Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-18 / 14. szám
1955 JANUAR 18 NAPLÓ As Anna-aknai Ságvári ifjúsági brigád tagjai tudják9 mit miért tessnek Az Amna-aímai Fábián csapat — Ságvári ifjúsági brigád — decemberben 124.7 százalékra teljesítette tervét. S most? Most sem állnak rosszul. — *Saa, sem az Anna-aknai pártszervezet, sem a szakszervezeti bizottság nem kérdezte meg a brigád tagjait: hogyan akarnak tovább dolgozni, mit akarnak tenni a felszabadulási versenyben. A lelkes kollektíva azonban nem „ült a babérokon“. Nem, mert Fábián Albert nem- ^k a brigád vezetője, hanem népnevelő is. Még a hónap elején e’hatá- rozta a csapat: a felszabadulási versenyben 130 százalékra teljesítik tervüket, — vagyis műszakonként tíz csillével többet adnak a tervezettnél, A vállalás annyit ér. ameny_ nyit teljesítenek belőle, — ntondják a Ságvári ifjúsági brigád tagjai. De nemcsak ntondiják, hanem annak szellemében dolgoznak is. Január e]ső tíz napjában is teljesítetek ígéretüket: 30 folyómétert haladtak előre. Az eredmények titkai? Nincs semmi titck: a brigédveze- W és népnevelő naponta ne- 'eli, tanítja beosztottjait nem- szakmailag, hanem poJiiti- kailag is. A napokban a franca eseményekről és Nyugat- Németország fé’fegyverzéséről ''itatkoztak Arról., hogyan t-e_ hétnek ők legtöbbet annak meg akadályozáséért. Fábián elivtárs ^ is nyugodott bele, amíg nem tisztázta a vitát. ..Nagyon fontos, hogy a bányász szeresse a bányát" — mondja Fábián elvtárs. Ha *Ky ember valamilyen munkái megszeret, szívesebben, s ei edményesebben végzi. ® fontos jellem kifejlődését ®fVf.l segíti elő a brigád nép- évelője, hogy mostanában sokat beszél a bányászat, ban elért eredményekről. So- _at mesél például arról, hogy ®hány évvel ezelőtt Dorogon ő is csá.káininyail fejtette a JVIa már gépek segítik 8 bányászok munkáját. De az ePülő új Komló is mindenna- ^ téma a beszélgetésben. A megszerettetése az új , “gyászokkal szintén fontos ^olog, azzal együtt megszeretik Val, a bányász-mesterséget is amikor András Lajos azzal ' r\®®^ndéikllcal jött el az Alföld. 11 Komlóra: „Pénzt keresek, ruháit, később lovat veszek, s itthagyom a 'bányát.“ Ez mér a múlté. Anorás Lajos nem tudna többé megválni a bányától, sőt már az unokaöcs- esét is „elcsalta" ide, igazi bányász lett. Persze, emellett egy másik tényező is növeli a munkakedvet: ez pedig a jól összeszokott kollektíva. Fábián elvbárs ilyenné kovácsolta csapatát. „Bumlizás, nálunk? ..." — mondja csodálkozással s gondolatában még az is átfut: még mit nem gondolnák a mi brigádunkról? Eb ben a kollektíváiban valóban nem lelhet olyan bányász, aki a munkafegyelem lazításéval rontaná a brigád jó hírnevét, eredményeit. Pár nappal ezelőtt új csillés érkezett a csapathoz -*• Szabó József. Fábián élvtárs neki is mint ilyen esetben mindig — elmondta a „házirendet". Úgy dolgozzon, hegy ne legyen rá panasz a brigádban. Rövid idő telt el azóta, de Szabó elvtárs máris bebizonyította, hogy akar és tud is jól dolgozni. A köl- toktiva őt sem — a többi fiatal bányászt sem — hagyta magára. Nevelik, tanítják a fiatalokat. Nem ritka eset, amikor a vájár átadja a szerszámot A Sopiana Gépgyár DISZfiataljai is résztvesznek a felszabadulási versenya fiatal csillésnek és tanítja, hogyan bánjon vele. András Imre és Szabó Géza 6 hónapja csillések, de már megtanulták a vájármunika fogáséit. „Belőlük vájárt nevelünk — mondja Fábián elivtáms, — i méghozzá nem is akármilyen ’ vájárt.“ Ezek után a többi brigiádve- zetö, népnevelő jogosan kérdezhetné: hogyan van mindenre ideje Fábián eivtársnak. Van, mert a SágváriJbrigáa tagjai nemeseik a munkahelyen találkoznak csepatvezetőjükkeJ hanem munkaszünieti népeiken elmennek egymás lakására.— Tgj- Fábián elviére minden tár_ sál aik jól ismeri családi körülményeit is. Vasárnaponként egyik vagy másik családi otthonban szó- rakozgatás közben gyakran esiK szó a munkáról, munkaversenyről, terveznek, formálják jövőjüket a brigád tagjai. Hosszú lenne 'bemutatná min den oldalról, hogyan biztosítják a felszabadulási verseny során is jó eredményeiket a komlói Ságvári ifjúsági brigád tagjai. Csak egyről szóltunk: az emberek tudják, mát miért tesznek. S ez nem kis mértékben Fábián elviére felvilágosító munkájának, a népnevelőnek köszönhető. Plunks után Az esti órákban a komlói Májys 1 Kultúrotthonban nemcsak a kultúrgárda kultúrterme, a rádió szobái, de a könyvtár is megélénkül. Igen sok azoknak a száma, akik munka után a könyvet választják szórakozásul Komlón. A fiatal Fehér Pált, az J-es üzem vájárját, — aki éppen a könyvet tartja a kezében, — már régi ismerősként üdvözli Szomor Gabriella, könyvtáros. ben A Sopiana Gépgyár DISZ- flataljai elhatározták, hogy egységesen csatlakoznak fel- szabadulásunk 10. évfordulójára kezdeményezett munka, versenyhez. Elhatározták, hogy a versenyszakasz ideje alatt az eszterga és a lakatosüzem fiataljainak átlagos tervteljesítménye 120 százalék lesz. Az öntöde és DISZ brigád havi 125 százalékot vállalt. A vállalat önköltségcsökken- lési tervéhez 1 százalékos se- lejtcsökkentéssel járulnak hozzá, A eszterga és lakatosüzemben, az öntődében 10 százalékos selejtcsökkentést érnek el az elmúlt negyedévhez viszonyítva. Anyagtakarékossági és minőségellenőrző brigádot ala. lütanak a fiatal szakmunkások és fiatal műszakiak bevonásával. A fiatalok lelkes kezdeményezését támogatják az üzem műszaki vezetői is, megígérték, hogy a versenyt tanácsaikkal és a műszaki feltételek bizto. sításában segítik. Az üzemben több fiatal határozta el, hogy párosversenyre lép a megye más üzemeiben dolgozó ifjúmunkásokkal. Simon József esztergályos, az üzem DISZ--titkára járt elől jó példával. Versenyrehívta a pécsújhegyi bányaüzemből Haág József sztahanovista esz. tergályost, ifjúmunkást, az ottani DISZ-titkárt. Elhatározta hogy a versenyszakasz ideje alatt tervét átlagosan 120 száTeffekre kr§7, »szorgalmas tanulóifjúságol! 'T'egnap, hétfőn reggel újra A megnyíltak az iskolák kapui. Fiatalok tízezrei figyelik ismét pedagógusaink .okos, tanító szavait, lelkes magyarázatait, fiatalok tízezrei várják, hogy újabb tudást nyújtson nekik, újabb ismeretekkel gazdagítsa őket az iskola. Újabb ismeretekkel, amelyekSzerencse, hogy az ilyen jelenségek csak szórványosan fordulnak elő ifjúságunk körében, mindenesetre intő példa arra, hogy a legerélyesebben és a leghatározottabban fellépjenek ellene pedagógusaink és maguk a szülők is. Nem elég egyszerűen tudomásul venni, hogy a gyerekek nek birtokában egyre többet megcsinálták a dolgozatot, minés tisztábban látnak majd az életből, a nagyvilág eseményeiből, jobban felfogják és jobban megértik a népi demokratikus országok békeharcának jelentőségét és nagy összefüggéseit, — jobban megismerik nemzeti múltúnk dicsőséges hagyományait. Nagy várakozással és nagy reménységgel tekintünk ifjúságunk felé és figyelemmel kísérjük mindennapi munkájukat. Ahhoz, hogy jövő feladatainkat egyre sikeresebben és eredményesebben tudjuk megoldani, művelt, kötelesség- teljesítő, a népért élő. a nép igaz ügyét ismerő, azért harcolni és küzdeni kész fiatalságra van szükség! Ahhoz, hogy pártunk és kormányunk nagy den esetben gondosan utána kell nézni annak is, hogy az hogyan jött létre, milyen segítséget és támogatást kapott a tanuló a feladat végrehajtásához. É1 s még valami, amire fo- kozottabb mértékben kell ügyelniük pedagógusoknak és szülőknek egyaránt. A fiatalok, a tanulóifjúság boldogan szeretne élni, de nem tudja, hogyan. Vannak, akik a könnyelműségben látják és keresik a „boldogságot”, a nyakló-nélküli szórakozás-haj- hászásban. Könnyelműség mutatkozik az ilyeneknél az iskolai feladatok végrehajtásában, a tanulásban, nemtörődömség a szülőkkel, a testvérekkel szemben. A szülők és pedagógusok célkitűzéseit végre tudja haj- közös hivatása, hogy segítsék tani, elengedhetetlenül szükséges, hogy az általános, közép- és különböző szakiskoláinkban tanuló fiatalok jól dolgozzanak, örömmel és lelkesedéssel végezzék munkájukat. Szükséges, hogy ne kényszerkötelességnek érezzék az iskolai feladatok elvégzését, hanem használjanak fel minden alkalmat és minden lehetőséget a minél alaposabb elmélyülésre, a tananyag helyes továbbképzést elősegítő feldolgozására. Szükséges, hogy ne csak megtanulják és bemagolják a feladott leckéket, hanem arra törekedjenek, hogy azt meg is értsék, mert csakis így válhatnak képessé a későbbiek folyamán az élet nagy feladatainak végrehajtására. Igen biztató jelenség az ifjúságnak az a lelkesedése és zalékra teljesíti, a selejtet C.5 őszinte, komoly vágya, amely abban mutatkozott, hogy már százalékra csökkenti. Radics Tiber lakatos ifjúmunkás, a komlói Bányagépjavító Vállalattól Hermann György lakatos ifjúmunkást hívta ki, vállalta, hogy a mezőgazdasági gépek szerelésében tervét átlagosan 140 százalékra teljesíti és selejtmentesen dolgozik. — Hasonló versenyt kezdeményezett Holmer László esztergályos, Garai Lajos esztergályos. Benács János marós és Kókai Ernő lakatos ifjúmunkás is. iVem, ez nem bányász! A belgyógyászaton már meg Az asszonybetegek kitérnek ezdődött a rendelés. A bete~ az útjából. gou . , ,, . . — Gyere lé a banyaba, ezer kön többsége halkan beszélget, méter méíyf.e> úgy mjní én _ 1 nWet, vagy éppen újságot zörgeti az ajtót és kiabál. — ‘fás. Ezzel teszik tűrhetőbbé Megdöglenél, mint a patkány! ,a várakozást. Már-már úgy- Hogy nekem nincs szilikóziláts*k, hoqy nem hiába írták S0Tn; Nyomorult i • pusztulok! — ordítja, ahogy a kt Q Megyei Wnd, kel; hedj, H*tjük Rendelőintézet száján kifér, an ajtajára nagy betűk- Egynéhányan összesúgnak. »Elvtárs, ne türelmetlen- a te vizsgálatodat sem — Ez bányász? ... Az ügy mindjobban kezd érdekelni. Mégiscsak a bányáel!“, amikor ebbe a szok becsületéről van szó. Dr. JfüQodt légkörbe ajtódübör- Vends János ü. b. elnökkel utánanézünk a dolognak. Valóban „bányász". Hám 0és vegyül. f.J?indenki odanéz. Viharka- °atos, va-kka Szegedről anTsolTmberlil ITa™ íöulriJln-akXa ezelőtt né- • M emher áU az a‘ió~ hány hónappal. Huszonkét éves. Már ötödik nanja járja szakítani ösrhajú or- az orvosokat. Minden lelete SLnvit «nőt. Tekintetével n^ativ. Ve! ES .csontos, nagy öklével, ’-veri, mintha csak be^karná S2 Vénin vi^ aitót erilJ,meTt a borotválkozatlan lin. ert* átnézi a leleteket, bó- f„,L és a vetkőző fülkére mu- — — Nincs neki semmi baja mondja dr. Vende János tat a vetkőző fülkére mu- — csak éppen lógni akar. Sok 9át £ Zaitcsináló kihúzza ma- bányásszal találkoztam már, re így ^eUerie álló kérdésé- de mondhatom ilyennel még tar>„ nem engednek be, kifosom gy0r a belüket — és vili „AJ!' Szólítják, és bemegy, p^koző fülkébe. Tyi Pf‘rc múlva szélesre tá- csak iáiké ajtaja. Először Viajd ^ttkozódás hallatszik, soha. Hősöknek ismerem a