Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-07 / 290. szám

Nem (űrjük NyHgaí«Ncmeíors*á;:g új raffelffegy vérzését! >f Deg-ré Alajos a pécsi Állam- és Jogtudományi Egyetem Jogtörténeti Tanszékének adjunktí asa Két világháború pusztítását éltem végig. Az első világháború lezajlása­kor még gyerek voltam, de arra élénken emlékszem, hogy hány roko­nom és ismerősöm nem tért vissza. A másoífck világháború már sokkal személyesebb tragédiákat okozott. Ingóságaim, lakásom elpusztult. Gyermekeimet Budapest ostroma alatt az éhhalál fenyegette. Most négy gyermekem van. Az egyik már egyetemi hallgató ,a legkisebb öt esz­tendős. Érzem azt, hogy a jövőnek dol­gozom, mert amiért én küzdők, az én gyermekeimnek is előnyére szolgál. Bizonyos mértékig gyermekeimnek érzem a hallgatóimat is. Bennük lá­tom a jövő reménységét. Minden erőmmel azon vagyok, hogy belőlük hasznos és boldogulni tudó jogászo­kat neveljek. Nekem is vannak tudományos ter­veim. Jogtörténész vagyok. A feudá­lis jognak eddig teljesen ismeretlen területét „A jobbágyság magánjoga­it“ tanulmányozom és dolgozom fel. Ebből egy két részlet már elkészült, de hogy ezt áttekinthetően össze tud­jam foglalni, legalább 10 évi szorgos kutatómunkára van szükség. Erre a kutatómunkára a jelenlegi munkakö­röm a legteljesebb lehetőséget bizto­sítja. Ha folytatni tudom a munká­mat, néhány évi kemény munka után komoly eredményeket tudok produkálni. Tudom mit jelent a háború. Min­den nevelési és tudományos tervem teljes csődjét, családom szétszórását. Az én annyira szeretett munkater­vem rettenetes fenyegetését látom a párizsi és brüsszeli szerződésekben, amelyek a német imperializmus fel­fegyverzését kívánják elérni. Most tértem haza a Jogtudományi Kongresszusról, ahol alkalmam volt a népi demokráciák jogászaival érintkezni és tisztában vagyok azzal, hogy a német nép többsége ép úgy a békét kívánja-';,, mint mi. És sok esetben még a i-Aproblémáik is hason' lóak a jog és;1“/ törtértelem tudomá­nyos prohlém£aI’inkhoz. Nem a német néptől félek,;k" mert tudom, hogy ők "W] Kántor István kőműves is békét akaiyr-nak. A békés együttmű ködésre velrjúk is lehetőséget látok, de a bonni ks^ormány azt a német im perializmust;1" érvényesíti, amelyik 1914-ben és‘ \ 1939-ben lángbaborította a világot. Nagy orr immel olvastam a moszkvai konferenci a deklarációját, amely hi tét tesz £ £urópa összes államai hé kés egyik kt tm űködésónek lehetősége mellett é,'% olyan erőt mutat, amely meggondolásra fogja késztetni az új háborúra 25 készülődőket. Meg vayjgyok győződve arról, hogy­ha Európái népei, így mi magyarok is, nem cusak a politikusok, maguk a dolgozók tMs, teljes erővel támogatják a moszkvai deklarációt ez meg fogja akadályozom a háború kirobbantását és békés ülepítő munkánkat biztosítja Balogh1 József patacsi ötholdas dolgozó paraszt 1> endszetresen olvasom az újságot, így hát tudom, ml történik a nagyvilágban. Az utóbbi időben egyre nagyobb nyugtalansággal töltött el a njuigati nagyhatalmak háborús készülődése, — pontosabban a nyugatnémet felfegyverzés. Bár nem valljuk azt az el_ vet „Ha békét akarsz, készülj a háborúra'', de az egy­re fenyegetőbb események sodrának tétlen szemlélése nyilvánvalóan, vétkes könnyelműség lenne. Adenauerék háborús készülődésükben sorra felele­venítik a hitleri hagyatékokat. Ahogy egykor a Führer, úgy akarja most Adenauer betiltani Németország Korarhu nista Pártját. A bonni öreg róka és nyugati barátainak célja világos: félreállítani és elnémítani azokat, akik a nyugatnémet felfegyverzés ellen emelik fel tiltakozó szavukat. Az elnémítottak helyébe azonban ezrek és milliók lépnek. Ezért örülök a moszkvai dekl aráéi ón ak és tar­tom igen nagy jelentőségűnek. Számomra is fontosnak tartom a deklarációt, mert még nem felejtettem el. hogy 1922-ben rendőri fel­ügyelet alatt voltam, mivel részt vettem a tízhetes rác­városi téglagyári sztrájkban, hogy 1923-ban kizárt a kartel a mimikámból és félévre kitiltottak Pécsről — és még sorolhatnám ... Ehelyett azonban inkább azt mondom, dolgozni, építeni akarok. Házakat, amelyek békés ottiho-nokat nyújtanak, fiataljainknak, akik szín. lén jó munkával törekedjenek a megszerzett szabadság és békés élet megvédésére. A z utóbbi hetekben lg ;en sokat hallottam a rá- ** dióban és olvastam az újságokban, hogy az amerikaiak és a szövetségeseik újból fegyvert akarnak adni a német nácik kezébe. f< Egy újabb háborút akar­nak kirobbantana, amellyel1' természetes a mi békés életünket akarják felforgatm: i. Amikor ezeket hallom a rádióból és olvasom az újságokban, akaratlanul is visszaemlékszem a nemrég leizajlott gyilkos háborúra. Igaz, én nem szenvedtem fj annyit, mint azok, aki­ket odalkényszerítettek vagy fkaikat, testvéreiket veszí­tették. de jól emlékszem arra ka napra, amikor fent a szérzőkuti dűlőben éppen az ésn szőlőm mellett is ott meredeztek a német ágyuk varosunkra, Pécsre. Ha azoknak idejük lett volna lőni1 Pécset, akkor rengeteg lett volna az áldozatok száma.' Én nem felejtettem el azokat a borzalmas napo­kat és azt hiszem senki sem, akii látta, aki benne volt. Most újból ezt hallom, ezt olvasom a7. újságokban. — Ilyenkor mindig arra kell gondolnom, hogy nekem is van egy Ms unokám, aki most jkezdte el az iskolát, neki már szebb életet akarok. Nei^i szeretném, ha őneki is ilyen rosszaikra kellene visszaemlékeznie. örömmel hallgattam a rádióból a moszkvai érte­kezlet békehatározatát, ahol mi, magyarok is hallattuk békeakaratunkat. Aláírásunkkal tettünk bizonyságot arról, hogy tiltakozunk a nyugatnémet újrafelfagyver- zés ellen! A moszkvai értekezlet a mi gondolatainkat fejezte ki. Arra adott választ, amitől mi, békeszerető I emberek olyan sokat beszélünk. Terror és megfélemlítés jegyében sújtottak te a nyugatberlini választások Berlin (MTI): Nyugat-Berlinben vasárnap választották meg az új vá_ rosi képviselőtestület tagjait. A vá­lasztások, akárcsak a hetek óta foly­tatott választási ejőkészületek, az uralmon lévő pártok és reakciós ha­tóságok terrorakciói és brutális túl_ kapásai jegyében zajlottak le. A nyugatiberlini rendőrség a vá­lasztási előkészületek során és a vá­lasztás napján Németország Szocia­lista Egységpártjának 2041 agitátoré’ letartóztatta. A nyugatberlini temp_ lomokban Németország Szocialista Egységpártja ellen uszították a hí­vőket. A választások befejezése után a szavazatok összeszámlálásának aktu­sából a legtöbb választóhelyiségből kizárták Németország Szocialista Egységpártjának megbízott ellen­őreit. A Neues Deutschland hétfői kiadá_ séban kiemeli: A béke és a német egység ellen­felei elismerték, hogy a Németország Szocialista Egységpártja által a vá­lasztások előtt 'felvetett kérdések megvitatása komolyan veszélyeztette politikai hadállásaikat. Ezért példát­lan terrorral válaszoltak Németor­szág Szocialista Egységpártjának vá- 'asztási programjára. A nyugatber­lini választások nem voltak szabad választások. A csalárd választótörvény értelmé­ben csak azok a pártok jutnak man, dátumhoz, amelyekre a leadott sza­vazatok több, mint 5 százaléka esett. Az új nyugatberlini városi parla­mentben ennek megfelelően a man­dátumok a következőképpen oszla­nak meg: Szociáldemokrata Párt 64, Keresztény Demokrata Unió 44, Sza­bad Demokrata Párt 19. A Szociáldemokrata Párt tehát ab­szolút többséggel rendelkezik a kép­viselőtestületben. Otto Suhr, a párt főpolgármester, jelöltje, a választás után kijelentet­te, hogy a Szociáldemokrata Párt, abszolút többsége ellenére, a Ke­resztény Demokrata Unióval szövet­kezve, koalíciós szenátust kíván Nyu. gat-Berlin élére állítani. Tito elfogadta Nasszer meghívását (MTI) A beigriídi rádió jelentette, hogy Nasszer egyiptomi miniszter- elnök meghívta Joszip Broz Tito ju. goszláv államelnököt. Tito a meghí­vást elfogadta és indiai—hurmai út­ja után Egyiptomba látogat. Földrengés Trinidad szigetén (MTI) Rádiójelentések szerint a Venezulával szomszédos Trinidad szigetét heves földrengés 'rázta meg. Az anyagi kárt a brit fennhatóság ■Jlatt lévé szigeten tetemesre becsü­lök. Hegérkezett Giasgowba a magyar labdarúgó válogatott Glasgow: Az MTI kiküldött mun­katársa jelenti: Az év utolsó nemzetközi mérkő­zésére szombaton este elutazott ma­gyar labdarúgóválogatott vasárnap ä késő esti órákban megérkezett Gias­gowba. A játékosokat a megérkezés után a fotóriporterek vették „ostrom*' alá. Hivatalosan George Graham, a Skót Labdarúgó Szövetség elnöke üdvö­zölte a magyar sportküldöttséget, amely a fogadtatás után szálláshe­lyére, a Central Hotelbe ment. Megtörtént a magyar labdarúgó­válogatott végleges összeállítása. — Eszerint szerdán délután — magyar idő szerint negyed négy órakor — a Hampden parkban sorrakerülő má­sodik skót—magyar mérkőzésen eb­ben az összeállításban kezd a ma­gyar tizenegy: Faragó — Buzánszky, Lóránt, Lan­tos, — Bozsik, Szojka, — Sándor, Kocsis, Hidegkúti, Puskás, Fenyvesi. BARANYA DRÁMAI NAPJAI. A napokban e közlemény írója Pécs felszabadulásának katonai összefoglalását ismer­tette a Dunántúli Napló hasáb­jaim Azóta számosán fordul­tak hozzá, hogy e napok ese­ményeiről bővebb ismertetést adjon. E kérelmeknek tesz ele­get a megjelent közlés alábbi, mostmár egész Baranyára vo­natkozó kiegészítésével. A november 29-ét megelőző egy hét a több irányiból érkező ellen­tétes intézkedések zűrzavarában telt el. Ennek számokban alig megadható anyagi kára származott az állami ér­tékek gazdátlanná válása, széthullá­sa nyomán. Az utolsó napokban a kiürítésnek egész Baranyában oly tumultuózus jelenségei voltak, amelyeket csak a küszöbön álló történelmi változással lőhetett magyarázni. Mogyoróssy had műveleti kormánybiztos jelentései feltárják azt a baranyai helyzetet! amelyre már november 20-án a ka- tasztróíális jelzőt lehetett alkalmaz­ni. A szovjet haderők bácskai koncent rációja arra sürgetett, hogy legalább Dél-Baranya kiürítését hajthassák végre. A megye északi részét ideig- órálg a Mecsek vonulattal védeni véltek. A déli területekről több tíz­ezernyi patás-jószágot indítottak el. Fele útközben elpusztult, vagy soha nem látott tömeg vágás okban enyé­szett el. (Csak Pécs környékén öt- száznyi már járni nem tudó tehén pusztult el.) A kiürítés csődjét siettette a szál­lítóeszközök hiánya. Igv például a katoniaözállítá&i osztály jelentette, hogy napi 160 üres vagont tud biz­tosítani, de ebből a hatósági kiürí­tés csak 20—25 vagont kapott. Tehe­tetlenségében a hadműveleti kor­mánybiztos még a november 25-i bi­zalmas belügyi értekezletre is táv­iratozott segítségért, de Budapestről semmit sem lehetett tenné, hiszen ott arra sem volt idő, hogy a táviratok tömegét elolvassák. A német kato­naság bizonyos mennyiségű gabo­nát akart elszállítani Baranyából, de nem tudott, mert szállítóeszközök nem álltak rendelkezésére. így pél­dául egyedül a főherceglaki urada- - lomból hatezer vagon gabona, amely a háborús események alatt gazdát­lanná vált, elszállitását tervezték. A fojtogató helyzetben november 23-án Ujpetrére a német hadsereg­parancsnokság bizalmas megbeszé­lést hívott össze, amelyen Pécsről résztvett Ivády főispán és a kerületi parancsnok. A német tábornok nyíl­tan közölte, hogy Kiskőszegnél a katonai helyzet válságos és katonai segítséget kért a várt német erősí­tés beérkezéséig. A pécsi kerületi parancsnok (e tisztséget nem Molnár László töltötte be, aki vezérkari fő­nöki teendőket végzett már) közölte, hogy ő csak az 500 főből álló úgy­nevezett Mecsek zászlóaljat adhatná át, ha erre a honvédelmi miniszter engedélyt ad. Ivády főispán arról biz tositotta az újpetrei értekezletet, hogy ezerfőnyi pártszolgálatost össze tudnak gyűjteni. E felajánlást a né­met tábornok csak karhatalmi szol­gálatra fogadta el, mert a kiképzet­ten emberek harci értékét helyesen mérlegelte. Ekkor Beremendre 300 főnyi somogyi fegyveres pártszolgá­latos érkezett, beavatkozásra készen. Sorsukról többet nem tudunk. November 26-án éjjel a ke­rületi parancsnok Nádor szállóbeli lakására küldöttség érkezett azzal a hírrel, hogy az orosz haderő Szeder­kényinél, Pécstől 23 kilométerre, elő­retört s Pécs várost„ azonnal ki kell üríteni. Egy óra múlva a megyehá­záról távbeszélőn felhívták az összes baranyai főszolgabírókat, polgármes tereket s közölték a hadihelyzetet, valamint azt. hogy a megye anyagi és személyi kiürítését még az éjjel meg kell kezdeni. Erre az elsődleges gyors kiürítésre 353 vagon lett volna szükséges, azonban a katonai szállí- tásvezetők jelentése szerint miindösz- sze 36 vagon állott rendelkezésül. A pánikszerű órákban a hadműve­leti és katonai közigazgatás kiüríté­si tervét megbénította a MÁV sze­mélyzetének magatartása. A kerületi parancsnok megállapította a pálya­udvar szaibotálását. A fűtőházi mun­kások nem jelentek meg munkahe­lyükön s az állomásfőnök ezt titkol­ni igyekezett. A mozdonyvezetők egy része egyszerűen eltűnt s az állomás- főnökség semmit sem tett az előveze­tésükre, ami miatt a kerületi pa. rancsmok rendőrség kíséretében meg­jelent a pécsi főpályaudvaron s fele- iősségrevonta a vezetőséget. A vi- szontérveléseloből nyilvánvalóan meg állapították a pécsi főpályaudvar 1 nyílt szabotálását. Jellemző, hogy a megjelent rendőrség már karhatalmi akciót sem tudott végrehajtani. Ren­geteg üres vagon állott a síneken, azonban a rend teljesen felbomlott. Az állomásifőnök nem adott felvilá­gosítást a legcsekélyebb .ügyben sem, ezért őt személy szejyft feijeten tették Endre László orgágos hadmű­veleti vezetőnek. November 27-én este 10 órakor Kálmán altábornagy, közölte a kato­nai s polgári .üetékesekkel, hogy a város lövetésemár hétfőn éjjel meg­kezdődhet, a catonai vezetőség tehát hagyja el a i^rost (Ez órában adták át az összes katonai és hatósági ve­zetés megszűnte után a város irányí­tását e sor(k írójának.) Ez éjszakán egy pillanatig újból felmerült a vá­ros teljes kiürítésének gondolata. Ezt a tervet megvalósítani azonban Molnár Lázló és Kálmán táborno­kok nem engedték. (Előbbi tábornok e kérdésre e sorok írójával kétszer tárgyalt.) A kiürítési kormánybiztos a végre lem hajtott teljes kiürítés­ről a beligyminisztériumnak többek között a következőket jelentette: — „ ... a ptlgári lakosság elszállításá­ról gondtskodmi nem tudtunk és az igaz, hog- november végén gyalog­menetbei asszonyokkal és gyerekek­kel igen nagy dolog útrakelni a mi rendezet&n és szervezetlen viszo­nyaink nellett, mert bizony, amint azt késöb saját magunk is tapasz­taltuk, lm étkezésről, sem elhelye­zésről gndoskodás nem történt”. A novembr 27-i éjjel újból felmerült teljes kúrítés ellen állást foglaló fent em.tett két tábornok a város polgársáa védelmében kitartott a felsőbb lémet parancsnokság előtt is. A hajna. órákban a német vezető­ség e kérésben érdektelenséget mu­tatott. Menár László a százezerfőnyi pécsi kirozdítását katasztrófának minősítettt (E sorok írójának ezzel kapcsolatoskérelmét már november 26-án hajnsí órákban továbbította a német paratsnokság felé.) Ezt alá­támasztotta k a vélemény is, hogy a helyén marat, lakosság az érkező orosz seregbei is a megnyugvás ér­zését kelti. A novembe 27-én éjjel telefonon tovább.ott kiürítési riadó (mely időben egy eesett az általános riadókésxüiíséggel) csak pánikot kel­tett, A kiürítésre parancs jött, de Szállítóeszköz nem. Sokan arra a hír­re, hogy Pécs már körül van kerítve, kocsin, indultak nyugat felé. A hely­zet súlyosságára mutatott, hogy a visszavonuló német egységek is a közvetlen nyugati utakat használták s már nem is térték rá a nagyobb községek felé vezető (Siklós) joibb- minőségü utakra. A hadműveleti kormánybiztos ál­landó mozgásiban szerzett tapaszta­latai alapján meglepődéssel jelentette hogy Baranyában „ ... néhány gya­logos menekülttel találkoztunk, to­vábbá igen kevés saját csapatunk volt itt harcban.'’ (E sorok írója a csoportosan visszavonuló utolsó ma­gyar osztaggal kedden este a Petre­zselyem utcában találkozott. A harc­ban legutoljára sebesülttel pedig éj­jel egy órakor az Uránia mozgó előtt. Ezek szerint már csak német részek folytattak visszavonuló harcot.) A város körüli közlekedési kört november 28-án reggel a német tá­bori csendőrség teljesen lezárta. Ezt annyira szigorúan vették, hogy ma­gával a hadműveleti kormánybiztos­sal a következő eset történt. November 27-én megtudta a hadműveleti kormánybiztos, hogy a pécsi Bőrgyárban 70 vagon kész bőr­anyag, cipő, csizma van a raktárak­ban. Mivel november 28-án Kapos­váron hallották, hogy Pécset még nem foglalták el az oroszok, Kapos­várról a szükséges írásbeli hadmű­veleti megbízással teherautókkal Pécsre jöttek, hogy a Bőrgyárból elvigyenek anyagot. De csak a Szi­geti vámig jutottak, mert a német tábori csendőrség nem engedte be őket a városba. A tiltakozásra a tá­bori csendőrség azt válaszolta, hogy Pécs mér ostromlott város s csak harcba vezényelt katonai alakulato­kat engednek át. Ekkor ugyanis 3—i kilométer sugarú körben a város ke­leti s déli határában folyt a harc a városért. A pécsi események november 28- ról 29-re oly gyorsasággal következtek be, a jelenségek annyira a véghez közeledést mutatták, hogy Kaposvár védelme szóba sem jöhetett s a ka­tonai és polgári kiürítést mór novem­ber 30-án este ott is végrehajtották. De Marcaliban is csak két napig maradtak, mert Sümegre, innen pe­dig Zaiaszentgrótra távozott a had­műveleti kormánybiztosság és a ka­tonai közigazgatás minden szerve. A /enfieA&en ismertetett határ­talan bizonytalanságot növelték a súlyos hatásköri súrlódások. Erre Baranyában inkább a kiürítés kérdé­sében voltak jelenségek, amennyi­ben a szállítóeszközök jobb arányát a katonai hatóságok biztosítani tud­ták maguknak. Másutt azonban egész érthetetlen események voltak, ame­lyekről eddig a közvéleménynek nincs tudomása. Szomorú érdekes­ség kedvéért megemlítjük a Marca- libán december 2-án történteket, ami nem baranyai vonatkozású, de e napokra fontos dokumentum. A Széchenyi kastélyban elhelye­zett katonai hadikórház járni tudó katona betegeit a kemény télben felső kabát nélkül szélnek eresztet­ték. Abban a városban, ahol hét zsú­folt katonai anyagraktár volt s ahon­nan már semmit sem tudtak elszál- _ lítani, mert előző nap kapott érte­sítés szerint az orosz haderő gyor­san közeledik. Amikor a még visz- szamaradé betegeknek felső kabátot akartak kiosztani, egy félóra múlva a vezérkari főnökség letiltotta a ki­osztást. Ez ügyben a közkatonák előtt a törzstisztek, valamint a hadműve­leti biztosság között oly éles szóvál­tás folyt sértő szavak mellett, amit csak a zaklatott, pattanásig feszült helyzet magyarázhatott meg. Ezzel kapcsolatban jelentette a hadműve­letig kormánybiztos: „Ezen rosszindu­latú és a katonai, valamint polgári közigazgatási szervek közötti jó vi­szonyt megakadályozó eljárás ellen panaszt emelek, stb .. A kiürítésre tervezett s megmoz­gatott gazdasági értékek 50%-a el­pusztult,' használhatatlanná vált IgF például a nyugatra szállított teli«5 pécsi tüzoltófelszerelás, amelynek modernségére a pécsiek teljes iosaal büszkék lehettek, egyetlen légii«*'' madás nyomán az osztrák határ kö­zelében elpusztult egyetlen óra alatt’ De így járt az otthonából kimozdí­tottak nagyrésze is. Didergő kiskabátos sebesült ma­gyar katonák s mellettük telt raktá­rak. Tántorgó ezrek a puszta mező­kön s sokezernyi vagon pusztuló S3' bona. Ez volt e széthulló november- decemberi nafSok kisértete a Dunán­túlon. Dr. Vörös Márton

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents