Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-26 / 281. szám

Vedd a békét: népünk hatalmit, hazánk függat’enségéHSravazz a Népfront fentiére! Moszkvába érkezett a repülőgép A, J, Visinszkij koporsójával November 25-re virradó éjjel New- yorkból Moszkvába érkezett az a különrepülőgép, amely A. J. Visin- szkijnek, a kiváló államférfinek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjának, a Szovjetunió külügyminisztere első helyettesének, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa küldöttének koporsóját szállította. A vnukovoi repülőtér gyászba öl­tözött. Ideérkezett V. M. Molotov, a Szovjetunió minisztertanácsának első elnökhelyettese, a Szovjetunió kül­ügyminisztere, a temetés megszerve­zésével megbízott kormánybizottság tagjai: M. G. Pervuhin, A. A. Gro- miko, K. P. Gorsenyin, A. F. Gorkin és M. A. Jasznov, továbbá az el­hunyt rokonai és barátai, a Szovjet­unió külügyminisztériumának felelős munkatársai, moszkvai társadalmi szervezetek képviselői. Jelen voltak a külföldi államok követségeinek ve­zetői és munkatársai. 23.50 órakor a repülőgép leszállt. A repülőtéren katonai díszorség so­rakozott fel. Gyászindulókat játszot­tak. A. J. Visinszkij koporsóját és a koszorúkat kihozták a repülőgépből, majd a gyászmenet elindult a város felé. Á német nép élesen tiltakozik a karlsruhei boszorkányper ellen Berlin, (MTI! A Német Kommu­nista Párt elleni terrorper tárgyalá­sának megkezdése óta Nyugat-Né- metország munkásságának. Hiúságá­nak és haladó értelmiségének több (Tűnt száz küldöttsége érkezett Karls- ruheba, hogy tolmácsolja a? alkot­mánybíróságnak a nétnet nép eré­lyes tiltakozását a Kommunista Pán elnémítását célzó politikai boszor­kányper ellen. Eddig még egyetlen küldöttséget sem Engedtek át a bíró súg épülete körül vont kettős rend­őr-kordonon. A karlsruhei rendőrfő­nök közölte: utasították, hogy a kar­hatalom kíméletlenül fegyverrel fojt-« son el minden • tüntetést és a per- ellen irányuló más tömegmegmoz­dulást. A nyugatnémetországi és a nyu­gateurópai poigári lappk nagy része elítéli .a karlsruhei terrorperi A Süddeutsche Zeitung című mün­cheni lap nyomatékosán felszólítja az Adenauér-kormányt, hogy vonja vissza a Német Kommunista Párt el- 'en benyújtott beadványát, amelynek alapján megindult a boszorkányper. A Kommunista Párt esetleges ‘be­tiltásával elháríthatatlan akadály gördülne szabad össznémet válasz­tok végrehajtása és Németország ú raegyesítése elé — állapítja meg a müncheni polgári lap. A londoni The Times aggodalmas­kodó hangon mutat rá: A bonni kormány azzal az akció­ival, amelynek célja a Kommunis+s Párt törvényen kívül helyezése, ön­magának tette a legrosszabb szolgá­latot, 4z összeurópai értekezhet bolgár kuidöltségének összetétele Szófia (TASZSZ): Hivatalosan, kö­zölték, annak a kormányküldöttség­nek összetételét, amellyel a Bolgár Népköztársaság képviselteti magát a Szovjetunió kormányának kezdemé­nyezésére november 29-én összehí­vott összeurópai értekezleten. A küldöttséget A. Jugov, a mi­nisztertanács elnökhelyettese vezeti, tagjai: G. Trajkov, a minisztertanács elnökhelyettese, M. Nejcsev, külügy­miniszter és K. Lukanov, Bulgária nagykövete a Szovjetunióban. Lengve' kormánykii dörség kije ö’ése a kollektív biztonsági értekezletre Varsó (PAP): A Lengyel Népköz- társaság kormánya kijelölte a Szov­jetunió kezdeményezésére november 39-ére összehívott európai kollektív biztonsági értekezleten résztvevőden- gyel kormányküldöttséget. A kül­döttség vezetője Jozef Cyrankiewicz a minisztertanács elnöke, tagjai: Ma­rian Naszkowski miniszterhelyettes, ideiglenes külügyminiszter és Wac- iaw Lewlkowski, a Lengyel Nép- köztársaság moszkvai nagykövete. Az angol lordok háza jóváhagyta a londoni és párizsi egyezményeket Párizs (TASZSZ): Az AFP hírügy­nökség londoni tudósítójának közlé­se szerint az angol lor lök búza no­vember 21-én szavazás nélkül jóvá­hagyta a londoni és párizsi egyez­ményeket. Mint ismeretes, a múlt héten az alsóház, amelynek 625 tagja varr KM szavazattal négy ellenében, hagy­ta jóvá ezeket az egyezményeket. KÜLFÖLDI TIRANA Az Alban Népköztársaság nemzet­gyűlésének 'elnöksége, az Albán Nép- köztársaság állami és társadalmi rendjének megerősítésére, a lakosság politikai, kulturális és gazdasági szín­vonalának emelkedésére, a bűnözés csökkentésére és a törvényesség meg szilárdulására való tekintettel, továb­bá annak a ténynek alapján, hogy számos letartóztatott állampolgár a megbánás jeleit mutatja, a kormány javaslatára elhatározta, hogy a pol­gári és politikai bűnösök egy részé­nek elengedi büntetésük hátralévő részének kitöltését. LONDON Mint jelentettük, az Angol Mun­káspárt parlamenti csoportja kétórá-- példátlanul viharos vita után „meg­vonta a pártfigyelmeztető” körirato­kat attól a hét munkáspárti képvi­selőtől, akik közül hat a párthatáro­zattal ellentétben a párizsi egyezmé­nyek és a német felfegyverzés rati­fikálása ellen szavazott az alsóház­ban, a hetedik pedig a kormánnyá’ együtt szavazott a ratifikálásra. A hét képviselő mindegyike fejen­ként tíz percet kapott védekezésé­nek előadására a munkáspárt parla­menti esoportiának ülésén. Émrys Hughes kijelentette: ren­díthetetlenül küzdők a német felíegv vérzés és általában a fegyverkezés' verseny ellen. Bizonyosan tudom hogy választóim akaratát fejeztem ki. A pártbüntetéssel sújtott képvise­lők közül néhányan röviden nyilat­koztak álláspontjukról az ülés után Sámuel Silverman megjegyezte: — Minden nyilatkozatnál ékeseb­ben beszél az a tény, hogy 93 mun­káspárti képviselő ellenzett bárminő fegyelmi megtorlást ellenünk. Ez is mutatja, hogy a közvélemény milyen nagv része ellenül a német felfegy­verzést. ‘ MONTEVIDEO A „Voz Operaria” című brazil lap szerkesztőségi cikkében „Konkrét ja­vaslat az európai béke javára” cím alatt kiemeli, milyen óriási jelentő­ségű a szovjer kormány november 13-1 Jegyzéke, amelyben az európsy államok értekezletének összehívásit javasolta a kollektív biztonság kér­désének megvitatására. WASHINGTON A TASZSZ kommentárt fűz Eisenhower elnök november 23-án tartott,' már ismertetett sajtóértekez­letéhez. Eisenhower- azon kijelenté­sével kapcsolatban, „hogy az Egye­sült Államok a londoni és a párizsi “gyezmények ratifikálása előtt nem hajlandó tárgyalásokra’' — a TASZSZ megjegyzi: — A Németország egyesítése kér­désében folytatandó tárgyalásoknak üia az elnök erre gondol) azonban nem volna értelme a londoni és a párizsi egyezmények ratifikálása után, mert Nyugat-Németország re- militarizálósa és katonai csoportosu- ’ásokba való bevonása eltorlaszolja Németország egyesítésének útját. BERLIN Herbert Hoover, az Egyesült Ál­lamok volt elnöke, aki jelenleg Nvu- gat-Némctországban tartózkodik, szerdán a bonni saitóklubban tartott beszédében helyeselte Nvugat-Német "•rszág újrafelfegyverzését és az úgy nevezett Nyugateurópai Unió létre­hozását. Hoover ugyanekkor kimen­tette. hogy a-a ntóbW hónapokban lényegesen csökkent a háborús ösz- «zeíitközés veszélye. Az Egyesült Államok volt elnöke annak beisme­résére kénvszerült, hogy a nemzet­közi feszültség csökkenése java­részben a Szovjetunió bélieiépései- nek köszönhető. .Nem azonosítom magam a pesszimistákkal, ak!k min­den esetben holmi „ravasz hátsőgon- dólatokat” keresnek a szovjet kor­mány békekezdeményezései mögött” — mondotta Hoover volt amerika5 elnök. LONDON Churchill miniszterelnök novem­ber 23-án választókerületének, Wod fordnak választói előtt kijelentette' Keinek kerestetnek-Köztudomású, hogy Nyugat-Németország a .különböző Ikémszerve- zetek egyik fő központ jává vált. Itt vannak az angol-amerikui kém központok fiókjai és a ke'etkezőben lévő Wehrmacht kémszolgá­lata. Éppen ezért a bonni államban a ké­meket nagy becsben tartják. A kereslet azonban természetesen kínálatot is szül. Igv tűnt fel pélaául ( nemrégen a Frankiul--' tér Allgemeine Zei­tung hasábjain a kö­vetkező hirdetés: „Hír­szerzésben jártas férfi az Abw.-Sgt (kémel­hárító) volt tagja, több nyelvet beszél, teljesen új rejtjelrendszer fel­találója, keres hasonló jellegű elhelyezkedést. (Jelenleg mint újság­író működik). Levelek VR 4289 jelige aiatt e lap szerkesztőségébe intézendők.” Mint ez u hirdetés mutatja, a kémtevé­kenység jobban kifize­tődik, mint mondjuk az újságírás. Nem lehet kétes, hogy a számos nyugatnémet országi munkanélküli­vel ellentétben a so- katígérő ajánlkozó ál­láshoz fog jutni a bon­ni köztársaságban. A moszkvai földalatti új állomása í, . ' '' : traSfcoöfflEw«-:-:*:-:-: ■ 6 -'i' < >/y. v t&V •• ; 7-'V1 -. . ;v- •: .jf. r , • $**£?*, rn*. . .. . Az Októberi Forradalom évfordulójának tiszteletére üzembehelyez­ték a moszkvai Metro legújabb állomását, a ,J*ervomajszkaja”-t. Az ál­lomás nevezetessége, hogy az új izmajlovoi negyed központjában, másfél kilométernyire a még működő „Izma jlovszkaja” állomástól a föld felett épült. Szép és egyszerű az új állomás épülete. Pénztárcsarnokát világos márványoszlopok díszítik, a padlót színes kerámialapok borítják. A he­lyiséget kellemes fénnyel világítják meg a hatalmas csillárok. Magas márvány boltíven át jutunk be a tágas állomáscsamokba, A csarnok tetőzetét könnyű fémből készült ezüstszínű rácsozat képezi. A Rácsozatba foglalt üveglapokon keresztül nappali fény árad a csarnokba. A csarnok falait és padlóját kerámialapok burkolják. A képen: Az első kocsi a „Pervomajszkaja”-áUomáson. , Repülő csészealjak44 Ausztriában „Még mielőtt a háború végétért, ab--5 'ban az időben, amikor a németek százezrével adták meg magukat, ut­cáinkat pedig ujjongó tömegek lep­ték el* táviratot intéztem Montgo- meryties» és meghagytam neki, hogy gondosan gyű'tse össze a német fegy­vereket és raktározza el őket, hogy könnyen ismét szét lehessen osztani a német katonáknak, akikkel eset­leg együtt kell működnünk, ha a szovjet előnyomulás folytatódnék.” Az ,.AF’ hírügynökség rámutat, hogy Churcill e szavainál a közönség köréből ilyen kiáltások hangzottak el: „Szégyen!” „Politikánk — jelentette ki Chur­chill — béke az erő helyzetéből” Churchill szavai szerint a londoni és párizsi egyezmény „sok tekintet­ben az európai védelmi közösség tökéletesítése”. A „repülő csészeal­jak”, amelyek születé­sük ’helyén, az Egye­sült Államokon kívül, csaknem valamennyi nyugateurópai országot „berepülték” már, sőt Közel- és Közép-Kele­ten is jártak, most Ausztriában tették tisz­teletüket. A polgár) sajtó napokig télé volt ezzel az eseménnyel. Hangom hírverés folyt a rejtélye? „tárgyak” megjelenése körül. A ’apók tettetett komoly sággal vitatták az „égi tünemény“ különféle magyarázatait, „illeté­kes” személyiségek és szemtanuk cikkeit kö­zölték, találgatták, mi- ’yen veszélyt jelente­nek Ausztriára nézve a soha nem látott re­pülő alkalmatosságok. Természetesen ezúttal sem maradtak el a szokásos szovjetellenes kirohanások. A1 nagy zaj, amelyet az osztrák polgári saj­tó vert Fel a „repülő csészealjak” körül, jel­lemzően erősödött az­után, hogy a nyugati hatalmaik elhatározták a német Wehrmacht felélesztését, önkénte­lenül is az a benyomás támadt, hogy a „repü­lő csészealjak” megje­lenésének szenzációjá­val bizonyos osztrák körök háttérbe akar­ják szorítani az ország létérdekeit érintő kér­déseket, el akarják vonpi a közvélemény figyelmét arról a tény­leges veszélyről, amely lyel az újjáéledő nyu­gatnémet hadsereg fe­nyegeti az osztrák ál­lamot. Ki tudja, hogy a la­pok még meddig trak- tálták volna olvasói­kat a titokzatos „re­pülő csészealjak“ me­séjével és eredetük légbőlkapott magyará­zataival. ha nem jön közbe egy másik ese­mény. Salzburg felett no­vember 2-án tucatszám ra tűntek fel „repülő csészealjak.” A szél dél felé hajtotta a ti­tokzatos kerek tárgya­kat. A salzburgi rend­őrség fedte fel az, égi edények“ titkát. Min­den nehézség nélkül ki lehetett mutatni, hogy Ausztria felett elrepü­lő tárgyalt korántsem égi eredetűek. Kide­rült, hogy a „repülő csészealjak" könnyű léggömbök, megrakva rágalmazó, provokációs röpcédulákkal. A lég­gömböket Nyugat-Né- metországban engedték fel, s nyilván nem Ausztriának szánták. A szél véletlenül sodorta oda őket. A salzburgi rendőr- kapitányság nyilatko­zatát egy amerikai re­pülőtiszt is alátámasz­totta. Mint a Das Klei­ne Votksblatt című lap közölte, a repülőtiszt, aki a „titokzatos tár­gyak“ megjelenésekor gépével^ felszállt, látta, hoev tényleg léggöm­bökről van szó. ame­lyekre röpcédulatartó­tok van erősítve. A * ei*o helyzetéből (Állatmese prózában) Irta: D. ZASZLAVSZKIJ Az állackert bezárta kapuit. Az utolsó látogató is távozott. Eljött az állatok pihenésének, meghitt, esti beszélgetéseinek ideje. Az oroszlánketrec lakói Szenátor, az elaggott afri­kai oroszlán köré gyűltek. Szenátor volt az Állatkert egyetlen sivatagi születésű oroszlánja. A többi mind áliatkertbén, cirkuszban született és nevelkedett. Si­vatagi őseik életmódja legendának tűnt előttük. Különben maga Szenátor is csak ködösen emlé­kezett vissza ifjú éveire, összekeverte emlékeit az ál- 'atkerti vezető magyarázatával. Az oroszlán társadalom udvariasan leplezett, gúnyos hitetlenséggel hallgatta meséit. — Nagyapó, meséld el, hogyan száguldoztál Afri­kában!— unszolta Szenátort unokája, a kis kópé Kö­lyök. Ugye, a kutyák nem tudtak utolérni. — A kutyák nem utánam, hanem előlem futottak, — dicsekedett Szenátor. — Mindenki menekült elő­lem. Én voltam a legerősebb a sivatagban. — Es milyen volt a sivatagi napirend? — kíván­csiskodott Kölyök. — Naponta hányszor kaptatok en­ni? Mikor kezdődött a látogatási idő? Szenátor megvetően mosolygott: — Oda nem jártak látogatók. És magam tápláltam magamat. Nappal aludtam, éjszaka zsákmány után néztem. Ó, hogy tudtam bömbölni! A legelső basszus voltam a sivatagban, — De miért bömböltél, Nagyapó? — Azért, kisunokém, hogy rémületet keltsek. — Amint elbődültem. minden vad elvesztette gondolkodó képességét a félelemtől. Menekültek volna, de lábuk nem engedelmeskedett. Nem tudták, hova bújjanak. — Zsaroltál? — kérdezte epésen Docens, akit a ketrecben a legokosabb oroszlánnak tartottak. — Ugyan, ez nem volt zsarolás. Elbődültem, aztán ^gy ugrás és vége is volt mindennek. Az antilop kar­maim közt vergődött. Fogaim belemélyedtek, s már. •sak a csontok recsegtek — Megengedték neked, hogy eleven antilopot lánts? — hitetlenkedett Kölyök. — Rosszul emlékszel, : gv’.oó. Ilyen szabály nincs. — Nem is kértem engedélyt. Ott egyetlen szabály van: az erősebb megeszi a gyengébbet. Én voltam a legerősebb, mindenkivel azt tettem, amit akartam. — Értem — mondta Docens, aki hallgatni szokta, miről beszélnek a látogatók. —'Erre monajáik: politika az erő helyzetéből. Az embereknél sokféle helyzet van. Ilyet is hallottam: a béke helyzetéből, a demo­krácia helyzetéből... — Igen, — hagyta helyben Szenátor. — Ez így van. Nálunk azonban egyetlen helyzet volt: az eró helyzete. Aki bírja, marja. Hozzám senki sem mert nyúlni. 'Kölyök -sunyin megkérdezte: — Nagyapó, dehát az erő helyzetéből hogyan ke­rültél a ketrec helyzetébe? / A fiatal oroszlánok vihogtak. A nőstényoroszlán a párját ért sértés miatt fogát vicsorította. Szenátor felemelte bozontos fejét és így válaszolt: — Igazad van, Kölyök. Rászolgáltam a csúfoló­dásra. Ostoba voltam fiatalkoromban. Nem jöttéim rá, hogy az erő helyzete az értelem helyzete nélkül fabat­kát sem ér. A saját helyzetemből ítéltem meg minden* a sivatagban. Azt hittem, nálam erősebb nincs. Aztán kiderült, hogy az ember erősebb. Nála az erő helyzete párosul az értelem helyzetével. — Miért nem bömböltél rá az emberre? —> értet­lenkedett Kölyök. —• Hiszen bömböltem. Igv bukkantak rám. Aztán bemutatták nekem az erő helyzetét... —• Fáit? — kérdezte Kölyök részvevőén. — Nem, — szégyeltem magam. Kezemen, lábamon megkötve hurcoltak... — A négy mancsodon — javította ki Kölyök. — Igen. Szóval összekötözve hurcoltak. A kis va­dak meg a bokrokból nevettek. „Ez oroszlán9 Nem oroszlán- öszvér" — visították a nyulak ... Igazul« volt­— Maradtak még Afrikában a fajtádból? — kí­váncsiskodott Kölyök. — Hogy Afrikában maradtak-e, azt nem tudod’- De Amerikában még vannak elegen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents