Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-12 / 295. szám

DUNÁNTÚLI V/LÁO PROLETÁRJA! ECYifÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: A műszaki, a párt- és szakszert ezeti vezetők együtt­működésének eredménye Fécsbán» an. (2. o.) — Uj párt­titkár a gépállomásán. (2. o.) — V. M. Molotov etvtárs beszéde a szovjet-francia szövetségi és kölcsönös segély­nyújtási szerződés 1(1. évfordulója alkalmából. (3. o.) — Foglalkoztassuk a* ifjúságot! (4. o.) — Ételbemutató a Xettye-vendéglöben. (4. o.) — A ..FcUzaoeduiast iro­dalmi pályázat" pályadíjat nyert regényeiről. (5. o.) — Határidőre végzünk a gépjavítással (6. o.) MDP B ARA N YAM EC YEI B I ZOTTS A CA'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASARNAP, 1954 DECEMBER 12 Tettekkel a békéért Tíz napja csak, hogy Moszkvában végétért az európai kollektív biz­tonság ügyéről tanácskozó értekez­let, • megjelent a záróközlemény, amely meghatározza, mi szükséges a ifoéfce fenntartásának biztosításához. Ez alatt a tíz nap alatt népünk kö­rében a mindennapos beszélgetések fő témájává lett a Nyugat felől most már közvetlenül fenyegető háborús veszély. A bányákban, üzemeinkben, falvainkban arról folyik ma szó, hogy mit kell tenni ennek a veszély­nek az elhárítására. Nincs utca, nincs ház, ahol ne lenne valaki, aki fájó sebként őrzi a tíz év előtti há­ború borzalmas emlékeit s most kö­telességének tartja, hogy ezeket az emlékeket felelevenítve foglaljon ál­lást: soha többé háborút! Népünk nem akarja a pusztítást, nem akar­ja a vérontást. Táviratok és levelek ezrei, röpgyűlési felszólalók vagy szerénységből fel sem szólalok fo­galmazzák meg írásban, szóban és gondolatban: Tiltakozunk az ellen, bogy újra fegyvert adjanak a gyil­kosak kezébe! Dolgozóink azonban gondolkodó emberek, s azt akarják, hogy ami ellen tiltakoznak, az valóban ne is következhessek be. Ezért az üze­mekben tartott tiltakozó röpgyűlé- sek sok résztvevője nem is elége­dett meg a puszta tiltakozással. A szónak is nagy az ereje, ha százmil­liók egyértelemxr.el szólnak, a leg- megrögzöttebb háboríts gyújtogató- kat is megremegteti a népek hang­ja, amikor egyértelemmel ezt kiált­ják: „Békét akarunk!” De még na­gyobb a tettek ereje. „Mi, a Bara­nya Megyei Tejipari Egyesülés dol­gozói úgy kívánjuk 'a moszkvai de­klarációt támogatni, hogy az eddi­gieknél is jobb munkát végzünk. A negyedik negyedéves termelési ter­vünket 106 százalékra fogjuk telje- síteni..így, ilyen ígéretekkel har­colnak most dolgozóink a békéért, s ezeket az ígéreteket tettek követik. Es milyen jól illik ide ez a példa! Az imperialista körök most azt a hír­hedt militarista szállóigét elevenítik fel Nyugaton, hogy „vaj helyett ágyút!” Nálunk pedig hat százalék­kal több vaj — a béke érdekében. h>e ugyanígy határoznak bányásza­ink, az üzemek munkásai, a falvak dolgozó parasztjai. Többet, jobban ■— a békéért! Ezzel a célkitűzéssel látnak munkához dolgozóink. Amit a dolgozók józan esze dik­tál, az helyes is. Látszatra a több- lerrnelés, a jobb munka nincs szo­ros kapcsolatban a nemzetközi po­étikával. De csak látszatra. Tény- legesen nagyon is szoros a kapcso­lat dolgozóink munkája és a nem­zetközi méretekben folyó békeharc között Valamelyik Imperialista politikus pökhendi hangon azt követelte, hogy Európa békéjének kérdéséről „az erőviszonyok alapján” kell tárgyal­ni. A fegyverek erejére gondolt ter­mészetesen. De megfeledkeznek az imperialisták arról, hogy más erő is van a világon. Van a fegyvernél na­gyobb erő is. A dolgozó nép tettek­ké váló akarata nagyobb erő. Fegy­verrel lehet ölni, rombolni, de alkot­ni, építeni, új, meg új értékeket te­remteni csak a dolgozók keze tud. Fegyverrel lehet megfélemlíteni, ré­mületben tartani az embereket, de a boldog, gazdag, szépülő élet csakis az a 1 kortó munka eredménye lehet Mondhatjuk persze, hogy háborúban fegyver mérkőzik a fegyverrel, hogy szerszámmal, ekével nem lehet szem­beszállni az ágyúval, de nem is er­ről van szó. Mi azt akarjuk, hogy ne kerüljön sor a fegyverek mérkőzé­sére és amíg erről van szó, amíg a háború megakadályozásáért har­colunk, addig így kell számolnunk az erővel. A mi erőnk abban van, hogy egy­ségesen, egy akarattal követjük pár­tunk és kormányunk politikáját Ez a politika könnyen érthető mindenki számára: szebb, boldogabb életet a dolgozóknak, több, olcsóbb fogyasz­tási cikket, élelmet, ruhát, cipőt, több gépet a munka megkönnyítésére, nagyobb jövedelmet a parasztnak, több keresetet a munkásnak, az ér­telmiségi dolgozónak, több művelő­dési lehetőséget mindenkinek. Ezért a politikáért szívesein és odaadóan kész dolgozni minden becsületes hazafi. Ez a politika becsületes mun­kát, a maga helyén való helytállást követel a dolgozóktól. Aki jól dolgozik — ezt a politikát segíti, egységünket erősíti. Mérhetjük-e egy ország erejét úgy, hogy gazdasági erejét figyelmen kí­vül hagyjuk? Nagyot tévednénk, ha úgy mérnénk. A dolgozók, akik tel­jesítik és túlteljesítik a tervet, ha­zánk gazdasági erejét növelik. Erősebb az ország, ha a hazát for­rón szerető nép lakja. Es erősebb a hazaszeretet -a népben, ha szép és boldog az élete. Dolgozóink mun­kája nyomán egyne szépül az éle­tünk, a munka biztosítja boldog jö­vőnket. A dolgozók tettei gyarapít­ják, szaporítják mindazt az értéket, amit szeretnünk és megvédenünk •kell. Nemcsak szép tehát, hanem na­gyon bölcs is dolgozóinknak az a gondolata, hogy a mi hazánkban ki-ki saját munkája jobb elvégzésé­vel tehet legtöbbet a békéért. A til­takozó szó és az országgyarapító tet­tek együttes eirejét állítsuk szembe a háborúra spekuláló imperialista csoportok terveivel. Ha így teszünk, jól szolgáljuk a béke ügyét. Több kisgépet a falunak id. Jeckl József régi szerelő Papp Henrik fiatal dolgozót patronálja. Teljesítményük eléri a IttO százalékot. Július óta már több. ir.'nt 800 T. S. 10. szecskavágót szemeltek össze. A képen a lendkereket illesztik rá az egyik szecskavágóra, Á Molnár-brigád ünnepli győzelmét Mint arról lapunk pénteki számában be­számoltunk, Molnár István 12 tagú brigádja 9-én délután 2 órakor vágatkihajtásban el­érte a gesztenyési ak­nát. A Molnár brigád ézév február óta 10 hónap és 9 nap alatt 1040 méter vágatot hajtott ki. Szombaton délután a komlói Mecsek étte­remben gyűltek össze Molnár István és 12 tagú brigádja, hogy megünnepeljék újabb nagyszerű munkasike­rüket. Az ünnepségen megjelent Gábri Mi­hály elvtárs, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Baranya Megyei Bizott ságának első titkára, Bogár János elvtárs, a Komlói Pártbizottság első titkára, Gungl Fe­renc, a Komlói Pártbi­zottság ágit. prop. tit­kára, Habonyi Sándor, az Aknamélyítő Válla­lat igazgatója, vala­mint a vállalat üze­meinek vezetői és ki­váló dolgozói. Az ünnepélyen Ha­bonyi Sándor igazgató méltatta a Molnár bri­gád kiváló eredmé­nyét, melyet még ér­tékesebbé tett az a tény, hogy a vágatot irány- és szinteltérés nélkül készítették el. A Molnár brigád által készített új vágat igen nagyjelentőségű, mert lehetővé teszi, hogy ezen keresztül vezes­sék el a zobáki akna mélyítésénél feltörő vizet, megjavul a le­vegőellátás s később ezen a vágaton szállít­ják majd el a zobáki akna szenét. Bogár Já­nos a pártbizottság nevében • elismerését fejezte ki s köszönetét mondott az áldozatos, harcos, kommunista munkáért. Ezután Molnár Ist­ván elvtárs emelkedett szólásra. — Nem vagyunk a szavak emberei — mondta többek között, — további méterekkel akarjuk elősegíteni, hogy Komló is telje­síthesse a szénterme­lési tervét Az ünnepségen meg­jelöltek baráti beszél­getéssel, poharazgatás mellett töltötték el az estét. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL KOSSUTH DÍJAS 1RÖ December 17-én, pénteken délután 6 órakor, a Városi Békebizottság a Tiszti Klub nagytermében beszámoló békegyűlést tart. Ez alkalommal Pécsre érkezik Déry Tibor, Kossuth- díjas tró, a stockholmi magyar dele-1 gáció tagja. Déry Tibor beszámol majd a Béke Vílágtanács legutóbbi ülésszakáról, valamint svédországi és németországi élményeiről. MEGJÖTTEK A „PANNÓNIA“ MOTORKERÉKPÁROK A Baranya Megyei Vas- és Mű­szaki Nagykereskedelmi Vállalathoz megérkeztek a csepeli Rákosi Művek büszkeségei: a vörös színű, 250 köb­centis, gyönyörű, új „Pannónia“' motorkerékpárok. A vállalathoz ed­dig összesen 27 darab „Pannónia“ motorkerékpár érkezeit de decem­ber végéig még 40 darab leszállítását várják. A „Pannónia“ motorkerék­pár ára: 14.100 forint. A PÉCSI FODRÁSZSZÖVETKEZET MEGKÖNNYÍTI AZ AJÁNDÉKOZÁST A férfiak karácsonyi ajándékozási gondjainak megoldása érdekében utalványokat bocsát ki. A férfi fod­rászüzletekben 35 forintért meleg- dauer, 60 forintért pedig hidegdauer utalványokat árusít. Ezek az utalvá­nyok bármelyik szövetkezeti női fióküzletben, bármely időpontban beválthatók. 4—5.000 LITERES FEJÉSI ATLAG A SZENTEGÁTI ÁLLAMI GAZ­DASÁGBAN A Szentegáti Kísérleti Állami Gazdaságban eddig 20 tehénnél ér­ték el a 4—5.000 literes fejési átla­got Év végéig minden tehénnél el akarják éamá az 5000 literes átlagot. Ugyanakkor nyolcvan tehénnél az idén 3—4.000 ílter közötti tejeiési eredményt értek el, a tavalyival szemben, amikor 224 tehén közül mindössze 24-nél tudták elérni a kí­vánt eredményt DCiúJzföiták az irodai mi pályázat díjait I rók, költők jöttek * össze szombat dél­előtt a megyei tanács vég rehajtóbizottsági üléster­mében, hogy meghitt ürv nepség keretében vegyék át a népművelési osztály által hirdetett „Felszaba­dulási irodalmi pályázat” díjait. A Pécs felszabadulásá­nak 10 éves évfordulójára kiírt irodalmi pályázat nagy visszhangot keltett. A város és a megye írói, költői csaknem kivétel nélkül munkához láttak. Hiszen melyik írónak ne lennének feledhetetlen em lékei, élményei a felsza­badulás napjairól, legiz­galmasabb óráiról — tehát éppen arról az időpontról, amely rendkívül alkalmas a kiéleződött ellentétek megvilágítására, tipikus emberi magatartások és jellemek ábrázolására. — Melyik író ne hordana tar­solyában egy-egy képet, alakot, helyzetet, mely re­génybe, novellába vagy drámába kívánkozik. Imi, alkotni kezdtek a bara­nyai írók: Gáli István és Szántó Tibor, Futaky Haj- na és Gyenis József, tollat ragadott az idősebb gene­ráció, mindig fiatalos tag­ja: Fábián István. Az egyik baranyai kis falu­ban esténként készülő műve fölé hajolt Vasvári István, és egyre drámaib­ban bontakozott ki a kon­fliktus Garami László: — „Hamu alatt parázs” cí­mű színművében. így szü­**aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa> A szénbányászati trösztök versenye A Tatabányai Szénbányászati Tröszt dolgozói tovább is megőriz­ték első helyüket, napi tervüket még jobban túlteljesítették, ^nt az előző nap. Pénteken 108.6 százalék volt napi teljesítményűk. A ^emberi első 10 napon pedig dekádtervüket 106.1 százalékra teljesítet­ek. A Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói is túlszárnyalták napi és ^'i tervüket, de csak a második helyet tudták kiharcolni maguknak a etabányaiakkal szemben. A pécsi tröszt napi tervét 101.3 százalékra, dekádtervét pedig szombat déli értékelés szerint 102.7 *Jt-ra teljesí­tette. . A Komlói Szénbányászati Tröszt eredménye továbbra is 100 száza- k alatt marad. Napi teljesítménye 74.6, míg dekáderedménye annál is lengébb — mindössze 69.9 százalékvolt. Komlói bányászok bár javítot­ok eredményükön, a legutóbbi dekád értékeléshez viszonyítva, de még Oindig nem tudták utolérni versenytársaikat. A tröszt üzemei közül zészvár emelkedik ki, 110.7 százalékos napi és 100.3 százalékos dekád- eTedrnényével. Napi előirányzatát a nagymányoki üzem is 101.1 százalék- r° teljesítette, dekádtervével azonban csak 98.7 százaléknál maradt. letett meg örsi Ferenc tolla nyomán Nanica né­ni, a 70 esztendős özvegy parasztasszony; a tízgyer- mekes család egyéves tör törtetőnek közlése tollat adott Péterfia Zoltánná kezébe is, hogy megírja élete első komoly igényű irodalmi alkotását. Talán sikerül — gondolta a tíz­gyermekes pedagógus- anva. És sikerült. Mert Péter­fia Zoltánná is ott ül most a teremben. Talán még most sem hiszi el. hogy pályadiíjat nyert! Nem ke­vesebb, mint 3500 forin­tot. És ami ennél kimond hatatlanabbul többet ér: a dolgozó nép megbecsü­lését. Bizonyára erről be­szél a többiekkel, a sorra érkező többi boldog nyer­tessel: fiatalokkal és idő­sebbekkel, ismerősökkel W míg nézem a díjki­^ osztásra váró, izga­tott arcokat, a hivatalos jelentés szavain gondolko­zom: „11 teljes regény, illetőleg kisregény, 1 re­gényrészlet, 4 teljes estét betöltő dráma. 6 egyfel- vonásos. illetőleg jelenet, 30 elbeszélés, illetőleg no­vella és 8 versgyűjtemény érkezett be, több mint 1.500 oldal terjedelem­ben.” Hatalmas mennyi­ség. És ami a betűk tíz­ezrei mögött él: sok kez­deti, mégis Ígéretes szárny próbálgatás, másutt gya­korlottabb írói rutin, sőt komoly művészi ihletett- ség is. Bizony nehéz dol­ga lehetett a bírálóbizoft, ságnak. Erről számolt be elsőnek dr. Kolta Ferenc, a pedagógiai főiskola iro­dalmi tanszékének vezető­je. Elmondotta, hogy a be­érkezett művek nagyon kevés kivétellel eszmei tartalmukban nevelőérté- küek, a kitűzött eszmei célnak megfelelőek vol- ’tak.' A pályázat egyik leg kellemesebb meglepetése a problémáknak az a sok­rétűsége, amellyel a szer­zők a felszabadulás élmé­nyeit, illetőleg az utána következő 10 esztendőt ábrázolták. Annyi szín­foltból tevődött össze a kép, annyi irodalmi szem­pontból kitűnően kiaknáz­ható problémát, helyzetet, figurát vetettek fel a szer zők. annyira egyénien nyúltak a kitűzött terület­hez, hogy ez önmagában véve is komoly érték a be érkezett művek mennyi­sége mellett. p* zután Horgos János, a megyei tanács véé rehajtóbizottságának el­nökhelyettese kért szót, majd kezdetét veszi a pá­lyadíjak kioszlása. — A zsűri döntése sze­rint a regény és kisregény pályázat 4000 Ft-os díját Örsi Ferenc nyerte „Nani­ca néni” című kisregényé­vel. Felkérem örsi Feren­cet, hogy vegye át a jutal­mat — hangzik az elnök- helyettes hangja. Tapsra verődnek össze a tenyerek — és őrsi Fe­renc átveszi a pályadíjat tartalmozó borítékot. ■ Az­tán sorra lépnek a tanács elnökhelyettes elé az iro­dalmi pályázat többi nyer­tesei: Leszkó Margit, Ken­de Sándor, Galsai Pong­rác, Szőlősy Kálmán, Hor­váth Gyula, s a pályázat másik új felfedezettje: — Pervein Elvira. Lelkes taps köszönti a legfiata­labb, de a legtehetsége­sebb baranyai költők eayi két: Kalász Mártont. Kö­zel 32.000 Ft pályadíj ke­rült kiosztásra, ami önma­gában véve is azt igazol­ja, hogy a tanácsok mi­lyen gonddal törődnek a vidéken élő írók. költők fejlődésével. Igazolja ez a ■ pályázat azt is, — amit Szántó Tibor, a pécsi író­csoport titkára hangsúlyo­zott felszólalásában, — hogy ma már egyetlen vi­déken élő tehetség sem kallódhat el, és a tanács hathatós segítségével Pé­csett. a főváros után má­sodiknak, igen jelentős irodalmi élet van kibonta­kozóban. A meghitt ünnepség­**■ nek vége. Odakünn a decemberi napsütésben lüktet, dübörög, dolgozik Pécs. Mindazok, akik en­nek a felemelő esemény­nek tamii voltak, tudják, érzik, hogy szépülő, gaz­dagodó életünk ezernyi mozzanatának minél színe sebb, meggyőzőbb ábrázo­lása íróinkra vár. Dr. Nádor Tamás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents