Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-21 / 302. szám
29 ff Ä P C 5 1954 nFCF.?«*ÜK Sí A szovjet kormány válasz jegyzékei Finnország, Jugoszlávia, Svédország, Svájc és Ausztria kormányának Külföldi hírek Moszkva (TASZSZ) A szovjet kormány megkapta Finnország, Jugoszlávia, Svédország, Svájc és Ausztria kormányának válasz jegyzékeit az összeurópai kollektiv biztonsági rendszer kérdésével foglalkozó értekezlet összehívásáról szóló szovjet jegyzékre, A Szovjetunió külügyminisztériuma december 17-én megküldte Finnország moszkvai követségének a szovjet kormány válaszjegyzékét a finn kormány november 19-i jegyzékére. A jegyzék rámutat arra, hogy a szovjet kormány, flgyelembevéve a finn kormánynak azt a kijelentését, hogy pozitív álláspontra helyezkedik a Szovjetuniónak az európai kollektiv biztonsági rendszer megteremtésére irányuló erőfeszítései iránt, sajnálatát kénytelen kifejezni amiatt, hogy Finnország kormánya nem találta lehetségesnek részvételét az európai kollektív biztonság kérdésével foglalkozó értekezleten. A jegyzék a továbbiakban hangsúlyozza: „A szovjet kormány úgy véli, hogy Finnország kormánya hozzájárul az európai kollektív biztonsági rendszer létrehozásához.” Ugyanaznap a Szovjetunió külügyminisztériuma megküldte Jugoszlávia moszkvai nagykövetségének a szovjet kormány válaszjegyzékét a Jugp- szláv Szövetségi Népköztársaság november 24-i jegyzékére, A jegyzék hangsúlyozza: nagy jelentősége van annak, hogy a jugoszláv kormány kellő módon értékeli a német Wehrmacht újjászületésének veszélyét, hiszen Jugoszlávia népei egy emberöltő alatt kétízben voltak a német militarizmus által kirobbantott pusztító háború áldozatai és hozzájárul az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséhez, A szovjet kormány december 17-én (Svédország moszkvai nagykövetségéhez intézett válaszjegyzékében sajnálattal állapítja meg, hogy Svédország kormánya nem találta lehetségesnek, a részvételt az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének kérdésével foglalkozó értekezleten, bár a svéd kormány jegyzékéből látható, hogy értékelte a szovjet kormány ilyen értekezlet ßsr szehívásáról szóló javaslatát és olyan lépést látott benne, amelynek célja a nemzetközi feszültség enyhítése és az európai béke megszilárdítása. A szovjet kormány jegyzéke utal arra, hogy mivei a svéd kormány jegyzéke az európai kollektív biztonsági rendszer létrehozásával kapcsolatos szovjet javaslatra vonatkozó néhány kérdést tesz fel, • szovjet kormány szükségesnek tartja kifejteni a következő elképzeléseit: Amint az a szovjet kormány által február 10-én a berlini négyhatalmi külügyminiszteri értekezleten előterjesztett tervezetéből és a szovjet kormány e kérdéssel foglalkozó Ismeretes jegyzékeiből kitűnik, a szovjet javaslat azt irányozza elő, hogy az „összeurópai kollektív biztonsági szer ződés”-ben résztvevő államok létesítsenek különböző szerveket azoknak a feladatoknak gyakorlati megoldására, amelyeket a szerződés az európai biztonság biztosítása terén előirt. Az említett szervek egész tevékenysége és általában a javasolt szerződésben résztvevő országok kölcsönös kapcsolatai a nagy és kin államok függetlensége és sznverénitása elveivel, továbbá a belflgyotkbe való be nem avatkozás elveivel összhangban épülnének fel. A tervek szerint a szerződés résztvevőinek az európai kollektív biztonság fenntartásával összefüggő kötelezettségei és akciói teljes mértékben összhangban állnának az ENSZ alapokmányának tételeivel. Ami » szankciók rendszerére vonatkozóan feltett kérdést illeti, . a szerződés résztvevői kölcsönös, az európai béke helyreállításához és fenntartásához szükséges segítségnyújtásának, egyebek között katonai segítségnyújtásának rendjét is később kell megvizsgálni és meghatározni. A szovjet kormány jegyzéke rámutat arra, hogy az európai kollektív biztonsági rendszer létrehozása kérdésében elfoglalt ilyen álláspont teljes támogatásra talált a moszkvai értekezleten résztvett kormányok részéről és hogy az értekezlet résztvevői leszögezték: Készek e kérdéssel kapcsolatban bármilyen más javaslatokat is megvizsgálni. A Szovjetunió kfilflgymtnlsztériuma december 17-én megküldte Svájc moszkvai követségének a szovjet kormá’-v válaszjegyzékét a svájci kormány november 24-i Jegyzékére. A Szovjetunió külügyminisztériuma december 17-én megküldte Ausztria moszkvai nagykövetségének a szovjet kormány válaszjegyzékét az osztrák kormány november 27-i jegyzékére. Az osztrák kormány — mutat rá a jegyzék — olyan hivatkozással indokolja elutasító álláspontját, hogy csak abban az esetben vehetett volna részt az európai országok ér-, tekezletén, ha azon mindazok a hatalmak résztvesznek, amelyek megszállva tartják Ausztriát A szovjet kormány szükségesnek tartja ezzel kapcsolatban felhívni az osztrák kormány figyelmét arra, hogy Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányai — Igyekezve megvalósítani Nyngat- Németország újrafeMegyv érzésére Irá nyúló terveikéi — megtagadták a Szovjetunió által javasolt tárgyalásokon való részvételt, kijelentették, hogy eeidőszerint nincsenek meg a „Németországgal, Ausztriával éa az európai biztonság más vonatkozásaival’* foglalkozó értekezlet sikerességének biztosításához szükséges feltételek. A jegyzék a továbbiakban hangsúlyozza: Azok a tervek, amelyeket a párizsi egyezmények Nyugat-Németor- szág militarizálására és a volt hitlerista tábornokok vezetése alá kerülő nyugatnémet hadsereg megteremtésére vonatkozólag irányoznak elő, szükségképpen fokozzák az anschluss veszélyét a militarista Nyugat-Német ország részéről, ami újabb akadályokat gördít az osztrák kérdés végérvényes rendezésének útjába.1* A szovjet kormány a fentemlített országok kormányaihoz Intézett válasz jegyzékeihez mellékelte az 1054 december 2-án az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó moszkvai értekezleten résztvett államok által jóváhagyott deklarációt, amelyet a Kínai Népköztársaság kormánya is támogatott. PÁRIZS Mint Haiphongból jelentik, a közeli camph&i szénbányában a bánya tulajdonos francia társaság pénteken megkísérelte a bánya gépi bérén dezésének leszerelését, hogy azt elszállítsák, ha majd a francia expedíciói hadtest kivonni ebből az övezetből. A bányában alkalmazott tízezer vietnami bányász azonban ellenszegült e kísérletnek és megakadályozta a gépi berendezés leszereléséi. BANDUNG Az utóbbi időban Jártán és Szu mátrási erős trópusi esőzéseik voltait. Ennek következtében Kelet-Szumát- rábam nagy árvizek keletkeztek. Az ár elmosta a hidakat, a városok között megszakadt a forgalom. Mint az „Aribarn" hírügynökség jelenti, Jáva szigetén az áradás nagy károkat okozott. Soktízezer hektár rizsültetvény megsemmisült, sok falu elpusztult, PEKING A japán politikai pártok megkezdték előkészületeiket a jövő év elején tartandó országos választásokra — jelentik PckingbőL Joszlda nemrégen lemondott miniszterelnök Liberális Pártjának vezetői, a hírek szerint igen borúlátóak a küszöbönálló választásokkal kapcsolatban, mert attól félnek, hogy a liberálisok több képviselőházi mandátumot elveszítenek. A „Kiodo” hír ügynökség egyik december 16-i jelen tése szerint a liberálisok máris elvesztették minden bizalmukat abban, hogy az országos választások során megtarthatják jelenlegi mandátumaikat. ROMA Mint a JLi’Unátá'’ jelenti, Észak- Közép- és Dél-Olaszország sok ipari vállalatában az üzemi bizottsági választásokon a CGIL jelöltjei a szavazatok 68.6 százalékát kapták. A szavazatok 31.4 százaléka az összes többi szakszervezeti szövetség jelöltjei között oszlott meg. NEW YORK Mint n „AKP*’ Jelenti, egy olasz utasszállító repülőgép, amely a newyorfel repülőtérre akart leszállni, a rossz látási viszonyok folytán bele ütközött egy kőgátba. A gép egyik része az utasokkal együtt belezuhant a tengerbe, a másik része kigyulladt és szintén a tengerbe zuhant. Hat utast megmentettek, 13 meghalt, és további 13 sorsa még ismeretlen. BUKAREST A bukaresti katonai törvényszék angol kémszolgálatfoa beszervezett kémcsoport perét tárgyalta. Mint a vádirat elmondja és mdmá a perben megállapítást nyert, Ion Bodea-t, a kémcsoport vezetőiét, as angol hÍTszerzőszoigállat beszervezte, kiképezte és a Román Népköztársaság területére csempészte. Ion Bodea 1983 szeptemberében Romániába érkezett. Ö és bűntársai ráí Jióleadóval is rendelkeztek és ennék segítségével rejtjelekkel Soémér-' fésüléseket adtak le különböző ausztriai, nyugatnémetországi és izraeli címekre. A vádlottak betemették bűnösségüket. A katonai törvényszék Ion Bódéét halálbüntetésre, cinkostársait különböző Időtartamú kényszermunkára ítélte, KAIRO A* egyiptomi sajté fcftzH, hogy tovább folyik a különböző irányzat« ellenzéki személyek letartóztatása, akik síkra szálltak Nasszer kormányának politikája ellen. Kairóban tovább folytatja tárgyalásait az a három különleges katonai törvényszék, amely a „muzulmán testvériség** tagjainak ügyével foglalkozik. Eddig a szervezet százhetvenhét tagja fölött ítélkeztek, közülük hatot kivégeztek, 28-at életfogytig tartó kényszermunkára, 59-et tíz— tizenöt évi kényszermunkára, 20-at különböző időtartama börtönbüntetésre ítéltek. Mint a lapok közük, a „muzulmán testvériségnek" még többszáz letartóztatott tagja várja a bírói ítéletei. PEKING A Kínai Népköztársaság állam tanácsa december 16-án tartotta harmadik plenáris ülését Az ülésen el-* fogadták a katonai szolgálat szabályzatáról, a kínai népi felszabadító hadsereg tisztjeinek szoSgálatáiól, a népi forradalmi háborúk során érdemeket szerzettek rendjelekül és ór- demrencljelröl, valamint az 1955. évi népgazdaságfej lesztésá kötvényekről szóló törvényjavaslatot. (8) BAKÓ ELEMÉR 176 centiméter magas, gesztenyehajú, kicsit már Kopaszodik. Vádié * szokottnál szélesebb, izmos, kisportoít testű. Egy autőkarambol következtében üvegvágás hege van a homlokán, de ez, mint mondani szokás, direkt jód áll neki. Szereti a teniszt, úszik és tagja a helybeli vívóegyletnek. Kedvenc írói Pékár Gyula és Tormai Cecil, kedvenc színműve a Gyurkovics lányok, szeret klasszikusokról beszélni, anélkül, hogy olvasta volna műveiket, korábban a Pesti Hírlap, később az UJ Magyarság előfizetője volt és megtartotta a nagy ünnepeket. Mindig helytelenítette bátyja közéleti szereplésében a nyilas vonzalmat, és általában elítélte a politikai túlzásokat, de azért ő is elolvasta a Magyar Futár minden számát, mert végeredményben azoknak is iehet valami igazuk, és bár nem ér.- tetit velük egyet, jóízűen mosolygott a torzképek láttán. MÉP-pártí volt, anélkül, hogy a párt programját ismerte volna, a párt halála után sehová sem tartozott, gyűjtötte a bélyegeket és szerette a kamásnit. A díványon fekszik, melyet perzsa szőnyeg takar, körülötte díszpámák, keze a feje alatt és a számokhoz szó kott emberek rendszerességével végiggondolja, hogy mit várhat, mire számíthat, öt nem is zavarta meg ez a mai igazoltatás, mert neki nincs miitől tartania. Art, hogy egyJkét német tiszttel jóban volt, hogy eljárt az úri társaságba, ezt nála senki sem veheti rossznéven, — és azt, hogy az ő Ittmaradását megbeszélték, mert hét valakinek mégis csak kell itthon maradni éspedig olyannak, aki nem túlságosan fekete, azt — hát azt senki sem tudja. A testvéréért pedig nem tehetik felelőssé, ő mag® nem vett részt semmiféle atrocitásban. Még a kommunisták sem neheztelhetnek rá, bár 6 talán( csak egyet ismert, ennek a Szászné. nek a fiát, dehát ugye — az is Pesten édf. A csőcselékkel sohasem törődött — ő ezekbe az ügyekbe nem avatkozott bele. Még a városi képviselőtestületi gyűléseken is kizárólag költségvetési és más pénzügyi kérdésekben nyilvánított szakvéleményt, szigorúan Egri La jón • ' Mái A BiliÓ UTCÁBA szakvéleményt, sohasem politikait. Sőt, ha jól utánagondoi, akkor e téren még érdemei is vannak, hiszen 1931-ben, a laktanyaépíté3i panámá. nál, pontosabban annak leleplezésénél, jelentős szerepe volt. Igaz, az olyan fiatalos forrófej űség volt, de most talán nem árt az ilyesmit felmelegíteni. Nem, kompromittáló iratok, fényképek vagy más egyéb ilyesmi sincs — és most egyszerre eszébe jut a levél. A Manci levele, az még most is ott van a fiókban, pedig hányszor volt eszében, hogy elégeti, — és odasiet a fiókhoz. — Igen, ez az, — és kisimítja a gyűrött levelet. Első dühében gyűrte össze, aztán mégsem tépte szét és most, amikor ránéz az első szavakra, már nem tudja letenni és újra olvassa, elejétől végig: „MEGYÜNK A HATÄR FELÉ. Több, mint egy napja tart már az üt, de a lezárt vagonokat még nem nyitották ki. Talán majd Győrben, ebben reménykedünk. Alig megyünk, sokat ácsorgónk, és mégsem jutunk levegőhöz, — és levegőért reménykedik hatvan ember, egyébért már nem. Alig lehet állni, ülni még nehezebben, feküdni sehogysem. ösz- szezsúfoltak, izzadtak, szennyesek, szomjasak és nagyon reménytelenek vagyunk. Nem fogok hazamenni soha többé, ebben biztos vagyok. Azt híresztel- ték, hogy dolgozni visznek, de egy ismeretlen becsempészett egy cédulát: «Szökjenek meg vagy lázadjanak fel! Gázba, halálba viszik magúikat.” És én érzem, ez az igazság. De azt is tudom, hogy sem megszökni, sem fellázadni nem fogunk. Nincs erőnk, elkoptunk a hat keserves esztendő alatt. Fáradtak vagyunk, magunkban állunk, és semmit sem teszünk a sorsunk ellen. Még az ujjúnkat sem emeljük fel. Még azt sem értem, hogy miért írom ezt a levelet, ET .RESTET .F* Nyolc éve Ismerlek. „Szeretlek“ — ezt mondtad akkor régem. „Én Is" — válaszoltam és biztosan tudom: szerettelek. Mindenre emlékszem. Barna ruhádra, fehér szalmakalapodra és a sötétzöld napszemüvegedre is. Az ajkadra, a kezedre, a muzsikával teli estére, a hajladozó tulipánokra is. Fehér vászonruhában voltam és megfogtam rajta az üveggombot. — Úgy éreztem, hogy valamiben meg kell kapaszkodnom, annyira szédültem — annyira boldog voltam. Te és én így találkoztunk. Anyád nem akart tudni rőflom. Te biztattál: Várjunk... — és én boldogan vártam. Meghalt a szigorúszemű asszony, de akkor már késő volt. Jobb is így: neki volt igaza. Minden este eljöttél és minden évben megünnepeltük a meglsmerke dősünk évfordulóját, éppúgy, mint a boldog emberek a házasságukét — Hiába zsörtölődött az apám, hiába sírt az anyám, hiába volt a te anyád haragja, hiába volt a Józan érv, az okos megfontolás: mi együttmaradtunk. DE MÚLTAK AZ ÉVEK és te megváltoztál. Egy tétova lépéssel kéz dődött, egy halk félmondattal. Nálunk volt Szászné fia, a Pista, akit mi szerettünk, és te vitatkoztál vele. Csak ennyit mondtál: „Valami igaza mégis van Hitlernek..Engem ez szívein ütött, de nem szóltam, pedig ez a valamicske-elismerés volt a te Pál-forduló sód kezdete. És arra is emlékszem: 1940 karácsonya volt. Mindig égy-egy lépés, alig látni, csak nagyon jószeműek veszik észre — és már egészen jobbra sodród, tál. De mellettem kitartottál egészein 1944 március 19-éig. Azon a napon német tankok álltak meg a Kossuth-téren, lesütött szemekkel járkált sok ember az utána való napokon, és valami kimondhatatlan csend ült a házak ormára. Sokan eltűntek, sokan visszahúzódtak, de neked új barátaid lettek. Német tisztek, és elsősorban az az SS-«zá- zados, akinek ti adtatok lakást, ök választottak el végleg tőlem, akikor azt hittem, de ma már tudom: csak azt lehet elválasztani, aki maga is el akar válni. Ott álltái közöttük a korzó úri oldalán, velük szőrakoztál, és ha több bort ittál a kelleténél, pontosan olyan voltál, mint ők: akár iker testvérük lehettél volna. Mikor először hajlottam, nem hittem el, mikor másoktól sokszor hallottam — behúzódtam a sarokba és sírtam. Már alig jöttél és akkor is siettél. Az egyik nap pedig emlékezhetsz, magamon hagytam a sárga csillagot. Nem rejtegettem szemérmesen úgy, mint máskor, hiszen ti sütöttétek rám. Akkor este alig ültél le, furcsán kerülted a szemeddel a mellemet, elmentél — solyasem jöttél el többé, nem is üzentél, nem is írtál. A gettóba idegenek csempésztek ennivalót és az olyan ismerősök, mint az öreg Földi, mint az özvegy Szászné. Te elfelejtettél. Elmaradtál és igazoltad magad egy aljas világ előtt, nehogy gáncs érhessen, nehogy sarat dobhassanak rád — és így merültél el nyakig a pocsolyába. Csakhogy ezt te nem vetted észre. Egy nap vendégek jöttek a gettóba. Civil tisztviselők, pénzügyőrök, csendőrök. A szöges drótkerítéssel, deszkapalánkkal körülvett udvarra tereltek bennünket, a templom elé. Mindenki félt, senki sem tudta, hogy mi újat találtak ki a hóhérok. Sok ismerős volt ott, de egyik csa 'ád sem teljes. A pékné három lányával, az urát régen elhurcolták.— Konrádné, a pipakészítő felesége és mellette Béniné a hét gyermekével: a férjek megfagytak a Donnál. Mai. nár Mhni az a szép lány, akivel te ti oly szívesen mutattál valaha, Mimi, az elegáns Mimi egymaga, rongyokban, zavarodottan nézett maga elé. Mert Mimi megőrült, az egyik nap sírt, a másik nap nevetett. Neot. wald doktor szerint nem lehet segíteni rajta. De mének is? ÉS OTT ÁLLT egymagában * 8 éves Kovára Pisti. Az anyjának nincs helye s gettóban, mert árja, az apja meghalt Voronyezsneä. Ott állt a nyolcéves fiú és várta az »életet, mnnt a felnőttek. Aztán odajött hozzám. nagy diőszemeivel rámnézett és ezt mondta: — A te Elemér bácsid sinc8 itt, az én anyukám sem. Nekik nincs itt helyük, nékik jó. Ha engem megkereszteltek volna, én is odakint lehetnék. De azért jobb így, én úgy sem szeretek már játszani. — És utána még megkérdezte: —• Mondd, Manci néni, ha meghalok, ugye biztosam fogok találkozni Apuval? — Biztosan, Pistike — mondtam és legszívesebben elsírtam volna magam. Komoly, barna szemeiben megcsillant egy halvány mosoly. Oly eltűnő, mint fent a felhők közé menekülő napé. — Akkor jó. Ha apuval biztosan találkozom, ott, akkor bárcsak mennénk már. Akkor olyan jó lenne meghalni. Elfordultam, mert nem tudtam álarcába nézni Gézi is mellettem volt, csak 6 maradt bátyánk után, a Gézi, akivel te valaha annyiszor eljátszadoztál. A Gézi, aki velem együtt oly sokszor várt téged esténként, s aki sok hiábavaló várakozás után tízéves bölcsességével kijelentette egy este: — Elemér bácsi nem jön hozzánk többé. Ne várjuk, ő már nem szeret minket. Egyik kezemmel Gézi, másikkal Pista haját simogattam. Lehunyt szemmel álltam a napsütésben, és a3 öreg Schönfeld bácsira gondoltam, meg a feleségére. Rájuk, akik éjszaka morfiumot vettek be és szépen elaludtak, akik már boldogok, akiket soha többé senki nem sorakoztathat fel. {Folytatása következik^ 1