bányászokat és nem ilyen, ilyen — nem talál erre szavakat. Hám József „bányász" még mindig ott áll az ajtónál és szitkozódik. A betegek lenézik Htó\ ^jelenik a csendhábo- és gúnyosén mosolyognak. Jo- Hz elöb}) eáészében. ö az, aki gosan. Az ilyen ember, mint —■ Azt . , Hám József, nem érdemli meg közi v*9Vok, - kiabál, mi- hom azokkal a hősökkel me- ? vau e°V spárgával megköti neteljen együtt, akikre büsz- ^rógerln^árágja szárát. — kén tekint egész társadal- Is 1Qr<iul az ajtó felé munk, mégcsak azt sem érét ttírA belérúgtam —Vöhög demli meg< hogv azt a nevet b°rszaábó1 ,csak ágy árad a viselje, — bányász!... Tántorog és üvölt. SZ, J, MegválssitsHák a IV. Magyar Bé'íekoagresszus Pécs Városi EltészI B zaltságál A Városi Békebizottság és a Hazafias Népfront Pécs városi bizottsága Molnár Péternek, a városi tanács oktatási osztálya vezetőjének elnöklete alatt kibővített ülést tartott, amelyen megválasztották a IV. Magyar Békekongresszus Pécs Városi Előkészítő Bizottságát. Az előkészítő bizottságba az üzemek, tömegszervezetek, kerületek dolgozói közül 30 egyént választottak be. várták, kívánták az iskolát lszórtan találkozunk azonban elgondolkoztató jelenségekkel is. Az egyik iskola tanulói például szünidei feladatként a „Kuruckor és Rákóczi szabadságmozgalmát” kapták. Akadtak gyerekek, akik ezt a feladatot a rendelkezésükre álló bőséges idő alatt nem csinálták meg, hanem elkényelmeskedték, ellus- tálkodtók az időt, — szívesebben ténferegtek az utcán és a mozik környékén. Az idő azonban haladt s egyszercsak azt vették észre, hogy újra megkezdődik az iskolai munka és a feladatot el kell végezni Amikor már így égett” a munka, legyőzni gyermekeinkben, fiatalságunkban a rossz tulajdonságokat, és megtanulják, hogyan kell és hogyan lehet boldogan, harmonikusan, emberhez méltóan, szépen élni! Meg kell mutatni és meg kell szerettetni tanuló ifjúságunkkal az igazi célokat, a nemes eszméket. Az igaz eszme, 3 szocializmus eszméjének szerete- tére kell nevelni tanuló ifjúságunkat, arra az eszmére, amelyik az iskolai feladatok elvégzésénél, a házi, az otthoni dolgozatok megírásánál is örökre száműzi a becsapást, amely megmutatja a boldog, szabad, a munkában és magatartásban becsületes emberi élet útját. Vannak és ltaszmek most nehézsége,^ isikoláinkbam, mert a szünidő sek gyereket ei szók futott a helyes gyakorlatitól, a feladatok elvégzéséinek időbeli rendjétől. Az első időkiben kü_ , lönösen, — újból nehezebben megy majd kicsit a munka és talán olyanok is lesznek, — ha kevesen is, szerencsére — akiit felelőtlenül kezdenek a munkához, mint azt a szünidőben megírandó fel adaték mással való elvégeztetése is bizonyítja. A szülők és a pedagó- gusek közös összefogására. kö_ zös munkájára van szükség, hogy átsegítsék a fiatalokat ezeken a „kezdeti" nehézségeken. Újból meg ítéli tanítani a fiatalokat tanulni, felébreszteni bennük a tuaiás, az ismeretszerzések iránti komoly vágya, kozást. Szívvel-letekkel kell munkához látnia minden pe- ,,körmükre dagógusnak, a szülőknek pedig megkérték odahaza kell segíteniük a pefelnőtt ismerőseiket, szüleiket ciagógusok munkáját, hogy a dolgozat megírására. ereményeiket érhessünk eL Mondanunk sem kell, hogy ITöszöntjük pedagógusa intanulóifjúságunk egyrészének kát és köszöntjük a szón ez a magatartása igen vészé- idő után újra munkába álló, delmes és káros, mert azt feladataik elvégzésére induló eredményezi, hogy az ilyen ta- tanulóifjúságot! Sck sikert, —• nulók önmagukat lustaságra és cedményekben gazdag hétköz. helytelen, teljesen elhibázott napokat kívánunk a munká- életszemléletre nevelik. hezi Íz elsők között Tjéti q^éftjaoítás, DCéíájfalau ügy mondták a kétújfalusi vasútállomáson, hogy a kis útról le kell fordulni balra, ott elől a sarkon, ahol a kövesút Szigetvárnak kanyarodik, jobbra van a gépállomás főépülete. Majd megmondják aztán, hogy merre van a javítóműhely... Azért jöttünk, hogy alaposan megismerjük a kétújfalusiak munkamódszerét, mert — becsületükre legyen mondva, — utolsók közül az elsők közé verekedték fel magukat, bizonyára akad itt mit nézni. Egy brigád két erőgépet javít — de azt még hozzá kell tenni, hogy egy- időben, mert ha alkatrészhiány miatt, vagy egyéb oknál fogva megreked egyik traktoron a munka, akkor átállnak a másikra. Szétszedésnél meg azonnal fel jegyzik a hibákat, a hiányzó alkatrészeket. Ez azért indokolt, mert nem kell külön-külön eljárni a raktárba, hanem egyszerre vételeznek. Időt és fáradtságot takarítanak meg, több jut a tényleges munkára ... Ennyit az irodában — és a javítóműhelyben?! ... Fülig maszatos, olajosruhás emberekkel találkozik tekintetünk. Dolgoznak, de hogy dolgoznak!... Elsőnek a Bognár brigáddal találkozunk, nézzük meg az ő munkájukat! Valamennyi között talán a leg olajfolto- sabb a brigád vezetője, Bognár Imre. Körzeti mechanikus az eredeti foglalkozása, —• de most télen másként járja a nóta ... Éppen Ronta György traator- ján javítja a kormányberendezést. A kopott csapokat és a még jobban lekopott tolórúdfejet már kicserélte, most következik a visszahelyezés. Szép óvatosan odailleszti a külső tolórudat a csapokra,. .. így ni és máris megvan az összeköttetés a kormányberendezés és az első kerekek között. A hozzávaló vezércsapszöget házilag készítették ... Molnár Imre — a brigád legújabb tagja. Nemrég került ide a letenyei gépállomásról, 'Balázs István gépén javítja a körmányművet. A perselyezéssel bajlódik, a hegesztést már el is végezte, csupán a visszaszerelése van még hátra. Hirt János kiváló szakértelemmel for málja meg a Balázs István gépére a ventilátor védőrácsát. Sűrűbbre rakja 3 pálcikákat, — biztos, ami biztos ... Inkább legyen rajta több, mintsem hogy valakinek baja essék, mert ő már egyszer megjárta. Az üzemanyagszivattyú szívó-nyomó szelepeit Döme József csiszolja simára, azaz már be is fejezte, most az üzemanyag vezetéket állítja össze ... akár el is indulhat már. Balázs György is ezt várja, hogy előrébb cammogjon, mert az alsó kapaszkodókhoz már nem fér hozzá, bármennyire ügyeskedik a kulcscsal. No majd a végén,,., de a többi bizony úgy áll rajta, mintha odaforrasz tották volna... Balázs István nem a Bognár brigádba tartozik, mégis itt sürög-forog a G 35-ös körül, az övé a gép. Nem mindegy, hogyan javítják ki Mindenütt ott terem, ahol valamit leszednek, visszaszerelnek, meghúznak, kifúrnak... Az első részen a tengelymerevítőt űjraper- selyezték, ő maga végzi el a hegesztés utáni reszelést. Csendben figyeltük a jól összeszokott Bognár-brigád alapos munkáját. Minden szenszám a maga helyén — minden ember a maga munkáján szorgoskodik! Nem kapkodnak, de nem is időznek feleslegesen. Versenytársuk a Vadasz- brigád. Fej-fej mellett, egyforma adottságokkal, egymást túlszárnyaló lelkesedéssel küzdenek az elsőségért. Ki lesz az első? Ez szorgalmazza a karokat, ez emeli egyre meredekebb ívvel a teljesítményt mutató grafikon. Brigádok, szerelők, kovácsok, bognárok — valamennyien azt latolgatják, valamennyit az foglalkoztatja, ki lesz az első?! Ha továbbra is ilyen munkakedvvel dolgoznak a javítóbrigádok, mint ahogvan megkezdték, egyszerű a válasz, a két* újfalusi gépállomás!
