Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-14 / 296. szám

2 1954 DECEMBER 1« KV L PRÁGA A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya az új nemzetgyűlés megvá­lasztásával kapcsolatban december 12-én benyújtotta lemondását a köz. társaság elnökének, A köztársasági elnök elfogadta a kormány lemondását és Viliam Si- rokyt nevezte ki az új kormány mi­niszterelnökévé, Viliam Siroky ja­vaslatára a köztársasági elnök jóvá­hagyta az új kormány összetételét. A kormányban többek között a kö­vetkezők foglalnak helyet: első mi­niszterelnökhelyettes: Jaromir Do- lansky, első mlniszterelnökhelyettes és nemzetvédelmi miniszter: Aiexcj Cepicka, miniszterelnökhelyettes: Václav Kopccky, miniszterelnökhe­lyettes: Ludmila Jankó vcová, mi. niszterelnökbeiyettes: Václav Skoda, ■belügyminiszter: • Rudolf Barák, mi­niszter, az állami tervhivatal elnö­ke: Otokar Simunek, helyiipari mi­niszter: Josef Kysely, egészségügyi miniszter: Joscf Plojhar, építésügyi miniszter: Emannel Slechta, kül­ügyminiszter: Václáv David. PÁRIZS December 12-én befejezte munká­ját Párizsban az európai értekezlet, amely tiltakozott Nyugai-Németor- szág felfegyverzése ellen és síkra- szállt a német kérdéssel kapcsolatos tárgyalások és a leszerelés mellett. Az értekezleten résztvevő külön­böző nemzetiségű küldöttek felszóla­lása arról tanúskodott, hogy a nyu­gateurópai népek mély nyugtalanná, got éreznek a párizsi értekezlet rati­fikálásának előkészületei miatt. Az értekezlet résztvevői felhívják határozatukban a szóbanforgó or­szágok közvéleményét, politikusait, kormányát és parlamentjét, ébred­jenek tudatára a párizsi egyezmé­nyek veszélyességének, utasítsák ci az egyezményeket és lépjenek hala. rozottan a nemzetközi feszültség megszüntetéséért folyó harc útjára. • 4» FÖLDI El BERLIN A Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt országos vezetősége, választ­mánya és ellenőrző bizottsága szóm. ba-ton és vasárnap együttes üléséin vitatta meg a szovjet kormány de­cember 9-i jegyzéke után bekövetke. zett külpolitikai helyzetet. A Német Szociáldemokrata Párt vezető szervei az értekezleten egy­hangúlag elfogadott nyilatkozatuk, ban óva intik a bonni kormányt és a szövetségi gyűlést a párizsi egyez­mények ratifikálásától és kijelentik: ,,A Szociáldemokrata Párt a tárgya, lások és a megegyezés politikája alapján áll, mert csak ez a politi­ka szavatolhatja Németország békés újraegyesítését és Európa biztonsá­gát. A Német Szociáldemokrata Párt ismételten elítéli a bonni kormány politikáját, amelynek fő célja a ve­szedelmes újrafelfegyverzés minél előbbi végrehajtása. BERLIN Az Ifjúsági szervezetek össznémet szövetsége vasárnap értekezletet tar­tott Berlinben. Az értekezleten, atne. lyen a szabad német ifjúság, tovább bá húsz nyugatnémetországi és saar- vidéki ifjúsági szervezet képviselői vettek részt, felszólította egész Né­metország fiatal nemzedékét, hogy A Duna-bizottság hétfői ülése A Duna-bizottság hétfőn folytatta tanácskozásait. Először a bizottság 1955. évi költségvetését tárgyalták, amit egyhangúlag elfogadtak, majd megkezdték a dunai hajózás szabály­zatának kiegészítésére vonatkozó ja­vaslatok tárgyalását. A javaslatokat munkabizottság elé utalták. Az ülés első olvasásiban megtárgyalta a Duna bizottság alkalmazottainak jogairól és kötelességeiről szóló szabályzatot, amelyet további tárgyalás végett szintén munkabizottság elé utalt. Az ülés végül jóváhagyta a Duna-bizott- ság 1955. évi munkatervét. A Durw- bizottság következő teljes ülését szer dán tartja. REK szervezzen közös akciókat a párizsi szerződések megbuktatására és a né­met egység békés helyreállításának előmozdítására. Az értekezlet táviratban szólított fel valamennyi német ifjúsági szer. vezete. hogy tiltakozzék a párizsi háborús szerződések tervbevett rati­fikálása ellen. Az ifjúsági szervezetek össznémet szövetsége javasolta, hogy a legkö­zelebbi jövőben tartsanak ifjúsági kongresszust Nyugat-Néaietországúj rafeífegyverzésének megakadályozá­sára. BELGRAD A Borba és a Politika, a Tanjug nírtgynőkség moszkvai tuc’ósítójá. nak kommentárjait közli arról a be­szédről, amelyet V. M. Molotov, a francia—szovjet szerződés 10. évfor­dulója alkalmából rendezett mosz­kvai ürmensógen mondod. A kommentárok kiemelik V. M Molotowiak azt a kijelentését, hogy a párizsi egyezmények összeférhetet­lenek a francia-szovjet szerződéssel és hogy az európai államok mosz­kvai értekezletén részéveit orszá­goknak a párizsi egyezmények ratifi­kálása esetén lei ke® készülniök igazságos ügyük védelmére. A falusi ifjú-ág nemzetközi találkozója Bécs (TASZSZ) December ló-én a falusi ifjúság nemzetközi találkozó­ján megkezdődött a vita Franco Concasnak „A falusi ifjúság helyzete, követelései és harca" című beszámo­lójáról. Jugoszláv gazdasági tárgyalások (MTI) A Tanjug szombaton jelen. tette, hogy januárban vagy február­ban kereskedelmi tárgyalások kez­dődnek Jugoszlávia és számos kelet- európai ország között. Moszkvában a város 1951—1990 évi építési tervének megfelelően nagy lakásépítkezés folyik. Igen sok lakóházat előregyártott elemekből építenek fel. A gyárakban elkészült előregyártott elemeket vasbeton vá­zakra szerelik. KÉPEK Á SZOVJETUNIÓBÓL A százezredik billenőkocsi Az odesszai autószerelő gyárban elkészült a százezredik billenőautó. Lakóházak — előregyártóit elemekből Egri Lajos ó U T © Á (2) BELŐLE VISZONT ezen esemé­nyek következtében részle tügynők lett, aki heti törlesztésre vég vász­nat, esernyőt, bugyikat és kombmé- kat, valamint egyéb úri és nő id ivat termékeiket adott el kevéspénzüek- nek drágán a Molnár és társa, továb­bá saját javára. Mert, ugyebár ké­rem a'áss an, az csak természetes, hogy a becsületén folt esett Béla- falvy család, de gencre X.. címerük­ben két tölgyfával és egy fringiával, a folt-okozóval, annak kiszabadulása után, nem kívánták a kapcsolatot fenntartani. A nagy-fiirtelenében ösz- s-zeült családi tanács, melynek elnö­ke az alkalommal a kanokok-nagy- bácsi volt, döntött. Es pedig úgv, hogy kiutalnak havi száz pengőt mindaddig, amíg a me^tévedett em­ber — s ez a megtévedelt, ő volt — — nem teszi be a lábát sem a roko­nokhoz, sem a közös ismerősökhöz, továbbá, ha távoltartja magát Buda­pesttől, — és ez utóbbi kikötés 'tel­jesítésével járó költségek fedezésére további 490.— pengőt utaltak ki. ’— Szép társaság volt — gondolja és gondolatban köp egyet, mert hi­szen ő időközben cinikus és bölcs lett, felszerelve szellemes viececs- kékkel, mert azok egy részletügynök sikeréhez szorosan hozzátartoznak és tudott egy pár tucat aranymondást is, mert ázok viszont egy,bizonyos kispolgári nívónál 'kötelezőek már. — Talán a legrendesebb még az uzsorás volt. Az legalább nem bu- jócskúzott. Az nem — gondolja és e nagyban őszinte pillanatában szin­te vérrokonságot érez vele. — Az leg­s’óbb őszinte ember volt. — ismétli, majd kétkedve utána feszi: — Ha ugyan az volt — mert ő büszke arra, hogy nem hisz senkiben és semmi­ben. Akkor már érezte, hogy a játékot nem lehet folytatni. Fülheggyel hal. lotta, hogy rovancsolás lesz és a sajtó támogatására létesített bizalmas alap pal. amelyet ő kezelt, el kell szá­molni. A kötelezvényeket nem kell ugyan kiegyenlíteni, de a borsosra szaporodott kamatokat ki kell fizetni és friss pénz is kell az elsákkr- *t hiány pótlására, ő pedig akkor, ab­ban a vészes pillanatban még három átszállójegy árával sem rendelkezett. Minthogy a szőke kirúgta és az ék­szereit nem volt hajlandó nemesebb célokra áruba bocsátani, elhatározta, hogy felmegy az. uzsoráshoz és tár­gyal vele. Arra gondolt, hogy végtére fs az uzsorás is ember, s talán ez esetben lesz szíve. — Milyen ostobácska vol­tam még akkor — gondol most szé­gyenkezve akkori énjére és szinte belepirul. Vagy ha nem. és ez volt a lehetőség másik oldala, ha olyan len­ne férfiben, mint Balsac Betti néni­je vénasszonyban, akkor, meg ma d fut a pénze után. Igazán ésszerű, hogy vá’jót türelemmel, sőt az is, hogy ügyfelét kihúzza a hínárból, mert azzal ,nem megy sokra, ha egy 171 centiméter magas, 65 kilogramm súlyú, karcsú és gesztenyebama fia­talember besorakozik az államköltsé­gen eltartottak közé, ő viszont, a ri­deg uzsorás, minden különösebb gond nélkül összetépheti az immár mit sem érő kötelezvényeket. Az uzsorás a Belvárosban lakott,- saját háromemeletes házában és cég­táblája ott virított a kaou alatt.. Ter­mészetesen nem űgv, hogy X. Y. uz«orás, mert ez abban a formában igazán nem lenne finom és a ható­ság is (kifogást emelne ellene, hanem úgv, hogy doktor Barna Vilmos ügy­véd. Egyszóval felment hozzá és egészen tűrhetően festett: sötétszür­ke ruha volt rajta, fekete félcipő, kezében fekete pu-hakakioot lóbál-t a hozzátartozó szarvasbőifkesztvűvel és kissé kiemelkedett öltözéke koronája, a boodószínű. hern,vóselyem nyak­kendő. így bárhová beállíthatott vol­na, ide meg egyenesem, nagyon is, hiszen ügyfél volt. -halacska, melynek fényes kamat-pikkelyek ragyognak a bőrén. De hitelképességét ellenőri­zendő, az ajtóban mégegyszer gon­dosan végigtekintett magán, AZ UZSORÁS, ez a finom úriem­ber, akinek elegánsan őszült a halán­téka, kifinomodott bőre, pirospozs­gás a rész íné, kissé görbe orra és köl­ni illata volt/ hellyel parancsolt atta. Batisztzsebkendőjével, melyet a szíve fölött viselt, meg törölhette aranyke. retes szemüvegét és e művelet köz­ben figyelt a derék úr, hogy ő mit mond. De ő nyugodt volt, higgadt hangon adta elő a helyzetképet, nem érzelgett, és mindössze annyi, lírai aláfestést és drámai kicsengést, en­gedélyezett önmagának, amit egy. ilyen helyzetben feltétlenül szüksé­gesnek tartott, — nem, nem lépte át a nevetségesség határát. Mindössze a végén említette meg, hogy ha a je­lein esetben az ügyvéd úr a helyzetet ELBESZÉLÉS nem fogná fel kellő rugalmasság­gal, sikkor neki, aki mégiscsak bel­ügyminisztériumi tisztviselő annak fogalmazási karán, továbbá egy köz­ismert, régi nemesi család sarja, ak­kor, ugyebár, nem maradna más vá­lasztása .:. és elhallgatott itt, azon iparkodván, hogy a csend nyomasztó és hatéstkeltő legyen — hallgatott és a cipője orrát nézegette. így sej­tette doktor Barna Vilmos úrral, hogy bekövetkezhet egy olyan hely­zet, mely végzetes, és oka az ő rideg szíve lenne, az tenne ólomgolyós pontot egy virágzó élet végére. S ha ez még csak hagyj án. de a leliki kon­fliktusok bizonyos életkorban érel­meszesedéssel járhatnak Ekkor az uzsorás olyan halkan, amint az úriemberhez illik, e.gy má­sik úriember társaságában, elkacas- ta magát. Igen, kaparászott, halkan és derűsen, és kék angyal szemei ve. úgy nézett rá, mintha édes testvére volna — és válasz helyett azt kér­dezte, hogy volna-e kedve vele egye­tem-ben egy csésze feketét inni? Ez könnyen ment, gondolta ő, mert nem is remélte, hogy ilyen baráti légkörben 'ehetséges ez ügy megbe­szélése — és vidoran válaszolt: — Hogyne... lekötede? a kedvességé­vel ... — Arra azonban nem volt felkészülve, ami ezu'.án következett. Mert az uzsorás,-fekotézés közben, ujjai között tartva a finom kobald- csészét, szinte csak mellékesen, fel­tett egy kérdést: — Mondja, kedves Bclafalvy úr, tudja azt maga, hogy én kicsoda vagyok" Először nem értette meg a kér­dést, másodszorra sem, de akkor már kinyögött valamit: — Hogyne, kérem, ön doktor Barna Vilmos ügy­véd — és elbámulva bámult a má­sik mosolygós arcába. — ön hízeleg, kedves uram, hatá­rozottan hízeleg. Én nem az vagyok, egyáltalán nem az. Én, és.most a doktori cím sem fontos, Barna Vil­mos uzsorás vagyok — és még min­dig mosolygott, kedvesen, kisfiúsán. Ö nem válaszolt, csak nyelt egyet. De a másik folytatta, mintha egy dráma monológját mondaná az olva­sópróbán: — Igen. kérem, én az vagyok, uzsorás. És e foglalkozásom űzésé­hez van kilenc bórházam Budapes­ten, egy hatszázholdas mintabirto- kom Somogybán, egy nagyobbacska erdőm Romániában, pénzem külön, féle hazad ég nemhazai pénzintéze­teknél. továbbá utasításomnak meg­felelően a megfoízottaim mindenfajta részvényeket vesznek és adnak el számlámra a külföldi tőzsdéken. — Mindezt nem hivalkodásból mon­dom, csak azért, hogy a továbbiak­ban ne legyenek kételyei — és itt elhallgatott. Már komoly volt, nem mosolygott, és kök szeme elszürkült. — Egyébként, ha már kihangsú­lyozta végzettségemet, hát én nem csak jogot végeztem, hanem Keleti Akadémiát is és nyelveket tanultam a Sorbonne-on. Diplomatának ké­szültem ugyanis, de közbejött egy csekélység. Ongovány és szegedi gon­dolat, Héjjas Iván és Horthy Miklós, kereszténység és Túrán, és nekem azt mondták, hogy a te nagyapád zsidó volt, neked nem kifogástalan a pedigréd és kuss. Jó, mondtam és félreálltam. Átadtam a helyemet egy olyan kifogástalannak, mint ön, én pedig uzsorás lettem a Belvárosban. Lehettem volna lázadó is, de azt os. tobaságnak tartom, valamint kocka zatosnak, azt a foglalkozást a köd­evőknek hagytam. Kas szünetet tartott, majd hozzá­fordult: — De parancsoljon, hiszen üres a csészéje... — és újra mosoly got, miközben töltött, majd odakí­nálta az arany cigarettaszelenoét, amelyben egymáshoz zsúfolódtak az ópiumos egyiptomiak. — Csak úgy, mintha otthon lenne ... — tette hoz. zá még kedveskedve. — És íme — folytatta egy kis szü. net után — milyen sajnálatos: önt pedigréje nem mentette meg attól, hogy idegen nevet hamisítson a kö­telezvényei alá, mert tudom, hogy ezt tette, — attól sem, hogy sikkasz- szon, mert tudom, hogy ön már ezen is túlvan — és büszkesége aka­dályozza meg abban, hogy most e percben tőlem ne könyörögjön irgal. mat. Mem, kedves uram, ez így ndn_ csen jól. Amikor én vesztettem, fel­álltam a helyemről és átadtam, de nem könyörögtem, nem siránkoztam. Tudomásul vettem és kész. Viszont ezek után miiért könyörülnék? Azért, mert ön bajban van? No és? ön a helyemre üSt, kedves barátom, oda, ahonnan engem kJebrudaltak. For­duljon talán azokhoz, akik az ön helyét megteremtették, ez ésszerűbb volna, bár semmi közöm hozzá: ön azt tesz, amit akar. És az előbbiek után higyje el: nem számít nálam: ha kötelezvényeivel begyújt a szoba­lány. Nem, igazán nem számát, ön fejlb.lövi magát, vagy ülni fog, aho. gyan önnek tetszik. Az ön ügye ez is... de Jia parancsol még egy fe­ketét ... HAT ÍGY VOLT és 6 besétált a zárt intézetbe. Onnan pedig ideke­rült, ebbe a dunántúli varosba ... Na, nem volt könnyű dolog felkecme­re-gni! Kifűzi a cipőjét, papucsot húz a lábára, aztán leveti a ruháját is és pizsamában megy ki a fürdőszobába. Kevés sósborszeszt is tesz a szájvi­zébe, talán így elkerüli a mandula- gyulladást és hangosan gargalizál. Már fekszik, a lámpa sem ég, és most máshol esapong. Mert az nem is vitás, hogy a pénz értéke most má" rohamosan romlik, ez már nya­kig infláció és eljuthatunk oda. hogy semmit sem fo-g érni. Igaz, ne­ki nem sok készpénze van, talán ha hetven-nyolcvanezer pengő, de ezt is be kellene fektetni valamibe. A te­lek és a ház nehezen mozgatható, az­zal csak hosszú lejáratra lehet spek'J lálni, és különben sem szereti a lát­ható vagyont. Talán Rokolyával le­hetne valamit kezdeni. Annak még mindig komoly raktára van, bizto­san aranya és valutája is vén, attól lehetne vermi valamit... De annak is lesz annyi esze! — gondolja. — Na és... — jés itt el­mosolyodik. Mert ha mindén kötél szakad, akkor ott van az asszony-3 hervadó, negyvenemül: bájaival. Ki­csit viszolyogva gondol most Roko- lyáné édeskés turbókolására, méllyel majd fogadja ©nagysága, de^áfniind egy, valamit csinálni kell! Rakoíyá volt az első lépcső felfelé, t||^asz- szeny nélkül semmire sem mem vol­na. Akkor is, most is: áldozatot kelt hozr.i. Majd egy kissé felmetegíti a régi viszonyt. Annyira, amennyire az ügv érdekében elkerülhetetlenül szükséges. Maga előtt látja az asszony löty- tyedt mellét, látja ementháli-sajt színű bőrét, érzi idillt szuvasodástól kellemetlen száj-szagát és tudja, hogT hol csókalja meg először és miként fésakeíődik el a dupla nekamién . ■» Borsódzik a háta, behunyja a sze­mét és a fal felé fordul. Jó lennie most nagyon hamar elaludni. (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents