Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-21 / 277. szám

Magyar nők! A békéért, családotokért, gyermekeitekért szavazzatok a Népfront jelöltjére! A bari Új Élet tsz ünnepi közgyűlésén Olapj'iJáx)ra kfaánkfrzik Fogas kérdés Addig szuttyongatták a kihelyezett agronó- musok az illetékeseket, míg végre belátták — a gépállomásra nem­csak traktor kell, meg eke, hanem fogas is, amellyel tavasszal a házát ápolják, ősszel meg a hantokat aprít­ják darabokra. — De nem akármilyen fogas kell — nehéz fogas, tartós anyagból és fő­ként széles legyen, olyan széles, hogy el­fogja az ötvasú eke szántását teljes szé­lességben. • A minap azután meg. érkezett a palotabozso- ki gépállomásra tizen­négy „mezőgazdasági gépgyártási'* csodabo­gár. Nem lövel kénkö­vet, csillagot sem szór, de csak ráfeled­kezett valamennyi szak ember, Pálkuti Kérész tély igazgatót, és a fő- agronómust is bele­értve. Fogas? Az bizony. Nehéz? Hujjujl Ez ám a valami! Azt hit­ték, a fogas akkor lesz nehéz fogas, ha rátesz­nek valami súlyosat. Hát rátettek. Rácsava­roztak vagy két darab istentelen nehéz, be­tonból öntött kerék. vetőkövet, súlyos Is a fogas, Toldi Miklós le­gyen, aki két kézzel Is megemelheti. Namármost: olyan ne héz, hogy nem foga- solja, hanem túrja a földet. Ha ledobjuk mind a két követ, — nem töri a hantokat, csak táncol rajtuk, el­megy felettük és a há­tulja a levegőbe emel­kedik. Rövid a gyári­lag hozzá készített lánc is. Egy kővel nem mű­ködik rendesen. Egy csavarás, két csa­varás, máris tönkre­ment a csavarmenet is, a beton is, mert olyan sóderes, hogy morzsolódik az ember kezében. Legalább alkalmas-e traktor után? — Nem, mert keskeny, nem fogja el az ötvasú, de még a háromvasú eke után sem teljes széles, ségben a szántást. Vo­nószerkezete meg egye nesen szerencsétlen, a pnerevítővas is Tövl- debb a kelleténél. Ne hallgassuk el az újmódi fogas előnyeit sem: Tegyük fel, a trak toros Szebényben bet- fejezi a munkáját és át akar menni Vé- méndre. Az ekét még csak elhúzhatja saját kerekén, de a fogast? Most már nem okoz gondot! Lehajítja akö. veket, két kezébe fog­ja és karikába csavarja, majd hó­na alá vágva, etszál* lit ja... Mert ezt a szerencsét len fogast olyan anyag­ból követték el, amely hajlékonyságában ve­tekszik a bádogéval. Nem akarunk követ vetni (van rajta máris kettő) a Kiskúnfélegy- házi Gépgyárra, de a palotabozsoki gépállo­más szakemberei és külön Mátics Mihály traktoros szerint ret­tentően elhajították a súlykot. Igen — mi. fogasokat, nehéz foga­sokat várunk a gépál­lomásokra* olyanokat, amelyek megfelelnek % traktorosekéhez, nem­csak szélességben, ha­nem minőségben is. Ha már a gyári MEO a hátán hordta a sze­mét — miért vette át a Földművelésügyi Mi­nisztérium Beruházási Főosztályának Gépelik tási Csoportja? Fogas kérdés. De még egy-két fo­gas kérdést ehhez a fogas-kérdéshez: 1. Ki fizeti meg a már legyártott csodát bogarak árát? 2. Mikor kapnak már végre a gépállomások rendes igazi, nehéz fo­gasokat? Várjuk az illetékesek válaszát. LEVELEZŐINK ÍRJÁK Javul a minőség a Mohácsi Selyemszövogyárban KENTEKEN ESTE Bár község termelőszövetkezeti tagjai és egyéni­leg dolgozó parasztjai: az egész falu népe együtt ünnepelt az Uj Élet tsz zárszóm adó közgyűlésén. n A zárszámadó ülést párttaggyűlés előzte meg, ahol a tsz egész boldogu­lásáért felelős tagjai, a kommunis­ták beszélték meg egész évi mun­kájukat. Mikó Imre párttitkár el­mondta, hogy az eddiginél sokkal szigorúbban kell megkövetelni e munkafegyelmet, elsősorban a kom­munistáktól. Nem fordulhat elő olyan mint csütörtökön, amikor az egyik kocsis 80 kéve szárat rakott fel, a másik pedig ugyanolyan körülmé­nyek között csak 60-at. Az állatte­nyésztésben főleg a fejési átlag javí. tására kell nagy gondot fordítani. * Ezután került sor a tsz ünnepi zárszámadó Ülésére a mozi helyisé­gében. Az egyéni gazdák is eljöttek a közös gazdálkodás egész évi ered­ményének értékelésére. Oláh Jeremiás, a termelőszövetke­zet elnöke tartotta meg az élvezetes és nagyon érdekes beszámolót. Min­denre kiterjedt a figyelme, részle­tesen adott számot a közös gazdaság minden kiadásáról, bevételéről, jö­vedelméről, a tsz gazdája: a közgyű­lés előtt. — Termelőszövetkezetünk jövedel­me a múlt évihez viszonyítva fél millió forinttal megnövekedett, — mondotta, majd így folytatta — a zárszámadás mérlege a következő: épületek értéke 483.312 forint, befe­jezetlen tervezés 194.433 forint. Elő­legként kiosztottunk: 325.920 forint értékű terményt, 114.827 forint kész­pénzt. A béri Uj Élet tsz-ben a zárszá­madás elkészítése során a biztosivás: alapra 6720 forint értékű takarmányt és búzát tartalékoltak. A holnapra is gondoltak! A termelőszövetkezet állatállomá­nyának jövedelmezőségéről beszelt ezután Oláh elvtárs. Elmondotta, hogy a gümőkóros megbetegedések miatt szarvasmarhaállományuk fej­lesztésében csak fél év múlva talje- “íthetik előirányzott tervüket. Sok a ’•ennivalójuk a tejtermelés fokozásá­ban is, 19.150 literrel maradtak el és ezért munkaegységenként 1.40 fo­lttal kevesebbet osztottak. A ma- acoztatási tervüket teljesítették, de °aromfitenyésztésből túl is teljesítet­lek a tervet. ugyanakkor növénytermelésből — 156.998 forint. Napnál is világosabb, hogy az állattenyésztés jövedelme­zőbb! A későbbiek során sok példával igazolta, hogy az jár jobban, aki be­csülettel dolgozik a termelőszövetke­zetben, mint a Gura család: 93R 53 munkaegységet szereztek. Búzabé’ 22.32, árpából 8.45, kukoricából (má­jusi morzsolt) 28.14, burgonyából 9.39 mázsát fuvaroztak portájukra és 7958.63 forint készpénzben része­sültek, összes jövedelmük 25.664 fo­rintra rúg. A Czinege család még ennél is többet keresett ebben az esztendőben, 1000-nél is több munka egységük után,de a szocialista mun­kaérdeméremmel kitüntetett Cs. Sza­bó Károly, a Mühó-család és sokan mások is jól jártak a közösben. — A legnagyobb hibát ott követ­tük el — mondja az elnök, — hogy „egyenlősdi módon” osztoztunk a ter­méseredményeken, holott jobb mun­káért nagyobb részesedés járna. Eb­ben az évben felszámoljuk ezt a hiányosságot. Csak az van ellene a premizálásnak, aki szeretné agyon­ütni a munkát... Milyenek az Uj Élet tsz-nek jövő évi tervei? A félbehagyott 24 férőhelyes ser- tésfiaztatót befejezik, építenek egy szarvasmarhaistállót, két hold szőlőt, hat hold gyümölcsöst telepítenek, tej feldolgozót, pálinkafőzdét és fafűré­szelőtelepet létesítenek. * EGY DOLOG mégis csorbát ejtett az egész falu ünnepén. A közgyű­lés kezdetén: visszautasították a ter­melőszövetkezetbe belépni szándéko­zó, becsületes dolgozó parasztok fel­vételi kérelmét. Milyen indokkal? Tóth János tsz tag azt vetette Bohus Pál négy és fél holdas egyéni gazda A baranyai tartalékföldekből mint­egy két és félezer holdat vetettek be ezév őszén gabonával. Még így is azonban a megye szántóterülete csaknem két százalékának megfelelő terület hasznosítatlan. Az eddig igénybe nem vett tar­talékföldek kihasználásának alkal­mas módját találta meg a Dunán- , túli Rostki'készítő Vállalat. A vil­lányi és a szigetvári járásban ösz­fejére, hogy ezelőtt egy esztendővel ’’lég a termelőszövetkezet ellen be­szélt, most meg be akar lépni. Elle­ne szavazott. Nincs igaza Tóth János elvtársnzk, de azoknak sem, akik a „kevés” fűdre hivatkoznak. Ha job­ban megművelik, több terem a meg­lévő földön és Jha az eddiginél még ■ óbban gazdálkodnak, akkor Bohus Pálnak, Iíátok Imrénének és Török Sándornak is jut bőven a részese­désből. Ültessenek több gyümölcsfát, telepítsenek több szőlőt, létesítsenek ;n>nél előbb tejcsarnokot, pálinkafőz­dét. fafűrészelő telepet, akkor nem kell attól tartaniuk, hogy a „kevés” földre sok a munkaerő. A közös gazdálkodás a jövő útja hazánkban, termelőszövetkezeti ta­gok az egyéni gazdák boldogulásá­ért is felelősek, ezért nem zárkóz­hatnak e1 a belépni szándékozók elől. Annak a becsületesen dolgozó parasztnak, aki meggyőződött a kö­zös gazdálkodás felsőbbrendűségé­ről, a termelőszövetkezetben a helye! * VÉGÜL Józsa István, a megyei gépállomások igazgatója a megyei tanács végrehajtóbizottsága nevében átadta a toári Uj Élet termelőszövet­kezetnek az őszi munkák és a novem bér 7-i verseny során elért második helyezésért járó díszoklevelet, 23 élenjáró tsz tag mintegy 3000 forint jutalmat és emléklapot kapott. Legnagyobb jutalom, melyben mindenki részesült, az elért munka egységek arányában az év .végi ré­szesedés: Búzából 2.38, árpából: 0.90, széná­ból: 0.5, babból: 0.06, szalmából: 3, silóból 1, kukoricaszárból 2, kukori­cából (májusi morzsolt) 3 kilót, kész­pénzben pedig 8.48 forintot osztottak munkaegységenként a tartalékterületekből, hogy megho­nosítsák az itt eddig nem termelt fontos textil-alapanyagot. A Molvány, Hóból, Zsibót, Hegy- szentmárton, Vókány és Ujpetre ha­tárában kijelölt lenföldeken a talaj­munkát és a műtrágyázást már el­végezték. A jól előkészített talajon legalább négy-négy és fél ezer má­zsa textil-alapanyagra számítanak. Sz. H. Üzemünknek hatvan szövője van. Ezek közül kilencen — egyenként — nyolc-nyolc gépen, ötvenketten pedig 6—6 szövőgépen dolgoznak. A hat­van szövő közül tizenkettőn 100 szá­zalékot érnek el a minőségben is és sohasem gyártanak selejtes selymet, vagy puplint. Ezek közé tartozik többek között Szűcs Katalin, hatgé­pes DISZ ifjúmunkás, Embersics Júlia, nyolcgépes selyemszövőnő, Fennerbach Pál, hatgépes puplin- szövő és Gerti Erzsébet, hatgépes puplinszövőnő. Igen jó eredménye­ket ér el Borbély Vilma ifjúmunkás is, aki a fentemlített dolgozókkal együtt állandóan túlteljesíti a tervét és emellett az általa szőtt selymek 97 százaléka elsőrendű minőségű. Szövőink, a felszabadulási évfor­duló tiszteletére munkaversenyt in­dítottak. Ennek eredménye, hogy si­került gyári viszonylatban is elérni a 77.8-es minőségi százalékot. A. cél az, hogy a felszabadulás évforduló­jáig, legalább 80 százalékot érjünk eL Tóöl Vlncéné, Mohácsi Selyemezövőgyár. — Végeredményben tehát azt kell Megállapítanunk, — mondja az el- !%, — hogy állattenyésztésből az évi jövedelmünk: 244.005 forint, ízesen négyszáz holdnyi, lenterme- iésre alkalmas földet válogattak ki Schmidt Károly Négyszáz hold állami tartalékföldön termelnek lent Baranyában Általános* egyenlő* közvetlen* titkos A tanácstagokat az Alkotmány- ** ban foglalt alapelveknek meg­yeiden általános, egyenlő és köz­útién választójog alapján titkosan 'álasztják. Hogyan érvényesülnek ezek az '•apeivek a valóságban? Általánosnak akkor nevezhető a yélasztójog, ha minden felnőtt ál- ^hipolgámak szavazati joga van. Uj választási törvényünk megad­ja a választójogot minden 18. élet­et betöltött, tehát nagykorú ma- ^ar állampolgárnak. Ezt megelőző ‘érvényeink is megadták, de új tör- '"M’yünk még tovább fejleszti a yálasztás demokratizmusát azzal. h°gy a 18. életév betöltését nem kí­vánja meg a választás évének első naPján (mint az 1953:11. te), hanem ^apán a választás idején. Emellett J^ökítl a választójogból kizártak kö- (Mellőzi a törvény tehát azt a Jégebbi rendelkezést, hogy a rend- felügyelet alatt álló személyek Ki yp'tak zárva, elhagyta azt a korlá- r^ást is, amely a választójog gyá­rfásához legalább 1 hónapi hely- fúakást kívánt meg a tanács mű- fédésl területén. Most a választó­déból csak azt zárjuk ki, akit a Rügyektől a bíróság eltiltott, aki "fkrtóztatádban van, vagy aki még ^abadságvesztés büntetését tölti, ”sül az elmebeteg. i ® természetes megszorítások mel- minden választó egyúttal meg . választható bármelyik tanács tag jí^ak. Választójogunk aemokratizá- t akkor látjuk világosan, ha ösz- ?&hasonlítjuk a Horthy-korszak vá­ltásaival. 1922-ben az érvényben J5 választásjogi rendelkezések ér- tnéfeen az ország lakosságának jfdössze 29.3 százaléka, 1926-ban ■“ százaléka, 1929-ben pedig 34.4 Jyfaléka rendelkezett választójog- • Az 1938. évi magyar választójogi törvény a választójogot férfiaknál 26 életévhez, 6 évi helybenlakáshoz és 6 elemi elvégzéséhez kötötte, a nőknél pedig hasonló feltételek mel lett még azt is kikötötte, hogy leg­alább 3 élő gyermekük legyen. A választójog demokratizmusának másik feltétele az egyenlőség. Egyen, lőnek akkor nevezzük a választójo­got, ha mint mostani törvényünk szerint — minden választó szavaza­ta azonos befolyással van a tanácsta­gi helyek odaítélésére, vagyis min­den szavazat egynek számít. A Horthy-korszak választásai nem voltak egyenlőek. Vármegyékben, vá rosokban és községekben a leggaz­dagabbaknak, a legtöbb adót fizető ú. n. viriliseknek szavazata sokkal többnek számított, sőt a községekben a virilis földesurak minden választás nélkül is rendelkeztek tagsági he­lyekkel. Az egyenlőség érvényesülését aka­dályozta a választási földrajz is, a iszavazókerüLetek aránytalan beosz­tása. A választási földrajz folytán munkáskerületekben, ellenzéki ke­rületekben sokkal több szavazat kel­lett egy képviselői mandátumhoz, mint a kormány befolyása alatt ál­ló kerületekben. Pl. 1931-ben a Bu- dapest-kömyéki „vörös övezetiben egy képviselőre 19.786 szavazat esett, ugyanakkor a kisszombori kerület­ben 817 szavazó választott egy kép­viselőt. A kerületi beosztások nagy­mértékű aránytalansága ma is meg­található a nyugati tőkés államok, ban, különösen Angliában. Nálunk a kerületi beosztások egyen lőek. Országgyűlési választásainkon minden 32 ezer lakosra jut 1 man­dátum, tanácsválasztásainknál tör­vényünk hasonlóképpen biztosítja az egyenlőséget. A választójog közvetlensége azt ^ jelenti, hogy a választópolgár minden elektor vagy más közvetítő nélkül azonnal a tanácstagra szavaz és így tudja, hogy kire szavaz. Ta­nácsválasztójogunk közvetlensége egyik legfőbb biztosítéka a tanács­tagok és a választók szoros kapcsola. tánafc. Nem volt közvetlen mindenütt a Horthy-korszak választójoga. A tör­vényhatósági bizottságok és községi képviselőtestületek tagsági helyeinek nagyobb részét nem a választópolgá­rok választották, az örökös tagok, az érdekképviseletek, kamarák küldöt­tei, a virilisek, a magasrangú álla­mi és törvényhatósági tisztviselők, az egyházak képviselői, nem közvetlen választás alapján lettek tagjai a he­lyi szerveknek. \Iálasztójogi törvényünk szigorú- ’ an őrködik a negyedik demo­kratikus alapelv: a titkosság megtar tása felett. Még arról is gondosko­dik, hogy a beteg és testi hibában szenvedők lakásukban (kórházak­ban) történő szavazásánál is a leg­teljesebben biztosítsák a tükossá­got. Ezzel szemben a Horthy-korszak választójoga először nem Ismerte a titkosságot, később pedig, amikor a nemzetközi munkásmozgalom ha­tására Horthy Magyarországa sem tarthatta fenn tovább a nyílt. vá­lasztásokat, az állami választási gé­pezet gondoskodott arról, hogy a tit­kosságot minden módon megsértve, megfélemlítés alatt befolyásolja a szavazást. A titkosság ki játszásának egyik módja volt, hogy előre átad­ták a szavazónak a kitöltött szavazó, ’apót, azt kellett borítékba tennie, a választói helyiségben kapott üres 'aprói pedig elszámoltatták. Aki pe­dig. nem teljesítette a fasiszta kor­tesek parancsát, arra különféle meg­torlások vártak, melyek közül més enyhébb volt, ha a makacskodó vá­lasztót adótartozás miatt végrehajtót. ták, állását elvesztette, vagy meg­vonták iparengedélyét. A titkosság kijátszásának legáltalánosabb módja pedig a nyílt ajánlási rendszer volt. Tanácsválasztási törvényűn^ éppen jelölési rendszerének demokratizmu­sával biztosítja, hogy a dolgozó nép saját elhatározása alapján legjobb fiait küldje a tanácsokba. A Horthy-korszakban a dolgozók nem tarthattak jelölőgyűléseket — Egyes jelöltek ajánlása ellenkezőleg azt a célt szolgálta, hogy megakadá­lyozzák a választók akaratának sza­bad érvényesülését. A kormánypárt 'központja által megválasztani ren­delt személyek nevét a burzsoá kor­tesek, többnyire állami tisztviselők vitték házról házra, ahol csak lehe­tett, kierőszakolták az ajánlási ív aláírását. Arról pedig a törvény gon­doskodott, hogy aki egyszer ajánlási ívet aláírt, annál nyílt ajánlása sza- vazátának számít s az ilyen a titkos szavazáson többet ne vehessen részt. A felszabadulás előtt dolgozó né­pünk számára nem nyílt lehetőség, hogy saját soraiból jelöltet állítson s jelöltjét megválaszthassa. A vá­lasztók ebben az időben csak a bur­zsoázia jelöltjeire: földbirtokosokra, nagykereskedőkre, ügyvédekre és kulákokra szavazhattak. Egyik ipari megyénk vármegyei törvényhatósá­ga 164 nagybirtokosból, nagybérlő­ből és kulákból, 51 papból, 8 gyáros­ból, 20 kereskedőből és bankárból, 19 uradalmi tisztből, 36 vármegyei és községi tisztviselőből és 6 malom­tulajdonosból állott. jpi demokratikus államunk végleg leszámolt az elnyomás e rendszerével s a „dolgozó nép okos gyülekezetébe” a dolgozó ncp a saját soraiból választja ki azokat, akik munkájukkal, emberi magatar­tásukkal, népükhöz való hűsegük­kel a legjobban kitűnnek. (TTIT) A Közlekedési Vállalat dolgozói túlteljesítik az évi tervet A Közlekedési Vállalat vezetői meg vizsgálták annak lehetőségét, meny­nyiben teljesíthető túl az évi bevételi terv. Erről volt szó, a vállalat leg­utóbbi termelési értekezletén is, ahol a dolgozók vállalást tettek, az évi terv túlteljesítésére. A villamosvasút dolgozói elhatározták, hogy decem­ber 23-ig befejezik évi tervüket, az autóbusz részleg dolgozói pedig azt vállalták, hogy 105.4 százalékot ér­nek el az évi terv teljesítésében. Vállalásunkat úgy tudjuk teljesí­teni, hogy a gépkocsiműhely dolgo­zói, mindenkor biztosítják a forga­lomhoz szükséges gépjárműveket, ugyanakkor ezt teszik a villamos- műhely dolgozói is, a villamoskocsik illetőleg a pótkocsik rendelkezésre bocsátásával. A forgalmi dolgozók ud­variasabb bánásmóddal, pontosabb, gyorsabb indítással segítik elő a terv, illetve a forgalom teljesítését. Földi László párttitkár, Pécsi Közlekedési Vállalat „Tér in el őcso pori u n k jó eredményeiről számolok be“ írja levelében Raics Lukács, a duna* szekcsői termelőcsöpört elnöke. — mégpedig olyan eredményről, amely- lyel nem minden termelőcsoport di­csekedhet. A mi csoportunk három holddal túlteljesítette az őszi búza- vetési tervet. Az őszi betakarítást már elvégeztük, az őszi mélyszántást már csak 4 kh területen kell befejez­nünk. Őszi vetéseink szépen zöldéi­nek, és állataink bőséges téli takar­mánya is biztosítva van. Eredményeink elérésében nagyon sokat segítettek, a mohácsszigeti gép állomás traktoristái. Ha a visszalévő négy holdon is elvégezzük a mély­szántást, könnyű szívvel várjuk majd a telet.”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents