Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-28 / 307. szám

1954 DECEMBER 28 N'ÍPCO 3 Megindult as élet a ssentlőrinei gazdakörbenT IMa aa emberek megszoknak egy utcanevei és azt időközben íjjal cserélik fel, hosszú ideig a ré­ti elnevezés éi a közitudatban. Vaja- íogy így vtiit ez Szentlőríncen a ’azdakör otthon árai is. Pár évig kém működött a gazdakör, de ha az spületbesn valamilyen gyűlést tartot- ek, hozzá kellett tenni: (ra volt gaz- leköbben.“ így aztán minden szent- őrincd dolgozó paraszt tudta, hová teil mennie. Hosszú időn át így szokták meg. Persze nem csupán a .megszokásról'', az épület otthonias eUeigéről van szó, hanem a gazda- tőrről. Szerették ezt a családot, mely nég 1902-ben alakult. Amikor szer­kezetileg nem működött, altkor is ú-el járogafctak a parasztok a ,.gez- iakörbe“. Beszélgettek, szórakoztak seténként, vasárnapomként. A kormányprogram megjelenése utáni időben hánapról-hcm.apra gya- sapodptt a látogatók száma. Egyre .öbben jöttek össze a gazdakörben.“ fe Hazafias Népfront kongresszusa lián mind gyakrabban hallották, ol­vasták a szentlőrinciek, hogy meg­fakulnak a gazdakörök. Varga Fe­leire tanácselnökört sokan megkérdez ék: mikor lesz már nálunk is? — banyl Lajos bácsi is eíelől érdek­lődött nemrég. Igaz már idős ember, ie azért 6 is el akar járogatni oda. Nem kellett sokáig várakoznia. — Újjáalakult Szentlőrinoen is a gaz- lakör. Vezetőséget választottak, meg »szelték terveiket. Varga László .4 holdas dolgozó paraszt is tagja ett a vezetőségnek. S most olyan irömmel beszél az újjáalakulásról, nintlra otthonáról, családjáról, ter- néseredményeiről beszélne. Miért is enne másként, hiszen a gazdakör valóiban a második otthona. Szívesen jár oda nemcsak szórakozni, de ta­nulni is. „Az ember úgy érzi magát — mondja. — mintha hazamenne." Nem egyedül Varga László, hanem több, mint száz szentlőninci dolgozó paraszt vélekedik így. Dese Ferenc 8 holdes dolgozó paraszt túl van már a hatvanon. Most a gazdakör újjá­szervezésekor az elsők közt volt a segítésben. Nemcsak azért, mert 5 is ellátogat esténként a gazdakörbe, ha­nem azért is, mert több mént tíz évig 6 is vezetőségi tag volt. Saját tapasztalatából tudja, milyen hasz­nos ha egy falu parasztjai így ösz- s ’ artanak, segítenek egymásnak kö­zösen tanulnak. Esténként ötvem-hat- van ember népesíti be a nagyter­met. Mindennapos vendég itt Szabó Ádám párttitikár is. Hosszasan elbe­szélget a falu lakóival, tanácsokat ad, tanít, s ahol kell, segít. Csíki, Székely, Neméhyi elvtáreak a mező- gazdasági technikum tanárai is gyakran felkeresik eat a családot. |Vf iért járnak szívesen a szmt- lőrinciek a gazdakörbe? Mit csinálnak Itt? Változatos élet zajlik a nagy teremben. Egyik asztalnál sak kozmák, másutt vitatkoznak, újsá­got vagy könyvet olvasnak. Sok könyv van könyvtárában és a szent, lőrinciek szeretik a könyvet Többen felajánlották azt is, hogy az odahaza porosodó könyveikét beviszik a gaz­dakör könyvtárába. Hada olvassák minél többen. A tagsági díjakból is könyveket, újságokat, folyóiratokat vásárolnak. Gyakran rendeznek szakmai elő­adásokat. Csíki tanár elvtárs például az állattenyésztés egyes kérdéseiről, — boa-j árnövelés, takarmányozás — A szén minőségéről Válasz Harvun elvtárs nyílt levelére tartott előadást. Hetenként egy estén K gazda-estre gyűlnek össze a falu \ parasztjai. Beszélgetés formájában J » értekeznek egyes mezőgazdasági J Mi, akik a Pécsi Szénbányászati Trösztnél felelősek vagyunk a szén ^ szakkérdésekről, tennivalókról. Per- Aminőségéért, figyelemmel olvastuk a lap 9-i számában megjelent nyílt j sze ezen kívül sok mindenről szó J levelet, melyet a szénosztályozó' dolgozóihoz címezve Harvan József eiv- j esik: a napú politikáról, a fcüu életé, i társ, a Pécsi Bőrgyár tudósítója írt. é ről, terveikről Mert bizony sok i A hőéiből kitűnik az, hogy elmaradt tervének teljesítésével a Bőr-if szép terve van a falu népének: meg 7 ' ~ ' ' kell valósítani a népfront -foázatts ág , programját. Tavaszra strandfürdőt 1 építenek. Park ds lesz körülötte. — Természetesen ebiből a munkáiból a gazdakör tagjai sem mariadnak ki. ony sok 1 A levélből kitűnik az, hogy elmaradt tervének teljesítésével a Bőr- é nek. meg ^ gyár, mert a pécsi szénbányáktól olyan fűtőanyagot kapott, pl. decem-f -bizottság é her 2-án, hogy a. kazánokba feladott 155 mázsa szénből 125 mázsát of andfündőt f salakdombra dobtak ki, mint éghetetlen anyagot. Ülatte. —A .. . . . ---------.........; _ ... ,n* í. „A a h/írm/árriJlL f Ne m tudunk teljesen egyetérteni a nyílt levéllel. A bőrgyárnak kazántüzelési célra úgynevezett SSK szenet szállítunk, amely egy nyersr 'Zrfrr* rr ^Iporszénkeverék féleség, mely több-kevesebb mosói adalék hozzákevert-r dCuflturcsopontunk is lesz rövidesen)sével ^^1 forgalomba. A nyers szenek — így az SSK is — mindenJ mosói beavatkozás illetőleg előkészítés nélkül kerülnek a fogyasztóhoz, f Ez lehetőséget ad arra, hogy a minőségben esetleges hullámzások legye- f nek. Az azonban amit Harvan elvtárs említ, teljesen kizárt eset. Az-f ellenőreink naponta vizsgálják es r gondos és r mondja Horváth Pál, a népfront- bizottság elnöke, — a gazdakör, a DISZ, az MSZT és MNDSZ tagjai­ból szervezzük.“ Télen előadások, kultúrműsorok, filmvetítések tanít­ják, nevetik a szent lórin cieket. II osszú sorban lehetne sorolni mándszt, amit a szeMtüáráncá munkások, parasztok, értelmiségiek és kisiparosok közösen akarnak meg vaBósítand. Régebben másként voít még. Elkülönültek a falu különböző dolgozó rétegei. S hogy most már változott as élet, erről hű képe* nyújt az is, hogy a gazdakör helyiségében esténként együtt látni munkást, pa­rasztot, érteknisétí dolgozót és kis­iparost. A gazdakör megaűaktáásB óta, aho­gyan múlik ez Idő, úgy nő a gzeik- lőrinci dolgozó parasztok tettvágya, úgy gazdagodnak terveik. Ezeket meg is valósítják. Mindannyian egyet akarnak: többet tudná, többet ter­melni, vidámabban, jobban élni. Eb. ben nagy segítséget nyújt a gazda­kör is. O. J. iért állítom ezt Így, mert minőségi inyilvántartják a szén minőségét. Olyan SSK szén, amelyik „ , ^szakszerű tüzelés mellett S0 százalékát a salakdombra kell kidobni, még “ ■,egyáltalán nem hagyta el üzemünket. Véleményünk szerint a hiba a [bőrgyár Icazánjainak helytelen tüzelésében rejlik. í Szeretném felhívni a Bőrgyár illetékeseinek figyelmét, hogy panasz 1 ^esetén éljen azzal az alkalommal, és lehetőséggel, hogy MEO szerviin-j (leet értesítse az ilyesmiről. t A dec. 11-én megjelent cikkre válaszolva közöljük, ^ hogy a Pécsi f iKokszmű minőségileg jó szenet kap és így az utóbbi időben a kokszolás i Herén nincsenek hibák. A kokszolásra való szenet vagononként vizsgál- < ijtdt ( Br. SOMKUTI SÁNDOR ' Minőségi Ellenőrzési oszt. vez. * Erélyesebben kfizdjunk a hibák ellen Mázán! Mázán olyan emberek élnek, a lök­lek nagyon szép hivatásuk van: ők tüldik a föld felszínére az otthonok, skolák, lakások melegét biztosító, a mzánokat, mozdonyokat fűtő fekete :zenet. Elmondhatjuk róluk, hogy felelősségük tudatában végezték nunkájukat, mert ezt mutatják a ermelés állását mutató grafikonok, számok is. November végéig 1652.2 tonna szé­fet adtak terven felül a mázai bá- syászok, decemberben azonban niint- ia elvágták volna a máza lak lendü- etét, mintha megtört volna a küz- leniakarás. Napról-napra kevesebb ett a terven felüli szénmennyiség az 1652.2 tonna 507.2 tonnára csökkent, fez évi tervet december 24-re akar­ók teljesíteni — ez sem sikerült. Mi az oka a lemaradásnak? E kérdés késztetett bennünket ar­ra, hogy a bánya mélyén nézzük meg i mázaj bányászok munkáját. A mázai bányában 1951 végén tezdték meg a III. szint tényleges feltárását. A feltárók munkáját izonban a szervezetlenség sokszor ikadályozza. A 20-as csapat dolgozói le-ember első tíz napjában haránt- vágatot hajtottak. December 10-én Hasítást kaptak, hogy szedjék fel (. síneket, szereljék le a légcsöveket b zárják le a vágatot. A csapat tagjai nem értették az itasítás cicát. Egy műszak alatt le­A KOCSMÁBAN vágni lehet a füstöt. Alig félórája nyitott ki Máté Lajos, a földművesszövetkezeti ital­bolt kezelője és máris minden hely Eoglalt. A söntésnél 8—10 ember áll és a belső szobákban folyik a kártya csata. Az egyik asztalnál hárman ülnek: Hómann Jakab, Marócsai Sándor és Soll!Itt Imre. Ultiznak. Mindhárom fiatal, a legidősebb, Sehlitt Imre sem haladta még túl a harmincat. Marócsai Sándor 24, Hómann Jakab pedig alig 18 éves. A körülállók és ülők, az úgynevezett gibicek is fia­talokból tevődnek össze. A legtöbb­jük nem rég állt ki az iskolából. Az öregebb „szakemberek” szerint Valamennyi jobban játszik az átlag- játékosnál. — Kiterített betű — jelenti ki Hómann Jakab, hunyorít egyet, ki­nyújtja kezét és maga elé kotorja a pénzt. — Kérek egy féldecit — ereszti neki hangját és kever. — Úgy játszik, mintha kártyával született volna, — hangzik a szelle­mes megjegyzés. Ez nan igaz! — jegyzem meg magamban. — Hiszen én ismerem ezeket a fiatalokat. Hómann Jakab­bal együtt rúgtuk a bőrt és hazudna aki azt mondaná rá, hogy nem sze­ret futbalomi. Marócsai Sanyi is so­kat járt annakidején a SZIT-be és a icultúrcsoport egyik aktív tagja Volt. Kucsera Pista — a szomszéd asztalnál kártyázik. — szeret olvasni «le éppen a minap panaszkodott, zárták a vágatot és más munkahely­re mentek. Nyolc műszakot dolgoz­tak ott, s ekkor újabb utasítást kap­tak: újból nyissák meg az előzőleg lezárt vágatot Az ilyen s ehhez hasonló, egy­mást keresztező utasítások, a bizony­talanság hátráltatják a mázai feltá­rások előrehaladását, de hasonló a helyzet az elővájásokmál is. Schmiedt Henrik vájár és társa két napi mun­kát vesztett azért, mert nem tudták milyen irányban kell lyukasztaniuk. Az ilyen esetek rontják a dolgozók munkakedvét, teljesítményét, mert senki sem szeret felesleges munkát végezni. Az 1-es csapat munkahelyén az új fejtésből bőven omlik a szén, van fa az ácsoláshoz s az ürescsille ellá­tással sincs komolyabb baj. E csa­patnak 22 csille szenet kell termelni egy műszak alatt, de rendszerint 24 —25 csillét szállítanak a felszínre. Jól dolgoznak a csapat tagjai, de bizonyára még szebb eredményeket érnének el, ha volna versenytársuk. Bár hihetetlennek hangzik, a szén- termelő csapatok között nincs szer­vezett munka verseny, nem állították még a termelés szolgálatába azt a hatalmas lendítő és ösztönző erőt, melyet a munkaverseny jelent. A pártszervezeten és az üzemi bizott­ságon múlik, hogy a munkaverseny mozgalomban ismét a mázai bánya valamennyi dolgozója részt vegyen. Az utóbbi időben gyakori jelen­séggé vált a mázai bányában a biz­tosítás ellianyagoláea. A 14-es csa­pat dolgozói 14 métert haladtak előre anélkül, hogy egyetlen segéd- ácsolatot állítottak volna, a támlák­nak nem készítenek gyámnáyutafcait, stb s mindezt rendszerint a műszaki középkáderek jóváhagyásával te­szik. Nagyon helyesen cselekedett Feil János harmadvezetfi aknász, amikor nem vette át a 8-es csapaton dolgozó Czenki Sándor hanyag ácso­latút. Az ő példáját kell követni a mázai bánya minden vezetőjének, dolgozójának a saját biztonságuk, a bányájuk érdekében. Ennyit a föld alatt látott s tapasz­talt iiibáScról E hibák kijavítására képesek a mázai bányászok, hisz nagyszerű eredmények vannak mö­göttük s az egész ország azt várja tőlük, hogy kiköszörüljék a csorbát, melyet decemberben ejtettek. Ké­szüljenek fel az új esztendőre úgy, hogy ismét az elsők közé kerülje­nek, hogy Ismét jő munkájukról szá­molhassunk be. CSAKVARI JÓZSEF ínycsiklandó számadatok Az ipari üzemek titán az évi terv teljesítéséről ad hírt a baranyai ál­latni gazdaságok egész sora is. Olyan jelentések ezek, melyeknek szám­adatai a mészárszékeken, tejboltokon keresztül azonnal kihatnak a vá­rosi ember életére, melyeknek minden százaléka a hízottsertések százai­val, a baromfiak ezreivel és tízezernyi liter tejjel jelentenek többet — vagy kevesebbet az ország asztalán. A fejőgulyások, hízlalóluinászok, ba­romfitenyésztők szocialista munkaversenye Pécsett, Görösgallon és Gyula- pusztán már a több élelmiszer felé billentette a mérleget. Goroegallról jelentik: 25 mázsa tyiik és kakas nyolc mázsa helyett Csirke István, a görősgalli álla­mi gazdaság baromfitenyésztő bri­gádvezetője a nyolc mázsás évi terv helyett az elmúlt hét végéig 3116 tyúkot és jércét szállított le közel 33 és fél mázsás súlyban. A görősgalli berorQfitenyéezlők 418 százalékra teljesítették — a somogy- hárságyi üzemrész kivételével — 1954-es tervüket. A gazdaság irodájában javában készül az új esztendő termelési ter­ve, amely a baromfitenyésztők ré­szére még nagyszerűbb feladatokat tartogat. Az üzemterv előírása sze­rint már februárban megkezdik egy tízezres és- négy ötszázas gépükön a csibe, kacsa és libatojások kelteté­sét, hogy az Idény végére 30 ezer na­poscsirkét, ötezer kacsát és kétezer libát állíthassanak elő. A fiatal ál­latok egy résziét egyéni gazdáknak adják el, míg a többit saját maguk nevelik fel és adják majd át a köz- fogyasztásnak. Majd kétszáz mázsa hús, zsír, szalonna terven telül iesílésének nagyszerű sikereiről is. A sertéstenyésztésre beállított állami gazdaság hatszáz darab hízottsertés­sel és vírussüldővel többet állított elő, mint amennyit részére az éves terv kötelezően előír. Méginkább ér­zékelhető a gyulapusztai serteshízla- lók munkája akkor, ha súlyban h kimutatjuk a tervteljesítést: 538 má­zsa helyett a már elvégzett és a még leszállításra váró, de kész kondák- toal együtt 732 mázsa csupa hús­zsír sertéssel zárják ezt az eszten­dőt. A gazdaság jelentős szerepet ját­szik az állategészségügy terén: innen szállítják le azokat az 50—55 kilós süldőket, amelyeket vírus előállítás­hoz használnak fel ez oltóanyagter ­melő vállalatok. Schwarzkopf Bálint brigád vezető, Saeier Mártoimé, Dor- ner Márton és a többi sertés tenyész­tési dolgozó kiváló munkája ered­ményeként nemcsak tervüket telje­sítették túl 124 darabbal, hanem az ólakban is ott áll még leszállításra várva további 300 jószág is. Egy liter tej minden pécsi lakosnak Nagy harsányon is művelődnének... hogy nincs mit. Az elmúlt években a fiatalok közül sokan megszerették a ping-pongot is. — OLYAN A MI FALUNK, mintha kihalt volna itt minden — iegyzi meg keserűen Hónig István, a földművesszövetkezet dolgozója. — Sportélet? Egyszerűen nincs. Nem törődik vele senki, pedig a kőbánya szertárában 4 rend futballfelszerelés porosodik. Nem is tudjuk, hogy mi lesz a járási bajnoksággal. Kiírtak bennünket, de az öregek kivénültek, a fiatalokkal meg nem törődnek... — Kocsmatöltelék lesz .belőlük — teszi hozzá Schlott József és kifelé mutat. — Látod még a nyáron itt volt a ping-pong asztal a folyosón. Most ez sincs, csak a kártya, meg a bor. Pedig olyan jó lenne néha egyet kettőt ütni... Es lassan idegyülekeznek 3Z cm— berek. Petrovics Mihály, Kozári Pé­ter, Petőfi Sándor és a többiek. Mindegyiknek van mondanivalója. —- Nincs egy helyiség, ahol a fia­talság összejöhetne — mondja Petro­vics Mihály. — Igaz a kőbányának van egy kultúrotthona, de ott hideg van, nincs benne semmi. Egy ideig kultúr- és tánccsoport működött itt, de azok is szétszéledtek Nem volt, aki összetartsa őket. — A pedagógusok sem mozognak — veti közibe Schlott József, — pe­dig ők sokat tehetnének az ifjúság helyes útra térítéséért. És mint a folyammá szélesedő cser mely, úgy zuhog, hömpölyög a pa­nasz. De mi legyen a megoldás? — Szívesen segítenénk az új kul- túrlház építésénél, — mondják szinte egyöntetűen — csak már megkezde­nék. — A református templom mögött van egy megkezdett kultúrház — kapcsolódik a vitába Petőfi Sándor ■— miért ne folytathatnánk azt? IGAZA VAN. Ezt a kultúnházat még a KIÉ kezdte építeni, de pénz hijján abba kellett hagyni. Most ott áll félbenhagyva, felverte a gaz és sok helj’en az idő is kikezdte. Az egyház — még 1949-ben — leltárilag át is adta a községnek, a felépítésre azonban ki tudja miért, nem került sor. Miért ne lehetne folytatni az építést? Hiszen as egész községé lesz, a fiataloké, és öregeké egyaránt. Az egyházközség sem ellenkezne, hiszen azt látná ebben a munkában, hogy kezdeményezésük nem volt hiá­bavaló. — Nehéz a tanáccsal boldogulni — mondja lemondólag Petrovics Mihály tanácstag. — Már harmadszor tár­gyaltuk v. b. ülésen a tornaterem megépítését, mégsem sikerült. A har­madik ülésen, amikor ez a kérdés került sorra, egyes tanácstagok ki­szaladtak a teremlbőL Pedig milyen jó volna a tornaterem. Téli vasárna­pokon az ifjúság is használhatná és a felépítése sem kerülne Pontosan november I2-én délben töltötték át a sajtárokból a nagy alumíniumkamnákba a szigeti-tanyai tehenészek a tervteljesítést jelentő 962.800-ik liter tejet. November 12- től, pontosabban az esti fejéstőlkezd ve minden deci tej, ami a fejökékfce TF csobbant, már a többszörös él üzem így ment ez három órán keresztülpécsi Állami Gazdaság fejőgulyá­ä ÄÄÄb r4­ná ezek megvalósítását. tjárulása volt az ország elelmiszer­i ellátásához. Naponta 2900 liter tej..: A Gyulapusztai Állami Gazdaság­ból indult kj annakidején a tanács- választások tiszteletére meghirdetett szocialista munkaverseny és innen adhatunk újra hírt az évi terv tel­I SJLkkA AkkAAkkkAAk HOGY MIT MONDTAK EL? -t , . „„ . , , e Nincs DlSZ-szervezet. Meg kellene^- december 23-at írunk és Snl- alakítani és egy helyiséget kellene ad-fc veszler napjára a pécsiek elmond- ni az ifjúságnak, ahol összejöhetned hatják magukról, hogy ha nem is szórakozni és tanulni. Nincs kultúr­ház. Amíg meg nem kezdik az úií fürösztöltek minden városi embert kűltórház^építé^C^*lt^Snyait'kelle-|»tejben-vajbasi”, - de valamennyi nxk VtoranAsTni 6.-c AIts/ItvI n ► PÓCSÍ GS DCCfilvjOri ne berendezni és átadni a község p pécsi és pécsikörnyéki ember, legyen dolgozóinak. Nincs sportélet. Ujjú ►csecsszopó, vagy aggastyán, — le­kellene választani az Építők Sport-► jenként egy liter tejjel kapóit töb kör vezetőségét és a fiatalok széles6- tömegét bevonni a sportmunkába Nem dolgoznak a pedagógusok. A Hazafias Népfront-bizottság kérje fel őket, hogy kapcsolódjanak1 be a bet az állami gazdaság hozzájárulása révén..: A gazdaságban kiváló, szakmáju­kkal ismerő, kötelességeiket becsület- sport és kultúrmunkába, tegyenek^ mó tehenésaek ho68ZÚ áréban meg mindent az íü.uság helyes utrsí „ való térítéséért. A' DISZ-szervezet tkulon kiemelkedik Hengl István es ping-pong asztalát adják vissza azdVincze János neve. Az éves tervek ifjúságnak... Létesítsenek köz.yvtá-jmegszabásakor egyiküknek 44, má­raMár estébe hajlik az idő. MennyigsifeuM 43 ezer litem5d ^ kiíe^' javaslat és a javaslatok mögött tettese látott — es mindketten 500 hek- re kész emberek állnak. ^ tóliteren felül termeltek jószágaik­Nyüik a kocsmaajtó. Egyimboly-t tói. Egy egész általános iskola nö- go alak jeierak meg az ajtóban. Re-r ... . szeg és fiatal. Igazuk van Hónig E vendekel ehetnének telje« reggelit Istvánéknak. A pártnak, a Hazafiast egy hónapon keresztül csupán a fee*- Népfront-bizottságnak, tanácsnak ésg tejük által terven felül adott meny- a község minden egyes dolgozójának t nyjségből. érezni kell: tenni kell valamit, még-f . ,,, ’ , . , . . , ___. Az állaim gazdaság a tehenészek munkájának elismeréséül a hat újon pedig sürgősen. Nagyharsányban is helyet és megfelelő körülményeket keli biztosítani az ifjúságnak á szó-£ nan épült típuslakáaba rakodáshoz és a tanuláshoz. Szálai Janes biztosított. t részükre nyugodt, kényed»«, £ di otthont.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents