlélete, a másik a kommunista jövőnek egészen kiábrándító ábrázolása. Madách műve nem hirdeti a szükségszerű történelmi előrehaladást, s azt sugározza, hogy az ember sorsa mindenképpen a bukás, a boldogtalanság, akkor is, ha önző módon önmagá ért él, akkor is, ha a közösségért. A történelemben csők tragédiák sorozatát látja, szerinte a jövő sem fogra megoldani a társadalom nagy kérdéseit. Ezt a felfogását fokozottan tükrözi az, ahogyan a falanszterjelenetben a kommunizmust elképzeli és ábrázolja, Ha pedig így fest a dolog, miért mentjük fel mégis Ma- dáehot, miért visszük művét mégis a közönség elé? Elsősorban azért, mert történelemszemléletünk végső alapelve, a dialektikus módszer is ezt kívánja. A dialektika szerint „minden a körülményektől, helytől és időtől függ.” Madách művét sem szabad keletkezése körülményeitől kiszakítva úgy értékelnünk, hogy benne máj eszményeink tiszta érvényesülését keressük, hanem dialektikusán kell a Madách-problémához is közelednünk. S ha ezt tesszük, egyszerre megnő előttünk az író is, műve is. | átjuk és megértjük, hogy ^ a szabadságharcok bukása hogyan rendíti meg Madáchiban az elnyomottak ügyének diadalába vetett hitet, magánéletének sok keserűségepedig az egyéni boldogság lehetőségétien való bizalmat. Látjuk, hogyan küszködik évekig a nagy kérdésekkel: mi az élet értelme, elősegíti-e az emberiség haladását a sole áldozat, mi a helyes emberi magatartás a bukott forradalom és a zsákutcába jutott egyéni élet szövevényeiben? És látiuk, hogyan szívja magába vívódásai közben kora legújabb történelmi, természettudományi és filozófiai nézeteit. Ezek azonban nem hoznak mesnvugvást, megoldás helvett, úiabb kételyeket és kiábrándulást nyújtanak neki. Kiábrándítja a történelem- tudomány, amely nem a tömegek, hanem a „nagy hősök” történetével foglalkozott, ezeknek tündöklését és bukását tárgyalta. Ezekből a könyvekből ő is, mint valamikor Kölcsey, hiábavaló kakasvir.dal- nak ismerte meg küszködéseiket. Kiábrándítja a burzsoá történelemtudomány úgynevezett „körforgás-elmélete” is, amely szerint az emberiség története tulajdonképpen kétféle életformának egymást váltó örökös körforgása. Cso- da-e, hogy ez a pesszimista tanítás művének mondanivalóját sötétre színezd? Kiábrándítják kora természettudományos felfedezései is. Megismerkedik a „biológiai de- terminizmus”-sal, amely azt állította, hogy az ember egyéniségét megmásíthatatlanul az örökölt hajlamok szabják meg, továbbá a phrenologiával (koponyatan), amely azt hirdette, hogy kinek akinek a koponya- alkata eldönti képességeit és jellemét. Úgy véli, hogy egy olyan kor, amely mindent a hasznosság szemüvegén át mérlegel, nagyon visszaélhetne ezekkel az ismeretekkel: az ősök és a gyermek koponya alkata alapján döntené el, melyiket milyen pályára terelje, hogy majd a legjobban kihasználhassa munkaerejüket. Márpedig, hogy ilyen korszaknak be kell következnie, azt megerősítette benne a naprendszer kihűléséről szóló divatos elmélet, az ú. n. „entropia-elv.” De mi előzi meg a végső pusztulást? Mit hoz még a jövő? Marx és Engels műveivel nem ismerkedhetett meg, ellenben megismerkedik Fourier utópista szocialista elképzeléseivel, valószínűleg Lukács Móricának az Athenaeumban megjelent rosszindulatú cikke alapján. Különösen az hökkentette meg, hogy Fourier szerint a kommunizmusban az emberek munka- és lakóhelye a 2000 személyes tömegház, a falanszter lesz. . Ezt szörnyűnek találja. Mindehhez járult még, hogy ellentmondó filozófiai tanítások: Kant és Hegel ideali zínusá.nak és Büchner mechanisztikus materializmusának egvüttesen szereplő, de kibékíthetetlen határa még növelte benne a belső feszültséget., amelyben nagy műve megszel »tett. ¥ T gy érezte, hogy mindent, ^ amit egyéni életéből, a haza bukott szabadságharcából, kiábrándító elméleti tanulmányaiból megismert, el kell mondania. Művészi képsorozatba tömörítve ábrázolja, milyen tragikus az emberiség múltja és „jelene. Aztán fel,rém lék előtte a jövő: elkövetkezik majd a föld kihűlésének ideje, amikor az embereknek min den erejükkel a puszta létért kell harcolniok. A világból száműznek tehát minden fényűzést, csak a hasznosság elve érvényesül majd. A mű megszületése körűimé nyernek ismeretében csodálhatjuk-e, hogy Madách történelemszemlélete helytelen irányba tolódott s hogy ilyen képzetei voltak a jövőről? Ha valóban dialektikusán szemlél jük életét és művét, nem az elmarasztalás érzése támad bennünk, hanem őszinte megbecsülés, hogy vívódásainak, kutatásainak keserű tapasztalataiból mégis elfogadható következtetést vont le: nem tudhatjuk,- van-e értelme küzdelmeinknek, emberi méltóságunk azonban azt parancsolja, hogy a biztos tudás nélkül Is küzdjünk, bízzunk, munkálkodjunk. Milyen sokat jelenthetett ez kora magyarságának amely a mű megírásának idején újraéledő reményekkel várta a Bach-rendszer bukását: ez az alkotás is biztatást tartalmazott: ha kétes is a jövő; bízni és küzdeni kell, ez az emberségünkhöz méltó feladat. A mű tényleges pesszimizmusát így enyhíti a belőle kicsendülő mor.áüs optimizmus. Ennek a cikknek a keretében. nem beszélhettünk a mű különleges művészi értékeiről lenyűgöző hatásának titkairól’ sem egyéb tartalmi és formai problémáiról. Arról sem, S felekepnen torzították el jó és rosszhiszemű értelmezői. Csupán megemlítjük, ho"V az előbbiekhez még olyanod js tartoztak, akik szerint a falan szetír jelenetben nem a kommunizmust, hanem a majdnem megszülető fasizmust akarta ábrázolni Madách. Ilyen Jóakarókra” természetesen nini szüksége. De olyanokra sinc akik á művet a falanszter-]« lenet elhagyásával akarták e adatni. Ha bűn egy író szál dókának félremagyarázás úgy még nagyobb bűn remei műve egyik lényeges részéne tudatos elsikkasztása. Madác nak joga van rá. hogy a ma^ teljességében szólalhasson me rutítás és szépítés nélkül. Nei szorul rá például arra seri hogy a színházi rendezés lie állítsa be történelmi és ut< pisztikus színeit, mintha eze nem az ő szemléletét tükrö; nék, hanem csupán Luciferé mintha Madách nem érter egyet ezeknek a színeknek mondanivalóival, — ahogva ezt egy cikkíró a közeimül ban a bemutató előtt a szír háznak ajánlotta. De még ai ra„ seaa, hogy elhallgassuk mű végső kicsengésének va lásos színezetét. Madách iste ajkára adia a megoldást tai talmazó végső szavakat- ,Mo dottam, ember: küzdi és bfzv bízzál!” A sokat csalódott, p°< szimista hangulatú író men« kul a keserű valóság elől, úgy érzi, megnyugvást, erőt küzdelemhez csak istennél tt la az ember. A mű úiabb él e mezői általában hallgatna r™1- P<r miért kell ezt e hallgatni? Hiszen ez sem szr ™l másra, csak megértésn Mint ahogyan az egész embe cs az egész mű nem szón m sra, csak dialektikus szén le et alapján történő megér tesre. S ezt most megkania. , teljes művet s a tdies amhP1 veti latra a legújabb irodalor tudomány. \ művel kapcsolatban tér mészet'-sen még sok v: tás kérdést, kell tisz’ázuuo! Egy azonban máris blzonvoi Madách nemcsak világraszól ’’ói nagyság, hanem — téve dóséi és ellentmondásai eile nére — megbecsülésünkre ér demes, gondolkodó és embe is. (TTIT) Dr. Kolta Ferenc
