Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-07 / 5. szám

3AKTS Alt 3 NÄPL <5 a PART ÉS PÁR TÉPITÉS * A közösség ereje Nemrégiben többe» érdek­lődtek a komlói III-ers üzem pártvezetőségének tagjaitól, a kommunistáktól: hogyan irá­nyít a pártvezetőség? A véle­mények ugyan megoszlottak, de majd mindenki egy köz­mondással példázod,ott: „Töob szem többet lát, több fül töb­bet hall”. Elévülbretetlen böl­csesség rejlik e szavakban, azt mondják, hogy egy, vagy akár néhány vezető nem tud­hat, nem láthat annyit, mint egy egész közösség. De men­jünk csak sorjába! A pártvezetöség minden tagja résztvem a legfonto­sabb politikai kérdések meg­vitatásában, i eldöntésében. íme egy példa, a taggyűlés be­számolójának elkészítése. Hu­szár elvtárs, a párttitkár csak egy részletes vázlatot tár a pártvezetőség elé, megokolja, elmondja, miről kellene be­szélni. Tessél t, mondják el véleményüket, mert a beszá­moló a pártvezetőség vélemé­nyére, tapasztalataira épül. Sudár elvtárs: „Legyen ben­ne arról is »szó, hogy a műsza­ki vezetők többet járjanak a szállásokra". Tomaez elvtárs: „Az akná­szoknak kiáll az első agitátor­nak lenni, különösen, ha kom­munisták. De a pártszervezet törődjön slzzal, hogy ne csak akkor dolgozzon mindenki be­csülettel, amikor ott vannak, hanem máskor is...” Krausz elvtárs: „Fát és egyéb a/nyagot egyenletesen szállítsanak, akkor nem lesz- üres-hiány”. Ezek az elvtársak felelősen, okosan résztvesznek a párt- szervezet politikájának kiala­kításában, az üzem munkájá­nak megjavításában. A sok helyről összetevődött tapaszta­lat fényszóró, amely minden zugba eljut. Huszár elvtárs minderre egymaga képtelen lenne, sokat tévedne. Mmt- ahogji’ akkor is, amikor a fel- világosító munka helyzetét, a parte söpörtök tevékenységét, a„ !szaki vezetés ténykedését Uizíí.'k az ülés napirendjére. A vezetőségek tagjai elég érett elvtársak ahhoz, hogy minden mnkos ügybe beavassa őket. Menjünk csak tovább!.., /A kollektív vezetés nemcsak közös döntést, hanem kö­zös végrehajtást is követel. Aem arról akarunk most szól­ni, hogy a pártvezetőség tag- l^.na, legyen saiát munkakö- “a nem a határozatok vég- ii-hajtasaról. A III-as üzemnél f.™8St°kott'^olo& hogy egy- e5y taggyűlés után pártveze- tosegj ülésen levonják a ta­nulságokat és döntenek a ja­vaslatok felett. Nem történik semmi különösebb, csak any- nyi, hogy minden elvtárs meg- a maga feladatát, megjelölik a határidőt is. ,, A JsSyzokönyvek lapozga- igen érdekes dologra fé.nyt A taggyűléseken f? Jelentkeznek felszóla­lj3’ legutóbb például tizen- g“"»- s_ közülük mintegy íio"ySySZerU pórttag> mutatva, k«illetrtaSSÄB részt vesz a kollektív vezetésben. Miért van ez így? ; COOOXCOOOOOOCOXXXXXXX ■— A taggyűlési beszámoló elején elmondjuk a korábban tett javaslatok, bírálatok sor­sát. Ilyeneket: megépült az ötödik szinti fadepó, megoldót tűk az ivóvíz ellátást, szer­számkamrát létesítettünk. Ilyenek hallatán továbbra is bizalommal fordulnak a párt­vezetőséghez, mert látják, hogy a bírálat, kezdeményezés nem talál süket fülekre — mondja Huszár elvtárs. Meghallgatják a párttagság véleményét is. Sokszor halla­ni egyszerű párttagtól: „Ve­zetőségi ülésre megyek” Ugyanis ha a népnevelő mun­káról tárgyalnak, ott ül né­hány népnevelő, ha a párt­csoportokról, akkor bizalmi. Az ilyen vitából sokat tanul a pártvezetőség, de a kommu­nisták is, akik megbízatások­kal a tarsolyukban térnek vissza munkahelyükre. Az sem ritka esemény, hogy összehív­ják a legfontosabb helyeken dolgozó kommunistákat — a pártaktívát — és közösen ha­tározzák meg a feladatokat, mint legutóbb az új esztendő­re való felkészülés során. A III-as üzem még nem teljesíti tervét. De januári eredménye biztató, jobb a decemberinél. A kollektív vezetés kezdeti eredményei nyomán kibonta­kozott aktivitás, kommunista munka bizonyára sok sikert hoz még a tervek mindenna­pos teljesítésében,-----zNagyjelentőségű klltatómillliia | a Pécsi Pedagógiai Főiskolán j Beszélgetés JEGES KÁROLY elvidrssalf a fizika tanszék vezetőjével élet Intézetben végezhette. Kutató­gazdago- munkáját természetesein össze kell kapcsolnia pedagógiai munkával, melyeknek viszo- r.j áról ezeket mondotta: jj Pécsett, a tudományos : izámos vívmánnyal ga? : tott. Az egyetem különböző in ; ézeteiben Kossuth-díjas or- 5 /osprofesszorak toutatómunká- i ának eredményei világszerte Ifj. Eichter József korongos \ smertté váltak, elismerést, tavaly egész évben selejtmen- ; negbecsülést vívtak ki. A pe- tesen dolgozott, átlegteljesít- ■ lagógiai főiskolán folyó kute- ménye 180 százalék volt. ! ómunka ragyogó eredményét Jelenleg azokhoz a készfiié- j nzonyítja Jeges Karoly, a fi- ^ ét­kekhez gyártja a 180 kilogram vezető jenek aka- élései alapján válhat előadása mos több mint egy méter ma- ■ lémiai jutalma es oklevele. Q2 egyes kérdések tudományos gas ernyős szakaszoló szigete- | Jeges Karoly mmtegy há­— A felsőoktatás természete megkívánja azt, hogy az elő­adó tanár a szakmájába eső valamilyen területen tudomá­nyos munkát js végezzen, mert csak így, saját élményei, át­„— —„----------------------- , , , ... , . szinten való tárgyalásánál tar­lót, a melyeket a Klement Gótt ■ eve vegez különböző \nzs- mészetessé, még akkor is, ha wald gyár exportál a távoli • íálatokat a felvezetők koré­országokba. . saját munkája más területen folyik is. A két munka tehát • mutatásainak irányát és a tér­szorosan összefügg egymással Hogy olcsóbban élhessünk • • • 1 Most- rnivel a főiskola három­MIMÉI TÖBBSZÖR hangoz­tatjuk csak önmagáiban az ön­költség szét, — aimál elvonitab bá tesszük és mindahányszor példával, számokkal magya­rázzuk, — érthetőbb, kézzel­foghatóbb valósággá válik. És ez a fontos; mert ha valami­nek igazi mozgató rugóit, lé­nyegét látjuk, akkor már ten­ni ás tudunk érte. Erről beszélgettünk a Porce­lángyárban. Beke László fő­mérnök és Alics János igazga_ tó egyaránt a nagy selejtesen látják a gyár önköltségi mu­tatóját legkedvezőtlenebbül be­folyásoló tényezőt. Tehát itt vain a legsürgősebb tennivaló Az edényáruk közt „ bögrék nél keletkezett igen sok selejt. Eltelető, de nem helyeselhető okiból A túlfeszített edény- gyártásá terv miatt, kemence hiányában a bögrék 70 száza­lékát nem zsengékéit. A kö­vetkezmény: a bögrék jórésze megrepedt, füleik lepotyogtak. Bár a termelés gyorsabban ment a zsengélés kihagyásá­val, de ezzel arányosan több lett a selejt. De még így sem tudta a gyár az edény gyártá­si tervét teljesíteni, mert a terv nem volt reális. Az 1900 ton­nából csak 1550 tonna edényt gyártottak. Az idén 1800 ton­nás ez a terv és ha ezt telje­síti a gyár — a lehetőségek most megvannak rá — 250 tonnával több edényt készíte­nek, mint tavaly. Készítik ezt ugyanakkor kevesebb selejttei Ugyanis új alagútzsengélő ke­mencét kap áz üzem 329 ezer forintos beruházással. A jobb és nagyobb edénygyártást ered ményezi az új táinyérszárító és két bögreszárító automata is. Ezenkívül egy már hosszabb sdő óta elhasználódott bögre­gyártó automata gépet felújí­tanak, munkába állítanak. Tehát jobb és több gép nyu- grdtabb, biztonságosabb és pon tosabb munkát eredményez és kevesebb selejtet De a selejt-lkérdés ezzel még nem merül ki. — Sok függ e téren a gyár­nak küldött megrendeléseik tői. — mondja Allies János igazga. tó. — Mert egy 200 kilogram­mos «Ugatel 5 esetében, ha a felületén csalt egy elenyészően kis hibás rész keletkezik, már az egész szigetelő, tehát 200 kilogramm anyag selejtnek mi­nősül, míg a 40 dekás szigete­lőkből 3—400 selejtes darao teszi tol eat a selejt súlymeny- nyiséget. Tehát mint szabály áll az, hogy ha a nagytípusúak bál kevesebbet s ugyanakkor a kis típusúákfoól többet gyár­tunk, — csökken a selejt. Az állandó (Szériagyártás széles­körű meghonosításával is nagy fokú javulás állna be. Műsza­kilag így jobban lehetne tö­kéletesíteni a gyártástechnoló­giát, s a dolgozók is miina job­ban belejönnének abba az egy bizonyos munkába. Amint x következőkben A.lics elvtáms mondotta, koránt. 5em ettől várja a gyár a seleji ég azzal összefüggésben és párhuzamosan az önköltség csökkentését. Mert világos, hogy a dolgo­zók igényei igen sokrétűek és változatosak. Csakis úgy lehet ezeket a fokozódó igényeket kielégíteni, ha üzemeink sok­félét gyártanak, így a Porce­lángyár Is. Az is természetes hogy az exportot tekintve is ugyanilyenek a kívánalmak. A VÄLTOZATOSSÄG mel­lett azonban mindig többre is törekedni kell a Porcelángyár­ban, csak így nő a termelé­kenység. Viszont amilyen fon­tos a termelékenység emelke­dése, olyannyira lényeges — ha nem Jobban — az önkölt­ség csökkenése. Erősen leszű­kített, de szemléltető példával: tányérból 1000 darab egy gyár évi termelése. Darabját 8 fo­rintért állítja elő s eladja 8.50 forin/tért. Az üzem bevétele a tányéngyártá'bó' tehát évi 500 forint. Ha * következő évben 10 százalékkal nő a termelé­kenység, ez 50 forintos bevé- tomcvefcedést jelent. Ha azon­ban tz önköltség csak 1 szá­zalékkal csökken, már ez egy­magáiban 80 forint hasznot hoz, tehát 30-all többet, mint a 10 százalékos termelékenység- emelkedés. Amint tehát a pél­da is mutatja., az önköltség igenis kézzelfogható valamt, fontos, kflhatá»a*b«a igrtn lé­nyeges számok rejlenek mö­götte. Mert az előbbi példa alapján még ha nő te a terme, lés 10 százalékkal, de ugyan­akkor az önköltség csak 1 szá­zalékkal emelkedik, nem ha­szonnal dolgozik az üzem. Vissza).érve a Porcelángyár­ra, a lelkiismeretes, mindenre kiterjedő műszaki vezetés, a dolgozóit áldozatkész felelősség érzettel párosuló munkája te. hét a legtöbbet a selejt felszá­molása érdekében. Nagyban befolyásolja azit, hogy lesz-e setejt vagy sem, az alagút- kemencékbem a gáz, „ körke­mencékben pedig a szén minő­sége, — s ez már bányászaink naJc te szól, sőt elsősorban ne. IWk... A nyersanyag gondo­sabb tárolása, a súlyos raktár­nehézségeik ellenére te sokat segít, a helyzeten. A folyama­tos és időbeni exportszállítás azonban még többért jelentene itt, azonfelül, hogy azt a több­letre unkát szüntetné meg, ame­lyet az exportáruk többszöri mozgatása és csomagolása lgé. nye. az említett példákon kívül még számos lehetőség van — csak állandóan kutat­ni és alkalmazni kell őket, — amelyek végsősoron az önkölt­ségre hatnak, csökkentik azt. Ez viszont azt eredményezi, hogy olcsóbban termel a gyár Mívesebbe kerül a termékek előállítása, s ennek következ­tében olcsóbban Is árulhatja azokat. S ez a végső cél, — fogy olcsóbban élhessünk... ásványkristályok elektrolumi- neszcenclájával kezdett foglal­kozni. Ml volt ezen a területen végzett kutatómunkájának cél­éra*, nagyobb lehetőség van arra, hogy a hallgatókat be­vonjuk a tudományos munká­ba, ámbár elsődleges feladó­*T.~ kmeS “ °rSZá- tunk nem a ludó, '-rwntrn loitiaitóit ... ,, , , , , ; , , . . általános iskolai tanárképzés. loshírű kutatót — Kutatásaim során olyast, A fizika tanszéken a főiskola , , , , , ,, - n xí/Műivel uouioóciacii a iuiuiwug» az iratomban eddig meg nem óta folyik tu­tsmert félvezetőket kerestem, domán munka. JegeB Ká- melyek a rajtuk áthaladó áram M,v hatására világítanak anélkül, hogy világítás közben számot­roly már az első években rönt- genszteneo-rendszert dolgozott ki dr. Petrús Pál rün/tgemszak­,. i\í ui. i rai njiutBvilHiümv­tevö meleg fejlődne mondja Munkájukról hazai Jeges Károly. — A pécsi as- éf külföldi lapban is megje- vanytar közel felezer ásvanyá- ^ k0z& do]lgoaafalk. A jeien­aak ilyen nanyu vizsgálata j folyó eldctrolumineszrens közben bukkantam ra a kosz- katatások mellett Jeges Ká­sziteritre, mely az eddig ismert rol folytatja a nátriumklorid néhány más hasonló anyaggal wkrlsrtáiyok «gy«, mechanikus szemben bizonyos előnyös tu­sajátságaimak vizsgálatát is, kutatómunkájá- yné adjunktus te ,, , knjíjcvvuuigumiiuixv Wj Újdonságokat mutat. Eddigi meUyel bekapcsolódott Gyulai munkám es eredményeim egye- akadénvi'kus lőre tudományos jellegűek és a gyakorUti alkalmazásokat illetően még csak a legóvato­sabb következtetéseket tehe­tem. A világ elektroluminesz- cenciával foglalkozó kutatói­nak szeme előtt az úgyneve­zett hidegfény előállítása le­beg. Ettől azonban még mész­ba. Dr. Pálffyné adjunktus ilyen irányú kísérletet folytat) Márk Bertalan igazgatóhelyet­tes ultrahanggenerátona Is be­fejezés előtt áll, egyes alkatré­szek hiánya azonban késlelteti a munkái Jeges Károly tovább! tervei­sze vagyunk. Mindenesetre az vej kapcsolatban így nyilaiko- irodalomból már eddig ismert zott: néhány anyag és a kassziterit — Folytatni kívánom et*ő- eddig felismert jelenségei arra sorban az slektrolumineszcen- mutatnak, hogy talán ezen az cia-vizsgáUtokat A továbbá úton megvalósítható a csak munka sikere érdekében elké- fényt adó, ideális fényforrás, szítettem egy új módszer alap- Jeges Károly kutatómunká- ián működő, az eddigieknél jában nagy nehézséget jelent a elvileg is érzékenyebb mikro­megfelelő műszerek és készü­lékek hiánya. Érdemét fokoz­za, és eredményeinek jelentő­ségét emeli, hogy maga terve­zett és állított össze olyan ké­szülékeket, melyek nélkülöz­hetetlenek munkájában. Segít­séget jelentett számára, hogy kísérleteinek egy részét Buda­pesten, Szigeti György akadé­mikus vezetése alatt álló Hír­spektrofotométer Idsérleti pél­dányát. A próbamérések vára* hozáson felüli jó eredményeket mutatnak. A fotometrálást munkák elvégzése után kerül sor a kassziterit kristály szin­tetikus előállítására, mely után alkalmunk lesz a legkedvezőbb hatás feltételeinek megállapít adástechnikai Ipari Kutató fására. &gti éoz lalitit 1QCÍQ december 31-e ffc I rf-j olyan nap volt, miní^ a többi, de Budai János, a Bu­dapesti Gépipari Autófuvaro- zási Vállalat hegesztője mégis egészen másként látta ezt a napot. Gondolatait felostoroz­ta a Szabai Nép cikke. Úgy érezte, egyene- en ő hozzá szólt a párt: menjen falusi munká­ra, segítsen a mezőgazdaság­ban. Családos embernél azonban ez nem megy egykettőre. Mit fxwocoxoooojj; Legalább 13 évvel ezelőtt az Uránia film­színházban fellépett egy uasgyúró. Rettenetes erejével négycentis gömbr>asat tetszés szerint összehajlított, masnit kötött belőle. Csodáltam a hatalmas erejű embert, de csak addig, míg (elég kalandos körülmények kö­zött) rá nem jöttem, hogy csalás az egész, mert csuklók vannak a gömbvasban és merevítését egy rejtett gombbal lehet szabályozni. Ettől kezdve mindig megvolt fii véleményem a vas­gyúrókról. A Molotov utca 4-es számú házra már ré­gebben elhelyeztek egy 1 larkírozni tilos jelzésit táblát. Hosszú ideig mulatta is a tilost. Héhány nappal ezelőtt egyik reggelre a táb­la, mint a hervadt virág lehajtotta fejét. Ezt onnan tudtam meg, hogy leverte a kalapo­mat. A következő nap reggelén, mintha görcsöt kapott volna, a táblát tartó U vas pgy tekere- iléssel a falhoz simítojlta a táblát. Rá néhány napra mégegyet tekeriedett a vas, most a má­sik helyezte falhoz a táblát. Tegnapelőtt reg­gel ismét lefelé lógott. Az U vas közben úgy magtekeredett, mint ttgv kislány hajfonata. napokig mérgelődtem, hogy az illető vas­A vasgyűró szol hozzá az asszony? 00000°0000^^ Az üzemben beleegyeztek. )tthon már nehezebben ment. Azon az estén, amikor emlí- ette, az asszony hirtelen nem s tudta, hogy mit szóljon, sak egy hétre rá válaszolt — érdéssel az urának. — Mondd, meggondoltad te ól, mit jelent a falusi élet? ’udod, hogy az üzemben sze­detnek, értékelik a munkádat, neg aztán én ... én ... tudod, nég nem laktam faluban so­la... Nem tudnék én ott meg- nanadni... Budai János azonban hajt- 'aíatlan maradt. Március de- ekán vonatra ült és lejött fa- ura, a toisnyárádi Uj Hajnal .mmelőszöveíkezetbe. íf A trtáktorok éppen az új- sgyi dűlőben szántottak, ta- -rzí vetés alá forgrőták a föl­ét. Itt ült először Budai elv- irs traktorra. Szokatlan volt z első barázdában körülve­gyúró ilyen könnyű mutatvánnyal produkálja magát — ilyen vacak U vasat könnyű meg­hajlítani, összecsavarni. Hiába! Blöff ez a vas­gyúró mesterség! Kedden este ismét leverte kalapomat a táb­la. Megmérgesedtem. Visszahajlítom ezt a vasat! Körülnéztem — jön-e vaUki, mert ha meg­látnak, senki nem mossa le róUm, hogy nem én görbítem a városban a jelzőtáblák vasait. Nekiláttam. — öh! Nem mozdul, öööhh! Nem mozdul. Nem is mozdult. Megvizsgáltam a vasat, öt centiméter széles egyik fele, a két behajló pereme négy, vastagsága fél centi. Ettől kezdve ismét csodálom a vasgyúrókat. Szerdán este eltűnt a tábla a ház faláról a vassal együtt. Biztos elvitte haza a gyúró, gondolva, hogy miért hajtogassa az utcán ilyen hidegben, amikor lehetősége van ei're fűtött lakásban is. De jó lenne, ha fellépne mondjuk a Kos­suth moziban és bemutatná tudását. Legalább megtudnánk, hogy ki városunk vasgyúrója, vasgörbitője — az utcai jelzőtáblák tönkre­tevője, ríni a gépet, de a második- )?r, a harmadikban már egy- e könnyebben ment Bemele­gedett, hozzászokott a föld­munkához, mint ahogy a nyá- rédiak is egyre jobban felen­gedtek iránta. Amióta ő szánt- la, veti gépével a szövetkezet földjét, nem panaszkodnak a gépállomás munkájára! A fe'- szántott, bevetett holdakkal együtt nőtt meg Budai elvtár'- becsülete is. Rá is szolgál a megbecsülés­re: a cséplésnél vontatás köz­ben eltörött a vontató rúd, a -séplő rászaladt a traktorra, erősen megnyomta Budai elv­társat. Kórházba szállították, de csak két napig bírta a tét­lenkedést: harmadnap már új­ból kint volt gépénél. Az egykori zuglói munkád hamarosan brigódvezetö lett Személyében alapos tanítót kaptak a fiatal traktorosok.— Naponta rendszeresen meglá­togatta a brigádbeli Kresz Tó­nit, Habling Lacit és öccsét, akik csak néhány hónapja ke­rültek a gépállomásra. Meg­igazította ekéjüket, meghúzta a csapágyakat és segítséget adott a gépkezeléshez, karban­tartáshoz. Év végére felelős vezetőket nevelt a három fia­tal fiúból Budai elvtárs elhatározta — véglegesen berendezkedik Kis- nvárúdon és lehozza család­ját is. A falu felső végén egy traktoros parasztházban lakik padlásán két felpúpozott sze­kér háztáji földön termett ku­koricával. A szövetkezettől 12 mázsa burgonyát, hat mázsa búzát, 300 liter bort és 200 kiló hagymát kapott, január vége­felé egy 180 kilós hízót te akar vágni. Ezenfelül ha jól dolgo­zik a brigádja, havonta 1000 —1200 forintot kap a gépállo­mástól készpénzben. A falusi élet tehát nam Je* 'ent anyagi hátrányt. Rendben is volna már minden, csak ileinte az asszonnyal volt egy kis baj. Sehogysem akarta ott­hagyni Budapestet. Előrehala­dás azonban itt is törtóntj mert a most küldött levelek sokkal biztatóbbak, mint az év elején és a. látogatások is sűrűbben fordulnak elő, minit kezdetben. Az ősszel pedig majdnem két hétig tartózko­dott Kisnyérádon Budainé. — Férje hívó szavára azután megbékélt a falusi élettel: ha­marosan Kisnyárádra költözik fiával együtt. * A bólyi gépállomás erő- gépjavító műhelye végé­ben egy ponyvával elkerített tesz mögött vakító fényt lőve! a hegesztőpisztoly a mennye­zetre. Budai elvtárs dolgozik itt. Most a téli gépjavítás ide­jére újból hegesztő lett. A sö­tét szemüveges arcvédő mögül nagy figyelemmel vizsgálja a törött alkatrészen a hegesztés vaura tát. — Budai elvtárs? — vála­szol a kérdésre idős Habling 3éla traktoros — én már sok­féle emberrel dolgoztam, ami- íta a gépállomáson vagyok.de lyen csupaszív elvtársat még nem láttam. Tanulhatunk tőle. KURILLA V2MCS

Next

/
Thumbnails
Contents