Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-31 / 310. szám
tut ÜECEMBER *1 N A P C ö a Új év Az év As Ar «tötete fciiaAM értekrale- uafet Sobjx Koosuth-ekna líra Özeméből sc éjszakai harmadban aioicoiú bányászok. Illés Károly elv- Nn, a Özem vwjetője, az elmúlt évben végzett munkáról beszélt, arról, *»o«y a H-ea üzem te adóssággal kénytelen zárai az 54-ea esztendőt. Eőreiálhatólag 26 ezer tonnával termelnek keveset*) szenet, mánt ameny Byte a tervük előír. Mi okozta ezt a lemaradást, hogy keö a hibákat kijavítaini? — e kérdésről kezdődött a tanácskozás. A legsúlyosabb hiba *— az, bogy a terv teljesítésével elmaradtak — több tényezőül tevődik össze. Az fawn dolgozói űév- ben »74 folyóméter vágatot hajtottak ki, ami műszakonként átlag 16 centiméteres előrehaladást jelent. Ez nem szénben, hanem kőben dolgozóknál is igen alacsony teljesítménynek számit. A teljesítmény csökkenését befolyásolja az is, hogy ez üzem nem rendelkezett állandó munkásokkal. Egy év alatt 2040 új 1 dolgozói vettek fel s ezzel szemben eltávozott 1G17 bányász. Ezt súlyosbította még a sok igazolt s igazolatlan műszaíkrmrlasztás.. Tizenegy hónap, alatt 5057 igazolatlan műszak- nmlasztás volt. Hatalmas mennyiségű szenet jelent ez. Ha egy dolgozóra napi háircm csille szenet számítunk, az több, mint 90 ezer tonnát jelenít, több, mint háromszorosát az üzem jelenlegi adósé ágának. Ha az engedélyezett s a betegség miatt mulasztott közel 35 ezer műszakot vennénk alapul, hétszerese jönne ki ennek az összegnek. ökölbe szorul a kéz, indulat viharzik át az emberen, ezek hallatára; pedig még nincs vége a felsorolásnak. A kitermelt szénnek 5.8 százaléka pala volt, ami nem nevezhető a legrosszabb eredménynek. De van ennek másik oldala is. Az év elején 227 forintba került egy tonna szénnek a kitermelése. Októberben bebizonyították, hogy lehet olcsóbban is termelni. Az önköltség 176.08 forint volt. A következő hónapban ismét 203 forint fölé emelkedett. Mi okozta ezt? Több oka is van. A fafelhasználás hihetetlenül magas, a gépkihasználás 20—30 százalékos. — Ehhez még hozzá kell venni az igen alacsony fejtoljesítményeket, a gyakori baleseteket, az üzemzavarokat, a szervezetlen anyagellátást, és nem — új feladatok utolsó termelési értekezletén utoisóeoctran az üresosdlleellótást — melyeit mindennek lehet nevezni, csak ellátásnak nem. Ennyit a muíltróL Az üzemvezető beszélt a jövőről is. 1956 első negyedévében 101 százalékra akarják teljesíteni tervüket A palatartalmait 4.6 százalékra, az önköltséget 180 forintra akarják csők kenten!. Megszervezik a 100 méteres mozgalmat, kilenc fejtési csapatvezető és a sztahanovisták foglalkoznak majd az új bányászokkal, mindent elkövetnek a balesetek megelőzésére. A célkitűzés szép, s ha megvalósítják, — az üzemvezetőnek és a II.es üzem minden dolgozójának a becsületére válik. A termelési értekezlet felszólalásaiból te az derült ki, hogy a dolgozók szívesen támogatják as üzemvezetőséget a célkitűzések megvalósításában, hogy a felszabadulási versenyben ók is az élen akarnak járni, — elég volt a szégyenkezésből Honák Ferenc vájár Trungel Istvánt választotta verseny, társául, hogy bebizonyítsa: a fiatalokra is lehet támaszkodni. Jászka Emil vájár — aki itt kapta meg a „Kiváló dolgozó“ jelvényt — a IV. negyedévben edért 144.8 százalékos átlagteljesítménye alapján — megfogadta, hogy Szilas Adolf sztahá- novdsta vájárral versenyezve napi előirányzatát öt csillével teljesíti túl. Számtalan versenyfelhívás, csatla, kozás hangzik még el Trumgei, Bögre, Aranyos, Rudics, Tóth, Gerber, Donovál és a többi elvtárs ajkéról s szánté mindegyik végén ott van: csak az üzemvezetés biztosítsa a terv teljesítéshez a feltételeket. Az üzemvezető megígérte ezt s a bányászok hazainriultak, de mánd- agyikben maradt egy kds kétkedés, hogyan tudják egyik napról a másikra közel húsz vagonnal emelni a teljesítményüket, elég-e a lelkesedés, az ígéret. Hogy képesek a hibák felszámolására, azt tudták, de hogy hogyan kell csinálni és hogyan fogják a hibákat felszámolni, arra a termelési értekezlet sem adott határozott választ. Nézzük mégegyszer a tényeket, amelyek az értekezleten elhangzottak s amelyek megoldásra várnak. Elmaradtak a tervéetycgftéssri, mert nem volt elegendő munkahelyük. — Most sincs. Az előkészületek folynak, lesz új munkahely, de arra már égetően szükség van. Tartalékfejtés nincs s amíg nincs tartalék, nincs nyugodt munka sem. Jó lett volna erről is beszélni. Csökken* a tenneMfcenység, bizonyították a számadatok. Ebből akaratlanul te olyan következtetéseket vonhatnak Le, hogy csökkent „ bányászok munkalendülete. Pedig nem a munkalendület körűi vannak a bajok. A rossz mukaszervezés, az elavult munkamódszerekhez, * talics_ kához való visszatérés terén kall keresni a hiba gyökerét A gépkihasználás 20—30 százalékos s ugyanakkor a legnehezebb fizikai munká_ vad szállítják a szenet ( csodálkoznak, hogy alacsony a fejteljesft- mény. Erdfernes ezen te gondoJkaanL A műszakrautaRtás, a fcgyeűme- zettenség megszüntetés* után te oda kell tenni: hogyan, meet est várják a párt- és szakszervezet aktívádtól a bányászok és, hogy segíteni te fognak, azt bizonyítja Sebján János elv- társ felszólalása és vállalása, bogy a csapatukon megszüntetik az Igazolatlan műszakomulasztásoka* és betartják a meLegcsákányvéStást A termelési értekezletnek, melyen a jövő év feladatait tűzték ki, választ kellett volna adnia ezekre a kérdésekre. Az üzemvezetőtől ma már többet várnak a dolgozók, s többet vártak Illés elvtársiéi is a száraz számadatok felsorolásánál. Elvárják, hogy a munkaverseny szervezésében és irányításában Is részt- vegyen, hogy a jól dolgozókat a nyilvánosság előtt te megdicsérje, hogy egyes műszaki problémák megoldásához megkérdezze véleményüket, Igénybe vegye segítségüket Illés elvtárs fiatal üzemvezető és majd saját tapasztalatai fogják meggyőzni, hogy a közős munka, a közös harc az eredményesebb, hogy érdemes igénybevenni „ dolgozók segítségét, mert a saját munkáját Is meg_ könnyíti és eredményesebbé teszi. A komlót üzemekben a műszakiak és fizikaiak összefogására, közös harcára nagyobb szükség van, iránt valaha, mert ez a feltétele annak, hogy a jövő évben méltó versenytársai lehessenek az ország többi bányáinak. Mesteriabrl Gyula „Népünk érdekei teljesen azonosak Franciaország és más európai nemzetek érdekeivel*1 Nádas András elv társ előadása a nemzetközi helyzetről Szerdán délután pártnapot tartottak a Pécsi Porcelángyár kultúr■* otthonának nagytermében. Nádas András elvtárs, igazságügy miniszterhelyettes előadásában a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról beszélt, BEVEZETŐBEN röviden elemezte a második világháború befejezése óta történt eseményeket, a békemozgalom nagyszerű eredményeit. A becsületes, békét óhajtó emberek százmillióinak harca, egységes állásfoglalása mindenkor keresztül húzta az imperialisták számítását, egy új világháború ^robbantásának őrült tervét — Churchill, angol miniszterelnök egyik nyilatkozatában arról tudatta a világot — mondotta továbbiakban — bogy 6 még a második világháború befejezése előtt utasítást adott a hadsereg parancsnokának: a németektől zsákmányolt fegyvereket helyez» biztonságba, hogy adott a&a- kznmal felhasználhassák a Szovjetunió ellen. Ez a nyilatkozat azt bizonyítja, hogy az angolszászoknak a Szovjetunióval kötött szövetsége nem volt őszülte. Másrészt mutatja, hogy az imperialisták régóta foglalkoznak Nyugat-Németország militarizálásá- nak gondolatával A mai nemzetközi helyzet minden kétséget kizáróan ezt példázza. A nyugati hnperiatisták minden eszközt felhasználnak terveik megvalósítására. Hangzatos uniók, közös ségek álarca mögé rejtik háborús terveiket, nyűt és leplezett propagan dát folytatnak a népek megfélemlítésére. A nyugati kis országok egy részének kormányai keresztül hajszolták az Egyesült Államok sugalmazta gondolatokét, hozzájárultak a német militarizmus feltámasztásához s maguk is résztvesznok a háborús tömbökben. — Csak egyetlen nemzet „akadékoskodik" — mondotta — s ez a francia. Amikor nem sikerült a parlamentben ratifikálni az Európai Védelmi Közösség tervét, akkor ugyanez új kiadásban, de hasonló tartalommal látott napvilágot: a párizsi szerződésben. A francia nép tudja, hogy csak a gyerek neve változott és a kommunista párt vezetésével, az egész világ haladó erőinek demonstrációja mellett hősies harcot vív. Ezután arról beszélt, hogy a francia nép az elmúlt alig több mint fél évszázad alatt háromszor ismerte meg a német csizmát. A francia nem zet gazdaságának, kultúrájának pusz tító emlékei vannak erről. Franciaország minden rétege, póHtíkei meggyőződésre és társadalmi helyzetre való tekintet nélkül megmozdult, hogy felemelje szavát a háború ellen, a kollektív biztonság, a béke megszilárdítása mellett. A francia nép döntött az első szavazásnál és bármi legyen is a második szavazás eredménye, azután is a francia nép dönt. — Más dolog egy parlamentben elfogadni egy szerződést, — hangsúlyozta Nádas elvtárs — és újból más dolog azt a néppel végrehajtatni. A francia parlament képviselői érezték: ezt a felelősséget a korábbi szavazásnál. Az bizonyai, hogy egyetlen francia képviselő sem tudj* magát a nép és a történelem előtt igazolni, a hitleri haláltáborok szörnyetegeinek felfegyverzéséért, mert az ilyen állásfoglalásra sehol nem találnak semmiféle mentséget Az Egyesült Államok vezette Imperialista körök minden* elkövetnek, hogy a francia parle ment „igent" mondjon. A megfélemlítő nyilatkozatok, levelek garmadát zúdítják a képviselőkre, ügynökeik, a/, áruló szociáldemokraták a terv „békés“ céljairól papolnak. S e közben a politika boszorkánykonyháján főzik az újabb terveket, a pótmegoldásokat Nem szűnnek meg azon mesterkedni, hogy mindenképen megszerezzék a francia parlament hozzájárulását a nyugatnémet militarista hadsereg felfegyverzéséhez. — A MI NÉPÜNK érdekei teljesen azonosak Franciaország és más európai nemzetek érdekeivel. Az elmúlt évszázadok tanúsítják a német militarizmus szörnyűségeit hazánk leigázását szabadságunk lábbal!» po- sását. Ebből a tanulságból fakad a magyar nép egysége« tiltakozása, a békeharc fokozása. Mi azzal segítjük a francia hazafiak hősi küzdelmét hogy növeljük népgazdaságunk és védelmünk erejét. Igaz ügyért harcolunk, olyan ügyért, amely mindinkább hatalmasabb tömegeket állít mellénk. Nem kétséges, ha jól dolgozunk, akltor a Szovjetunió vezette békemozgalom további sikereket ér el feltétlenül biztosítjuk a végsó győzelmet. A hallgatók nagy tapasal fogadták Nádas András elvtárs értékes előadását Júniusi politika: több hús9 több tej9 több élelem A júniusi politika egyik leglényegesebb pontja, hogy emeljük, dolgozó népünk életszínvonalát Ennek a nagyszerű feladatnak a megvalósításához járulnak hozzá állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, mikor elkészítik az új esztendő terveit. Ennek a politikának a megvalósítását segíti elő minden terven felül adott sertés, minden darab bevetett föld és minden új üzemág. Nézzük meg, hogyan segíti elő a Sátorhelyi Állami Gazdaság, a lánycsóki Csillag termelőszövetkezet és a Babarci Állami Gazdaság egész népünk és saját dolgozóinak, valamint csoporttagjainak jólétét! Több sertést nevel Á íánycsóki tsz nagyobb a Babarci Állami Gazdaság területen termel ipari növényt Á llami gazdaságaink egyik legfontosabb feladatuknak tekintik, hogy a júniusi program alapján ellássák a lakosságot mindenből megfelelő árukészlettel. Ehhez a célkitűzésihez járulnak hozzá a Babarci Állami Gazdaság dolgozói és vezetői is, amikor megfelelő tenyészanyaggal látják el a környező termelőszövetkezeteket és kielégítik a lakosság sertéshús szükségletét. — Természetes, hogy a gazdaság vezetősége — okulva az idei példából — ismét figyelembe vette a sertéstenyésztést a jövő évi terv elkészítésénél, mint a gazdaság egyik legjövedelmezőbb pénzforrását. Idén, kétszáz anyakocát tartottak, aminek a szaporulata egy év alatt 2700 darab volt. Neveltek ezen kívül 40 előhasi kocát, 100 tenyészkoca süldőt, 760 két hónapon felüli tenyész koca süldőt és 840 darab két hónapon aluli tenyész koca malacot, valamint 23 kant és meghizlaltak 21 hí zót. Szép szárnak ezek, de még szebbek azok, amelyek megmutatják, hogy mennyit kaptak az idén összesen eladott 1536 vírus süldőikért, tenyészkocákért és hízottsertésekért. Bárhogyan is számoljuk ezt az összeget, nem kevesebb ez egymillió ötvenötezer négyszáz forintnál. Jövőre kétszáz tenyész- kocát szállítanak a termelőszövetkezetekbe, ötszáz virussüldőt és kétszáz hatvan darab 120 kilós hízósertést az állam részére adnak le és ezenkívül kétszáz süldőt pedig a szabadpiacon hoznak forgalomba. Hogy tervüket teljesíteni tudják, ezért jövőre 256 anyakocát fiaztat- nak, ezerhétszázharmincöt süldőt és kétszáz tenyész- kocát nevelnek és meghiz- lalnak 137 hízót. A lánycsóki Csillag ** termelőszövetkezet intézőbizottsága már elkészítette a jövő évi tervet. Míg idén 105 holdon termeltek szerződtetett növényeket, addig jövőre ezek nek a növényféleségeknek a területe eléri a 143 holdat. Mi késztette arra a termelőszövetkezetet, hogy 38 holddal megemelje a szerződött növények területét? Magyarázata egyszerű. Egyrészt azért, mert sok olyan növényt termelnek, mely után nem kel' beszolgáltatást teljesíteni, másrészt pedig azért, mert az állam busásan megfizeti az árát és ez nagymértékben hozzájárul az egy munkaegység re eső részesedés emeléséhez. Jövőre például 40 holdon termesztenek heteró- zisos kukoricát az idei 30 helyett. Ugyanakkor sok olyan növényre szerződtek, amit idén nem termel tek, mint például cikóriát, repcét és bíborherét. Mind egyik jól fizet. Hozzávetőleges számítások szerint a szerződött növények és a hízóba állítandó 62 sertés négy forinttal emeli a tagság pénzbeli jövedelmét munkaegységenként. Ez azt jelenti, hogy a tagok részesedése pénzben nem 16, hanem 20 forint lesz. Bár idén csak negyvenezer forint tiszta hasznot jelentett a 105 hold szerződött terület a termelőszövetkezetnek, ez nem riasztja vissza őket attól, hogy jövőre még nagyobb területen termeljenek. Az idei rosszabb termés magyarázata az, hogy a traktorosok nem készítettek jó magágyat. Ezt olyképpen kerülik el jövőre, hogy megkövetelték a traktorosoktól a minőségi munkát, ami nagymértékben elősegiti a magasabb termésátlagot ós így a jövedelmet is. Ismét üzembe helyezik a sátorhelyi sajt gyárat A Sátorhelyi Állami Gazdaság vezetői azt tart- ■**- ják, hogy nem gazda az, aki a nyers terményét a piacra viszi. Dolgozza fel saját maga és kész termékkel már sokkal könnyebb mit kezdeni és nagyobb jövedelemhez is juthat az ember. Ezért jövőre ismét üzembe helyezik a sajt- és vajgyárat. Itt dolgozzák fel majd a környező állami gazdaságok által ideszállított tejmennyiséget, így a bere- mendi. babarci. bólyi, bari, ormánypusztai és a sátorhelyi gazdaságokét. A tavával és fölözött tejjel megszaporodott sertésállományukat etetik. Nem tűrjük Nyugat-Németország űjrafelíégy vérzését! Pártnapon beszeltük meg a moszkvai értekezlet határozatait Mi, Qkorág dolgozó parasztjai, parasztasszonyai pártnapon beszéltük meg a moszkvai értekezlet határozatait. Ezzel a határozattal egyetértünk és egyemlbenként tiltakozunk a nyugat-német militaristák újrafel- fegyverzése ellen. Azzal támogatjuk a moszkvai értekezletet, hogy földjeinken többet termelünk a következő időben, állatállományunkat fejlesztjük és határidőre eleget teszünk az állam iránti köteLezettségeinknek. Iván János v. b. elnök Nem akarunk tűzfé: Á Pécsi Nemzeti Színház dolgozói felháborodva tiltakoznak a nyugatnémet újrafelf agyvérzés ellen. Nem alkarur% tűzfészket Európáiban! Művészi munkánkat dolgozó népünk Erősítjük országunkat Mi, zalátai dolgozó parasztok igen. jól emlékszünk még a 10 évvel ezelőtti időkre, amikor a hitleri SS* banditák és nyilasok nyomták el né. pünket. Éppen ezért minden erőnkkel tiltakozunk az ellen, hogy újabb borzalmasabb háborút zúdítsanak ránk, hogy megzavarják nyugodt, békés építő munkánkat Jobb terméssel akarjuk szfiárdíta- ni a békét erősíteni országunkat hogy eddigi eredményeink biztonság, ban legyenek, minden belső és külső ellenséggel szemben. Bíró Pál párttitkár zket Európában! boldogítására békében akarjuk tovább folytatni. A Pécsi Nemzeti Színház dolgozói. Új kezdeményezések a kaposszekcsői Táncsics tsz-ben A kaposszekcsői Táncsics termelőszövetkezet tagjai a helyi népfront-bizottság javaslatára elhatározták, hogy sertéshizlaldájuk hozamának egyrészét a helybeli lakosság ellátására fordítják. Eddig ugyanis a ka- posszekcsoieknek hét- közben a közeli Komlóra, vagy Dombóvárra kellett utazniok, ha húst akartai: vásárolni, most a termelőszövetkezet — tervezett elárusítóhelyén — hetenként két-három hízót ad el saját vágó- hídján levágott állataiból. Már hízik az erre a célra szánt első hízórészleg: huszonnégy nehéz zsírsertést értékesítenek így a közeljövőben. A tsz-tagok olyan rendszeres jövedelemhez jutnak ezzel, amellett, hogy a község igényeit kielégítik, amely a készpénzelőlegek fedezését biztosítja. — Ezenkívül a számítások szerint jövő évvégé’p az idei tíz forint helyett legalább húsz forint jut majd egy- egy munkaegységre, — csupán készpénzből. Ezt a jövedelmet növeli majd tovább a termelőcsoport növénytermelőinek a kezdeményezése. Alacsonyan fekvő, vizenyős földterületükön, ahol korábban úgyszólván semmi sem termett, 2 holdas kísérleti rizstermelő parcellát léte«!
