Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-20 / 276. szám

* A Béke Ulágtanács ttlésizakának megnyitó ülése Stockholm (TASZSZ): Mint je­lentették, november 18-án Stock­holmban megnyílt a Béke Világta­nács ülésszaka. Az ülésszakot Sven Hector lel­kész, a svéd békemozgalom egyik vezetője nyitotta meg, aki ezen az első ülésen elnökölt. A szónok rámutatott arra a s|p- szélyre, amelyet az egyetemes béke és biztonság szempontjából a kato­nai tömbök alakítása, köztük a Nyu- gaí-Németország újraíelfegyvérzésé­ről nemrég Londonban és Párizsban kötött egyezmények jelentenek. Hector a nemzetközi együttműkö­dés szükségességéről szólva kijelen­tette: a népeknek össze kell fog- niok, hogy megoldást találjanak a közös problémákra és kiküszöböljék mindazokat az okokat, amelyek gá­tolják a nemzetközi .feszültség to­vábbi enyhülését. Legyen ez az ülésszak — mondta befejezésül — kiindulópont azon az úton, amely a béke és a népek kö­zötti együttműködés erőit újabb győ­zelmekhez vezeti. Ezután Ambrogio Donini szenátor, rómia egyetemi tanár és Gilbert de Chambrun francia parlamenti kép­viselő mondott beszámolót „vala­mennyi európai ország együttműkö­dése közös biztonságuk biztosítása céljából” című elsőszámú napirendi ponttal kapcsolatban. A. Donini többek között a követ­kezőket mondotta: A szovjet kormány november 13-i jegyzéke javasolja, hogy hívják ösz- sze november 29-ére Párizsba, vagy Moszkvába az összes európai orszá­gok értekezletét, az Egyesült Álla­mok részvételével és a Kínai Nép- köztársaság megfigyelő útján való képviseletével. Ez a jegyzék széles­körű visszhangot keltett minden or­szág közvéleményében. Ez a jegyzék kézzelfogható alap ahhoz, hogy ülés­szakunkon tanulmányozzuk a kollek­tív biztonság, az európai egység és béke kérdéseit. Donini ezután rámutatott arra, hogy a békeharcosok feladata most megvizsgálni a közvélemény mozgó­sításának minden lehetőségét, nem­csak a békemozgalom erőinek, ha­nem az ugyanilyen munkát végző egyéb erők mozgósításának a lehető­ségét is a kollektív biztonsági rend­szer megteremtése érdekében. A mostani ülésszak központi kér­dése az európai béke és biztonság problémája, mert ennek megoldásá­tól függ az összes többi kérdés meg­oldása. Nem lehet félreállni és tét­lenül szemlélni az események mene­tét. Harcolni kell a tárgyalásokért. Ezt mondják nekünk: „Párhuza­mos tárgyalásokat.” Mi azonban nem akarunk olyan párhuzamos tárgya­lásokat, amelyeken Németország fel­fegyverzéséről és leszereléséről, az fgységről és megosztottságról, a bé­kéről és háborúról beszélnek. Mi azt akarjuk, hogy párhuzamosan folyja­nak tárgyalások a négy nagyhata­lom között a német kérdésről és az összes európai állam között — Euró­pa biztonságáról. A tárgyalásokat már most meg kellene kezdeni. Mi lándzsát törtünk a tárgyalások elve mellett, amikor Ázsiában háborúk folytak. Most lándzsát kell törni a haladéktalan tárgyalások elve mel­lett, kezdve a központi kérdésen, az európai kollektív biztonság problé­máján. Donini befejezésül kijelentette, hogy figyelembe kell verni} a Béke Világ­tanács előző ülésszakainak tapaszta­latait, hogy megtalálják a legjobb utat, módot és kiharcolják a Szov­jetunió által javasolt értekezlet ösz- szehívását, valamint a londoni és párizsi egyezmények ratifikálásának megakadályozását. Gilbert de Chambrun beszámoló­jában rámutatott arra, hogy a világ közvéleményétől függ, hogy az 1955- ös esztendő a biztonság és a leszere­lés éve legyen, ez az év, amikor az egyesített Németország belép a bé­keszerető nemzetek közösségébe, a nemzetközi feszültség enyhülésének éve, a béke éve legyen. A népek meghiúsíthatják kormányaik csele­kedeteit, ha ezek nem akarnak szá­molni a népek akaratával. E per­spektíva alapján kell előkészíteni a világ békeszerető erői képviselőinek összejövetelét, amelyet békemozgal­munk 1955. első felére szándékozik összehívni. Az ENSZ politikai bizottságának | november 17-i délelőtti ülése Newyork (TASZSZ): A politikai bizottság november 17-i délelőtti ülé­sén India és a Szovjetunió képvise­lőinek felszólalásával befejeződött az általános vita az atomenergia békés. felhasználása terén megvalósítandó nemzetközi együttműködés kérdésé­ben. Krisna Menőn, India küldötte be­szédében jelentős figyelmet szentelt az indiai atomtudósok munkájának. Krisna Menőn áttérve a megvitatás alatt álló kérdés politikai részére, kijelentette, hogy küldöttségének vé­leménye szerint az atomenergia bé- , kés felhasználását az atomfegyver eltiltásától függetlenül is lehet fej­leszteni. Egyidejűleg' hangsúlyozta, hogy az atomfegyver eltiltása „el­engedhetetlen feltétele a civilizáció megmentésének.” Menőn azt is hangsúlyozta, hogy a javasolt nemzetközi szerv munká­ját úgy kellene felépíteni, hogy a résztvevő országokat nem osztanák nyersanyagszállítókra és olyanokra, amelyek feldolgozzák ezt a nyers­anyagot. Az Egyesült Nemzetek Szervezete „sem közvetlenül, sem közvetve nem segítheti elő a gyar­mati kizsákmányolást” — mondotta India küldötte. Krisna Menőn közöl­te, hogy India nagymennyiségű urá­niumot, thoriumot és más anyago­kat tud szállítani más országoknak, de azokat bizonyos idő elteltével mindinkább feldolgozott formában szándékszik szállítani. Emellett — mondotta Menőn, — Indiának biztosítékra van szüksége, hogy az általa szállított anyagot sem közvetve, sem közvetlenül nem használják n>ajd atomfegyver gyár­tására. India küldötte a továbbiakban amellett foglalt állást, hogy a hét ország határozati javaslattervezetén számos módosítást hajtsanak végre. A. J. VisinSzldj, a szovjet küldött­ség vezetője többek között leszögez­te, hogy az atomenergia békés fel- használása terén a nemzetközi együtt működést és a megfelelő szerveze­tet. vagy ügynökséget olyan nem­zetközi egyezmény útján kell meg­valósítani, amely az ENSZ alapok­mánya diktálta elvekre támaszko­dik. Ezek az elvek biztosítják, hogy az egyezmény semmiféle országot, vaev országcsoportot nem juttat olyan kiváltságos helyzetbe, amely­nek alapján ez az ország, vagy or­szágcsoport rákényszeríthetné akara­tát más államokra. Ez fontos elv, amelynek szem előtt tartása a nem­zetközi együttműködés helyes meg­szervezésének feltétele. A politikai bizottság legközelebbi ülésén megkezdik a határozati ja­vaslattervezet érdemben való meg­vitatását. Átnyújtották a Lenin-rendet Paasikivinek, a Finn Köztársaság elnökének Helsinki (TASZSZ) J. K. Paasikivi, a Fimn Köztársaság elnöke november 18-án fogadta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Finnországban tartózko­dó küldöttségét. A. P. Volkov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövet ségi Tanácsának elnöke, a* küldött­ség vezetője a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének nevében üd­vözölte az elnököt és átnyújtotta neki a Lenin-rendet, amelyet a Szovjetunió Legfelső Tanácsának el­nöksége a fegyverszünet megkötésé­nek 10. évfordulója alkalmából ado­mányozott J. K. Paasikivinek, a Szovjetunió és Finnország baráti kapcsolatainak fejlesztésében szer­zett kitűnő érdemeiért. E baráti kap­csolatok nagyjelentőségüek a béke megszilárdítása szempontjából. A. J. Volkov felolvasta K. J, Vo- rosilovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége elnökének J. K. Paasikivihez, a Finn Köztársaság el­nökéhez intézett levelét A köztársasági elnök köszönetét mondott a kitüntetésért. A Lenin-rend átnyujtásánál a kö­vetkezők voltak jelen: K. A. Fager- holm, a finn parlament elnöke, U Kekkonen miniszterelnök, J. Viro- iainen külügyminiszter, továbbá az elnöki iroda vezetője. (Mauer: A bonni parlament a szociáldemokrata javaslat elvetésével végzetes határozatot hozott Berlin (MTI) Erich Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke csütörtökön este egy kasseli válasz­tási gyűlésen kijelentette; a szociál­demokrata párt azért javasolta a bonni kormánynak és a parlament­nek, hogy tegyen kezdeményező lépé­seket a német kérdés békés megoldá­sával foglalkozó négyhatalmi értekez let azonnali összehívása érdekében, mert meggyőződése szerint a londoni és párizsi egyezmények ratifikálása elzárná a német újraegyesítéshez ve­zető utat. Ollenhauer rámutatott: Adenauer maga sem veszi komo­lyan unos-untálán elhangzó nyilat­kozatait arról, hogy négyhatalmi tár­gyalások csak a párizsi szerződések ritifikálása után kecsegtetnek ered­ménnyel. Adenauer minden ilyen ki­jelentése választási propaganda. Bon­ni kormánykörök tisztában vannak vele, hogy a nyugatnémet újrafelfegy vérzés nem egyeztethető össze Német ország újraegyesítésének érdekeivel. Ollenhauer hangsúlyozta, hogy Adenauer és a bonni parlament többsége a négyhatalmi értekezlet megvalósítását sürgető szovjet javas­lat elvetésével a német nép háború utáni történelmének talán legvégze­tesebb határozatát hozta. A szociál­demokrata párt ezért nem nyugszik meg ebben, hanem újra és újra meg ismétli majd csütörtökön let! javas­latát. Az an»ol alsóház jóváhagyta a párizsi egyezményt London (MTI) Csütörtökön este ért véget az angol alsóház kétnapos vi­tája a Nyugat-Németország felfegy­verzését célzó párizsi egyezmény fe­lett. A vita végén a Munkáspárt Be- van-szárnyának követelésére szava­zást rendeltek el s ennek során az alsóház kettőszázhatvannégy szava­zattal négy ellenében jóváhagyta a párizsi szerződést, s a brit kormány ezzel kapcsolatos politikáját. A munkáspárti képviselők zöme tartózkodott a szavazástól. A „Reuter” iroda a szavazást kom­mentálva megállapítja: Nagy-Britan- nia a kilenc aláíró közül elsőnek ad­ta meg a párizsi egyezményre a par­lamenti jóváhagyást.’'^ Tajvanról hazatért kínai repülő jutalmazása Nanking (Uj Kína) A kínai népi felszabadító hadsereg keletkínai pa­rancsnoksága szerdán tízmillió juean jutalomban részesítette Hu Hung- Ji repülőt, aki október 26-án „A. T. 6” mintájú repülőgépén Tajvanról hazatért az anyaországba. A pilótát a nankingi lakosság több mint ötszáz képviselőjének gyűlésén üdvözölték. HETVENESZTENDÖS Kustos Jó­zsef, de tartása — akár azé a szép szál fekete fenyőé a volt grófi kas­tély parkjában. Hangja betölti Ili Vendelek kicsinyke konyháját, mint­ha hordóból döngene: — Minek ide vitaest édes fiam? Megmondtuk már — nekünk hegy- embereknek egy jelöltünk van, az meg Ili Vendel! Nincsen a Borda Rozikával annyi bajunk sem, mint a körmöm feketéje, rendes, tisztelet­tudó menyecske, —• dehát nekünk szőlőhegyi ember kell a tanácsba! Mert eddig csak akkor talált ki hoz­zánk valaki Csertőről, ha fizetni kel­lett. A hegyben nem dobolták ki sohasem a kedvezményes favágást, sem azt, hogy halászokat keres nap­számba a tóhoz a gazdaság. Legyen nekünk olyan emberünk a tanácsban, .aki kihozza ide az ilyen ^híreket is. tudja bajunkat, ért a szőlőhöz. így van-é? A kinti sötétben cudarul csikor­gatja a hideg október szele a ház fölé boruló diófákat — a tűzhely köré telepedett favágók, vincellérek, harmados kapások, napszámosok együtt helyeselnek a szél zúgásával. Meg van a mi jelöltünk, — Ili Ven­del! Ott pironkodik az ajtó mellett, szabódik, hogy hát miért éppen őt? Az asztalnál ülő fiatal tanácstitkár. Bécs István moslmár harmadszor ragadja üstökön mentegetőzését — merthát azzal küldte ki ide Nemes István párttitkár, hogy Bordáné le­gyen a jelölt, senki más. — Ne feledjék, Rozika begyűjtési megbízott. Ahogy maguk vélekednek őróla, hát ő is úgy forgathatja a tör­vényt a hegvbéliek felé. Jobban jár­nak, ha jelölik! Merthát, ha egy-két kilóval kevesebb a beadott disznó -— Rozika eligazithatja,.| A Volgán és a Zsiguli dombokon Hatalmas méretekben folynak a kujbisevi vizierőmű építkezési mun­kálatai. Egyre határozottabban rajzo­lódnak ki a vizierőmű körvonalai. Jelenleg főként a -betonozási és sze­relési munkákat végzik. A Volga két partja között több mint 6000 méter hosszúságban drótkötélpályát feszí­tettek ki. Magasan a víz felett állan­dóan közlekednek a csillék, követ, kavicsot, betont, stb. szállítanak ... Nincs már messze az az idő, amikor a hatalmas volgai létesítmény hidro- turbinái az első ipari áramot fogják szolgáltatni. Ez 1955 őszén fog meg­történni. A képen: Bukógát építési műnk álatai a kujbisevi vizierőműnél. Külföldi diákok —szovjet főiskolán A Szovjetunió főiskoláin a népi de­mokratikus országok sokszáz diákja és aspiránsa tanul. Orvosnak, mér­nöknek, építésznek, agronómusnak készülnek, tudományos munkával foglalkoznak. A szovjet diákok baráti viszony­ban vannak a külföldi országok ifjú­ságának képviselőivel, segítenek ne­kik az orosz nyelv tanulásában, együtt töltik velük szabadidejüket. A képen: az 1-es számú moszkvai orvosi főiskólában K. Majsztrah professzor, az orvostudományok doktora megbeszélést tart az aspirán­sokkal. Balról-jobbra: Eliska Kvasznicskova (Csehszlovákia), GrigorU Szobolovszkij szovjet aspiráns, Nguen Szi Kuok (Vietnam), Gennadij Firszov és Vlagyimir Andreszov szovjet aspiránsok és Cin Sziny-csuny (Kína). Kína és Hollandia ügyvivőt vált egymással Peking (Uj Kína) A Kínai Népköz- lapodott abban, hogy ügyvivőt csere társaság kormánya és a holland ki- egymással, rályság kormánya pénteken megál­A fülig piruló Rozika tiltakozna, de a tanácstitkár magabiztosan csend re inti. Hanem az emberek is le­hajtják fejüket. Vagy szabad a je­lölés, vagy sep! Hallgatásukból ki- érzi a titkár, — kár itt minden eről­ködés. Beadja derekát. —• Hát Ili Vendelt akarják'-1 Le­gyen. Hozzák ide a jegyzőkönyvet! Elébe terítik a nyomtatványt, emez nekilát a rubrikák kitöltésének. Jó­kedv szakítja fel az eddig nyomott csendességet, — mégis csak derék gyerek a titkárunk! — Az öreg Kus­tos szemüveget kér, mert mint tanú ő is aláírja a jegyzőkönyvet, Borhy- r.éval, a választókerületi jegyzőkönyv vezetővel együtt. Hova is? A házi­gazda meg egy kancsó habzó újbort hoz a pincéből; pohárért kiált. — Már meg ne vessék, de tőlem nem ment el eddig senki szomjasan... Amikor Kólát tanácselnök a másik két jelölőgyűlés után jó egy óra el­teltével benyit a világló ablaku por­tára — emelkedett hangulatban be­szélget, tréfálkozik már az egész gyűlés. Töltenek neki is — megkérdi: ki hát a jelölt? — Az Ili Vendel! — Jól van, mutasd csak a jegyző­könyvet! A titkár előszedi és néz a szeme közé erőseri. A tanácselnök csodál­kozva kapja fel a fejét: — Na és ... Tekintete összetalálkozik a titkár pillantásával és lenyeli a többit. Mert a jegyzőkönyvre azt írta Bécs József, hogy a 17-es választókerület egyhahgulag Rozikát, Borda Ferenc­nél fogadta el jelöltnek.M A SZÖG ELŐBB BUJT KI a zsák­ból, semhogy Nemes párttitkár, Kó­lát, meg Bécs, a tanács vezetői ki­tervelték. Afféle szembekötősdinek, maszlagnak, választás előtti kortes­fogásnak tekintették mindhárman at egész kormányprogramot, meg a pártnak a nép akaratát érvényrejuí- tató politikáját. Ugyhitték — a ha­misítást kényelmesen elkendőzhetik a választás napjáig és a hegyiek ászre sem veszik majd, hogy nem a saját jelöltjükre szavaznak... Míg ők arcpirulás nélkül jelentet­ték saját jelöltjük győzelmét Sziget­vár és Pécs felé — a szőlőhegyen kitört a vihar. Úgy esett a sora, hogy Tóth Gyurka bácsi, a kisbíró nem találta otthon Iliéket — Borhynéék portájára vitte a jegyzőkönyv többi példányát aláíratni. A menyecske a napvilágnál meg mindjárt észreveszi a csalást, elzavarja az öreget papír­jaival együtt, — 6 alá nem írja ezt a vacakot. Halljátok népek?! Hogy mi a Bordánét jelöltük?! Mire Iliné hazaérkezik Szigetvár­ról, már kész a kavarodás. Az udva­ron összeverődnek a szomszédok, egy más szavába kapva újságolják, hogy — becsaptak bennünket. HüledeZj” csak szegény, aztán fogja a kosarát, le a hegyről, be a tanacsháza irodá­jába. Csittija az elnök, de csak ki­ált, sír szégyenében. — Hát legalább azt mondja Ilin^> hogy maga meg a férje a Rozikám szavaztak. Minek ilyen felfordulást csinálni? — Hogy én megváltoztassam ' ® szavam? Hát milyen asszonynak néz engem? összemocskolnának a he­gyiek, ha elállnák tőle! Nem akarta

Next

/
Thumbnails
Contents