Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-09 / 7. szám

NAPLÓ 1955 JANDa* * 6 ERDEI EMBEREK miiiiMitsniiNimnMimusii! A TÖRTÉNET E LÉJÉT Iharosi István erdészetvezető elvtárs mesélte el, miközben kocsink a hóval befutt erdei csapás fagyott göröngyein na­gyokat lódulva igyekezett a IlI-as bükk 113-as parcellája felé.. ...Szégyen ide — szégyen oda, újév utáni hétfőn a bük­kösben nem hallatszott a fej­szék csattogása, nem sivítottak a fadöntő fűrészek. Ott hever­tek ezek a derék szerszámok nagyokat pihenve a józsefházi erdészház szobája sarkátxin. — Gazdáik? Valahol útközben a Nógrád megyei Hont és a pé­csi Árpádtető között, ha ugyan ki item siklott a vonat, mert az még soha elő nem fordult, hogy Lencsés János csapata el­maradt' volna valamiért. Hát ok az csak előkerülkö- zött, — kivált, amikor végre kedd délben az erdész megfag­gatta őket. Tudja, felénk térdig érő hó esett, nem mertünk el­indulni... Meghogy: a vonat is késett a hófúvások miatt... Égett az egyik lábáról-másikra álldogáló lencsések arca, mert hogy adhatná elő a férfiember az igazi'ókót?! Hogy ottragad­tak az asszonu kötőjén Szilvesz térkor, meg ki disznót ölt, ki vadászni járt el... Nincs itt más, csak a nagy szégyen, meg a harmincöt köbméter — épp annyi hiányzik az erdészet ter­meléséből, — nó, nem utolsó sorban a keresetből is —- a két nap késés rrtialt... Ahogy az erdész hátat fordí­tott, hát nem maradt más. mint a fekete harag sajattét­lenségük miatt. Lencsésnél csak a szeme villant: ide a fű­részeket! Míg a többiek az ágv fejhez rakták a motyót, Sali- gával ketten kireszelték az öl fadöntő alkalmatosságot, há­romszor meghúzva két oldalra, hogy olyan legyen minden fo­ga, akár a tű hegye ... Azután let a hegyoldalba, taposva a frissen hullott havat, ki az er­dőbe. / Olyanok az öreg fekete billc- leök most, hogy a téli zúzmara kétujjnyi vastagon ellepte a legkisebb ágacska végit is niínt a szép menyasszonyok gyülekezete. Déli csöndesség volt a tájon, amikor a tizen­egy nógrádi ember megroha­mozta a parcellát. Mert roham volt ez, a százhúszcsztendös óriások ellen. Saliga István kinézi a dőlést azután Szabó Ferenccel, aki bolyhos szőrével befelé fordít­va húzta fejébe báránybőrkucs máját, elkapják a fűrész két végét, térdüket a fagyos föld­nek vetik ... Zimm-zürnm. zimm-zümm .., Amodébb Zsóka László meg Balogh Józsi. Az árkon túl Pé­ter Sándor és Mayer Vendel. — Vigyáááz! Dűl! És esik keresztbe az árkon a második. Verejték párázik a bekecsek alól, de csak rántja karjuk a fűrészt ide-oda: bukik a har­madik, a negyedik, az ötödik... Lent, alattuk, ötszáz méter mélyen a szén dűl ilyen for­mán. Valahol erre. a Il-es bükk 113-as parcellája alatt fél kilométer mélyen jöveszti a szenet az István-aknai Ben- cze József híres frontbrigádja is. A föld felett és a hegy alatt láthatatlan hullámhosszo­kon egybekapcsolódik a két nagyszerű csapat hajrája ... SÖTÉTBE BUKIK az erdő. kék borongás ülepedik meg a homálybavesző fatörzsek kö­zött. Es messzehangzó dörgés­sel vágódik le a hetvenhetedik bükk,. a hetvennyoleadik és most, most a nyolcvanadik is... Ki mer itt beszélni harminc­hat köbméterről? Ugyan elv­társ. százhatvan ez! Majd öt­ször annyi! Hogy egyetlen délutánon? Hát most hirdették meg a fel- szabadulási verseny t... Állok a ropogó-pattogó-mor- mogó hasábból-rakott erdei tűz máglyájánál és várom, majd így válaszolnak kérdé­semre, ahogy kigondoltam. Meghallgatna k tiszte lettudóan, azután a Saliga — Lencsés János kenyérért ment. — meg­mondja: Hát mi elvtárs. nem olvasunk újságot. Rádiónk sincs ... Az irodából? A szak- szervezettől? Nem emlékszem, hogy járt volna nálunk valaki. Hanem, hát igazán lesz újra német hadsereg? Nem enged­hetik meg a népek ... Alinak és figyelemmel hall­gatják a választ az égrecsava- roaó füst mellett rögtönzött röpgyülésen. Es míg bizonygat juk az erdésszel, hogy éppen ez az, ne engedjék a népek, — elgondolkozom, mi lenne ha az erdőgazdaság függetlenített szakszervezeti titkára nemcsak a vezetőket keresné fel autón, mi lenne, ha az a sok íróasz­talhoz ragadt funkcionárius a jelentésgyártás és tervezetké­szítés helyett kijönne ide Árpád tetőre is, ahol egyetlen dél utánon öt napra való fát dön­töttek ki az emberek...? Mi lenne itt, ha a favágók becsü­lettudása mellé még egy olyan óriási motor is bekapcsolódna, mint a hazaszeretet heve, a tíz éves felszabadult, új élet sze­re tete? ... AKKOR megindulna az erdő... Lencsésék, a Saligák. Szabó Ferencek fejszéje élén fűrésze fogán ezer és ezer köb méter terven felüli fa özönlene itt le az erdei csapásokon, so­rakozna ürméterekbe rakva a bútornak rossz, fűteni jó tél: tüzelő ... Mert ha a becsülettudó kö­telességteljesítéshez hozzáad­hatjuk az emberi szívet — ak­kor az hegyet ronthat, erdőt irthat... Megindulna és rossz terve­ket összeszaggatva, grafikono­kon túlhágva még jobban ki­bontakozna az erdei verseny. OROSZLÁN IMRE Pázma Lujza MÁV főtiszt korábban áruto­vábbító volt, most a Pécsi MÁV Igazgatóság darabáras előadója. Nagy érdeme, hogy jó kapcsolatot teremt a fuva­roztató felekkel. Ezáltal is gyorsabban jutnak a szükség­leti cikkek rendeltetési helyük re. ..Anyukám, mond meg nekem Még karácsonykor történt. A kis Lakatos Gyurka, aki egy pécsi általános iskola ötö- d!k osztályának tanulója, azon töprengett, bogy a karácsonyi ü miepek alatt, liol szórakoz­zék. Elővette a Dunántúli Naplót és szeme megakadt a „Hol művelődjünk, hol szóra- kozzunk?”-rovaton. örömmel olvasta, hogy a Tiszti Klubban karácsonykor bábelőadást ren­deznek a gyermekek részére. Pajtásával: Kiss László ötö­dik osztályos tanulóval boldo­gan sietett a Tiszti Klubba. Amikor azonban zsebükből elő kotorászták a belépődíjat és fizetni akartak, váratlan meg­lepetés érte őket. Fizetés előtt a pénztáros megkérdezte tőlük: — Katona-gyerekek vagy­tok? — Nem, — hangzott a vá­lasz. — Akkor nem mehettek be a bábelőadásra, — folytatta a pénztáros, a két gyermek sze­me pedig tágra nyílt a csodál­kozástól. Egy darabig érthetet­lenül ácsorogtak a pénztár előtt, azután csalódottan eltá­voztak. Amikor hazatértek, a kis La. katos Gyurka újból elővette a Dunántúli Naplót. Még egy­szer megnézte a „Hol műve­lődjünk, hol szórakozzunk?" rovatot. Azt nézegette, benne van-e a lapban, hogy csak ka­tona-gyerekek részére tartanak bábelőadást a Tiszti Klubban. Amikor látta, hogy az előadást nem így hirdették meg, sírva fakadt és ezt kérdezte édes­anyjától: — Anyukám, mondd meg nekem, mi kü'önbség van a „civil’‘-gyermekek és a katona gyermekek között? * Eddig a történet. A kis La­katos Gyurka olyan kérdésé­re mi is szeretnénk választ kapni a Tiszti Klub pénztáro­sától. Véleményünk az, hogy a népi demokráciánkban legdrá­gább kincsünk a gyermek — függetlenül attól, hogy szülője polgári egyén, avagy katona Es ezt nem ártana szem előtt tartani még bábelőadás alkal­mával is. P. J. Csehszlovákiai tanulmányút iáról nyilatkozik dr. Szabó Fái Zoltán, a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója A magyar—csehszlovák kul- .urális egyezmény keretében L954 őszén a Magyar Tudo- nánvos Akadémia dr. Szabó Pál Zoltánt, a Dunántúli Tu­dományos Intézet igazgatóját tót hónapos tanulmányútra cüldte a Csehszlovák Köztár­saságba, ahonnan december /égén gazdag tapasztalatokkal tért vissza Pécsre. Most a Kulich Gyula utcá­ban, a Dunántúli Tudományos intézek könyvtárszobájában be •iZélgetünk csehszlovákiai útjá­ról, külföldi élményeiről. — Mi volt tanulmányút- jának tulajdonképpeni dSl ja? — tettük fel az első tórdést. — Elsősorban Csehszlovákia földrajzi viszonyait, a földké­reg mozgását tanulmányoztam. Szenkívül különösen a vízraj­zi kérdések érdekeltek, — mondja dr. Szabó Pál Zoltán — A Csehszlovákiában eltöl­tött két hónap alatt mintegy 6000 kilométert tettem meg. Bejártam Csehország, Morva­ország és Szlovákia legna­gyobb részét. Utamra a legki­válóbb csehszlovák szakembe­rek kísértek el. Mindenütt a legnagyobb előzékenységgel és szívélyességgel találkoztam. Időt cs fáradtságot nem kímél­ve segítették elő munkámat. A kitűzött feladatokat sokszor csak gyalogtúrákkal tudtuk megoldani, ami az esős és sá­ros téli hónapokban nem volt könnyű. Az egyes utazások kö­zötti időben Prágában, Brnó- ban és Pozsonyban földraizi földtani, meteorológiai és pénz ügyi intézményeket látogattam meg. Az ott dolgozó szakembe­rekkel szoros barátságot kötöt­tem a további együttes tudó- j mányas kutatás érdekében. — Milyennek látta a cseh- \ szlovákiai magyarok éle* * j tét? — Csehszlovákiai utam alatt; megállapítottam, hogy a sovi­niszta gyűlölködésnek ma már semmi nyoma sincsen. A ma- gyarságnak sajtója, saját nyel- ; vü szépirodalma van és a ha- j zai irodalmi és művészeti tér- | mékeket Csehszlovákiában i mindenki akadálytalanul meg- I kaphatja. — Sokan beszélnek magya* j rul és a nem magyar anya- | nyelvű szakemberek között is igen sokkal találkoztam, aki : éppen a magyar néppel való szorosabb kapcsolat ápolása érdekében, saját elhatározása- ból és szorgalmából magyarul tanul. A kommunista párt több izben felszólította a magyarsá­got, hogy nyelvének tisztasá- \ gát és kultúrájának értékeit hűségesen őrizze meg. A ma- gyár dolgozók megbecsült tag­jai a csehszlovák társadalom­nak. — Milyen magatartást ta­núsít Csehszlovákia népe a nyugat németországi fel­fegyverkezési tervekkel kapcsolatban? — A német fasizmus borzai más emlékei még ott élnek a csehszlovák nép szívében. Éles megkülönböztetést tesznek azonban a német nép és a fa­sizmus letűnt végrehajtói kö­zött. A csehszlovák nép egysé­gesen harcol a német újrafete fegyverzés ellen, ugyanakkor azonban megbecsüli a demo- kratikusan gondolkozó német­séget — fejezte be nyilatkoza­tát dr. Szabó Pál Zoltán. 5 hücméleres iárda épöl Csányosirón Gsányoszrón még a tél folyamán 1 km hosszú járdát épí­tenek — a munka folyamatban van. A járda építéséhez szükséges '.nyagot és két kőműves: Morschauser János és Lengyeltóti István munkáját az állam fizeti. A kiutalt anya* got társadalmi munkával szállítják a járda lerakás színbe- lyére. —i Tavasszal újabb 4 kilométer hosszú járda építésihez tát- nak hozzá Csányoszró község dolgozói. Az újabb 4 kilométer rés járdából 1 kilométer hosszú szakasz a nagycs&nyiaknak készül. —i A járda építéséhez 160 ezer forinttal járult hozzá ad állam. A társadalmi munka értéke mintegy 60 ezer forintot tesz ki. Az új esztendőben végre megvalósul a még 1915-ben tervezett járdaépítés. * Elméleti tanácsodó Szempontok a vásárlóerő es árualap összefüggéseinek tárgyalásához P ártunk III. kongresszusa és a Központi Vezetőség 1954. évi október 1—3-i hatá­rozata leszögezi: a szocializ­mus építésének egyetlen he- lyes útja hazánkban az új szakasz politikája, a júniusi út Az új szakasz legfőbb cél­kitűzése: munkásosztályunk ál lamhatalmának, a munkás-pa­raszt szövetségnek és az erre épülő szélesebb osztály- szövetségnek megszilárdí­tása, egész dolgozó népünk életszínvonalának emelése. A szocializmus felé vezető úton a népgazdaság fejleszté­se, az életszínvonal állandó emelésével jár együtt. E poli­tikát csupán határozatokkal, felső intézkedésekkel, nein le­het végrehajtani. Dolgozó né­pünk lelkes munkája a végre­hajtás alapja. A jobb, termelé­kenyebb és olcsóbb munkára elsősorban úgy mozgósíthatjuk dolgozóinkat, hogy megmagya­rázzuk mimikájuk és az éíet- jrztnvonal közötti szoros kap­csolatot. Az életszínvonal emelésének módszere: a dolgozók vásárló­erejének növelése és a dolgo­zók igényeinek kielégítését szolgáló árualap bővítése. Vásárló-erő alatt az áruvá­sárlásokra fordítható pénz­készletek összegét értjük. A dolgozók teljes jövedelméből le kell vonni az egyéb kiadá­sokra fordított összegeket (pl. adók, államkölcsön, lakbér, közszolgáltatások díjai, stb.). A vasár’óerő nemcsak a dol­gozás. ; övödé Imének nagysá­gától, hanem az árak színvo­nalától i« függ. Ebből követke­zik: a vásárlóerőt növelhetjük a jövedelem emelésével, az egyéb Kiadások és az árak csökkentésével ' Arualaynák az egy bizonyos időben eladásra szánt termé­kek összességét nevezzük. Az. áruk legnagyobb része a szo­cialista kereskedelem útján, központi tervek alapján jut el a dolgozókhoz, Az árualapnak • ez a része, a központi áru­alap. A központi árualap az állami üzemek termékeiből, a kötelező beadótokból, a gép­állomásoknak fizetendő termé­szetbeni díjakból, a termelési szerződésekből, az állami sza­badfelvásárlásból és impor­tunkból adódó árukészletet öleli fel. Az árualap többi ré­szét a termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok hozzák forgalomba. A vásárlóerőnek és az áru­alapnak összhangban, egyen­súlyban kell lenni. Egyrészt úgy, hogy a vásárlóerő zavar­talan felhasználását biztosító mennyiségű, másrészt, hogy a vásárlók sokoldalú igényeinek kielégítését biztosító szerke­zetű árualap álljon a vásárlók rendelkezésére. 1 (1 í ‘1 júniusa előtt nem * AijiJ volt meg a vásárló erő és árualap összhangja. Hohamosan nőtt a bérből és fizetésből élők, nem utolsósor­ban a nem termelő munkát végző dolgozók száma s ezzel a vásárlóerő is. A szabadpiaci árak emelkedése következté­ben időközönként dolgozó pa­rasztságunk vásárlóereje is nö­vekedett. Ugyanakkor a ne­hézipar túlzott ütemű fejlesz­tése miatt nem fejlődött elég­gé mezőgazdasági, élelmiszer- ipari és könnyűipari termelé­sünk. Ebből adódott, hogy dolgozóink nem találták meg kereskedelmünkben mindig az igényeiknek megfelelő cikke­ket. Az 1953. évi júniusi határo­zatnak jelentős változást hoz­tak a vásárlóerő, az árualap és a kettő egyensúlya terüle­tén. Dolgozó népünk vásárlóere­je. jelentősen megnövekedett. Bányász községeink közül Hi­das forgalma 1954 első felében 163 százaléka, Vasasé 168 szá­zaléka, Szászváré 180 százalé­ka az 1953. évi első félévi for­galomnak. Ugyanebben az idő­ben Szentlőrincen az egy főre eső bolti forgalom 171 forint­ról 240 forintra, Bolyban 165 forintról 274 forintra emelke­dett. Földművcsszöveíkezete- ink több. mint kétszer annyi bőrlábbelit, pamutszövetet és motorkerékpárt, több, mint háromszor annyi rádiót, kerék­párt és tűzhelyet adtak el az említett időszakban, mint 1953 júniusa előtt. Az ilyen és ezekhez liasonló adatok szemléltetően bizonyít­ják az új szakasz politikájának eddigi eredményeit. A fizeté­sek rendezése, a nyugdíjak és a mezőgazdasági termékek át­vételi árának felemelése, a begyűjtési és adókedvezmé­nyek, stb. a vásárlóerő meg­növekedésében jelentkeztek. Bárki könnyen kiszámíthatja, hogy példáid a megyéidének nyújtott 988 vagon begyűjtési kedvezményből, melynek érté­ke 6200 tehén árára tehető, mennyi jutott saját falujának, vagy mit jelentett egy gazdá­nak. Ugyancsak megszerezhet­jük az adókedvezmények ada­tait is tanácsainktól. A három szőri árcsökkentésből származó vásárlóerő növekedés is szá­mottevő, családonként 100— 200 forintra tehető. Mezőgazdaságunk fejlődése és a közszükségleti cikkek fo­kozott gyártása az árualap ki­bővülését er*’dmenyezta, — A Pécsi Porcelángyár több ház­tartási edényt gyárt, a Sopia- na Gépgyár fél év alatt közel 8 ezer mezőgazdasági kisgépet adott parasztságunknak. Jelen­tősen emelkedett a Kesztyű­gyár termelése is. Dolgozó pa­rasztjaink a mezőgazdasági tér mákokból többet vittek a piac­ra, mint az elmúlt években. Sok mezőgazdasági cikknek esett az ám. (Például a bur­gonyáé, kukoricáé, sertéseké, stb.) Az egyes mezőgazdasági ter­mékek árában bekövetkezett kedvező változás, mely mun­kás' sztályunk, értelmiségünk, nlka mazottaink és más réte­gek életszínvonalának javulá­sát eredményezte, szemléltető­en bizonyítja a júniusi út he­lyességét. Emellett tanúskod­nak azonban a még fennálló hiányosságok is. Drága a gyü­mölcs, a tojás, a zsír, stb. a szabadpiacon. Vajon az árak maximálásával, a beszolgálta­tás növelésével megoldódnék-e a probléma, mint sokan hi­szik. Nem oldódna meg. Csök­kenne parasztságunk termelési kedve, * emiatt tovább szű­külne az árualap. Tovább emelkednének a szabadpiaci árak — csökkenne a vasé ló­erő. Éppen ezért a leghatáro­zottabban szembe keli szállni minden téves és káros nézet­tel, mely a paraszti vásárlóerő szűkítésével oldaná meg átme ■ netdleg a vásárlóerő és árualap összhangját. \ mezőgazdaság fejlesztése r* a parasztság termelési kedvének további javítása, az árualap szélesítéséhez, az árak csökkenéséhez, tehát egész dolgozó népünk életszínvonalá­nak «KRíúéséhgz vezet, Ex pa­rasztságunknak is érdelce, mert munkásosztályunk jobb és ol­csóbb ellátása az ipari terme­lés emelkedését, az iparcikkek árának csökkenését eredmé­nyezi. A vásárlóerő növekedését, az árualap szélesedését, a terme­lés és termelékenység emelé­sével és az önköltség csökken­tésével biztosíthatjuk. A vá­sárlóerő növelésének fő mód­szere az árak csökkentése. — Drágán termelt árut olcsón nem lehet eladni. Tehát fel­tétlenül szükséges az önkölt­ségcsökkentés. Az árualap nö­velését a termelés és termelé­kenység emelésével biztosíthat juk. A már említett példák, és azokon kívül számos tény szól amellett, hogy pártunk és kor­mányzatunk megteremtette az életszínvonal emeléséhez szük­séges feltételeket. Minden dől gozónak legfőbb feladata, hogy maga is harcoljon saját jobb­létéért. A propagandistáknak és nép­nevelőknek az elvi kérdések megmagyarázása mellett meg kell beszélniük a dolgozókkal, hogy az üzemekben, gazdasá­gokban az eredmények meg­felelőek-«. Nem emelhetnék-e a termelést és termelékenysé­get is körültekintő intézkedé­sekkel? A gépek kapacitását kihasználják-e mindenütt? A műszaki színvonallal elégedet­tek lehetünk-e? A gépek kar­bantartása, a munkafegyelem, a munkaszervezés és munka- feltételek körül nincs-e hiba, tennivaló? A mezőgazdaságban elért terméseredmények és ál­lati hozamok nem emelhetők-e az elmondottakon kívül a jobb agro- és zootechnáka; eljárá­sok bevezetésével* Olyan kérdések ezek, amo* lyekre nem elegendő át* talános választ adni, hanem a helyi viszonyok elemzéséből» megvitatásából kell a tenniva­lókat meghatározni. Általános­ságban sokat beszéltünk az ön­költségcsökkentésről és mégis az a helyzet, hogy csak kevés cikknek az önköltsége csök­kent az utóbbi időben, többé pedig emelkedett. Meg kell érttetnünk a dolgozókkal: az a tény, hogy a béralap gyorsabb ban növekszik, mint a terme* lés, veszélyeket rejt magában a vásárlóerő és árualap összr hangja szempontjából. Gyakorlat; példákon kell be­mutatni, hogy például a Pécsi Bőrgyárban 1 százalékot ön­költségcsökkentés több, mint 15.200 pár bakancshoz való bőrt, hogy a Porcelángyárban a termelés 1 százalékos emel­kedése 10 családi ház felépíté­séhez szükséges összeget ' je­lent. hogy a Kesztyűgyárban 1 százalékos önköltségcsökken­téssel négy családi ház áfát takaríthatnánk meg egy évbém Minden üzemben és gazdaság­ban tudatosítani kell a , dolgo­zókkal : maguk milyen • össze­gekkel járulhatnak az új sza­kasz politikájának eredményes megvalósításához, ha tevéke­nyen, harcosan állnak ki par­tunk politikája mellett. • Az elmondottak nem merítik k; a vásárlóerő és árualáp problémáját. Népgazdaságunk jelenlegi helyzetéből ós fel­adatául számos egyéb; kér­dés is adódik. Eredményes jó propagandamunkát, meggyőző agitációt akkor fejthetünk. kL lía nem elégszünk meg a ha­tározatok tartalmi ismertetésé­vel; hanem a mélyebb össze­függések feltárása mellett moz gásítjuk dolgozóinkat lelkes munkára, mely folyamatosan lehetővé teszi az életszínvonal emelkedését, a vásárlóerő nö­vekedésével és az árualap szé­lesítésével. LEMLE GÉZA

Next

/
Thumbnails
Contents