Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-09 / 7. szám

4 NAPLÓ 1955 JANUAR 9 Beszélgetés dr. KERPELFR ÖDÖN Kossuth-díjas professzorral a gyermekbénulásról Mint minden évben, — az halnak. az az izom béna ma­eúnull hónapokban is észlel­tek gyenmekbénulásos megbe­tegedést. Megkértük a Pécsi Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatóját, dr. Kerpel-Fronius Ödön Kossuth- díjas professzort, tájékoztassa olvasóinlcat e betegséggel kap­csolatos kutatások mai állásá­ról. Arra a kérdésünkre, hogyan terjed, a gyermekbénulás, a kö­vetkezőket válaszolta: — A betegség terjedese és a íertóze.s módja hasonló a tífu­széhoz, vagyis a gyomorbélcsa- tornán keresztül történik. Va­lószínűnek kell tartani, hogy sokkal többen esnek keresztül a fertőzésen, mint amennyien megbetegednek. Még legna­gyobb Járvány esetén is csu­pán néhány ezrelék tesz kli- nikaaiag beteg, vagyis a bénu­lás csupán ritka következmé­nye a fertőzésnek. — Hogyan kezdődik a Öc- tegjcg? — A betegség kezdete egy influenzára emlékeztető lázas állapot, egyre erősebbé váló fejfájással, hányással és ma­gas lázzal. Végtag- és ágyék- fájások is fellepnek, úgy hogy igen könnyen összetéveszthető agyhártyagyulladással. A bé­nulások két-hároxn napos lá­zas állapot után keletkeznek s addig a betegséget egyszerű vizsgálattal neon is lehet felis­merni. Járványos időszakban e gyanujelek alapján végzett gerinccsapolás azonban lehető­vé teszi a dir gnózist még a bé­nulások megjelenése előtt. — Mennyi a lappangjam idő? — A lappangásj idő tarta­ma még nincs egészen ponto­san meghatározva, — egy-két hétre tehető. Annyi azonban biztos: ha egy családban vala­ki gyermekbénulásban meg­betegszik. két héten belül el­válik, megkapja-e más is a családból a betegséget, vagy nem. Nagyon ritka egyébként, hogy egy családban több egyén betegedjen meg. A közvetlen fertőzésnek kitett egyének meg védése néhány hétre lehetséges az úgynevezett „gamma globu­lin” injekció beadásával. Ez a fajta védettség azonban „pasz- szív” védettség, vagyis rövid ideig tart és korántsem száz- százalékos. Ilyen átmeneti vé­dettséget biztosító védőoltás­ban, — éppen az említett okok miatt — nagy tömegek nem részesíthetők. — Miben különbözik a gyer­mekbénulás más betegségek­től? — Abban, hogy a gyermek- bénulás kórokozói, az úgyneve­zett „vírusok” méreganyagu­kat nem a vérpályába, hanem az idegrendszer elemeibe jut- i-'tkiK. Tudjuk, hogy az izmo­kat közvetlenül a gerincagy elülső nyúlványának idegsejt­jei mozgatják. A gyermekbé­nulás kórokozói éppen a moz­gató idegeket bénítják. A meg­támadott sejtek száma igen kü­lönböző, — néha egészen ke­vés. Ennélfogva a bénulás nem egyszer csak finom klinikai vizsgálattal mutatható ki, vagy csak egyikét izmot érint. Sú­lyosabb esetben egész végta­gok. sőt valamennyi izom bé­nulása is bekövetkezhetik s legveszélyesebb a légzőizmok bénulása. — Miként gyógyítható a bc- tegség7 — A már megszerzett beteg­ség hatásos gyógyszeres gyó­gyítása jelenleg nem lehetsé­ges. Az idegsejteknek különös tulajdonságuk van. Míg pél­dául más szövet sérülése ese­tén a hegedés, a gyógyulás sejtszaporoőás segítségével kö­vetkezik be, — új idegsejtek nem képződnek. Ezért pusztu­lásuk végi ege« kiesés a szer­vezet Szajnára. Ha tehát egy, vagy több izom mozgat«^ sejt­jei a károkozó támadása kö­vetkeztében megbénulnak, el­rad egesz eleien át. Az elpusz­tult idegsejtek nem pótolha­tók. — Mi történik akkor, ha a kórokozó a légzőizmokat tá­madja meg? Ebben az esetben a beteg pusztulása feltétlenül bekövetkezik? — Sokszáz beteg életét men tette meg az a rendkívüli ta­lálmány. amelyet az orvostudo mány „acéltüdö” néven ismer és alkalmaz újabban. Ez lé­nyegében egy nagy, légmente­sen zárható búra, amelyben vé­gigfektetik a beteget, hogy csak a feje marad ki belőle. Hatalmas szivattyúkkal lég­üressé teszik a teret a búrá- ban. A légnyomás hatására ekkor a levegő az orron és a szájon keresztül beomlik a tü­dőbe. A mellkas ennek követ­keztében kitágul, vagyis a be­teg belélegzik légzőizmok nél­kül. A kilégzés pedig egysze­rűen a bura alatti légüres tér megszüntetése révén jön lét­re. Ez az eszköz tehát kitűnő­en helyettesíti a légzómozgá­sokat és így napokon keresz­tül mesterséges légzést tesz le­hetővé. Mivel pedig a kezdeti bénulások mindig kiterjedteb­bek. mint a véglegesek, ilyen esetben a légzést biztosító lég­zőizmok egy idő után ismét átvehetik a légzést. Néhány hét, sőt néhány nap is elegen­dő sokszor ahhoz, hogy a bé­nulás megszűnjék és a gyó­gyulás bekövetkezzék. Abban az esetben természetesen, hogy ha a légzőizmokat mozgató idegsejtek megbetegedése köny nyebb természetű. — Védekezhetünk-e a gyer­megbénulás ellen? — Mivel a gyomorbélcsator nán át történő fertőzésről van szó, — a betegség elleni véde­kezés legelső követelménye: a tisztaság. Tudjuk, hogy van­nak körülmények, amelyek kedveznek a betegség kitörésé nek; ezek ismeretében a má­sik igen fontos követelmény: óvakodni a lehűléstől és a nagy testi fáradságtól. Ezért járványos időszakban a stran­dolás nem kívánatos. — Van^e valami olyan anyag, vagy gyógyszer, amely elpusz­títhatja a gyermekbénulás kór­okozóit? — Egyelőre még nem isme­retes az az anyag, vagy gyógy­szer, amely olyan alaposan el­pusztítaná a gyermekbénulás kórokozóit, mint például a pe­nicillin, vagy strep tomic in a gennykeltő baktériumokat. Az utóbbi években azonban mind nagyobb kilátások vannak ar­ra, hogy a közeljövőben meg­oldást nyer az aktív és biztos védőoltás. Ezt azért remélhet­jük, mert a virus tenyésztése az utóbbi években már lehe­tővé vált és az egész világon messzemenően előrehaladott ál la pótban vannak már olyan kísérletek, amelyek a kóroko­zó azon vadfajainak előállítá- tását célozzák, amelyek befecs kendezésével majd védettség lesz elérhető. V/Máck HlinwzvléU d f / a plexi m a q mlpíttí ip a ti teeknikum&t J anuár 3-án volt száz éve, hogy a magyar építész­történet egyik legkiválóbb alak járnak, Polláck Mihálynak szi­ve megszűnt dobogni. Az el­múlt időkben megfeledkeztünk Elkészült az 1955. évi várostejlesztési terv A városi tanács város- és községgazdálkodási osztálya kidolgozta 1955-ös évi város­gazdálkodási tervét. A tervek elkészítésénél a városi taná­csot az a cél vezette, hogy minél több dolgozót juttasson lakáshoz. Lakásgazdálkodás Ezért Meszesen összesen 202 lakás építését befejezik és kö- tülbeíül ugyanennyi lakás épí­tését kezdik meg ez évben. — Ugyanakkor a Deák utca foly­tatásában 32 lakásos szövetke­zeti bérház építésére kerül sor. Ugyanerre a területre további 300 lakás építésének terveit készítik el 1955-ben, de az építkezésre előreláthatólag csak 1956-ban kerül majd sor. A PIK kezelésében lévő, mintegy 2,400 lakóház tataro­zására és felújítására mintegy 10 millió forintos hitel áll ren­delkezésre. Az Épületkarban­tartó Vállalatot legalább 90 százalékos kapacitás erejéig kizárólag ezekkel a munkákkal foglalkoztatják. Víz- és gázszolgáltatás A városgazdálkodás egyik legfontosabb feladata a szolgál tató vállalatok és közmüvek szakszerű üzemeltetése, fejlesz- se, a gáz, víz és villamos- áram zavartalan biztosítása. Az ivóvízellátás érdekében az el­múlt évben több, mint 6 mil­lió forintos beruházási költ­séggel a tortyogói szivattyúte­lep kapacitását egy év alatt 60 százalékkal emelte a víz­mű. Ennek eredményeként bár javult a vízellátás, de még ko­rántsem mondható kielégítő­nek. A vízműnek ez évben több, mint 5 millió forintnyi hitel áll rendelkezésre. Ami a gázellátást illeti, az a város aránylag nagyon kis területére terjed ki. A Városi tanácsnak éppen ezért az a célja, hogy ez évben minél több fogyasztót kapcsoljon be a gázellátásba. Ezt a célt na­gyobb gázmennyiség biztosítá­sával és a metángáz haszno­sításával kívánja elérni. Városrendezés A tanács tervbevette, hogy a Kertészet) Vállalatot tovább­fejleszti. A ÉELSPEŐ-től a ta­nács felügyelete alá kerülő sze kérszállító részleget ehhez a vállalathoz csatoláják és ezzel a fogattartást olcsóbbá teszik. Uj parkok létesítésére ez év­ben nincsen fedezet, de a meglévő parkokat fokozottabb mértékben gondozzák majd. A városi tanács ez évben új utak létesítését is tervbevette. Erre a célra mintegy 200 ezer forintot fordítanak. róla s habár hazánk, főváro­sunk egyik legszebb épülete — a Nemzeti Múzeum — hirdeti alkotó géniuszát, nem foglal­koztunk személyével, alkotó egyéniségével s ma is megszív lelendő művészeti hagyatéká­val, holott a szocialista rea­lista építészet kialakításánál fenkölt művészetszemlélete, a klasszicista stílus magyar ka­rakterűvé formálása, őszinte­sége, derűje, elmélyült szak­mai tudása, az egész és ezen belül a részletek legapróléko­sabb megdolgozása, az egész­szel való egybehangolása mind mind megszívlelendő ma élő és alkotó építőművészeink és építészeink számára. Élete példaképpen állhat if­júságunk előtt. Apja hercegi kőműves pallér volt, ő maga szintén megszerzi a kőműves szabaduló levelet s fiatalon Olaszországba megy, ahol fi­vére mellett dolgozik és tanul. Olaszországi tartózkodása rá­nyomja bélyegét művészetére: közvetlen közelről ismeri meg az ókor halhatatlan klasszi­kus emlékeit és ezeken keresz­tül a kor szellemiségét; ez és zsenialitása segítik abban, hogy európai viszonylatban is egyéni, sajátos magyar nyel­ven szólaltassa meg hazánk­ban a klasszicizmust, a reform­kor nagy építészeti stílusát. 1799-ben jön Magyarország­ra és itt marad haláláig, sőt azon is túl, a tahitótfalusi te­metőben alussza örök álmát. Az egykori bécsi hercegi pallér fiából 50 alkotásban eltöltött év alatt szíwel-lélekkel ma­gyar lett. C1 lsósorban az 6 murtkássé- gának köszönhető a klasszicista Pest megépítése. Építészeti tevékenységére jel­lemző, hogy 1809—1848 közötti években 160 épület megépíté­sére kért engedélyt és alig van tere az építésnek, ahol ne dol­gozott volna: nagyszabású köz­épülettől, kastélytól, templom­tól kezdve a legkülönbözőbb nagyságú városi lakóházakig, több-emeletes gazdagon kikép­zett palotától egészen a leg­egyszerűbb külvárosi kislaká- sos házakig. Munkásságának egyik leg­gazdagabb fejezete a pesti pa­lotáknak az a sora, amelyet 1809—1036 között alkotott. Ez a fejezet azért is fontos életé­ben, mert ezen a palotasoron keresztül jut el a Nemzeti Mú­zeumig, legnagyszerűbb alko­tásáig. Sajnos, az idők viszon­tagságai, Pest hatalmas ará­nyú fejlődése következtében ezeknek az épületeknek nagy része elpusztult. Vidéken is épített. Ezek kö­zül az épületek közül kiemel­kedik a szekszárdi megyeháza épülete, mely a maga egysze­rűségében csodálatosan teste­síti meg a magyarrá tett klasz- szicizmus esztétikai szépségeit. A XIX. század elején ő terve­zi meg az átépített pécsi szé­kesegyházat, ebből azonban semmi sem maradt meg, mert a székesegyházat a XIX. szá­zad végén ismét átépítik, ami­kor mai új román formáját nyeri. Pécsi tevékenységének érdekessége, hogy a székesegy­házat — valószínű kívánságra — gótikus stílusban tervezi át, holott ez az építészeti forma- nyelv távol állt tőle, miként távol állt a klasszicizmustól. Bizonyítja ezt az is, hogy a klasszicizmust felváltó roman­tikus építészetből már nem veszd ki részét; ő a klassziciz­mus európahírű mestere volt. Élete utolsó szakaszában visszavonult, a Bach-korszak nem szívesen nézte munkás­ságát, magatartását s így ért­hető, hogy szinte észrevétlenül hagyta el alkotásainak több, mint félévszázadé« színterét A közelmúltban nagy kitün L X tetés érte a pécsi 8. szj Magasépítőipari Technikumot; az Építésügyi Minisztérium engedélyezte, hogy az iskola felvegye Polláck Mihály ne­vét. Ez • megtisztelő kitüntetés csak akkor éri el célját, ha Polláck Mihály nemcsak név­adó lesz, hanem életén és élet­művén keresztül követendő példa is, hiszen élete ragyogó példa jfjúsiágunk számára, mert igazolja, hogy a szívós, kitar­tó munka, a tanulás, a haza szeretet* milyen magasra emel heti az embert —dl— Haladó hagyományaink ENDTVICH TAMÁS „A Hazafias Népfront Megyei Bizottsága me. gyénkben a hazafisag ne- nevelése érdekében kezde­ményezője és szervezője lesz megyénk történelmi és lia'adó hagyományainak felkarolása és ápolása ér­dekében” (Baranya megye Hazafias Népfront-bizott­ságának nyilatkozatából) Sem születési, sem halálozá­si évforduló nem ad aktuali­tást annak, hogy megemlékez­zünk Nendtvich Tamásról, Pécs-Baranya, a Mecsek nö­vényvilágának Pécsett élt. egy­kori országos hírű kutatójától De aktualitást acl neki a Ha­zafias Népfront amely cél iául többek között a haladó széllé" mű bax'anyai kultúrmunkások, tudományos kutatók emléké­nek felelevenítését, kultúrha­Nendtvich Tamás 172 évvel ség árán bebarangolta Bara- ezelőtt Késmárkon született, nya vármegyét és Szlavónia Atyja: Nendtvich Pál vászon- nagy részét, különösen a Fe- kereskedő volt, aki nagy gon- kete hegyet. Heteket, hónapo- dot fordított fia taníttatására, kát töltött a legelhagyatottabb Nendtvich Tamás a késmárki vidékeken, csakhogy a „köz- gimnáziumban tanult, abban jónak“ használjon, a hazai ter- az iskolában, amelyből a ma- mészettudomány ügyét előbbre gyarországi növényvilág egyik vigye. legjobb ismerője: Hazslinszky Fáradhatatlan természetkuta Frigyes, s későbbi nagy bota- tásának eredménye az a négy nikus került ki. Gyermekko- értekezés, amelyet a magyar rát Késmárkon, olyan város- orvosok és természetvizsgálók ban töltötte, amelynek festői VI. pécsi nagygyűlésén 1845- fekvése, gazdag növényvilága sokban hasonlított Pécshez. Ez a város keltette fel érdeklődé­sét a természet iránt. Nendtvich kannás 23 éves volt, amikor mint fiatal gyógy­szerész Pécsre, a Mecsek alján elterülő városba került. Rövid idő alatt úgy megszerette Pé­csett, hogy végleg itt maradt. A mai Kossuth Latos utcában az egykori Reifeld-féle házban nyitott patikát. Amellett, hogy gyógyszerész volt, idejének java részét a természettudománynak, Pécs és környéke természeti viszo­nyai kutatásának, tanulmányo­zásának szentelte. Nevét az 1830-—40-es években a tudo­mányos körök mindenütt is­merték. össz^tSöttetésben ál­lott Magyarpi'szág. sőt a kül­föld nevezetesebb botanikusai­val is. Kapcsolatot tartott dr. Sad’er .!V/sef. ewetémi tanár­ral is. Neki ku'dtó el a M°­íoircumot is, aki az ö megá'- lapításait helyben hagyta, a növényt pedig róla: Poronicum Nendtvlchi Sadternek nevezte ját maga többek között a kö­vetkezőket írta: „Az eddig ál­talam fellelt növényeknek föl* jegyzési száma 1.100 darabon felül áll; jóllehet Flóra neven- dékei fölkeresésében Baranyá­nak alig vizsgáltam meg még csak hatod részét“. Értekezé­sében a gyűjtött növények kö­zül felsorolta a legfontosabba­kat, legritkábbakat, számsze- rint 182-öt, majd Sprengel sze­rint csoportosította. „Baranyának fanemei" című gyományainak ki. ápolását tűzte el. ben felolvasott. Értekezéseinek címe: I. „Pécs és környékének virányai", 2. „Baranya fane­mei"; 3. „A gyümölcstenyész­tés jelen állavntja Pécs kör­nyékén"; 4. „Pécsnek lepkéi és vidékkökhezi viszonyai". A „Pécs és környékének vi­rányai" című értekezésében Nendtvich Tamás beszámolt Nendtvich Tamas nagy kőit- Pécs növényvilágáról. Erről sa­értekezését felkérésre tartotta meg az orvosok és természet­vizsgálók fi. pécsi nagygyűlé­sén. Az idő rövidsége miatt azonban e feladatnak teljes mértékben nem tudott eleget tenni, ö maga írta, hogy: — „Mindazonáltal kecsegtetem magamat azon reménnyel: a tek. tudós társulat ezen hiányt kegyesen elnézond, bölcsen tud­ván, mikép egy 91 négyszögöl mórtföldnyi növényi különféle- ségre különösen bő tartomány­nak tökéletes faviránya meg* készítésére egy egyén maga, kivált ha még máskép is el Van foglalva, egy tavaszon át koránt sem elegendő.“ „A gyümölcstenyésztés jelen állapotja Pécs környékén" cí­mű értekezése arról tesz bi­zonyságot, hogy Nendtvich Ta­más kiváló gyümölcstermelő is volt. Értekezésében a gyü­mölcsfákra kártékony rovarok Icai foglalkozott, majd leírta az ő ojtási módszereit. Ezután fel sorolta azokat a gyümölcsfélé­ket, amelyek az ő három kert­jében, — lakásánál lévő kert­ben, a Posta utcában lévő ház­nál és a Felsőmalom utcában, Erreth Antal házával szemben, — voltak, valamint más pécsi gyümölcstermelőknél talált. — így felsorolt 61 alma, 66 körte, 35 barack, 21 szilva, 6 kajszin- barack és 17 cseresznye- és meggy-félét. A gyümölcster­melés területén elért szép ered ményeiért Baranya vármegye Nendtvich Tamást 1840-ben közgyűlésileg kitüntette. A növénytan mellett a ter­mészettudomány többi ágával is foglalkozott. Gyűjteményé­nek nagy része a Nemzeti Mú­zeumba, értékes csigagyűite- ménye pedig a pécsi főreális­kolába került. Nendtvich Tamás kilencven­hat évvel ezelőtt, 1858 július 8-án Pécsett elköltözött az élők sorából. Emlékét Pécsett a Kossuth Lajos utca 8. szám alatt lévő házban emléktábla jelzi. Pusztai József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents