Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-01 / 1. szám

I [ 2 ff Ä P C Ö 1955 JANUAR 1 t A „Zsenminzsipao* cikk* A Kínai Népköztársaság és Japán közötti kapcsolatok normalizálásának lehetőségéről Peking (tJj Kina) A „Zsenminzsl- pao“ csütörtöki száma vezércikkben foglalkozók Sigemicomak, az új japán kormány külügyminiszterének azzal a kijelentésével, hogy Japán kölcsö­nösen elfogadható alapon hajlandó felvenni a rendes kaipcsolatokat a Szovjetunióval és Kínával. A lap hangoztatja, hogy az új japán kormánynak ezt a nyilatkoza­tát örömmel kell üdvözölni. A kínai nép teljes mértékben támogatja Molotov szovjet külügyminiszternek a Japánnal fennálló kapcsolatok kér désében december 16-án elhangzott nyilatkozatát. Japán kapcsolatainak rendezése Kínával és a Szovjetunió­val, megszilárdítaná a Távol-Kelet békéjét és enyhítené a világfeszült­séget. Alig hangzott azonban el Molo- tovnak a Japánnal fennálló kapcso­latok rendezéséről szóié nyilatko­zata, az Egyesült Államok külügy­minisztériumában máris siettek ki­jelenteni, hogy amennyiben Japán elfogadná Molotov Javaslatait, „meg romlanának Japán és az Egyesült Államok kapcsolatai“. Ez annyit je­lent — mutat rá a „Zsenminzsipao“ —- hogy az amerikai megszállók ál landósítami akarják Japán feletti uralmukat. Ez a szándékuk egyhan­gú felháborodást vált ki Japán né­péből. E felháborodás eredménye Joszida kormányának bukása is. Sigemicu külügyminiszter e hó 18-án a japán felsőház külügyi bi­zottsága előtt azt a nyilatkozatot tette, hogy Japán nem indíthat ha­ladéktalanul tárgyalásokat a Szov­jetunióval és még nem készül kon­krét lépéseket tenni ilyen irányban. A „Zsenminzsipgo“ ezzel' kapcso­latban rámutat Stgemlcu magatar­tásának kétszínűségére. „Hatojamá- nák és Sigemicunak a Szovjetunió­val és Kínával fennálló kapcsolatok rendezéséről szóló kijelentései vagy „választási szólamok“ voltak csupán, vagypedig az új japán miniszter- elnök és a külügyminiszter meg­hajoltak az Egyesült Államok kény szeritö akarata előtt“ — írja a lap. „Nem arról van szó, hogy Kína és a Szovjetunió olyan feltétellel kívánja helyreállítani a kapcsola­tokat Japánnal, hogy Japán lazítsa meg kapcsolatait az Egyesült Álla­mokkal. hanem arról, hogy az Egye­sült Államok mindenáron alá akarja aknázni Japán arra irányuló erő­feszítéseit, hogy helyreállítsa a ren­des kapcsolatokat Kínával és a Szovjetunióval“ — hangsúlyozza a „Zsenminzsipao“ cikke, amely befe­jező részében újból kijelenti, hogy örömmel kell üdvözölni minden olyan gyakorlati és megvalósítható kezdeményezést, amely a Japán és a Kínai Népköztársaság között fenn­álló kapcsolatok rendezéséhez ve­zethet. „Bennünk megvan a hajlandóság, hogy ilyen irányban lépéseket te­gyünk. Ugyanekkor reméljük, hogy az új japán kormány tettekkel bizo­nyítja, hogy őszintén kívánja a rendes kapcsolatok megteremtését Kínával és a Szovjetunióval. Japán nak független külpolitikát kell foly­tatnia. Okunk van feltételezni, hogy a japán politikai vezetők mielőbb olyan döntésekre határozzák el' ma­gukat. amelyek megfelelnek Japán írja végezetül a vezércikke. (MTI) A Vietnami Demokratikus Köz­társaságban újév napját jelölték ki Ilo SÍ Minh és a vietnami kormány Hanoiba való vissza­térésének emléknapjául Peking (Uj Kína): A Vietnami Tá­jékoztató Iroda közlése szerint új­év napját jelölték ki Ho Si Minh és a vietnami kormány Hanoiba va­ló visszatérésének hivatalos emlék­napjául. A Vietnami Munkapárt lapja csü­törtöki számának vezércikkében ki­jelenti, hogy Ho Si Mimii és a kor­mány Hanoiba való visszatérésének emlékünnepe ,.figyelmeztetést jelent majd azok számára, akik meg akar­ják bontani az indokínai bókét” Japán haditengerészeti tiszteket küldenek az Egyesült Államokba kiképzés végett Sangháj (TASZSZ): A tokiói rá­dió jelentése szerint a japán „tengeri biztonsági erők” (tulajdonképpen a japán hadiflotta) vezetősége elhatá­rozta, hogy a tengeralattjárókon végzendő szolgálathoz szükséges is­meretek elsajátítása végett nyolc­van személyt küld az Egyesült Ál­lamokba egyéves ld képzésre. Közü­lük tízen mér december 26-án az Egyesült ÁJkatnokba repültek, A többi hetven altiszt) rangban, ja­nuárban átázik az Egyesült Álla­mokba. Eljárás indalt Gyflasz és Dedijer ellen A belgrádi rádió közli, hogy a fő­városi államügyészség javaslatára bűnvádi eljárás indítását határozták el Milován Gyilasz és Vladimír De­dijer ellen. Gyilaszt és Dedijert rán galmazó és ellenséges propaganda kifejtésével vádolják, amely arra irá­nyul, hogy külföldön kárt okozzon ■Jugoszlávia létérdekeinek. , érdekeinek“ — I „Zsenminzsipao“ Ollenlmuei* és Adenauer a párizsi szavazás eredményéről Berlin (MTI) Ollenhauer, a Német ' Szociáldemokrata Párt elnöke, a francia nemzetgyűlés szavazásának eredményéről alkotott véleményét az alábbiakban foglalta össze: „Az a tény, hogy a francia nemzet gyűlésben a döntést csak igen kis többséggel hozták meg, újból vilá­gosan bizonyítja, mennyire vitatott ez a szerződés. Egy olyan szerző-, <lés, amelyet nem támogat minden országban széleskörű demokratikus többség, nem szolgálhat az érdekel­tek javára, hanem magában rejti a népek közti újabb viták és félreér­tések csíráját, különösen ami Fran­ciaországot és a Szövetségi Köztár­saságot illeti“ — mondotta Ollen­hauer, majd az egyezmények mellett szavazó képviselők állásfoglalásaira célozva kijelentette: „Már most meg lehet mondani, hogy nemcsak a Saar-vidék státu­sára, hanem a Szövetségi Köztársa­ság biztonságára és cselekvési sza­badságára és az újraegyesítés prob­lémáira vonatkozólag is részben egymásnak teljesen ellentmondó fel­fogások alakultak ki az egyezmény tartalmát illetően.“ Ollenhauer hangsúlyozta: „A Pá­rizsban hozott döntés nem változ­tat azon, hogy a német szociálde­mokrácia az egyezményeket eluta­sítja. A Német Szociáldemokrata Pártnak továbbra is az a véleménye, hogy ezek az egyezmények komoly i akadályt jelentenek Németország békés és szabad újraegyesítésében * és a nemzetközi feszültség enyhí­tésében.“ „A francia nemzetgyűlésnek a párizsi egyezményeket jóváhagyó döntése elégedettséget kelt mind a Szövetségi kormányban, mind ben­nem“ — jelentette ki csütörtök este Adenauer kancellár a francia nemzetgyűlés bizalmi szavazásénak eredményét kommentálva.“ Ezzel — fűzte hozzá a kancellár — egy rend­kívül nehéz vita után újabb lépés­sel jutottunk tovább a párizsi egyez menyek megvalósulása útján.“ Adenauer a továbbiakban kijelen­tette „A francia nemzetgyűlés vitái azt bizonyították, hogy „még rend­kívüli pszihologiai és politikai ter­mészetű nehézségek vannak a nyugat európai összhanghoz vezető úton.“ (MTI) A EMZETKÖZA SZEMLE A párizsi ratifikációs vita urán Régi és vitathatatlan Igazság, hogy a burzsoá parlamentnek összetétele nem fejezi ki az ország politikai eröine^ tényleges viszonyát, nem tükrözi a nép valóságos hangulatát, hogy ezek a parlamentek nem a nép igazi kívánságainak megfelelő dön­téseket hoznak. De talán soha sem volt ez annyira világosan, szinte ki- tapinthatóan érzékelhető, mint most. amikor a francia nemzetgyűlés Nyu- gat-Németország felfegyverzéséről szavazott. Nyiltan működött a bur­zsoá parlamenti csatározások vala­mennyi gondosan titkolt fegyvere: nyiltan nyitogatták £ parlamenti fo­lyosókon a csekk-könyveket, szemér­metlenül ígérgettek miniszteri és egyéb pozíciókat, fenyegették képvi­selőiket, durva nyomást gyakoroltak rájuk. Idegen államok párizsi diplo­máciai képviseleteinek tagjai nem átallották telefonon felhívni egyes francia képviselőket és figyelmeztet­ni őket ..kötelességükre“. Az angol külügyminisztérium még a burzsoá diplomácia történetében is példátlan módon, hivatalos közleményben pró. bált diktálni a francia képviselőház tagjainak. Az uralmon lévő francia burzsoá körök még a saját maguk alkotta parlamenti játékszabályokat is felrúgták, nyiltan lábbal tiporták a házszabályokat, csakhogy létrejö­hessen az amerikai imperializmus és európai szekértolóik számára kedve­ző döntés, csakhogy ratifikálják a párizsi egyezményeket és lehetővé te hessék Nyugat-Németország új tárna, dó hadseregének megszervezését. A döntés azonban, amit végülis si­került kicsikarni, siralmas eredmény ahhoz képest, amit Mendes-France ’<n külföldi támogatói reméltek, — Mint a londoni Daily Telegraph írta j a szavazás másnapján, „a csütörtöki többség sokkal kisebb volt, mint ál. tálában várták.1* A francia parlament 637 tagjából mindössze 287 mert vállalkozni arra hogy vállalja a felelősséget egy olyan döntésért, amely a legsúlyosabb ve­szedelemmel fenyegeti Európát, nem utolsósorban magát Franciaországot Kétszázhatvan képviselő a párizsi egyezmények éllen szavazott, 74-cn tartózkodtak a szavazástól, három képviselő nem volt jelen, három pe­dig nem vett részt a szavazásban így tehát a parlament 627 tagjából 840 foglalt ellenszavazattal vagy tartózkodással állást a náci Wehr­macht feltámasztásával szemben. Ez a többség fejezi ki a francia nép igazi akaratát és nem az a má­sik, amely egy hetes huzavona után a Wehrmacht bábáinak erőfeszítésé­vel nagy nehezen megszületett. Ez a 340 ember fejezi ki a tiltakozó francia milliók hangját, azokét a mi! liókét, akiket küldöttségek százai képviseltek Párizsban a vita idején, akiknek küldöttei tiltakozó hangjuk, kai betöltötték a Bourbon palota környékét. Ez a döntés olyannyira a francia nép akarata ellenére tör­tént, hogy még azok sem tagadják, akik most ujjongva örülnek ennek a silány sikernek. Az angol Daily Telegraph bevallotta, hogy „Mendes- France győzelme távolról sem dia­dal/“ A Daily Mail kénytelen be­vallani, hogy „Nyugat-Németország felfegyverzésének szükségességéi nemcsak Franciaországban nem üd- viizlik, hanem Nagy-Britanniában sem örülnek neki.” A 260 képviselő között, aki ilyen vagy olyan okból a párizsi egyez mények ellen szavazott, ott voltak a kommunisták, a hazájukhoz és né­pükhöz hű polgári képviselők, akik érzik azt a felelősséget, amellyel vá­lasztóiknak. az egész francia népnek — és mivel itt nemcsak francia ügyről van szó, — az egész béke­szerető emberiségnek tartoznak. — Ezek az emberek ismerik a törté­nelmet és levonják annak tanulsá­gait. Tudják, hogy a német imperia­lizmus mindig és minden körülmé­nyek között fegyverrel próbált ér­vényt szerezni akaratának és papír­rongynak tekintett minden kényel­metlen nemzetközi szerződést. Tud ják, hogy Adenauer és társai Hitler szellemének hordozói, akik nem ismernek más módot a neipzetközi kérdések megoldására, csak a fegy­veres megoldást. Tudják. — hisz ezt az utóbbi napok tapasztalatai is meg mutatták. — hogy Adenauerék, mi­helyt fegyver lesz a kezükben, egé­szen másképpen fognak beszélni és cselekedni. A francia nemzetgyűíés többsége mindössze 27 főnyi volt. De ez a cse­kély többség is ' a párizsi egyezmé­nyek elfogadásával egyenlő. Látnunk kell tehát, hogy e döntés következ­tében súlyosabbá válik a nemzel kö­zi helyzet, mert egy lépéssel köze­lebb kerülnek a megvalósuláshoz a párizsi egyezmények cs közelebb kerülünk ahhoz a helyzethez, ame­lyet a nemzetközi feszültség és a há­borús veszély fokozódása jellemez. Egyúttal azt is jelenti, hogy nehe­zebbé válik a függőben lévő és a békét veszélyeztető megoldatlan európai kérdések, így a német kér­dés és az osztrák kérdés megoldása. Mindez fokozott éberségre inti a béke erőit. A béke erői tisztában vannak feladataik nagyságával, de azzal is. hogy e feladatok nem meg. •ddhatatlanok. Franciaország népe már eddig is megmutatta nagyszerű Harcával, hogy elutasítja a német felfegyverzést. A francia nép sza­badságszerető tömegei ezt a harcot ezután nem csökkenteni, hanem fo­kozni fogják, úgy, ahogyan azt a megnövekedett veszély követeli —­Az Egyesült Államok atomfegyvert szállít az új Wehrmachtnak Bécs (TASzSz) A Der Abend című lagt bonni Jelentést közöl, amely sze rimt a Blank hivatalához közelálló körökben rámutatnak arra, hogy Herbert Hoover volt amerikai elnök rövid bonni tartózkodása idején tit­kos egyezményt írtak alá. A titkos egyezmény értelmében az Egyesült Államok fizetési hitelt nyújt a bonni kormánynak, amely ebből legújabb típusú amerikai fegyvereket és hadi anyagot fog vásárolni. Az egyezmény kiterjed arra is, hogy urániumércet szállítanak Nyu- igat-Németorsziáignak. Ugyanakkor az Egyesült Államok kötelezettséget vállalt, hogy fokozott ütemben fel­szerelést szállít atom kazánok és reaktorok építéséhez, amit a párizsi egyezmények ratifikálása után kell megkezdeni. A nyujatnémetországi atomtermelés megszervezésére vo­natkozó program véá-ehajtása után a párizsi egyezmény^ idevágó cik­kelyét Bonnak kfedvető értelemben megváltoztat j ák. Ezenkívül az Egyteült Államok készségét nyilvánított arra, hogy saját készleteiből aíotniegyvert, így atombombákat szállítja Német Szö­vetségi Köztársaságnak. A Német Kommunista Párt kongresszusa befejezte munkáját Berlin (TASZSZ) Mint az ADN hírügynökség közli, Hamburgban december 30-án a Német Kommu­nista Párt kongresszusa befejezte munkáját. Megválasztották a Német Kommu- mtat* Párt vezetőségét. Elaö titkárul Mcut Reimenmt választották meg. A kongresszus küldöttei hosszas taps sál fogadták ezt a közlést. A kongresszus a Kémet Kommu­nista Párt vezetőségéjek megválasz­tása után elfogadta a német népihez intézett kiáltvány szövegét Befejezésül meghallgatták Max Reimarm hanglemezre felvett béná­dét Reimarm, tekintetei a letartó»- tatás lenélyért, neu JWnrtaU el a kongresszusra. Ezzel a Német Kommunista Párt kongresszusa befejezi» munkáját A Francia Szocialista Párt igazgató- bizottságának fegyelmi határczatai Párizs, (MTI). Az AFP jelentése szerint a Francia Szocialista Párt igazgató bizottsága csütörtökön este a párizsi egyezmények felett tartott szavazás után fegyelmi határozatot hozott az ellen a tizennyolc képvi­selő ellen, aki a párizsi egyezmények ellen foglalt állást iz Igazgató bi­zottság elhatározta, hgy Max Le- jeune volt minisztert!végleg kizárja a pártból és a többi tizenhét képvi­selőtől (köztük Naegéen volt minász tértől) minden megUzást megvon. (MTI) Hol művelődjünk, hol szórakozzunk? Szombati SZÍNHÁZ Kálmán Imre: Caárdáskirélynó. Bérletszü- net. Délután 3. eete 8 órakor. November 7 Kultúrotthon, Kamaraszínház: Seribe: Egy pohár víz. Este fél 8 ómkor. MOZI Kossuth: A boldogság mariam (délelőtt 10 órakor). 2x2 néha 5 (fél 3, fél 5, fél 7, fél 9 órakor). Petőfi: Hamupipőke (délelőtt 10 órakor). A kaméliás hölgy (3, 5, 7, 9 órakor) Csak 16 éven felülieknek. Park; Ki lesz a párom (délelőtt 10 óm­kor). A kaméliás hölgy (fél 3, fél 5 fél 7, fél 9 órakor). Csak 16 éven felülieknek. Jószerenesét. (Péosszabolcs): Kővirág (dél­előtt 10 órakor) Pique Dame (fél 4, fél 6, fél 8 órakor). Csak 16 éven felülieknek. Rákóczi (Mecsakal ja): Anna a férje nya­kán (3, 5, 7 órakor). Kossuth (Mohács): Kincskeresők (délelőtt fO órakor). Én és a nagyapám. (4, 6, 8 órakor). Ugyanezt teszik a többi nyugateurö- pai népek is, hiszen tudjuk, hogy sem az angol, sem az olasz népnél, de még Nyugat-Németország népé­nél sem találtak támogatásra a ná­ci hadsereg felállításának sötét ter­vei. A harc sikerének megvannak a reális feltételei, mert semmiféle egyezményt nem lehet végrehajtani a népek támogatása nélkül, a népek akarata ellenére. Emellett azt is tud ni kell, hogy a mostani párizsi dön­tés még nem jelenti Franciaország teljes hozzájárulását, mert hátra van még a köztársasági tanács vitá. ja, de nem jelenti azért sem. mert' mint Francois Billoux, a Francia Kommunista Párt képviselője mon­dotta, „az utolsó szót a francia nép fogja kimondani.“ Az európai biztonság kérdésével foglalkozó moszkvai értekezlet de­klarációja leszögezte, hogy Európa békeszerető államai megteszik a meg felelő intézkedéseket, ha a párizsi egyezmények ratifikációja ezt szük­ségessé teszi. Biztosak lehetünk ab­ban, hogy a Szovjetunió-vezette ha­talmas béketábornak megvannak a megfelelő erői és erőforrásai ahhoz, hojfy az imperialisták agresszív ka­tonai erejével szemben még nagyobb erőt, egyesített erőt tudjon felsora­koztatni a béke védelmében, vala­mennyi európai nép békéjének és biztonságának érdekében. A béketá­bor egységes, erős, e tábor országai­nak népei egységesen támogatják kormányaik őszinte békepolitikáját. E tábor népei nem ijedősek, nem ülnek fel sem provokációknak, sem pánikkeltésnek, tovább folytatják békés építőmunkájukat, de fokozot­tabban gondoskodnak önvédelmük­ről, E népek békés építőmunkájuk­kal hatalmas támogatást nyújtanak Vyugat-Európa békeszerető népeinek a német militarizmus elleni közös harcban, mert tudják hogy ez a harc valamennyi európai népnek, a világ minden népének egyaránt ér­deke. DAKVASI ISTVÁN TnfnM| SZINHA! Kálmán Imre: Cnárdástrálvná. Bérletei*, net Délután 3. este 8 óikor. November 7 Kíltúrotthi. Knmaruifnhés: Seribe: Egy pohár vf*. fit* fél 8 órakor. MOZI Kossuth: Teareréazbeáalet (délelőtt 1* órakor). 2x2 néha 5 (4 3, iáé 7, fél * órakor). Petőfi: Ki lesi a pá«i (délelőtt f* óra­kor). A kaméliás höl 17 ;5. 7. * órakor) Csak 16 éven felülieknél. Park; Hamupipőke (dfelőtt tó órakor). A kaméliás hölgy (fél 1 fél 7, fél 9 óra­kor). Csak 16 éven felieknek. Jószerencsét. (Pécsszabjes): Puskái ember (délelőtt 10 órakor). Piue Dame (fél é, fét 6. fél 8 órakor). Rákóczi (Mecsakalja): inna a férje nya­kán (3, 3, 7 órakor) Kossuth (Mohács): 5“lak arénája (dél­előtt 10 órakor). Én ** iSnagyapám (e, á, 8 órakor). Hétfő SZINH-t Nines alőadáa. MOZI Kossuth: 2x2 néha 1 I« J, Ä 7, m 9 órakor). , Petőfi: A kamélián hőjy (3, 7, 9 óraknr). Csak 16 éven felülieknek Park: A kaméliás hf^y (fél 5, féj .7, fél 9 órakor). Csak 16 >en felülieknek. Jószerencsét (Pécssrahlcs): Pique Dame (fél 6. fél 8 órakor). Oi 16 éven felüliek­nek.) Kossuth (Mohács): bzűnap. Mesedéltj,, A TiezH Klnbban jan*, 1-éa dílutáu ó órakor mcsedélután le®1,! gyermekek részé­re. diafilmvetítéssel CRVhkötTC' összt«) A Doktor Sándor l0itúrotthonlba» ja­nuár 2-án este 7 órakoiflsnztánc lépés csak látogatási JSjjrel. A November 7 Kultnftihonban január 2-án este fél 8 órai kelttel össztánc lesz. Filmvctlf, A Tiszti Klubban j*mr 2-án este 7 órai kezdettel filmvetítést Bemutatásra, kerül a „Luxuetutajofl. című kacafitató, színes, szovjet fiLmvi£JUk. Jegyek: [t 2, 3 forintos árban kapha^ • Tánci*\]a TV. «ti tánciskola inc^j jaiiuár 4-€n est» 7 ómkor a November J Kíltúrotthonban. Beiratkozás a kultuk^^ irodájában. (Színház tér i., földsziCJ A Pécsi Rádió műsora Szómig. 18.50: Tervezgeti? ek a; eD1b(re)c. 19.00: Tarka tarisznya _i Péca{ Rádió hé tvégi irodalmi zenés Szerkeszti dr Nádor Tamás. 19.40: Délszlávnyelvfí müsotf Vnsártj^,.. 18 3»; A* ó-esztendő élenjáró dolgozóit kí­szöntjük. 19.40: Délszlávnyelvű m3sor. Hét*; 18.30: Magyar nóták. Közrcro^W'k * pé­csi Rádió népi zenek(ro Ra)b József, * Pécsi Nemzeti Színház művészi ^"eltel 18.40: Hírek az új feztendő e*ső napjai­ról. 1850: Ujesztendtfi fu^nkok — Ganni László szatírái. 10.00: Mit vár a rádiAallfató*2 észté*­dobén a Pécsi Rádióta? 19.05: Pécsi művészet műsorul. 19.25: Kucázáa. — Hotváth G?1*1 elbeszé­lése íüj#: Délszláv nyelvű műsor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents