Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-01 / 285. szám

NAPLÓ 1954 DECEMBER 1 GARABONCIÁS TTj kiadó, új költő, új lehetősé- gehet ígérő műfaj, — ennek a három körülménynek a találkozása tc6zi (különösen figyelemreméltóvá Gáli István „Garabonciás diák” cí­mű verseskötetét. Lássuk őket sorira! Az írószövetség pécsi csoportjának kezdeményezésére létesült Dunántúl Könyvkiadót, melynek első terméke ez a kötet, az írók és olvasók közös igénye hívta életre; a teljességre-tö- rekvés az olvasók és a közlésvágy az írók részéről. A megnövekedett ol­vasótábor ma már nem elégszik meg azzal, hogy csak az irodalom terebé­lyes fáiról szakítson, a fiatal hajtá­sok termését is ízlelni szeretné, — mégha gyümölcsük fanyarabb, nyer­sebb is. Az sem mellékes számára, hogy az új hajtások milyen földből szívták nedvüket, hiszen a gyümölcs ízét, zamatát a környezet is befolyá­solja, melyben élvezhetővé érett. £.z egyre nagyobb számban jelentkező fiatal, s főleg’a vidék; írók müvei­nek megjelentetését pedig a Szép­irodalmi Könyvkiadó egyedül , nem vállalhatta. Utóbb már különféle kényszermegoldásokhoz, antológiák­hoz, „társas kötetekhez” kellert fo­lyamodnia, amelyeket azonban sem a szerzők, sem az olvasók nem vehet­tek eléggé komolyan. Ezen a ponton találkozott az irodalom művelőinek és barátainak közös igénye egy kí­sérleti jellegű, elsősorban a fiatalok írásainak teret biztosító könyvkiadó létrehozására. Az új vállalkozás kezdeményezői helyesen döntöttek, amikor Gáli Ist­ván elbeszélő költeményeket és ver­ses meséket tartalmazó kötetét adták ki elsőnek. Gáli a legifjabb nemze­dékhez tartozik, korának eszmei cet tudatosságával és kísérletező kedvé­vel egyetemben. Az eszmei szándék már a téma- választásban megmutatkozik; a „Ga­rabonciás diák” szemelvényei, bele­értve a meséket is, egytől-egyig a mához szólnak. A „Szabadságon” címűben egy falujába hazatérő ka­tona győzi meg apját a közös gaz­dálkodás előnyeiről, az „Vj élet” szereplői belső monológok formájá­ban közük elképzeléseiket a tszcs- ről, az „Okos ludak” takarmánvre - tegető gazdájukat árulják el, a „Petri vásár” pedig egy rossz.éltű pap nyil­vános megszégyenüléséről szól. Ha a művek keletkezésének ideiét te kintjük, rájövünk, hogy Gáli István témái mindenkor a napi, szinte hír­lapi aktualitásokhoz kapcsolódnak Valóeágérzéke és művészi igénye Gáli István verseskönyve azonban nem mindig menti meg a költőt a könnyű megoldások veszé­lyétől; egyik-másik verse túlzottan célratörő, didaktikus tartalmával nem tudja az élet ámyalatgazdagsá. gát érzékeltetni. Alakjai többnyire egy-egy világnézeti állásfoglalás szél­sőséges típusai, és a mese különö­sebb kanyarodók nélkül, toronyiraní halad a megoldás, a nyilvánvaló w- nulság felé. A költő leplezetlen szán­dékossága olykor a mondanivaló ro­vására megy. A „Petri oásár”-ban például a gonosz papok és a más vi_ lágnézetűek elleni agitációja közben, akaratlanul is eltorzítja a valóságot. Az olvasó arra a téves következtetés re juthat, mintha a parasztság már ■égesrég megszabadult volna a val­lásos hiedelmektől, és csak néhány vénasszony járna templomba. Gáli egyéniségének másik vonása­ként a kísérletező kedvet említet­tük. Ez a saját lehetőségeit próbál­gató nyugtalanság irányította figyel­mét a lírai versekről az elbeszélő költeményekre. A költői epikának a mi irodal­munkban Csokonaitól Arany Jánosig •■őt Illyés Gyuláig nagy hagyománya van, a külföld szocialista költészeté­ben pedig nem kisebb forradalmá- ai, mint Majakovszkij, Pablo Neru­da, vagy Nazim Hikmet, akik a mü- ■aj régi formáiból csak azokat az elemeket tartották meg, amelyeket az íj mondanivaló megkíván. A mi szo- ialista-realista irodalmunkban ez a „forradalmasítás” eleddig nem kö­vetkezett be; fiatal költőink közűi egyesek talán erejükön felüli fel­adatnak tartják, másoknak — a kí­sérletezőknek — viszont még nem sikerült szakítaniok a múlt század­beli formák szolgai követésével. — Ezek a költők (Juhász Ferenc és Kuczka Péter kivételével) nemcsak Arany János ösvényén járnak, ha­nem merő óvatosságból, minduntalan nagy klasszikusunk lábanyomába is lépnek. Holott az új tartalomnak sokszor más csapásokra kellene téri­emé őket. áll István is, igen helyesen, sokat tanult Aranytól; köny- nyed mesólökedvet, humort és népies (zű stílust mindenekelőtt. A hagyo­mányok követése ebben a műfaj oan talán még nélkülözhetetlenebb, mint egyebütt, hiszen az elbeszélő Költe­mény, ellentétben a lírai verssel, nem néhány dalra érett perc termé­keny feszültségének következmenye; a témában való elmélyülés, majd a rajta való felülemelkedés szükség- szerűsége, a cselekmény bonyolítása Szavalcverseny a Doktor Sándor Kulfúrotthonban LTétfőn délután a Doktor Sándor Kultúr otthonban „Ut a szabad sáphoz“ címmel a Déryné stúdió nyilvános felszabadulási szavalóver­senyt rendezett. A verseny iránt, — amelyben a stúdió tizenegy tagja vett részt, — igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. Mielőtt a szavalatokra sor került, ismertették a verseny célját és jelen­tőségét. A verseny tulajdonképpeni jelentősége abban áll, hogy bebizo­nyosodjék, mennyiben tudtak meg­felelni a stuuió tagjai azoknak a kö­vetelményeknek, amelyeknek a ma­gyar nyelv szebbé tétele érdekében meg kell felelniök. A Déryné stúdió munkája tulajdonképpen abban ossz pontosul, hogy az önként jelentkező tagokban ápolja és továbbfejlessze a hazafias érzést, a hazafias gondola­tot és legértékesebb irodalmi alkotá­sainkon keresztül megszerettesse a szép magyar nyelvet. A verseny várakozáson felüli szép eredményt hozott. Kitűnő előadókész »ég, a költemény mondanivalójának maradéktalan érvényrejuttatása jel­lemezte Kleist Tibor előadását, aki Arany János „Hídavatás" című köl­teményével nyerte el az első díjat. Második lett az alig tizenhateszten­dős Deák Erzsébet, Kiss József: Tü­zek című költeményének ragyogó előadásával, a harmadik és negyedik díjat Murányi József és Győri Endre nyerte el. Elismerés illeti a Déryné stúdió vezetőségét azért a fáradhatatlan és eredményes munkáért, amelyet az ifjúság nevelése érdekében végez. Áz oktató, nevelő munka terén a hétfői szavalóverseny is nagy lépést tett előre, hiszen ezeken keresztül látják meg a fiatalok azokat a na­gyobb feladatokat* a-melyeket vég­re kell hajtaniok és ismerik meg azt a segítséget, amelyre szükségük van. hogy aktivitásukat még eredménye­sebben fejthessék ki. A Déryné stúdióban dolgozó fia­talok munkája a legjobb példája an­nak, miként lehet biztosítani egy egész tömeg egészséges, vidám szó­rakozását, a színes, tartalmas élet kialakítását, ahová az ifjúság öröm­mel megy, ahol az ifjúság szívesen vállal munkát. Se nem gyorsabb, se nem olcsóbb Két éven keresztül eiőfogatos kocsi hozta a sásdi postáról Dara- nyajenö, Pálé, Baranya szentgyörgy, Tormás. Szágy, Gödreszentmár. ton és Szénáspuszta községek postáját. Ez igen jól megfelelt a dolgozók érdekeinek, mert az irányító köz­pontból két óra alatt eljutott a fenti közsé­gekbe a küldemény és a hírlap. Október elsejével a posta ..meggyorsította” és „olcsóbbá” tette a postaszállítást. — Most már nem lovaskocsi, hanem autóbusz hozza a postát. Az első héten már za­var volt. Mi ezt az új­szerű irányításnak tud tűk be. Azóta elmúlt jó pár hét és mi hol kapunk, hol nem ka­punk postai külde­ményt, levelet, újságot. Amikor a napi pos­tánk után érdeklő, dünk, a következő vá­laszt kapjuk a Kézbe­sítőtől: „Ma minden lemaradt. — Uj sze­mélyzet volt az autó. buszjáraton, megfeled­keztek és három köz­séggel tovább vitték a postát.” De nézzük csak, mi ebben az önköltség­csökkentés! Eddig. — amíg lovaskocsival hez ták a postát, — min. den kézbesítő dolgoz­hatott rendesen. Most ha csak egy nap nem érkezik meg a posta, a hat község kézbesítője összevetve mintegy 30 órát tölt el tétlenül. Mivel tehát se nem gyorsabb, se nem ol­csóbb a szállítás, kér­jük a Gödre község­ből reggel induló clö- fogatos postajárat cisz. szállítását Oödre- szentmárlonon, Rar*_ nya jenön kérésziül Sásdra. BÓDIS ISTVÁN v b e'nök és még tíz dől. guzó, Baranyajenó DIÁK sok gyakorlatot és szakmai ismeretet követel. Az a fajta utánzás azon­ban, amely Gáli egyes műveiben ta­pasztalható, több egyszerű átvétel­nél, valamiféle alkat-rokonság ered­ménye is. örvendetes jelenség, hogy Gáli Ist­ván az azonos műfajon belül több­fajta megoldással kísérletezik, a lí­rai helyzetrajztól („Határőrök?’) a verses riportig („Uj Élet”) és az anekdotisztiikus elbeszélésitől („Okos ludak?’) a fantasztikus meséig („A kutágas”). Gáli verses népmeséiben általá­ban több az izgalmas kísérletezés, mint az eredeti művekben. A költő bátorítója itt elsősorban a nép fan­táziavilága volt. Nem a meseszövés kalandos fordulataira gondolunk, hi­szen a cselekmény alig-alig tér el az eredetitől, (olykor csak a tanulság nyilvánvalóbb), hanem az ábrázolás ötletességét, a hasonlatok groteszk­szerűségükben is képszerű voltát ke!l a népmese-stílus termékenyítő hatá­sának tulajdonítanunk. Arany János és a népmesék klasszikus erényei olyanformán egészítik ki egymást ezekben a művekben, hogy a köitő szemléletének többletével gazdagod­va, egységes és eredeti hatást kel­tenek. Az „Apám lakodalma” cimű székely mesét emeljük ki közülük, melyet szinte már arcátlanul bátor fantázia jellemez; Gáli István úgy halmozza a képtelenségeket, mintha egy cseppet sem bízna az olvasó va­lóságérzékében. De éppen ez a paj­kos tréfálkozás ad hallatlanul bájos humort a mesének. A „Garabonciás diák” szerzője egészen fiatal költő, mégis szinte az összes kifejezőeszközök birtokosa. Szembeszökő, mennyire gazdaságo­san él a szavakkal; mindenütt pon­tosan érzi a képek, hasonlatok funk­cionális szerepét és általában sikere­sen igazodik a versformákhoz. Am ezen a téren van még mit javulnia. A párbeszédek megfogalmazásában gyakran rím- és ritmuskényszert ér­zünk. Számos példát említhetnénk, de elégedjünk meg kettővel. „Akut- ágas”-ban így ír: „;.. bömböl a lány nagyon: — Anyám, szörnyű hír va­gyon.” Kétségtelen, hogy ezt a ré­gies igealakot a rímre váró sorvég adta a lány szájába. Máskor meg a névelőkről „feledkezik meg”. A „Sza­badságon” főhőse ezt kérdezi: „Most lépjek be téeszcsébe?” — pedig egy bizonyos, a faluban éppen megala­kuló szövetkezetről van szó. GALSAI PONGRÁC’ Hol művelődjünk, hol szórakozzunk? színház Kálmán Imre: Csárdáskirálynő. — Szelvénybérlet B). Este 7 órakor. MOZI Kossuth: Eltáncolt aranyak (fél 5. fél 7, fél 9 órakor.) Petőfi: Én és a nagyapám (fél 5, fél 7, fél 9 órakor.) Park: Én és a nagyapám (5, 7, 9 órakor.) Jószoroncsét (Pécsszabolcs): A Tru­badúr (4, 6 és 8 órakor) Kossuth (Mohács): Három testőr 6, 8 órakor.) ELŐADÁS A Munkácsy Mihály Szabadegye­tem irodalomtörténet tagozata ma délután 6 órakor a Jogi Egyetem I tantermében „Danté”-ről elő­adást tart. Előadó: dr. Kolta Ferenc. Vendéghallgatók számára a részvé­teli díj 2 forint. HANGVERSENY A B. M. határőrsége és a belső karhatalom központi zenekara decem bér 2-án este fél nyolc órai kezdet­tel hangversenyt ad a nagyközönség számára a Tiszti Klub színházter­mében (Kossuth Lajos u. 13.) Belépés díjtalan. A Pécsi Rádió műsora A Pécsi Rádió a 223.8 méteres hullámhosszon sugározza műsorát SZERDA 18.30: Szovjet népek dalaiból. 18.40: „Hol a Don csobog, onnan jöttek ők” — Csanády Imre, Fodor József, Juhász Ferenc és Szüdi György versei. 18.50: Az utolsó hónap első 10 nap- a — Horváth Gyula összeállítása. 19,00: Népszerű operettrészletek. Közreműködik: GyurKovics Mária. Zentai Anna. Ráthonyi Róbert és Udvard T;bor. 19.20: Hírek. 19.25: A Pécsi Rádió ifjúsági mű sora. — Szerkesztette Géczv József. I 19.40: Délszlávnyelvű műsor. | 20.00: Műsorzárás. SPORT E«y világcsúcs története 8326 méter ejtőernyő nélkül Idén augusztusba« bonyolították le Fran ciaországban a második ejtőernyőugró vi­lágbajnok ságot a Szovjetunió, Csehszlová­kia. Anglia. Olaszország, Jugoszláva* és az USA versenyzőinek részvételével. A versenyek előtt általában az volt a véle­mény. bogy a világbajnokságot a francia csapat nyeri meg. ííagy meglepetést kel­tett a nyugati szakkörökben, hogy az euyéná vi!ágihajnoioi cím a szovjet Ivan Fedcsi&kin birtokéba jutott, s a csapat­versenyben is a szovjet csapat (Iván Fed­és isik in, Pjo-tr Koszrinov. Fel'ksz Nejmark, VasaiHj Marjutkin. Valentyina Szeliveraz- tova) diadalmaskodott. Ezen a versenyen az ugrások technikai kivitele volt a dön­tő. Köztudomású azonban, hogy az úgyne­vezett késleltetett ugrásokban is. tehát az olyan ugrásokban, amelyeknél a sportoló csak a fáid közelében nyitja ki ejtőer­nyőjét és addig vszabaaon zuhan, a Szov. jctunió ejtőernyősei a lcgjobWk és ők tartják a világcsúcsok nagy többségét. Ez a cikk az éjszakai késleltetett ugrás világcsúcsának megszületéséről számol be. Az esti égc*n kkryúltak a csillagok. A több- motoros repülőgép nagy sebességgel vált el a földtőj. A felszállási sávot jelző lámpások fénye meswze mögötte maradt. • A gépben a kárpitozott ’karosszékbe süp­pedve kutyaprém ruhába öltözött fiatal nő ül. A ruha hátára és mellére ejtőernyőt szereltek. Valentyina Szeliversztova ez, a novosz-ibirazki repülőklmb versenyzője. a Szovjetunió egyik legkiválóbb ejtőernyős­nője. Tíziezer méter magasbő! akar mosrt ejtő­ernyős ugrást végrehajtani. A repülőtér fényei mind távolabb és tá­volabb hunyorognak. Most már osak apró fénycsokornak látszanák a vá?tele.n sötét­ségben. A repülőgép tovább emelkedik. Ezt arról is látni, hogy a Hőmérő már harminc fok hideget mutat, pedig odalent húsz fok me,log van. Szedi verszt óva felveszi az oxi­génálarcot. A motorok mind hangosabban és erőseb­ben dübörögnek. A gép lassan, de kitartóan emelkedik. A magasságmérő mutatói szerint a^gép már etérte a tízezer métert. A kinti hőmérséklet ötven fokra süllyedt. Itt a* ugrás ideje/ Valentyina felfgynjtja az ejtőernyőre sze­relt el ami ám púkat. A repülőgépen tartóz­kodó versenybíró jelt ad: ,,Ugrásra felké­szülni!'* Hosszúnak tűnnek az ugrás előtti utolsó pillanatok .. . Kinyitják a lyukat a gép aljún. Vezény­szó: „Ugrani!“ Mielőtt azonban kincre.na a gépből, Valentvina beidegzett mozdulattal megnvomjn a balkeze hátára erősített ver­senyóra gombját. Egy pillán tás lefelé. A gép alatt tízkilóm étere* mélység. Az égen és a földön is csilláitok fényiének, e«*.k a fentiek kékek, a lentiek sárgák. Jeges áradat őrjöngő vihara kapja el Va- lenytinát, pörgeti, forgatja, mint a punét. Ez a vihar a légcsavarok által felkavart légörvény. Néhány másodperc teJfk el. A zuhanás egyenletesebbé válik. Az ejfő“ ernyősnő karjait kinyújtva és lábaival egyensúlyozva megszüntette teste forgását. Nem messze maca fölött zöld é* vörös fényt lát: ez a repülőgép, fölötte pedig a csiila- i-íok pislákolnak. Ez azt mutatja, hogy Va­lentyina arccal lefelé, vagyis helytelenül esik. Ha még néhány másodpercig így ma­rad. a szennbeáramló levegő előbb lassan, aztán mind sebe-ebben forgatni, pörgetni kezdi az ejtőernyőst. Akkor pedig elveszti tájékozódását, az az érzéke támad, hogy valami szörnyű kínzószerszámmel kezéné' és lábánál fogva szét akarják tépni. Valentyina joibbkezét kiveti oldalra, bal­keze továbbra is teatéhez szorul. A ruganyos levegő, amely néhány pillanattal^ ezelőtt még könyörtelenül pörgette az ejtőernyőst. mo§t engedelmesen arccaíl lefelé fordítja. Most, mintha teljesen átlátszó óceán mélyén pislognának, tisztán látni 4 repülőtér távolig fényeit. Az ejtőernyősnő apró ingadozások­kal, de egyenletesen 200 kilóméteres órán-, kénti sebességgel zuhan a föld felé. . Valentyina mindem tudását, minden ta­pasztalatát arra használja fel. hogy «eg-; tartsa egyensúlyi helyzetét esés közben. Eí! pedig felhőn éjszakai égen nem kGinyo dolog. Ahhoz, hogy világcsúcsot állítson fel,» nemcsak végre kell hajtania a késleltetett ugrást, hanem szépen, tisztán is kell elvé­geznie. Az ejtőernyősnő ruházatához léj- súlyroérőket erősítettek, ezek önműködően jegyzik fel távolságát a repülőgéptől, a sza­badesés közben megtett távot és a szabad­esés jellemzőit, tisztaságát. Ha Valentyin* esés közben azabálytalannl, vágyás forogva: jut közelebb a lömhöz, a barogranmn tisz­tán kimutatja. Folytatódik a mrhauás n felhőben. Va­lentyina a másodpercmutatóra pillant. Ej- .nye, mint/ha állva maradt volna a 30-ns szá­mon. Szclivefsztova kissé ösezehunyorítja szemét, jobban megnézi. Nem. mégis mozog a mutató. Minden rendben van. Milyen ne-, hezen múlnak a másodpercek a felhőben! Már szeretne m:nél hamarabb kikerülni eb­ből a hideg ködből és meglátni a földet. Egyszerre mintha takarót rántottak vo’na le a fejéről. Valentyina megpillantja a földi villanyfényeket. Valahogy az az érzései mintha állandóan mozognának, a láthatár mögé 8-iklaná.nak ezek a fények. Sok fény. pont létezik. Tájékozódni kell, hogy meg­találja a célt. No lám. itt vannak a repülő­tér fényei. A ' késleltetett ugrásnál ninrg szükség pontos földretérésre, do azért jó lenne, ha az ő kedvéért gyújtott fényjelek­hez rni-nól közelebb érne lömet. Már várják sport-társai. Újabb tenyérmozduiat és a test vízszintes fordulatot tesz. A fények most pontossá Szeli versz tova előtt látszanak. Valentyina azonban továbbra is függő legesen esik és messze oldalt érne földet. De szabadesés közben vitorlázni is lehet. Szelhversztova széttárja és könyökben behajlítja karjait. Alig fejezi be ezt a mozdulatot, feje már engedelmesen alább kerül, teste fer­dén helyezkedik el a levegőben. Most úpy csúszik lefelé a ruganyos levegő rétegen, mint valami havas lejtőn. A levegő fokozatosan melegszik. Mind kö­zelebb és közelebb * föld. Miiven r«nek dolog, horiy a levegő urának éretheti magát! Most már tésztán látja a jelzőtüzekeL ál idő is végére jár: a másodpercmutató már, az utolsó, a harmadik kört kezdte meg. 155 másodpercig tartott a szabadesés. Ideje kinyitni az ejtőernyőt. Egy ráwtás a gyűrűn és feje fölött harsány c»alt(\íá»d kinyílik « selyem kupola. Már itt is * föld. Szelivenuztor« még ki sem szabadítja magát az ejtőernyőből, már­is tucatnyi kéz nyúl feléje, ölelgetik, gra- találnak neki. A bírák óvatosa? veszik le * ’.«pecsételt barográfokat. V«lentyin,a S Zeb- versztova repülésének néma tanúit a Nem­zetközi Repülő Szövetséghez küldik l>a * világcsúcs bizonyítékaiként. P. Sztorcsienko, a sport érdemes mestere. Ma megkezdődik az MTSB «portpedagógiai előadássorozata Al első előadást az anatómiai intőiét adótermében (Dischko Győző n. 5.) tartják Dr. Flerkó Béla: A sporttevékenység ana­tómiai kérdéseiről tart előadást. Az MTSB közli a sportpedagógini előadássorozatra Je­lentkezőkkel, hogy a belépőjegyeket a kel.'“ színen az előadás előtt vehetik át. HÍREK SZERDA, DECEMBER 1 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK: l. sz. gyógyszertár, Széchenyi tér 2. Tel.: 17-85. 8. sz. gyógyszertár, Kos­suth Lajos u. 81. Te).: 23-94. 12. sz. gyógyszertár, Doktor Sándor utca 47. sz. Telefon: 13-53. — NÉVNAP: Elza. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: — Várható időjárás szerda estig: erősen felhős idő, többheiyen kisebb eső. Helyenként köd, mérsékelt, időn­ként élénkebb délkeleti szél. Az enyheség tovább tart. Várható leg­alacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: nulla—plusz 3, legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 6—9, egy-két helyen kilenc fok felett. A fűtés alapjául szolgáló várható középhó- mérséklet négy—kilenc fok között. — Halálozás, özv. Kalotai Ut- vánné Bujdosó Erzsébet temetése csütörtökön 3 órakor. — I őczy Ferenc temetése zzerdén fél 4 órakor lesz. PERFEKT rádió szakembert felveszünk. Pécsi Állami Áruház. A PÉCSI Erdészet kocsisokat vesz fel. Ér­deklődni lehet Nagy Jenő u. 32. SZAKMAILAG jól képzett főszakácsot ke résünk, aki nagy létszámra főző konyha ve­zetését el tudja látni. Jelentkezés Komlón, E. M. 49. sz. Építőipari Vállalat Komló, Be. rek utca 301. sz. ép. ELC.SE ReLNÉ!d villányi egyszoba kony- hás mellékhelyiségből álló lakásomat ha­sonló pécsiért, Kuruczné, Pécs, Nagy Jenő tr. 26. ELADÓ szekrény és égy. Sallai u. 52. sz. alatt. UJ, modern, sötét háló eladó.. Vjprosüov u. 27. (Vámhúz.) UJ, d óiZifnrc fényezett, kisipari hálószoba bútor eladó. Alsómalom u. 2. EGYSZEMÉLYES rekaimié és férfi télika­bát eladó. Anna u. 4. Littke. ELVESZETT 2ó ún este Sönryár, Makár. Szigeti u. környékén egy kézikocsi barnára festve, vas kerékkel. Megtaláló adja le. Kertváros. Gárdonyi u. S-ba. ELADÓ négy deszkabódé 4 méteres ge­rendák. Bálicsi út 4/2. darálóba. FÉL MÍrsetrtés eladó. lánc m. 4. Fényképezőgép ©ladó! „Moszkva** film««. Beltike normál filmes 850-ért, Rex doboza» 15á.—i forintért. Kowut>h L. «. 43. em. HÁROM darab 3 hónapos malac elveszett. Nyomravezető értesítse Esker Ferencet. P Borbál a-telep. HOHNER 130 basszusom tangóharmónik» eladó. Kárász-Köblény vasútállomás. KIS fekete asztalitűzhely és szobakályb* eladó. Vorosilov u. 4<5. S&abóék. RÉKÁM 1É eladő. Pécz, Petőfi u. 54. B­em. 3. HIZOTTSERTÉS eladó. Vas Gereben n. 57. Halápi. TAMÁS Kálmán motoros fafűróstelő tel®4 fonszáma: 39-91. György u. 6. FOGSORÁT soronkívül megjavít«*0. Vajda L. fogtechnikus, Mártirofc u. 7. MINDENFÉLE használt bútort teszek és eladok. Nagy l.ajos u. 3. A Baranya Megyei Mezőgazdasági Gép* javító Vállalat Pécs, Nagy Jenő utca 30.. fel­vesz erős és gyenge áramú szerelésben J*1' tas villanyszerelőt és lakatos szakmunkáso­kat. TÉLI ALMA termesztésben gyakorlattá^ rendelkező szakmunkást alkalmaznánk *­kát. hold termő gyümölcsösbe munkavezető. nek. A gyümölcsösben lakás van. Mohács^ szigeti Állami Gazdaság, Posta. Nagyba" racska. HASZNÁLT rádiót veszek, eladok, becse­rélek. NóprácMót világvevőre alakítok, hang- erősítő, rádió, rez.só, vasaló, töltőtoll tását vállalom. Horgas rádiós Pécs. u. 1. Telefon: 26-B2. PÉCSI kétszoba-konyhás lakáso­mat elcserélném hasonló mohácsié-^ Címeket 1000-es számon a kiadóba kérek. DÜNANTÜL1 NAPLÓ • Magyar Dolgozók Pártja Baranya megyei Bizottságának tapji Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: GABR1 MIHAL? Szerkesztőség és kiadóhivatal: ­Pécs, József Attila u 11 fel.: |5 32, 15-*5* Előfizetési díj: havi ti.— forint Barnnynmegyei Szikra Nyomd« Pécs. Munkácsy Mihálv utca tO *t. Telefon 20-27 Nyomdáén telel. Melle* Reiaő

Next

/
Thumbnails
Contents