Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-23 / 278. szám

DUNÁNTÚLI APLO VTLÁC PQOLETÁB1AI ECYtrÖLTFtTfC! Éljenek a Hazafias Népfront zászlaja alá tömörült Baranya megyei dolgozók! XI. ÉVFOLYAM, 818. SZÁM MDP B ARA N VÁM ECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ARA 50 FILLER KEDD, 1954 NOVEMBER 83 „Mindenki, aki békét, családjának jólétet akar, aki szereti hazáját, adja szavazatát a Hazafias Népfront jelöltjeire“ Választási nag-ygyfilés Pécsett* Szigetváron és Pécsváradon Foga van már az éjszakai fagynak, vasárnap mégis sokezren keltek korán, hogy elinduljanak meg­hallgatni a választási nagygyűlések előadóit. Megyénk választásra készülő népe Pécsett, Szigetváron, Pécs- váradon. összegyűlt, hogy választ kapjon kérdéseire: mit jelent a mostani tanácsválasztás a dolgozóknak, mit kell tennünk, hogy megvalósuljanak pártunknak és kormányunknak a dolgozó nép jóléte emelésére ki­dolgozott tervei. Pécsett zászlók, jelszavas táblák alatt, zenekarok kíséretében vonultak a dolgozók a Széchenyi térre. Eljöttek a „Munka Vörös Zászló Érdemrend"-jével kitüntetett pécsi bányák dolgozói, a városi üzemek mun kássága, értelmiségiek, s a környékbeli falvak dolgozó parasztjai. A na gygyűlés kitűzött időpontja előtt megtelt a tér. A díszemelvényen, az elnökségben helyet foglaltak a város életének vezetői és a dolgozók legjobbjai. Közöttük ott voltak: Apró Antal, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, Parragi György országgyűlési képviselő, Kossuth-dijas újságíró, — a nagy­gyűlés szónokai, — Gábri Mihály, a megyei pártbizottság első titkára. Gádor Ferenc, a megyei pártbizott- tág másodtitkára, Czárt Ferenc, a városi pártbizottság első titkára, Tálos László, a Pécsi Járási Pártbizottság első titkára, Katona Lajos, a megyei tanács elnöke, Györki5 Antal, a városi tanács elnöke, Bradács György, a Belügyminisztérium Baranya megyei Főosztályának vezetője, Fexi László őrnagy, a határőrség parancsnoka, Lázár Tivadar alezredes, a Dózsa Tiszti Iskola parancsnoka, Sztergár János, a Hazafias Népfront megyei irodájának vezetője, Bácskai János, a Természettudományi Intézet megyei vezetője, Bogár József, a SZOT megyei bizottságának elnöke, Vereckei Lajos, a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatója, Vaskuti József, a Pé­csi Püspöki Hivatal képviseletében, Börzsei Mihály, Pécsbánya igazgatója, Melles Rezső, a Baranya megyei Szikra nyomda igazgatója, Rufli Lajos sztahánovista vájár, Lissák Kálmán és Emszt Jenő, a pécsi egyetem Kossuth-dijas professzorai, Nagy Sándorné, a városi békebizottság titkára, Babies András, a Dunántúli Tu­dományos Intézet vezetője. A Himnusz elhangzása után Babies András, a Dunántúli Tudományos Intézet vezetője rövid beveze­tőben ismertette a nagygyűlés célját, majd Apró Antal elvtárs emelkedett szólásra. Apró Antal elvtárs beszéde Apró Antal elvtárs bevezetőül a tanácsválasztás mély demokratizmu­sáról beszét. Nyugodtam mondhatjuk — mondotta többek között, — hogy soha Magyarországom helyi válasz tásak előkészítéséiben és levezetésé­ben még nem vettek részt ilyen széles dolgozó rétegek, mint most A földreform megvalósítása, a kapi­talista üzemek államosítása óta nem volt hazánkban ennyi gyűlés, enny tanácskozás a néppel, a dolgozókkal, mint most, a több mint százezer ú; tanácstag kiválasztásánál, az új nép­front megteremtésénél. A nagygyűlés résztvevői élénk ér­deklődéssel, jogos büszkeséggel hall­gatták Apró Antal elvtárs szavait amikor Pécs múltjáról, az ország életében játszott szerepéről beszélt Pécs város — mondotta Apró elv­társ — mindig jelentős szerepet ját­szott a magyar történelemben és már a honalapító I. István királyunk 1« nagy jelentőséget tulajdonított en_ nek a városnak, komoly államhatal­mi és kulturális központtá is tette. Később itt alakult meg az első ma­gyar egyetem és Nagy Lajos kirá­lyunk 1367-ben egyetemi alapító le­velében „a legkiválóbb és legszebb magyar város“-nak nevezte. Pécs városának mindig nagy szerepe volt a magyar gondolat, a magyar kultúra és az emberi haladás terén. Pécs városa kiváló férfiakat, tudóso. kát, adott a hazának. Ott találjuk a Pécsieket a magyar szabadságért, a hódítók, az idegen elnyomók elleni harcban is. A mohácsi csatatérre a város egyetemének egész fegyverfor­gató ifjúsága egyemberként vonult ki és 300 ifjú hősi halálával tett ta­núbizonyságot hazaszeretetéről. Továbbiakban arról beszélt, hogy az elnyomatás évszázadainak súlyos megpróbáltatásai ellenére le világ­hírűvé fejlődött a város. Már az 1700-as évek végén Itt nyílik meg az első közfogyasztá­sú szénbánya, itt építik meg az első dunai gőzhajót, világhírűvé válik a vidék borairól oezsgőiről, orgonagyártásáról és a múlt század (50-as éveiben egy egy­terű pécsi fazekasmester kis mű­helyéből indult el világhódító útjá­ra a Zsolnay-féle majolika, 1774-ben oedig Pécsett nyílik meg az ország ílső magyar közkönyvtára. Megemlékezett a város és megye akosságának az 1848—49-es szabad, .ágharcban tanúsított hősi magatar­tásáról, s arról, hogy a Habsburg 2l nyoma tás éveiben, az 1867-es ki­egyezés utáni választásokon Pécs a ízáműzött Kossuth Lajost választot­ta képviselőjének. A magvar munkásmozgalom ki­bontakozása során nagy bányász-, ipítőmunkás sztrájkok és más szak­mák sztrájkjai bizonyították, hogy a pécsi munkások készek harcolni a «zsákmányoló rendszer ellen. Beszélt ezután arról az óriási fej­ődésről, amely a felszabadulás óta »Ítélt tíz év alatt következett be há­lánkban. Több ízben szakította meg he­lyeslő taps Apró Antal elvtárs be- izédét, amikor az új szakasz célki­tűzéseit ismertette. Befejezésül beszélt a közelgő vá- asztásról. Bejelentette, hogy Pécs városát a minisztertanács megyei- tanácsi jogú várossá léptette elő. A ninisztertanácsnak ez az intézkedé­se — mondotta, — nagyjelentőségű a város további fejlődése szempont­jából. Növekedni fog a városi ta­nács felelőssége, hiszen számos üze­met, kereskeoelmi vállalatot, intéz­ményt vesz át saját kezelésébe és a helyi ipar gazdája ezután a városi tanács lesz. A jó áruellátásért, az ésszerűbb gazdálkodásért is a városi tanács lesz a felelős, é6 azáltal, hogy önálló pénzügyi gazdálkodóst foly­tat, számos új Jogot, lehetőséget kap a város továbbfejlesztésére, karban­tartására. Lelkes taps válaszolt a beszéd vé­gén a nagygyűlés hallgatóihoz inté­zett felhívásra: Mindenki, aki békét, családjának jólétet akar, aki szereti hazáját, ad­ja szavazatát a Hazafias Népfront je­löltjeire! Apró Antal elvtárs beszéde után felszólalt Parragi György Kossuth- dijas újságíró, a Magyar Nemzet fe­lelős szerkesztője. Felszólalásában emlékeztette a pécsieket a német fa­siszta elnyomás és a háború alatti évek szenvedéseire, majd rámutatott, hogy a Nyugat-Németországban most folyó háborús készülődés ugyanolyan veszélyekkel fenyegeti hazánk népét. Kérte, hogy a pécsi aolgozók hallas­sák szavukat., tiltakozzanak a hábo­rús készülődés, a német militariz- mus felfegyverzése ellen s tiltakozá­sukat a tanácsválasztásokon, a párt ás kormány politikájára adott szava­zataikkal is fejezzék ki. A nagygyűlésen elnöklő Babies András elvtárs felolvasta ezután a nyugatnémet felfegyverzés elleni til­takozást kifejező táviratot, amely­nek szövegét a nagygyűlés résztvevői lelkes tapssal fogadták el. A zárszó után a Szózat hangjaival fejeződött be a nagygyűlés. Szigetvár népe nagy lelkesedéssel hallgatta meg Egri Gyula elvtárs beszédét A vár alatt, ahol négy évszázada nemzeti hősünk, Zrínyi Miklós ma­gyar és horvát vitézei együtt hullat­ták vérüket a haza szabadságáért — ezen az ébredező vasárnap délelőt- tön újra egy szívvel, egy akarattal álltak ki a nemzeti egység, a haza, felvirágoztatása mellett a rég elpor­ladt várvédő hősök ükunokái. Még fel sem szakadt az Almás patak fe­lől a novemberi köd fátyla, nagy­szerű egységben vonultak fel a vá­lasztói nagygyűlésre a nagyközség­ből Immár várossá cseperedő Sziget­vár lakói. Eljöttek százharmincán a konzervgyár munkásai és munkás­női, itt tüntet a Hazafias Népfront a népjólét politikája mellett a helyi malom harminchat molnárjából har­minckettő, a Kossuth mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjai és az egyé­ni gazdák, kórházi orvosok és szö­vetkezeti pékek, asztalosok, ková­csok, lakatosok, tanítók és vasutasok hatszázfőnyi, lelkes tömege. Újra és újra felzúgó taps szakítot­ta meg jónéhányszor Egri Gyula elv­társ, a belügyminiszter első helyet­tese ünnepi beszédét. Azt mondta az ezerkétszáz tenyér ütemes dübör­gése, hogy Szigetvár, mint négyszáz esztendeje, most is tettekkel áll *ci a nemzeti egység mellett, a haza fel­virágoztatása mellett Nincs talán még egy hely megyénk ben, ahol ennyire, közvetlenül érezné a két nemzetfenntartó osztály, a munkásság és a parasztság egymás­rautaltságát, mint itt Szigetváron. Itt vásárolja fel a kertek termését a konzervgyár és készít belőle gyü­mölcsízt, tartósított élelmiszert, itt zúgnak a cipőgyár gépei, melyek külföldön is, de a falvakban is be­csületet szereztek a magyar munkás kezének. Itt égnek a téglagyár ke­mencéi, innen hordják a csengő tég­lát, a piros cserepeket az épülő há­zakra, a tanyák, a falvak gazdasági épületeire, itt őrlik lisztté a járás gabonatermését. összefog-e itt is, ezentúl még szo­rosabban a gazda a munkással, a gyógyítás, a nevelés és a tudomány emberével?! Megadja-e a bizalmat a kormánynak, a pártnak a november 28-i választásokon a népjólét prog­ramja, a júniusi politika végrehajtá­sához? Amikor Kossuth kérte a nemzet hozzájárulását a százezres honvédse­reg felállításához — egyakaraton fe­lelt a nép: megadjuk! Amikor Nagy Imre elvtárs fordult bizalomért a Hazafias Népfront kong resszusa küldöttjeihez, — újra csak egy volt a válasz: megadjuk! Es Szigetvár lakói, ezen a válasz­tási nagygyűlésen a felhivarzó taps dübörgésével válaszoltak: megadjukl Es a nagygyűlés után Botykape- terdre, Hobolra és Tótszentgyörgyre hazakocogó, visszakerékpározó dolgo­zó parasztok szétviszik a falvakba* a tanyákra is a fogadalmat: megad­juk kormányunknak a bizalmat és november 28-án újra kiállunk a ha­za, a nép ügyéért, a béke megőrzé­séért, — a Hazafias Népfront jelölt­je! oldalán! A pécsváradiak jő munkájukkal is szavaznak Pécsvárad, vasárnap délelőtt. Me­leg ruhába öltözött emberek, asszo­nyok gyülekeznek a járási tanács előtti téren. Csoportokban beszél­getnek. Valaki halkan megjegyzi: „Az a csoport ott a fa alatt a hegy­ről jött, máskor egyet se láttunk közülük.“ Az elmúlt esztendőben nagyot fejlődött a község, s vele az embe­rek is. Tíz év munkáját, küzdelmét hordozza magán. Erről beszél Orosz Nándor elvtárs is, a nagygyűlés szó­noka. A földosztáis, a kisüzemek ál­lamosítása, a jól működő tsz, a gép­állomás, az épülő hatalmas méretű magtár, — mind megannyi példája ennek. A gépállomás nyolc lakást, a termelőszövetkezet tizenegyet épített tagjainak. Közel harmincezer forint­ba került a járdák rendbehozása, 45.000 a piactér építése. S mindenki büszke az új normál-filmvetítő gép­re, a hetenkénti négyszeri előadás­ra. A jelenlevők jóleső érzéssel hall­gatták a falu dolgos embereinek dí­cséretét: 100 százalékra teljesítették az őszi vetés tervét, minden talp­alatnyi földet megmunkáltak. Orosz elvtárs beszélt a Hazafias Népfront szép feladatairól. Kotász András egyénileg dolgozó paraszt, megyei tanácstagjelölt csokorbakőt- ve nyilatkoztatta ki, amit velük együtt sürgősen meg akarnak oldani, „Megjavítjuk a mezei utakat, hida­kat; tovább bővítjük a vízvezeték­hálózatot; a helyi ipari vállalatok termelése a lakosság szükségleteit elégíti ki.“ Pécsvárad dolgozó népe ott lesz, amikor majd tenni kell e célokért; vasárnap is békénk, jövőnk, jólétünk mellett tesznek hitet, a népfrontra szavaznak. A nép jelöltjei — rájuk szavazunk! Síinek Árpád városi tanácselnök. Futó Ferencné termelőszövetkezeti Györkő Antal városi tanácselnök, Szántő Lajosné Járási tanács ▼. b. Szívért Kálmán termelőszövetkezeti Komló, 65. kerület elnök, Somogyapáti, U. kerület Pécs, 26. kerület osztályvezetője, Mohács, 66. kerület elnök, Mágocs, 2. kerület

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents