Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-18 / 300. szám

2

N A P C ö

1954 DECEMBER IS

A (szovjet kormány jegyzéke Franciaország kormányához

A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága üdvözlete a szovjet írók II. országos kongresszusának

Moszkva (TASZSZ) V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere december 16-án fogadta L. Joxe urat, Franciaország moszkvai nagykövetét és átnyújtotta neki a szovjet kormánynak a francia kormányhoz intézett jegyzékét, amelyben többi között a következők állnak:

„A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni Franciaország kormányának figyelmét arra, hogy a francia kormány cselekedetei, amelyek kifejezésre jutnak az úgynevezett párizsi egyezmények megkötésében, gyökeresen ellenkeznek azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket Franciaország a „Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és ^ Francia Köztársaság szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződése" alapján vállalt magára.

Ebben a szerződésben, amelyet 1964 végéig terjedő időre kötöttek meg, a következő áll:

„A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy a jelenlegi, Németország ellen folyó háború befejezése után is együttesen megtesznek minden szükséges intézkedést, hogy elhárítsanak bármely új fényé-, getést, amely Németországtól indul ki és megakadályozzák azokat a cselekményeket, amelyek Németország részéről bármiféle új agressziós kísérletet tennének lehetővé". (3. cikkely)

A szerződés a továbbiakban ezeket mondja:

„A magas szerződő felek kötelezik n; agukat, hogy nem kötnek semmiféle olyan szövetséget és nem vesznek részt semmiféle olyan koalícióban, amely a magas szerződő felek valamelyike ellen irányul." (5. cikkely )

Míg a francia-szovjet . szerződés célja egy új német agresszió lehetőségének megakadályozása, addig a párizsi egyezmények, amelyeket Franciaország kormánya aláirt, a német műi tarizmus feltámasztására vezetnek és ezzel megteremtik egy új német agresszió veszélyét.

E párizsi egyezmények egyszersmind előírják a remilitarizált Nyu- gat-Némctország felvételét az agresz szív északatlanti tömbbe és más katonai csoportosulásokba, amelyek a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen Irányulnak. Ez azt jelenti, hogy Franciaország, mint e csoportosulás egyik fő résztvevője, katonai szövetségié lép a feltámasztandó német militaxizmussal, jóllehet a francia-szovjet szerződés értelmében Franciaország kötelezte magát, hogy nem lép be semmiféle olyan katonai szövetségbe, amely a Szovjetunió ellen irányul.

A szovjet kormány már többször — így ez év október 23-i, november U-i és december 9-1 jegyzékében — rámutatott arra, hogy a franeia kormánynak ez az eljárása világosan ellenkezik a francia-szovjet szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés betűjével és szellemével.

Végétért a falusi ifjúság nemzetközi találkozója

Annak érdekében, hogy meg lehessen oldani Németország egységének békeszerető és demokratikus alapokon való helyreállítása kérdését, ossz német szabad választások megtartása útján, a szovjet kormány javasolta, hogy haladéktalanul hívják össze a négy hatalom külügyminisztereinek értekezletét.

A szovjet kormány javasolta, hívják össze november végére Moszkvába vagy Párizsba az összes európai országok értekezletét külön abból a célból, hogy megvitassák az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének kérdését.

Azzal, hogy elutasította a szovjet kormány fenti javaslatait és baráti figyelmeztetéseit, a francia kormány megmutatta, hogy nem kíván számolni a francia-szovjet szerződésben vállalt kötelezettségeivel, az európai népek békéje és biztonsága megszilárdításának érdekeivel.

A francia kormány jelenlegi politikája nemcsak azokkal a kötelezettségekkel ellenkezik, amelyet Francia ország a francia-szovjet szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés alapján vállalt, hanem egyenesen a Szovjetunió ellen és más békeszerető európai államok ellen irányul.

Ebben a helyzetben a francia-szovjet szerződés nem szolgálhatja azokat a célkitűzéseket, amelyeknek érdekében megkötöttéík.

A szovjet kormány nem törődhet bele ebbe a helyzetbe és lehetetlennek tartja, hogy ne mondja ezt meg nyíltan a szovjet népnek és a franr cia népnek egyaránt.

Ilyen körülmények között a szovjet kormány kötelességének tartja kijelenteni, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása keresztülhúzza a francia-szovjet szövetségi és kölcsö. nős segélynyújtási szerződést és hatálytalanítja ezt a szerződést. Ezért a felelősség teljesen Franciaországot, a francia kormányt terheli.

A párizsi egyezmények ratifikálása után a szovjet kormány számára nem marad más hátra, mint hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elé javaslatot terjesszen a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Francia Köztársaság közötti szövetségi és kölcsönös segély- nyújtási szerződés hatálytalanításáról. Moszkva, 1954. december 16.”

A francia nagykövet kijelentette, hogy a jegyzéket haladéktalanul továbbítja kormányához.

Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága a szovjet írók II. kongresszusának és azon keresztül a hatalmas szovjet irodalom va Iámén y nyi képviselőjének üdvözletét küldte. A Szovjetunió Kommunista Pártja. üdvözletében méltatja a L író- kongresszus óta elért jelentős sikereiket és azt a rohamos fejlődést, amelynek eredményeként létrejött a Szovjetunióban a kiemelkedő jelen, tőségű soknemzetiségű szépirodalom. Az üdvözlet nagyra értékeli a szovjet irodalom eszmei harcát, amelyet az .irodalom függetlenségét", továbbá a „művészet a művészetért“ hazug és képmutató burzsoá jelszóval szemben vívott és amellyel szemben a dolgozók érdekeinek, a nép érdekednek szolgálatát tűzte ki céljául.

Az üdvözlet ezután méltatja a II. írókongresszus jelentőségét, amely hivatott ki jelölni a szovjet irodalom újabb magaslatok felé tartó további haladásának útját.

„A szovjet nép előtt nagyszerű feladatok állnak1' — áll az üdvözletben — „a szépirodalom mint a művészet minden egyéb fajtája Is lelkesíteni hivatott a szovjet embereket alkotó munkára, útjukon jelentkező nehézségek és fogyatékosságok leküzdésére; a kommunizmus fölépítésének nagy munkájára.“

Az SZKP Központi Bizottságának üdvözlete ezután felhívja az Írókat, tanulmányozzák behatóan a valóságot, a marxizmus-leninizmus alkotó szellemű elsajátítása alapján, amely lehetővé teszi, hogy egész bonyolultságában és teljességében meglássák az élet valódi igazságát úgy, amint az a jelenlegi nemzetközi körülmények között egyfelől az imperialista tábor, másfelől a szocializmus és a demokrácia tábora között kibontakozó harc feltételei között kialakul, értsék meg azokat a fejlődési folyamatokat, amelyek az országban végbemennek és amelyeket a Kommunista Párt irányít, értsék meg a szocialista társadalom fejlődésének törvényszerűségeit és távlatait, világítsanak rá az életben jelentkező ellentmondásokra és konfliktusokra.

Az irodalom /ontos és megtisztelő feladata olyan szellemben nevelni az ifjúságot, a fiatal munkásokat, kolhozparasztokat, értelmiségieket, a Szovjet Hadsereg harcosait, hogy szeressék a munkát, legyenek életvidámak és rettenthetetlenék. Bízzanak ügyünk győzelmében, odaadóan szolgálják a szocialista hazát és legyenek kész mindig megsemmisítőén visszavágni az imperialista ag- resszoroknak, ha azok megkísérlik megzavarni népeink békés munkáját.

kíelezík a kérdést «

Egri La jo»

Ház A BIMBÓ IIT © á B A 19

ELBESZÉLÉS

Bécs (TASZSZ) December 15-én, a falusi ifjúság nemzetközi találkozójának délelőtti teljes ülésén folytatták a vitát Coincas „A falusi ifjúság követelései és harca a jobb éleiért’1 címmel tartott beszámolója fölött.

A vitához hozzászólt még Libanon Irak, az Egyesült Államok, Spanyol- ország, Nigéria, Norvégia, Colommá. Mexikó és más országok falusi ifjúságának képviselője. A Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének képviselője által feolvasott felhívást, az európai országok falusi ifjúságának képviselői — a nemzetközi találkozó résztvevői — jóváhagy ták.

A felhívás kimondja, hogy a londoni és párizsi egyezmények ratifikálása azt jelenti, hogy a falusi ifjak százezreit fosztják meg a békés munka lehetőségétől, kényszerítik őket, hogy katonaköpenybe öltözzenek s elhagyják családjukat.

Tudatában annak a veszélynek, amelyet a londoni és párizsi egyezmények ratifikálása von maga után. felhívással fordulunk az európai országok — és elsősorban Németország és Franciaország fiatalságához — hogy határozottan harcoljanak ezen egyezmények ratifikálása ellen.

A küldöttek egyhangúlag elfogadták a falusi ifjúság alapvető követeléseinek világ-chart á( át, a minden nemzetközi szervezethez intézett levelet, amelyben felszólítják a szervezeteket, támogassák ezt a chartát é.s segítsék elő ennek valóraváltását. valamint elfogadták a falusi .ifjúság nemzetközi találkozója résztvevőinek felhívását.

Ezzel a falusi ifjúság nemzetközi taiáBuaáju befejezte mimikáját

<B)

A SZOBA PEDIG lassan benépesült A csititott fényű szobában ott tolong a kisvárosi jobboldali korzó közönsége. Azért a jobboldalié, mert a másikon a bakák, cselédek, fepedt- sarkúak és hasonlóállásúak járkáltak. Itt lebeg előtte a könnyűjárású szépasszony, a fogorvos felesége, rákacsint a gyógyszerész, a Szent Szív patika tulajdonosa, azután ott sodródik a hordóhasú Vélemi doktor, az ügyvéd, majd a polgármester úr következik néhány fiatalember társaságában, tekintélyt növelő korszakánál, a lányosképű Hercegfalvy főhadnagy, akiről azt suttogják, hogy szereti a fiúkat és a többi, mind, mind- és a végén az aranyifjúság, a bambusznádbotos, a pepitaruhás jövő.

Nem, ezen a korzón nem voltak olyan csenevész gyerekek, mint ott kint, a szegénysoron, és nem is látott olyan rongyokból összevarrt fügefalevél-ruhát a lányokon, mint amarra és az asszonyoknak sem volt széles, lúdtalpuk, mint a téglagyáriaknak.

— Az én vevőim... — szokta volt mondogatni és ezzel megemeledett egy kicsit, ettől kissé kidülleszkedett a melle, mosolygósabbá vált az arca, kitágult a tüdeje. Mert hiszen a nagy kereskedés mellett ott volt a testet öltött álom, a ragyogó, kirakat, a naponta szorgos segéd- és inaskezekkel tisztogatott üvegezett pult .. Ott álltak a fiaskók, a címkéken aranyozott szegély és valamennyin rajta az ő neve, az övé Rokolya Kálmáné. Szinte hallja, amint a meggylelke bíbor nedűjétől derülve, valaki elégedetten brummog-. — Hát ügyes kereskedő ez a Rokolya! — és valaki a sarokban biccent hozzá, elégedetten, helybenhagyólag.

IGEN, ez az'ő közönsége, amelyik számüzötten az enyhe, gyöngyvirág illattal teli májusi korzóról, most itt sürög-forog, itt sétifikál a szobájában ő pedig épp úgy, mintha valóság volna, a lelke mélyén hajlong, ud- variaskodik egy-egy bókot mond és udvarias görnyedéssel sűrűn kapkodja lefelé a kalapját. Mert ő már csak azért is kiállt a korzó sarkára, hogy mutogassa magát, ami a legolcsóbb és legtökéletesebb reklám. Ez a régi korzó hömpölyög most itt a szobában, kitágult pupilláinak révületében.

— Mennyit küzdöttem érte — és nem is magamórt. Megvendégeltem vad-idegen embereket és mi száraz- paszulyt ettünk, hogy a kiadást behozzuk. Mennyi ingyenélőnek fizettem pezsgőt és én kútvizet ittam, csakhogy minden simán menjen. Hányszor nevettem, amikor legszívesebben káromkodtam volna, hány em bernek adtam hitelt, pedig előre tudtam, hogy sohasem fog fizetni egy se. Mennyit, mennyit küzdöttem, és .most vége mindennek — így sajnálja magát és még a könnye is kicsordul.

— Vagy talán ezeknél is fog menni? — deríti fel komor gondolataiból egy reménysugaracska. — Végeredményben ezek is csak a konyháról élnek! És ha valaki adja a nagyot, akkor van felesége és azok könnyebben elfogadnak ezt-azt. Mindegy, csak -szüreteljenek ... ameddig valamit pénzzel el lehet intézni, addig ninrsm hiba;»« —- ás átmelegszik,

jóleső érzéssel gondol arra, hogy neki van és gondolatban sebesen végigfutja vagyontárgyait.

— De ha nem...? és újra bizonytalanság szorongatja torkát. — Akkor mi lesz? — Mert beállíthatnak hozzá és azt mondhatják: Rokolya Kálmán, maga nyilas volt. maga pénzelte őket, magja csalt a közszállításoknál, maga megvesztegette a polgármestert. Pakkoljon és gye lünk! Akkor m.i lesz? Mondjuk, hogy megpróbál könyörögni. Valahogy így: de kórem, én mindent a magam két kezem munkájával kerestem! Én a legnehezebb időikben is kiszolgáltam a kuncsaftokat, én hitelt adtam... És én a nyilas pártba is csak azért léptem be, mert kényszerítettek. Másképpen földönfutó lettem volna, ezt maguk is beláthatják! Kórem tisztelettel, egy becsületes ember keze- munkájának gyümölcsét csak nem vehetik el? És ha így beszél, akkor már nem lehet baj? És ha az orra elé tartják az elismervényeket, a számlákat, a peres iratokat, a jegyzőkönyveket, hogy igenis ő ... és most már a homlokát is elönti a verejték, piros folt gyullad az arcán és reszket.

— Legalább vége -lenne egyszerre. Legalább pusztulnának el -mind. még ha én is odavesznék! Hogy senki se maradjon, egy se! Úgy sem ér már semmit sem ez az egész...! — de ez a gondolat nem őszinte, mert Rokolya Kálmán élni akar, méghozzá a régi módon, a rövid idő alatt any- nyira megszokott jómódban. A halál idézése csak átok, az elmúlás kívánsága csak káromolás, mert fél — és a szoba félárnyékában, ebben a nagy- nagy csöndben,' földet rengető erővel

Az SZKP Központi Bizottságának üdvözlete a továbbiakban megemlíti azokat a hiányosságokat, amelyeknek kijavítása az elkövetkezendő idők feladata: „Irodalmunk, sok tekintetben még elmarad a rohamosan fejlődő élet, a politikailag és műveltségben nagyot" fejlődött olvasók igényei mögött. Az utóbbi, időben kevés olyan jellegzetes és művészi szempontból kifejező alakot teremtettek, amelyek lelkesítő példa gyanánt szolgálhatnának az olvasók milliói számára. „Az irodalomban nem tükröződik kellő módon a kapitalizmusnak, az emberek tudatában megbúvó csökevényei elleni harc. Másfelől az élettől elszakadt egyes írók erőltetett konfliktusokat keresve kontármunkákat írtak, eltorzítva, sőt olykor rágalmazóén mutatták be a szovjet társadalmat, indokolatlanul becsmérelték a szovjet embereket."

A párt felhívja az írókat, bátor, alkotó gondolatokra. Az irodalom valamennyi fajtájának 'és műfajának gazdagítására és továbbfejlesztésére, a művészi tökéletesség színvonalának emelésére, hogy maradék talanul kielégíthessék a szovjet olvasók egyre növekvő szellemi igényeit. A Szovjet Iró(k Szövetségének továbbra is a szovjet irodalom eszmei irányítására, az írók ideológiai nevelésére és művészi tőkéié-1 tességük fokozására kell a legfőbb figyelmet összpontosítania. Erélyesen kell harcolnia a szocialista realizmus elveitől való elhajlások és minden olyan kísérlet ellen, hogy irodalmunkat elválasszák, a szovjet nép életétől, a Kommunista Párt és a szovjet állam politikájának időszerű kérdéseitől, harcolnia kell a nacionalizmusnak, a kozmopolitiz- musmak és a burzsoá ideológia más megnyilvánulásának visszatérő tünetet, valamint az olyan próbálkozások ellen, hogy irodalmunkat anyára polgáriság, az eszmeietlenség és * dekadencia mocsarába taszítsák. A szovjet Irodalom, mint a világ élenjáró irodalma a dolgozók ügyét hl-1 vatott szolgálni a szovjet irodalomnak a világ művészeti alkotásainak csúcsán kell állnia.

Az SZKP Központi Bizottsága eredményes munkát kíván a szovjet írók II. kongresszusának és kifejezésre juttatja azt a szilárd meggyőződését, hogy íróink minden erejük-1 kel odaadóan fogják szolgálni a szó* jet népet, olyan műveket alkotnak, amelyek méltóak a kommunizmus építésének nagy korszakához — fejeződik be az SZKP Központi Bizottságának üdvözlete.

masíroznak az Idő fegyveresei. Ä»

Imost már semmire sem gondol, más" csak érzéki látomásai vannak. Kezeket lát, melyek a torka felé nyúlnak, csizmák kopogását hallja egyre közelebb, egyre közelebb, aztán kiemelkednek az arcok, a három szovjet katona arca, azoké, akik megzavarták ezt az olyan szépen elrendezeti világot. És most egy hosszú árnyék vetül a szőnyegre, egyre közelebb kú szik és ő rémülten hátrakapja a fejét, és ott is egy árnyék áll, egy ember áll az ajtóban — és felkiált: — Nem, nem tettem semmit.;. — és belekapaszkodik az asztal szélébe. -.:

— DE KALMAN, mi van veled. isten szerelmére? Hiszen én vagyok— — hallja az asszony hangját, aki nesztelen léptekkel jött végig aZ előszoba kókuszszőnyegén ..;

Keserű ize volt a vacsorának, keserű íze volt a bonnak is és most úgy fekszenek egymás mellett az ágyban, mint két fahasáb. Nem beszélnek, egy hang se, még azt is kerülik, hogy egymásra nézzenek, alvást mimet mindegyik.

A férfi arra gondol, hogy milyen ostoba dolog volt kikezdeni a fiala1 Földinével. Ott állt a lépcsöházban és egyszerre elöntötte valami 7- ta' Ián azért, mert nedvesség csillogót ®7 asszony arcán, talán azért, mert f®' hér volt a meztelen lába... Megfog13 a mellét, hívta, hogy jöjjön, de aZ ellökte . •.. És ennek most hazajöhet az ura, és ez képes még kitálalni..: Jaj csali olyannal ne kezdjen ki ember, akivel egy házban van • •3 Legjobb lenne talán felmondani nC' kik, menjenek a fenébe, de... Tömném lehet, hiszen ezek most könny®11 bosszút állhatnak az emberen • • • Borzasztó, hogy az embernek féW1* kelljen a saját házában . : igazán borzasztó.:. igazán ;.

{Folytatása következik) -