Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-09 / 7. szám
NAPLÓ 1955 JANDa* * 6 ERDEI EMBEREK miiiiMitsniiNimnMimusii! A TÖRTÉNET E LÉJÉT Iharosi István erdészetvezető elvtárs mesélte el, miközben kocsink a hóval befutt erdei csapás fagyott göröngyein nagyokat lódulva igyekezett a IlI-as bükk 113-as parcellája felé.. ...Szégyen ide — szégyen oda, újév utáni hétfőn a bükkösben nem hallatszott a fejszék csattogása, nem sivítottak a fadöntő fűrészek. Ott hevertek ezek a derék szerszámok nagyokat pihenve a józsefházi erdészház szobája sarkátxin. — Gazdáik? Valahol útközben a Nógrád megyei Hont és a pécsi Árpádtető között, ha ugyan ki item siklott a vonat, mert az még soha elő nem fordult, hogy Lencsés János csapata elmaradt' volna valamiért. Hát ok az csak előkerülkö- zött, — kivált, amikor végre kedd délben az erdész megfaggatta őket. Tudja, felénk térdig érő hó esett, nem mertünk elindulni... Meghogy: a vonat is késett a hófúvások miatt... Égett az egyik lábáról-másikra álldogáló lencsések arca, mert hogy adhatná elő a férfiember az igazi'ókót?! Hogy ottragadtak az asszonu kötőjén Szilvesz térkor, meg ki disznót ölt, ki vadászni járt el... Nincs itt más, csak a nagy szégyen, meg a harmincöt köbméter — épp annyi hiányzik az erdészet termeléséből, — nó, nem utolsó sorban a keresetből is —- a két nap késés rrtialt... Ahogy az erdész hátat fordított, hát nem maradt más. mint a fekete harag sajattétlenségük miatt. Lencsésnél csak a szeme villant: ide a fűrészeket! Míg a többiek az ágv fejhez rakták a motyót, Sali- gával ketten kireszelték az öl fadöntő alkalmatosságot, háromszor meghúzva két oldalra, hogy olyan legyen minden foga, akár a tű hegye ... Azután let a hegyoldalba, taposva a frissen hullott havat, ki az erdőbe. / Olyanok az öreg fekete billc- leök most, hogy a téli zúzmara kétujjnyi vastagon ellepte a legkisebb ágacska végit is niínt a szép menyasszonyok gyülekezete. Déli csöndesség volt a tájon, amikor a tizenegy nógrádi ember megrohamozta a parcellát. Mert roham volt ez, a százhúszcsztendös óriások ellen. Saliga István kinézi a dőlést azután Szabó Ferenccel, aki bolyhos szőrével befelé fordítva húzta fejébe báránybőrkucs máját, elkapják a fűrész két végét, térdüket a fagyos földnek vetik ... Zimm-zürnm. zimm-zümm .., Amodébb Zsóka László meg Balogh Józsi. Az árkon túl Péter Sándor és Mayer Vendel. — Vigyáááz! Dűl! És esik keresztbe az árkon a második. Verejték párázik a bekecsek alól, de csak rántja karjuk a fűrészt ide-oda: bukik a harmadik, a negyedik, az ötödik... Lent, alattuk, ötszáz méter mélyen a szén dűl ilyen formán. Valahol erre. a Il-es bükk 113-as parcellája alatt fél kilométer mélyen jöveszti a szenet az István-aknai Ben- cze József híres frontbrigádja is. A föld felett és a hegy alatt láthatatlan hullámhosszokon egybekapcsolódik a két nagyszerű csapat hajrája ... SÖTÉTBE BUKIK az erdő. kék borongás ülepedik meg a homálybavesző fatörzsek között. Es messzehangzó dörgéssel vágódik le a hetvenhetedik bükk,. a hetvennyoleadik és most, most a nyolcvanadik is... Ki mer itt beszélni harminchat köbméterről? Ugyan elvtárs. százhatvan ez! Majd ötször annyi! Hogy egyetlen délutánon? Hát most hirdették meg a fel- szabadulási verseny t... Állok a ropogó-pattogó-mor- mogó hasábból-rakott erdei tűz máglyájánál és várom, majd így válaszolnak kérdésemre, ahogy kigondoltam. Meghallgatna k tiszte lettudóan, azután a Saliga — Lencsés János kenyérért ment. — megmondja: Hát mi elvtárs. nem olvasunk újságot. Rádiónk sincs ... Az irodából? A szak- szervezettől? Nem emlékszem, hogy járt volna nálunk valaki. Hanem, hát igazán lesz újra német hadsereg? Nem engedhetik meg a népek ... Alinak és figyelemmel hallgatják a választ az égrecsava- roaó füst mellett rögtönzött röpgyülésen. Es míg bizonygat juk az erdésszel, hogy éppen ez az, ne engedjék a népek, — elgondolkozom, mi lenne ha az erdőgazdaság függetlenített szakszervezeti titkára nemcsak a vezetőket keresné fel autón, mi lenne, ha az a sok íróasztalhoz ragadt funkcionárius a jelentésgyártás és tervezetkészítés helyett kijönne ide Árpád tetőre is, ahol egyetlen dél utánon öt napra való fát döntöttek ki az emberek...? Mi lenne itt, ha a favágók becsülettudása mellé még egy olyan óriási motor is bekapcsolódna, mint a hazaszeretet heve, a tíz éves felszabadult, új élet szere tete? ... AKKOR megindulna az erdő... Lencsésék, a Saligák. Szabó Ferencek fejszéje élén fűrésze fogán ezer és ezer köb méter terven felüli fa özönlene itt le az erdei csapásokon, sorakozna ürméterekbe rakva a bútornak rossz, fűteni jó tél: tüzelő ... Mert ha a becsülettudó kötelességteljesítéshez hozzáadhatjuk az emberi szívet — akkor az hegyet ronthat, erdőt irthat... Megindulna és rossz terveket összeszaggatva, grafikonokon túlhágva még jobban kibontakozna az erdei verseny. OROSZLÁN IMRE Pázma Lujza MÁV főtiszt korábban árutovábbító volt, most a Pécsi MÁV Igazgatóság darabáras előadója. Nagy érdeme, hogy jó kapcsolatot teremt a fuvaroztató felekkel. Ezáltal is gyorsabban jutnak a szükségleti cikkek rendeltetési helyük re. ..Anyukám, mond meg nekem Még karácsonykor történt. A kis Lakatos Gyurka, aki egy pécsi általános iskola ötö- d!k osztályának tanulója, azon töprengett, bogy a karácsonyi ü miepek alatt, liol szórakozzék. Elővette a Dunántúli Naplót és szeme megakadt a „Hol művelődjünk, hol szóra- kozzunk?”-rovaton. örömmel olvasta, hogy a Tiszti Klubban karácsonykor bábelőadást rendeznek a gyermekek részére. Pajtásával: Kiss László ötödik osztályos tanulóval boldogan sietett a Tiszti Klubba. Amikor azonban zsebükből elő kotorászták a belépődíjat és fizetni akartak, váratlan meglepetés érte őket. Fizetés előtt a pénztáros megkérdezte tőlük: — Katona-gyerekek vagytok? — Nem, — hangzott a válasz. — Akkor nem mehettek be a bábelőadásra, — folytatta a pénztáros, a két gyermek szeme pedig tágra nyílt a csodálkozástól. Egy darabig érthetetlenül ácsorogtak a pénztár előtt, azután csalódottan eltávoztak. Amikor hazatértek, a kis La. katos Gyurka újból elővette a Dunántúli Naplót. Még egyszer megnézte a „Hol művelődjünk, hol szórakozzunk?" rovatot. Azt nézegette, benne van-e a lapban, hogy csak katona-gyerekek részére tartanak bábelőadást a Tiszti Klubban. Amikor látta, hogy az előadást nem így hirdették meg, sírva fakadt és ezt kérdezte édesanyjától: — Anyukám, mondd meg nekem, mi kü'önbség van a „civil’‘-gyermekek és a katona gyermekek között? * Eddig a történet. A kis Lakatos Gyurka olyan kérdésére mi is szeretnénk választ kapni a Tiszti Klub pénztárosától. Véleményünk az, hogy a népi demokráciánkban legdrágább kincsünk a gyermek — függetlenül attól, hogy szülője polgári egyén, avagy katona Es ezt nem ártana szem előtt tartani még bábelőadás alkalmával is. P. J. Csehszlovákiai tanulmányút iáról nyilatkozik dr. Szabó Fái Zoltán, a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója A magyar—csehszlovák kul- .urális egyezmény keretében L954 őszén a Magyar Tudo- nánvos Akadémia dr. Szabó Pál Zoltánt, a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatóját tót hónapos tanulmányútra cüldte a Csehszlovák Köztársaságba, ahonnan december /égén gazdag tapasztalatokkal tért vissza Pécsre. Most a Kulich Gyula utcában, a Dunántúli Tudományos intézek könyvtárszobájában be •iZélgetünk csehszlovákiai útjáról, külföldi élményeiről. — Mi volt tanulmányút- jának tulajdonképpeni dSl ja? — tettük fel az első tórdést. — Elsősorban Csehszlovákia földrajzi viszonyait, a földkéreg mozgását tanulmányoztam. Szenkívül különösen a vízrajzi kérdések érdekeltek, — mondja dr. Szabó Pál Zoltán — A Csehszlovákiában eltöltött két hónap alatt mintegy 6000 kilométert tettem meg. Bejártam Csehország, Morvaország és Szlovákia legnagyobb részét. Utamra a legkiválóbb csehszlovák szakemberek kísértek el. Mindenütt a legnagyobb előzékenységgel és szívélyességgel találkoztam. Időt cs fáradtságot nem kímélve segítették elő munkámat. A kitűzött feladatokat sokszor csak gyalogtúrákkal tudtuk megoldani, ami az esős és sáros téli hónapokban nem volt könnyű. Az egyes utazások közötti időben Prágában, Brnó- ban és Pozsonyban földraizi földtani, meteorológiai és pénz ügyi intézményeket látogattam meg. Az ott dolgozó szakemberekkel szoros barátságot kötöttem a további együttes tudó- j mányas kutatás érdekében. — Milyennek látta a cseh- \ szlovákiai magyarok éle* * j tét? — Csehszlovákiai utam alatt; megállapítottam, hogy a soviniszta gyűlölködésnek ma már semmi nyoma sincsen. A ma- gyarságnak sajtója, saját nyel- ; vü szépirodalma van és a ha- j zai irodalmi és művészeti tér- | mékeket Csehszlovákiában i mindenki akadálytalanul meg- I kaphatja. — Sokan beszélnek magya* j rul és a nem magyar anya- | nyelvű szakemberek között is igen sokkal találkoztam, aki : éppen a magyar néppel való szorosabb kapcsolat ápolása érdekében, saját elhatározása- ból és szorgalmából magyarul tanul. A kommunista párt több izben felszólította a magyarságot, hogy nyelvének tisztasá- \ gát és kultúrájának értékeit hűségesen őrizze meg. A ma- gyár dolgozók megbecsült tagjai a csehszlovák társadalomnak. — Milyen magatartást tanúsít Csehszlovákia népe a nyugat németországi felfegyverkezési tervekkel kapcsolatban? — A német fasizmus borzai más emlékei még ott élnek a csehszlovák nép szívében. Éles megkülönböztetést tesznek azonban a német nép és a fasizmus letűnt végrehajtói között. A csehszlovák nép egységesen harcol a német újrafete fegyverzés ellen, ugyanakkor azonban megbecsüli a demo- kratikusan gondolkozó németséget — fejezte be nyilatkozatát dr. Szabó Pál Zoltán. 5 hücméleres iárda épöl Csányosirón Gsányoszrón még a tél folyamán 1 km hosszú járdát építenek — a munka folyamatban van. A járda építéséhez szükséges '.nyagot és két kőműves: Morschauser János és Lengyeltóti István munkáját az állam fizeti. A kiutalt anya* got társadalmi munkával szállítják a járda lerakás színbe- lyére. —i Tavasszal újabb 4 kilométer hosszú járda építésihez tát- nak hozzá Csányoszró község dolgozói. Az újabb 4 kilométer rés járdából 1 kilométer hosszú szakasz a nagycs&nyiaknak készül. —i A járda építéséhez 160 ezer forinttal járult hozzá ad állam. A társadalmi munka értéke mintegy 60 ezer forintot tesz ki. Az új esztendőben végre megvalósul a még 1915-ben tervezett járdaépítés. * Elméleti tanácsodó Szempontok a vásárlóerő es árualap összefüggéseinek tárgyalásához P ártunk III. kongresszusa és a Központi Vezetőség 1954. évi október 1—3-i határozata leszögezi: a szocializmus építésének egyetlen he- lyes útja hazánkban az új szakasz politikája, a júniusi út Az új szakasz legfőbb célkitűzése: munkásosztályunk ál lamhatalmának, a munkás-paraszt szövetségnek és az erre épülő szélesebb osztály- szövetségnek megszilárdítása, egész dolgozó népünk életszínvonalának emelése. A szocializmus felé vezető úton a népgazdaság fejlesztése, az életszínvonal állandó emelésével jár együtt. E politikát csupán határozatokkal, felső intézkedésekkel, nein lehet végrehajtani. Dolgozó népünk lelkes munkája a végrehajtás alapja. A jobb, termelékenyebb és olcsóbb munkára elsősorban úgy mozgósíthatjuk dolgozóinkat, hogy megmagyarázzuk mimikájuk és az éíet- jrztnvonal közötti szoros kapcsolatot. Az életszínvonal emelésének módszere: a dolgozók vásárlóerejének növelése és a dolgozók igényeinek kielégítését szolgáló árualap bővítése. Vásárló-erő alatt az áruvásárlásokra fordítható pénzkészletek összegét értjük. A dolgozók teljes jövedelméből le kell vonni az egyéb kiadásokra fordított összegeket (pl. adók, államkölcsön, lakbér, közszolgáltatások díjai, stb.). A vasár’óerő nemcsak a dolgozás. ; övödé Imének nagyságától, hanem az árak színvonalától i« függ. Ebből következik: a vásárlóerőt növelhetjük a jövedelem emelésével, az egyéb Kiadások és az árak csökkentésével ' Arualaynák az egy bizonyos időben eladásra szánt termékek összességét nevezzük. Az. áruk legnagyobb része a szocialista kereskedelem útján, központi tervek alapján jut el a dolgozókhoz, Az árualapnak • ez a része, a központi árualap. A központi árualap az állami üzemek termékeiből, a kötelező beadótokból, a gépállomásoknak fizetendő természetbeni díjakból, a termelési szerződésekből, az állami szabadfelvásárlásból és importunkból adódó árukészletet öleli fel. Az árualap többi részét a termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok hozzák forgalomba. A vásárlóerőnek és az árualapnak összhangban, egyensúlyban kell lenni. Egyrészt úgy, hogy a vásárlóerő zavartalan felhasználását biztosító mennyiségű, másrészt, hogy a vásárlók sokoldalú igényeinek kielégítését biztosító szerkezetű árualap álljon a vásárlók rendelkezésére. 1 (1 í ‘1 júniusa előtt nem * AijiJ volt meg a vásárló erő és árualap összhangja. Hohamosan nőtt a bérből és fizetésből élők, nem utolsósorban a nem termelő munkát végző dolgozók száma s ezzel a vásárlóerő is. A szabadpiaci árak emelkedése következtében időközönként dolgozó parasztságunk vásárlóereje is növekedett. Ugyanakkor a nehézipar túlzott ütemű fejlesztése miatt nem fejlődött eléggé mezőgazdasági, élelmiszer- ipari és könnyűipari termelésünk. Ebből adódott, hogy dolgozóink nem találták meg kereskedelmünkben mindig az igényeiknek megfelelő cikkeket. Az 1953. évi júniusi határozatnak jelentős változást hoztak a vásárlóerő, az árualap és a kettő egyensúlya területén. Dolgozó népünk vásárlóereje. jelentősen megnövekedett. Bányász községeink közül Hidas forgalma 1954 első felében 163 százaléka, Vasasé 168 százaléka, Szászváré 180 százaléka az 1953. évi első félévi forgalomnak. Ugyanebben az időben Szentlőrincen az egy főre eső bolti forgalom 171 forintról 240 forintra, Bolyban 165 forintról 274 forintra emelkedett. Földművcsszöveíkezete- ink több. mint kétszer annyi bőrlábbelit, pamutszövetet és motorkerékpárt, több, mint háromszor annyi rádiót, kerékpárt és tűzhelyet adtak el az említett időszakban, mint 1953 júniusa előtt. Az ilyen és ezekhez liasonló adatok szemléltetően bizonyítják az új szakasz politikájának eddigi eredményeit. A fizetések rendezése, a nyugdíjak és a mezőgazdasági termékek átvételi árának felemelése, a begyűjtési és adókedvezmények, stb. a vásárlóerő megnövekedésében jelentkeztek. Bárki könnyen kiszámíthatja, hogy példáid a megyéidének nyújtott 988 vagon begyűjtési kedvezményből, melynek értéke 6200 tehén árára tehető, mennyi jutott saját falujának, vagy mit jelentett egy gazdának. Ugyancsak megszerezhetjük az adókedvezmények adatait is tanácsainktól. A három szőri árcsökkentésből származó vásárlóerő növekedés is számottevő, családonként 100— 200 forintra tehető. Mezőgazdaságunk fejlődése és a közszükségleti cikkek fokozott gyártása az árualap kibővülését er*’dmenyezta, — A Pécsi Porcelángyár több háztartási edényt gyárt, a Sopia- na Gépgyár fél év alatt közel 8 ezer mezőgazdasági kisgépet adott parasztságunknak. Jelentősen emelkedett a Kesztyűgyár termelése is. Dolgozó parasztjaink a mezőgazdasági tér mákokból többet vittek a piacra, mint az elmúlt években. Sok mezőgazdasági cikknek esett az ám. (Például a burgonyáé, kukoricáé, sertéseké, stb.) Az egyes mezőgazdasági termékek árában bekövetkezett kedvező változás, mely munkás' sztályunk, értelmiségünk, nlka mazottaink és más rétegek életszínvonalának javulását eredményezte, szemléltetően bizonyítja a júniusi út helyességét. Emellett tanúskodnak azonban a még fennálló hiányosságok is. Drága a gyümölcs, a tojás, a zsír, stb. a szabadpiacon. Vajon az árak maximálásával, a beszolgáltatás növelésével megoldódnék-e a probléma, mint sokan hiszik. Nem oldódna meg. Csökkenne parasztságunk termelési kedve, * emiatt tovább szűkülne az árualap. Tovább emelkednének a szabadpiaci árak — csökkenne a vasé lóerő. Éppen ezért a leghatározottabban szembe keli szállni minden téves és káros nézettel, mely a paraszti vásárlóerő szűkítésével oldaná meg átme ■ netdleg a vásárlóerő és árualap összhangját. \ mezőgazdaság fejlesztése r* a parasztság termelési kedvének további javítása, az árualap szélesítéséhez, az árak csökkenéséhez, tehát egész dolgozó népünk életszínvonalának «KRíúéséhgz vezet, Ex parasztságunknak is érdelce, mert munkásosztályunk jobb és olcsóbb ellátása az ipari termelés emelkedését, az iparcikkek árának csökkenését eredményezi. A vásárlóerő növekedését, az árualap szélesedését, a termelés és termelékenység emelésével és az önköltség csökkentésével biztosíthatjuk. A vásárlóerő növelésének fő módszere az árak csökkentése. — Drágán termelt árut olcsón nem lehet eladni. Tehát feltétlenül szükséges az önköltségcsökkentés. Az árualap növelését a termelés és termelékenység emelésével biztosíthat juk. A már említett példák, és azokon kívül számos tény szól amellett, hogy pártunk és kormányzatunk megteremtette az életszínvonal emeléséhez szükséges feltételeket. Minden dől gozónak legfőbb feladata, hogy maga is harcoljon saját jobblétéért. A propagandistáknak és népnevelőknek az elvi kérdések megmagyarázása mellett meg kell beszélniük a dolgozókkal, hogy az üzemekben, gazdaságokban az eredmények megfelelőek-«. Nem emelhetnék-e a termelést és termelékenységet is körültekintő intézkedésekkel? A gépek kapacitását kihasználják-e mindenütt? A műszaki színvonallal elégedettek lehetünk-e? A gépek karbantartása, a munkafegyelem, a munkaszervezés és munka- feltételek körül nincs-e hiba, tennivaló? A mezőgazdaságban elért terméseredmények és állati hozamok nem emelhetők-e az elmondottakon kívül a jobb agro- és zootechnáka; eljárások bevezetésével* Olyan kérdések ezek, amo* lyekre nem elegendő át* talános választ adni, hanem a helyi viszonyok elemzéséből» megvitatásából kell a tennivalókat meghatározni. Általánosságban sokat beszéltünk az önköltségcsökkentésről és mégis az a helyzet, hogy csak kevés cikknek az önköltsége csökkent az utóbbi időben, többé pedig emelkedett. Meg kell érttetnünk a dolgozókkal: az a tény, hogy a béralap gyorsabb ban növekszik, mint a terme* lés, veszélyeket rejt magában a vásárlóerő és árualap összr hangja szempontjából. Gyakorlat; példákon kell bemutatni, hogy például a Pécsi Bőrgyárban 1 százalékot önköltségcsökkentés több, mint 15.200 pár bakancshoz való bőrt, hogy a Porcelángyárban a termelés 1 százalékos emelkedése 10 családi ház felépítéséhez szükséges összeget ' jelent. hogy a Kesztyűgyárban 1 százalékos önköltségcsökkentéssel négy családi ház áfát takaríthatnánk meg egy évbém Minden üzemben és gazdaságban tudatosítani kell a , dolgozókkal : maguk milyen • összegekkel járulhatnak az új szakasz politikájának eredményes megvalósításához, ha tevékenyen, harcosan állnak ki partunk politikája mellett. • Az elmondottak nem merítik k; a vásárlóerő és árualáp problémáját. Népgazdaságunk jelenlegi helyzetéből ós feladatául számos egyéb; kérdés is adódik. Eredményes jó propagandamunkát, meggyőző agitációt akkor fejthetünk. kL lía nem elégszünk meg a határozatok tartalmi ismertetésével; hanem a mélyebb összefüggések feltárása mellett moz gásítjuk dolgozóinkat lelkes munkára, mely folyamatosan lehetővé teszi az életszínvonal emelkedését, a vásárlóerő növekedésével és az árualap szélesítésével. LEMLE GÉZA
